Pesti Hírlap, 1943. december (65. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

3 P esti Hírlap 1943 dec. 1. szerda menyei a legcsekélyebb békeszán­dékot sem mutatják. Eeveridg® előadása : Sir William Beveridge — oxfordi jelentés szerint — hétfőn tartotta meg előadássorozatának utolsó részletét, melyben az új Angliáról beszélt. A háború most, ugyanúgy, mint a múltban is gyakran megtör­tént, az angol népet arra kénysze­ríti, hogy megismerje saját hibáit. 1842-ben, amikor az országot haj­szál választotta el a forradalomtól, az angol nemzet felismerte a még meglévő kiváltságok és a gyors el­­iparosodás kárait. Az utolsó pilla­natban vágtak elébe a­­Chartismus néven ismert igen nagyarányú mun­kásmegmozdulásnak. Beveridge, aki a róla elnevezett nagy szociálpoli­tikai terv szerzője, dicsérettel em­lékezett meg az angol közigazgatás gépezetéről. Szerinte ennek a szer­vezetnek nagyszerűségét egyetlen más közigazgatási forma sem érte utól. Mindamellett kérdés, vájjon sikerül-e legyőznünk az emberiség egyik legfőbb ellenségét, a túlsá­gosan egyenlőtlen vagyoni elosztást. Angolországban a vagyonelosztás valóban rossz. Mekkora az angol nemzeti vagyon? — erről pontos kimutatást nem ismerünk. Az an­gol nemzeti jövedelmet 1939-ben hatmilliárd fontra becsülték, s ez horribilis összeg. Természetesen en­nek megfelelő roppant összegű az angol nemzeti vagyon is, melynek erecssete Erzsébet királynő ■ koráig nyúlik vissza. A vagyon óriási ará­nyokban megnövekedett a Victo­­ria-korszakban s olyan hatalmas tő­kék halmozódtak fel, főleg a gyar­matokon, hogy azoknak hozadéka vagy kamatszolgáltatása elegendő arra, hogy az ország fizetési mér­lege egyensúlyban maradjon. De a magánvagyon majdnem 80 száza­léka — mondotta Beveridge — az egész lakosság alig hét százaléká­nak birtokában van. A portugál Vöröskereszt megbízottja Budapesten­ ­A MTI jelenti: A portugál Vöröske­reszt állandó genfi megbízottja, Eveire de Andrade Budapestre érkezett, hogy egyesületének megbízásából hivatalos látogatást tegyen a magyar Vöröske­reszt elnökségénél. Freire de Andrade hivatásos diplomata, aki eddig már több idegen államban képviselte a­­portugál kormányt ügyvivői minőség­ben. Nagyszámú gyújtóléggömb Svédország fölött Stockholm, nov. 30. (Bud. Tud.) Nagyszámú gyújtó- és úgynevezett szabotázs-léggömb került Svédország déli területei fölé. Körülbelül húsz ilyen léggömböt Stockholmban és a főváros környékén sikerült ártalmat­lanná tenni. A szabotázs-léggömbök könnyen gyűlő folyadékot és más tü­zet okozó berendezéseket visznek. Svédországban eddig körülbelül hat­van ilyen léggömböt szedtek össze. A léggömbök számos helyen megrongál­ták az áramvezetéket és helyenként késéseket okoztak a vasúti közleke­désben. A svéd katonai hatóságok mindeddig nem közölték, hogy milyen származású léggömbökről van szó. Nagy diplomáciai eseményt várnak Amerikában Lisszabon, nov. 30. A „Daily Mail“ newyorki jelentése szerint az Egye­sült Államokban makacsul tartja ma­gát az a híresztelés, hogy a szövet­ségesek a közel­jövőben diplomáciai és politikai téren „nagyjelentőségű“ kezdeményezésbe fognak. Más szóval hangoztatják, hogy „rövidesen nagy­­jelentőségű esemény várható“. Úgy mondják, hogy hivatalos nyilatkozat jelenik meg rövidesen, amely elho­mályosítja még a legutóbbi moszkvai értekezletről kiadott nyilatkozatot is. A várható esemény erősen megrövi­díti a