Pesti Hírlap, 1936. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

2 *­­ Mit talál­, és mit tervez Olaszország Abesszíniában ? Frangepani konzul előadása az olasz kulturintézetben. Mindenkit érdeklő időszerű kérdés, hogy az afri­kai háborút a győzelem kilátásával folytató Olasz­országnak milyen tervei vannak Abesszíniában, ha — amint előrelátható — sikerült ott fennhatóságát biztosítania. Hiteles és szakavatott felvilágosí­tisokat adott erről s általában az abessziniai viszonyokról dr. Frangepani olasz diplomata, aki az itteni olasz kultúrintézet meghívására érkezett Budapestre. Az intézet tágas előadótermét egészen megtöl­tötte az érdeklődő közönség csütörtökön délután és nagy érdeklődéssel hallgatta végig a vetített képek­kel kísért előadást. Frangepani, aki egyébként a híres magyar Frangepán grófi család olaszországi ágának tagja, nyolc­ esztendőt töltött Abessziniába mint ha­zájának gandari, harrari és addis-abibai konzulja, alaposan ismeri az etióp népet, annak minden társa­dalmi osztályát, a hatalmaskodó kiskirályoktól le a pária sorban élő rabszolgákig. Előadásában nagyon szemléletes képet adott az abessziniai gazdasági, politikai és közbiztonsági vi­szonyokról. A személyes szabadság és függetlenség fogalma ebben az országban úgyszólván ismeretlen­­.Bonyodalmas ellentétek és viszályok uralkodnak a r­­ászári család, az­ egyes fejedelmek és törzsfőnökök között. Bizonyosra lehet venni, hogy a háború be­­fejezése után hamarosan helyre fognak állni a békés viszonyok, mert a nép túlvilági hatalomnak tulajdo­nítja a vereségét. — Olaszország egyébként — folytatta az előadó — negyven éven át igyekezett, hogy békében éljen Abesszíniával. E­z bizonyítja, hogy egy éve még F­ritreában és Szomáliban semmiféle katonai szerve­zet nem volt. A két olasz kolónia csak ép annyira volt felszerelve, amennyire az ott lévő lakosságnak szüksége volt. Az olasz katonák nagy győzelmei tehát nagyrészt a kiváló olasz mérnököknek és munkások­nak köszönhetők. F­zek varázsolták elő a két kietlen, sziklás gyarmatból a több mint négyszázezer főből álló gyarmati hadsereg tökéletes hadműveleti bázisát.­­ Abesszínia problémája az utolsó megoldatlan afrikai probléma, ennek megoldását Olaszország vál­lalta magára. Abesszínia az elmaradottság, a csökö­­nyös, haladni nem akarás országa, ahol eddig a ci­vilizáció terjedését tűzzel-vassal megakadályozták. Az egész művelt világ érdeke, hogy Olaszország ezen a földön betölthesse hivatásét. Olaszországnak nincs szüksége a Tana-tóra és Anglia is olcsóbban juthat annak vizéhez, ha nem kell előbb az úthálózat meg­építéséről és a közbiztonság megszervezéséről gon­doskodnia.­­ Abesszíniában nagy területet foglalnak el a lakhatatlan hegységek, de körtöbo Kirc* -400.0010 négyzetkilométernyi területe rendkívül termékeny és természeti kincsekben gazdag. Ez az óriási terü­let parlagon hever, az abesszinek nem tudják ki­aknázni és másoknak sem engedik. Az olasz föld­­mívesek kapavágása nyomán ezeken a földeken a tervszerű gazdálkodásnak óriási lehetőségei kínál­koznak. Abesszínia tehát mindenképpen alkalmas a gyarmatosításra. Ezen a hatalmas földterületen Olaszország el tudja helyezni népfölöslegét. Mint­hogy Olaszország nem hajlandó Malthus elveit kö­vetni és népe szaporodásának korlátokat szabni s minthogy a mai Abesszínia a békés közeledés, a megértés politikája elől