Pesti Hírlap, 1934. október (56. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
/ / WJ' im 'yiA BUDAPEST. im Előfizetési ára'fc: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, vasárnaponként 32 fill., a Pesti Hírlap Vasárnapja nélkül 12 fillérPesti Hírlap '» »»■ «M» sliff LVI. ÉVFOLYAM: 222, (18.460)„.»ZAte ^KfiDD, OKTOBER Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon Aut. 122—95. Főkiadók Vilmos császár-ut 78 Tel. mint a szerkeségnél, Erzsébet-körűt. Tel. J. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük HORTHY MIKLÓS. Közeledik annak az őszi napnak a tizenötéves fordulója, amelyen Horthy Miklós fehér lova hátán bevonult Budapestre. Akkor még nem volt államfő, csak a frissen toborzott fiatal magyar hadsereg parancsnoka. A forradalmak zavarai, a kommunizmus borzalmai és a román megszállás megalázó szenvedései után félájult országban azonban ő képviselte az egyetlen igazi hatalmat és megszervezett erőt. A románok kivonultak Gödöllő felé. Velük együtt távozott Budapestről egy balkáni megszállás szégyene és gyalázata. Ugyanakkor Horthy a tollforgós magyar hadsereg élén Kelenföld felől bevonult a magyar fővárosba. És hozta magával egy megtaposott nemzet föltámadó önérzetét, éledő reménységét. Néhány hónappal később elfoglalta helyét Budavárában, mint az állam feje, mint az ország törvényesen megválasztott kormányzója. Ma már tudjuk, hogy ez a döntés, a káosz rendezésére összehívott magyar nemzetgyűlés választása szerencsés megnyilvánulása volt a magyar népet nehéz időkben megváltó életösztönnek. Másfél évtized távlatából nézve megállapíthatjuk, hogy Horthy Miklós hozzánőtt ahhoz a feladathoz, amelynél nehezebb hivatás, kevés akad a magyar nemzet sok megpróbáltatásban gazdag történetében. Az új mohácsi vész nyomában járó országzüllés, feneketlen anarchia, politikai és társadalmi szétesés korszakában erős kézzel ragadta meg a gyeplőt és a magával meghasonlott, kétségbeesett magyarságot visszavetette a rend, az új szervezkedés, a nemzeti célkitűzés, a magában bizakodó reménykedés útjára. Milyen varázsszere volt Horthy Miklósnak, hogy ezt az eredményt el tudta érni, hogy Magyarország megteremtett rendjét tizenöt küzdelmes éven keresztül megtartotta, tovább alapozta, minden megrázkódtatással szemben biztosította . Ez a varázsszer nem volt más, mint az ő nagy alkotmánytisztelete és törvénymegbecsülése. Amint már mondottuk, amikor csapatai élén megjelent Budapest utcáin, egyedül ő képviselte az erőt az aléltságából nehezen felocsúdó országban. Hatalmát nem korlátozta más, mint a lelkiismerete. Az ünnepélyes bevonulás rendje azonban a körutakon át egyenesen az Országház térre vezette. Itt fogadta a politikusok üdvözletét, itt tett hitvallást a nemzeti feltámadás és a nemzeti erők összefogása mellett. A bevonulásnak ezt az ünnepi programját úgy lehet tekinteni, mint a Horthy Miklós pályafutásának szimbólumát. A teljhatalmú főparancsnoknak az ifjú magyar hadsereg élén megtett útja egyenesen a törvény forrásához, a magyar parlamenthez vezetett. Az erőt, amivel rendelkezett, nem önös célok szolgálatára, nem nyers parancsolásra használta fel. Hanem arra, hogy azt a védtelen nemzet fölé pajzsul tartsa addig, amíg az az ezeréves alkotmányban támadt hiányokat kitölti s helyreállítja az alkotmányos szervek jogfolytonosságát, a törvények zavartalan uralmát. Pár hónappal később az Országházban tette le az esküt, mint a törvényhozó testületben megválasztott államfő. Tizenöt év óta ez az eskü volt Horthy Miklós vezércsillaga. Tizenöt éven keresztül mint a legfőbb alkotmányos tényező őrizte a törvényeket, védte a törvényes rendet, ápolta a magyar alkotmányt s ezzel legerősebb tartópil. férje lett az ország rendjének és nyugalmának. A mai bonyolódott, zavaros időkben nem mondhatnánk Horthy Miklósra ennél nagyobb dicséretet. Azóta nem egy európai ország rendje borult fel, nem egy állam nyugalmát dúlják fel a forradalmi zavarok. Tizenöt év múltán Európában zűrzavarosabb lett a helyzet. A történelem fel fogja jegyezni Horthy Miklós érdemét: az ő kiegyensúlyozott nyugalmának, törvényes alkotmánytiszteletének döntő jelentőségű, fő része van abban, hogy Magyarország egy izgalmasan erjedő világ forrongásában a nálánál nagyobb, hatalmasabb, nálánál kevesebbet szenvedett országok számára is a törvény uralmának és az alkotmány zavartalan működésének lett irigylésreméltó példája. Horthy Miklós, aki mögött most már másfél évtizedes országlás tapasztalata áll, tisztában van a maga történelmi szerepével. Bölcsen tudja, milyen értéket jelent az ország számára az ezeréves alkotmány épségben tartása. Számos alkalmat megragadott már arra, hogy ezt a felfogását a nyilvánosság előtt is kifejezze. Legutóbb — három hónappal ezelőtt —, a Chicago Daily News tudósítója előtt fejtette ki a maga félreérthetetlen álláspontját: «Nekünk Magyarországon nincsen szükségünk autokratikus tekintélyrendszerre. A mi parlamentarizmusunk az angol után a legrégibb a világon ...