háborút. (MTI) gyógyszertárban kapható ­ Berepülés a nyugati határon A JUTI jelenti: November hó 30-án délelőtt angolszász repülő­gépek két hullámban az ország nyugati határán északi irányban át­repültek. Hitler: Az a nép, amelyik ebben a háborúban veszít, létét befejezte Berlin, nov. 30. A Führer főhadi­szállásáról jelentik a S német TI-nak. A Führer a napokban beszédet in­tézett a hadsereg, a­­haditengerészet, a légi­erő és az SS-alakulatok mint­egy 20.000 újonnan felavatott tiszt­jéhez. Hitler kifejtette a németekre kény­­szerített, a létért vagy nemlétért folyó harc okait, majd rámutatott­­arra, hogy a brit politika mögött álló zsidó erőknek a célja az, volt,­­hogy a Szovjet­ Unióval szövetkezve e hábo­rú kirobbantásával elsősorban Német­országot irtsák ki és így egész Euró­pát a bolsevizmus kezére játsszák. Ha Németország ezt a háborút nem nyerné meg a maga számára és Euró­pa számára — mondta a Führer — bevonulna szárazföldünkre a steppék barbarizmusa és szárazföldünket — mint az emberi kultúra letéteménye­sét és forrását ■ — elpusztítaná. Ezút­tal Nagy-Britannia maga is valójá­ban csak eszköz annak az idegen je­lenségnek a kezében, amely több mint 150 év óta küzd Európában uralmá­ért, a nemzetközi zsidóságnak. Ez a nemzetközi zsidóság agyafúrt álcázás­sal felhasználja a vélt brit államérde­keket, hogy így annál könnyebben el­terjeszthesse a zsidó bolsevista forra­dalom pestisét egész Európában s vég­eredményben magában Angliában is. A Führer a németek ellenfeleinek zsidógyűlölettől sugalmazott megsem­misítési terveivel a német népnek azt a rendíthetetlen elszántságát állította szembe, hogy ebben a világtörténelmi küzdelemben a legnagyobb kitartással, és minden erő végső bevetésével dia­dalmasan megállja a helyét. Nem egyes államok közötti katonai viszály­ról van szó, hanem a a népek és fajok gi­gászi mérkőzéséről, amelyben az egyik világnézet győz, a másik pedig irgal­matlanul megsemmisül. Ez azt jelenti, hogy az a nép, amely veszít, létét be­fejezte. Mert őrültség lenne attól a harctól mást várni, mint győzelmet vagy bukást. A parancskihirdetés befejeztével Keitel Vezértábornagy hitet tett a Füh­rer mellett, ami lelkes visszhangra ta­lált sokezer ifjú torokból. #Szokatlanul enyhe időjárás a keleti arcvonalon Londont nov. 30. (Bud. Tud.) Az Ex­change Telegraph moszkvai tudósí­tója szerint a fehéroroszországi, had­műveletek a lehető legkedvezőtlenebb időjárás mellett folynak. Az ebben az évszakban szokatlanul enyhe idő­járás következtében a Kievtől Vi­­tebszkig terjedő összefüggő hótakaró elolvadt és olyan iszaptengerré vál­toztatta a terepet, amilyen csak a tavaszi esőzések során szokott kelet­kezni. A katonaság és az utánpótlás rendkívül súlyos feladatokkal kény­telen megbirkózni. Mindazonáltal fennáll az a veszély, hogy a hadmű­veletek megakadnak az iszapten­gerben. * ] Svájci lap Berlin helyzetéről Zürich, nov. 30. (Bud. Tud.) A „Bund“ jelentése szerint Német­országból érkező hírek bizonyítják, hogy Berlin lakosságának véleménye szerint a Berlinért folyó csata csak most kezdődött meg és hogy a légi támadások valóban csupán az idő­járási viszonyok miatt szünetelnek. A berliniek véleménye szerint az an­gol légi­erő a birodalmi fővárost egy­szerűen el akarja pusztítani. A német hatóságok megtesznek mindent, hogy enyhítsék a főváros lakosságának helyzetét. A hatalmas feladat meg­oldását három szervezetre bízták