Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-18 / 40. szám
szabályozása az egyháznak a hívek közönsége általi ellenőrzésében található fel. Dalmátiát illetőleg is több óhaj hozatván fel, a kir. biztos megjegyzi, hogy a dalmát egyházmegye képviselői azon intézkedések elfogadásában, melyeket a congressus maga elé tűz, vonakodnának még most tárgyalásokba ereszkedni. Ha tehát e tekintetben a jogosultság óhaja nem fog észrevétlenül maradni, ezt a viszonyok szabályozása és e szabályozás legfő helybenhagyásának kellene megelőznie s legfelsőbb helyen kérelmezendő volna, hogy a dalmátiai hitrokonok a csatlakozás iránt megkérdeztessenek. Hogy tehát ez ügyben kedvezőbb időpontra kell várni, magától értetődik. Ami e congressus kiegészítését illeti, arra kell figyelmeztetnie, hogy maguk a választási congressus tagjai kérelmezték , hogy a románok kilépte után mandátumjaik hosszabbíttassanak meg. Az illetékesség tehát tettleg elismertetett. A románok kiléptével különben a választási kerületeket másként kellene berendezni s igy az uj választások megtételére hiányzik az alap. Íme a vita főpontjai , mely után a felirat egyhangúlag elfogadtatott. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. *% Megjelent : „Magyarország anyagi érdekei.“ Nemzetgazdasági folyóirat. Szerkeszti és kiadja Szathmáry Káróly. I füzet, 10 nyolcadrét iv. Pest 1865. Emiik Gusztáv, m. ak. nyomdász. A füzet gazdag tartalma következő : Széttekintés a nemzetgazdaság terén. Keleti Károly. Mire törekedjünk? Trefort Ágoston. Az országos m. gazdasági egyesület közgazdasági szakosztályának működése a múltban, szándékai jövőbe, Közlekedési eszközeink hiányai. Lónyay Menyhé rt. A hazánkban eddig vaspálya nélkül lévő vidékeket mi módon lehetne olcsó vasutakkal ellátni. Hollán Ernő: Párhuzam a vasutak körül Ausztriában és Franciaországban követett eljárás közt, tekintettel a gazdaságos építés és kezelésre. Gr. Zichy Ferenc: Országos intézkedés az ugarlegelőkről. A telepítésekről Korizmics László és Gorove István. Szabadkereskedés Angliával (első közlemény) Sz. K. Mozgalmak egy dohánykiviteli társulat alakítása mörül. Sza thmár i K. A magyar erdészegylet véleménye a községi erdők ügyében. Közintézetek és vállalatok. Magyar földhitelintézet. Nemzeti bank. Belga bank. Alagúttársaság. Dunagőzhajózási társaság. Budapesti lánchid. Erdélyi kölcsönös tűz- és jégkármentő-társulat. Pest-losonc-besztercebányai vasút. Bécsi hitelbank. Angol postahivatalok takarékpénztári üzlete. Nemzetközi kiállítások 1865- ben. A Dublinban, Stettinben, Köllnben, Portóban és Prágában tartandó kiállítások programmjának ismertetése. Közgazdasági szemle: Az úrbéri rendezések ügye. Magyarország terhei. Bácsmegye kendertermelése. Hajózási forgalom Triestben. Az adó-executiók száma. A vám egylet cukoripara. Kukoricából cukor. A kölcsönösen segélyező társulatok Franciaországban. Részvénytársulatok Angliában. Az olasz kereskedelmi minister a segélypénztárakról. A petróleum Amerikában. Uj földvételi társulat Belgiumban. Porcellángyár Stájerországban. A gyapottermelés Palermóban. Az orosz budget. Amerika pénzügyei. Franciaország pénz-ügyei. A petróleum Galliciában. A vasutak építése. A bélyegalló-jövedelem. California aranykivitele. A vasbányák jövedelme. A kis lotteriák jövedelme. K ö n y v e s z e t. (A hazai nemzetgazdasági