Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
1938. január 1., szombat. PESTI HÍRLAP Darányi Kálmán miniszterelnök rádióbeszéde a belső és külső politika nagy kérdéseiről ..Ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni.“ — .«Szükséges, hogy felülemelkedjünk a pártok feletti szempontokig.44 — „A kormány jobboldali politikát folytat és szembenáll minden szélsőséggel. — A választójogi rendszert alkotmányos bástyának tekinti a nemzet javára Szpenílis téren egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a széles néprétegeket. — „A tőkét nemcsak jogok illetik meg, de komoly kötelességek is terhelik“ — A miniszterelnök a jövedelemeloszlás jelszavával való izgatás ellen •■A nehéz feladatok megoldása csak úgy sikerülhet, ha az egész nemzet összefog jövőjének kiharcolására a nagy áldozatok viselésében» A magyar probléma lényege R A' D I O'V A L Rádióvásárlás — bizalom kérdése Megy. kir. és udv. hangszergyár VII., Rákóczi-ut 60. Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme i«lefoo:« 033 .44 35» 637—701 — Magyar Testvéreim! —Mielőtt átlépünk az újév küszöbén, szólni akarok a magyar társadalomhoz, hogy tájékoztassam néhány időszerű politikai és gazdasági kérdésről. • Az 1938■ esztendő Szent István éve. Az ő emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli ezt az évet a róm. kath. egyház, amelynek kanonizált szentje és a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli azt az apostoli lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre térítette. — Szent István úgy" áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek őt az egyház tanításából ismerjük. De ha életét vizsgáljuk a magyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az úton is, amit ő mint kemény és acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiává és keménységgel vívta meg harcait és messzibe látó szemmel rakta le birodalmának és a modern magyar államnak alapjait, akkor, s amikor a királyi tanács szervezésével a mai alkotmányosság csíráját megteremtette, amikor nemcsak a püspökségek, hanem vármegyei rendszerű közigazgatási és katonai szervezetünk alapjait is megteremtette. — Kitűnő hadvezér, kemény katona. — A belső ellenállásokat, a felforgató törekvéseket ima sokszor kegyetlennek látszó eszközökkel is elfojtotta, mert szemei előtt csak a nemzet jövője lebegett. Éppen azért, ahol ez nem volt elkerülhető, nem habozott attól sem, hogy fájdalmas sebeket ejtsen a nemzet testén, ha ez volt a gyógyulás előfeltétele. A legnagyobb magyar pulitkai geniek egyike — Szent István nem nyugati birodalmat alapított itt s nem a keletet ágyazta be a nyugat institucióiba, hanem egy egészen sajátszerü, különleges magyar birodalmat alapított olyan nemzeti intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. — Ha nemzetszervezési, kormányzási eredményeit összegezzük, kétségkívül meg kell állapítanunk, hogy ti legnagyobb magyar politikai génjek egyike volt ő. De népének igazi atyja is. Nem csoda, ha a nemzet szorongattatása idején sokszor csengett fel a vágyakozás: „Hol vagy István király. Téged magyar kivan". — Ma is élő célkitűzései közül felemlítem honvédelmünk megszervezését és aktív külpolitikáját. Már akkor belátta, hogy a honvédelemre a nemzetnek minden áldozatot meg kell hozni, ha fenn akar maradni. A magyar probléma lényege reánk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Dunamedencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával a keresztény kultúra és az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és továbbfejleszszük első királyunk elgondolása alapján. Ez tevékeny, aktív külpolitikát kiván. Fennálló baráti viszonyainkat békés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amellett iparkodjunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkel és nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, mely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztá-ban van. A külföld megnyerése a magyar igazságnak . A középeurópai kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakítottt magyar testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gyakorlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ, Közép-Európa rendezésénél nélkülünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg az általunk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a felismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előte azelőtt teljesen elzárkóztak. — Külpolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándékaink őszinteségéről meggyőzve, őket a magyar igazságnak megnyerjük és a középeurópai kérdés rendezése alkalmával a józan észszerűséghez ragaszkodó érdekek révén magunk mellett találhassuk. Éppen ezért külpolitikánk természetesen felöleli külföldi gazdasági kapcsolataink kibővítését és kimélyítését is. Tisztában vagyunk azzal, hogy gazdasági felemelkedésünk egyik legfőbb feltétele nemzeti termelésünk számára minél több és biztosabb külföldi fogyasztópiac szerzése. Ebben az irányban a legsúlyosabb időkben is sikerült eredményeket elérnünk. A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Vessünk azokra is egy pillantást. A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzetnek akkor lesz nyugodt az életfolyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, a hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja. Szükség van erős pártra