Pesti Hírlap, 1942. december (64. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-06 / 277. szám

4 PM*IU Űirlap 1942 dec. 6, vasárnap A repülőgép legyőzi a hajót Aminthogy a múlt világháborúban született meg igazán a repülés, úgy máris bizonyos, hogy a mai nagy háború után hatalmas lendülettel fog tovább hódítani a közlekedés terén a repülőgép. Az amerikai repülőgépszerkesztők máris tervezgetnek a háború utánra s azt vallják, hogy az Európa és Amerika közti forgalmat nagyon rövid idő múlva repülőgépek bonyolítják majd le óceánjáró kolosszusok helyett. Repülőgépen jönni át Amerikából Európába nem lesz fényűzés, mint eddig volt, hanem olcsóbb és gyorsabb lesz, mintha akényelmes és pompás óriáshajókon mennénk. Azt mondják az amerikai repülőgépszerkesztők, hogy a háború után nem okoz majd gondot százhúsz tonnás óriásrepülőgépeket építeni, amelyek 150 utassal teszik meg majd az utat az óceánon át, míg a mai gépekalig tudnak tíz fizető utasnál többet vinni magukkal. Idáig ugyanis az döntötte el a versenyt az óceánjárók javára, hogy míg a nagyhajók hatohárom■ezer embert szállítottak, a repülők csak tizet s ez annyira megdrágította az utazást, hogy az utasok inkább rászánták a négy-öt napi időt a hajóra. Érdemes áttekinteni a jelenlegi helyzetet a repülőgép és az óceánjáró versenyében. Az egyik legnagyobb óceánjáró, a híres Normandie, mely a háború alatt egyszer leégett egy amerikai kikötőben, 140.000 lóerős géppel dolgozik. Mivel 2300 fizető utast vihet magával, száz utas szállítására 6200 lóerőre van szüksége. Ezzel szemben a jövő százhúsz tonnás óriás repülőgépére csak 7200 lóerős motorok kellenek, tehát száz utasra mindössze 4800 lóerő. Ezzel szemben a Normandie 100 óra alatt szelte át az Atlantióceánt, a repülőgépnek pedig csak húsz óra kell majd. Ebből aztán az következik, hogy a Normandie 100 utasonkint 186 tonna tüzelőt fogyasztott, a repülőgép ennek csak egy tizedrészét. Ezenfelül a Normandien minden száz utasra hatvan főnyi személyzetre volt szükség, a repülőgépen csak tizenhatra. A mai óceánjárók építési költsége" kilogrammonként körülbelül három pengő volt, a háború előtti árakat számítva, míg a repülőgépeké 100 pengő. Egy 80.000 tonnás óceánjáró építési költsége tehát 240 millió pengő, egy százhúsz tonnás repülőgép e költsége pedig 12 millió. Azt a forgalmat, melyet három Normandie, vagy Queen Mary bonyolít le, húsz 120 tonnás repülőgép tudná elvégezni s ez a húsz repülőgép harmadannyiba kerül, mint a három hajóóriás. Az amerikaiak által tervezett óceánjáró repülőgép tervei készen vannak. Ennek a repülőgépnek a szárnyai 83 méternyit ölelnek át, a gép testének hosszúsága 45 méter lesz, a szárnyak csaknem négy méter vastagok, a hordozó felület nagysága 780 négyzetméter, hat motorja összesen 7200, egyenként 1200 lóerővel dolgozik s a gép sebessége 480 kilométer lesz óránként, 8000 km-nyi utat téve meg ,leszállás nélkül. Köztudomású, hogy a repülőgépek aránylag rövid életűek, hiszen a repülőmotor átlag 4000 órai munka után tönkremegy. Igaz, hogy ezért kétévenként új motorra van szükség, de a motorok alig tizedrészét képviselik az egész repülőgép költségének. Ezzel szemben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagy óceánjárók sem bírják tovább, mint három esztendő s a kék szalag legbüszkébb viselőjéből is ócskavas lesz öt évi szolgálat múltán És azt sem kell hinnünk, hogy a modern technika minden