Pesti Hírlap, 1935. augusztus (57. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-01 / 173. szám

BUDAPEST, 1935. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, ne­gyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­dányszám ára (pálya­udvarokon is) 10 fillér,­­ vasárnaponként 32 fill., a Pesti Hírlap Vas­ár­­napja nélkül 12 fillér LVII. ÉVFOLYAM (18.714) SZÁM: CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 1. Pesti Irlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 122—95. — Főkiadók: Vilmos császár-ut 78.­ Tel. mint a szerkesztő­ségnél, Erzsébet-körút 1 Tel. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhir­detések élén közöljük Az Ügyvédi Rendtartás írta: Nagy Emil. Az Ügyvédi Rendtartás reformját régtől fogva várta a magyar jogászvilág, mert az 1874-ben készült Ügyvédi Rendtartás sok te­kintetben már elavult s amellett a törvénybe foglalása óta eltelt hatvanegy év alatt annyi­féle hiányossága és helytelensége bukkant elő, hogy valóban nem lehet aziránt semmi kétség, hogy az Ügyvédi Rendtartás mélyreható re­formra szorul. Amellett a változott gazdasági viszonyok s különösen a trianoni országcsonkí­­tás olyan súlyos csapások egész tömegét mér­ték az ügyvédi karra, hogy az ügyvédek egy új rendtartástól méltán várták rettenetes sorsuk jobbrafordulását. Végre megjelent az igazságügyminiszté­­riumban elkészült törvénytervezet, amelynek alapos megtárgyalását csütörtökön kezdi meg az ország legnagyobb ügyvédi testületének, a budapesti ügyvédi kamarának a választmá­nya. Magam is tagja vagyok ennek a kamarai képviseleti szervnek, sőt legyen szabad eldicse­kednem azzal, hogy a legutóbbi választásnál én kaptam az összes választmányi tagok közül a legtöbb szavazatot s igy szerény nevem a választmányi tagok névsorának élén áll. Miután abban a munkában, amelynek célja a Tervezet szakszerű megbírálása, ma­gam is részt fogok venni, nem akarok a vá­lasztmány kebelében kibontakozó szakvitának újságcikkel elébe vágni. Ellenben vann ennek a Tervezetnek egy olyan szakasza, amely jelentőségre nézve mest­­eze kiemelkedik az Ügyvédi Rendtartás szak­szerű kérdései közül s ezektől merőben külön­álló olyan egyetemes jellegű önkormányzati, alkotmányos elveket érint, hogy ezzel a sza­kasszal való különleges foglalkozást publicisz­tikai kötelezettségemnek érzem. Ez a szakasz a Tervezet 3. §-a s annak is második és harmadik bekezdése, amelyeknek szó szerint való szövege a következő: „... A választásnál, illetőleg kijelölés­nél tekintettel kell lenni arra, hogy a válasz­tás, illetőleg kijelölés alapján alakuló szerv vagy testület tagjainak a nemzet összetételére jelentős tényezők (nemzetiség, faj, felekezet) szerint alakuló megoszlása az ország népessé­gének az említett tényezők szerint alakuló meg­oszlásával szemben jelentős eltérést ne mu­tasson. Amennyiben a kamara tagjainak az előbbi bekezdésben említett tényezők szerint alakuló megoszlása a választás, illetőleg a ki­jelölés idejében feltűnően eltér az ország né­pességének az említett tényezők szerint ala­kuló megoszlásától, az eltérés aránya a válasz­tásnál, illetőleg a kijelölésnél méltányos figye­lemben részesíthető.