elzárkózott, kénytelen volt a háború eszközéhez nyúlni. De Olaszország nem az elnyomott abesszin nép ellen harcol, hanem az ellen a rendszer ellen, amelyet Abesszínia jelenlegi urai képviselnek. Olaszország ezen a földön misz­­sziót teljesít a maga és a művelt emberiség érde­kében, mint ahogy missziót teljesítettek azok az olasz katonák és mérnökök, akik még Itália egysé­gének megteremtése előtti időkben, más államok szolgálatában Afrika gyarmatosításáért dolgoztak. Az új Ausztria ünnepnapja. Bécs, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának táv­irata.) Május elsejének — az új Ausztria ünnepnap­jának — előestjén katonai fáklyásmenet volt minden nagyobb helyőrségi városban. Bécsben a Városház­téren rendezett a helyőrség előbb fél óra hosszáig tartó térzenét, amelyet ünnepi zenés takarodó és fák­lyásmenet követett. Az ünnepség az ifjúság dalának és az osztrák szövetségi himnusznak eléneklésével ért véget. Május elseje Ausztriában állami ünnep. Délben fél egy órakor Schuschnigg kancellár ünnepi rádióbeszédet mond Ausztria valamennyi leadója számára. Az üzletek zárva maradnak, a gyárakban és műhelyekben nem dolgoznak. A munkások és al­kalmazottak megkapják bérüket, de a munkaadók­nak ennek fejében joguk van arra, hogy két hétig napi tíz órára hosszabbítsák meg a munkaidőt. (Sz.) Beck lengyel külügyminiszter Belgrádba látogat. Varsó, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Már huzamosabb idő óta szó volt arról, hogy Beck ezredes külügyminiszter ellátogat Bel­grádba. Eddig azonban különböző akadályok miatt nem állapíthatták meg a látogatás pontos idejét. Csütörtökön megtörtént a döntés, mely szerint a len­gyel külügyminiszter május huszadikán érkezik a jugoszláv fővárosba. Beck ezredes előbb részt vesz a népszövetségi tanács május 11-én kezdődő tárgya­lásain és Génfből közvetlenül Jugoszláviába utazik. Az egész lengyel sajtó — még a legtöbb ellenzéki lap is — nagy politikai jelentőséget tulajdonít a kül­ügyminiszter belgrádi látogatásának és azt hangoz­tatja, hogy a keleteurópai kérdésekkel kapcsolatban a jugoszláv felfogás döntő fontosságú lehet. (Sz.) PESTI HÍRLAP 1938. május 1., pénteV. Magyarország pénzügyi helyzete. Nagyobb állami bevételek és kiadások. —A baletta alap még él, 49,5 millióra becsülhető adóteher. A belső függő adósság 1931 óta megnégyszereződött. Az árszínvonal iránya emelkedő. — A nyugdíj ter­hek további emelkedése várható. Tyler népszövetségi megbízott jelentése az év első negyedéről. A jelentés tartalmát a következőkben foglaljuk össze: A folyó évi június hó 30-án végződő költségve­tési év háromnegyed r­észére vonatkozó ideiglenes adatok szerint a költségvetési bevételek 4,8 százalék­kal voltak magasabbak, mint az elmúlt év ugyan­ezen időszakában. A tényleges kiadások, beleértve az üzemi hiányok fedezésére adott előlegeket, 2,6 szá­zalékkal voltak magasabbak. Az egyenleg ily módon valamivel jobb a tavalyinál. A hiány általában az adóssági szolgálat át nem utalt pengeösszegeinek újra való kölcsönvétele útján fedeztetett. A rendes kiadások fedezésére a pénzpiacot nem vették igénybe. Az állami adósság­­szolgálat nagyobb részénél a letétbe helyezett pezsgő­­összegek újra való kölcsönvételét tervezik ismét. A mezőgazdasági alapot (azelőtt baletta-alap) a kötségvetésen kívül kezelik Ugyan de adókból táplálják. Az alap 1935—36. évi forgalma 49,5 millió pengőben