Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

1938. január 1., szombat. PESTI HÍRLAP Darányi Kálmán miniszterelnök rádióbeszéde a belső és külső politika nagy kérdéseiről ..Ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet meg­engedni.“ —­ .«Szükséges, hogy felülemelkedjünk a pártok feletti szemponto­kig.44 — „A kormány jobboldali politikát folytat és szembenáll minden szélső­séggel. — A választójogi rendszert alkotmányos bástyának tekinti a nemzet javára Szpen­ílis téren egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a széles néprétegeket. — „A tőkét nemcsak jogok illetik meg, de ko­moly kötelességek is terhelik“ — A miniszterelnök a jövedelemeloszlás jel­szavával való izgatás ellen •■A nehéz feladatok megoldása csak úgy sikerülhet, ha az egész nemzet összefog jövőjének kiharcolására a nagy áldozatok viselésében» A magyar probléma lényege R A' D I O'V A L Rádióvásárlás — bizalom kérdése Megy. kir. és udv. ha­ngszerg­yár VII., Rákóczi-ut 60. Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme i«lefoo­­:« 033 .44 35» 637—701 —­ Magyar Testvéreim! —Mielőtt átlépünk az újév küszöbén, szólni aka­rok a magyar társadalomhoz, hogy tájékoztassam né­hány időszerű politikai és gazdasági kérdésről. •­­ Az 1938■ esztendő Szent István éve. Az ő em­lékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli ezt az évet a róm. kath. egy­ház, amelynek kanonizált szentje és a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli­­ azt az apostoli lelkű uralkodót, aki a pogány magya­rokat a keresztény hitre térítette. — Szent István úgy" áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek őt az egyház tanításából ismerjük. De ha életét vizsgáljuk a ma­gyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az úton is, amit ő mint ke­mény és acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok aka­dályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiává és keménységgel vívta meg harcait és messzibe látó szemmel rakta le birodalmá­nak és a modern magyar államnak alapjait, akkor, s amikor a királyi tanács szervezésével a mai alkotmá­nyosság csíráját megteremtette, amikor nemcsak a püspökségek, hanem vármegyei rendszerű közigazga­tási és katonai szervezetünk alapjait is megteremtette. — Kitűnő hadvezér, kem­ény katona. — A belső ellenállásokat, a felforgató törekvéseket ima sokszor kegyetlennek látszó eszközökkel is elfoj­totta, mert szemei előtt csak a nemzet jövője lebegett. Éppen azért, ahol ez nem volt elkerülhető, nem habo­zott attól sem, hogy fájdalmas sebeket ejtsen a nem­zet testén, ha ez volt a gyógyulás előfeltétele. A legnagyobb magyar pulit­­kai genie­k egyike — Szent István nem nyugati birodalmat alapított itt s nem a keletet ágyazta be a nyugat institucióiba, hanem egy egészen sajátszerü, különleges magyar bi­rodalmat­ alapított olyan nemzeti intézményekkel, ame­lyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. — Ha nemzetszervezési, kormányzási eredményeit összegezzük, kétségkívül meg kell állapítanunk, hogy ti legnagyobb magyar politikai génje­k egyike volt ő. De népének igazi atyja is. Nem csoda, ha a nemzet szorongattatása idején sokszor csengett fel a vágyako­zás: „Hol vagy István király. Téged magyar kivan". — Ma is élő célkitűzései közül felemlítem honvé­delmünk megszervezését és aktív külpolitikáját. Már akkor belátta, hogy a honvédelemre a nemzetnek min­den áldozatot meg kell hozni, ha fenn akar maradni.­­ A magyar probléma lényege reánk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Duna­­medencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségé­nek megóvásával a keresztény kultúra és az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és továbbfejlesz­­szü­k első királyunk elgondolása alapján. Ez tevékeny,­­ aktív külpolitikát kiván. Fennálló baráti viszonyainkat­­ békés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amel­lett iparkodjunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkel és nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, mely­­ hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztá-­­­ban van.­­ A külföld megnyerése a magyar igazságnak . A középeurópai kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakítottt ma­gyar testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gyakorlati ér­vényesülése. Mi vagyunk a­ dunai központ, Közép-Európa rendezésénél nélkülünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg az álta­lunk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a fel­ismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előte azelőtt teljesen elzárkóztak. — Külpolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándékaink őszin­teségéről meggyőzve, őket a magyar igazságnak meg­nyerjük és a középeurópai kérdés rendezése alkalmá­val a józan észszerűséghez ragaszkodó érdekek révén magunk mellett találhassuk. Éppen ezért külpolitikánk természetesen felöleli külföldi gazdasági kapcsolataink kibővítését és kimélyítését is. Tisztában vagyunk az­zal, hogy gazdasági felemelkedésünk egyik legfőbb fel­tétele nemzeti termelésünk számára minél több és biz­tosabb külföldi fogyasztópiac szerzése. Ebben az irány­ban a legsúlyosabb időkben is sikerült eredményeket elérnünk.­­ A magyar politikusnak egy pillanatra sem sza­bad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Vessünk azokra is egy pillantást. A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzetnek akkor lesz nyugodt az élet­folyama,­ ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, a hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja.­­ Szükség van erős pártra alapított, kormányzásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jövőjének biztos és nyugodt kiépítésére. izgat és cselekszik, annak megváltoztatására az al­kotmányosi út helyett erőszakos, törvénytelen, forra­dalmi eszközökkel törekszik. Ismételten hangsúlyo­zom azt is, hogy meddő marad minden olyan­ óhaj, amely arra számít, hogy velem e politika egy haj­szálnyira is balfelé elkanyarodhatik. Gyakran szeretik kérdezni, hogy tulajdonkép­pen mi hát a jobboldaliság és a mi politikánkat miért nevezik jobboldalinak. Ezúttal felelni akar­ok erre is. Szociális politika a kötelességek és jogok egyensúlyával Jobboldali a mi politikánk, mert szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény er­kölcsökhöz, a közéletben is. Minden elhatározásunk­ban és cselekedetünkben a nemzeti célok és érdekek, a magyarság egyetemes érdekei vezérelnek. Ezeknek rendelünk alá minden külön csoport, vagy egyéni ér­deket. Politikánk az egyesek túltengő gazdasági ere­jével szemben meg akarja védeni a széles néprétege­ket. Meg akarja védeni a tömegeket olyan szociális politikával, amely a polgári terhek, kötelességek és jogok egyensúlyát biztosítja. Egészségesebb vagyon- és jövedelemelosztáshoz vezet, akár állami intézkedé­sek és eszközök alkalmazásával is. . Ez a politika az államhatalom előrelátásával a nemzet érdekében meg akarja szüntetni a gazdasági erőknek azt az egyenlőtlen harcát, amely mellett az erősek még erősebbekké, a gyengék még gyengébbekké vál­nak. Ehhez képest a kultúra áldásainak mentét nagyobb mértékben részeseivé akarja tenni a nép egyszerű fiát, fel akarja, vértezni őt a tudás hatal­mas fegyverével a nemzet létért való küzdelmében. s ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni .­ Mikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel ál­lunk szemben, szükséges, hogy eszmének nevében erőszakot és felforgatást akarna elkövetni, felemelkedjünk pártok feletti szempontokig. Ebből a szemszögből kell vizsgálnia egyes kérdéseket nem­csak a kormánynak, hanem maguknak a pártoknak is, mert csak így biztosíthatjuk az időszerű felada­tok megoldása érdekében szükséges összefogást. Ez adja meg közéletünknek morális súlyát is.­­ Éppen így szükség van egységre annak a fel­ismerésében is, hogy «jobboldali politika — szemben minden szélsőséggel Kormányom jobboldali politikát folytat és szem­ben áll minden szélsőséggel. Ilyennek tekint minden mozgalmat — jöjjön az bármely irányból, — amely a fennálló törvényes állami és társadalmi rend ellen ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megelégedni. Ennek biztosítéka a törvényhozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás egymástól való függetlensége, az államfői tekintély, a parlamentarizmus, másfelől pedig maga a nem­zeti öntudat. •— A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyi­latkozatot tett szolnoki beszédében az ország kor­mányzója. — Az egész világon hid a világnézetek harca s nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismételten ki­jelentettem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti keresz­tény világnézet győzelmével eldőlt. Eldőlt, mint kilenc­­száz esztendővel ezelőtt, mikor egy évezredes állami és nemzeti életnek vetette meg alapjait az országépítő szent király. A szociális gondoskodás állami feladat Ez a politika a szociális gondoskodást a karitatív jótékonykodás köréből állami feladattá emeli. Az ál­lamélet minden megnyilvánulásának központjába a magyar nép érdekeit és szempontjait helyezi. E poli­tika egész életfelfogása, cselekedeteinek szelleme, a keresztény etika és a nemzeti történet tanulságai alapján áll. És ha a faj etikai és történeti egységet jelent, akkor annak világszemlélete, igényei és szo­ciális jogai mellett is kitartunk. A mi jobboldali po­litikánk ellen, azt hiszem, ebben az országban senki sem tiltakozhatik. Nemzeti politikánk egyik feladata közjogi in­tézményeink olyan reformja, amely a nemzetet alkotó nép részére továbbra is biztosítja az alkotmányos jogoknak a nemzet érdekét szolgáló gyakorlását. A magyar nemzet útja elválaszthatatlanul egybekapcso­lódott az önkormányzat gondolatával s a fejlődő élet kívánalmai mind szociális, mind közgazdasági beren­dezéseinkben a nemzeti önkormányzat intézményein keresztül érvényesültek. Évszázados gyakorlat alap­ján fejlődött ki a magyar önkormányzati szellem, amely mindig egyesíteni tudta a hagyományok tisz­teletét a haladás gondolatával. Amikor a titkos vá­lasztójog bevezetésével biztosítani akarjuk az alkot­mányos jogok gyakorlásának minden külső befolyás­tól való mentességét, alapvető szempont csak az le­het, ami a nemzet egyetemének érdeke. A választójogi rendszer alkotmányos bástya a nemzet javára . Természetes, hogy a keresztény és nemzeti irány lényegét időnként, újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a­ konjunktúrától és mindattól, ami politikai értelmű visszaélés az eszmével s ami a drágakőre­salakként az idők folyamán rárakodhatik. Meg kell védeni attól is, hogy bemásolják és diszkreditálják, de el kell hárítani az olyan törekvést is, mely ennek az A magyar közéletből el fog tűnni a nyílt szava­zás idejétmúlt formája és vele az a több évtizedes mérgező anyag, amely annyiszor nyugtalanította po­litikai életünket. De vakon és megfontolás nélkül nem lehet e kérdéshez nyúlni. — Mi választójogi rendszerünkbe alkotmányos bástyát építünk a magyar nemzet javára. És nem a társadalmi rend felforgatására irányuló törekvéseknek akarunk kaput nyitni. — Szerintem a választójognak is nemzeti célja

Next