alapított, kormányzásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jövőjének biztos és nyugodt kiépítésére. izgat és cselekszik, annak megváltoztatására az alkotmányosi út helyett erőszakos, törvénytelen, forradalmi eszközökkel törekszik. Ismételten hangsúlyozom azt is, hogy meddő marad minden olyan óhaj, amely arra számít, hogy velem e politika egy hajszálnyira is balfelé elkanyarodhatik. Gyakran szeretik kérdezni, hogy tulajdonképpen mi hát a jobboldaliság és a mi politikánkat miért nevezik jobboldalinak. Ezúttal felelni akarok erre is. Szociális politika a kötelességek és jogok egyensúlyával Jobboldali a mi politikánk, mert szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcsökhöz, a közéletben is. Minden elhatározásunkban és cselekedetünkben a nemzeti célok és érdekek, a magyarság egyetemes érdekei vezérelnek. Ezeknek rendelünk alá minden külön csoport, vagy egyéni érdeket. Politikánk az egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a széles néprétegeket. Meg akarja védeni a tömegeket olyan szociális politikával, amely a polgári terhek, kötelességek és jogok egyensúlyát biztosítja. Egészségesebb vagyon- és jövedelemelosztáshoz vezet, akár állami intézkedések és eszközök alkalmazásával is. . Ez a politika az államhatalom előrelátásával a nemzet érdekében meg akarja szüntetni a gazdasági erőknek azt az egyenlőtlen harcát, amely mellett az erősek még erősebbekké, a gyengék még gyengébbekké válnak. Ehhez képest a kultúra áldásainak mentét nagyobb mértékben részeseivé akarja tenni a nép egyszerű fiát, fel akarja, vértezni őt a tudás hatalmas fegyverével a nemzet létért való küzdelmében. s ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni . Mikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy eszmének nevében erőszakot és felforgatást akarna elkövetni, felemelkedjünk pártok feletti szempontokig. Ebből a szemszögből kell vizsgálnia egyes kérdéseket nemcsak a kormánynak, hanem maguknak a pártoknak is, mert csak így biztosíthatjuk az időszerű feladatok megoldása érdekében szükséges összefogást. Ez adja meg közéletünknek morális súlyát is. Éppen így szükség van egységre annak a felismerésében is, hogy «jobboldali politika — szemben minden szélsőséggel Kormányom jobboldali politikát folytat és szemben áll minden szélsőséggel. Ilyennek tekint minden mozgalmat — jöjjön az bármely irányból, — amely a fennálló törvényes állami és társadalmi rend ellen ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megelégedni. Ennek biztosítéka a törvényhozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás egymástól való függetlensége, az államfői tekintély, a parlamentarizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. •— A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszédében az ország kormányzója. — Az egész világon hid a világnézetek harca s nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismételten kijelentettem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti keresztény világnézet győzelmével eldőlt. Eldőlt, mint kilencszáz esztendővel ezelőtt, mikor egy évezredes állami és nemzeti életnek vetette meg alapjait az országépítő szent király. A szociális gondoskodás állami feladat Ez a politika a szociális gondoskodást a karitatív jótékonykodás köréből állami feladattá emeli. Az államélet minden megnyilvánulásának központjába a magyar nép érdekeit és szempontjait helyezi. E politika egész életfelfogása, cselekedeteinek szelleme, a keresztény etika és a nemzeti történet tanulságai alapján áll. És ha a faj etikai és történeti egységet jelent, akkor annak világszemlélete, igényei és szociális jogai mellett is kitartunk. A mi jobboldali politikánk ellen, azt hiszem, ebben az országban senki sem tiltakozhatik. Nemzeti politikánk egyik feladata közjogi intézményeink olyan reformja, amely a nemzetet alkotó nép részére továbbra is biztosítja az alkotmányos jogoknak a nemzet érdekét szolgáló gyakorlását. A magyar nemzet útja elválaszthatatlanul egybekapcsolódott az önkormányzat gondolatával s a fejlődő élet kívánalmai mind szociális, mind közgazdasági berendezéseinkben a nemzeti önkormányzat intézményein keresztül érvényesültek. Évszázados gyakorlat alapján fejlődött ki a magyar önkormányzati szellem, amely mindig egyesíteni tudta a hagyományok tiszteletét a haladás gondolatával. Amikor a titkos választójog bevezetésével biztosítani akarjuk az alkotmányos jogok gyakorlásának minden külső befolyástól való mentességét, alapvető szempont csak az lehet, ami a nemzet egyetemének érdeke. A választójogi rendszer alkotmányos bástya a nemzet javára . Természetes, hogy a keresztény és nemzeti irány lényegét időnként, újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a konjunktúrától és mindattól, ami politikai értelmű visszaélés az eszmével s ami a drágakőresalakként az idők folyamán rárakodhatik. Meg kell védeni attól is, hogy bemásolják és diszkreditálják, de el kell hárítani az olyan törekvést is, mely ennek az A magyar közéletből el fog tűnni a nyílt szavazás idejétmúlt formája és vele az a több évtizedes mérgező anyag, amely annyiszor nyugtalanította politikai életünket. De vakon és megfontolás nélkül nem lehet e kérdéshez nyúlni. — Mi választójogi rendszerünkbe alkotmányos bástyát építünk a magyar nemzet javára. És nem a társadalmi rend felforgatására irányuló törekvéseknek akarunk kaput nyitni. — Szerintem a választójognak is nemzeti célja