Pesti Hírlap, 1935. november (57. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

2 a békéltetésre irányuló tanácskozások a közel­jövőben határozott alakot öltenek s nem a megtorlások hatásában bízva folytatják a tár­­galásokat, hanem az igazságos és méltányos eke mielőbbi megvalósítását tekintve egyet­­len célnak. Az elhibázott békeszerződések és­ az eddig a történeti fejlődés megakadályozására felhasznált népszövetségi alkotmány, az okozói a jelenlegi helyzetnek. Ezek idézték fel azt a groteszk és sajnálatraméltó helyzetet, hogy a Népszövetség megtorló gépezetét legelőször az európai kultúra legősibb hatalma ellen hozták működésbe egy félbarbár afrikai ország érde­kében, ahol az európai térhódítás a civilizáció terjesztését jelenti. Hogy a népszövetségi alapokmány rendelkezéseinek felhasználásával most fölfegyvereznek egy afrikai országot, európai ellenfelét pedig meg akarják bénítani a gazdasági bojkott fegyverével. Ennek a lát­ványnak a tragikus voltán nem változtat az sem, hogy,ez az eljárás a legeszményibb célok túl­ha­jtásából származnék, sem az, ha a gazda­sági bojkott Olaszország erején és elszánt el­lenállásán megtörik. A népszövetségi alapokmányban rejlő le­hetőségeket Anglia valósággá akarja változ­tatni. Most már lehetetlenné vált Anglia szá­mára, hogy a kontinens ügyeitől távoltartsa magát. Viszont az egyetemes béke fenntartá­sát, amely egyúttal a brit világbirodalom bé­kéjét jelenti, Anglia egymaga nem vállalhatja. Nem vállalhatja még akkor sem, ha fegyveres erejét a tőle telhető­ legnagyobb mértékben is fokozza, így érthető hogy erre­­a célra, a béke fenntartására, a Népszövetségben való döntő befolyását s ezen keresztül magát a Népszö­vetséget akarja felhasználni. Franciaország és­ szövetségesei hosszú időn át fel tudták használni a fennálló helyzet változatlanságá­nak biztosítására ezt a Népszövetséget, most Anglia fel akarja használni a történeti fejlő­dés és változások figyelembe vételével az igazi béke fenntartására. Anglia tehát a Népszövetséget a világ­béke eszközévé akarja tenni, ami egyúttal a brit birodalom békéjét is jelenti. Ez az egye­düli magyarázata annak, hogy Anglia most megteszi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a népszövetségi alapokmányból folynak, még akkor is megteszi, h­a maga is látja, hogy ez az eljárás nagyon is távol áll attól az esz­ménytől, amely mint cél lebeg szeme előtt. Hogy pedig Angliának ez a távolabbi célja, az Baldwin miniszterelnöknek nem a Népszö­vetség összeegyeztető bizottságában mondott szavaiból világlik ki igen tisztán, hanem ab­ból a beszédből, amelyet egy nappal előbb a londoni békeegyesü­let ülésén mondott. A Nép­­szövetség reformjának és az alapokmány reví­ziójának követelése világosan benne foglalta­tik ebben a beszédben, amelyben Hoare a kö­vetkezőket mondotta: »Ha a Népszövetség csak azért áll fenn, hogy a dolgokat mai álla­potukban megtartsa, akkor ki fog száradni és porrá omlik össze. A Népszövetség azonban élő szervezet s mint ilyennek képesnek kell lennie a fejlődésre és változásra. A változás­nak azonban belülről kell jönnie és azt a Nép­­szövetség keretén belül kell megteremteni.« Ha Baldwinnak ez a reménye valóra vá­lik, akkor epizóddá törpül az a méltatlan sze­rep, melybe az alapokmány betűje most so­dorta a világ nemzeteit. Akkor ez a szerencsét­len kísérletezés a gazdasági bojkottal, végét jelentené az igazságtalanságok megkövesíté­­sének. Ez a népszövetségi reform, amely a jelek szerint Anglia külpolitikájában fordulatot je­lent, megteremtené a lehetőségét annak, hogy minden aggasztó problémát az igazi béke szel­lemében oldjanak meg s bevonják a Népszö­vetségbe újra azokat a nagyhatalmakat is, amelyek most kívü­l állanak. Ezzel ki lehet alakítani Európa új rendjét is az igazság és a nemzetek együttműködése alapján. Akkor nem kell fegyveres konfliktusok rémét fel­idézni sem a földközi-tengeri egyensúly fenn­tartásáért, sem a brit világbirodalom össze­kötő útjainak védelméért, sem Franciaország biztonságáért. Mert ez a reform a történeti­ fejlődést és a revíziót szolgálva, minden ál­lamnak megadná a biztonságát. A békéltetés az olasz-abesszin vitában, ha lassan halad is előre, nem nyúlhatik olyan hosszúra, hogy ennek