Pesti Hírlap, 1935. október (57. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-04 / 226. szám

1935. október 4., péntek­. PESTI HÍRLAP ­ Kínai gonosztevők gépfegyvertűzzel megölték egy hajó valamennyi utasát és egész személyzetét. Shanghaj­ból táviratoztak. Kvangtun dés kínai tartomány folyóin kínai gonosztevők megtámadtak két folyami hajót. A tá­madásnál 110 ember életét vesztette. Az első támadás Svatau és Csancsau közötti szakaszon történt. Itt a go­nosztevők egy menetrendszerint közlekedő motoros hajót támadtak meg. A hajót a Csavan-öbölbe vontatták és ott elsüllyesztették. Tis utas­a visbefult. A második támadás áldozata a Kanton és Silun között közlekedő gőzös volt. A hajón ismeretlen okból tűz támadt, mire a banditák a partról azonnal tűz alá vették a gőzöst. A banditák gép­fegyverekből lőttek. A gyilkos tűzben a hajó valamennyi utasa és egész személyzete, összesen száz­­­ember, Hetét vesztette. ----öngyilkos lett egy mérnök felesége. Kinizsi Sán­dor mérnök 32 éves felesége csütörtökön délben a Kertész­ Utca 18. számú ház földszinti lakásában felakasztotta ma­gát. Mikor rátaláltak, már nem élt. Idegbajban szenvedett és valószínűleg idegrohamában követte el tettét. — Tanulmányi kirándulások. A Népművelési Bizottság a következő tanulmányi kirándulásokat rendezi: Pénteken a szé­kesfőváros gázműveinek benzol-gyára és amoniákelőálató tele­pének megtekintése. Gyülekezés reggel háromnegyed 9 óráig a HÉV Pálffy-téri végállomásánál. — Vasárnap dr. So­tészné Szilárd Kató tart előadást Rembrandt rajzairól a Szépművé­szeti Múzeumban. Gyülekezés a múzeum bejárata előtt reggel 9 órakor. Ugyancsak vasárnap Horvay János szobrászművész műtermének megtekintése. Gyülekezés délelőtt 11 óráig a Vilma királynő-ut és Aréna-ut sarké­. — A fényes eredmények, melyeket sok résztvevő az osztálysorsjáték utolsó 4 hét alatti fő- és záró­­osztály húzásain elért, nagyban hozzájárulnak a fokozott vételkedv emeléséhez azok körében is, akik előbb barátaik és ismerőseik körében elért eredmé­nyeket várták meg. Nem kétséges, hogy az új m. kir. osztálysorsjáték sorsjegyei is elkelnek. Aki részt akar venni az uj sorsjátékban, biztosítson minél előbb egy sorsjegyet magának. —­ Téli menetrend a légiforgalomban. Október 7-én lép életbe a légiforgalom téli menetrendje. A legtöbb vo­nal, ha csökkentett mértékben is, de egész télen át üzem­ben marad. A Deutsche Lufthansa A. G., budapest—bécsi, valamint budapest—belgrád—Saloniki—athéni járatai, az Ala Littoria budapest—bécs—venezia—római járatai he­tenként háromszor, míg az angol Imperial Airways Ltd. budapest—londoni közvetlen járatai továbbra is napon­ként, vasárnap kivételével közlekednek. A Magyar Légi­­forgalmi R.­T. (Budapest, IV., Váci­ utca 1) kívánatra díj­mentesen küld menetrendet — A Hungária gőzfürdőbe rendkívül kedvezmé­nyes jegyek kaphatók kiadóhivatalunkban. — Gyomor-, bél- és anyagcserebetegségeknél, vér­­szegénység, sápadtság és lesoványodás eseteiben reggel éh­gyomorra égy­ pohár természetes „Ferenc József“ keserű­­viz az emésztőszervek működését hathatósan előmozdítja s így megkönnyíti a tápanyagok vérbejutását. FŐVÁROS. A költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. A pénzügyi bizottság csütörtökön délelőtt kezdte meg az 1936. évi költségvetés tárgyalását. Az ülés megnyitása után nyomban Szendy Károly