Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1865-05-15 / 111. szám

töltessék be? A közigazgatási apparátus hivatal­noki karával újonnan szabályoztatik, a politikai szer­vezet a szűkebb birod. tanács határozatát várja. De hiszi azt valaki a képviselőktől, hogy a politikai szer­vezet megszünteti a bureaucratiát, vagy tudják-e azt, hogy a szervezetnek célja az ügykezelésnek csak na­gyobb célszerűsége, egyszerűsítése, szűkebb módja s mindenekelőtt az igazságszolgáltatásnak a közigazga­tástól való teljes elválasztása? Kielégítő pénzügyi eredményt, valami borzasztó sokat, a­mit a tett szem­rehányásokból ítélve a közigazgatástól követelni lát­szanak, ezt az új szervezés valóban nem szolgáltat­hatja, mert a közigazgatást vezetni kell, s ehhez hivatalnokokra van szükség. Tehát e tekintetben is bizonyos határozatlan ideális föltevésekből indulnak ki, melyeket megvilá­gítva, háladatos beszédtárgyaknak lehet ugyan tekin­teni, de nem valamely practicus programm pontjainak.“ ERDÉLYI ÜGYEK. B­é c­s, máj. 14. (E r d­é l­y j­o g­a.) „Siebenbürgen und die ös­terreichische Regierung in den letzten zehn Jahren.“ E cím alatt Lipcsében Brockhausnál 162 lapnyi né­met röpirat jelent meg egy magyar tollából, ki Er­délynek Magyarországgali 1848-ki uniója jogtényé­­hez s a nagyfejedelemség régi alkotmánya (adó­­ujonc-engedélyezés stb.) jogszerűségéhez ragaszkodik. Miután mi e röpiratot még nem vettük, s úgy látszik, hogy a napi politikai irodalomban előkelő helyrel van hivatva,átveszszük egyelőre a „Vaterland“­­ból a következő ismertetést: A könyv szelleme letükröződik a következő rövid mondatban (77. lap) : „A magyar és székely nemzet Erdély alkotmányának alaposzlopait a száza­dok változó történetén át megőrizte.“ A szászoknak csak passiv szerep engedélyeztetik, múltjuk ignorái­vá van, az oláhok irányában a szerző tartózkodik ítélettől, s mint tiszteletre méltó kivételeket mutatja be azon oláh tisztviselőket, kik 1861-ben szintén vissza­­léptek. A röpirat , mely világosan és nyugodtan van írva, bár nem éles és aggodalmas helyek nélkül, azoknál is, kik mint mi — mondja a „Vaterland“ — vele teljesen nem érthetnek egyet, mert nagyon ki­­kizárólagosan magyarul van írva, komoly figyel­met fog kelteni. Mit Erdély anyagi sülyedéséről mond , az borzalmat keltő, csak a következő he­lyet idézzük : „A lakosság két­harmadrésze a legjobb akarat mellett is képtelen adóját to­vább is fizetni.“ (141 lap). Látható futólagossággal tárgyalja a szerző Erdély viszonyát Magyarország­hoz, a­mit az 1848-diki unióról mond, kevéssé illik a tényekhez. Előtte az unió a nagyfejedelemség joga­­inak biztosítása, sőt az erdélyi alkotmány tulajdon­képpeni megerősítése és befejezése (7. lap) ; a való­ságban pedig az egyesülést Magyarország azon törek­vése követte, hogy Erdélynek még nevét is megsem­misítse, továbbá Vay dictaturája s a rögtönítélő bíró­ság kihirdetése. Most, midőn néhány birod. tanácsbeli erdélyi képviselő is, pl. Baritz aggodalmukat jelentik ki a birodalmi tanácsban való további résztvétel felett, e röpirat nagy érdeket fog kelteni, s lényegesen mege­rősíti a fennálló ellenzéket. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Pest, máj. 15. E­m­i­c­h G. könyvkiadó-hivatalából megjelen­tek : A­b­a­l1 a­d­á­r­ó­l. Irta Greguss Ágost. Ko­­szoruzott mű. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. — E munka — mondották a pályabirák — egész széles­ségében, mélyében és magasságában felöleli a tárgyat s minden oldalát szemügyre veszi. A ballada külső és belső formájának meghatározásában beható és finomul különböztető elmét, a származás körül nem csak világirodalombeli tájékozottságot, hanem a mű­veltség-történeti eszmekörökig való emelkedést ta­lálunk benne, s a­mi szintoly lényeges, a ballad­a ama belső formájára nézve, melyben szerző igen helyesen a balladai forma lényegét keresi, taglaló ész és fogé­kony lélek nyilatkozik előttünk. Nem mellőzi szerző a kül- s belföldi aesthetikusok állítmányait sem, me­lyeket hol elfogad, hol módosít, hol elvet s ez teljessé teszi müvét; de maga azon közvetlenség s eleven felfogás, mely müvét vonzó olvasmánynyá teszi, bi­zonyítja, hogy az eredeti forrásokból, a jó balladák­ból, s azoknak is nem csak értéséből, hanem átérzésé­­ből merítette tanait. Ezenkívül igen világosan, sza­batosan tudja magát megértetni s definitei homályban nem hagynak. A mű nagy része a magyar balla­dáva­l foglalkozik s az eddigi magyar ballada-iro­dalomban kimerítő tankönyv. Felosztását illetőleg XI. fejezetre oszlik, melyekben a ballada meghatá­rozásának nehézségei, a románc meg ballada különb­sége, románcos és balladás képek, a ballada kelet­kezése, eredetisége s viszonya a népköltészethez, a nemzeti különbségek, a magyar nép-, ma­ Arany­ballada, végül a ballada meghatározása van elősorol­va. A 170 lapnyi könyv ára 1 ft. A száműzött leánya. Regény, irta Deg­­r­é Alajos. E mű a „Pesti Napló“ tárcájában jelent meg. Ara­­­ft 50 kr. Beethoven so­natáiból Rózsavölgyi és társa kiadásában megjelent a 3-dik kötet, mely az 57-dik sz. F.-moll, 78. Fis-dur, 79. G. . dur 81.Esdur, 90. E.moll, 101. A dur, 106. B. dur, 109. E dur, 110. Asdur, és 111. C. moll sonátákat tartalmazza. E nagybecsű s a zenélő­ közönség figyelmébe jutányos­­ságánál fogva is méltán ajánlható kiadmány e kötettel teljesen megjelent VEGYESEK. Pest, máj. 15. — Ő Felsége Ferdinand császár és ki­rály, hirszerint, máj. 20-dikán elhagyja Prágát s a Pleshkovitz kastélyban vesz nyári lakást. — Őfelsége gr. Lambert Károlyt, had­nagyot a hadseregben a cs. kir. kamarási méltóság­gal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. — Mihály orosz nagyherceg és neje, Olga Feodorovna nagyhercegné tegnap voltak Bécs­­ből Darmstadtba utazandók. A­mint Bécsbe az udv. palotába érkeztek . Felségeik a császár és császár­né által fogadtattak, kik különösen e célból Schön­­brunnból Bécsbe jöttek. Később a főhercegek,a főher­cegnők, az orosz követ s egyéb orosz kitűnőségek üdvözölték a magas vendégeket. *** (A magyar országgyűlés.) A „Wanderer“ tegnapi számának egyik vezércikkében a következő­ket írja: „Oly körökben, melyek a kormány s külö­nösen a magyar udv. cancellária szándéklatairól pon­tosan szoktak értesülve lenni, egész határozottsággal azon hit kering, hogy a magyar országgyűlés összehivatása körülbelül 14 nap (?) múlva meg fog történni, s hogy Magyarország fővárosa legkésőb­ben ez évi septemberben ismét együtt fogja látni a nemzeti képviseletet.