Pesti Hírlap, 1934. október (56. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
2 Hiányzója a nemzeti hadsereg élén bevonult az ország fővárosába. E másfél decennium minden esztendejét a magyar történelem egykor római számokkal fogja jegyezni és azoknak klasszikus értelemben fog történelmi jelentőséget tulajdonítani. Mert amint a latin história „ab urbe condita“, a „város alapításától“ számította az időt: egy későbbi kor történetírója méltán kezdheti ettől a dátumtól a háború utáni magyar kor történelmét, ahonnan független nemzeti életünk új útjai indultak neki a jövendőnek. Súlyos küzdelmek között eltelt tizenöt esztendő volt ez, amelynek kemény megpróbáltatásai közepette a független Magyarország megállván helyét a népek versenyében, ma a rendnek, a nyugalomnak és a Stabilitásnak országa. Hogy ez így van, mindenki érzi, A nemzet munkaterv. Ez után a visszaemlékezés után áttért előadásának tárgyára és a nemzeti munkával foglalkozott. — Mi a célja ennek a kormányzati munkának? Ma is változatlanul az, amit a nemzeti munkaterv első pontja két évvel ezelőtt határozottan és szabatosan megjelölt: „A magyar nemzet megerősítése, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. De mivel ez a célcsakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célú és erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független állam keretén belül valósítható meg, politikám első feladatának az öncélú nemzeti államépítését tekintem." — A nemzeti munkaterv élén lefektetett , világos célkitűzés mozgatta azt a politikát és azt a kormányzati munkát, amelyet a vezetésem alatt álló kormány az elmúlt két év alatt mind külső, mind belső vonatkozásban folytatott. — A külpolitikában a kormány fő célja közelebbről az volt, hogy egyrészt megszerezze, illetőleg megtartsa és biztosítsa a magyar nemzet számára a világ részéről azt a megbecsülést, amely őt múltjánál, történelmi teljesítményénél és belső értékeinél fogva megilleti, másrészt olyan nemzetközi pozíciót vívjon ki az ország számára, amely a jog és az igazság szellemében lehetővé teszi nemzetünknek az alkotó munkát, a békés fejlődést és a polgárok jólétének megteremtését. Belső politikám célját, stílusát és módszerét ez a külpolitikai célkitűzés determinálja. Ezért hirdettem két év alatt nem csökkenő energiával és ezért hirdetem ma is ugyanezzel a hitbeli meggyőződéssel a nemzeti egység gondolatát és az igazi nemzeti egység megteremtésének szükségességét társadalmi, politikai és lelki vonatkozásokban egyaránt. Az ősi magyar alkotmányosság fenntartása. Rendíthetetlen ugyanis az a meggyőződésem,hogy nemcsak az erőteljes kormányzást, amelyre ma az európai hullámok csapkodása közepett mindenekfelett szükség van, de az ősi magyar alkotmányosság fenntartását is csakis egy ilyen hivatása magaslatán álló s a történelmi idők parancsszavát megérteni tudó, erőteljes kormányzótöbbség teszi lehetővé. A pártokra, klikkekre, érdekcsoportokra való szétforgácsolódás, vagy a koalíciókkal való kísérletezés ugyanis — elég példát láthatunk erre a körülöttünk zajló eseményekben — nem az alkotmányos élet megerősítésére, de annak meggyöngítésére, lejáratására vezet. Az európai diktatúrákat nem a hatalmas kormányzótöbbségek uralma, de az a körülmény hozta létre, hogy az ezerfelé húzó, a nemzet magasabb érdekeihez felemelkedni nem tudó személyek, pártok és pártocskák meddő tusakodásában elsikkadtak az egyetemes nemzeti érdekek s a politikai szenvedélyek játékszere lett a kormányhatalom és az állami tekintély. Azzal tehát, hogy én a nemzet ősi tradícióinak megfelelő alkotmányos eszközökkel egy a feladataival és kötelességeivel tisztában levő erős és akcióképes, azonos politikai világnézetet valló kormánytöbbségre építek, nemcsak a ma olyannyira nélkülözhetetlen stabil kormányzást, de egyáltalán a tiszta alkotmányos élet és kormányzás további lehetőségeit akarom biztosítani. — Ezért helyezek igen nagy súlyt a nemzeti egység pártjának további szerves és céltudatos kiépítésére. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra is, hogy az érdekképviseleteknek és hasonló szervezeteknek nem lehet feladata minden kormányintézkedéssel szembeszállani. A kormány szívesen meghallgatja az érdekeltek észrevételeit. De ha e szervezetek konkrét kormányintézkedésekkel találják magukat szembe, azoknak alá kell magukat vetniök. Erre jó példát nyújtott a Frontharcos Szövetség, amely — bár kissé túl hosszú tanácskozások után — de alávetette magát a belügyminiszter intézkedéseinek. Az ilyen szervezetek számíthatnak a kormány legmesszebbmenő támogatására, de az olyan szervezeteket, amelyek a kormány másíthatatlan törvényes rendelkezései ellen is remonstrálnak, nem tarthatom hivatásuk magaslatán állóknak. A kormány munkája gazdasági téren. Amikor ugyanis átvettem a kormányelnöki széket, meglehetős súlyos gazdasági és szociális helyzetet és ennek nyomán veszedelmes lelki depressziót találtam. Az állami gépezet működésének folytonosságát veszélyeztette a nép széles rétegeire nehezedő gazdasági válság, amely mindenfelől nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett. " Az ország vázolt állapota nehéz feladatokat rótt az új kormányra. Egyfelől gyors intézkedésekkel segítséget kellett, hoznia, alátámasztani a roskadozó gazdasági élet falait, hogy átmentsük a jövőbe azokat az értékeket, amik a nagy világkataklizmában még megmaradtak. Másrészről a jövendő számára ki kellett jelölni egy határozott irányt, amely felé haladva a nemzet tudja, miért kell elviselnie a jelen keserves megpróbáltatásait. — Nyomban hozzáláttunk feladatunk megoldásához. Míg a nemzeti munkatervben minden irányra kiterjedő programot adtunk, a pillanat sürgetését megértve, azonnali intézkedésekkel igyekeztünk a válság hullámait leküzdeni. — Az államháztartás rendjének helyreállítása is parancsoló szükségesség volt. A valuta védelmére mindenféle inflációs kísérletezésekkel szembe kellett szállnunk. A külföld elzárkózási törekvéseivel szemben utat kellett törnünk a kivitelnek, nyomban megindítva a külállamokkal való újabb kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat. — Kormányom minden gazdaságpolitikai tevékenységének alapgondolata az volt, hogy az egyes gazdasági tényezők és ágazatok között — a magyar sorsközösség jegyében — igazságos kiegyensúlyozásra, méltányos harmóniára van szükség, mert csakis ez a kiegyensúlyozás és harmónia biztosíthatja a gazdasági munkát, a társadalmi békét, az állam rendjét és a nyugodt stabil politikai életet. A szociálpolitika. Ugyanezen az elvi bázison nyugszik az általam követett és követendő szociálpolitika is, amelynek alapgondolata a magyar testvériség, nem pedig az a törekvés, amely a mindennapi megélhetés kérdéseit pártpolitikai célokra kihasználva, osztályharcot szít, de amely osztályharc csak egyeseknek és nem mindenkinek biztosít érvényesülést. Szociálpolitikánk a kenyérkérdés megoldását tűzte ki céljául és olyan világ megteremtését kívánja, amelyben a munka és a munkás megkapja verejtékezésének jutalmát, oltalomban részesül minden kizsákmányolás ellenében és amelyben mindenki részesévé válik a nemzet jólétének. Ezért helytelenítettem és helytelenítem ma is a munkanélküli segélyt, amely destruálja a munkát. De munkát adni, munkaalkalmat teremteni természetesen mindig a célszerűség és a realitás határai között — csak maga a gazdasági élet tud és ezért csak az a szociális politika érheti el célját, amelyet a gazdaságpolitika a gazdasági helyzet megjavításával tud alátámasztani. PESTI HÍRLAP 1934. október 2., kedd. A LX. SZÁMÚ „EGYBŐL KETTŐT“ REJTVÉNYSOROZAT PÁLYÁZATI SZELVÉNYE. Az alanti napokon közölt rejtvényekből elhagyáséval kaptam esy szrtba következő kettőt: zo belük Kedd X. 2 Szerda X. 3 Csűl. X. 4 Péntek X. 5 Szombat X. 6 Vasára X. 7 El Népi jegy kockába csak egy betilt szabad beírni. Törekvés az államháztartás egyensúlyára. Az államháztartás helyzete a bevételek fokozását és a kiadások csökkentését tette szükségessé. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, irányuló törekvésünk eredményeként az 1932—33. évi 108 millió deficit 1933—34. költségvetési évben 62,5 millió pengőre csökkent, tehát 40 millióval volt kisebb, mint egy évvel és 87 millió pengővel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. A bevételek emelését célzó adózási politikánkban tekintettel voltunk a szociális és igazságos adóztatás követelményeire. A kiadások csökkentése önmegtagadást és áldozatot rótt a köztisztviselői karra és valamennyi állami alkalmazottra, akik zokszó nélkül hozták meg ezt az áldozatot. Állampénzügyi helyzetünk további javulására megvan minden reményünk. Helytelen volna azonban ebből arra következtetni — amire némely oldalon megvan a hajlandóság —, hogy most már derure-borura elindítsuk a költséges beruházásokat és figyelmen kívül hagyjuk azt a szabályt, hogy nehéz viszonyok között csakis feltétlenül jövedelmező beruházásokat szabad megkockáztatni. De az óvatosságnak és az előrelátásnak ez az elemi szabálya irányadó nemcsak a közület, de a magángazdaság beruházására nézve is. Pénzügyi politikánk vezető irányelve a pengőérték megvédése. A Magyar Nemzeti Bank céltudatos devizapolitikájának eredményeként sikerült a pengő vásárlóerejét nemcsak megóvnunk, hanem fokoznunk is, amellett, hogy el tudtuk kerülni az úgynevezett deflációs pénzpolitikát és ennek gazdasági hátrányait. A két római szerződés. Kormányomnak nagy gondja volt külkereskedelmünk fejlesztésére, mert tisztában vagyunk azzal, hogy terményeink, de elsősorban a mezőgazdasági termékeknek fokozott exportja egyik alapfeltétele a gazdasági válságból való kibontakozásunknak. Külpolitikai erőfeszítésünk jórészét erre a nagy célra állítottuk be és sorjában kötöttünk külkereskedelmi szerződéseket, létesítettünk kereskedelmi megállapodásokat Németországgal, Franciaországgal, Svájccal, Nagybritanniával, Finnországgal, Romániával, Jugoszláviával, Bulgáriával, Törökországgal, amelyeknek betetőzése a római hármas egyezmény volt. Ennek keretében egyrészt Olaszországgal, másrészt Ausztriával sikerült olyan szerződéseket tető alá hoznunk, amelyek levették vénáinkról búzafeleslegünk külföldi értékesítésének gondját. Ez csak azért vált lehetővé, mert úgy a Duce, valamint Dollfuss megboldogult osztrák kancellár, tisztában voltak az autarchiás gazdasági politika áttörésének szükségességével és a nagyobb gazdasági területek együttműködésének nagy jelentőségével. A két római szerződésben búzánknak olyan exportárat tudtunk biztosítani, amely jóval meghaladja a világparitási árakat és ez tette lehetővé számunkra, hogy búzánknak olyan belföldi irányárakat tudtunk megszabni, amelyek lényegesen meghaladják a világpiaci jegyzéseket. Minden más beállítással és bírálattal szemben határozottan állítom, hogy a magyar gabonaárak erőteljesebb javulása a római szerződés következtében állott elő és ma ott tartunk, hogy a budapesti gabonatőzsde jegyzései valamennyi gabonaféleségben lényegesen magasabbak a világpiaci jegyzéseknél. Szeptember hó közepén a határidős búza Budapesten 90%-kal, az októberi rozs 44%-kal, az ótengeri pedig 47%-kal volt drágább, mint Rotterdamban; világos bizonyságául annak, hogy a magyar gabonaárjavulás nem a világpiaci áremelkedés következménye, hanem okozati összefüggésben áll a római szerződések árjavító határozmányaival. Külkereskedelmi aktivitásunk, melynek egyik fő tényezője a kereskedelmi szerződések hálózatán kívül a magyar külkereskedelem egységes megszervezése a külkereskedelmi hivatalban, a külkereskedelmi mérleg örvendetes javulását eredményezte, így az 1932. év végén külkereskedelmi mérlegünk aktívuma még csak 6 millió volt, az 1933. évi mérleg már 80 millió pengő kiviteli felesleggel zárult. A folyó év első nyolc hónapjában is aktív volt a kereskedelmi mérleg és pedig 22,1 millió pengővel, ami 6 millió pengővel kisebb kiviteli többletet jelent ugyan, mint a múlt év hasonló időszakában, ez azonban arra vezetendő vissza, hogy az exportmennyiség növelése érdekében — és ezen fekszik külkereskedelmi politikánk hangsúlya — bevitelünket is fokoztuk és így helyesen egész külkereskedelmi forgalmunkat