irodalom újabb termékei.) Hirdetés. Végig tekintve e cikkek sorozatán, fölösleges megjegyezni, hogy e vállalatban „századunk tudo- mánya“, a nemzetgazdászat nálunk oly közlönyt nyert, mely minden igénynek megfelel. A külföld nemzetgazdászati mozgalmairól benne az olvasó hű képet talál, míg a hazai érdekek nagy tárházából a nap és kor követelményei a leggondosabb kézzel vannak előtérbe állítva. Olvasóinknak bizonyára kívánatos szolgálatot teszünk, midőn szives figyelmüket e vállalatra felhívjuk, melynek első félévi folyama, öt oly füzetből áll, minő a most kiadott első. Előfizetési ár e félévi folyamra 5 o. é. frt. Előfizethetni a szerkesztőségnél. (Pest, szénatér, 5. szám, 1-ső emelet.) *i fr if I i M .tfpVí r.r fel. i VEGYESEK. Pest, febr. 18. — Ó Felsége Erzsébet császárné a ki- rályné tegnap éjjeli 11 órakor’ volt Drezdából Bécsbe érkezendő. Császár ő Felsége s több főherceg Császárné ő Felségét a vasúti indóházban várta. 1 — Ő Felsége f. é. febr. 4-től kelt legf. határzatával Kindermann Lajost, a magyar kir. udv. cancellária számvevői osztálya tisztjét, s kitűnő szolgálatainak elismeréseid, dijelengedés ! mellett, számvevő-tanácsosi címmel s ranggal leg- j kegyelmesebben kitüntetni méltóztatott. *** (A szathmári küldött? 6. g), miután Bécsben Ő Felségétől s a legf.rcs , sortoknál fogadtatott, mély köszönetét fejezte ki gr. Forgách Antal ő exojának, ki a küldöttség vezérletét Bécsben szives volt teljesíteni. Bécsből a küldöttség legtöbb tagja tegnapelőtt érkezett Pestre s tegnap volt kir. helytartó 6 exojánal , fogadtatáson. Haas Mihály szathmári püspök ő excjáinak vezérlete alatt itt, mint értesülünk, a következő urak voltak jelen : Szerdahelyi Pál volt a főispán, Somoskeőy Antal hétszemélynök , Kovács Ágost főispáni helyettes, Cseh Ferenc első alispán, Noé János közbirtokos, Békéssy Károly szathmári polgármester, Borosa Bálint és Mayer Ignác birtokosok, Fésűs Menyhért nagybányai polgármester, Kissely Károly cs. kir. álladalmi mérnök A küldöttség kérelmét a szathmári püspök adá elő kir. helytartó ő exojának, ki pártfogását megígérni s a vállalatra nézve befolyásáról biztosítni kegyeskedett. A küldöttség ez után a helyi, tanácsi alelnököknél kívánt tisztelegni, de csak Péchy Ferenc ő magát találhatá benn. Ma a küldöttség kir. helytartó ő excjánál hivatalos ebédre, s holnap sok reménynyel és megbízatása jó teljesítésének tudatával utazik Pestről haza felé. Mint értesülünk, Deák Ferenc csakugyan közrebocsátni szándékozik azon közjogi dolgozatát , melyet Lustkandelnek a jogvesztés szerencsétlen elméletén alapuló, s ellenünk intézett munkája előidézett. Az érdekes dolgozat mint halljuk, ma jelenik meg a„Budapesti Szemle“ legújabb füzetében. Reméljük azonban, s fel kell tennünk, hogy e közjogi fejtegetés külön s önálló lenyomatban is meg fog jelenni, mert kitűzött céljával s közjogi kérdéseink felderítésének szükségével ellenkeznék, azt az elterjedhetésnek káros akadályozása mellett, valamely gyűjteményes munkába örökre eldugni. — Székesfehérvári megyés püspök Farkas Imre ur Ő nagyméltósága, kit a szószéken, az oltár előtt s az egyházi kormány élén szintúgy mint a közéletben nagyra becsülni s forrón szeretni tanultunk, s ki templomok építése és isteni szolgálatra szentelt ékszerekkeli ellátása, iskolák és növeldék alapítása s felszerelése, s tudomány és