“ *** Pest város tanácsának számos tagból álló küldöttsége Krászonyi főpolgármester s kir. helyt, tanácsos ur vezérlete alatt s több előkelő pol­gár csatlakozása mellett, múlt szombaton délelőtt tisz­­telkedett Liechtenstein Frigyes herceg, a ka­tonai főhadparancsnok urnál. — Múlt szombaton délután ment végbe Isten­ben üdvözült nagy érdemű hazánkfia Koller Fe­renc septemvir temetése Budán. Utolsó tiszteletére nem csak a magas királyi Curia s a megyei és városi hatóságok, hanem a km. kir. helytartótanács tagjai is, élükön maga a kir. Helytartó ő excja több cs. kir. tá­bornok és főtiszt kíséretében megjelentek. Mindenki nagy részvéttel osztotta meg az üdvözült derék fiá­nak, Koller huszárkapitánynak fájdalmas megindulá­sát, ki a gyászoló családot a temetésen képviselte. Áldott legyen az elhunytnak emléke! *** (A pest-lipótvárosi templom­építési kölcsönre) tegnapig 78.000 főt íratott alá. Az aláirók névsora abban a rendben, a­melyben jelenkeztek, következő: Az általános 1-ső magyar biztosító társaság aláírt 20,000 frtot, dr. Gross Ferenc pest-lipótvárosi kér. főorvos 1000 ftot, a bibornok herceg-primás­­ eminentiája 2000 frtot, a pesti taka­rékpénztár 10,000 frtot, Rupp Ignác örökösei 1000 frtot, Emmerling Károly 1000 frtot, Ranolder János veszprémi püspök ö­nmaga 1000 frtot, a Pannónia magyar viszont-biztosító­ társaság 5000 frtot, a triesti assecutationi generali 1000 frtot, Sebastiani Vilmos 1000 frtot, a Phönix biztosító társaság 1000 frtot, a Szent­ László-társulat 1000 frtot, a Riunione Adriatica di Sicorta biztosító­ társulat 1000 frtot, Walthier test­vérek 1000, a pesti légszesz-világítási társulat 1000 frtot, gr. Wensh­eim Krisztina 1000 frtot, Ebner Já­nos 1000, a pesti magyar kereskedelmi bank 10,000 frtot, a kalocsai káptalan 1000 frtot, Kasselik Ferenc 1000 frtot, az első austriai biztosító-társulat 1000 ft. Bartakovics Béla egri érsek ö­nmaga 1000 frtot, az „Anker“ biztosító-társulat 2000 ft, Lucenbacher Pál 1000 frtot, a cs. kir. osztrák hitelintézet 3000 frtot, a pesti biztosító társulat 5000 frtot, a pesti iparbank 1000 frtot, Lechner János 2000 frtot, összesen a fen­tebbi 78.000 frtot. *** Ő excja, gr. Andrássy György, mint említettük, közelebb azért időzött Pesten, hogy mint a múzeumi bizottmány elnöke vezesse a bizottmány tárgyalásait az 50.000 frtnyi legi. subventio felhasz­náltatása ügyében. Mindenek előtt, mint a „P. L.“­­ban olvassuk, a múzeum tetőzete újíttatik meg tete­mesben, miután némely helyen, mint pl. a képtár nagy termében, mely felső világítással van ellátva, már az eső­víz is keresztül hatolt. Itt oly nagyobb­­szerű megújítás szükséges, hogy a képtár 2—3 hóig zárva marad. A könyvtárban az olvasó­szoba rendez­­tetik be célszerűn, a szolgálatot itt két újonnan ki­nevezendő hivatalnok s egy szolga fogja teljesíteni.A könyvek s egyelőre a hírlapok bekötésére 1000 frt van határozva.A régiségtárt