Pesti Hírlap, 1941. augusztus (63. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-03 / 176. szám

­ Pesti Hirlap 1941 aug. 3. vasárnap Szervek sz­iiii­úniáj­a y Irts­ek Wintngrr Antal Apafi­é lényegileg nem,^lyéb, mint mz élettani tüneményének, a haladó, folyton változi^Mmnámzó életnek hű­séges h^rrd­ása a hangok világában. ESff'f^Sz élő szervezet működését leg­találóbban a zenei kifejező erő legtö­kéletesebb megnyilvánulásával, a nagy­zenekarral hasonlítjuk össze. Micsoda bonyolult együttes is az, amely láthatatlan partitúrából szövö­geti az élet melódiáit! Kezdjük a kar­mesteren, az ütemosztogató, minden moccanást, hullámzást, ritmust egybe­fogó szivén. Nélküle azonnal felborul, megáll minden. Hiába van szervi ön­­kormányzat, hiába szólhat egy-egy he­gedű vagy fuvola magában is, a szim­fonikus egész széthullik, beáll a halál. Ha a szív siet, ha allegro moderatóból allegro mohtóba csap át, lángba borul, felélénkül minden. Futása, zakatolása, ideges dobolása kihat szervtestvéreire. Általános nyugtalanság lesz úrrá a zenekaron: a tüdőszomszéd szaporáb­ban liheg, a gyomoröbölben kiadósab­­bak a nedvösszevonások, a bélkigyók élénkebben tekereznek, a mirigyek áradnak, a gondolkodás gépezete, az agykéreg fokozott lendülettel dolgozik. Éppen ellenkező a hatása a szív andan­­téinek vagy adagióinak. A vontatott, lassú szívműködés nyomán a sejtek vérellátása is lassúbb üteművé csende­sedik: a szervek ellustulnak, ástalános pangás keletkezik, az álmos sej­timing kások immel-ámmal végzik Vak fel­adatukat. Hiába, az élet optimumokra, bizonyos közepes ritmusra és erőegyen­­súlyi állapotokra van beállítva! A szer­vek ritmusának, hőmérsékletünknek, lelki feszültségünknek kilengései fel­felé vagy lefelé diszharmóniát, beteg­séget jelentenek. Természetesen csak akkor, ha huzamos időn keresztül tar­tanak. A zenekar is játszik adagio té­telt és prestissimót; a zenei átlag mégis mindig az allegro marad. Ha az egész szimfóniát végig lassan vagy sebesen játsszák, akkor rossz a dirigens. A bio­lógiai élet is szimfonikus tételek ígére­tei között zajlik: nappal világos, temp ■ peras­ventumos allegrók : kellenek az életküzdelem közepette;­ néha presto megy minden, ha ütközések, izgalmak, adódnak; de jön a csendes éj, a pihen­tető álom és akkor adagióba szélesedik az élet melódiája, a szív egész lassan ver, a szervek alig-alig dolgoznak, mintha szent kábulat vett volna erőt rajtuk, mintha a harmóniák törvénye teljesedne bennük. A zenei kifejezésben a ritmus mellett legfontosabb a színárnyalat, a dina­mika. A forték és pianók végtelen ská­lája! A szervzenekarban a ritmushibák­ mellett a dinamika hibái magyarázzák legtalálóbban a betegségeket. Ha egy­­egy szerv a szokottnál vagy megenge­dettnél erősebben játszik, ha az eszté­tika, illetve higiéna rovására kihangzik a többi közül, akkor szervbetegséggel van dolgunk. Uramisten, micsoda be­láthatatlan lehetőségek nyílnak itt! Ezért az orvostudomány mindig kime­ríthetetlen marad, ezért az orvosi célok sohasem érhetők el tökéletesen. Halad­hat minden a végtelenségig, lezárulhat­nak tudományok, művészi irányok, de az orvostudomány soha nem lesz kész problémáival. Ha a gyomor fortét vesz, ha érezzük, hogy van, betegek vagyunk. Ha túl­­halk, ha kevés a mozgása és sava, ismét rendellenes állapot. A szimfonikus összhang