ravaszságának felhasználásával épült luxushajók tökéletes biztonságot is nyújtanak. Ezt talán legjobban bizonyítja az, hogy a biztosító társaságok egyáltalán nem fogadják el az olyan óriáshajók biztosítását, amilyen a Normandie, vagy a Queen Mary, mert a statisztika szerint átlag kétévenkint elpusztul egy-egy ilyen A Salamon-szigetek öt perces időszerű földrajz Noha a Salamon-szigetek Új-Guineától csupán 600 kilométernyi távolságra terülnek el, mégis a világ legkevésbbé ismert vidékeihez tartoznak. Eddig csak alkalmi hajóforgalma volt s alig 300 fehér ember — ültetvényesek, kereskedők vagy misszionáriusok — telepedett meg rajtuk. Most a japán tengeri erők előnyomulásával kapcsolatban kerültek a világ érdeklődésének központjába. A Salamon-szigeteket a spanyol Alvaro de Mendana fedezte fel. Az új szigetcsoport ezután hosszú ideig vissszamerült a feledés homályába, ma 1767-ben a francia Bougainville ismét felfedezte. A 19. század végéig azonban senki sem törődött velük. Angia figyelme 1884 végén terelődött a Salamon-szigetekre, amikor Németország a Bismarck-szigetcsoportot és Új-Guineát birtokába vette. A még szabad Salamon-szigeteken Németország és Anglia úgy osztozkodtak meg, hogy a Bismarck-szigetcsoporthoz közel fekvő Buka, Bougainville, Choiseul és Isabel német fennhatóság alá kerül, a többi sziget pedig Angliának jutott. Amikor 1899-ben a Samoa-szigetcsoportot Németország és az Egyesült Államok egymás között felosztották, Choiseul és Isabel angol birtokba ment át. Baku és Bougainville német kézen maradt 1920-ban ez a két sziget ausztráliai mandátum, a többi sziget pedig brit koronatartomány lett. A Salamon-szigetek területe 44.000 négyzetkilométer, tehát valamivel naagyobb Svájcnál. Azokhoz a hatalmas ívben húzódó szigetcsoportokhoz ta ■toznak, amelyek a Bismarck-szigetcsoporttól az Új-Hebridákig terjednek. A Salamon-szigetek és Ausztrália közötti legrövidebb távolság 1500 kilométer. A szigetcsoport hét nagyobb és számos apró szigetből és korallszirtből áll. A legjelentősebb szigetek Bougainville 10.000, Guadalcanal és Malaita külön-külön 6500, Choiseul és Isabel külön-külön 5800 és Bauro (vagy San Cristoba) 300 négyzetkilométernyi területtel. A szigeteken sok a kialudt vulkán, meleg forrás és gyakoriak a földrengések. Bougainville szigetén még két működésben levő vulkán találhatja. Majdnem minden sziget előtt korai- szirtek emelkednek, melyek a szigeteknek hajókkal való megkörclítést roppant megnehezítik. A légveszélyesebb a Candelaria-szirt. Az Isabelsziget 200 kilométer hosszú, a sziget és a korallszirt között a tenger 330 méter mély. A Buka Bougainville közötti szorosban helyenként alig néhány méter a tenger mélysége. A leghasznáhatóbb kikötője Tulagi szigetének van. Nem csupán a szigetek megközelítése jár nehézséggel, a belsejükbe való behatolás is rendkívül körülményes. A partok meredeken emelkednek ki a tengerből s a vulkánkupik rendkívül magasak. Guadalcanal 2500 méter magas hegyei emelkednek s a Bougainville-en levő Baltt 3000 méternél magasabbra becsülik. A trópusi éghajlat áthatolhatatlan őserdők kifejlődését segítette elő, ami a szigetek felkutatását nagyon mer, nehezíti. A bennszülöttek töretlen vadsága szintén elrettentően hatott a fehér telepesekre. A világháború előtt német kézen levő szigetek lakói melanáziai pápuák. A többi szigeteken erős a polinéziai keveredés, az őslakók hatalmas termetűe, öntudatosak, harciasak