illetőleg azon intézkedés létetett,hogy a főlépcső alatti nagy raktárban jelenleg levő kőemlékekből a kisebbek a nagy előcsarnokban állíttatnak fel, hol néhány évvel ezelőtt virág- s gyü­mölcs-kiállítás tartatott, valamint a folyosókon, a na­gyobbak pedig a parkban. A természetiek tárában több terem újonnan bebútoroztatik, a múzeumkert vasrácsozata folytattatni fog,s végül a nagy lépcső felső része rácsozattal elzáratik, miután onnan már több gyermek lebukott. A kert rácsozatának kiépítését va­lószínűleg már legközelebb megkezdik az öt pacsirta utcában. *** (A montenegrói fejedelem) Bécsbe jön. Az „Andreas Hofer“ hadi kőzös e célból ment Cattaroba, hogy a fejedelmet onnan Bécsbe szállítsa. I­Fj. Sütő József, Záráról nevezett címze­tes apát, győri székes­egyházi olvasó kanonok, böl­csészet s hittudor, aranymisés áldozat f. hó 11-dikén hunyt el Istenben. A boldogult 82 évet élt és 56 évig mivelte az Úr szőlőjét. Béke poraira!­­ (Magyar földhitelintézet.) A ma­gyar földhitelintézet igazgatósága részéről ezennel értesíttetik a tisztelt közönség, hogy Frölich Fri­gyes úr, a­ki eddig a nevezett intézet pénzügyi osztá­lyát, mint igazgató, az intézet teljes megelégedésére vezette, saját kereskedői elfoglaltatásai és ügyletei miatt, ezen állomásáról lemondván, a pénzügyi osz­tály vezetését, további szabályszerű intézkedésig, ideiglenesen közvetlenül az intézet elnöksége vette által. Kelt Pesten, a magyar földhitelintézet igazgató­ságának 1865. május 13-án tartott üléséből. Lónyay Menyhért, alelnök. Csengery Antal, titoknok. *** (Kineveztetések a megyékben.) Pozsonyban P­odhránszky Béla barsmegyei főjegyző rendes törvényszéki előadó ülnöknek. Biharban dr. M­a­­y­e­r Ágoston orvos-sebésztudor a megyei nyilvános kórház első főorvosának neveztetett ki, dr. Fuchs József, ugyanazon kórház másod­orvosa pedig tisztb. főorvosi címmel ruháztatoa főt. Szepes megye főispáni helytartója P­i­g­e­r János törvényszéki kiadót a tátra-aljai járás 1-ső k­e­rületének rendes esküdtjévé, ennek helyébe T­e­ö­k­e József megyei írnokot törvényszéki kiadóvá és M­a­­tyasovszky Ferenc volt cs. kir. kapitányt e me­gye tiszteletbeli alszámvevőjévé nevezte ki, C­z­i­­b­u­l­a András megyei írnokot pedig esküdti címmel ruházta fel, — nemkülönben a XVI. szepesi városok kerületénél Gr­o­s­z János kerületi ülnök nyugalma­­zása folytán üresedésben jött kér. ülnöki állomásra W­e­i­s­z Gusztáv, eddigi kér. helyettesített főügyészt, Hradszky Antal kér. helyettesített főjegyzőt pe­dig főügyészszé és Fest Ottó kér. aljegyzőt fő­jegyzővé, végre Bukovinszky Antal tiszte­letbeli kér. aljegyzőt rendes aljegyzővé nevezte ki. *** A mult hetekben elhunyt Pilat urnak nagy lelki vigasz­ra vált, hogy Pápa­i Szentsége öt, mint az egyház egyik leghívebb fiát, 10 hétig tartó kíntel­jes betegségében távirati utón áldásában részesíteni méltóztatott. *** Ő Felsége a Dante ünnepélyt irodalmi és művészeti jelentőségében méltányolva, s azon óhaj­ban, hogy fényéhez járuljon, f. hó 2­káról kelt legf­­elhatározással megengedni méltóztatott, hogy a pa­­duai egyetemnél „Dante-alapítvány“ név alatt 500 frtnyi