Pesti Hírlap, 1942. december (64. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-06 / 277. szám
Miklósnapi ajándék 1942 december 5: a nemzeti munka ünnepnapja, Magyarország Kormányzója ezen a napon avatta fel és adta át rendeltetésének azt a nagy művet, a Szeretfalva és Déda közt megépült vasútvonalat, amelynek rendeltetése az anyaországot összekötni az erdélyi végekkel, a Székelyfölddel. Mindig mély és jelképes értelme van annak, ha egy ország új vasútvonalat épít és nyit meg, hiszen minden új vasútvonallal az az érhálózat gazdagodik, amelyen át életének és munkájának vérkeringése lebonyolódik. Most azonban, hogy Szeretfalva és Déda között megépült ez a negyvennyolc kilométer hosszúságú vasútvonal, kétszeresen példázatosnak érezhetjük e nagy munka értelmét és célját. Azóta, hogy a Székelyföld újra szabaddá és újra magyarrá vált —, amint lelkében mindig az is volt: szabad és magyar —, szinte az egész nemzet szívének ügye volt a szeretfalva—dédai vasútvonal, amelynek építésén nemcsak munkás magyar kezek és alkotó magyar elmék dolgoztak, hanem az egész magyar társadalom érdeklődő, buzdító lelkesedése is. Most tehát, hogy a nagy mű elkészült és az új vasútvonal bekapcsolódhatik az anyaország vasúti hálózatába, joggal ünnepelheti benne a nemzet a magyar munka és a magyar élniakarás diadalmas jelképét. Ki avathatná fel méltóbban ezt a művet, mint az a férfiú, akiben a magyar alkotóerő és a minden megpróbáltatáson diadalmaskodó magyar élniakarás megtestesül: Horthy Miklós, Magyarország kormányzója? Neki, az ő bölcsességének, munkájának, gondoskodásának és előrelátásának köszönhető, hogy a megcsonkított ország visszanyerte legértékesebb részeit; neki köszönhető, hogy történelmünk legmélyebb megaláztatásából annyira felemelkedhetett a nemzet, hogy ma méltó módon kiveheti részét a népek világküzdelméből; ő mutatott példát a nemzetnek a rendíthetetlen hitből és a törhetetlen akaraterőből, mindazokból a nagyszerű erényekből, amelyek nélkül nincs nemzeti élet, nincs nemzeti munka, tehát nem volna jövendő sem. Amikor ma Horthy Miklós felavatja azt a vasútvonalat, amely jelképesen, mintegy a magyar múltat köti össze a magyar jövendővel, elsősorban kormányzónkra tekintünk megindultsággal és büszkeséggel, aki, mint soha, úgy ezúttal sem kímérve fáradságot, áldozatot, személyesen adja át rendeltetésének azt a nagy művet, amelynek létrejöttében annyi része volt az ő élete és munkája, az ő hite és akarata csodálatos példamutatásának is. De nemcsak a vezetése alatt álló nemzet munkájának és erőkifejtésének nagyszerű példáját láthatja Horthy Miklós ebben a szinte páratlan gyorsasággal és akaraterővel elvégzett munkában, hanem egy olyan terv megvalósulását is, amelynek alapjait saját fia, vitéz nagybányai Horthy István rakta le. Hősi halált halt ifjú kormányzóhelyettesünk ígéretes életének egyik nagyszerű kezdeményezése a szeretfalva—dédai vasútvonal terve, amelynek megvalósulásában Kormányzó Urunk büszkén szemlélheti hősi halott fia életművének vigasztaló és fölemelő kiteljesedését. A Horthyak neve, élete, munkája, amely megszámlálhatatlan szállal füzdődik a magyar élethez és történelemhez, ez új vasútvonal acélsíneiben , szinte kézzelfogható szimbólumot kapott, mert ahogy a Székelyföld most már örökre elválaszthatatlan az anyaországtól, úgy elválaszthatatlan életünktől, történelmünktől, jövendőnktől az a fogalom is, amelyet számunkra Horthy Miklós és Horthy István neve jelent. A magyar ifjúság rádión köszönti névünnepén a Kormányzót Csendben, de annál bensőségesebben ünnepli meg a harcban álló Magyarország Kormányzója névünnepét. Ebben az esztendőben rádión át a magyar ifjúság köszönti a kormányzót. Nevükben dr. Rajczy