Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2 msmm Bátíióvásárlás — bizalom Kérdése Tereton. Magy. kir. és udv. hangszergyár ?3»—?ob vii, Rákóczi-ut 60. Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Hitler elküldte fényképét darányinak és Kányának Erdmannsdorff budapesti német követ pénteken, megjelent Darányi Kálmán miniszterelnöknél, akinek átnyújtotta Hitler kancellár meleg emléksorokkal ellátott, ezüstkeretbe foglalt fényképét. A kancellár, Kánya Kalmárt külügyminiszternek is elküldötte hasonlóképpen ezüstkeretbe foglalt fényképét. A felvidéki magyarság részvéte a romániai választás magyar mártírjai iránt A felvidéki magyarság a képviselőválasztás alkalmából üdvözlő táviratot küldött a romániai magyar párthoz. „A csehszlovákiai egyesült keresztény szocialista és magyar nemzeti párt a távolból— írják a táviratban — aggódó testvéri szeretettel kísérte figyelemmel a Romániában lefolyt választási harcot, amelyet számos hű magyar halálos áldozata tett örökké szomorúan feledhetetlenné. Az Egyesült párt mélységes részvétét tolmácsolja mártírtagjainak koporsója fölött.A villa sorakozik egymás mellé. Ugyanaz a vasrácsos kapu, ugyanaz a pár lépés a kis kerten keresztül, ugyanaz a bejárat. Ha Mikinek a saját soffőrje lett volna ott, az a pontos ház előtt állt volna meg. Elégszer hozta gazdáját Bandiékhoz. De ez a taxi-soffőr nem jól látta a számokat a téli sötétben és a hetvenegyes helyett megállt a hetvenhármas előtt. Miki gyorsan fizetett, kiugrott a kocsiból, átsietett a kerti ösvény ropogó haván és becsöngetett a földszinti lakás sötét bejáratánál. Ismeretlen szobalány nyitott neki ajtót. Ez még nem keltett gyanút benne. Ekkora estély alkalmával kisegítő személyzetet szokás felvenni. — Nézze csak, fiam — mondta Miki a szobalánynak —, itt van magának egy pengő. Én most tréfás meglepetést fogok csinálni. Maga kinyitja nekem az ebédlőajtót, amilyen szélesre csak lehet. Ebben a lakásban nem Bandiék laktak, hanem egy öreg bankigazgató-házaspár. Miki számára teljességgel ismeretlen. Bankigazgatóék éppen vacsorát adtak, amolyan kisebbfajtát, szmokingosat, tíz vendéggel. Csupa idős házaspár ült az asztal körül. Már a feketénél tartottak, negyedtizenegyre járt az idő. Miki délcegen benyargalt az ebédlőbe. — Itt vadot, deletet, én vadot a Mitite. Delmet vadot, delmet lettem ujra... Körülbelül itt eszmélt arra Miki, hogy valami borzasztó dolog történt. Először is nem estélyi környezetbe nyargalt be, hanem ültetett, csekély népességű vacsorához. Aztán csupa vadidegen arcot látott magára meredni.Sőt a reá meredők egyike, a bank-főügyész tiszteletreméltó és koros ívesége, nagyot sikoltott és elájult. A magyar katolikus püspöki kar a Szent István jubileumi évet meghirdető közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az ország valamennyi templomában a Szilveszter-esti évvégi ájtatosság keretében olvastak fel a híveknek. A közös püspökkari pásztorlevél bevezetésében hódolni hívja a nemzetet a szent király emléke és országos körútra induló szent jobbja elé, mert mindaz, ami nemzeti életünk maradandó értéke, az ő nagy lelke virága s az ő rendületlen hitének sugallata. A hit volt ereje, az sugallta intézkedéseit, diktálta törvényeit, az edzette karját, mikor a kardot forgatta, hittel építette országát és egyházát egyaránt. Ez a kishitűséget nem ismerő hit magyarázza Szent István nagyságát egyéni életében. Ő megértette, hogy a keresztény férfi eszménye: szentnek lenni a trónon éppúgy, mint a legkisebb kunyhóban, a magánéletben a lelki tökéletesség törvényeit éppúgy megvalósítani, mint a nyilvánosság előtt azt hirdetni, magán- és közerkölcs között különbséget nem tenni, mert ha az egyéni példa nem fedi a nyilvános vallomást, akkor az utóbbi is hitelét veszti. Szent István sorsdöntő történelmi sikerének az a magyarázata, hogy szent életével tanított. A családi élet szentsége Hite és buzgalma — fejtegeti tovább a közös pásztorlevél — ott tündöklött elsősorban, ahol a földi boldogság bölcsője ring a családi körben. Az életszentség Szent István házában családi vonás. Olyan keresztény otthon, melyben az apa, az anya, a fiú és a nevelő is a szentek glóriájával ékeskedik, az uralkodóházak történetében példa nélkül áll.