Pesti Műsor, 1968. november (17. évfolyam, 35-39. szám)

1968-11-01 / 35. szám

Szombaton, 2-án E-bérlet, 3. előadás Kezdete 7. vége 11 előtt HAMLET Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: SZOKOLAY SÁNDOR A szövegkönyvet Shakespeare tragédiája alapján Arany János fordításából SZO­KOLAY SÁNDOR állította össze. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította : Oberfrank Géza. Vezényel : PÁL TAMÁS Tóth Sándor palcsó Sándor Jablonkay Éva Miller Lajos Antalffy Albert Turpinszky Béla Andor Éva Bódy József Jagasich Péter Rozsos István id. Veress Gyula Jánosi Péter Békás János Begányi Ferem Marton Éva Katona Lajos Karizs Béla Szendrődi Ede Kovács Péter Somogyváry Lajos Szellő Lajos Császár Péter * I. felv. 1. kép: A helsingőri vár előtt szellem kísért: Dánia nemrég elhunyt ki­rálya. Hiába próbálják az őrállók szóra bírni, néma marad. 2. kép: Claudius ki­rály bejelenti, hogy megfogadva tanács­adói szavát, feleségül vette az elhunyt Hamlet király özvegyét, Gertrúdot. A ki­rály az ifjú Hamletet arra inti, ne túlozza el gyászát. Az udvar elvonul. Hamletet értesítik apja kísértő szelleméről. — 3.. kép: Ophélia búcsúzik a­ Franciaországba tartó Laertestől. Polónius áldását­­­­adja­­fiára. — 4. kép: A kastély előtt újra megjelenik a szék­em. Hamlet szóra bírja, s megtudja, hogy­­ atyja gyilkosig, áldo­zata lett. Gyilkosa: Claudius. 2 * 4 II. felv. 1. fel. :• Ophelia ijedten mondja el apjarták, Polóniusnak, hogy Hamlet ,.mily zavartan közeledett feléje. — 2. jel.: Clau­dius megbízza udvaroncait: tudják meg Hamlet viselkedésének okát. — 3. jel.:­ Polonius felolvassa Hamlet Ophéliához írt szerelmes levelét a királynak. — 4. jel.: Polonius és Hamlet párbeszéde. — 5. jel.: Hamlet a király udvaroncaival találkozik. — 6. jel.: Színészek érkeznek, Hamlet eljátszatja velük apja megöleté­­sének történetét. 2. kép. 1. jel.: Claudius és Polonius Ophéliával akarja tőrbecsalni Hamletet. — 2. jel.: Hamlet monológja: „Senki, vagy nem lenni ...” — 3. jel.: Hamlet találko­zik Ophéliával, s elátkozza. — 4. jel.: Claudius elhatározza: Angliába küldi Hamletet. — 5. jel.: A színészek a terve­zett előadáshoz készülődnek. A királyi udvar is bevonul. Claudius nem tudja nézni a történetet, elveszti önuralmát. III. felv. 1. jel.: Hamlet Gertrúdhoz in­dul. — 2. jel.: Gertrud szobájában Polo­nius elbújik a függöny mögé, hogy ki­hallgassa Hamlet és anyja párbeszédét. Hamlet leszúrja az aggastyánt. 2. kép. 1. jel.: Hamletet Angliába szám­űzik. — 2. jel.: Ophelia megőrül, s ön­gyilkos lesz. A király arra biztatja a ha­zatért Laertest: álljon bosszút. — 3. kép: Két sírásó friss sírt hántol a temetőben, amikor Hamlet Horatióval odaérkezik. Ophelia temetési menete közeleg. Hamlet felfedi kilétét, s összetűz Laertesszel. — 4. kép: Laertes és Hamlet párbajt vívnak. A Hamletnek szánt mérgezett italt a ki­rályné issza meg, a mérgezett kard mind­két vívót halálra sebzi,­ Hamlet pedig még leszúrja vele Claudiust. Hamletet himni­­kus zene hangjai mellett viszik a rava­talra. Claudius .................. Hamlet . . . . Gertrud . Horatio . . . . . Polonius Laertes.................. Ophelia.................. Hamlet atyjának szelleme . . . Irpsencrantz . . . Guildenstern . . . Marcell­us Bernardo Francisco . . . . Színészkirály . . . Színészkirályné Lucianus . . . . I. sírásó . . . . . II. sírásó . . . . Pap.......................... Osriik ...... Nemes . .­­ . . Hírnök.................. November 1—7-ig PM Vasárnap, 3-án de. Általános iskolai­ bérlet, II. sorozat, 2. előadás Kezdete 11. vége 2 után A SZEVILLAI BORBÉLY Víg dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GIOACCHINO ROSSINI Szövegét írta: P. A. C. de BEAUMAR­CHAIS (1732—1799) után Cesare Sterbini. Fordította: Harsányi Zsolt és Blum Ta­más. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: KÓRODY ANDRÁS Gróf Almaviva . . Bartolo orvos . . Rosina.................. Figaro borbély . . Basilio, zenemester Berta...................... Fiorillo . . . . .