és ügyesen forgatják kezdetleges, kőkori fegyvereiket. Kultúrájuk a Bismarck-szigetcsoport kultúrájához hasonlít. A kannibalizmust még a mai napig sem sikerült teljesen kiirtani. A Salamon-szigetek geopolitikai jelentősége abban áll, hogy Ausztrália felől nézve, a Korall-tengert északkeleten elzárják. Új-Guineával együtt fontos előretolt állás ez a szigetcsoport. Egy észak felől támadó hatalom szempontjából viszont fontos támaszpontja a tengeri és légi flottának. Ausztrália keleti partjai, a keletre fekvő polinéziai szigetcsoport, Új- Zéland és az Amerikából erre vezető hajóutak ellen nyílik Innen lehetőség támadásokra." mint minden évben KRAUS játékboltból KOSSUTH UJÓSITDA IS óriáshajó, vagy tűz, vagy más katasztrófa következtében. Ezzel szemben a Clipperen utazók biztosítva vannak. A jövő lehetőségeit minden merész jóslat helyett legjobban jellemezhetjük a közelmúlt néhány adatával a hajóépítés és a repülőgép fejlődésének teréről- 1824-ben a legjobb repülőgép, a Fokker—F—VII., 360 lóerős géppel hat utast tudott magával vinni 130 kilométeres sebességgel legfeljebb 500 km. távolságra. Az 1938-as esztendő rekordja a Dewoitineé vet, mely 650 lóerős géppel huszonkét utast vitt 300 km sebességgel 100 km-nyi messzeségre. A hajóépítés fejlődését viszont a következő adatok szemléltetik: 1903-ban a 30.010 tonnás Mauretania 70.030 lóerővel 1630 utast vitt óránként 48 km sebességgel, 1938-ban a 80.000 tonnás Normandie 140.000 lóerővel 22,10 utast 55 km sebességgel s ugyanakkor Anglia kétszáz milliót költött a Queen Elisabethre, mely 3, kilométerrel gyorsabban tudott haladni. A hajóépítés tehát elérte a legtöbbet, tovább alig van már lehetőség, a repülőgép viszont még csak most van diadalmas pályájának kezdetén. 1 Márkus Imre nagyvendéglőse mély fájdalommal jelenti, hogy 8. Márkus Imire Lászlói A nemzetközi Lisszabon Portugáliának csak két oldalát mossa az óceán és mégis sziget: a béke és nyugalom szigete. Portugália tovább halássza a szardíniát, tovább szüreteli a portóit, tovább hámozza paratölgyeit, mintha csak rossz álom lenne, ami az óceánon innen és az óceánon túl történik. Gomez, Lopez, Alvarez Lisszabon valamikor hét dombon épült, mint az antik Róma, de ez a történelmi analógia már rég a múlté. A terjeszkedő város egyik magaslatot a másik után foglalta el és gyarapította vele a birtokállományát. A kék és fehér, sárga és rózsaszín háztömbökkel megrakott domboldalak tündéri panorámát terítenek elénk. A mesehangulatot más motívumok is növelik. Például az, hogy escudóval fizetünk. Escudo. Lehet ez valóság? Nem úgy hat ez, mint a bibliai kékel vagy az ógörög talentom? A cégtáblákon pedig Qomsz, Lopez éS Alvarez neveket olvasol. Lehet ez valóság? Hanem a lárma, amiben részünk van, az már nem álom, a jegérzékelhetőbb, legkézzelfoghatóbb valami. Ahogyan a lisszaboni villamosok a csengő hangját felerősítik, megöblösítik, tiszteletreméltó technikai bravúr. És amit az autótülkök, dudák és szirénák műveinél, az nemcsak hangerőben, de változatokban is felülmúlhatatlan. Azután az utcai árusok hadserege. Képzeljünk el egy többezer főnyi kórust, amelynek minden tagja más és más szólamot énekel! Lisszabon különben is eleven életét, levantei hangulatát, keleti színeit a városban nyüzsgő sokezer idegen még megsokszorozta. Lisszabonban ma a billiárdasztalokra is ágyat vetnek és a szállodák fürdőszobáit is bérbeadják. Szállodásnak