és pedig a hadseregre, a nemzeti szo­cialista párt u. n. „Katastrophen- Einsatz“-jára és a berlini rendőr­ségre. A hadsereg a tüzek eloltásával foglalkozik. A berlini és más váro­sokból Berlinbe összevont tűzoltóság szintén a hadsereg parancsnoksága alatt áll. A hadsereg továbbá foglal­kozik a lakosság élelmezésével is. A bombakárosultakat katonai konyhák látják el meleg levessel, gyümölccsel, sűrített tejjel, kenyérrel és kávéval. A nemzeti szocialista párt „Kata­­strophen-Einsatz“-jára az a súlyos feladat hárul, hogy a hajléktalanná váltakat minél gyorsabban szállítsa el a fővárosból. Jelszava: egyetlen férfiú, egyetlen asszony, egyetlen gyermek sem maradhat Berlinben hajléktalanul A főváros minden közlekedési eszközét igénybe vették a hajléktalanok elszállítására. Az utcá­kon állandóan teherautók cirkálnak, amelyek minden hajléktalant meg­mentett Ingóságaival együtt azonnal felvesznek és elszállítanak a város területéről. Eddig a hajléktalanok százezreit szállították el Berlinből. Ami a rendőrséget illeti, neki az a különös feladat jutott, hogy a haj­léktalanokat úgynevezett „zöld je­gyekkel“ lássa el, aki ilyen zöld jegy­gyel rendelkezik, az igényt tarthat támogatásra, élelmezésre és a város­ból való elszállításra. A berlini sajtó, amely ez idő szerint majdnem kizárólag a főváros helyze­tével foglalkozik, hangsúlyozza, hogy a nehézségek azáltal csökkentek, hogy már hónapokkal ezelőtt igen sok asz­­szonyt és gyermeket elszállítottak a fővárosból. Az ír követség is teljesen elpusztult Berlinben Dublin, nov. 30. (Bud. Tud.) Az ír külügyminisztérium közli, hogy a múlt kedden éjszaka Berlin ellen in­tézett brit légi támadás alkalmával az ír követség épülete is teljesen el­pusztult. Warnoch ír ügyvivő meg­menekült. Ha tavaszig nem sikerül a légi háborúval döntést kikényszeríteni, elkerülhetetlen a második arcvonal — mondják Londonban Zürich, nov. 30. (Bud. Tud.) A „Die Tat“ londoni tudósítója szerint a Berlin ellen intézett legutóbbi légi támadásokat Londonban az elmúlt napok legfontosabb katonai esemé­nyének tekintik. A „Berlinért folyó csata“, a „Ruhrért folyó csata“ meg­indításával kezdődött légi offenzívá­­ban új tetőpontot jelent. A tudósító rámutat arra, hogy a legutóbbi légi támadások ösztönzést adtak a légi háború alapelveinek meg­vitatására. Nagy-Britannia hivatalos helyei továbbra is kitartanak ama­ el­mélet mellett, hogy a bombatámadá­sok kizárólag katonai célpontok el­len irányulnak és a német morál megtörése nem feladat, hanem leg­inkább a légi háború egyik mellék­hatása. A Times a bombatámadások kettős funkciójáról ír: A német hadi­ipar eltalálásáról és egyidejűleg a háborúnak német területre való he­lyezéséről. Ilyen hangok mögött az egyedül a légi erővel való­ győzelem elmélete áll. Churchill annak idején kijelentette, hogy a szövetségesek hajlandók ezt az elméletet kipróbál­ni, azonban feltételezhető, hogy a próbaidőt végtelenül meghosszabbít­ják. Londoni vélemény szerint az el­következendő téli hónapok nyújtják az utolsó alkalmat arra, hogy kizá­­rólagos légi háborúval a döntést ki­­kényszerítsék. Ha ez tavaszig nem sikerül, akkor a második arcvonal nyugaton elkerülhetetlen. Ez kétség­telenül új feladatok elé állítja­ a nyu­gati hatalmak légi erőit szoros együtt­működésben a földi csapatokkal. Berlini cáfolat egy török hajó elsüllyesztéséről Berlin, nov. 30. Illetékes német ol­dalról