ösztöndij alapíttassék. Ez ösztöndij oly jó és szegény tanulóknak fog az 1865—66-dik iskolai évtől kezdve jutni, kik a paduai egyetemen végzik a bölcsészeti tanfolyamot, erkölcsi és politi­kai feddhetlenségük bizonyítványait kimutatják s a tanfolyam befejezése után a tudomány vagy irodalom oly ágának szentelik magukat, mely alkalmasnak látszik Dante-emléke megtisztelésére vagy hírének tisztább világításba való állítására. Az ösztöndijt a paduai cs. kir. egyetem bölcsészeti karának előter­jesztése nyomán az államminiszer úr adományozza mindig két évre. Egy pesti lapban foglalt azon hit ellené­ben, miként Pest városa tanácsa az ujtéri német szín­ház részére a községi pénztár terhére 20,000 frtnyi évi segélyt szavazott volna meg, a tegnapi hir­­lapok kijelentik, hogy e hir egészen alaptalan , minthogy ily subventio megadása vagy meg nem adása a vá­rosi hatóságnál eddigelé tanácskozás tárgyát sem ké­pező, sőt eziránt még kérelem sem nyujtatott be. —s.— (A mosonyi rejtélyes halott.) Nemrég irtuk, hogy egyik mosonyi vendéglőben egy idős egyén hirtelen halállal múlt ki s miután semmi ok­mány sem találtatott nála, miből kiléte megtudható lenne, ezt a hatóságok nyomozzák s az elhunyt fény­képe is a pesti hatóságnak megküldetett. A kép után, mint halljuk, ráismertetett, hogy az elhunyt M. pest­­rókusi gyógyszerész volt, ki Pestről hosszabb idő óta nyomtalanul eltűnt. —s.— B­­ z e n t i pestvárosi főkapitány ur há­romheti szabadságidővel elutazván, az összes város­kapitányság vezetését Stadler Endre ur a bel- és lipótvárosi kapitány s városi alkapitány vette át. *** Csokonai V. Mihály fuvoláját, — melyen a költő, bizalmas baráti körben oly gyakran hallatá „Csikóbőrös kulacs“-a dallamát, — jelenlegi birtokosa, a debreceni főiskola régiséggyüteménytá­­rába akarja, mint legilletékesb helyre beadni. E fu­volának mostani birtokosa I. Dömsödy Károly ur, kinek birtokába e hangszer imigy került. — Az 1802 dik évi nagy tűzvészkor Csokonaiék háza is lángok martalékává válván, kismesterutcán lakó P­á­n­d­y János, (a fuvola mostani birtokosának anyai részről volt nagyatyja,) házánál a leégett köl­tőnek s anyjának lakást ajánlott, kik is két évig lak­ván Pándy Jánosnál, midőn tőle távozónak, a költő, fuvoláját hagyá emlékül a vendéglátó házi ur fiainak Lajos és Károlynak. Utóbbi, halála előtt pár évvel, mint nagybátyai ajándékot hagyta azt mostani birto­kosára. („Hogy.“) *** Nt. Ethel Sebők László egri papnöveldei tanfelügyelő és főegyházi hitszónok , „Örömvirág“ cím alatt ft. M­á­r­i­á­s­s­y Gábor palaeopolisi püspök ur ő mlgának tegnap történt consecratiója alku.Imára igen lelkes költeményt irt s adott ki. *** A hadügyministerium e ha 3­dikáról kelt elhatározással az 1864-ben keletkezett hazafias hölgy­­egylet-alapítványt helybenhagyta. Ez alapítvány 64.800 párt értékű nemzeti kölcsönkötelezvényekből áll, mely tőke kamatja 54 alapítványi hely javadal­­maztatására fordíttatik rokkant katonák számára. *** Gellencsérnek Somogyban most folyó rablópere oly jelenségnek látszik, mely megérdemle­­né, hogy ez ügyről hivatalos úton bővebb felvilágosítás nyujtassék. A