művészet bőkezű pártfogolása, s mindennemű jóságos és lelki jóléten munkálódni érleint élt éá élete legszebb feladatának tekinti: a kereszténység isteni alapítója iránti szeretete és tisztelete ujabbi fényes jelét adta az által, hogy a Székesfehérváron felállítandó megyei kórház alapjához 1000 írttal járulni, s e jótékony intézet létesítéséhez csatolt közhajtásnak mielőbbi sikerülését a leghálább elismerést és köszönetet érdemlő e nagyszerű adományzása által hatályosan előmozdítani kegyeskedett. *** (Benedek táborszernagy) Veronából e hadikőről kelt hadi parancsában megjegyzi, hogy a német nyelvnek, mint a hadsereg nyelvének terjesztésére, nevezetesen a tisztek körében, különös gond fordítandó. Óhaját fejezi ki egyszersmind, hogy a minden tekintetbeni műveltség utáni törekvés különös gondban részesüljön, a parancsnokok gyűjtsék körükbe különönösen a fiatalabb tiszteket és jó példájuk által igyekezzenek hatni. Azon tisztek nevei, kik kiképzésükben nagy szorgalmat fejtenek ki, az évenkinti hadseregi jelentésekben a táborszernagynak név szerint fölemlítendők, ki ezt az elöljáróknak különös érdemül tudja be, s azokat Ő Felségének megnevezi, „mint olyanokat, kik a lovagias szellemet ápolják, a magasb versenyt, a nemes jellemek neveltetését előmozdítják s a közmüveiéért minden tekintetben elősegítik s valósítják.“ (A magyarországi műegylet) a m. hó 18- dikától f. hó 15-dikáig tartó kiállításból sorsolásra a következő festményeket vette meg : Zombory Gusztávtól két aquarelt, melyek Tiszafüredet s a Tökölyi várat tüntetik elő ; Hölperl Antaltól Prágában: „Gyámolítást kérő szegény Icán.“ Jansen Lujzától Düsseldorfban : „Esti tájkép.“ ; Marburger J. Salzburgban : „Cilién tó Staufen bogygyei“ ; Szemer Mihálytól Pesten : „Tanulmányfő“ olajfestményeket. (A debreceni új színház igazgatóságát) csakugyan Szerdahelyi Kálmán kapta meg s már alá is irta az illető bérszerződést. A nemz. színház Szerdahelyiben oly erőt veszt, mely egyelőre pótolhatlan. (A nemz. színháztól) távozandó s oda újra szerződendő tagok névsorát a „Sony“ következőleg állítja egybe : Az operától elmennek Hub ur - Nagy assz. s Hofbauer Zsófia k. a. A drámától Kovács Gyula s mint debreceni színházigazgató Szerdahelyi Kálmán, Piiorre K. asszony elmenetele még nem bizonyos. — Az operához újra szerződtetnek: Kondolányi Panni k. a. s Angyalfi ur. A drámához: Tímár úr s Ilirtting Mari k.a. A budapesti zenedében f. hó fokán megünnepelték Mátray Gábor igazgató és Engeszer Mátyás tanár negyedszázados működésének emléknapját. —s. — (Az életbiztosítás) oly tér, melyen az iparlovagok legújabban buján teremnek, így nevezetesen Pest külvárosaiban az állítólagos ügynökök egész raja jár, különösen a szegényebb néposztályokat szedik reá; a városi hatóságnál több ily csalási eset van bejelentve A biztosító társulatok saját érdekükben járnának el, ha az általuk megbízott hiteles „mozgó ügynökök“ neveit köztudomásra hoznák, a közönség pedig figyelmeztetendő, hogy csak ily teljes hitelű ügynökökkel bocsátkozzék tárgyalásokba. Szombathelyen megjelent: „Szent Márton toursi püspök valódi születéshelyének rövid története.“ irta Lakner Ede, szombathely-megyei püspöki szertartó. 