Pesti Hírlap, 1944. augusztus (66. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-01 / 172. szám

.lap 1944 aug. T. Eeffd a londoni „Times“ célzásokat tesz az angliai lengyel emigráció bom­lásának lehetőségéről. A lap sejteti, hogy ennek az emigrációnak bal­szárnya esetleg leválik és csatlako­zik a kommunista vezetés alatt álló moszkvai felszabadító bizottsághoz. Az oroszok a moszkvai lengyelek előtt máris kifejezték azt az állás­pontjukat — írja a Times —, hogy a fejlődés ilyen irányát örömmel üdvözölnék. A lap rámutat továbbá arra, hogy a Szovjet­ Unió, miután igényelt területének legnagyobb ré­szét már visszaszerezte, növekvő ér­deklődést tanúsít aziránt, miképpen hasznosíthatja legjobban befolyását határain túl is. Az orosz történe­lemben mélyen gyökeredző szem­pont — írja az angol lap —, hogy a keleteurópai problémák végleges megoldásának és egy szláv szolida­ritás kialakításának feladata Orosz­ország hivatása lesz. A Times egyben úgy véli, hogy a szovjet kormány és a moszkvai lengyel bizottság között létrejött egyezmény még nem jelenti a lengyel-orosz helyzet végleges szabályozását, tehát nem valamilyenfajta ál­lamközi megegyezés, hanem kizá­rólag a pillanatnyi katonai szük­ségszerűségen alapuló megegyezés. A távollevő Mikolajczyk minisz­terelnök helyettese Londonban Knapinski. A lengyel helyettes mi­niszterelnök időszerűnek tartotta, hogy most foglalkozzék egy rádió­beszédben a kormány háború utáni céljaival. Bejelentette, hogy az új alkotmány kidolgozása végett de­mokratikus népképviseletet akar­nak egybehívni, amely az új alkot­mányt az igazi demokrácia szelle­mében fogja kidolgozni. Kwapinski felsorolta, hogy új közoktatási tör­vényre, mezőgazdasági és ipari tervre van szükség, az utóbbi ke­retén belül az állam veszi majd át az összes úgynevezett kulcsiparo­kat. A kormány általános érvényű biztosítási törvényt is ki akar bo­csátani, új megállapodásokat akar kötni a szövetséges kormányokkal, stb., stb. Kwapinski beszédének nyilvánvaló célja az volt, hogy tisz­tázza a helyenként és főleg Mosz­­k­ából a lengyel kormány ellen é­­lt és e kormányt reakciósnak érző vádakat. Amerikai bankóprás — Franciaország számára az angolszász gazdasági intézkt­ek, amelyeket a megszállt észak­­-nciaországi­ területeken életbe­­ntettek, nemcsak a helyi lakosság felháborodását idézték fel, hanem az angolszász országokban is éles bí­­rálatot váltottak ki. Legutóbb m­egszállt francia területen folya­­mba hozott „invázós­­pénz“ kel­­tt nagy visszatetszést az említett ivekben. A csapatok zsoldjának fedezésére kibocsátott „inváziós frank“, nemcsak a francia lakosság körében népszerűtlen, hanem a de Gaulle-bizottság és az angolszász kormányok között is nézeteltérésre adott okot. Az inváziós pénzt ugyanis Ame­rikában nyomták, fedezetének kér­dése tehát teljesen bizonytalan. A londoni „Financial News“ azt írja, hogy a franciák joggal félnek en­nek a pénznek mértéktelen meny­­nyiségben való kibocsátásától, ami a francia lakosság elszegényedését vonná maga után, párhuzamosan egy nagyméretű inflációval. Mivel az inváziós pénz fedezetéül nem szolgál sem arany, sem deviza, ki­bocsátásának mértéke kizárólag az Egyesült Államokban működő ban­kópréstől függ. Ez az elhibázott pénzpolitika min­denesetre kevéssé járul hozzá ah­hoz, hogy a megszállt területek la­kossága „felszabadítóként“ üdvözöl­je az angolszász csapatokat. Földalatti élet Londonban Az­ első számú német megtorló fegyver, a „V. 1“ pusztításának méreteire jellemző, hogy a londoni sajtó szerint a szárnyasbombák Ha­tósugarában levő területen az álta­lános munkaidőt heti 65 órára emelték fel. A londoniak egy része a földalatti állomásokon tanyázik éjjel-nappal, még a postát is oda kézbesítik nekik. A­„News Chro­nicle“ beszámol arról, hogy az elsgyik földalatti állomáson fekvő­székek százai vannak, amelyeket éjjel-nappal felváltva használnak. Néhány család székeket és asztalo­kat is magával vitt ezekre az óvó­helyekre. A „Daily Express“ írja, hogy az illetékes tényezők megvizsgálták a „V. 1“ hatását a fegyverkezési iparra. Az adatok szerint a délangliai gyárak a szárnyas­bombáktól annyira megrongá­lódtak, hogy munkásaik kenyér nélkül maradtak. A robotbombákról folytatott eddigi könnyelmű és felületes fecsegés helyét egyre gondterhesebb beszél­getések foglalják el, írja a „Times“. Attlee helyettes miniszterelnök is­mét nyilatkozott a „V.­­“-ről és hangoztatta, hogy Anglia lakossá­gának újra hozzá kell szoknia a szétrombolt házak látványához. Iparvállalat keres azonnali belépésre , könyvelőt (nőt) és irodai munkában jártas munkaerőt Kézírásos ajánlatokat életleirással és fizetési igény megjelöléssel „Osztatlan Kőbánya" jelig. Blockner a hirdetőbe, Vilmos császár-ut S5. ti. ff A Führer táviratban Üdvözölte Mussolinit születésenapján Berlin, júl. 31. (NST) Mussolini 61. születésenapja alkalmából a Führer meleghangú üdvözlő táviratot küldött a Ducéhoz. A távirat így hangzik: „Duce! Mai születésenapja alkalmá­ból a­­ régi hű bajtársi szellemben legszívélyesebb szerencsekívánataimat fejezem ki a magam és a német nép nevében. Az ön személyes jólétére irányuló legmelegebb kívánságaimat egybekapcsolom az olasz nép boldog jövőjére vonatkozó jókívánságaimmal, amely nép a múlt oly súlyos sors­csapásai után most készen áll arra, hogy a történelmi döntés óráiban a német katonákkal vállvetve ismét harcoljon saját hazájáért . Vitéz Marosy Ferenc helsinki követ nyilatkozata az „AMonposter”-nek Helsinki, júl. 31. (MTI) Vitéz Marosy Ferenc helsinki magyar követ új állomáshelyének elfoglalása alkalmá­val beszélgetést folytatott az Afton­­posten munkatársával. A magyar követ hangsúlyozta, hogy a történe­lem által Finnországnak és Magyar­­országnak kijelölt sors, a bolseviz­­mus elleni védelmi állásfoglalás ezek­ben a napokban jobban összefűzi a két nemzetet, mint bármikor. A ma­gyar politika vezető elve mindig a keresztény nemzeti hagyományok­hoz és az igazságos revíziós politiká­hoz ragaszkodás volt. Ebben a tekin­tetben a magyar politika csak Német­országnál talált megértésre és támo­gatásra. Lakatos Gáza vezérezredest a Vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki . Berlin, júl. 31. (Német TI) A Vas­kereszt Lovagkeresztjével tüntet­ték ki. Csikszentsimoni Lakatos Géza ve­zérezredest, az egyik magyar hadse­reg parancsnokát, Mihail Raccovita lovassági tábornokot, egyik román hadsereg parancsnokát, Edgar Radu­­lescu dandártábornokot, az egyik román gyalogsági hadosztály parancs­nokát. Német akna robbant György angol király közelében Lisszabon, júl. 31. Mint a brit hír­­szolgálat a szövetségesek olaszországi főhadiszállásáról jelenti, az amerikai csapatokat meglátogató VI. György királytól alig háromszáz