Pesti Hírlap, 1936. március (58. szám, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

1936. március 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP Horthy Miklós tizenhat éve a kormányzói székben­ Március elsején tizenhatodik évfordulója van annak a napnak, amikor a magyar nem­zetgyűlés Horthy Miklós fővezért Magyaror­szág kormányzójává megválasztotta. Tizenhat esztendővel ezelőtt Magyaror­szág a háború, a forradalmak dúlása után és a trianoni szerződés aláírása előtt állott. Egy vérszegény, elgyengült ország erejét megfe­szítve szervezkedett az új megpróbáltatásokat ígérő keserves életre. Bizonytalan volt az or­szághatár, a belső szervezet, a belső rend, a nemzetközi elhelyezkedés, minden, ami egy nemzet életét nyugodttá és békéssé teszi. Az, hogy a kicsiny megcsonkított ország nem pusz­tult bele a sok bizonytalanságba, elsősorban Horthy Miklós érdeme. A változó kormányok közepette Magyar­­ország kormányzója az a tényezője lett a ma­gyar közéletnek, akinek magas személye felé egyforma és változatlan bizalommal tekint minden hazafi, bármely párthoz is fűzze meg­győződése. Nemcsak azért, mert alkotmánytiszte­lete minden időkben kiállotta a tűzpróbát. Nem csupán azért, mert törvény­tisztelete pél­daképül szolgál hatalmasoknak és gyengék­nek, gazdagnak és szegénynek, öregnek és fia­talnak egyaránt. Hanem egész élete, személyének a vará­zsa, egyéni szeretetreméltósága is meghódí­tották a magyar lelkeket. Az ország minden férfia és asszonya gyönyörűséggel látja, hogy a kormányzói székben igazi magyar úr ül, an­nak minden hagyományos erényével. Gyönyörűséggel és megnyugvással. Min­denki érzi, hogy ennek a férfiúnak eltökélt akarata ezt a megpróbált országot szorongat­­tatásából kivezetni. Mindenki tudja, hogy gon­dolkozásában és cselekvéseiben hirdetője a költő szózatának: «nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett«. Kossuth Lajosig kell visszamennünk, ha párját kerestük annak, akit oly osztatlan bi­zalommal és szeretettel övezett a magyar nép, a magyar közvélemény, mint őt. És erre mindenképen rá is szolgál, akár kormányzói működését tekintjük, akár minta­szerű családi életét, amely a lelkek mai há­borgásában, modern irányzatok túltengésében példát szolgáltat és utánzásra ösztönöz. A Jóság nemzőjeként áll e tizenhat éven keresztül oldala mellett nemes hitvese, aki amerre lép, derűt és örömet terjeszt és száz­ezernyi bús arc könnyét törli le. Tizenhat nehéz küzdelmekkel teljes esz­tendő tapasztalatai után Horthy Miklós tudja a legjobban, továbbra is mi a teendője Ma­gyarország kormányzójának. Az ország népe azért bizalommal néz feléje és hiszi, hogy a legnehezebb körülmények között is mindig meg fogja találni a legméltóbb, a leghaszno­sabb és a leghelyesebb elhatározást. „AZ ELÉGEDETLEN MAGYARORSZÁG“ A PESTI HÍRLAP ANGOL NYELVŰ VEZÉRCIKKÉNEK HATÁSA LONDONBAN. Nyilatkozatok a magyar kérdésről. /,/_? i:, , i i; i !! .'1 • vrotí n; . .. » mnt V*-* mnjn «M­ vpahorn spac.r — A Pesti Hírlap londoni tudósítójának telefonjelentése. — . i sH • fcMiTOsVwitottolv A Pesti Hírlap angol nyelvű vezércikkéről beszélgetést folytattam Scarsdale lorddal, a lordok háza konzervatív szárnyának egyik legjelesebb tagjával. A lord többször volt a kontinensen és ki­tűnően ismeri az európai politikai helyzetet. Csa­ládjának tagjai, a keddlestoni Curzon-ök, évszáza­dok óta nagy szerepet