tájékoztatásul a következőket közlik: Nemrégiben az Égei-tengeren egy ismeretlen nemzetiségű búvár­­naszád elsüllyesztett egy török hajót. igol-amerikai körökben azt állítot­történt. (MTI) Ják, hogy német buvámaszádról volt szó. Illetékes helyen megállapítják, hogy német buvámaszád a kérdéses időben egyáltalán nem tartózkodott azokon a vizeken, ahol az elsüllyesztés A lengyel kormány a területét érintő kérdésekben szoros kapcsolatban áll az angolszász kormányokkal Zürich, nov. 30. (MTI) A Svájci TI jelenti, hogy Römer lengyel külügy­miniszter sajtóbeszélgetés folyamán a többi között ezeket mondotta: A keleti arcvonalon folyó katonai műveletekkel kapcsolatban a lengyel kormánynak az az álláspontja, hogy Lengyelország érdekeit biztosítani kell. Kedvezőtlen körülmény azonban az, hogy Moszkvában az európai ügyek, s közöttük a Lengyelországot közvetlenül érdeklők is, nem jutottak határozott kifejezésre m­­eg. Más s­zer­vek alakjában, kivéve Olaszországot és Ausztriát. Ezek az ügyek további tárgyalások tárgyai, amelyeket most folytatnak, vagy tanácsadó­ szervek útján meg fognak vizsgálni. Erre vo­natkozó határozatokat csak az érde­kelt államok részvételével lehet hozni. Mindezekben az ügyekben a lengyel kormány szoros érintkezésben áll a brit és az amerikai kormánnyal. Nem ez az eset a Szovjet­ Unióval kapcso­latban. Az­ Atlanti Charta elveinek minden módosítása kedvezőtlen ha­tással lenne az egyesült nemzeteik közös érdekeire. papon A Vatikán megcáfolja a német béketapogatódzásokról szóló hírt Vatikán, nov. 30. (NST) A Vatikán megcáfolja azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy új békeakciót kezdett a németek érdeké­ben. Vatikáni körökben kijelentik, hogy ezek a hírek minduntalan megismétlődnek és ezért tulajdonképpen nem is érdemlik meg a cáfo­latot, mindössze azért adják ki, nehogy valaki téves illúziókban rin­gassa magát. Berlin cáfolja azt a hírt, amely szerint Papén Rómában járt Berlin, nov. 30. (TP) Azokkal a hí­resztelésekkel kapcsolatban, hogy Papén ankarai német nagykövet Ró­mába utazott, a Wilhelmstrassen ki­jelentették, hogy Papén követ már évek óta nem volt Rómában. Ez a hír angol eredetű s azzal a szándékkal terjesztik, hogy legalább egy képze­letbeli politikai sikert tudjanak fel­mutatni Berlin bombázásával kap­csolatban. Churchill, Roosevelt, Csangkajsek a kairói értekezlet után útban van Perzsiába, hogy Sztálinnál találkozzék Lisszabon, nov. 30. Mint az angol hírszolgálat jelenti, Lisszabonban határozott formában arról értesülnek, hogy Churchill, Roosevelt és Csangkaisek már hosszabb megbeszélést folytatott egymással Kairóban és valahol Perzsiában uton vannak, hogy Sztálinnál találkozzanak. (MTI) Rövidesen aláírják a szovjetorosz-csehszlovák egyezményt London, hov. 30. (Bud. Tud.) Az „Exchange Telegraph“ moszkvai tu­dósítója jelenti, hogy a szovjetorosz­­csehszlovák szövetségi egyezmény el­készült. Az egyezményt még e hét folyamán aláírja Molotov külügymi­niszter és Fierlinger moszkvai cseh követ. Remélik, hogy Benes is jelen lesz az egyezmény aláírásakor. Az egyezmény öt cikkelyből áll és húsz évre szól. Lényegében megegyezik a szovjetorosz-angol szövetségi szerző­déssel. Az egyik cikkely kimondja, hogy harmadik államok is csatlakoz­hatnak az egyezményhez. Az egyez­mény „lengyel záradéka“ feltételezi, hogy hamarosan lehetővé válik a­ Szovjet­ Unió és Lengyelország kö­zötti súlyos konfliktus