• A szétzilált és békéjét vesztett modern család jól termé, ha a magyar szent család falai közé többször zarándokolna okulni és ihletet me i inteni. Ott megtanulná mindenki, hogy a lélek egyedül a csodaszer, mely az annyiszor mostoha és irgalmatlan élet nehézségei közt fenntart és eligazít... Ha belépnének Szent Gellért cellájába, ráeszmélnének, hogy az otthon békéje, a család öröme, szülők reménye s gyermekek boldogsága nem földi adottságokban rejlik, hanem a világosságban és erőben, melyet Isten kegyelme áraszt s melyet, ha otthon és iskola szent céltudatossággal és egyetértőleg szolgál, akkor remélhető a megszentelt családon keresztül a magyar sors jobbrafordulása. Az osztályellentétek kiegyenlítése A körlevél következő részében a szent királynak a legkisebbek felé is ragyogtatott "jóságával foglalkozik. A róla ezen a téren a krónikákban Nekem ezt a történetet már két nap múlva elmesélték. S mikor harmadnapra Mikivel találkoztam, rögtön megkérdeztem tőle: — Te, Miki, igaz ez a bámulatos történet? — Igaz — bólintott ő komoran. — Hogyan érezted magad? — Képzelheted. Borzasztóan. A legborzasztóbb az volt, hogy sem a nyargalást, sem a mondókát nem tudtam abbahagyni. Mialatt a vadidegen társaság dermedten meredt rám és az illető hölgy elájult, én kínomban tovább szavaltam a felypítő szónoklatot és tovább vágtattam a veszszőparipával. De roppantul elszomorodtam. Mondhatnám: bánatosan nyargaltam és selypítettem — És aztán? — Aztán semmi. Körülnyargaltam az asztalt és Ugyanúgy, ahogy betoppantam, eltűntem. Mint valami lidérces álom. A társaság azt hihette, hogy egy elszabadult elmebajos rontott be közéjük, esetleg ők maguk őrültek meg. Én mindenesetre gyorsan a szobalányt kerestem. Az még ott állt tátott szájjal az előszobában, elképpedve tartotta a bundámat. A vesszőparipát eldobtam, gyorsan kikaptam a bundát a kezéből és pánikszerűen kimenekültem az idegen villából. Mire azok felocsúdhattak, én már bemenekülten a jijwáijjtapz- Ott az előszobában leültem egy széknMMwSNfg félóráig bámultam magam elé. Mig . THffisszeszedtem magam és bementem a bálba. De mus nár gyalog és szótlanul. Szóval Miki nagyon nyomottan viselkedett ezen a gyermekbálon. Én annál jobban mélattam most, mikor történetét elmondtam. Hálából a fieki is, az olvasónak is boldog újévet kívánok. I /V feljegyzett bájos egyszerűségű esetek intelmet nyújtanak arra, hogy az osztályellentéteket csakis lélekkel és a keresztény hit sugallatai szerint lehet kiegyenlíteni. Áldást osztó jobbkezének azért kellett fennmaradnia, hogy mindenki ráeszméljen: hol rejlik bármely kor társadalmi válságának orvossága. Mert fontos a célszerű gazdasági rend, üdvös az átgondolt törvényes intézkedés, szükséges a hatósági beavatkozás, de mindenek fölött az irgalmas szamaritánus lelkére van szükség, aki nem köti magát a holt paragrafus formáihoz. — Ha ez a szentistváni szellem fogja ihletni szociális törvényhozásunkat, — mondja a körlevél — ha az ő példájából fogják megtanulni a hatalmasok és gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni és bajokkal küzködő embertársaink segítségére sietni s ha e vigasztaló látvány meggyőzi majd a szenvedőket is, hogy nem hagyják őket cserben, mert a keresztény szeretet tüze ma is lángol, akkor bizhatunk, de csakis akkor, hogy az a szörnyű válság, mely fenyegeti hazánk, de az