zavartságának ezer és ezernyi oka lehet. Ha egy hormon­mirigyünk működésében áll be zavar, ez kihat a többi szervre is. A szervegyensúly, a szimfonikus összhang hihetetlen ké­nyessége jellemző az életműködésekre általában. Ha örökletes gyengeséggel, betegség­gel, rossz szervműködéssel van dol­gunk, akkor gondoljunk gyenge gyárt­mányú hangszerre. A Stradiváriusokból és Steinwayekből szebb hang árad, mint a vásári hegedűkből és tucatzongorák­ból. Az orvos feladata a zenei tanács­adóéval állítható párhuzamba, ő igyek­szik az életműsort meghatározni, he­lyesbíteni, a hangszerek javításával is kell foglalkoznia. Néha a holozatot iga­zítja, a rezonanciát csökkenti. Legfon­­­tosabb azonban, hogy a zeneszerző lé­lekkel lépjen érintkezésbe, hogy belső kapcsolat fejlődjék ki az életszerző és 41 eticentest­erji­ás az orvos lelki be­folyása között. Hiába adunk pilulákat, kenőcsöket, folyadékokat, porokat, sőt a legtarkább görög-latin, j.- erőszakolt szóházasságból született és többnyire igen egyoldalú elgondolásból szerkesz­tett tablettákat, azokkal csak múló ha­tások érhetők el, ha nincs igazi orvosi hatásunk, amelynek feltétele az orvos részéről lélekátadás, egészséges konsti­­túció, az egészség átszármaztatásának, mondjuk szuggesztiójának képessége. A betegségek tüneteit, a szokásos re­ceptúrát, az elvégzendő műtét feltéte­leit és javallatait, sablonbetegségek szokásos kezelését megtanulhatja min­denki. De a mélyebb orvoslás, a kó­dexen túllátó átfogás, talán a divó tu­dományos elméleteken felülemelkedő megérzés mindig nagyobb hasznára lesz a betegnek, mint az üzemszerű betegkezelés, mint a kollektív kórle­­egyszerűsítés. Nem tudom eléggé hang­súlyozni, mennyire fonák álláspont az, amely az orvostudományt azonosítani akarja az elvont természettudomá­nyokkal. Ez lehetetlen, bár igen kívá­natos lenne. Elvont zenét? Isten ments! Azt senki sem tagadja, hogy mester­ségbeli tudás, ismeret, tapasztalat még egy szimfónia átélt vezényléséhez is kell. De még mennyi! Azonban a legfontosabb mégis a muzikalitás ma­rad. Az orvostudományban is több hasznot hajtanak azok, akik lelki hatá­sokkal, metafizikai érzékkel is dolgoz­nak. Nagy természettudósok, nagy or­vosok minden­ korban nagy metafizi­kusok is voltak­ A modern orvosnak al lelkiszezetés­ és a betegségek lelki úton való befolyásolása éppolyan fon­tban fell^^aaílnt a beteg gócok keres­gélés^^ »Egyszeres, műszeres gyom­­lálásos legyen akár belgyógyász, nő­­gyógypász vagy ideggyógyász. Aki megérti a szervezet ork­esz­terének egységét, akinek van füle az élet me­lódiáinak felfogására és az élet színei­nek értékelésére száraz tudományos adatokon felül, aki már tudja, hogy az embert legkevésbé lehet géphez hason­lítani, az termésetesnek fogja találni mindezt. Az orvosnak, az egészségügyi tanács­adónak valahogy kettős látással kell bírnia: ismernie kell az élet­...és a kor­tan úrsíki hangzatt­anának.