6 iv. — Szent Márton születés helye már hosszabb vita tárgya. Annyi bizonyos, hogy a nagy szent, Pannónia Sabária városában született, de a felett már a XVIII-dik század vége óta vitáznak, váljon a mai győri szent Márton helyén hajdan állítólag létezett Sabária, vagy pedig Vas megye, latinul manap is Sabariának nevezett Szombathely nevű városa, mely a régi Colonia Claudia Sabaria romjaiból emelkedett, volt-e valódi születéshelye ? A Szerző sok történeti tanulmány alapján bizonyítja, hogy „Szent Márton nem a mai győri Szent-Márton helyén hajdan állítólag létezett Sabáriában, nem is a honi írók által latinul a vasmegyei Szombathely mintájára Sabáriának nevezett Bakony-Szombathelyen, hanem a régi Colonia Claudia Sabária területén fekvő vasmegyei Szombathelyen született . — Több tekintetből érdekes mű. *** Érsek-Újvár mellett tegnapelőtt egy vasúti őr a vaspályán keresztbe feküdt s az arra robogó bécsi vonat szétzúzta. E közben egyik kocsi ki is döccent a sínekről. ** Laub tegnapi hangversenyén a nemzeti színházban nagyszámú közönség volt jelen. Laub roppant tetszésssel fogadtatott. *** Egy Világosról érkezett hivatalos értesítés szerint mindazok, kiktől 1849-ben a császári hadsereg részére bor és pálinka reduiráltatott Szigeti nyugtatványozása mellett, illetékeik kifizetése végett az alispáni hivatalnál jelentsék be magukat. *** Egy helybeli posztókereskedő főnöke már hosszabb idő óta észrevette , hogy boltjából majd naponkint lopnak, a tetteseknek azonban nem tudott nyomára jönni. A józsefvárosi kapitányság végre tegnapelőtt kinyomozta az orgazdát s ennek vallomása szerint már 15 egyén fogatott el, köztük egy kereskedő-segéd , mint főtettes. Az összes résztvettek száma megközelítené a 40-et. Orosz-Kronstadtban a hó 14. d. u. 2 és 3 óra között csöndes levegő és 14—15° R. hideg mellett két melléknapot láttak, melyek a valóságos nap mindkét felén s a látkörrel egyenes vonalban fénylettek. Mindkét melléknaptól a valóságos napnak elrontott irányban két fénysugár cikkezott elő, mint valamely óriási üstökös uszálya. A magyaróvári gazdasági intézetet — mint egy kimerítő jelentésből értesülünk — 1861-, 1862- és 1863-ban évenként átlagosan 180 tanuló látogatta, kik közül 68 magyar a többi cseh, morva, lengyel, horvát, ausztriai, sőt néhány külföldi volt. 1858-ban az intézet csak 657a hold földdel birt kísérletekre, de később az államtól 60,000 ft subventiót nyert, és ekkor még 231 W* hold föld vásároltatott egy majorsággal, továbbá uj majorság állíttatott , gazdászati gépek vásároltattak és a gazdasági állatok szaporítottak. Az intézet kiadási budgetje 1864-ben 39,374 ft rondos és 4500 ft rendkivüli kiadásra rúgott. Minthogy az intézet saját jövedelme 22,883 fttal van megállapítva, az állam által, nyújtandó évi segély 20,991 ftot tesz. ■— A „Gen. Corr.“ jelenti: Egy Párison át Bécsbe érkezett turini távirat szerint Paduában a Lazarett tanár ellen elkövetett tüntetések miatt 80 tanuló elfogatott és 200 kiutasíttatott. Azon helyzetben vagyunk, hogy ezen hírt oda módosíthatjuk, miszerint Paduában 14 tanuló és 3 munkás elfogatott ugyan, de nem annyira a fennérintett tüntetés , mint inkább a miatt, mivel részint több az elfogottaknál talált irományok és más kompromittáló tárgyakból,részint az elfogottak némelyikének vallomásából azon meggyőződés merüttetett, hogy tanulók és munkások azon célból toborzottak, hogy kitörő mozgalom alkalmakor ahhoz csatlakozzanak, vagy lehetőség szerint annak élére álljanak. Amennyire az ügyállás eddig ismeretes, úgy látszik, hogy ezen toborzások eddig élő különös számbeli kiterjedést nem nyertek. *% (Csokonai rehabilitatioja.) Nehogy a debreceniekre azon gyanú háromoljék, hogy a jó Csolsonai nevét Csonaira izövics Hoiták, hogy tegnapi lapunkban a „Csonai“, Csokonai helyett, természetesen sajóhiba s a Nagy Benő ur által Csokonai által egykor lakott házra Debrecenben tett felirat így hangzik : „Csokonai Vitéz Mihály lakós halálozás helye.