polgár­­mester emelkedett szólásra, hogy elmondja expo­zéját. — Budapest pénzügyi helyzetét és költségvetési képét nem lehet kedvezőtlennek mondani, annál ke­vésbé, mert ha a legközelebbi nagyvárosnak, Bécs­­nek, vagy a többi nyugati nagyvárosnak pénzügyi helyzetét nézem, azt látom, hogy a deficitet csak az állam segítségével, vagy hitelműveletekkel tudják eltüntetni. Várható bevételeinket tekintve, az idei tényleges eredmények nyomán azt állapítottam meg, hogy az adóbevételeket és a vagyonból származó be­vételeket a jövő évre csaknem ugyanolyan összeggel lehet előirányozni, mint a folyó évben történt. Csu­pán a forgalmiadó részesedés csökken a fázisrend­szer kiterjesztése következtében egyre nagyobb mér­tékben, de ezt is csaknem ellensúlyozta a kereseti adónál és a fogyasztási adónál elért nagyobb bevé­tel. E bevételek előirányzásánál tehát nem kell na­gyobb eltéréssel számolni. Az üzemek üzleti feleslegét ellenben emelhet­jük, mert a racionalizálás és a nagyobb for­galom folytán jelentősebb üzleti eredményre lehet számítani. Erre mutatnak az idei eredmények. Különösen áll ez a főváros legnagyobb üzemére, az Elektromos­­művekre és végeredményben ez okozza, hogy a bevé­telek előirányzata emelkedik. Bár a bevételeket vala­mivel magasabban lehetett előirányozni, ez a többlet mégsem számottevő, mert az emelkedés mindössze 1,68%, de mégis biztató jel arra, hogy a helyzet javul. Évek óta ez az első költségvetésünk, ahol emelkedő bevételekkel számolhatunk és ha a gazdasági viszo­nyok legújabb alakulását is tekintem, némi bizako­dással tekinthetek a jövőbe. Mivel a költségvetési keretet nem tágíthattuk, nehéz volt az újabb szük­ségletek közül kiválogatni a legfontosabbakat és megállapítani a sorrendet, amely szerint a szükség­letet ki lehet elégíteni.­­ A szociális, kulturális, a városfejlesztő és vá­rosépítő szükségleteknek kellett adni az elsőbbséget, így az új szeretetotthonok és menhelyek fenntartása, a rádiumkórház, az új hídhoz vezető utak és csator­nák építése, a templomok restaurálása és a közvilágí­tás fejlesztése voltak főkép azok a tételek, amelyek­nél a kiadások jelentősebben emelkedtek. Új kiadási tételek kerültek tehát a költségvetésbe, de ügyeltünk arra, hogy a kiadások végösszege ne nagyon emelked­jék. Ezt a jövő évi költségvetésben is keresztülvitt szigorú takarékossággal igyekeztem elérni. A polgármester ezután sorra vette az egyes köz­­igazgatási ágazatokat. Beszámolt arról, hogy meg­szervezték a XIV. kerületi elöljáróságot, a jövő évben pedig új hajlékot építenek a XIII. kerületi elöljáróság számára. Jelentős közmunka a kegyúri templomok restaurálása. Elsősorban a belvárosi főplébánia külső restaurálása, a budavári koronázó-templom­, a Szent Anna-templom, a kőbányai, a terézvárosi, a józsefvá­rosi plébánia-templom és a Flórián-kápolna tataro­zása következik be. A költségekről részben a jövő évi költségvetésben gondoskodtak. Készen van a közigazgatási és üzemi státus­­rendezési javaslat is. Az­ 1934. évi 1. törvénycikkben megállapított kényszer­­nyugdíjazások ügyével összefüggésben megnyugtat­hatom a fővárosi alkalmazottakat, hogy a törvény végrehajtása a legnagyobb méltányossággal fog tör­ténni. Aggodalomra tehát ok nincs Az út- és csatorna­építési program nagyobb építkezései a huszonegy­­millió pengős kölcsönben találnak fedezetet. Ebből épül a