Pesti Hírlap, 1934. október (56. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

193­1. október 2., kedd, PESTI HÍRLAP. Hálával és szeretettel tartozunk Olaszországnak és a Dacénak. Külpolitikánk vezérgondolata: a fennálló szer­­■ődések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen impé­­rium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fenn­maradásáért. E két cél egyaránt fontos, egészen egyenrangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósulásán. Bármily nagy ellenállás mutatkozik is, nem adjuk fel a reményt, hogy küz­delmünk sikerre vezet. Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszor­szág iránt, amely az első nagyhatalom volt Európában, amely az ügyünket magáévá tette és Irántunk a kölcsönös érdekek felis­merésén alapuló kitartó és őszinte barátság­gal viseltetik. Hálával vagyunk eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történelmi és reálpolitikai kötelékeket teremtett Itália és Magyarország között Baráti viszonyunk legújabb hajtása a római egyezmény, amely az első komoly és becsületes konkrétum a középeurópai pro­bléma egészséges, békés megoldására. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus külföldi híresztelésekből fakadó félremagyarázással e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatla­nul szilárdan fennáll s külpolitikánk erős pillérét al­kotva, szilárd bázisa a középeurópai békének és nyu­galomnak. Viszonyunk Ausztriával. Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb vi­szonyban vagyunk, sőt bátran mondhatjuk, hogy év­századokon át soha nem állott fenn a magyar nem­zet egyeteme és nyugati szomszédunk közt olyan mély és őszinte viszony, mint ma. Mutatja a kötelé­kek szorosságát már Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár magyarországi látogatása is, aki felhasz­nálta az első kínálkozó alkalmat, hogy a magyar géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására el­jöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben vagyunk az osztrák állam többi illetékes tényezőjével is és — a római egyezmény szellemében — szüntelenül tovább­dolgozunk gazdasági relációink kimélyítésén, tudva azt, hogy a két ország történelmileg és gazdaságilag már a természettől fogva is egymásra van utalva. Már ezen oknál fogva is őszintén kívánjuk Ausztria boldogulását és erős a reményünk, hogy egy megértő és konciliáns politika révén a német-osztrák viszony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba fog ke­rülni. Németország, Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a harma­dik birodalom az első berendezkedés természetes ne­hézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt joggal megillető helyet az európai államok kö­zösségében és hatalmas erőforrása lesz az új háború utáni modern európai békés alkotó munkának. Köszönet angol barátainknak. Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok meg­értést mutattak. Ismerve az angol nép tradí­­ciós igazságszeretetét, mely mindig megnyilat­kozik azokkal szemben, akik elnyomást szen­vednek, nincs kétségem, hogy Nagybritannia rokonszenvére a jövőben is számíthatunk. Készülődés a lengyel útra Most készülök lengyel utamra és nem tagadom, rendkívül örömmel. A múltban sokszor találkoztak Lengyelország és Magyarország politikai és gazda­sági érdekei és ezen érdekközösségekkel a legőszin­tébb barátság kötelékei fűztek századokon át a vitéz lengyel nemzethez. Remélem, hogy utalásom amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozdítani, a két nemzet közötti barátság, valamint szellemi és kulturális együttműködés továbbfejlesztését is fogja szolgálni azon az úton, amelyet a történelem részükre kijelölt. Szófiai és ankarai utam a bolgár és a török nemzetekkel régóta fennállott baráti és testvéri vi­szonyunk újabb megpecsételése volt. Ezekkel az utaimmal kelet felé is újabb és bensőbb gazdasági kapcsolatokat létesítettünk. Franciaország és a kisantant. Franciaország barátságát és a kisantantot al­kotó szomszéd államokkal való viszonyunk megjaví­tását