Pesti Hírlap, 1934. szeptember (56. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

loa 4. szeptember 1., szombat. PESTI HÍRLAP Eckhardt Tibor lesz Magyarország főmegbízottja a Népszövetség szeptemberi ülésszakán. A választójog és a debreceni események a kisgazdapárt értekezletén. A független kisgazdapárt Eckhardt Tibor elnöklésével pénteken pártértekezletet tartott. Nagy érdeklődés előzte meg a tanácskozást, mert az utóbbi napokban a választójog kérdésével kapcsolatban a politikai körök élénken foglalkoztak a párt álláspontjával. Az értekezletről, amelyen csaknem teljes számban jelentek meg a képviselők, a következő közleményt adták ki: Az értekezleten Eckhardt Tibor ismertette a titkos választójog megvalósítása tárgyában folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet a tárgyalásaiból kifolyólag a titkos választójog és egy becsületes választási eljárás fejében engedmény gyanánt lehetségesnek tart és amelyet Sztranyavszky Sándornak, a nemzeti egység pártja elnökének megküldött A párt egyhangú hozzájárulással tudomásul vette vezérének eljárását és elhatározta, hogy a kérdéses átiratot ma este teljes terjedelmében közzé teszi. Bejelentette még Eckhardt Tibor, hogy mint magyar fődelegátus részt vesz a Népszövetség szeptember kán kezdődő ülésszakának tárgyalásain. Ez az elfoglaltsága körülbelül két hétig távoltartja az országtól. Javaslatára távollétének idejére a párt Hegymegi-Kiss Pál képviselőt kérte fel helyettesítésére. Végül egyhangúlag kimondotta a párt, hogy Dinnyés Lajos képviselőt egy esti lapban megjelent nyilatkozata után nem tekinti tovább tagjának. A választójogi kérdések megbeszélése után a kisgazdapárt foglalkozott a csengeri választással és a petíció visszavonásával kapcsolatos kérdésekkel. Gyene Pál képviselőjelölttel való együttérzését mondta ki és őt nemes magatartásáért üdvözölte. Foglalkozott a pártlapok elorzásának jelenségeivel és ezzel kapcsolatban a miniszterelnöknél lépéseket tesz. Tárgyalta Eckhardt Tibor beszámolója alapján számos tiszaecsegi lakossal szemben állítólag elkövetett atrocitásokat és megbízta Hegymegi-Kiss Pált, hogy tárja fel ezeket és hasonló ügyeket a belügyminiszternél, valamint más illetékes helyeken. A gönci választási események tárgyalásánál a párt hozzájárult ahhoz, hogy Perleg Lajos képviselőjelölt dr. Szilágyi Árpád és társai ellen a bűnvádi feljelentést megtegye. Hozzájárult ahhoz is, hogy petíciót adjon be az ajánlások meghamisítása és ellopatása miatt, egyúttal kiküldte aláírások eszközlésére Musa Istvánt, Kiskunhalas képviselőjét Elhatározta a párt, hogy a belügyminiszternél küldöttségben tesz lépéseket olyan irányban, hogy a gönci választókerületben a lakosság közbékéje érdekében pártgyűléseket tarthassanak. A gönci eseményekkel kapcsolatban azt is elhatározták, hogy a képviselőjelölt és a nép érdekeit minden fórum, a nagy nyilvánosság előtt is megvédik. Végül a párt tárgyalta a debreceni eseményeket, amelyekkel kapcsolatban szükségesnek látja, hogy a törvénysértéseket alkotmányos szempontból vizsgálat tárgyává tegyék. Az idetartozó anyag áttanulmányozására Ulain Ferencet kérték fel. A független kisgazdapárt nyilvánosságra hozta Eckhardt Tibor választójogi javaslatát— Titkos szavazás törvényhatósági lajstrom alapján.— A kis pártok indulásának és a mandátum elnyerésének korlátozása. — Ezer-kétezer ajánlás szükséges. A töredékszavazatok hozzáadandók a többségi párt szavazataihoz. A többséget elért pártok 24 mandátumból álló „prémiumhoz jutnak.“ A tervezet hatévi helybenlakáshoz köti a választójogot és a névjegyzékből kizárja a közsegélyben részesülőket. A független kisgazdapárt pénteken este nyilvánosságra hozta azt a választási reformtervezetet, amelyet Eckhardt Tibor, a párt vezére, eljuttatott az egységes párt elnökéhez. A pénteki pártértekezleten Eckhardt Tibor bejelentette, hogy a párt felhatalmazása alapján még régebben szóbeli megbeszélést folytatott Gömbös Gyula miniszterelnökkel a titkos választójog kérdésében és a kormányelnökkel két elvben megállapodásra is jutott. Ezek egyike a választás titkossága, másika a becsületes választási eljárás. A tárgyalások alkalmával a miniszterelnök az általános választójog tekintetében