következtében Baldwin nagy eszméje s ezzel együtt Európának az igazságon alapuló békessége meghiúsuljon. Baldwin és Hoare békülékeny nyilatkozatai remélhetően a gyakorlatban is csakhamar megvalósulnak. Az angol külügyminiszter és báró Aloisi olasz kiküldött ma is hosszabb eszmecserét folytattak Genfben s ha ennek a tárgyalásnak nem is volt konkrét eredménye, barátságos légkörben folyt le s, ha gyors meg­oldásra nincs is remény, a barátságos, közvet­len érintkezés a három nagyhatalom között megvan. Ez az érintkezés hárította el fejünk fölül az európai bonyodalom veszedelmét s en­nek kell megteremtenie az afrikai békét is Európa jövendőjének érdekében. PESTI HÍRLAP 1935. november 3., vas­árnap. A szankciós értekezlet ülése. Genf, nov. 2. (Inf.) A Népszövetség szombaton elu­tán fél öt órakor végleg elhatározta, hogy életbelép­ték az Olaszországgal szemben tervbevett gazdasági és pénzügyi szankciókat. A szankciók életbelépésének időpontját november 18-án, hétfőn hajnali 0 órában állapították meg. Az összes népszövetségi tagállamok kormányaihoz felszólítást intéztek, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket és gondoskodjanak arról, hogy a most elhatározott megtorló intézkedések ezen a napon és ebben az órában életbelépteth­etők legye­nek. A határozati javaslatokat a tizennyolcas munka­­bizottság terjesztette a szankciós értekezlet plénuma elé. A javaslatok szövegét Vasconcellos elnök olvasta fel s az értekezlet az összes javaslatokat minden vita nélkül tudomásul vette. A határozat. A három megszavazott határozat szövege a kö­vetkező: I. A megtorló intézkedések összefoglalására ki­küldött bizottság Megállapítja, hogy 39 népszövetségi állam kormánya intézkedéseket léptetett életbe, vagy léptet ez idő szerint életbe és pedig olyan intézkedé­seket, amelyeknek az a céljuk, hogy lehetetlenné te­gyenek minden pénzügyi tranzakciót Olaszországgal és az olasz gyarmatokkal. A betiltandó pénzügyi mű­veleteket a bizottság az október 14-én elfogadott ter­vezetben részletesen megjelölte. A bizottság megálla­pítja, hogy tíz további kormány késznek nyilatkozott hasonló intézkedések életbeléptetésére. A bizottság az összes krvmányokat felszólítja, tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket, hogy az I. számú szankciós terve­zetben foglalt határozmányok legkésőbb november 18-án teljes jogérvényt nyerjenek. II. A bizottság megállapítja, hogy 43 népszövet­ségi tagállam kormánya késznek nyilatkozást a Il­. számú szankciós tervezetben foglalt intézkedések adott időpontban való végrehajtására. Ezek az intéz­kedések arra vonatkoznak, hogy a népszövetségi tag­államok nem vásárolnak többé árucikkeket Olasz­országtól. Megállapítja a bizottság, hogy a IV. szank­ciós tervezetben foglalt intézkedéseket, amelyek meg­tiltják bizonyos árucikkeknek Olaszországba való ki­vitelét, 44 állam kormánya járult hozzá. Ezenkívül még hat állam kormánya nyilvánította ki hajlandó­ságát a III. és IV. számú tervezetben foglalt meg­torló intézkedések tanulmányozására. A gazdasági megtorló intézkedések november 18-án lépnek életbe. A bizottság felszólítja az összes népszövetségi tag­államok kormányait, tegyék meg a szükséges elő­készületeket, hogy a gazdasági megtorló intézkedések november 18-án minden téren életbeléptethetők legye­nek és felkéri a kormányokat arra is, közöljék minél rövidebb időn belül, milyen intézkedéseket foganato­sí­tottak ezzel a határozattal kapcsolatban. Svájc álláspontja. A szankciós értekezlet történelmi jelentőségű ü­lését megelőzően a tizennyolcas bizottság egész dél­előtt és a kora délutáni órákban is ülésezett, hogy előkészítse ezeket a határozatokat. Az ü­lés elején­ V­isconcellos elnök bejelentette, hogy a pénzügyi szankciókra vonatkozó javaslatokra 50 kormány adott választ, a gazdasági javaslatokra 4,9, a gazda­sági rekom­penzációk kérdésére pedig 4­ állam. A be­érkezett válaszok közül csak Sandomingo, Nicaragua és Venezuela válasza hiányzik, remélhetőleg azonban, ezek a válaszok is utólag beérkeznek. Vasconcellos bejelentése után hosszabb vita fejlődött ki a svájci kormány magatartása körül. Mallá svájci külügyminiszter a svájci semleges­­ségi nyilatkozatra való hivatkozással azt hangoztatta, hogy Svájcnak nemcsak katonai, hanem gazdasági téren is semlegesnek kell maradnia, amivel szemben több delegátus azt állította, hogy a sem­misségi nyi­latkozat tilth­a állhat eltPetlenen a némy szövetségi alap­szabályokból folyó kötelezettségekkel. Francia részről azt is kifogásolták az ülésen, hogy Svájc a fegyver­­kiviteli tilalmat, nemcsak Olaszországra mondotta ki, hanem Abesszíniára is, aminek a jelen esetben ugyan nincs gyakorlati jelentősége, ami azonban semmi esetre sem lehet precedens európai konfliktusok ese­tére, hiszen Svájc európai háború esetén rendkívül fontos tranzitvállamnak számít. Motta svájci külügyminiszter ezekkel az ellen­vetésekkel szemben megint csak Svájc semlegességét hangoztatta és kijelentette, hogy a svájci kormány a semlegességi nyilatkozat értelmezését szükség ese­tén nemzetközi fórumok útján is hajlandó megerősít­­tetni. Pontban négy óra volt, amikor a szankciós érte­kezlet plénuma összeült és Vasconcellos elnök beter­jesztette a tizennyolca® bizottság javaslatait. A szank­ciós határozatok megszavazása után sorra álltak fel az értekezleten képviselt államok megbízottai, hogy hosszabb-rövidebb nyilatkozatban foglaljanak állást a már megszavazott történelmi jelentőségű határoza­tokhoz. a tudás valóságos kincsesháza, mert szer­kesztésében résztvett országunk szellemi éle­tének ezm­e-java, egyetemi tanárok, tudósok és írók. A teljes 20 kötetes sorozat 2 P-s havi részletfizetésre kapható, Budapesten 46 pen­gőért, vidéken bérmentes szállítással 48 pen­gőért. Mivel egyes kötetek már fogytán van­nak, nagyon kérjük, ha a teljes sorozatot meg akarja kapni, sürgősen töltse ki az alanti szelvényt és küldje be a Tolnai Világlapja kiadóhivatalának. Mindenkinek mindent megmond Tolnai Világlexikona 20 vászonkötésű­ kötet­ből áll, kitűnő térképekkel, színnyomatú mellékletekkel. Minden kötet 320 oldal terje­delmű, 500 szöveg közötti képpel. A Lexikon ------ Itt tessék levágni és a Tolnai Világlapja kiadóhivatalának beküldeni: -----­(Tolnai Világlapja kiadóhivatalának, Budapest, VII., Dohány­ utca 12. szám) Megrendelőlap Ezennel megrendelem a 20 kötetből álló Tolnai Világlexikonát Budapesten 46.— (negyvenhat), vidé­ken 48.— (negyvennyolc) aranypengő vételárért, amit az átvétel napjától kezdődő 2.— pengős havi részletekben fizetek. A teljes kiegyenlítésig az eladó tulajdonjogát fenntartja. Nem pontos fizetés esetén a vételár hátraléka egy összegben esedékes. E meg­rendelés elfogadását a vállalat fenntartja magának. heti-103. , hó-------nap. aláírás, foglalkozás. P. H.M. pontos rím. Laval nyilatkozata. Genf, nov. 2. (Havas.) Laval miniszterelnök az összeegyeztető bizottság genfi ülésén a következő nyi­latkozatot tette: — Most, amidőn az összeegyeztető bizottság megállapította azt az időpontot, amelyben egyes gazdasági rendszabályok életbe lépnek, rá akarok mutatni arra, hogy Franciaország — mint azt itt a Népszövetség előtt több ízben kijelentettem — híven alkalmazza a népszövetségi alapokmányt. Fran­ciaország alkalmazkodni fog azokhoz az elő­írásokhoz, amelyeket az itt képviselt kormányok közösen elhatároztak. Azon a napon azonban, ame­lyen ily nagy fontosságú határozatot hozunk, rá kell mutatnom arra, hogy van egy másik köteles­ségünk is, amely az alapokmány szelleméből kö­vetkezik és ez az, hogy a lehető leggyorsabban meg kell keresnünk a viszály békés elintézését. A francia és az angol kormány egyetért abban, hogy együttműködésük ezen a téren is érvényesül­jön. Ez a kötelesség különösen parancsoló erővel háramlik Franciaországra, amely ez év január 7-én barátsági szerződést írt alá Olaszországgal. Éppen ezért engedhetetlen szívóssággal folytatni szándékozom mindazoknak a tényezőknek a kere­sését, melyek az esetleges tárgyalás alapjául szolgál­hatnak. Ezért volt az is, hogy már eddig is kezde­ményeztem a tárgyalások megkezdését, noha soha­sem gondoltam arra, hogy­ e tárgyalásoknak a Népszövetségen kívül végleges alakot adjunk. Csak a Népszövetség keretein belül lehet a javaslatokat megvizsgálni és a határozatokat meghozni. Biztos vagyok benne, hogy a Népszövetség megfelel mind­azok reményeinek, akik a világon belé helyezik bi­zalmukat és teljesíteni tudja majd legmagaszto­­sabb és legnemesebb békehivatását.

Next