yardra két német akna robbant fel. A király Mark Clark altábornagy, valamint több magasrangú brit és amerikai tiszt és Spellman newyorki érsek tár­­saságában éppen villásreggelinél ült. Az amerikai katona, aki rálépett az aknákra, pillanatok alatt meghalt. A király társaságából senki sem sérült meg. (MTI) Mach belügyminiszter Szlovákia időszerű politikai kérdéseiről Pozsony, júl. 31. (MTI) Mach bel­ügyminiszter és miniszterelnökhelyet­tes Szlovákia időszerű politikai kér­déseiről nyilatkozott a szlovákiai új­ságíróknak. A Hitler vezér és kancel­lár ellen intézett merénylet a szlovák közvéleményben megbotránkozást és felháborodást váltott ki.. A közeledő arcvonalra való tekintettel Szlovákiá­ban is megtettek minden szükséges óvóintézkedést mind katonai, közbiz­tonsági, egészségügyi, mind közigazga­tási téren. Nincs szó a szlovák kor­mány átalakításáról. Fontosabb ügyek miatt a zsidókérdés végleges rendezé­sét a háború utánra halasztották. A szlovák-magyar viszonyról kije­lentette, hogy a közös veszély és a közös harc közelebb hozza egymáshoz a két népet és reményt nyújt arra, hogy a vitás vagy elintézetlen kérdé­seket is az általános szempontoknak, de a szlovák és magyar kívánalmaknak megfelelően oldják meg. Szlovák rész­ről őszintén kívánják a baráti viszonyt a szomszédos Magyarországgn. - Hivatalos jelentés a vasárnap délelőtti bombázásról A MTI jelent­Július 30-án, ezelőtt, dél felől körülbelül 300 ellenséges bombázó­­gép erős vadászkísérettel berepült az ország légterébe. Balatoni gyüle­kezés után Budapestet és Dunántúl egy távolabbi területét bombázták. Kárjelentések eddig nem érkeztek be. A Balaton fölött saját és szövet­­séges vadászok egy támadó hullámot szétszórtak. A tüzérség hatásosan tüzelt a berepülés egész vonalán. Már eddig is sok ellenséges repülőgép lelövését jelentették. A július 31-ére virradó éjjel ellenséges egyes gépek sok útvonalon minden irányból átrepülték az ország légterét. A légvédelmi tüzérség helyenként tüzelt. Az átrepü­lésnek zavaró jellege volt, támadták meg az északamerikai ter­rorbombázókat, akik több sűrűn fel­zárkózott hullámban számos távol­vadász kíséretében repültek be. Észak­keleti irányban való további előrenyo­mulások során az ellenséges alakula­tok a Budapest térségében lévő szá­mos légelhárító üteg összpontosu­lot elhirpó tüzébe kerültek. Heves légi harcok Nyugat-Magyarországon Berlin, júl. 31. Az „Interinf“-nek je­lentik: Vasárnap a délelőtti órákban a Balatontól északra Nyugat-Magyar­országon igen elkeseredett légi har­cokra került sor. Német és magyar va­s­ászk­ntfalpk­ok­ fél óra tájhan ­ Guderian vezérezredes a keleti arcvonal helyzetéről Berlin, júl. 31. Guderian vezérezre­des, a német hadsereg vezérkarának új főnöke, rövid megbeszélést folyta­tott a Német TI katonai munkatár­sával. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a helyzetet a keleti arcvonalon, Guderian a következőket válaszolta: „A Szovjet számbeli túlsúlya termé­szetesen feladatok elé állít, de mi úrrá leszünk ezeken a feladatokon. Csapa­taink bámulatos teljesítményeket vé­geznek.“ A Német TI tudósítója azután ezt kérdezte: „Nyilván tehát szó sem lehet arról, hogy „döntés állott be a német-orosz háborúban, mint azt az angolok állítják?