lenni nem utolsó foglalkozás a portugál fővárosban. Igaz, hogy külföldinek lenni se az. Valósággal kényeztetik, tejbevajba fürösztik az „estrangeiro“-t. És a tej és vaj nem képes beszéd, Lisszabon tulajdonképpen csak három esztendővel ezelőtt, a háború kitörésekor nyitotta meg az idegenforgalmi boltját. A boltnak még újak a pultjai, az állványai, új az ellenőrző pénztára. De amit a könyvei mutatnak, mindenben megokolja a kivételes bánásmódot, amelyben az idegennek része van. A lisszaboniak ügyesek, tanulékonyak. Éttermekben, kávéházakban, szállodákban semmi nyoma a lámpaláznak. Az egész személyzet a helyén van. Annyira a helyén, mintha Svájc legelőkelőbb szállodájában leste volna el mesterség fogásait. Akár a perzsaszőnyeges, pálmakertes, virágdíszes Aviz-hotel vendéglistáját böngésszük, akár a finom Avenida Palace Hotelét, Lisszabon egyik rajongójának, Maeterlincknek, a világhírű írónak törzsszállodáját, diplomatái, és államférfiak, bankárok és arisztokraták, egyházi és világi méltóságok neveivel találkozunk Antósírpók és antióriások Lisszabon az „összekötő tiszt“ az óvilág és újvilág között. Lisszabon az ugródeszka, amely az óceán végtelen vízi országútiakra kilendít. Lisszabon kikötőjének, a szalmasárga Tejonak tükrére ereszkedik le a Clipper, ez az óriási szitakötő, a tengerek leggyorsabb levélhordója, legbiztosabb csomag- és személyszállítója. Uralkodók és nagykövetek, miniszterek és írók, művészek és filmcsillagok vízumgyűjteményénak ma a portugál vízum a leghasznosabb, legnélkülözhetetlenebb darabja. A mai Lisszabon a városnak régi, heroikus korszakára emlékeztet. Szerencsés Manuel korára, amelyben aranyporral és drága fűszerekkel megrakott hajók vetettek horgonyt Belem partjai alatt, ahonnan Vasco di Gama az indiai út felkutatására elindult. Ha a főútvonalakon sétálunk, szinte elszédüt a nyelvek bábeli hangzavara. A kávéházakban feketéző idegenek arcán mindenféle árnyalat képviselve van, akárcsak a kelmefestő színkártyáján. Az út közepén autótörpék és autóóriások. De több az óriás, mint a törpe. És milyen fényűző óriások. Sok a külföldi rendszámú és sok a diplomáciai kocsi. Lisszabon mindig híres volt arról, hogy a legbékésebb sorosautója is úgy száguld, akárcsak egy versenykocsi. A vezetők versenyzői szenvedélye a benzinkorlátozás óta mintha még jobban megnövekedett volna. És a zaj se csökkent. A megmaradt dudák bámulatos igyekezettel és eredménnyel pótolják az elnémultakat. És nemcsak a szállodák vendégkönyvei, a kirakatok is, nemzetköziek. Egy-egy előkelőbb kirakat valóságos találkahelye a különböző országok és világrészek különlegességeinek. Konyakoknak és likőröknek, boroknak és kekszeknek- cigarettáknak és sajtoknak, parfümöknek és arckenőcsöknek. A kávéházakba beépített, újságosfülkékben a világ minden lapja ott van, hadviselőé, semlegesé egyformán. Az egyik könyvfedélen Roosevelt arca, a másikon Mussolinié. Mire gondolnak a lisszaboniak ? Lisszabon egy kicsit szédül még új szerepében, egy kicsit zavarja még a nagy rang, amelybe a háború belecseppentene, egy kicsit félszeg még az új ruhában, de zavarának ezek az árnyalatai olyan aprók, hogy csak a szigorú megfigyelők veszik észre. De az utóbbi hetekben Lisszabon nyugalma valahogyan mégsem egészen a régi, zavartalan nyugalom. A halpiacon, a csarnokokban még a régi bőség: gazdag főzelékhalmok és gyümölcsgulák, hatalmas, sárgapikkelyes ananászok, kansám