őszintén óhajtom. De franciabarát politika ré­szünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre megvannak a reális tárgyi előfeltételek. A minden áron franciabarát politikusainkkal szemben, akik Barthou kolozsvári és bukaresti beszédei után is azt követelik tőlem, hogy minden más érdeket és szem­pontot félretéve francia vizekre evezzem: a magyar önérzet kérdésén kívül rá kell mutatnom e törekvés reálpolitikai indokolatlanságára is. E barátság con­ditio sine qua non­ ja ugyanis, — legalább még ez órában — a kisantanthoz való közeledésünk lenne jogos nemzeti aspirációinkról való lemondásunk árán. Én leszek az első, aki nem fog előle elzárkózni, ha a reálpolitikai lehetőségek — vagy, ahogy a római po­litikai jegyzőkönyv kifejezi — a „tárgyi előfeltételek" meglesznek erre a közeledésre. De ha Magyarország minden jogos kíván­sága elől a legridegebben elzárkóznak, el­lenben Magyarországtól csak áldozatot kö­­vetelnek, úgy ez csak újból megaláztatásun­kat jelentené azok részéről, akiknek a tör­ténelmi szerencse forgandósága juttatott részt ezeréves országunkból. Ez elvi felfogásom hangoztatása mellett sem adom fel a remén­y arra, hogy a három kisantant­­állam egyszer mégis csak felemelkedik annak a tu­datnak a magaslatára, hogy hazánkkal 15 évvel ez­előtt súlyos és méltatlan­­igazságtalanság történt és ha e tudat az európai kooperáció és a békés együtt­működés őszinte vágyával találkozik, meglesz a módja a megértésnek és az együttműködésnek.­­ Egyébként téves beállítás az, mintha Magyar­­ország előtt nem állana más választás, mint a jelen­legi francia-kisantant irányzatba való bekapcsolódás és ugyancsak téves premisszákból indul ki az, aki az egyes nagyhatalmak közt folyó eszmecserék eredmé­nyét előre elkönyvelve, egy képzeleti helyzethez akarná szabni külpolitikánkat. — Ma Magyarország a rend és nyugalom szinte példát adó szigete az európai zűrzavarban. E hely­zetünk jelentős erkölcsi, politikai és gazdasági elő­nyeit élvezi máris az ország. A választási jog reformja.­ ­ Nem volna teljes az a kép, amit az ország időszerű bel- és külpolitikai problémáiról adtam, ha nem emlékeznék meg e helyen is a választási jog re­formjának ügyéről. Ez, illetve az annak rendezésére irányuló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Ennek során — mint azt egy ízben már hangsúlyoztam volt — a kormány semmiféle más elgondolást, vagy ter­vet nem tart a maga számára irányadónak, csak azt, amit maga készít elő, illetve dolgoz ki. Azt is újólag hangsúlyozom, hogy csak olyan választójogi javas­latot tudok a magam részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel az általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó konzervatív vi­lágnézetnek. A megoldás nehézsége abban rejlik, hogy a titkos választójog gyakorlását miképpen tud­juk összehangolni az állam- és nemzetfenntartás nagy érdekeivel és azzal a mindenekfelett álló szem­ponttal, hogy a titkos választójog ne az alkotmányos kormányzás meggyengítésére, hanem annak megerő­sítésére vezessen. Ezért a titkos választójog bevezeté­sét feltétlenül junku­mba akarom hozni a kormány­zói jogkör alkotmányos kiterjesztésével, hogy a kor­mányzó úr öfőméltósága az államfői hatalom teljes­ségével állhasson őrt a nemzet léte és jövője mellett.­­ Őszintén meg kell mondanom azt is, hogy a választójog terén a haladó­ konzervatív irányban ter­vezett reform keresztülvitelénél nem hagyom maga­mat eltéríteni a haladó iránytól azzal az érveléssel, hogy ez veszélyes lehet Magyarország fennmaradá­sára. Amikor a legsúlyosabb terheket kell széles tár­sadalmi rétegek vállaira rakni, lehetetlenség volna kitérni az elől, hogy a meglevő alkotmány keretén belül azoknak, akik erre érdemesek, reális beleszó­lást ne engedjünk a nemzet, illetve saját sorsuk in­tézésébe. Retrográd irányú és célú választójogi re­formot a magam részéről nem akceptálhatok.