Imre, a Nemzeti Diákszövetség vezértitkára beszél a rádióban, hogy kifejezést adjon nemcsak az ifjúság, hanem az egész ország jókívánatainak. A rádió műsora megváltoztatásával, vasárnap, december 6-án, délben 13 óra 10 perckor közvetíti a magyar ifjúság képviselőjének köszöntőjét. Országos ünnepség keretében, a Kormányzó Úr s a kormány tagjainak jelenlétében nyitották meg szombaton délben a szeretfalva-dédai új vasútvonalat. A Kormányzó Úrral Dédára érkezett fia, ifj. Horthy Miklós és kíséretében voltak Bronschwick György vezérőrnagy útimarsall és Tost Gyula őrnagy, szárnysegéd. A fővárosból két különvonaton mintegy kétszáz meghívott előkelőség érkezett az ünnepségre, amelynek első része Szeretfalva állomáson folyt le. Amikor a kormányzó különvonata befutott az állomásra, Kállay Miklós miniszterelnök és Varga József kereskedelmi miniszter felszállt a szalonkocsiba. A kormányzót az egybegyűltek lelkes éljenzéssel fogadták. Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári hadtest parancsnoka, gróf Bethlen Béla, főispán és Szmolenszky László alispán jelentkezett a Kormányzó Úrnál, aki Kállay miniszterelnök és Varga miniszter kíséretében a Dédára vezető vágány felett felállított díszkapuhoz ment. Varga miniszter engedélyt kért az első személyszállító vonatnak az új vonalon való áthaladásra. A Kormányzó Úr megadta az engedélyt és elvágta a diszkapun elhelyezett nemzetiszinü szalagot. A katolikus pap imája Lestyán József főesperes, besztercei róm. kat. plébános áldást mondott. — Magyar akarat, kitartás és áldozatkészség valósította meg — mondotta — a vasútvonalat rövid két esztendő alatt. Ellenségeink 20 évig csak tervezgették és tanácskoztak felette egészen más célkitűzéssel. Boldogok vagyunk, hogy a személyforgalom ünnepélyes megnyitása Főméltóságod névünnepének előestjén történik. — Könyörgünk! Mindenható örök Isten, aki minden létezőt a Te dicsőségedre és az emberiség javára teremtettél, kérünk áldd meg ezt az új vasútvonalat. Végtelen kegyességed szerint oltalmazzad annak minden felszerelését és műtárgyait, védelmezzed utasait, hogy azok örök törvényeid szerint élve az örök mennyei hazába is eljuthassanak. Amen. A Kormányzó Kállay miniszterelnök, Varga miniszter, Álgyay államtitkár és Imrédy Már elnök kíséretében felszállt különvonatára, amely a közönség lelkes éljenzése közben indult el. Útközben a Kormányzó nagy érdeklődéssel szemlélte az új vasútvonalat. Mindenütt lelkes éljenzéssel és kendőlobogtatással fogadták a Kormányzó különvonatát. A tulajdonképpeni ünnepség Déda állomáson folyt le. Az állomás épülete előtt állították fel a dísztribünt. A Kormányzó Úr mellett balra, fél sorral hátrább foglalt helyet ifj. Horthy Miklós. A Kormányzó Úrtól jobbra az első sorban ültek Kállay Miklós miniszterelnök és a kormány tagjai. A kormányzói páholyban voltak a közéleti előkelőségek. A jobboldali páholyban voltak az országgyűlési képviselők, felsőházi tagok, a kereskedelmi minisztérium és a Máv., a minisztériumok vezető tisztviselői, az erdélyi vezető emberek és a különféle intézmények képviselői. A balraeső tribünön foglaltak helyet a Máv. építésvezetőségének tagjai és színpompás népi viseletben a székelyföldi különvonatok közönsége. Varga miniszter beszéde A kormányzat megérkezésekor szűnni nem akaró lelkes éljenzéssel fogadták. Amikor elfoglalta helyét a díszsátorban, a Mávdalárda a Magyar Hiszekegyet énekelte el, majd Varga József miniszter ismertette a vasútépítést. Az előzmények ismertetése után utalt a miniszter arra, hogy a vasútépítésnél rendkívüli nehézségeket kell leküzdeni, mert az erdélyi medence közismerten egymás felé, a völgyek felé csúszó, suvadásos domboldalain kellett építkezni. A