játszanak Anglia diplomá­ciai életében. Nagybátyja, Curzon lord, Anglia egyik legkiválóbb külügyminisztere volt. Lord Scarsdale ezeket mondja: — Sajnálom, hogy nem ismerem annyira a magyar kérdést, mint szeretném. Tudom azon­ban, hogy Magyarországgal példátlanul igaz­ságtalanul bántak el. Angliában senkit sem le­het igazságtalan cél érdekében megnyerni, még ha úgynevezett „érdekek“ is kívánnák. Az igaz­ság ügye azonban gyorsan talál itt pártfogóra. —­ Érdekel a magyar kérdés békés megol­dása. Amit ennek érdekében tehetek, meg fo­gom tenni. Beszélek majd a lordok házának azokkal a tagjaival, akik jól ismerik ezt a kér­dést. Ha időm engedi, tavasszal néhány napos tanulmányútra el is megyek Magyarországba. — A Pesti Hírlap legutóbbi vezércikke mély hatást tett rám. Ilyen tények, érvek előtt nehéz meg nem hajolni. Módom nyílt arra is, hogy a vezércikkel kap­csolatban beszélgessek Procter képviselővel, aki április folyamán látogat el Magyarországba és Georg Latham-mel, a legnagyobb vidéki konzerva­tív egyesület elnökével. — Úgy látszik, a Pesti Hírlap most már kéthetenként jelenik meg Angliában — mondja mosolyogva Procter képviselő. — Nem fér két­ség ahhoz, hogy ennek a lapnak a tekintélye éppen ennek következtében megnövekedett Ang­liában. A cikkről megállapíthatjuk, hogy meg­bízható adatokat közöl és hangjának konzerva­tív és mérsékelt volta a kontinentális lapok egyik legkomolyabb sajtóorgánumává avatja. Előnyt jelent még az is, hogy a cikkeket nem kell lefordítani a mi nyelvünkre, mert kitűnő angolsággal írják meg azokat. Kérem, tolmá­csolja a főszerkesztőjüknek újból legmelegebb gratulációmat. — Nagy élvezettel és örömmel olvastam Herczeg Ferencnek V. György királyunkról írt gyönyörű cikkét. A hazai lapokban is méltó helyet foglalhatott volna el ez a külföldi lapban megjelent cikk. — A legnagyobb érdeklődéssel tanulmá­nyoztam a Pesti Hírlap válaszát Károly román király revízióellenes nyilatkozatára. Jólesett látnom, hogy a kitűnő adatokkal felszerelt cikk milyen jó munkát végez. Károly király nyilat­kozata szerintem nem fog nálunk senkit sem tévedésbe ejteni. Viszont a Pesti Hírlap olyan világosan írja meg a trianoni békeszerződés igazságtalanságának és hatásának hiteles tör­ténetét, hogy ezzel még jobban megerősítette a hitet azokban, akik már eddig is lekötötték ma­gukat a magyar ügy mellé. Dr. Lederer Lajos: 04 A 18-as bizottság március 2-án megkezdi tanácskozásait. Genf, febr. 29. A 18-as bizottság hétfőn, március 2-án, délután kezdi meg Genfben Vasconcellos, Por­tugália állandó népszövetségi megbízottja elnöklé­­sével tanácskozásait. Feladata lesz, hogy az Olasz­ország ellen alkalmazott megtorló lépéseknek eddigi eredményeit megvizsgálja. Tanulmányozni fogja a január hó legelején tartott szakértői értekezletnek a megtorlások kérdésében, valamint a kőolajszakér­­tőknek februárban készült jelentését és általában állást foglal a megtorlások tárgyában. A mozgalmasnak ígérkező tárgyalásokra Eden angol és Flandin francia külügyminiszter, bejelen­tette személyes részvételét. Eden kíséretében lesz minden valószínűség szerint Cadogan, a népszövet­ségi ügyek angol szakértője, Flandin pedig Paul­ Boncour kíséri. Ezenkívül tíz szakértő is elkíséri a minisztereket Genfbe. A 18-as bizottság ülésére már útnak indult Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos és Titu­­lescu román