“ Ez a törvénytervezeti jogszabály egészen új és rendkívüli veszedelmeket rejtegető dolog a magyar jogi kultúrában. Óva intem attól a kormányt, hogy reálép­jen erre az útra s ünnepélyesen kérem az igaz­ságügyminiszter urat az ország egyetemes ér­dekeinek a nevében, hogy Tervezete 31. §-ának fentebb szó szerint idézett második és harma­dik bekezdését vonja vissza. Mert ha ezt a nemzetiségi, faji és felekezeti kontingentálási gondolatkört belevisszük a magyar alkot­mányba, ezzel elsősorban nagy erkölcsi kárt okozunk jogos nemzeti aspirációinknak kifelé szólóan, mert akkor semmiféle hatalom nem óv meg bennünket attól, hogy a nagy világ ne úgy tekintsen reánk, mint a Németországban ma uralkodó nemzeti szocializmus féregnyulvá­­nyára, ami a jelenlegi nemzetközi viszonyok mellett nemzeti érdekeinkre kárral járhatna. A mi nyomorúságos és k­ülönleges magyar viszo­nyaink között egyenesen véteknek minősíteném azt, ha a kormány valóban bele akarná dobni a társadalomba a nemzetiségi, faji és vallási viszály magvait, mert végeredményben feltét­lenül ide vezetne az a gondolatkör, amelyet talán kísérleti nyágként beletett a kormány a létesítendő új ügyvédi rendtartásba. Az pedig egészen bizonyos, hogy szomszé­dos ellenségeink nagy örömmel fogadnák a magyar jogi és társadalmi kultúrának ezt a jelentős politikai természetű irányváltozását, mert hisz ebben különböző kisebbségek ellen irányított többféle olyan szűkkeblű intézkedé­seik és magatartásuk igazolását látnák, ami­kért eddig leginkább mi magyarok ítéltük el őket. Megengedem, hogy tekintettel a nagy tö­megek leszegényedett voltára, hálás kortesál­láspontnak mutatkoznék, ha a kormány­ rá­lépne arra az útra, hogy a többségnek bizonyos előnyöket csillogtatna akár nemzetiségi, akár vallási, vagy ha úgy tetszik, faji kisebbségek ellen, de nem tudom feltételezni Gömbös Gyu­láról, hogy esetleges ilyen irányú hajlandósá­goknak szabad utat engedne a magasabban felfogott egyetemes nemzeti közérdek hátrá­nyára.­­x­ De még ha el is tekintünk attól, hogy a nemzetiségi, faji és felekezeti szűkkeblűség, vagy éppen viszálykodás milyen károsan hatna nagy egyetemes nemzeti érdekeinkre, hanem egyedül és kizárólag pusztán jogi szempontból nézzük ezt a tervezetet, akkor is azt kell mon­danunk, hogy a 31. §. 2. és 3. bekezdésében fog­lalt nemzetiségi, faji és felekezeti kontingentá­lási elv az önkormányzati életet illetőleg, me­rőben hibás eszmei fundamentumra épült. Csodálkozom, hogy az igazságügyminiszter úr minden más fentebb érintett nemzeti és poli­tikai szemponttól el is tekintve, az ügyvédi autonómiát illetőleg, bele tudott menni abba a jogilag lehetetlen és közjogilag képtelen kon­­tingentálási rendszerbe, amelyet a Tervezet az ügyvédi karra reá­kényszeríteni akar. U­gyanis minden autonómiánál alapvető elv az, hogy az illető autonómia tagjai­ maguk választják meg azokat a szerveket és testületét. helyezkedett, hogy a tanács csak az italnak­ vé­res határincidenssel, illetőleg az incidens ügyé­ben kiküldött olasz-abesszin vegyes bizottság további munkájának lehetővé tételével foglal­kozzék. Ezt a bizottságot májusban küldötte ki a Nemzetek Szövetségének tanácsa. A bizott­ság munkája Scheveningenben tudvalevőleg meghiúsult azon, hogy Olaszország és Abesz­­szinia fölfogása eltért a bizottság munkaköre tekintetében. Olaszország arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizottság csak az italuali­­ incidens megvizsgálásával foglalkozhatik, an­nak a megállapításával, h­dott