banánfürtök, a nálunk ismeretlen trópusi gyümölcsök egész mirttagyűjteménye, de ... Szóval van már „de“. Az idegenekkel szemben például határozottan idegesebb. Pedig hol van már az első eredeti garnitúra? A kivándorlókból, akik Lisszabonban várták meg hajójukat, jóformán hírmondó sem maradt. A nemzetközi rendőrség pedig, ahogyan az idegenellenőrzés hivatalos szervét nevezik, igen szigorúan végzi munkáját. A vízumok kiadását a portugál külképviseletek teljesen beszüntették. Csak egészen ritka és kivételes esetekben láttamoznak útlevelet és akkor is csak Lisszabon megkérdezése és jóváhagyása után. De a nyugtalanságnak más jelei is feltünedeznek. Lisszabon eldugja a szobrait, papírcsíkokkal ragasztja be az ablakait. A parkokban és köztereken álló szobrok egy részének nem árt a deszka-, vagy gipszruha, de vannak olyan művészi szobrok is, amelyeknek elrejtését fájlalhatjuk. A papírszalagok mellett, amelyek néha a mértan szigorú szabályosságával, máskor a legjátékosabb kacskaringókban tapadnak az ablakokra és kirakatokra, Lisszabon a homokzsákokkal is megismerkedett. Eddig, ha a lisszaboni polgár zsákot látott, kávét vagy szentjánoskenyeret, babot vagy mandulát gyanított benne, most megtudta, hogy a ritkás jutaszövet homokot is rejtegethet. A nyugodtabb vérmérsékletű lisszaboniak bizakodó szemmel nézik a szobájukban vagy hivatalukban függő Salazar-arcképet. Salazar eddig mindig segített. Salazar ezután is vigyázni fog rájuk. p- E" Két suhanc a rögtönítélő bíróság előtt A büntetőtörvényszék rögtönítélő tanácsa dr. Krauzell Miklós tanácselnök vezetésével két 19 éves suhancot vont felelősségre: Karbuczky Andor gyári munkást és Neubauer János autószerelőt. A vádiratban foglaltak szerint ez év november 25-én Németh Mátyás pincér 450 pengőt kapott édesapjától és mivel éppen szabadnapos volt, elindult bevásárolni, majd egy vendéglőbe tért be. Este 11 óra után indult el hazafelé. A Nagykörút É3 a Dessewffy utca sarkán a sötétben összeütközött valakivel, mire szóváltás támadt közöttük, ennek során az ismeretlen ököllel arcul vágta, úgyhogy a földre zuhant, de rövid idő múlva feltápászkodott és támadója után sietett. Minthogy az egyébként is ittas embert a felsőkabátja akadályozta a mozgásban, a kabátot levetette és a földre dobta. A verekedők körül támadt csődületben ott volt Karbuczky is, ő a kabátot fölvette és úgy tett, mintha Németh után akarta volna vinni. Pár lépés után azonban más irányba fordult és ott a kabátot átadta Neubauer Jánosnak. Az eset színhelyétől meglehetős távolságban a kabát zsebeit átkutatták, az ott talált220 pengőn megosztoztak, a kabátot pedig másnap értékesítették 70 pengőért. A rögtönítélőbíróság előtt kiderült, hogy Karbuczky verekedésért, Neubauer pedig lopásért már büntetve volt. Mindketten beismerték bűnösségüket, Karbuczky csak azt adta elő, hogy a kabát zsebében mindössze 120 pengő volt. Neubauer pedig azt hívta fel védekezésül, hogy akaratán kívül került az ügybe, mert csal, az osztozkodás után tudta meg, hogy a kabát nem Karbuczkyé volt. Németh Mátyás vallomásában kijelentette, hogy a zsebében valóban csak 120 pengő lehetett. A rögtönítélő bíróság végül is mindkét vádlottat elsötétítés ideje alatt elkövetett lopás bűntettéért 10 —10 évi fegyházra ítélte. Jogorvoslatnak helye nem lévén, az ítélet nyomban jogerőre emelkedett. Iuterraio, modern, parkettás, közp. fütéses, hideg-meleg folyóvízzel irodahelyiségek bérbsvehetők, VT. ker., Vilma királynő-ut 11-h alatti házban. Érdeklődni lehet. Mihály Ottó cég- , tvél, Vilma királynő-ut 8-a, (Ügynökök kizárva.) 