vizsgálatok befejezése után ez remél­hetőleg meg is fog történni, miután az eddig köztudo­másra jutott adatokból következtetve, itt nem egy­szerű rabló­csoport , hanem oly meszsze szétágazó rablási szövetkezés forog fenn, mely majdnem a hi­­hetlenséggel határos. Egy kaposvári levelező újabban is megerősíti azon előbbi adatot,hogy Gelencsér rab­lási hálója egészen Portugálig terjed. Kaposvá­rott a múlt napokban is részint rablásért, részint orgazdaságért három embert akasztottak s a rögtön­itélő bíróság újra kihirdettetett. *** Az egyetemi dalárda e hó 18-án majálist rendez a zugligeti fácánnál. Délelőtt kirándu­lás a hegyek közé, ez után közös ebéd és tánc. A da­lárda éneke mellett magyar zenekar is fogja mulattatni a résztvevőket. *** A pozsonyi polgárság e hó 9-én temette el legidősb tagját, egy cipészt, ki 99 évet élt. Ez vég­szavaiban azon kívánságát fejezte ki, bár megélhetné még azt a 8 napot, mely századik születés­napjától elválasztja, hogy megünnepelhetné százados életét. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma máj. 15-én adatuik . Egy millió. Vigj. 3 flv. A győzelmes Sherman tábornokot ily kemé­nyen defavoyálni; ez francia fogalom szerint valami hallatlan dolog! A mindenesetre igen érdekes Sher­ma­n-eset Stanton hadügyminiszer hivata­los közleményei szerint ekképpen folyt le : Ápril 21-dikén futár érkezett Sher­man táborából a washingtoni fehér házba, és meghozta a Johnstoneval kötött fegy­verszünet feltételeit , mire az elnök rögtön kabinet-ülést hívott össze, s előterjeszti az ügy állását. Grant tábornok, a­ki éppen New Yerseybe,haza szándékozott utazni,szin­tén felkéretett, hogy vegyen részt az ülésben. Mihelyt a Sherman és Johnstone kö­zötti megállapodásról értesült, kijelentette : mikép az előbbi túlment hatáskörén, és így az általa megállapított föltételek a kormányra nézve nem kötelezők. Lincoln határozatá­ra hivatkozott, melyet az hasonló kérdésben hozott. Lee ugyanis március elején összejö­vetelt kérvén tőle, hogy a béke föltételeit közösen állapítsák meg, ő (Grant) meg­küldte levelét Lincoln elnöknek, és ez mi­után néhány percig gondolkozott, sajátkezű­­leg következő végzést szerkesztett, a hadü­gy­­miniszerre bízván annak kézbesíttetését: „Grant vezérőrnagy! Az elnök meg­hagyta nekem, hogy tudassam, mikép nem óhajt ön és L­e­e tábornok közt tanácskozást, kivéve ha ennek célja c­upán az ellenséges sereg capitulatiója vagy alárendelt s tisztán katonai ügyek feletti tárgyalás,­­ továbbá azon utasítást akarja,hogy ön semmiféle poli­tikai kérdés felett ne határozzon, sem ne ta­nácskozzék, mert azokat az elnök magának tartja fenn, és sohasem engedendi meg, hogy katonai tanácskozmányok és egyezkedések tárgyát képezzék. Használja ön fel kivívott előnyeit időközben is egész esélylyel. Was­­shington, 1865. mártius 3-dikán. Stanton Edvin:“ Grant fölemlíté eljárását, melyet Lee capitulatiója alkalmával követett. Túlságosan nagylelkűeknek tartotta a capitulatió akkori föltételeit, miután azonban azok Lincoln által állapíttattak meg, nem volt ellenök kifogása. Nézete szerint egészen más föltételekre kényszeríthette