elsimítására. Figyelemreméltó az egyezmény har­madik cikkelye, amely világosan ki­mondja, hogy az egyezmény célja a kelet felé irányuló német terjeszke­dés megakadályozása. Steinhardt amerikai nagykövet kelet felé elutazott Ankarából Ankara, nov. 30. (NST) Steinhardt ankarai amerikai nagykövet ismeret­len céllal elhagyta a török fővárost. Egyelőre csak annyit tudni, hogy útja kelet felé visz. Harckocsi-elhárítás a repülőgépről „A háború az új harci módok­ és harci eszközök szülőanyja“ — írja Clausewitz, korának legismertebb ka­tonai szakértője a hadvezetésről szóló értekezésében. A mai háborúról külö­nösképpen elmondhatjuk, hogy a „harci módok és harci­ eszközök szülőanyja“, mert talán sohasem ala­kult ki a történelem folyamán annyi új harcászati elv és talán sohasem született meg annyi újszerű harci eszköz, mint ebben a nagy világhá­borúban. Az elmúlt négy és fél há­borús év bőséges elméleti és gyakor­lati tapasztalatai számos új hadvise­lési módszert és új harci eszközt te­remtettek meg. Maga a „villámhá­­ború“, továbbá a „rugalmas védeke­zés“ és az „ékharcászat“ csupa új fo­galom. A zuhanóbombázó, a lövést kibíró üveg, a ködrakéta, betontörő bomba, szuperpáncél, foszforbomba, megannyi új harci eszköz. Természe­tesen a fejlődésben előljár a két leg­fiatalabb fegyvernem: a légi­erők és páncélosok. Az elmúlt napok új meg­lepetése a páncéltörő repülőgép. Melyek a harci kocsi gyenge pontjai? A páncélosok a mostani háborúban a repülőgépekkel karöltve a legsú­lyosabb harcokat viselik és csaták eldöntésében a gyalogság mellett döntő szerepük van. A páncélos és a páncélelhárító fegyverek végidő óta a legnagyobb ellenfelek, versenytár­sak. Hol az egyik, hol­ a másik került előtérbe hosszabb-rövidebb időre. Vizsgáljuk meg röviden, hogy a harci kocsi hol a legsebezhetőbb. A támadó harci kocsi az orrát mutatja a védő felé támadás közben, termé­szetes tehát, hogy a legkönnyebben a harci kocsi elejét találhatják el a páncéltörő fegyverek. Érthető, hogy ott a legvastagabb­ a páncélzat is. A korszerű nehéz harci kocsik homlok­­páncélzata már eléri a 150—200 mil­liméter vastagságot is. A homlok után a harci kocsi két oldala van legjob­ban kitéve a találatnak. Ezért tehát amennyire a páncélzat súlya megen­gedi, az oldalpáncélt vastagítják meg a legjobban. Az oldalpáncél vastag­sága általában 30—40%-a a homlok­vastagságnak. A hátpáncélra ugyanaz vonatkozik, mint az oldalpáncélra. A következő része a harci kocsinak veszélyeztetettség szempontjából ,az alsó része. Ide fegyverrel lőni nem lehet, ellenben itt az aknarobbanások sérthetik a harci kocsit. Az alsó pán­célzat valamivel gyengébb szokott lenni, mint az oldal- és hátpáncél. Amennyire azonban a súly megen­gedi, az alsópáncélt is vastagra mé­retezik. A harci kocsi legkevésbbé veszé­lyeztetett része a teteje. A földi, lapos röppályájú fegyverekkel a harci ko­csit felülről eltalálni nem igen lehet, így tehát felülről csak a repülőgépek veszélyesek a harci kocsira. A repülő­gépek pedig vagy bombákat dobnak, vagy géppuskáznak. A bombák teli­találata ellen nincs védekezés, de vi­szont a kis célt mutató harci kocsit telibe találni majdnem lehetetlen. Ha a bomba a harci kocsi mellé esik, a szilánkok már nem a tetőt, hanem az oldalát érik. A repülők a géppus­kák és esetleg a kis űrméretű gép­ágyúk lövedékeivel találhatják el fe­lülről­­ a harci kocsit, az általában használatos 