balatoni út, a Hungária-úti főgyűjtő csatorna és az angyalföldi csatorna szivattyútelep. A parkosí­tási munkák közül legnagyobb lesz a jövő évben a Tabán rendezése. A városépítési ügykörben megemlí­tem a fővárosi telkek egy részének értékesítésére vo­natkozó javaslatomat. Közművekkel ellátott telkeink közül igen sok megért a beépítésre, azokkal külön­leges célunk nincs, éppen ezért legcélszerűbb azokat eladni, azzal a kötelezettséggel, hogy a vevők záros határidőn belül építkezni tartoznak. .Tovább folyik az új városfelmérés, amelynek munkájába a magán­mérnöki kart is be fogjuk kapcsolni. A Kisipari Hitelintézet sikeresen szolgálja a kisiparosok és kiskereskedők hitelellátását. A múlt évben 1900 tételben közel 20 millió pengő újabb hitelt folyósított az intézet. A hitelakció kere­tében pedig HOD kisember részesült kölcsönben. Az in­tézmény a kisipar és kiskereskedelem támogatását a jövőben is folytatja. A közlekedés fejlesztése érdeké­­ben nagyobb beruházásokat tervezünk. Az ötven új autóbusz költségeit a beruházó­ kölcsön fedezi és re­mélem, hogy azok beállítása ütemessé teszi az autó­busz-közlekedést A villamosvasútnál is nagyobb be­ruházások vannak tervben. Át fogják helyezni az út­test közepére a körúti vágányokat, kiszélesítik a Szent Imre herceg­ úti aluljárót, kitelepítik a HÉV Pálffy­ téri végállomását, újabb hurokvágányokat fek­tetnek, sok motort cserélnek ki, rendezik a Kálvin­ tér közlekedését. Ezeket a beruházásokat hitelművelet útján lehet fedezni, amire legközelebb előterjesztést teszek. Új iskolákat is fogunk építeni. A beruházó kölcsönből 2,8 millió pengőt fordítunk erre a célra. A 21 milliós kölcsön terhére tárházat építünk a Nagyvásártelepen és modernizáljuk a sertésközvágóhidat. A közélelme­zést nagy gonddal figyeljük, különösen abból a szempontból, hogy lakosságunk a termelők érdekei­nek teljes megóvása mellett megfelelő áron jusson az elsőrendű élelmezési cikkekhez. Itt említem meg, hogy az új vásárpénztár létesítésére vonatkozó hatá­­rozatunkat a belügyminiszter jóváhagyta és ez idő szerint folyamatban van az új vásárpénztárral kap­­csolatos intézkedések végrehajtása. Szociális téren változatlanul folytatjuk vnságenyhítési munkássá­gunkat. A szeretetotthonok férőhelyeit hétszázzal sza­porítottuk és ugyanennyivel bővült a férőhely a men­­helyeken. Mindezekben az a törekvés vezetett, hogy Budapest ínségesei legalább ételhez és fedélhez jus­sanak. A szegények gyógykezelésére két ingyenes orvosi rendelőt állítottunk. Egyiket a Kerepesi-úti menhelyen, a másikat a Széna-téri szeretetotthonban. 1936-ban is folytatni kívánjuk az iskolai gyermek­­üdültetést. A bicskei intézet bővítésén túl megnövel­jük a zamárdi üdülőtelep befogadóképességét, Bala­­tonbogláron pedig háromszáz gyermek számára új nyaralótelepet létesítünk Megnyitjuk a Bakáts-téri rádiumkórházat is, de elkészül az Uj Szent János kórházban az új nőgyógyászati pavilion, a Szent László-kórházban pedig két megfigylő barakk is. A Rudasfürdőt 1.350.000 pengős költséggel építjük át, emellett azonban máris tökéletesítettük gyógyászati berendezéseit. Az idegenforgalommal kapcsolatban örömmel állapítom meg, hogy az szépen fejlődik, jól­lehet a valutáris okok sok akadályt jelentenek. Budapest, úgy látszik, divatba jött és ne­künk minden alkalmat fel kell használni arra, hogy a fejlődés irányát továbbra is megtartsák.