biztosítékok megállapítását kívánta, abból a célból, hogy a nyílt szavazásról a titkos szavazásra való átmenet az állami életben megrázkódtatás nélkül történhessék Ilyen előzmények után Sztranyávszky Sándor, az egységes párt elnöke arra kérte Eckhardt Tibort, hogy választójogi elgondolásait írásban is közölje és jelölje meg azokat a biztosítékokat,, amelyeket az általános választójog korlátozása tekintetében a kisgazdapárt elfogadni hajlandó lenne. Erre a felhívásra Eckhardt Tibor a következőjavaslatot küldte meg az egységes párt elnökének. Itthoni és külföldi tapasztalat szerint titkos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csavargó demagógia érvényesülése, másrészt a bankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védekezés hiányában a képviselőház erkölcsi és értelmi színvonala alászáll, a közérdek jogosulatlan magánérdekekkel szemben elhomályosul és maga a parlamentarizmus kerül veszélybe. Az egyéni, kerületenként való választás minden körülmények között veszélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselő ez esetben könnyen süllyed le a választók magánügyeknek, intézőivé, vagy pláne befolyásos választók kijáróivá. Nem helyeselhető az országos lajstrom sem, mely az egyéni érdekek kiszolgálásától mentesíti ugyan a képviselőt, egyben azonban a megválasztott képviselő és a választóközönség között a személyes érintkezést megszakítja. A legjogosabb helyi érdek is alig jut ez esetben a törvényhozás vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. De felburjánzik a pártabszolutizmus s a költséges pártszervezet szükségszerű létesítése rengeteg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, panamákra vezet és megint csak lejáratja a parlamentarizmust. Törvényhatóságonként lajstromos, titkos szavazás. A helyes eljárás az, ha sem túl nagy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, hanem természetes és hagyományos politikai egységekként történik a választás. Ezekben a társadalmi, gazdasági és politikai együttélés és működés során a választásoktól függetlenül jól megfontolt és kipróbált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt szelekcióval, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc összedobált községek népe ötévenként egyszer egyesíttetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyományoknak megfelelően a titkos jzavalás törvényhatás áganként, lajstrom alapján esz-. ltözöltessék. Budapest és a környéki kerület hagyás-, sék meg jelenlegi beosztásában. Pest vármegye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). Wol. r.j.: jav.fil.lfl.ill. Javaslatok a választási eljárás reformjára. Az alkotmányos élet megszüntetése és diktatúrák bevezetése az utóbbi évtizedben Európában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a kétpártrendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózódtak. így állandó kormányképes többség számos parlamentben nem tudott alakulni, az állam hajója cél nélkül hánykolódott a politikai szélsőségek által felkorbácsolt hullámokon, közérdekből kellett tehát a tekintély uralmát és a kormányzás állandóságát rendkívüli intézkedésekkel biztosítani. Legjobb kormányzat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprinzip és tekintélyein magasabb politikai nézőpontból módfelett veszélyes, mert minden komolyabb változtatás súlyos megrázkódtatásokkal jár, lázadást vagy forradalmat jelent. A magyar lélek egyébként is szabadsághoz van szokva s huzamosabb időn keresztül elnémítva, lázadozna a szolgaságnak érzett tekintélyuralom ellen. Hogy tehát tekintélyuralomra vezető helyzet be ne következzék, a választójogi reform során kell gondolkodni arról, hogy a nemzetnek mindenkor kormányképes többség álljon a rendelkezésére az alkotmányos élet zavartalan biztosítása céljából. Ki kell zárni az egyoldalú osztályérdekeik nyers érvényesülését és lehetetlenné kell tenni helyiérdekű vicinális csoportoknak az országos politikában való önálló jelentkezését. Erre a választási eljárás nyújt leginkább lehetőséget, de ennek az eljárásnak becsületesnek kell lenni s a végkép kompromittált jelenlegi ajánlási rendszert éppen ezért más, tisztességes módszerrel kell felváltani. Melyik párt indulhat és melyik kaphat mandátumot ? Javaslom ezért, hogy: 1. Az általános választásokon minden országos párt, mely be van jelentve, indulhasson, ha a képviselőházban a választás előtt legalább tíz képviselővel volt képviselve, vagy ha az általános választás kiírása után legalább tíz törvényhatósági kerületben érvényes lajstromot tud az ajánlás során felállítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha az illető törvényhatósági kerületben azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. 