13 milliméteres géppuska és 20—30 milliméteres gépágyú löve­dékei ellen azonban általába­n 40—50 milliméteres páncélzat véd. Meggon­dolandó azonban, hogy a repülőgép, még zuhanórepülés esetén is, igen ferde szögben találja a páncéllemezt a harci kocsi tetején, tehát a lövések ereje meglehetősen legyengül és így az előbb említett páncélvastaságnak a fele is elegendő a védekezésre. Az a körülmény, hogy a harci kocsikat mindezideig felül a legvékonyab­b páncélzattal építették, arra késztette a haditechnikusokat, hogy a harci kocsit éppen a legkevésbbé védett oldalán, a tetején próbálják megtá­madni. így született meg a harcikocsi­­elhárító repülőgép. A páncéltörő repülőgép A vízszintes repülési helyzetből való lövésekkel a harci kocsit felülről el­találni nemcsak igen nehéz, hanem­ találat esetén olyan lapos szögben csapódnak be a lövedékek, hogy azok lesiklanak a páncéllemezről. Ezért tehát csak a zuhanó repüléssel végre­hajtott páncélelhárításnak jósoltak jövőt. Valóban a meredeken zuhanó repülőgép a mereven beépített fegy­vereivel 60—80 fokos szög alatt tudja a páncélt felülről eltalálni. Ebben az esetben pedig már a lövedék nem csú­szik le, hanem igen kedvező a be­hatolás lehetősége, így tehát végle­gesen arra a gondolatra jutottak a konstruktőrök, hogy páncéltörő re­pülőgépül csak zuhanó bombázót lehet felhasználni. A repülőgépről való páncélelhárításnak másik feltétele az volt, hogy elég erős és elég nagy ,űr­méretű fegyvert lehessen a repülő­gépbe beépíteni. Legcélszerűbbnek mutatkozott, ha a vadászrepülőgépek merev géppuskáihoz hasonlóan mere­ven építik be a páncéltörő ágyút vagy ágyukat is. A mai páncéltechnika mellett általában csak a 40 millimé­ternél nagyobb kaliberű páncéltörő fegyverek számíthatnak komolyabb elhárító eredményre, így tehát a pán­céltörő repülőgépbe 40 milliméternél nagyobb űrméretű páncéltörő ágyút­­építettek be. Végeredményben pedig­­megszületett a páncéltörő repülőgép típusa. Ez olyan zuhanó bombázó, amelybe valamilyen páncéltörő fegy­vert építenek be mereven. A páncél­törő fegyver sorozatot tud lőni, te­hát önműködő, azonkívül a célzást a gépvezető magával a géppel hajtja végre. A célzás közvetlenül egy fo­nálkereszttel történik,­­ ugyan úgy, ahogyan a vadászgépek lőnek a me­rev géppuskákkal. Általában két pán­céltörő ágyút építenek be, lehetőleg közel a törzshöz, a szárnyakba, vagy a szárnyak­ alá, de a légcsavarkörön kívül. A páncéltörő repülőgép termé­szetesen nyomjelző lövedékekkel lő, hogy a lövedék útját a pilóta állan­dóan szemmel kísérhesse. A lövedést teljesen ugyanolyan, mint a földi páncéltörő fegyvereké, acélhegyén külön puhafémköpeny van. Ez a pu­­hafémköpeny a találatkor lecsúszik a lövedék hegyéről és fészket készít a páncélon a lövedék számára, így tehát a laposan találó páncéltörő lövedék sem csúszik le, hanem behatol. A páncéltörő repülőgépek személy­zete kiváló repülőkből kerül ki, mint a zuhanó bombázók legénysége. A páncélost egészen alacsonyról kell lehetőség szerint megtámadni, mert minél kisebb a lőtávolság, annál na­gyobb a találat valószínűsége. A föld­közelben való zuhanó repülés, amikor a gépek sebessége igen nagy, kitűnő idegeket, nagyszerű szemet és érzék­szervet kíván meg. A páncéltörő re­pülőgépek szerkesztésére a kísérletek már régebben folynak a hadviselő államokban és lehetséges, hogy nem­sokára sokat fogunk hallani az új fegyverről.

Next