­­ .formaelm­éle­­tének minden csinját-b­ injót?.. járatos­nak kell lennie a szövettanban, ar pato­lógiai fordulatok szövevényességében, a fizikában és vegytanban, az­ állati és növényi biológiában, a diagnosztiká­ban; de ugyanekkor folyton látnia kell az egészet, az örök emberit, a társa­dékot és lélekhalászó környezetet, az emberi sors útvesztői között bukdá­csoló, különböző tehetségű és gondol­kodású emberdíszek és emberszörnyek életköreit, őszinte és színlelt megnyil­vánulásait, jellemét, érzelmi sodrát, tragikumát. Ha a muzsikus csak a par­titúrát ismeri és nem hatok be az egész mű szellemébe, színeibe, érzelmi vilá­gába, akkor inkább ne vegyen ve­zénylő pálcát soha a kezébe. Roosevel betiltotta a benzin és az olaj kivitelét Washington, aug. 2. (Német TI) Roose­velt — mint az „Associated Press" mond­ja, — a kivitelt ellenőrző bizottságnak megküldött utasításában elrendelte, hogy szüntessék be A repülőgép-benzin és az olaj kiszállthat a nyugati féltekére, ki­véve a brit világbirodalmat és aafikat a mai Aem­­szála országokat, „amelyek el­­|km tár tuidásnak'^ ■keknek-siAildre emb­eelt­eerület| haladhatja meg a A kiviteli tilalom­­re is vonatkozik, epülőgép-benzint állítanak elő. Bulgáriában kisiklott a moszkvai francia diplomaták vonata Szófia, aug. 2. (NST) Szombaton reggel Drágul állomás közelében,­­a­ régi szerb­­bolgár határon, a Moszkvából hazatérő lomaták vonata J^iklott. A kül I Szvilengrádt­ól^n/qft útban Ma tele a francia 'jpipjlbenptdkkal' ■gery volt mc*zld#ig hdgy Re­ány ko- Is étkező­­tefon­t kisik­zerint —■ kocsimig ázó vo. Ük háló­elborult A távirv­etés is megszakadt étkeztében. cia diplomaták konanebh, sérüléseket szenvedtek ti K Kecskeméty Győző eltű­nésének negyvenesztendős rejtélye Az élet detektívregénye, amely máig sem oldódott meg Kecskeméty tigezii levele a Pesti Hírlapnak Amerikából . 1901-ben ismét felröppent a hír, hogy Kecske­méty Győző, aki egykor félmillió koronát sikkasztott a fővárostól, él, sőt haza akar térni Brazíliából. Érdemes feleleveníteni a nagyszabású sikkasztás esetét, hiszen most valószínűen megint bejárja a világ­sajtót a hír. De különben is a fővárosi gyakornok szökésének rejtélye már „jubi­lál“ — az idén lesz negyven esztendeje annak, hogy Kecskemétg nyomtalanul el­tűnt. A Zsibárus­ utcától Fiuméig Az élet e titokzatos és máig megoldat­lan detektívregénye, amely negyven év után is változatlanul felgyújtja a képze­letet, 1901 november 14-én kezdődött a budapesti IV. ker. elöljáróságon. Itt­ volt gyakornok a 23 éves Kecskeméty Győző jogász, aki sokat szerepelt az egyetemi hallgatók mozgalmaiban, legutoljára, ha­lottak napján, amikor a Kossuth sírjánál mondott beszédet... A budapesti pénz­intézetek a­ IV. ker. adópénztárnál fizet­ték adóikat és egy csütörtöki délelőttön 777.000 korona gyűlt össze. A pénzt dél-­­­ben szokták átszállítani a Városháza közé­s­ponti főpénztárába. A pénztáros délben­ fél egykor leszámolta Kecskeméti előtt zsákonkint és kötegenkint az óriási östtye­get egy bőrtáskába és egy aliiasítette magához. Kecskemétből nála kulcs­csal bezárta a táskán és jj#j­n­szt társny­súgóban bérkocsiba ült. I­g19 _ A gyakornok a Magyar­ utcai 2. számú ház előtt megállíttatta a kocsit, kérte az altisztet, hogy vigyen fel egy levelet a ház egyik lakójához. Az altiszt letette a nyakában függő súlyos táskát és felsietett a címzett lakására. Talán öt percig volt távol. Kecskeméty ezalatt kulcsával ki­nyitotta a táskát és abból ezresekben, meg tíz- és ötkoronásokban összesen 588.000 koronát kiemelt és a ruhájába rejtett. Mi­kor az altiszt visszatért és jelentette, hogy a címzett nincs otthon, továbbhajtottak a Városháza felé. Megérkezve a Városház­utcába, Kecskeméty kiugrott a kocsiból és utasította a táskát szorongató altisztet, hogy várjon rá, am­íg a postán feladja a levelét és elsietett a Zsibáryi­ utca felé. Az altiszt miután hiába, várt a gyakor­nok­ visszatérésére, lesietett a­­Városházára. Ott ’felnyitották­a'a táskát és ekkor kiderült' a sikkasztásé'. Ám amíg a hivatalos..