­­ Ha a költségvetésben deficit van, mindig fel­merül a kérdés, mi az oka a hiánynak. Ezeket az okokat az előző költségvetések deficitjével kapcso­latban a pénzügyi bizottság már megállapította. Oka a bevételek nagyarányú visszaesése. A bevéte­lek a világválság hatása alatt gazdasági okokból csökkentek elsősorban, emellett azonban súlyosan érintik még a városok pénzügyi helyzetét azok a kor­mányintézkedések is, amelyeket az adóztatás terén léptettek életbe és amelyek folytán a városi bevéte­lek visszaestek. — Költségvetésünk nagyobbszabású munka­program megvalósítására nem igen ad lehetőséget. A jelenlegi helyzetben a polgárság a fenntartáshoz szükséges kiadásokat is csak súlyos áldozatokkal tudja előteremteni és nincs lehetőség arra, hogy az adóbevételekből nagyobb szabású beruházásokat tel­jesítsünk. Pedig a beruházásokra szükség van, mert a fejlődő élet megköveteli azokat. A meglévő intéz­ményeket bővíteni, modernizálni kell, de gazdasági életünk is várja a közmunkákat. Az ilyen beruházá­sokat manapság csak hitelműveletekkel lehet végre­hajtani, mint azt legutóbb is a huszonegy milliós OTI-kölcsön alapján tettük. Újabb beruházásokra akkor kerülhet majd sor, ha újabb kölcsönt veszünk felu .Vannak, azonban olyan részei is a munka- 21 programnak, amelyeket fedezni lehet a költségvetések­ben, így a budget mégsem csak a szigorúan vett mindennapi háztartás képét mutatja, hanem igye­keztem abban a mindennapi szükséget meghaladó néhány más szükségletet is előirányozni.­­ Ezekben igyekeztem beszámolni munkapro­gramunkról. A tételek egy részének költségvetési fe­dezete van, több munkához a már fölvett és a még fölveendő kölcsön szolgáltat majd fedezetet. Igyek­szem közmunkákkal a gazdasági életet élénkíteni és a munkanélküliségen enyhíteni. Most fölemlítem még azokat a közmunkákat és közszállításokat, ame­lyek a költségvetésben foglaltatnak. A kiadások kö­zül a községi háztartásban 31,3, az üzemeknél 58,3 millió, összesen tehát 90,1 millió pengő jut közmun­kákra és közszállításokra. Viszonyainkhoz mérten ez nagyon számottevő összeg és sok kereseti lehetőséget jelent iparunknak és kereskedelmünknek. Költségve­tési helyzetünk kulcsa a gazdasági viszonyokban rej­lik. Jelek vannak a helyzet javulását illetően. Nő a munkáslétszám, emelkedik a termelés. A nemzet tö­retlen életereje újból alkotni, dolgozni kezd. Már­pe­dig régi tapasztalat, hogy a gazdasági helyzet leg­kisebb enyhülése esetében is ennek kedvező hatása háztartásunkban mindjárt érezhetővé válik. Ebben a reményben ajánlom elfogadásra a költségelőirányzat tervezetét. A bizottság éljenzéssel fogadta az expozét, amelynek elhangzása után az elnöklő Lamotte Ká­roly alpolgármester bejelentette, hogy az érdemi vi­tát október 8-án, kedden délután kezdi meg a pénz­ügyi bizottság. _______ A Margithíd pesti aluljárója. A Margithíd pesti hídfőjénél igen nagy forgalmi zavarokat és torlódásokat okozott a hídról le- és fel­kanyarodó, valamint a Személynök-u., Pozsonyi-út vonalában keresztező forgalom, amelyet ez év elején megszüntettek. Azonban a hídról levezető forgalmat a gyalogos közönség átvonulásai miatt időnként még mindig le kell állítani. A gyalog áthaladó közönségnek ez a kereszte­zése nemcsak a forgalomra hátrányos — lévén az átszálló gyalogos közönség száma igen jelentős —, hanem magára a közönségre is életveszéllyel jár, miután közülük a nyugtalanabbak sokszor a kocsik sűrű tömege között igyekeznek átmenni. Ezeken a bajokon van hivatva segíteni és a közönség biztonságát és kényelmét előmozdítani a pesti hídfeljáró alatt most épü­lő gyalogos aluljáró, amely már a híd kiszélesítésének tervezetébe felvé­tetett. Az aluljáró 4­0 m. széles és 2,30 m. magas ké­nyelmes, modernül világított és csempézett folyosó, amelyen a gyalogjáró közönség az útpálya alatt egyik oldalról a másikra átjuthat és amely nem­ jelent számára kerülőt, mert pontosan a pesti híd­főnél levő mostani villamosmegállóhoz esik. A híd kiszélesítési munkái 1937. év őszére feje­ződnek be, azonban, hogy a közönség kényelme már ez évben megvalósulhasson, a kereskedelem- és köz­lekedésügyi minisztérium dunahídépítési szakosz­tálya már hozzákezdett az aluljáró megépítéséhez és azt még ez év novemberében átadja a forga­­lomnak. Az aluljáró megépítésénél csak­úgy, mint a híd kiszélesítési munkáinak végrehajtásánál, pontosan­ betartják azt a múlhatatlanul szükséges követel­ményt, hogy a hídnak jelenleg amúgy is túlzsúfolt forgalma a legcsekélyebb mértékben sem zavar­­tassék. Ennek érdekében a dunahídépítési szakosztály egy egészen újszerű megoldást dolgozott ki. A mun­kálatok csak az éjjeli órákban (12—15-ig) folytak, amikor tehát a gyér forgalom a felére csökkentett szélességű útpályán is kényelmesen lebonyolítható volt. Az útpálya kisebb darabját felbontották és a pálya alá vaspallókat vertek le, amelyek az aluljáró oldalfalát képezik. A vaspallók leverése után a ki­ásott árkot ismét betemették és visszakövezték, úgy hogy reggel hat óra előtt már a hídfeljáró ugyani olyan állapotban és teljes szélességében volt átadva a nappali forgalomnak, mintha semmi sem történt volna. Ezt több éjjelen át ismételték s végül a fel­járóra merőlegesen álló két párhuzamos vasfalat vertek a föld alá, ami alatt a forgalom az élő­kocsi­pályán zavartalanul folyt tovább. Mikor fokozatosan az aluljárónak mindkét ol­dalfala elkészült — mintegy 14 nap alatt —, akkor szintén az éjjeli órákban és ugyancsak kis darabján a kocsipályának, újra felbontották a kövezetet és előre elkészített vasbetongerendát fektettek az előze­tesen levert vasfalakon keresztül. Ezt több éjjelen át ismételték, míg végül a föld mélyében az ép kocsiburkolat alatt most már a­ leendő alagútnak a teteje is készen áll. Ennek elkészülte után mindkét oldalról egy­szerre kiemelik a földet a tető és oldalfalak közül és megépítik az aluljárót, az útpálya alatt elkészítik a padozatot, oldalburkolatot és a világítást anélkül, hogy az aluljárók fölött átmenő nagy forgalomra te­kintettel kellene lenni. Az aluljáró elkészülte után a hídon levő villa­mos megálló is lekerül a Lipót­ körútra, miáltal a híd forgalma percekkel meggyorsul. Az előzőkben ismertetett vasfalak leveréséhez szükséges állványzat csak úgy tolható ki éjfélkor és hajnali négykor ismét vissza, ha a Bszkrt felső veze­­tékjét erre az időre szétkapcsolják, ezért helyettesíti a Bszkrt éjjel 12—12-ig a hídon közlekedő egy-két villamoskocsiját autóbuszokkal ______________________________________A. H. P. Hotel Erzherzog Karl Wien l„ Kärntner­tr 31 Szobák ” S.-tel. Kiváló konyha. „3 Husaren“ étterem Wien i., Weihburggasße 4. Előkelő helyiség polgári árakkal. Igazgató: Dieffer, Ignác.

Next