2. Csak olyan országos párt juthat a választás során mandátumhoz, amelyik legalább öt mandátumot szerzett az országban; az egyes törvényhatósági kerületekben pedig csak az a párt juthat mandátumhoz, amely legalább egy teljes mandátum elnyeréséhez elegendő szavazatot kapott. A mandátumot nem jelentő töredék szavazatok minden törvényhatósági kerületben hozzáadandók g.z OU. lég&tt amualQi kajlp.liít.4l1 sznrjt.znJMbn^ , ^ 3 JUH!OR®öiVIDER A SZUPER 1+1 csöves ! PENTODAS KÜLFÖLDVEVŐVEl 4+1 CSÖVES AMERIKAVEVŐ SZUPER RÁDIÓVAL Lajstromkapcsolás választás előtt és mán. 3. Az egyes országos pártok lajstromai összekapcsolhatók, mégpedig: a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly célból, hogy jelen pont 2. a) és b) alpontjai szerint a törpepártok megsemmisülő szavazatai javukra írhatók legyenek: a választás megejtése után kapcsolhatók a lajstromok országosan abból a célból, hogy a mandátumok ötven százalékát meghaladó többség legyen biztosítható. Az önmagában vagy lajstromkapcsolás útján abszolút többséget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumhoz jutnak s ennek a 24 képviselőnek a kijelölési joga a többséget elnyert országos pártot, illetőleg pártokat illeti meg, így biztosítva van minden Gshietpségre, psjtelképes parlamenti többség kialakulása s a prémium szükség esetén kormányképes koalíció kialakítását is hathatósan elősegíti. Hatévi helybenlakás és a közsegélyben részesülők kizárása. A jelenleg érvényben lévő választói jog terjedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erkölcsöket korrumpáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles tömegeinek növelésére hosszú időn át rendkívül káros hatást gyakorolt és faluhelyen pótolni kell még azt a munkát, mit városokban az elmúlt évtizedben a magyar politikai élet már elvégzett. De ezenkívül is a pusztító gazdasági válság egyre szélesebb rétegeket juttat proletársorsba s kétségbeesett és munkanélküli tömegeket termel ki. Éppen azért a fennálló szükség tartama alatt a még oly méltánylandó egyéni szerzett jogokkal szemben is érvényesíteni kell a parancsoló közérdeket. Javasolom ezért, hogy: az országgyűlési képviselői választójog Ugyanúgy, mint a törvényhatósági választói jog, köttessék hat évi egy helybenlakáshoz; a választói névjegyzékből törlendők mindazok, akik az előző tizenkét hónapon belül közsegélyben részesültek. A viszonyok javulása automatikusan fogja maga után hozni a választók létszámának az emelkedését s a rendelkezések automatikus fék gyanánt fognak hatni. A jelenlegi választói törvény egyéb részeiben érintetlenül volna meghagyandó. A paraguay-bolíviai háború vége felé közeledik, Washington, aug. 31. A Paraguay—bolíviai háború, amely most már harmadik éve tart, végefelé közeledik. Paraguay kormánya kijelentette, hogy hajlandó minden feltétel nélkül béketárgyalásokat kezdeni -s minden jel arra mutat, hogy Bolívvia is késznek nyilatkozik leülni a zöldasztalhoz, bár a bolíviai kormány egyelőre még különböző kikötéseket hangoztat. A dél amerikai semleges államok már régóta közvetítenek a két hadviselő fél között s a paraguayi kormány most végre elfogadta közvetítő javaslatukat, amelynek értelmében azonnal beszüntetik az ellenségeskedéseket és megbízottakat küldenek ki Buenos-Ayresbe a béketárgyalások megkezdésére. Bolívia egyelőre még kikötésekkel élt s attól teszi függővé a közvetítő javaslat elfogadását, elismeri-e Paraguay azt a jogát, hogy kereskedelmi kikötőt kapjon a Paraguay folyó mentén. Washingtoni politikai körökben azt hiszik, hogy Bolviát is sikerül majd rávenni a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére és hogy a tél beállta előtt létrejön a féke a délaraerikai hadszíntéren. * - törri !. . .