van előirányozva. Az 1936—37. évi előirányzat még nem áll rendelkezésre. A mezőgazdaság megsegítését, a telepítést és a beruházásokat szolgáló kiadásokat ugyancsak a költ­ségvetésen kívül kezelik és ezek túlnyomórészt bel­földi kölcsönfelvételekből nyernek fedezetet. Ily módon a belső függő adósság, amelynek összege az 1931. évi krízis óta négyszeresre emelkedett, továbbra is növekedni fog. A lebélyegzett kötvények mennyisége mutatja, hogy Magyarország hosszúlejáratú külföldi adóssága a kötvények hazahozatala folytán bizonyos fokú csökkenést mutat. A magyar külkereskedelmi forgalom emelke­dése f­ég olyan ügyletekből származik, amelyekből nem­­folynak be szabadon­­ felhasználható devizák. 1, A gabonaárak kimondottan estek, de »*»­ngy a, mezőgazdasági, mint az ipari árak általános irányzata, határozottan felfelé­­ Irányul. Ha az állami kiadások és bevételek a költség­vetési év első három negyedében tapasztalt mérték­ben folytatódnak, remélni lehet, hogy a készpénz­hiány az egész évben nem lesz nagyobb, mint 1934— 35 ben volt­ és hogy a kincstárnak nem kell belföldi kölcsönfelvé­telhez folyamodnia. A hiány nagyobb része állami adósságok szolgálatára át nem utalt pénzeknek újból kölcsönként való felvétele útján fedeztetik. A bevételeknél a múlt évihez képest emelke­dést főleg a forgalmi és fogyasztási adók mutatnak. Ezeknél az emelkedés majdnem megfelel a nagyke­reskedelmi árindex emelkedésének. Az 1936—37. évi költségvetéssel kapcsolatban Tyler a következőket jegyzi meg: Néhány megjegyzés az 1936—37. évi költségvetéshez. A kiadási oldalon 1935/36-tal szemben az összes tárcák — az igazságügyminisztérium kivételével, melynél egy kis csökkenés mutatkozik, — emelke­­dést tüntetnek fel. Mivel az állami adósságok szol­gálata 3,3 millió pengő összeggel alacsonyabban van előirányozva, a közigazgatási kiadások emelkedése 24,9 millió pengő és azok 3,2%-kal nagyobbak, mint a folyó évben. A fizetések mértéke változatlan maradt. A tényleges szolgálatot teljesítő személyzetre fordított kiadás emelkedése főleg a törvényhatósági orvosok államo­­­sításának következménye. A nyugdíjaknál 4 millió pengős emelkedés mutatkozik, s e téren a kiadások még előre­láthatólag tovább fognak növekedni, mert a nyugellátást élvezők számának emelkedése is még több évig eltart és csak későbbi időben következhetek be csökkenés. Az 1935/36. és az 1936/37. évek közötti emelkedés túl­nyomó része, majdnem 20 millió pengő, a dologi és karbantartási kiadásokra (16.5 millió pengő), vala­mint a beruházásokra (3.1 millió pengő esik. A köz­épületek tatarozása ugyanis éveken át elhalasz­­tatott. Az előirányzott teljes hiány 78%-a az állami üzemek veszteségeire esik. Kiemeli e jelentés, hogy a bevétel óvatosság­gal van előirányozva. Az államvasutak veszteségei jelentékenyen cse­kélyebbek a tavalyiaknál, s a posta, távírda és táv­i­­­beszélő feleslegei nagyobbak. A vasgyárak azonban nagyobb veszteséget tüntetnek fel. Február végén az adóhátralék 282.9 millió­­pengő volt, az 1935 február 28-iki 290.6 millió pengővel szemben. Valuta- és pénzügyek. A Nemzeti Banknak az utóbbi negyedévre készí­tett jelentései szerint a bankjegyforgalom 6—11%-kal magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában volt. Az állami követelések megközelítőleg 50%-kal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, a magánbetétek azonban alig valamivel