közvélemény, anélkül, hogy mérlegelte volna az építés nehézségeit és az időjárás döntő befolyását, két esztendőben állapította meg a munka befejezését. Ezt az időpontot sikerült megtartanunk és átadhatjuk a forgalomnak azt a vasútvonalat, amelynek csak az előkészítő munkálatai két esztendőt igényeltek volna normális körülmények között. Sem részlettervek, sem helyszíni felvételek nem állottak rendelkezésünkre, sőt használható térképek sem adhattak útbaigazítást. A tavalyi esztendő emberemlékezet óta páratlanul kedvezőtlen, csapadékos időjárása kockázatossá tette a töltésépítést. — Az elmúlt télen — mondta a miniszter — sokan gondoltunk kétkedve arra, vajon átadhatjuk-e a vasútvonalat ez év végére a forgalomnak? De a Mindenható megsegített. Ebben az esztendőben nagyon kedvező időjárást adott. A miniszter ismertette a vasútvonal és az építkezés adatait, majd így folytatta: — A szeretfalva—dédai vasútvonal megépítése az utóbbi évtizedek legnagyobb arányú magyar közmunkája. Megszervezését és elvégzését számos akadály nehezítette. Sokaknak tartozunk hálával és köszönettel. Elsősorban hősi halált halt Kormányzóhelyettes Urunknak, aki mint az Államvasutak elnöke, a munka megkezdésének első pillanatától szervező képességének teljes latba vetésével irányította a munkálatokat. Elévülhetetlen érdemei, hálánk és immár kegyeletünk emlékezetéül a vasútvonal legnagyszerűbb építménye, a nagy alagút az ő nevét viseli. Kegyelettel emlékezett meg a miniszter gróf Teleki Pálról, majd köszönetet mondott Kállay Miklós miniszterelnöknek, minisztertársainak, munkatársainak, a mérnököknek, tisztviselőknek, munkásoknak.• A szeretfalva—dédai vasútépítés méltán csatlakozik az európai hírű magyar vasútépítésekhez — fejezte be szavait a miniszter. — A magyar akarat a háborús anyagbeszerzési, szállítási és élelmezési nehézségek, a sokszor mostoha időjárás közepette, tervezők, szervezők, hatóságok és munkásság olyan egyetértő működését valósította meg, amely példaként lebeghet előttünk a nemzet további erőfeszítései során. A magyar munka e nagyjelentőségű ünnepén hálásan köszönöm Főméltóságú Kormányzó Urunk magas megjelenését és hódolattal kérem, kegyeskedjék a szeretfalvas dédai új vasútvonalnak a menetrendszerű személyforgalom számára való átadását engedélyezni. A székelyek Miklósnapi köszöntője A székely nép nevében Kedves Ferenc csikszentdomokosi kisgazda, gazdaköri elnök köszöntötte a Kormányzó Urat: — E mélyen megható ünnepség alkalmával engedje meg Főméltóságú Kormányzó Úr azt is, hogy névnapjára is köszönthessem. (Percekig tartó lelkes éljenzés és taps.) Nem tudok szavakat találni szeretetünk kifejezésére, áldja meg az Isten a székely eredetű egész Horthy-családot mind a két kezével, amiért elalélt nemze A Kormányzó jelenlétében ünnepélyesen megnyitották a szeretfalvadédai új vasútvonalat . Kormányzó útja az útvonalon A honvédség ünnepe a Kormányzó Ur névnapján A MTI jelenti: A Kormányzó Ur december 6-i névnapját a m. kir. honvédség ünnepélyes keretek között üli meg. A budapesti helyőrség felekezetek szerint istentiszteleteken vesz részt. Kilenc órakor a „Kapisztrán János“ rk. helyőrségi templomban, valamint az Abonyi úti református egyetemes konvent székházában a tisztikar részvételével ünnepi istentisztelet lesz. A tábornoki kar délben a Tiszti Kaszinóban egytálas díszebédet tart. Hasonló módon és a helyi viszonyoknak megfelelően ünnepük a Kormányzó Úr névnapját a vidéki helyőrségek is. tünket felemelte. A történelem lapjait családjának tagja örök példaként vérrel megszentelte. Lelje népe boldogságában örömét és hit, szerencse koszorúzza a Kormányzó Ur és leszármazottjai fejét. Adja a Mindenható Isten, hogy e csodálatosan nagyszerű