egész világ rendjét és boldogságát is, a megértést termelő keresztény lelkiség áldásos befolyása alatt elsimul s a XX. század újból megbékélt szent testvériségben egybeforrt nemzetet fog a Duna-Tisza táján találni. Majd a szent királynak a szentség követelményeit az államkormányzás terén alkalmazó munkásságával foglalkozik a püspökkari közös pásztorlevél. Ő az életbe ültette át Szent Ágostonnak a keresztény uralkodóról rajzolt eszményi képét. A felszínes gondolkodó talán úgy látja, hogy Szent István egész államférfius bölcsesége templomok építésében, püspökségek alapításában és a kötelező vallásgyakorlat elrendelésében merül ki. — Pedig ha bármely kormányzatnak sikerülne a népet újból Istenhez visszavezetni s minden lélekben elültetni a tudatot, hogy elsőrendű polgári kötelesség a szent hit parancsait megtartani, akkor nem volna szükség büntetésre, rendőrségre és börtönökre, mert az Isten útján járó nép az állam rendjének is leghűbb őre volna. Épp azért Szent István kormányzati lángésznek is bizonyult, amikor báre evangéliumot a polgári élet alaptörvényévé is emelte — mondja a közös főpásztori szózat, azután pedig igy folytatja: Az ököljog és a pogányság szellemidézői — Ma világszerte hajsza foly csodaszerek után, amelyekkel népeket megmenteni és fenyegető veszedelmet elhárítani lehet s nem egyszer kárhozatos kísérletek a legszentebb hagyományokat is kockáztatják. Az ököljognak éppúgy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonyult pogányságaik bohóckodó szellemidézői, a levitézlett álszocializmus harsonásai éppoly hangosak, mi a faj- és vérimádás megszállottjai. De nlkük szüntetett meg bajt, békített meg népeket s forrasztott össze lelkeket? A felelet vajmi siralmas! Meg gondolatlan kísérletek, felelőtlenül tolakodó törp vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzése - aggasztó bizonytalanságot okozhattak, de gyógyulást nem hoztak. Az emésztő gondok között felüdülés hazai történelmünk legnagyobb gyéniségének iskolájába visszavezetni a nemzetet s ráeszméltetni, hogy Szent István megőrzött mindent, ami a magyar vérben és fajban érték és erő, de nem hívta ki vele a végzetet, hanem megszentelve az isteni kinyilatkoztatás és kegyelem kincseivel, a szüntelen emelkedés útjára vezette az országot. Befejezésül a körlevél arra mutat reá, hogy a szent királynál nagyobb magyar nem volt. Kétségtelen, hogy a magyar nemzeti lét és nagyság alapfeltétele a szentistváni szellem, alkotmány és kormányzati irány, mely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb és keresztény erkölcs összefonódását a szent korona misztikumában, nemzeti hagyományainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. — S ha majd idezarándokolnak hozzánk az összes nemzetek — írja a főpásztori szózat — hódolni a szentségi Üdvözítőnek, azért, hogy nekünk Szent Istvánt adta, tárjuk a világ szeme elé azt a csodálatos tényt, hogy minden pogánykodás dacára és közepette, az ég és föld ezeréves szövetsége Magyarországon ma is fennáll s értessük meg az egész emberiséggel, hogy amíg nekünk az örvény szélén ez ítétt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem utján vita abadulás reménye. A közös főpásztori szózat után az ország minden templomában imádkoztak a külön erre az alkalomra, a Szent István jubileumi év megnyitására írott és a püspöki kar által jóváhagyott hálaadó imádságot azért a 900 esztendőért, amelyet Szent István az ő bölcseségével alapozott meg ss biztosított a magyar nemzetnek. A katolikus püspöki kar pásztorlevele a Szent István-év megkezdéséről A pásztorlevél „az ököljog és lealkonyult pogányság szellemidézői és a faj- és vérimádás megszállottjai“ ellen „Szent István megőrzött mindent, ami a magyar vérben és fajban érték és erőt. PESTI HÍRLAP 1938. január 1., szombat.