“—Erről szólva, mindnyájt megemlítjük, hogy e ház különben nagyon roskatag állapotban van, de remélhető, hogy a debreceniek, kik Csokonai iránt különös kegyelettel vannak, e házról is gondoskodni fognak. *** (A pest-budai dalárda) martius hóban a redouteban dalestélyt rendez. A pest-budai dalárdának egyik említésre méltó sajátsága, hogy tősgyökeres magyar szellem lengi át. (Púpos színtársulat.) Turinban jelenleg 40 tagból álló színtársulat játszik , mind a színészek, mind a színésznők kivétel nélkül púposak. Ezeket az egylábú táncosokkal kellene szerepeltetni. Nemzeti Színház. Ma febr. 18-án adatik : „Rigoletto“ Opera 4 flv. POLITIKAI HELYZET. Post, febr. 18. A távírda tegnapelőtt hozta meg Wiséman bibornok halálának hírét. A 62 éves férfi elhunyta most, midőn az enciclica által előidézett mozgalom egész Európán végig vonul, politikai jelentőséggel bír. A megboldogult mint államférfin és egyházfejedelem egyaránt kitűnő állást foglalt el, és a múlt évben, a gyapottermelő kerületek roppant ínsége alkalmával közzétett főpásztori levele is rendkívüli hatást szült. Főleg a katholikus Izland tekintett reá mint legbuzgóbb szószólójára, és neve igen gyakran díszlett a yorks canterburyi érsekekéi mellett, kik az anglikán egyház élén állnak. Utóbbi időkben gyakran említik őt a most uralkodó Pápa utódjául, ami — ha e remény nem valósult volna is, — eléggé előtünteti azon kiválólag kedvező véleményt, melyet Angliában magas tulajdonai és képessége iránt tápláltak. Életére vonatkozó bővebb adatokat „Anglia“ rovat alatt közös lapunk mai száma, azonban szemlénkben sem mulaszthattuk el a katholicismus e rendíthetlen bajnokának sajnos halálát érinteni. A politikai látkör felszínét most kizárólag a francia trónbeszéd monopolizálja, és nem is sodortatik le onnan egyhamar, hacsak valami fontosabb, vagy legalább fontosabbnak tartott esemény nem jő közbe. A tegnapi és mai bécsi lapok fölött tartott szemlénk máris igazolja, amit e tárgyban tegnap mondtunk, hogy tú biztos irányt ezen diplomatikai okmány nem jelöl ki , és azért a combinatióknak, s találgatásoknak vége-bossza nem lesz , minek folytán majd az is megeshetik, hogy például itt fehéret olvasnak ki belőle, ott pedig feketét, mire akár bitet is készek tenni, míg a tények utóvégre is azt bizonyítandják , hogy biz az sem nem fehér, sem nem fekete. Úgy történt. Mi akként magyaráztuk a trónbeszédet, hogy a császár még most is fennlobogtatni látszik bordeauxi jelszavát : „L’ empire c’est la paix.“ Véleményünket a „Botschafter“ is osztja, és a trónbeszéd ezen passusára támaszkodván : „engedjük át magunkat gond nélkül a béke munkálatainak“, azt mondja, hogy Napóleon eddig még egy trónbeszédében sem hódolt ily határozottan a békének. És a nevezett lap a francia császár ezen rendíthetlen békehajlama mellett csaknem egész rajongással lép sorompóba, midőn ezeket írja : „A császár sokszor meglepett ugyan szavaival, de sohasem ten semmit, mire a világot elő nem készítette volna. (?) Ha arra hívja fel népét, hogy gond nélkül engedje át magát a béke munkálatainak, hitelt adhatunk szavának, mert nem nyilatkoznék ily határozottan, ha a béke gyökeret nem vert volna már szivében.