vasútban Főméltóságú Kormányzó Úr is meglelje azt az örömet, amelyet mi székelyek annyira vártunk. Áldja Isten, hogy úgy legyen, most és mindörökké. A református lelkész imája Kiss Lajos református esperes, magyar és lelkész mondott magasszárnyalású imát. — Oh Attilának, az Isten szolgálójának utódja, óh Árpádnak, az Ő választottjának fia, dicső Urunk, Főméltóságu Kormányzónk, ki kihoztad e népet a nagy nyomorúságból, ki országot alapítottál ismét, ki minket is hazavezéreltél és az elszakított részeket utakkal összekötötted: legyen áldás rajtunk a Te életed még sok, sok éveken át! Kérünk Urunk Istenünk, tedd megszakíthatatlanná ezt az utat, hogy közelhozza azokat, akik eddig egymástól elszakítva távol estek. Könyörgünk Hazánkért, Főméltósága Kormányzó Urunkért, drága életéért, kérünk jó Istenünk, tartsd meg életét, egészségét sok, sok éveken át, hogy bölcs és atyai vezetése alatt minden reménységünk teljesüljön. Áldd meg házát, családját. Áldd meg segítőtársait, a kormány tagjait. Őrizd meg hazánk épségét, békességét, Kis vigyázz jó Istenünk vitéz honvédetekre és hadseregünkre. Hozd haza győzedelmesen! Ezután Varga miniszter bemutatta a Kormányzónak a vasútépítés vezetőinek, vállalkozóinak és munkásainak küldöttségét. A Kormányzó hosszasan elbeszélgetett velük, majd a jelenlevők lelkes éljenzése közben eltávozott. Viktor Emanuel és a Duce üdvözlőtávirata Francához Róma, dec. 5. Stefani.) A király és császár a Caudillóhoz a következő táviratot intézte: „Excellenciádat születésnapja alkalmából a lgszövegesebben üdvözlöm. Aláírás: Viktor Emanuel.“ A Duce a következő táviratot intézte a Caudillóhoz: „Caudillo, születésnapja alkalmából fogadja leghőbb és legőszintébb jókivánataimat, amelyeket az önhöz fűződő szeretetteljes barátságom szelleme, a bolsevizmus rohamával szemben ön által győzelmesen megvívott csodálatos harc emléke és az a szilárd hit hat át, amellyel én Spanyolországjövőjét és az ön munkáját kísérem. Aláírás: Mussolini. A Wilhelmstrassén brit utasításokat ismertettek a foglyok megkötözésére Berlin, dec. 5. (NST) A német véderő főparancsnoksága az angol hadsereg egy utasításokat tartalmazó könyvének birtokába jutott, amely előírásokat tartalmaz a hadifoglyok megbilincseléséről és az angol katonáknak a közelharcban tanúsítandó viselkedéséről. A könyvben számos rajzban részletesen megmagyarázzák, hogyan kell a foglyokat megbilincselni és olyan fogásokat alkalmazni, amelyek a főfeoly halálát idézik elő. Ezenkívül a könyv utasításokat közöl egy rövid kés használatáról a közelharcban és leírja, hogyan kell ezzel a késsel az ütőeret átszúrni, vagy a nyakat átvágni, továbbá ajánlja, hogy az angol katona földön fekvő ellenfelére ugorjék rá, úgyhogy sarkával az ellenség gyomrát találja, amivel többnyire megölheti ellenfelét. A Wilhelmstrassen fotókópiákat mutattak be a könyv egyes oldalairól, így a 86. oldalon a hadifoglyok megbilincseléséről a következő áll: „Dobd a földre hadifoglyodat hasával lefelé, kösd össze csuklóit a hátán, az úgynevezett útonálló csomóval és húzd fel karjait jódarabon a hátán felfelé, hurkold át a kötelet a nyakán és azután vezesd ismét viszsza és kösd újra a csuklójára. Húzd ezután lábait a hátán fölfelé és a hurokkal lábait is kösd össze. Ha a fogoly nyugodtan marad, nem sérti meg magát. Ha azonban mozogni próbál, előreláthatóan önmagát fojtja meg.