­Utána, megadták az engedélyt a följelentésre, ne­gyednégy­re járt az idő és a rendőrség csak akkor láthatott a nyomozáshoz, amikor Kecskeméty az elsikkasztott félmillió koro­nával a három, órakor induló gyorsvonaton már Fiume felé robogott. Hajsza az eltűnt sikkasztó után Nagy izgalmat és felháborodást keltett a sikkasztás a fővárosban. „Az a vétkes könnyelműség, mely a fő- és székváros vagyonának kezelését jellemzi — kezdi tu­dósítását a Pesti Hírlap —, melyre már mi is gyakran rámutattunk, csütörtökön ke­servesen bosszulta meg magát... Mert ki hallott még olyat, hogy egy alig 22 éves fiatal jogászgyerekre, aki két éve gyakor­nok a városnál, milliónyi vagyont bízza­nak.“ A Pesti Hírlap vezércikke a szabad­elvű párt felirati javaslatával foglalkozik, a folytatásos regényt Jókai Mór írta A mi lengyelünk címmel. A Magyar Színházban primadonnaválság van Száyer Ilonka kö­rül ... Széll Kálmán a miniszterelnök és belügyminiszter, neki tesz jelentést Rud­­nay főkapitány a sikertelen nyomozásról. A rendőrség ugyanis nem tudta feltartóz­tatni szökésében Kecskeméty Győzőt, hol­ott azonnal kiadta a távirati körözést a kö­vetkező személyleírással: „Kecskeméty Győző, mintegy 174 cm magas, sovány, ha­­lavány sápadt, kerekarcú, beesett szürkés­­kék szemü, szemei körül karikák, haja sző­ke, szemöldöke gyér, szőke, szempillái sző­kék, ritkák, szélein a szemhéj­jak veresek. Álla hegyes, bajusza kicsi, veresszőke sza­kálla borotvált, homloka, orra, szája ren­des, fogai épek ... Annak részére, aki Kecskemétet a pénzzel együtt kézrekeríti, 4000 korona jutalomdíj van kitűzve." Kecskeméty levele a Pesti Hírlapnak New Yorkból Újabb tudósítások szerint a dombóvári állomásfőnök a távirati személyleírás alap­ján fel akarta tartóztatni, de tiltakozására tovább engedte Kecskemétyt. A szökevény" Gyékényesen átszállt a Délivasútra és Pra­­gerhofban Két órát töltött a pályaudvar éttermében, anélkül, hogy elfogták volna. A táviratot ugyanis a Stadtpolizeinek cí­mezték, de Pragerhof csak vasútállomás, ott ilyen rendőrség nincs és igy a táviratot nem kézbesíthették. Hiába utazott két de­­tektív Fiuméba, 68 detektív vidékre, nem találták. 116 detektív vett részt a sikertelen nyomozásban. Hetek múlva a Pesti Hirlapnak levelet Bár többen, riasztó kézirat vette túlságosai­­toztatott lése mkffa' Pesti «Hírlapn­g­­emély arck Amerikába kézbesítettek, amely Amerikából érkezett. A Pesti Hírlap fényképmásolatban közölte a levelet, mely így hangzott: „New York, 1901 december 23. Tisztelet­tel alulírott a következő sorok közlésére kérem fel a Szerkesztő Urat. Szánom, bá­nom bűnömet, nem tudom, hol volt az eszem, mikor a nagy bűnt elkövettem. Tu­dom jól, hogy haza nem mehetek, nem is akarok, a pénz sem kell, utálom, szeret­nék tőle megszabadulni, vissza akarom adni a következő feltételek mellett: Pol­gármestertől lefelé vagy felfelé mindenki a Pesti Hírlapban közzéteendő nyilatko­zatban kijelentik becsületszavukkal köte­lezve, hogy minden további nyomozást megszüntetnek s engem Semmi büntetés nem ér. Megjegyzem, elfogni