­­ A választójog kérdésével kapcsolatban még egyre szeretném figyelmeztetni a közvéleményt, ne higyjijül­s s to turgy a választói jog kérdésének rende­zésével a nemzet igazi súlyos problémái megoldást fognak nyerni. Szokássá vált ugyanis úgy beállítani a választójog kérdését, mint az egész magyar bel­politikának és a jövő boldogulásának tengelyét. Ez a centrális jelentősége a választójogi reformnak nincs meg. És nagy csalódást és kiábrándulást hozna a tömegeknek, ha később reá kellene jönniök arra, hogy nem teljesült mindaz a sok ígéret és biztatás, mely a titkos választójog megvalósulása esetére földi paradicsomot varázsolt a nép képzelete elé. Végszó. — Tisztában kell lenni azzal, hogy a választó­jog magában véve nem hogy a földi paradicsom, de az élet, a megélhetés elemi kérdéseit sem oldja meg. Ezekkel megbirkózni csakis a dolgozó nép gondjával­­bajával tisztában lévő azzal törődni és azért alkotni kész organikus és céltudatos kormányzati politika lesz képes. Ezért helyezem én a politikai és kor­mányzati tevékenységem súlypontját az alkotmány­­jogi és politikai kérdésekről a gazdasági és szociális problémákra; ezért törekszem arra, hogy „jogok" mellé kenyeret tudjak teremteni minden magyar test­vérem számára, ezért állítottam a legközelebbi mun­kaprogramunk középpontjába azokat a telepítési, termelési, hitel, útépítési és közegészségügyi problé­mákat, melyekről a pannonhalmi és a királyszállási tanácskozásaink kapcsán szóltam. — Magyar testvéreim! Ezekben akartam ismer-­­­tetni előttetek azt a munka­ságot, amelyet a vezeté­sem alatt álló kormány két esztendő során kifejtett. Megvallom, igen nehéz körülmények között, lépésről­­lépésre folytatott részletmunkával tudtunk csak idáig eljutni. Köszönhetjük ezt mindenekfelett az ország dolgozó népe, különösen a földmívestársadalom áldo­zatkészségének, mely hihetetlen súlyos körülmények és nélkülözések közepette a történelem során eddig alig tapasztalt türelemmel és lemondással viselte a­­ válság terheit és tette lehetővé a gondterhes napok Magy. Kir. Osztálysorsjáték Az elérhető legnagyobb nyeremény 500.000 aranypengő. Jutalom és a főbb nyeremények: 130 a 1OOO 62 2000 24 3 0 0 0 12 4 0 0 0 10 a 5 0 0 0 8 & 10.000 5 a 15.0 0­0 2 a 2­0.000 1 a 25­ 0 0 0 2 a 3­0.000 1.40.000 1* 50.000 1. 100.000 0 200.000 1.300.000 stb. aranypengő, összesen 7.722.000 pengő készpénzben. 84.000 sorsjegy közül 42.000 kisorsoltatik, tehát a sorsjegyek fele nyeri Az . oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Égész 24 pengő 1 I Kei I 12 I Ipengő I Negyeo 6 pengő Nyolcao 1 3 I pengő 1 az összes főárusítóknál I Húzás október 20-án kezdődik­ átszenvedését. Igen nagyok voltak a munkánk elé tornyosuló akadályok és ez az oka, hogy a haladás, az alkotás üteme talán lassúbb volt, mint ahogyan szerettem volna. Egész temperamentumomnak a se­besebb reformmunka felelne meg, de elsősorban az ész és a lehetőség követelményeit kellett szem­­ött tartanom, hiszen a nemzet nagy érdekei és jövője vannak reám bizva. — Magyar testvéreim! Két évvel ezelőtt, amikor itt a mikrofon előtt először szóltam hozzátok, arra kértelek benneteket: „csodavár­ással ne ámítsátok ma­gatokat, utunk sziklás, tövises út, de érzem, tudom, hogy elvezet a célhoz“. Most, a harmadik kormány­zati esztendőm küszöbén, két év küzdéseire, munká­jára, eredményeire támaszkodva nyugodt lelkiisme­rettel mondhatom, hogy e meredek, sziklás, tövises út jó részét megtettük és a jobb, szebb, boldogabb magyar jövő felé vezető úton biztos lépésekkel me­gyünk előre. ___________ Málta szigetén beszüntették az olasz nyelv hivatalos használatát. Malta, okt. 1. Az olasz nyelv hivatalos haszná­lata a hétfői nappal megszűnt Malta szigetén. Az angol kormányzó utasítása értelmében Máltán ezentúl az angol nyelv mellett csak maltai nyelv használata engedélyezhető a hivatalokban. Az olasz nyelvű feliratokat az összes maltai közhivatalok­ban eltávolították és helyükbe a maltai bennszülöt­tek nyelvén készült felírások kerültek. A maltai egyetemen szintén megszűnik az olasz nyelv hiva­talos használata s a doktori diplomák kiosztásá­nál tartott beszédek hivatalos nyelve ezután a latin. ...................... (Md )

Next