“ E kérdésre a vezér­kar főnöke ezt válaszolta: „Jól meg akarjuk jegyezni ezt a brit megálla­pítást. Semmi sem kedvezőbb egy hadviselő fél számára, mint hogyha az ellenség csalódik. Annyi bizonyos, hogy a bolsevisták le akarnak ben­nünket rohanni. Az is bizonyos, hogy a bolsevisták támadásai annál inkább magukon viselik a kaland bélyegét, minél jobban közelednek a birodalom és a birodalom Szövetségesei területé­hez. Ahogy én a helyzetet látom, biz­tosan állíthatom, hogy a Szovjet je­lenlegi rohamait nemcsak megtörjük, hanem le is űzzük a bolsevista be­tolakodókat valamennyi területről, amelyeket jelenleg oly brutálisan el­pusztítanak.“ Berlin: A Törökországra gyakorolt nyomás elérte tetőpontját Berlin, júl. 31. Illetékes német hely­ről közült tájékoztatásul: Ellenséges oldalról már hetek óta mind fokozot­tabb nyomást igyekeznek kifejteni Törökországra. Ez a nyomás olyan méretet öltött, hogy túlzás nélkül az eddig is sűrűn alkalmazott különböző színezetű és erejű zsarolási kísérletek betetőzésének mondható. Ha az em­ber számbaveszi az erre vonatkozó ér­tesüléseket és jelentéseket, arra a fel­ismerésre jut, hogy az úgynevezett szövetségesek most már elérkezett­nek látják az időt, hogy Törökorszá­got olyan engedményekre és rendsza­bályokra kényszerítsék, amelyek re­ményük és várakozásuk szerint kény­szerű módon a Németországgal való háborút eredményezik. Németország ellenségeinek ismert magatartása kö­vetkeztében egyáltalán nem csodála­tos, hogy a mostani esetben sem haj­landók arra, hogy Törökországnak az általuk követelt fellépés ellenében a legcsekélyebb biztosítékot is megad­ják. A Törökországot érintő sok kérdés­ben a döntés most egyedül magának Törökországnak a kezében van. A tö­rök kormánynak az lenne a feladata, hogy amint februárban történt, most is megkérdezze a népet és módot nyújtson arra, hogy a nép a nemzet­­gyűlés útján kifejezésre juttassa aka­ratát és felfogását. A török népnek valamennyi döntő kérdésben eddig tanúsított magatartása arra mutat, hogy politikailag tisztán látja a hely­zetet és helyesen tudja megítélni az idők követelményeit. Ha igaznak bizonyulnak a Szófián keresztül Szovjet-Oroszországból ér­kező hírek, amelyek szerint az augusz­tus 2-án összeülő török nemzetgyűlés­nek a kormány a Németországgal való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását fogja javasolni, akkor Törökországban mindenkinek tisztá­ban kell lennie azzal, hogy mi­lyen rendkívül nag­­ a hordere­je en­nek az indítványnak. A történelem azt bizonyítja, hogy­­a diplomáciai kapcsolatok megszakí­tása esetén az események általános­ságban olyan irányba terelődnek, amely háborúhoz vezethet. Német­ország ellenségei, akik erre a célra törnek, ma azon mesterkednek, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel elkendőzzék a háború igazi arculatát és a jelenlegi, valamint a kialakuló­ban levő hadihelyzetről olyan képet fessenek, amely­­ a való tényeknek egyáltalán nem felel meg. Eljárásuk oka sokkal világosabb, hogy sem ma­gyarázatot igényelne. A német véderő ellenállása következtében Norman­­diában az angol-amerikaiak, keleten pedig a Szovjet súlyos véráldozatot kénytelenek fizetni. Ez a körülmény világít rá a legjobban azokra az igazi hátsó okokra, amelyek a szövetsége­seket ma arra szorítják, hogy újabb áldozatot keressenek maguknak egy olyan országban, amelynek népét szá­zados kipróbált barátság fűzi a né­metekhez. Remélhető, hogy Török­ország a küszöbön álló