“(?) Ennyit a „Botschafter.“ A „Fr. Bt.“ szintén tökéletes kezességet lát a trónbeszédben a béke iránt. És a „Presse“ ? *» Előrebocsátja, mikép a francia trónbeszédeket főleg az jellemzi, hogy ha céljuk a nyugtalanítás , azt egészen elérik, de ha megnyugtatni akarnak, senki sem ad nekik hitelt, azaz nem bízik bennök, mert mindig kétséges : nincs-e bizonyos kibúvó ajtócska tartalékban, melyen keresztül a császár visszaléphet nyilvánított nézetétől, hogy egészen ellenkező ösvényre térjen ! A „Presse“ et tekintetben — úgy hisszük, — fején találta a szeget , azonban még tovább megy bizalmatlanságában, és inkább harcias mint békés szelleműnek tartja a trónbeszédet. Ugyanis következőleg folytatja cikkét: „a -^1, ,ulj \/íi Ilii fog történni ha Róma a francia seregek kivonulása után fellázad , és Victor Einan volt kiáltja ki királynak ? És igy éppen azon pont fölött hallgat , amely csaknem egyedül érdemelte volna meg a fejtegetést. Jogot ado szerint Franciaországnak fegyveresen interveniálni, ha az Interventiót pillanatnyi érdekének tekintendi, de azt is megengedi neki, hogy — azon ürügy alatt, miszerint a római nép szabadon határozhat saját kormánya iránt, s a pápa világi hatalmát kockára tegye, sőt feláldozza, tehát ne interveniáljon.“ De a „Presse“ tudhatná, hogy ezt a katholikus Franciaország nem tűrná, s hogy a Pápa feláldozása Napóleon bukásával végződnék A „Debatte“ szintén nem támaszkodik Napóleon békehajlamára, midőn így ír: „A béke óhajtása mindent túlszárnyal a mi beszédében az európai kérdésekre vonatkozik. Van-e azonban a békeszeretetben csak a legközelebbi jövőre nézve is biztosíték? Sokkal csekélyebb bizalmatlanság is elég ahhoz, hogy e kérdésre tagadó legyen a válasz, semmint a minőnek Napoleon iránt Európa viseltetik.“ Körülbelől így ír Napoleon trónbeszédéről a bécsi sajtó. Majd mi is elmondjuk tüzetesb nézetünket. ANGOLORSZÁG. (A „Times“ Izlandról) Az Izlandra vonatkozó, a válaszfeliratban tett jobbítmány , most valamennyi angol lapot foglalkoztatja. A „Times“ következőleg nyilatkozik felőle : „Az ír kérdés naponta sürgetőbben lép előtérbe, s megmérhetlen fontossága mindinkább feltűnik előttünk. Az óriási gyarmatbirtok, melyet szakadatlan háborúk s szerződési kötések segélyével állítottunk fel, az angol koronának inkább fényét mint hatalmát növeli, s minél tisztábban felismerjük ennek igazságát, annál inkább győződünk meg a szükségességről, hogy erőnk s jólétünk valódi forrásait ápoljuk. Ha Izlandot oly országgá tehetnek , milyen Angol- vagy Skótország, akkor elértük volna azt, mit őseink annyi gyarmatok alkotása, s annyi sziget elfoglalása által véltek elérni. Ez esetben tettleg kiterjesztettük volna birodalmunkat. Izland nyomorának oka fájdalom nem oly nemű, hogy elmondhatnék, miszerint az valamely kormány bölcseségétől, vagy bárgyuságától függ. Természettel arra rendeltetve , hogy pásztorország legyen, és állattenyésztést űzzön , ez ország a szokások , s népének hagyományai s irányzatai által földi mrvelővé estt, és szomorú tapasztalás