volna Lee tábornokot, me­lyek azokat, a­kik Lincoln szelídségét ro­­szalták, kielégítették volna, — de mert min­dig azon célt tartotta szemei előtt, hogy Lee tisztjeit ne alázza le, és mert mindenekelőtt az engedelmességet tartotta kötelességének, a Lincoln által kijelölt feltételeket terjesz­tette Lee elé. Miután egyébiránt ezen stipulatiok a kormány által elfogadtattak, és a nép nagyobb részét is kielégítették, eddig még nem volt oka azokat megbánni. Azonban azon — miként mondó — il­domtalan és önkényes nagylelkűség felett, melyet Sherman tanúsított nagyon bosszan­­kodók, kijelentvén: mikép az utóbbi által el­fogadott föltételeknek a kormány által rögtön meg kell semmisíttetniök. Ha Sherman tábornok Johnstone capitulatióját oly föltételek alatt követeli vala, melyek mellett Lee rakta le a fegyvert, ha a fölkelő államok politikai status quo-ját nem vonja tárgyalásokba, és az unióba leendő visz­­szalépés kérdésével nem foglalkozik. Grant is szívélyesen üdvözölte volna eljárását, mert ez,­, a politikai rész eldöntését a polgári ható­ságok elhatározására s a törvényszékek íté­letére bízza, de Sherman önkényileg járt el, és mint katonai parancsnok túllépte hatás­körét, intézkedéseit tehát defavoyálni kell. Johnson s a kabinet valamennyi tagja feltétlenül osztották Grant nézetét, határo­zottan rászalták Sherman eljárását. Leginkább boszankodtak az elnök és a hadügyminiszer, kinyilatkoztatván , hogy Sherman legott hivassák vissza, John­stone tábornok pedig mindaddig, míg meg­adja magát, egész erővel üldöztessék. Grant tábornok megkerestetett, hogy azonnal Észak-Carolinába menjen, és vegye át Sherman serege vezényletét. J­o­h­n­­stone-t bár­merre tartson, erélyesen űzvén. Grant közvetlenül az ülés után Sher­man­hoz utazott, tudatta vele a cabinet hatá­rozatát, valamint Johnstone tábornokkal is azt, hogy a kormány által jóvá nem hagyott fegyverszünetnek vége, mire ez — miként tudjuk — éppen oly feltételek alatt capitulált mint Lee. A washingtoni cabinetnek nézetünk sze­rint nem volt arra szüksége, hogy azon oko­kat fürkészsze, melyek Shermant eljá­rására birták . Sherma­n­ban csak a tábornokot lehetett s volt szabad látnia, a ki túllépett körén, s a kit a törvény és fegyelem tiszteletben tartására kellett visszavezetni. — Meglehet, hogy e defavoyálás folytán lelépend a tábornok, a­ki legtöbbet járult a haza meg­mentéséhez, és ez mindenesetre szerencsétlen­ség volna, de sokkal nagyobb veszedelem leen­ne a köztársaságra nézve az, ha bármi- POLITIKAI HELYZET. Pest, május 15. A francia és angol sajtó e pillanatban csaknem amerikai ügyekkel foglalkozik. A „Times“ és „Morning Post“ tökélete­sen helyeslik , hogy a washingtoni cabinet Sherman tábornokot — mert Johnstone tábornokkal a capitulatió iránt alkudozván, a dolog politikai részébe is beavatkozott, — rendreutasította, míg a „Daily News“ szintén azt mondja , mikép Sherman roppant hibát követett el , s nagyon is túlzott gyön­gédséget fejtett ki az ellenség irányában. Ellenben a francia lapok magukon kí­vül vannak csodálkozásukban, hogy az észak­amerikai polgári hatalom elég merész volt a

Next