növeltük. Ezt a törekvésünket siker koronázta, mert kereskedelmi forgalmunk egész mennyiségét a múlt évi első nyolc hónap 420 milliójáról az idén 473 millióra tudtuk növelni. A mezőgazdaság helyzete. A mezőgazdaság helyzetének érezhető javulását az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazdatartozások rendezésére lehet visszavezetni. Az adósságterhet lényegesen mérsékelte a bekövetkezett jelentős kamatcsökkentés, amely számszerűleg azt eredményezte, hogy az 1932. évben még 225 millió pengőre rugó mezőgazdasági kamatteher jelenleg évi 90 millió alá csökkent, tehát a két év előtti kamattehernek körülbelül 60%-ával enyhült. A gazdatartozások e rendezésével elértük azt is, hogy a védett gazdaadósok javára további nyugalmi időt tudtunk biztosítani. Minthogy kormányom gazdaságpolitikája valamennyi gazdasági ágazat harmonikus boldogulását kívánja munkálni és mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével, amelyet még fokoz az ország, hála Istennek, egyre szaporodó népsűrűsége, mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. Gazdasági viszonyaink számszerűleg is jelentékeny javulása folytán a bedugult hitel is, bár lassú ütemben, újra megindult. A betétek mérsékelt emelkedése jelentkezik és a vidéki hitelszervezet fokozatosan ismét hozzálát újabb hitelek folyósításához. Gondunk lesz arra, hogy a magyar hitelszervezet egynémely vonatkozásban mutatkozó túltengését megfelelő szervezeti módosításokkal korrigáljuk és ezáltal a hitelcirkuláció számára még nagyobb könnyítéseket tegyünk lehetővé. A beruházások keretében eddig 24 millió pengőt használtunk fel a 40 milliós beruházási felhatalmazás alapján. Az egyes minisztériumok munkája. A kormányzat tevékenységének képe nem volna teljes, ha nem emlékezném meg néhány szóval arról a szorgos és szétágazó reformmunkáról is, amely a különböző tárcák körében szüntelenül folyik. Az ország gazdasági talpraállításán a pénzügyi, földművelésügyi és kereskedelemügyi tárca fejt ki éjt nappallá tevő munkásságot. A közigazgatás korszerű átalakítása máris megindult és e súlyos racionalizálási feladat oroszlánrésze a belügyi tárcára nehezedik. Úgyszintén erőteljes tevékenységet fejtett ki az igazságügyi tárca a bíráskodás egyszerűsítése, gyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében, melynek üdvös eredményei a gyakorlati életben rövidesen jelentkeznek. Az egészséges, friss alkotószellem a közoktatásügyi tárca körében is megnyilvánult és egyik legértékesebb gyümölcse a középiskolai reform, amellyel párhuzamosan folyik az alsó- és felsőoktatás korszerű kialakítása. Mindezeken a témákon felül az egyes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik azoknak a reformoknak az előkészítésére, amelyek az ország különböző gazdasági és szociális igényeit lesznek hivatva kielégíteni s amelyeknek irányelveit Pannonhalmán és a Bakonyban tartott minisztertanácsokon , állapította meg a kormány. E reformok élén a telepítés ügyének megoldása, illetve megindítása halad, amely kapcsolatban a hitbizományi ügy korszerű reformjával, arra lesz hivatva, hogy a földmíves magyar nép széles rétegeit odakösse a magyar földhöz és ezáltal új független exisztenciákkal támassza alá a magyar állam fundamentumát. E nagy kérdés megoldására már megtettük az összes szükséges előkészítő lépéseket s már a közeljövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét elgondolásunk és végleges terveink felől tájékoztassuk a közvéleményt. Erőteljes munka folyik a közegészségügy, különösen a vidék közegészségügyének rendezésére, illetve előmozdítására, az ország úthálózatának szerves további kiépítésére és általában az egész magyar úrügy kérdéseinek harmonikus és organikus megoldására, továbbá az adósvédelem még függő problémáinak megoldására, igen fontos terméspolitikai reformokra, például: erdőtörvény, szőlő- és borgazdasági törvény. Az energiagazdálkodások reformjára több agrárszociális és cselédügyi kérdés megoldására, a sajtótörvény reformjára, valamint több más igazságügyi természetű reformra.*