soha nem fognak, mert felismerhető nem vagyok. ... Ismételten kérem e sorok közlését —­ végzi levelét a sikkasztó —, maradok kiváló tisztelettel Kecskeméty Győző. Megjegy­zem még, hogy az elvitt összegből, ámbár négyezer forintot visszatartok, de mégis feltételül szabom meg azt is, hogy az el­mozdított hivatalnokok állásukba vissza­helyeztessenek, a biztosítási végrehajtás feloldassék, szóval senki miattam kárt ne szenvedjen." Elismerték a levélen a sik­­az akkori főkapitány nem komolyan, mégis távira­ta. A sürgöny megérke­­lerki lapok közölték a szett levelet és Kecs- A sikkasztót azonban találták. 1902 júniusban — bár a Borötőlevél érvényben maradt — a nyomozást egyelőre megszüntették. Szeptember 1-én aztán újabb levelet kapott a Pesti Hírlap aug. 8-iki kelettel Kecskemétyről Cincinnatiból. Ebben azt írja, hogy a fővárosból megszökni és Triesztbe menni könnyű dolog volt. Közli még, hogy egy barátjával januárban érke­zett San Franciscóba. A Pesti Hírlap ki­tette kirakatába Kecskeméty levelét. Ez felkeltette az ügyészség érdeklődését, le­koplalta a kirakatban levő­­levelet és új nyomozást rendelt el, úgy annyira, hogy két magyar rendőrtiszt indult útnak Ame­rikába. Minden hiába. Kecskemétyt Amer­­ikában sem találták. Akit Pinkerton sens tudott felkutatni . A tengeren­­túl­­is nagy, hullámokat fel­vert bűnügy az egész világsajtót, foglalkoz­tatta és utóbb egy alkalommal a világhírű amerikai Pinkerton magánnyomozó válla­lat is bekapcsolódott a nyomozásba és a vállalat detektivjei Indiában Kecskemétyt vélték felismerni. Dél-Afrikából is érke­zett értesítés, amely szerint ott is Kecs­kemétyt ismerték fel, azonban ez az egyén sem volt azonos a nyomtalanul eltűnt sik­­kasztóval. Negyven esztendő telt el azóta. Időn­­kint hírek keltek szárnyra —­ különösen nyáron —■ a békebeli „uborkaszezon" ide­jén — arról, hogy Kecskeméty álnéven, mint gyarmatos itt vagy ott él. Nyomára azonban nem találtak és utóbb általában az a hiedelem vált úrrá­ a köztudatban, hogy Kecskeméty­t valahol idegenben meg­gyilkolták és elrabolták tőle a fővárostól sikkasztott félmillió koronát. Most állító­lagos amerikai forrás szerint ismét fel­tűnt a most 63 éves egykori diákvezér. Az ellenőrizhetetlen tudósítás szerint feltar­tóztatták a spanyol álnevű Kecskem­éty Győzőt a bahiai repülőtéren, amint Euró­pába akart utazni, de „papírjai nem voltak rendben". A tudósító azt is tudni véli, hogy Kecskemétynek milliókat érő földjei, gulyái, ménesei vannak a brazíliai Sao Paolo tartományban. A negyven évvel ez­előtt eltűnt sikkasztó rejtélye azonban to­vábbra is megoldatlan. ________ T. E. Hitler és Mussolini táviratvéltása Berlin, aug. 2. (Német TI) A Vezér és kancellár a Ducénak születésnapja alkal­mából a következő táviratot küldte: Hű bajtársiasságban önnek, Duce, a magam és­ a német nép legszivélyesebb szerencsplffvánatait fejezem ki sz uletés­­a legöszintébben önnek és szép kVamoly p* fia ve ■ ippel va» sátoros fegyver] Euró&^rff harejj. és ileffffelÉ menetel. következő távirattal mondott Kérem önt, Führer, fogadja legszivé­­lyesebb köszönetemet azért a táviratért, amelyet születésnapomra nekem küldött. Mindenekelőtt azonban köszönöm sza­vait az olasz népről, amely kész önnel egy sorban a közös győzelemig mene­telni

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék