Pesti Hírlap, 1943. szeptember (65. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

Glattfelder Gyula Csanádi érsek-püspök megsíatt Az elhunyt egyházfőt pénteken temetik a szegedi fégdíalíri templomban és a székesegyház kriptájában helyezik elők nyugdorra Dr. Glattfelder Gyula Csanádi I. érsek-püspök hétfőn este 8 óra 05 perckor a Siesta-szanatóriumban meghalt. Nemcsak a katolikus magyarságnak, hanem az egész magyar közéletnek kimagasló személyisége távozott az élők sorából. Igazi főpap volt, a szó legszebb, legnemesebb értelmében, áld. tekintélyének és méltóságának tudatában kemény harcosa volt és maradt a krisztusi eszméknek és a keresztény erkölcsnek Munkássága, működése, nyomokat hagyott a magyar élet minden megnyilatkozásában. Elsők között volt, akik fölismerték az ifjúság nevelésének fontosságát és az ő kezdeményezésére alakultak meg egymásután a katolikus egyetemi hallgatók kollégiumai. Mint Csanádi püspök, a trianoni összeomlás után négy éven át védte Temesváron a püspökség és a magyarság jogait és hősies harcot folytatott mindaddig, amíg a románok 1923-ban ki nem utasították A legnagyobb katolikus társadalmi megmozdulásnak, az Actio Catholicanak ügyvezető elnöke lett, aki a legnagyobb buzgalommal végezte ez irányú fárasztó és sokoldalú munkáját. Gazdag és jelentős irodalmi működést fejtett ki és elnöke volt a Katolikus írók és Hírlapírók Pázmány Egyesületének Mint felsőházi tag, alkotmányos életünkben is a megalkuvást nem ismerő igazi keresztény és magyar álláspontot képviselte és védte akkor is, amidőn a krisztusi tanítás bizonyos „kereszmék“ kereszttüzébe került. E sokoldalú munkássága mellett, sőt azt megelőzve, mindenekfölött és elsősorban is pap volt, Krisztus egyházának hűséges szolgája és a reábízott nyáj szerető pásztora. A magyar katolicizmus gyászában osztozik az egész magyar közélet, amely Glattfelder püspök halálával szegényebbé vált. Éve A huzamosabb idő óta nagybetegen fekvő főpap állapotában pénteken a késő délutáni órákban állott be a kritikus fordulat. Dr. Cser József főorvos, aki csaknem állandóan a nagybeteg mellett tartózkodott, megállapította, hogy a szívműködés már nem rendes és hogy az érsek-püspök ellenálló ereje mindjobban hanyatlik. Rövidesen elvesztette eszméletét is. Ezekben a percekben jelent meg a betegágynál P. Zsíros Ferenc Jézustársasági atya, aki az érseknek feladta a betegek szentségét. Szombaton este tüdővizenyő lépett fel, majd erős láz keletkezett, amelyet már nem sikerült csökkenteni. A Csanádi püspöki irodával ekkor közölték, hogy a főpásztor órái meg vannak számlálva, Imre fiaskó Sándor, a Csanádi egyházmegye apostoli kormányzója, Sopsich János prelátuskanonok, irodaigazgató, valamint az érsek-püspök titkára.Szegedről azonnal Budapestre utaztak. Az Actio Catholica részéről Esty Miklós oszzágos elnök és Mihalovics Zsigmond országos igazgató,valamint a család tagjai a betegágy mellett tartózkodtak. Úgy látszott, hogy az érsek-pürtök vasárnapra virradóra befejezi földi életét, erős szíve azonban, amint az orvosok megállapították, hétfő estig bírta a küzdelmet. Nyolc óra öt perckor Glattfelder Gyula, imádkozó papjaitól körülvett betegágyában, örökre lezárta szemeit. "A Kormányzó Úr részvéttávirata A MTI jelenti: Magyarország kormányzója a következő részvéttáviratot intézte Raskó Sándor prelátuskanonok, nagyprépost, apostoli kormányzóhoz: „Őszinte megilletődéssel értesültem Glattfelder Gyula Őnagyméltóságának elhunytéról. A megboldogult, mint a keresztény szellem és a nemzeti gondolat lelkes képviselője, nagy tudását, hitbuzgó és fáradhatatlan energiáját s egész áldozatos életét önzetlen odaadással állította nemes hivatásának szolgálatába és hervadhatatlan érdemeket szerzett különösen az ifjúság hitéletének és szociális felemelésének fejlesztése körül. Elköltözésével egyházát és a magyar közéletet ért súlyos veszteség felett bensőséges részvétemnek adok kifejezést. Horthy:“ A miniszterelnök részvéte A MTI jelenti: Kállay Miklós miniszterelnök a következő táviratot intézte Haskó Sándor nagypréposthoz, a csanádi egyházmegye apostoli kormányzójához: „Mély megilletődéssel értesültem nagyméltóságú és főtisztelendő dr. móri Glattfelder Gyula magyar királyi titkos tanácsos, érsek, Csanádi megyéspüspök, felsőházi tag elhunytéról, aki munkás és érdemekben gazdag életében kiváló képességeit mindenkor önzetlen odaadással és fáradhatatlan munkakészséggel állította hazájának és egyházának szolgálatába. Mélyen átérezve a nagy veszteség súlyát, úgy a magam, mint a magyar királyi kormány nevében őszinte részvétemet nyilvánítom.“ Az érsek-püspök temetése Kedden reggel a csanádi egyház, megye valamennyi templomában gyászmisét mutattak be az érsek-püspök lelki üdvéért. A fővárosban az Actio Catholica, a csanádegyházmegyei apostoli kormányzósággal karöltve rögtön megtette az intézkedéseket a budapesti deszentelésre és a holttestnek Szegedre szállítására. A megállapított programoi szerint a Glattfelder Gyula holttestét rejtő koporsót szeptember 1-én, szerdán, a késő délutáni órákban az Egyetemi templomba szállítják, ahol díszes katafalkra helyezik. Másnap, szeptember 2-án, csütörtökön reggel 9 órakor az Egyetemi templom főoltáránál ünnepi gyászmisét mutatnak be az elhunyt lelki üdvéért, majd a püspöknek kijáró ötös absolució következik. Ennek megtörténte után a holttestet Szegedre szállítják és ott a Fogadalmi templomban ravatalozzák fel, ahol szeptember 3-án, pénteken délelőtt 11 órakor a Fogadalmi székesegyházban újból, ünnepi requiem lesz, majd a beszentelési szertartás után a székesegyház kriptájába — gróf Klebelsberg Kunó földi maradványai mellé — helyezik örök nyugalomra. Az Actio Catholica országos szervezési szakosztálya a következőket közli: A csütörtökön reggel 9 órakor Budapesten, az Egyetemi templomban tartandó gyászszertartáson résztvenni szándékozók részvételüket az Actio Catholica szervezési szakosztályának telefonján 185-243 vagy 183-738 szám alatt szerda délután 6 óráig jelentsék be. A szegedi temetésen való részvételt közvetlenül a szegedi püspöki irodának kell bejelenteni. Kegyeletes látogatást szerdán reggel 9 órától lehet tenni a Kerepesi-temető halottasházában, ahová a koszorúk is szállítandók. Egyházi működése Móri Glattfelder Gyula pápai trónálló, csanádi érsek-püspök, m. kir. titkos tanácsos, az Actio Catholica ügyvezető elnöke, a magyar érdemkereszt I. osztályának tulajdonosa 1874 március 18-án született Budapesten, ahol édesatyja neves kocsigyáros volt. A teológiát a budapesti Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1911 május 14-én szentelték püspökké. Ez alkalommal adták ki először magyar nyelven is a püspökszentelés felemelő szertartását. Azóta ez a szokás állandósult. Temesvárott 1911 május 28-án foglalta el a csanádi püspöki széket. Négy éven át védte a püspökség és a magyarság jogait, de végül is a románok 1923-ban kiutasították. Ekkor a Szentszék Szegedet tette meg püspöki székhelyéül és Glattfelder püspök a nagy magyar városban újabb építő munkába kezdett Mikor gróf Zichy Gyula halálával elárvult a kalocsai érseki főegyházmegye, a pápa kegye 1942 szeptember 22-én Csanád püspökét nevezte ki kalocsai érsekké. Borisz cár, az ember... Mijatev Péter doktor, az Egyetemi Bolgár Intézet igazgatója e mondja személyes benyomásait az elhunyt uralkodóról III. Borisz cár váratlan elhunytával a bolgár nemzetet ért súlyos csapás egész Magyarországon nagy megrendülést keltett. Erről beszélgettünk Mijatev Péter doktorral, az Egyetemi Bolgár Intézet igazgatójával, aki meghatottan mondotta el, milyen jól esik nekik bolgároknak az a testvéri együttérzés, amely ezekben a súlyos órákban a magyarok részéről megnyilvánul irántuk. Borisz cárt minden bolgár nemcsak közeli hozzátartozójának, hanem valóságos apjának tekintette — mondotta. Megkérjük Mijatev professzort, mondjon néhány szót a cárról, nem a politikusról, hanem Borászról, az emberről, mivel tudjuk, hogy személyesen is ismerte. — Igen, személyesen is ismertem ő felségét, de ez nem kivételes dolog, hiszen Bulgáriában jóformán mindenki ismerte a királyt. Alig van Bulgáriában hely, ahol a cár ne járt volna és alig van kunyhó, ahol ne szeretettel emlegetnék a nevét, mint személyes ismerősét. Bulgáriának ma 9 millió lakosa van, de szinte azt lehet mondani, majdnem mindenki személyes ismerőse a cárnál. A cár kedvenc szórakozása volt, hogy szabad idejében láment a parasztok, a nép közé, hogy elbeszélgessen velük az életről, ügyes-bajos dolgaikról. A cár mint tudós — Én, mint a tudomány embere, először is a cárról, mint tudósról szeretnék beszélni. Múltapja, I. Ferdinánd cár, úgy ő is elsősorban a természettudományok iránt érdeklődött, de az összes tudományokat pártfogolta és mindent megtett érdekükben, ami csak tőle függött. Nincs Bulgáriában egyetemi ifjúsági szervezet vagy egyedisület, amelynek a car nem lett volna patrónusa. Ünnepélyeken, tárgyalásokon, tanácskozásokon, ha csak tehette, mindig személyesen részt vett . Tudományos működését a kül-földi tudományos testületek is méltányolták és számos külföldi tudományos társaság tagjává és tiszteletbeli tagjává választotta. Tagja volt természetesen a bolgár Tudományos Akadémiának is. Éppen most, 25 éves uralkodói jubileuma alkalmából, a budapesti Műegyetem is díszdoktorává készült avatni a cárt. Az előkészítő bizottság már meg is alakult .. . Tudvalevő dolog, hogy Szófiában a természettudományi múzeumot is a cár alapította. Ez a múzeum a legmodernebb felszereléssel rendelkezik. Ugyancsak ő indította meg 1937-ben a cári tudományos intézetek kiadványai című sorozatot, amely németül és bolgárul jelenik meg, „Mitteilungen, des Königlichen Bulgarischen Wissenschaftlichen Institutes“. Kevesen tudják, hogy a Balkánon az egyetlen állatkert Szófiában van. Ezt is ő hívta életre, de átadta a népnek. Borisz a „népkirály“ Külföldön is köztudomású — vetjük közbe —, hogy Borisz király milyen népszerű ember volt — Igen, népkirálynak is nevezhetnénk, hiszen a cár szabadon sétált hitvese és gyermekei társaságában Szófia utcáin vagy parkjaiban. Ez Nyugat-Európában bizony, szinte elképzelhetetlen. Mint családos erreber, ő volt a bolgár családapák mintaképe. Boldog házasságban élt Johanna olasz királyi hercegnővel. Házasságukat az Isten két gyermekkel ajándékozta meg. Közülük a trónörökös, Simeon, most a mi szemünk fénye, reménységünk ebben a nagy csapásban. Megemlítjük, hogy a cári dinasztia bizonyos rokonsági vonatkozásoknál fogva közel áll hozzánk, magyarokhoz is. — Édesapja, Ferdinánd cár, magyar huszártiszt voltés Borisz királynak atyai nagyanyja révén, aki tudvalévően Koháry hercegnő volt, a magyar főúri családokkal is voltak kapcsolatai. Ami a magyar-bolgár közeledést illeti, Borisz király mindig a legmelegebben szívén viselte ennek sorsát, mert közel érezte magát a magyarokhoz, ő testesítette meg a bolgár nemzetnek a magyar nép iránti baráti érzéseit . Szokás az uralkodó személyeket magasztalni, dicsőíteni, sőt isteníteni, de mi bolgárok minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez reánk nem vonatkozik, mert mi nemcsak azért szerettük és szeretni is fogjuk Borisz cárt mert uralkodó volt — hiszen uralkodó sok van — hanem azért, mert mint ember felülmúlta a többit. Édesanyja halálos ágyán a következő szavakkal fordult fiához: „Borisz, amikor majd hivatva leszel arra, hogy uralkodj Bulgária felett, igyekezz a legjobb király lenni a földön...“ Borisz király uralkodása első pillanatától kezdve egészen haláláig minden tekintetben eleget tett az anyai óhajnak. Feláldozta fiatalságát, saját nyugalmát és 1918-ban, amikor Bulgária már-már elveszett, ki tudta vezetni ez a fiatal, még tapasztalatlan férfi népét a zűrzavarból. A bolgároknak 1300 éves történelmében voltak hatalmas uralkodóik, mint Sámuel vagy I. Simeon, a leghatalmasabb, akinek uralkodása alatt Bulgária olyan nagy és hatalmas volt, mint soha, de mint ember, kétségtelenül Borisz cár volt a bolgárok legjobb uralkodója, akit a nép szívéből sirat meg és még sokáig fog siratni, hiszen annyira szerették, hogy ha Borisz cár azt mondotta volna, hogy a nép a tűzbe lépjen, akkor ezt, a parancsot minden bolgár gondolkodás nélkül teljesítette volna. És minden bolgár meg A Magyar Ruggyantaárugyár rt igazgatósága és összes alkalmazottai mély megilletődéssel jelentik, hogy a vállalat ny. Ügyv. igazgatója, igazgatóságának volt tagja PIKLER KÁROLY e hó 30-án elköltözött az élük sorától. Pikler Károly a vállalat alapításakor, 1391-ben kezdte nálunk pályafutását. 30 esztendős működése alatt kiváló vezetési és szervezési képességével, lankadatlan és maradó értékű munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett a vállalat felvirágoztatása körül. Mindenkor példás szociális gondoskodása nagyban hozzájárult a vállalat belső kötelékeinek összeforrásához. Élete munkáját a gyárnak szentelte, melyhez mindvégig benső ragaszkodás szálai fűzték. A Megboldogultat szeptember 1-éndélután 4 órakor a rákoskeresztúri temetőben kísérjük utolsó útjára. .................................... . - esküszik arra, hogy utolsó akaratának is eleget teszen, hogy legalább ezzel tudja viszonozni azt a sok jót, amit ő tett nemzetéért. A falon szemben velünk, ott függ a királyi pár arcképe és fölötte a trónörökös, most már II. Simeon király képe is. Egyszerre pillantunk oda, tekintetünket megérti Mijátev professzor. — Ő a vigasztalásunk — mondja —, ő ad nekünk erőt a jövőre. Bár kisgyermek még, de mindenki imádkozik azért, hogy ha Isten adja és nagyra nő, még apját is felülmúlja és méltó utóda legyen a hatalmas Simeon cárnak. Mi magyarok is óhajtjuk, hogy ez a kívánság megvalósuljon. Kiss Károly. szabadságon „Timm Oszkár őrvezető és egy „Bella“ névre hallgató hiradókutya, azonossági száma 1296.“ így szól a szabadságoslevél, amelyet a frontról Hazatérő Timm őrvezető táskájában őriz. Külön csomagban viszi magával mindazt a holmit, ami „Bella“ személyi felszereléséhez tartozik. A szájkosarat, a nyakörvet, a pórázt, a láncot, az azonossági jegyet, az evőtálkát, a fésűt, meg a kefét. Már jó ideje vannak úton, amikor az őrvezető odahajol a kutya füléhez. — Légy nyugodt, Bella, már csak tíz kilométer van hátra. Bella, a hatalmas farkaskutya, hátrafordítja fejét, lelkes, okos szemmel néz kísérőjére, aztán odahajtja fejét a katona ölébe. Bella ért a szóból, tudja, hogy most már hamarosan célhoz érnek. Huber kocsmáros, akinél Bella szabadságidejét fogja tölteni, barátságosan fogadja az érkezőket. Egy jókora darab szalonnabőrt hasít le a kutya számára és már oda is hajítaná a kutyának, ha Timm őrvezető be nem avatkozna. — Kérem— szól oda a kocsmárosnak —, híven alkalmazkodjék ahhoz, amit mondani fogok. A kutya pontos vezényszavakhoz szokott a katonáknál. „Ülj le“, „Feküdj“, ezekre a szavakra engedelmeskedik. Fölösleges neki olyasmit mondani, hogy „Feküdj szépen le“, vagy valami hasonlót. A kutyát a szabadságidő alatt is fegyelmezni kell, erre a kis papírszeletre pontosan fel vannak jegyezve azok a parancsszavak, amelyeket Bella már megtanult., A szalonnabőrt pedig az Isten szerelméért oda ne adja neki, mert az életveszélyes a kutya számára. A beszélgetés során Timm őrvezető elmondta, hogy a német hadikutyákat újabban szabadságidejükre magánháztartásokhoz adják ki. Elsősorban azok a kutyák kapnak szabadságot, amelyek hamarosan kölykezni fognak. Az újszülött kis kutyák, a jövő szemfüles híradó kutyái, odahaza látják meg a napvilágot és otthon nevelkednek, amíg átkerülnek a katonaság oktatóinak a kezébe. Timm őrvezető ezután egy szabályos szerződést ad át és irat alá Huber kocsmárossal. A szerződés szerint a kocsmáros a kutya gondozásával felelősségteljes és bizalmas megbízatást vállal el. A szerződés előírja, hogy a megfelelő ellátási díj fejében milyen táplálékot kell kapnia a kutyának. A kutya szeretetteljes és hűséges ápolásáért a kutya gondozója oklevelet és esetleges különleges teljesítményért külön ISO márka jutalmat kap. Az érdemes kutyatartókat emlékéremmel is kitüntetik. A formaságok elintézése után már hamar összebarátkoznak Huber kocsmáros és Bella. A kocsmáros kivezeti Bellát az ólhoz, amelyben a kutya szabadságideje alatt lakni fog. Bella elégedetten szemlélődik körül. Minden bizonnyal fog néhány izgalmas órát szerezni a környék macskáinak. — Kérem, vigyázzon majd az ólra — figyelmezteti Timm őrvezető a kocsmárost. — Vigyáznia kell, hogy a kutya ki ne szabadulhasson az ólból. Feltétlenül szükséges, hogy az állat elkülönítve maradjon. Az őlt egyébként szárazon és melegen kell tartani és óvni kell a huzaltól. Ne próbálkozzék meg a kutya idomításával. Ha tekintélyt tart, világos és egyértelmű parancsokat ad neki, az állat biztosan engedelmeskedni fog. Remélem volt katona? — Hogyne — nevet Huber kocsmáros —, három évig szolgáltam a világháború alatt, hozzászoktam a kaszárnyahanghoz. Remélem Bellával is minden rendben lesz. De mi lesz, ha az állat megbetegszik? — Azonnal hívjon állatorvost — válaszolja az őrvezető — és értesítse a hadsereg legközelebbi ellátó állomását. A többivel ne törődjék. Míg ez a beszélgetés folyik, egy szemtelen fickó téved oda a faluból. Rögtön szemébe ötlik neki Bella és odaszól a kocsmároshoz. — Na, ez a kutya is biztos most jött a városból. — Városból? — szól rá erélyesen a kocsmáros —, egyenesen a frontról. Úgy nézzen rá, mint az igazi szabadságos katonára .. . Festi Kirlgp 1943 szept. 1. szerda É | ELSŐ MAGYAR RÉSZVÉNYSERFŐZÖDE Esteházy János visszautasítja a szlovák sajtó gúnyolódását Pozsony, aug. 31. Esterházy János, a Magyar Párt útján nyilatkozatot adott ki. Kijelenti a szlovákiai magyarság vezetője, hogy az utóbbi időben egyre sűrűbben ismétlődnek meg a szlovák sajtóban a magyarellenes megnyilatkozások, amelyek nemcsak mélyen sértik nemzeti öntudatunkat, de az a céljuk, hogy a magyar nemzetet tudatosan hamis beállításba helyezzék, így a „Slovák“ egy budapesti lap cikkével kapcsolatban, amely azt írja, hogy a magyar nemzet semmit sem kiván vágyakozóbban, mint a békét és egyedüli kívánsága, hogy megőrizze függetlenségét, gúnyosan emlékezik meg a magyar nemzet békevágyáról. Hangsúlyozza Esterházy, hogy ha a magyar nemzet, miként más nemzet is, olyan hangokat hallat, hogy emberi vágyakozással óhajtja a békét, ez semmiképpen sem lehet elítélhető a józan ember előtt és éppen ezért annál feltűnőbb az a tudatos célzatosság, amely ilyen megnyilatkozásba mást akar belemagyarázni, mint ami a lényege. Esterházy visszautasítja a szenvedélyek mesterséges felkavarását. A szlovák sajtó helyesebben tenné, — mondja —, ha a mostani nehéz időkben gúnyolódó megjegyzéstől tartózkodnék, mert ez nem szolgálja a belső megbékélés ügyét. Távozik a svájci magyar követ Zürich, aug. 31. (MTI) A „Bemer Tagblatt“ csütörtökön Cikket közöl, melyben többek között rámutat arra, hogy különös véletlen folytán a magyar és a román követ egyszerre hagyja el svájci állomáshelyét. A lap meleg hangon méltatja báró Weitstein János távozó magyar követ érdemeit, hangsúlyozva, hogy nem kis mértékben a követ működésének köszönhető a két ország kitűnő politikai viszonya és kielégítő gazdasági forgalma. MŰVÉSZETI, TERVEZŐ- ÉS MŰHELYISKOL , Budapest, V., Személynök-u. 9—11. Tel.: 119—519. Behatás d. e. 10—12 és d- u. 4— C-ig. Előadások kezdete szeptember 15-én. Tanszakok: Grafika. NSMIrat-tervezés. Lakberendezés. Textikevetés. Kerámia. Előkésető és továbbképző tanfolyamok.