esetben ki volt a támadó féli Abesszínia ellenben azt kívánta, hogy az olasz-abesszin viszony teljes egészét tegyék vizsgálat tárgyává. Miután a békéltető bizottság munkája ezen az ellentéten két, melyeknek hivatása lesz az autonómia ügyeinek intézése. A modern világban ezek az önkormányzati választások természetesen tit­kos szavazással történnek s az autonómia életének egyik legfontosabb mozzanata kétség­kívül az, amikor a tagok titkos szavazással nyilatkoznak abban az irányban, hogy kiket tartanak a kar bizalmára méltóknak és kiknek kezében látják érdekeik helyes képviseletét, vagyis kikből akarják összeállítani azokat a szerveket és testületeket, amelyeknek feladata az autonómia vezetése. Amely percben ezeket a szerveket és testületeket maga az önkormány­zat nem­ választhatja meg " szabadon, saját belső bizalma alapján, hanem az autonómiának ezirányú szabad akaratmegnyilvánulása he­lyett a centrális államhatalom avatkozik bele abba, hogy minő nemzetiségi, faji és felekezeti kontingensek szerint alakuljanak meg az auto­nómia vezető szervei és testületei, abban a percben a hatalom elvágta az autonómia életé­nek helyes menetét és megölte annak egész belső önkormányzati lelkiségét. Már­pedig a Tervezet azt írja elő, hogy az ügyvédi autonó­mia tagjai ne aszerint választhassák meg ve­zetőiket, hogy saját maguk közül kiket tarta­nak jellem, tudás és a kar érdekei körül kifej­tett érdemeik okából a kar bizalmára legmél­tóbbaknak, hanem ehelyett az államhatalom törvényileg ki akarja kényszeríteni azt a sza­bályt, hogy a választás alapelve elsősorban annak vizsgálata legyen, hogy nemzetiségileg, fajilag és felekezetiig hová tartoznak az egyes ügyvédek. Ha van pálya, ahol elsősorban a szaktudás és jellem számít és nem a felekezet,­ úgy az éppen az ügyvédi pálya. Akármelyik oldalról, nézzük is tehát a tervezetnek ezt a szakaszát, azt nemzeti és tár­sadalmi szempontból károsnak és az önkor­mányzati elvek szempontjából jogilag hibás­nak tartom és nem adom fel azt a reményt, hogy az igazságügyminiszter úr be fogja látni, hogy a 31. § 2. és 3­ bekezdését mint az ügy­védi rendtartási reformba nem is belevalót, onnan ki kell hagyni. A Népszövetség tanácsa zárt ülésen csütörtökre halasztotta az olasz-abessziniai viszály tárgyalását. Az olasz és az abesszin megbízottak izgalmas összecsapása A szemben álló felek ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz. Genfi hírek szerint, az éjszakai órákban folyó tanácskozásokon sikerült olyan formulát találni, mely lehetővé teszi a békéltető eljárás folytatását. A Nemzetek Szövetségének tanácsa ma összeült Genf­ben, hogy az olasz-abesszin vi­szály ügyében határozzon. Rendkívüli izgalom és nyugtalanság jellemzi ezt a rendkívüli ülés­szakot. Béke és háború, a Nemzetek Szövetsé­gének léte forog kockán. És ami a legnagyobb baj: a hatalmak képviselői között nincsen meg az ilyen kényes kérdések elintézéséhez elkerül­hetetlenül szükséges összhang. Ezért meglehe­tősen nagy bizonytalanság és tanácstalanság uralkodik Genfben, senki sem mer jóslásokba bocsátkozni, mi lesz­ a vita eredm­énye.­... A tanácstagok régi szokás szerint először zárt ülésen foglalkoztak a problémával. Első­sorban arról kellene dönteniök, hogy tulajdon­képpen mi legyen a most kezdődő tanácsülés napirendje. Olaszország arra az álláspontra ——3MI

Next