9156 Villamossági r. t. keres jól számoló, gyárirodai gyakorlattal rendelkező tisztviselinket Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Adminisztráció“ jeligére Rudolf Mossehoz, Erzsébet-körut S3. 911S !l!.r LAJOS-UTCÁBANX szoba-hallos, teljes komfortos lakásomat kp?. i*vy.Felcserélném 1 szotya-konyhás, füveőszobás lakásra, azonnal belköltözhető, választ fökiadóba ..Százpengős 9114** jeligén Töké© társai kevesek közreműködéssel, évtizedes, központi fekvésű, nagybani és detail szűcsüzememhez „Sürgős 9100“ jeligére a földadóba. feltol»!! p$- és gépíót keres egyháza intézmény. „Református“ jeligére Arató hirdetőbe, lírásébet-krt 14 Lyak. Rémet Gyorsíró- és levelezőneelhelyezkedne. „Keresztény S 141“ jeligére választ a főkiadóba. OICL árja, gyakorlott, nagy üzemben állást vállal. ..X Y Z 91S8“ jeligére a főkiadóba. Ereitek IMPERIAL angol PORTSBLE 415-ért Gróf Teleki Pál u. 8., III. 2. 9134 Ösk. ügynökség tőkével, irodával, jól beszervezett ügynöki karral, helyi és országos összeköttetésekkel vezérképviseletet valamint képviseleteket keres háztartási, fűszer- és vegyicikkekben. Szabadalmakat esetleg finanszíroz is. Németül és franciául levelezünk. — Válaszokat „Garancia 9139“ jeligére a főkiadóba. BEAT KERFS I ügyes őskeresz- 8SSZERZESI igyelői tak előnyben!!! fal dijpénztár 1819 B . KERESZTÉNY HELYI ES VIDÉKI UTAZÓKAT keres keresi, ügynökség. Részletes ajánlatokat „Agilis 9140“ jeligére a fökiadóba. Nagyobb vegyinagykereskedő cég mielőbbi belépésre felvesz őskeresztény, lehetőleg számlázásban jártas TISZTVISELŐNŐT. Kézírásos ajánlatot „Előmenetel 8147“ jeligére a fökiadóba kérünk. Díszpozícióképes, mérlegkészítésben jártas őskeresztény fitiszteselőt keres előkelő vidéki részvénytársaság. Lehetőleg gabonaszakmából. Részletes ajánlatokat „Cégvezető 9142“ jeligére főkiadóba.tornai Gsnamiiniinn MiritinauMuai* Gyógyszervegyészeti nagyvállalat koros őskeresztény, németül jól beszélő, érettségizett fiatal tisztfiseit Belépés 1043 január 1. Irásbeli ejt illatot fizetési igénnyel „Törekvő“ jeligére a Központi Füréesi Irodába, Erzsébet-körút 23. 9144 ________ »T VEGYÉSZ több éves üzemi és laboratóriumi prakszuiszi „Üzemi vegyész 9153'* jeligére főkiadóba. Édesipari keresztény nagykereskedő céggel, kinek nyílt üzlete van társiskicék. Árut hozok! „Komoly üzlet“ jeligére Balogh hirdetőbe, V., Szent István krt. 9. Háztartási üzlet nagy forgalmú, kurrens nagy áruraktárral, legjobb helyen, Őskereszténynek átadó. „80.000 készpénz“ jeligére Tenser hirdetőbe, Szervita-tér 8. síb.? Kelet! stonpgek eladók! különböző méretekben közpsp 10—1-ig, 4—6-ig, Tőzsdepalota, Nádor-utca 25. IV. udvar. GARDIN RAKTAR.____________6153 raft VFfi.Süteményt, magyar és küllői- kör. 1 E.nicli sorokat, egyes bélyegeket, törpegbélyeget magas árakon veszek. Werner, Bp., Károly király ut 15. 9165 Németországi nagy vegyészeti gyár tudományos osztályának keretében folyó munkálatokhoz, előnyös feltételek mellett eljárás-technikai gyakorlattal és a vegyiiparban tapasztalatokkal bíró fiatalabb v.ofü. mé.nefeöt Kidem: keresünk. Német nyelv tudása kívánatos, de nem feltétel. Ajánlatokat részletes élet-, leírással, működési bizonyítványok másolatával „őskeresztény“ jeligére Patak hirdetüirorába, Vilmos császár-út 2& 9150