külügyminiszter. Beck lengyel külügy­miniszter brüsszeli útja miatt nem vehet részt sze­mélyesen a bizottság ülésein, hanem Komarnicki lengyel állandó népszövetségi megbízott helyettesíti. Olasz küldöttség nem jön Genfbe, az olaszok általá­ban távol tartják magukat a bizottság üléseitől. A tanácskozás körülbelül 7—10 napig fog tar­tani. Jóllehet, a nemzetek szövetségének főtitkársága már az új népszövetségi palotába költözött át, a 18-as bizottság üléseit mégis a régi népszövetségi palotában tartják, tekintettel arra, hogy az új épü­letben sem a nagy tárgyalótermek, sem a nemzet­közi sajtó termei nincsenek még kellőképen beren­dezve a tanácskozás, illetőleg a hírszolgálat céljaira. 3 DRA'GA'BB LEMET DJ JOBB KINCS 4+2 CSÖVES AMERIKAVEVŐI Eckhardt Tibor a kisiparosok helyzetéről. Miskolc, febr. 29. (A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) Eckhardt Tibor, aki vasárnap Far­­­as Olivér, a kisgazdapárt képviselőjelöltje mellett nagy beszédet fog mondani Mezőcsáton, szombaton Miskolcra érkezett és az Iparoskor helyiségében nagy beszédet mondott. Ismertette azokat az irányelveket, amelyeket az új ipari novella képviselőházi vitája során követett. Társaságában volt több országgyűlési képviselő. Az iparoskor rész­éről­ Kis­bán Miklós üdvö­zölte. Az üdvözlés után Eckhardt Tibor kezdte meg betartatósávW' HiUQiíiiUÁ . — ^ magyar.^ip^p^r^^arsadalom­ panaszait es kivéltsugaitrakaronj-hajtani — ,mondotta többek kö­zött —, hogy ezek álláspontom kialakításában segít­ségemre legyenek. Nemcsak az iparosság szempont­jából nézem a kérdést, hanem az egész nemzet egye­temes érdekeinek a szempontjából is. A kisiparból körülbelül nyolcszázezer lélek él, majdnem tíz száza­léka a honi lakosságnak. Szeged városában az ipa­rosságnak jelentékeny százaléka visszaadta ipariga­zolványát, cseléd- vagy munkássorba süllyedt le. Ha ez a processzus így folytatódik, akkor ez a nyolcszáz­ezer főnyi tanult, értelmes és gazdasági tehetség szempontjából pótolhatatlan ereje a magyar társa­dalomnak teljesen lecsúszik a proletártársadalom állapotába. Éppen ezért, amikor az ipari törvény mó­dosításáról volt szó, megkeresték azokat az igazságos és erkölcsi elveket, amelyeket a termelésben érvénye­síteni kell, hogy az iparostársadalom a maga munka­területét szabadon tartsa meg és megélhetését biz­tosíthassa. Ezek között az egészséges elvek között a legelső az, hogy semmiféle ipari tevékenység, bele­értve a közüzemeket is, más iparnak a rovására ne fejtsen ki tevékenységet. Legelsősorban ezt az elvet kell proklamálni, hogy azután ebből következtetése­ket lehessen levonni. Lehetetlenné kell tenni azt is, hogy a gyáripar belenyúljon azokba a tevékenysé­gekbe, ahol a kisipar versenyképes, legalább is szál­­lítóképes. Itt elsősorban a közszállításokról van szó, ahol nem elégedhetünk meg azzal az előnnyel, amit a kisipar kap. Azt fejtegette ezután, hogy az ipartestületek át­szervezésével kapcsolatban szükség van arra, hogy a kormányzat átmeneti időre szóhoz jusson az autonó­miák vezetésében, azonban csak rövid időre és azután az autonómiáknak csorbítatlanul meg kell ma­­radniuk. INFLUENZA. NÁTHA elkerüli, ha rendszeresen szopogat ANACOT pasztillát. I. Bacillusok a torokban. — II. Anacottal fertőtlenítve bacillusmentes. Anacot fertőtleníti a szájü­reget, ize kellemes, helyettesíti a toroköblítést. Ara: R 1.40. Kis piiola S0 fillér.

Next