“ A Wilhelmstrassen kijelentették, hogy ezekkel a parancsokkal és utasításokkal a gonosztevő világ gengszterfogásait avatták harci eszközökké katonákkal szemben. Anglia önmagát ítéli el ezekkel a parancsokkal, mint ahogy maga a könyv előszava is mondja, hogy a brit hadseregnek most már „a kőkorszak brutalitásához kell visszatérnie, hogy kivívja a győzelmet". Pesti Hírlap 1942 dec. 6, vasárnap 3 A budget papucsban írta Szillő Géza A Sors változandóságai következtében sok költségvetési vitát átéltem. Különböző államok különböző háztartási titkait közelről láttam. Nagy-Magyarországét Budapesten, a monarchiáét a Delegációkban Bécsben, Csehszlovákiáét Prágában. Végig hallgattam sok miniszteri expozét. Láttam számokkal dobálózó, számokra mit sem adó, lemondó, takarékos, bőkezű, újító, vaskalapos pénzügyminisztert, de sehol nem láttam olyat, amelyik fölényesen ne tudta volna, mi a „Hiteltúllépés“, az „Alapkezelés“ és az „Átmeneti kezelés“ csapóajtója. Átvészelni egy költségvetési vitát nem nehéz. Az írás tanítja: „Az Úr kimérte a tudás határait“ és ezt számba véve, ha a miniszter nem sokat beszél, sikert, sőt aranyat arat. A költségvetési vita igazi értelme a kormány szempontjából más, mint a honatyák szempontjából. (Az adófizetőnek mindegy.) A kormány részére a budget azt jelenti, amit a háziasszonyok részére a háztartási pénz. Már elseje előtt szeretné megkapni. A kormány gyors tárgyalást szeretne. Bis dat qui cito dat. A honatya nézőpontja más. A budgetnél mindenről lehet beszélni, ehhez minden hozzátartozik. Itt fel lehet tűnni, mert ehhez nem kell általában szaktudás, hanem hang. A hang a parlamenti karrier átlagos alapja. Egy jó budget-beszéd igazolja, hogy a honatya van, a kormány előtt, hogy lesz a kerületben, hogy marad. Ezért a képviselők szeretik a belterjes és hoszszú vitát. Az állami költségvetés az adó anyja. Mennél erősebb és életvidorabb az anya, annál életerősebb a gyerek. A legenda azt tartja, hogy a sakkjáték kitalálója jutalmul azt kérte a perzsa sahtól, annyi rizst kapjon, „hogy a sakktábla minden kockáján a duplája legyen annak a szemnek, ami az első kockán volt“. A sah gyanútlanul belement ebbe, hiszen az első kockán csak egy szem rizs volt. Ámde szédülve látta, hogy az egész világ rizstermése sem elég az utolsó kockára eső mennyiségnek kifizetésére. Hogy egy ország budgetjének utolsó sakk-kockájára mennyi búzaszem esik, nem tudom (alkalmas lennék közellátási tényezőnek), de hogy a világ minden államának minden budgetje olyan, mint egy sakktábla, azt tudom. Figurák állnak rajta. Átvitt értelemben: Ipar, Kereskedelem, Mezőgazdaság, Társadalom, Nemzet. Ténylegesen: Futó, Paraszt, Torony, Ló, Bástya. A játszmát ezekkel a figurákkal nem az nyeri meg (figurákkal egyáltalában nem lehet nyerni), akinek a legtöbb figurája marad meg, de az, aki a játszma végén mozdulatlanságra kényszeríti a másikat, az ellenfelet. Ez a „sakkmatt“. Magyarország pénzügyminiszterei egytől-egyig kiválóak voltak. Volt bennük valami biblikus. Mózeshez hasonlítottak (ez parabola!), a sziklából is forrást fakasztottak. Todd, a híres angol professzor szerint I. Edward angol király 1260 körül teremtette meg az első parlamenti budgetet. Ez a szó: „parlament“ a francia „parlez“ „beszélni“ igéből ered. Edward parlamentje igazában nem törvényhozással foglalkozott. Ez az uralkodó, a nagy urak, a titkos tanács joga volt. A parlament a király részére a pénzt, az adót adta meg az állami feladatok elvégzésére. Ez volt a „budget“, a „pénzerszény“. Itt azután kibeszélték magukat. Ez azóta sem változott meg, mint ahogy tulajdonkép semmi sem változik meg. Csak a generációk, a formák. A lényeg nem, az változatlan, örök. A minap a legrégibb angol élclapnak, a „Punch“-nek egy száma, került a kezembe. Egy jókedvű, derűs polgár jön ki az adóhivatalból. — „Sógor, miért e jókedv, e derű, ily komor helyen?“ — kérdi a várakozó adófizető. — „Hogyne lennék jókedvű, megállapodtam a kincstárral. Én kapom az adómat, a jövedelmemet.“ — Ez a budget, az adófizető és a kincstár.