« Aztán még hozzátette: »Nálunk is megvolt a szabadság, de nem éltünk vissza vele. Bethlen tíz éven át kormányzott, de soha sem volt diktátor«. Olyan időben, amikor a mienknél kevésbé ellentálló alkotmányok a világválság szelében úgy omlanak össze, mint a kártyavár, nagy megnyugvás minden magyar polgár számára, hogy a magyar állam feje így gondolkozik. Horthy Miklós mélységes alkotmányszeretete és törvénytisztelete legerősebb alapja az ország nyugodt fejlődésének. Az ország népe pedig, tudván, hogy az ő szabadságának és emberi jogának maga az államfő a legerősebb védelmezője, szívébe fogadta Horthy Miklós kormányzót. Ez a magyarázata, hogy amíg az elmúlt tizenöt év alatt sok államférfi és népvezér tekintélye elhalványodott, népszerűsége megkopott, Horthy Miklós tekintélyben is, népszerűségben is gyarapodott. Az ország népének módja volt rá, hogy a tegnapi verőfényesen szép őszi vasárnapon hódoljon a kormányzó személye előtt. A TESz Nemzeti Munkahetének ünnepélyes megnyitása adott erre alkalmat az ügetőversenypályán, ahol a nemzet nevében Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözölte a kormányzót. Kétszázezer ember szívéből fakadó lelkesedéssel éljenzett a miniszterelnök beszédére. A TESz maga is jubilál: ez a magyar társadalmi erőket összefogó, hatalmas egyesülés is másfél évtizede dolgozik már azon, hogy a magyar öntudatot a nagy nemzeti célok szolgálatában ébren tartsa és fejlessze. A TESz jubileumi ünnepségének sorozata nem kezdődhetett méltóbban, mint Horthy Miklós ünneplésével, hiszen Magyarország kormányzója ma legteljesebb megtestesítője a magyarság lelkét eltöltő vágyaknak és annak a megalkuvást nem ismerő elszántságnak, amely a Trianonban megcsúfolt nemzet igazságának győzelmét készíti elő. Gömbös Gyula miniszterelnök beszámolt kormánytevékenységének két esztendejéről. Hódolat a kormányzónak. Az ősi magyar alkotmány fenntartása. — Út az államháztartás egyensúlya felé. — A pengő vásárlóerejének fokozása. Hálával és szeretettel tartozunk Olaszországnak és a Dacénak. Köszönet angol barátainknak. A lengyel útra örömmel készül a miniszterelnök. — A telepítés és a hitbizományok korszerű reformja. Választójog és kormányzói jogkör kiterjesztése. Ma harmadizben kereste fel Gömbös Gyula miniszterelnök a rádió Sándor utcai székházát, hogy a stúdióból szózatot intézzen az ország népéhez. A miniszterelnök délután a Nemzeti Munkahét keretében a Vigadóban mondott beszédet a TESz vezetői előtt és onnan érkezett este 19 órakor a stúdióba. A miniszterelnök kíséretében volt Antal István miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Bobory György és Marton Béla országgyűlési képviselők és Rákóczy Imre miniszteri tanácsos. A Magyar Távirati Iroda épületében a miniszterelnököt Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnökigazgatója, dr. Wünscher Frigyes kormányfőtanácsos, a MTI ügyvezető igazgatója, továbbá dr. Hável Béla és dr. Hlatky Endre, a rádió igazgatói fogadták. A miniszterelnök a stúdióban. A miniszterelnököt a rádió székházának újonnan épült részébe vezették, ahol a miniszterelnöknek megmutatták az V. számú stúdiót, amely előadások leadására szolgál. A miniszterelnök megtekintette az előadótermet, letette az asztalra előadásának magával hozott szövegét és még egyszer átlapozta. Ezután a miniszterelnök kijött a stúdió előtt levő nagy váróterembe és elbeszélgetett a jelenlevő urakkal. Addigra már többen összegyülekeztek a váróteremben. Megérkezett báró Szalay Gábor államtitkár, Szörtsey József, a TESz társelnöke, Mengele Ferenc követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Farkas Ákos fővárosi tanácsnok, majd nemsokára megérkezett Kozma Miklósné. Ott voltak még Somogyváry Gyula, a rádió igazgatója, Kandó László, Szakáts Pál honvédelmi miniszteri titkár, a stúdió rendezői és a napilapok tudósítói. Magnéziumfény lobbant, a miniszterelnökről a fényképészek felvételeket készítettek. Közben az óramutató közeledett a fél kilenchez, amikor a közvetítésnek meg kellett kezdődnie. Tamásné Filótás Lily elhelyezkedett a mikrofon előtt, hogy elmondja a bevezető szavakat. Gömbös Gyula miniszterelnök helyet foglalt az előadói asztal előtt, majd azt a kívánságát fejezte ki, hogy a jelenlevők közül néhányan tartózkodjanak előadása alatt a stúdióban, mert jobban érzi magát, ha nincs egyedül. Erre Antal István miniszteri tanácsos, továbbá Bobory György és Marton Béla képviselők is helyet foglaltak a kis előadószobában. Gömbös Gyula miniszterelnök ma este a rádiódban a következő beszédet mondotta: — Magyar testvéreim! Kormányralépésem második évfordulóján ismét a mikrofon elé állok, hogy a rádió hatalmas nyilvánosságán keresztül beszámoljak, miként sáfárkodtam az eltelt két esztendő alatt az ország rámbízott javaival és miként irányítottam a gondjaimra bízott magyar politikát. De mielőtt erre rátérnék, legyen szabad egy pillanatra valamivel távolabbi időkre visszaemlékeznem. A kormányzó üdvözlése. — Néhány hét múlva tizenötödik évfordulója lesz annak a napnak, amikor Magyarország korü l