döntés meg-­­hozatalakor számot fog vetni ezekkel a tényekkel. (MTI) Fontos török kormánynyilakozatot várnak Ankara, júl. 31. (NST) A török kor­mánypárt — a köztársasági néppárt — parlamenti csoportja bizalmas ér­tekezletre ül össze, hogy meghallgassa Szaracsoglu miniszterelnök nyilatko­zatát a külpolitikai helyzetről. Augusz­tus 2-án a török nemzetgyűlés is ösz­­szeül. Politikai körökben nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a nemzetgyűlés összeülésénez s úgy tudják, hogy a szerdai ülésen fontos elvi jelentőségű kormánynyilatkozat hangzik el. A képviselők legnagyobb része megsza­kította nyári szabadságát és Ankarába ment. Az általános felfogás szerint a háború mostani döntő szakasza a tö­rök államvezetéstől­­ a legnagyobb-' fokú éberséget és figyelmet követeli. Az érdeklődés előterében Papén an­­karai német nagykövet tárgyalásai állanak. Papén is megszakította nyári pihenőjét s Ankarába ment, ahol ál­landó érintkezésben van a török mi­niszterelnökkel és a tengelyhatalmak ottani diplomatáival. Ankarában a levegő tele van politikai feszültséggel. Egyelőre senki sem tudja, mi lesz a kormány döntése. Nagy figyelmet kelt ebben a légkörben az­­a hivatalos je­lentés, hogy a török hajóhad part­védelmi gyakorlatokat tart. A gyakor­latok rövidesen megkezdődnek, mi­után most már sem az Égei-tengeren, sem a Márvány-tengeren egyetlen kereskedelmi hajó sem tartózkodik. , Berlini tudósítónk jelentése Berlin, júl. 31. (A Pesti Hírlap ber­lini munkatársának telefonjelentése.) Először szól hozzá a német sajtó a török kérdéshez, amióta az ellenség diplomáciai nyomása Ankarában ki­élezte a helyzetet. A vasárnap dél­utáni és a ma reggeli berlini lapok két jelentést hoznak e kérdéssel kap­csolatban. Az egyik Ankarából, a másik Szófiából származik, tartalmuk ugyanaz. A török nemzetgyűlés 2-án összeül, hogy a német-török gazda­sági és diplomáciai kapcsolatok meg­szakításáról döntsön­ezzel , amit egyébként a német külügyminisztériumban ma délben elhangzott kijelentések még nyomaté­kosabban hangsúlyoznak : a diplo­máciai harcot Ankarában német részről lezártnak tekintik. A német sajtókommentárokban két dolog ér­demel különös figyel­m­et. Először, hogy a­­ diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását Törökország és Németor­szág között­ általában befejezett tény­nek tekintik. Ebből adódik a második figyelemreméltó vonás a sajtóközle­ményekben, amelyek ilyen lépés kö- vetkezményeit is megvilágítják, amint a Berliner Morgenpost írja: A diplo­máciai és gazdasági kapcsolatok meg­szakítása könnyen háborúhoz vezet­het. A kezdeményezés ehhez a végső lé­péshez azonban Ribbentrop birodalmi külügyminiszter sajtóelőadója szerint már nem Törökország kezében van, mert „Ankara csak addig a percig ura a helyzetnek, amíg a diplomáciai kap­csolat megszakítására vonatkozó végső szót ki nem mondta“. A német kül­ügyi hivatal sajtófőnökének nyilatko­zatából nem nehéz arra következtetni, hogyan ítélik meg pillanatnyilag a török-német problémát és hogyan fog reagálni a német politika Ankara lé­pésére, ha a nemzetgyűlés — amit Berlin valószínűnek tart — megsza­vazza a diplomáciai kapcsolatok meg­szakítását. Német külügyi körökben Török­országnak ezt a ma már biztosan várható végső lépését mindenekelőtt azzal indokolják, hogy Ankara angol­szász és szovjet nyomás alatt lebe­csüli a Német­ Birodalom katonai ere­jét. Általában nem vonják kétségbe, hogy Törökország a diplomáciai kap­csolatok megszakításával a háborútól való távolmaradását akarja biztosí­tani. Ez azonban­­— ahogy a német külügyminisztériumban mondták — csak teoretikusnak tekinthető. Török­országnak ugyanis — és ezt tekint­hetjük mértékadónak a további fej­leményekre vonatkozóan — gyakor­latilag már nem áll módjában távol­­maradni a háborútól. Bor Sári. Angolszász követelés: Törökország szakítsa meg Német­országgal fennálló kapcsolatait Ankara, júl. 31. (Német TI) A brit és amerikai lapok újabban a török­angol szövetségre való hivatkozással követelik, hogy Törökország szakítsa meg Németországgal fennálló kapcso­latait. A török lapok kifejezésre jut­tatják azt az álláspontjukat, hogy a török kormány az angol, amerikai és a szovjet nyomás következtében az előtt a kérdés előtt áll: teljesítse-e a török nép kívánságát s maradjon-e kívül a háborún, szolgálva ezáltal a törökség életérdekeit, avagy per­ig en­gedjen az­ angolszászok és a Szovjet nyomásának. Ha a török kormány engedne a nyomásnak, politikailag és katonailag nehéz helyzetbe hozná az országot. ”­ Angolszász tüzérség lövi a pisai ferde tornyot Berlin,, júl. 31. (NST) Mint illetékes katonai helyről közült, angolszász üte­gek tüzérségi tűz alatt tartják a világ­hírű pisai ferde tornyot. A szövetsége­sek azzal az indokolással kezdték--t meg a ferde torony kivetését, hogy a néme­tek megfigyelőhelynek használják a tornyot. Német katonai részről ezzel szemben a legnagyobb nyomatékkal megállapítják, hogy sem a toronyban nincs német megfigyelőhely, sem a to­rony körzetében nincsen semmiféle né­met katonai szerv vagy építmény. Ha a pisai ferde torony, az emberiség kul­túrtörténetének ez a pótolhatatlan ér­téke műemléke rombadől, úgy a fele­lősséget ezért kizárólag a szövetsége­sek viselik, — teszik hozzá illetékes német részről. Augsburgot bombázták hétfőn délután Berlin, júl. 31. A Német TI érte­sülése szerint hétfőn a kora délutáni órákban nyugat felől északamerikai terrorrepülők hatoltak be Délnémetor­­szágba. A rossz látási viszonyok között, München és Augsburg városára dob­ták bombáikat. Német légvédelmi erők hatásosan támadták az ellenséges kö­telékeket. Külpolitikai hírek A pápa fogadta a bolsevistaellenes lengyel tisztek küldöttségét. Velencében a Justinian-palota fel­­robbantása miatt agyonlőttek tizen­három anarchistát. Németországban ötven évre emeltek­ fel a munkaköteles nők korhatárát. Graziani tábornok vette át az összes olasz fegyveres erők parancsnokságát. Procope volt washingtoni finn követ Helsinkibe érkezett. Bonomi kormánya engedélyezte egy kommunista hivatalos közlöny meg­jelenését. Gróf Volpi, volt olasz miniszter, harmadszor is Svájcba menekült. Sztálin megkapta a legmagasabb szovjet kitüntetést, a „Győzelem ér­demrendjét". A brit tengeralattjárók fokozott te­vékenységet fejtenek ki a norvég vi­zeken. Moravec cseh­ propagandaügyi mi­niszter a Németországgal való szoros együttműködés mellett, nyilatkozott. A Mobil Nemzetközi Rzállizmá- K­ayozási rt. mély megilletődéssel att közli ügyvezető igazgatójának, Krizmanicsi János urnak július 26-án történt elhunytát­a! A megboldogult 13 éven át példás fa ügybuzgósággal és kiváló szaktudás-­­ sal intézte a vállalat ügyeit. Emlékét ■ mindig igaz kegyelettel fogjuk­­ őrizni. |

Next