magasabbak. A visszleszámí­­tolások némileg alacsonyabb színvonalon mozognak. A Magyar Nemzeti Bank és az Olasz Nemzeti Bank között egyezmény jött létre, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank visszafizeti az Olasz Nemzeti Bank részesedési összegét azokból a lira-egyenlegek- ből, amelyek az Istituto Nazionale per i Cambi con l’Estore-nál rendelkezésre állnak. Az egyezmény meg­kötésének időpontjában az Olasz Nemzeti Bank köve­telése 1,159.548,50 aranydollár volt. Ennél a tranz­akciónál az átszámítási árfolyam az aranyparitási árfolyam lesz. A Nemzetközi Fizetések Bankjának, valamint a Nemzeti Bankoknak összes követelése eb­ben az időpontban 16,5 millió aranydollá­r volt. Welczek gróf az uj párizsi német nagykövet békebeszéd kíséretében nyújtotta át megbízólevelét Lebrun elnöknek. Párizs, a 30. Érdekes beszédek hangzottak el csütörtök­­­­n az uj párizsi német nagykövet megbízólevel / í?átnyújtásánál. gróf Welczek, a nemrégiben elhunyt Koester nagykövet utódja, a szokásos formaságokon túlmenő nyomatékkal hang­súlyozta a német kormány őszinte békevágyát és azt az elhatározott szándékát, hogy őszinte kibékü­lést hoz létre Franciaországgal. Lebrun elnök biz­tosította a nagykövetet, hogy a francia kormány szintén mindent megtesz a kibékülés érdekében. A német nagykövet azzal kezdte bemutatkozó­beszédét, hogy elhunyt elődje példájára ő is abban látja legnagyobb feladatát, hogy kormánya szán­dékainak megfelelően minden erejét a német-fran­cia kapcsolatok kedvező kifejlesztésének szentelje. Ezt a feladatot annál is jelentőségteljesebbnek látja, minthogy fáradozásai sikere esetén nemcsak a két népnek lesz belőle haszna, hanem egész Európának és a világbéke ügyének is. A két nép és a két kormány egyformán békét akar. Ez a tény biztosítéka annak, hogy fáradozásai sikerre fognak vezetni. A legnagyobb bizakodással lát hozzá a német-francia béke megalapozásához, ha remélheti, hogy Lebrun elnök és a francia kormány bizalom­mal viseltetnek iránta és segítségére lesznek a még fennálló nehézségek áthidalásában. A francia köztársasági elnök és a francia kormány bizal­mára főleg kezdetben van igen nagy szüksége, mi­után éppen most igen fontos, hogy meg lehessen alapozni a hatalmak bizalomteli együttműködését. Lebrun­­elnök biztosította válaszában a ném­e nagykövetet, hogy nehéz feladata teljesítésében min­dek­kor számíthat a francia kormány közreműködé­sére. Minden nép hőn óhajtja a béke fenntartása s ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy mindenk lojálisan együttműködjék egymással. A béke biztosí­tásához tartós fáradozásokra van szükség, mert csa­­gy lehet áthidalni a nehézségeket és rendezni a nem­­zetközi problémákat. A francia kormány nagyo örül, hogy a német nagykövet közre akar működi a közös feladatok megvalósításában. A kölcsönös beszédek után gróf Welczek mé hosszabb ideig az Elysée-palotában maradt és fes­­tésén eszmecserét folytatott az elnökkel. A nagykövi tét úgy érkezésekor, mint távozásakor az F.l.vice-pa­lota udvarán felsorakozott őrség katonai tisztele adásban részesítette. (mnf.) Változások a vatikáni diplomáciában. Vatikánváros, ápr. 30. (Havas.) Május vége jelentős változások lesznek a vatikáni diplomáciá­ban. Hír szerint Micara brüsszeli nunciust Pá­rizsba, Ciriaci lisszaboni nunciust, aki ez idő sz­erint Rómában tartózkodik, Madridba helyezik á

Next