­örtiszt.................. Ambrozio . . . . Jegyző .................. Korondy György Galsay Ervin Erdész Zsuzsa Bende Zsolt Domahidy László Erese Margit Pálfy Endre Széki Sándor Kőváry Richárd Klätzer Alajos I. felv.: Almaviva gróf Rosinária, Bar­tolo doktor gyámleányába szerelmes. Szerenádot ad ablaka alatt, s Figaro ta­nácsára Lindoro álnév alatt valja meg szerelmét. A házból Rosina gyámatyja lép ki, aki maga pályázik gazdag gyám­leánya kezére. - II. felv.: Almaviva ré­szeg tisztnek tettetve magát, beszálláso­lási jeggyel lép be Bartolo házába. Nagy bonyodalom támad. A botrányra oda­siető őrség parancsnoka előtt azonban a gróf felfedi kilétét, mire azok nagy tisz­telettel üdvözlik. - III. felv.: Másodszor énekmesternek. Don Basilio tanítványá­nak öltözve lép Bartolo házába. Várat­lanul megérkezik Don Basilio is. Bar­tolo kidobja az álénekmestert. Most már maga siet jegyzőért, de mire visszatér, Almaviva és Rosina egybekeltek. Vasárnap, 3-án este Mozart—Wagner-ciklus, 1. előadás Kezdete 7 vége Vall után DON JUAN Dalma 21 felvonásban (10 kép) Zenijét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART I­I (1756—1791) Szövegét írta: Lorenzo da Bonte. Fordl­­í­totta: Harsányi Zsolt (1687—Ren­dezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Oláh Gusztáv. Jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: LUKA­ éS ERVIN Don Gonzalo­ . . . Fodor János Dom­ha Anna . . Bünszt Mária Don Ottavio . . . Bartha Alfonz Don Juan . . .­­. Melis György Donna Elvira . . . Sándor Judit Leporelló . ... Bordás György Masetto..................Dene József Zerlina ... .. . Koltay Valeria Don Juan erőszakoskodik­ a kormány­zó leányával, Donna Annával és a leány segítségére siető öregembert leszúrja. Don Ottavio, Donna Anna vőlegénye fo­gadalmat tesz, hogy bosszút áll. Don Ju­annak útjába kerül Donna Elvira, akit elhagyott. Szemet vet Zerlinára, aki most üli mennyegzőjét Masettóval. Don Juan utasítást ad Leporellónak, hogy rendezzen bált, s hívja meg a lakodal­mas népet. A palotában szól a zene. Zer­lina és vőlegénye, Masetto Don Juannal együtt érkezik Donna Anna, Donna Elvira és Don Ottavio. Leporello meghívására szintén belép a palotába. Don Juan egy elhagyott szobába csalja Zerlinát, a lány sikoltására betörik az ajtót. Don Juan elmenekül. Don Juan szerenádot akar adni Donna Elvira komornájának, s ruhát cserél Le­porellóval. Az erkélyen azonban Elvira jelenik meg. Lesiet az utcára és a Don Juan köpenyébe rejtőző Leporelló kar­jaiba szalad. Masetto néhány parasztle­gény segítségével el akarja verni Don Juant, de az félrevezeti őket. Don Juan a temetőben a megölt kormányzó szob­rát gúnyosan vacsorára hívja. A temetői szellemi is megérkezik, és Don Juant a pokolba taszítja.­ Kedden, 5-én A­ bérlet, 3. előadás Kezdete 7. vége 10 után FAUST Op­era 4 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES FRANÇOIS GOUNOD Szövegét JOHANN WOLFGANG GOETHE (1749—1832) nyomán Jules Barbier és Michel Carré írta, Lányi Viktor (1889—1962) fordította. Rendezte: Békés András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A koreográfiát tervezte és betanította: Seregi László. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: MADARASSY ALBERT Faust Udvardy Tibor Mefisto . . . . . Szalma Ferenc Valentin ..... Sebestyén Sándor Brander ..... Bordás György Margit...... Andor Éva Siebel ...... Gábor Artemisz M­árta......................................... Palánkay Klára A WALPURGIS KJ táncai: I. szám: For­­gách József, I. szám: Pártay Lilla és Sterbinszky László. III. szám: Perlusz Sándor. IV­ .szám : Gombkötő Erzsébet, Csarnóy Katalin. V. szám: Kékesi Mária. VI. szám: Kolozsvári Dóra, Maros Éva, Dvorszky Erzsébet, Molnár Ferenc, Nagy Zoltán, Zilahi Győző Faust eladja lelkét Mefisztónak, cseré­be visszakapja fiatalságát. Az ifjú Faust elcsábítja Margitot, s párbajban megöli a lány testvérét, Valentint. Margit elkese­redésében és szégyenében meggyilkolja gyermekét, ezért halálra ítélik. Faust ki akarja szabadítani, de Margit visszauta­sítja. Lelke megtisztul a­­bűntől, az áldo­zatvállalás megváltja őt. Csütörtökön, 7-én C-bérlet, 3. előadás Kezdete 7. vége­n 40 után ANYEGIN Lírai jelenetek 7 képben. Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: A. SZ. PUSKIN (1799- 1837). Fordította: Blum Tamás és Jakabfi István Rendezte: N. Cz. Dombrovszkij. Díszlet: Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar. Koreográfia: V. I. Ponomarjov. Az énekkart betartotta: Pless László Vezényel KOMOR VILMOS Anyegin . . .. . Benfle Zsolt Lenszkij . . . . Bartha­ Alfonz Tatjana . . . « Mátyás Má­ria Olga .... . Barlay Zsuzsa Larina . . . . Eszenyi Irma Filipjevna . . » Jablonkay Éva Gremin herceg , Veress Gyula Zareckij . . . . Tóth László Triquet , . , . Jagasich Péter Kapitány . . . Bordás György Gulliot . . . , Lux Tibor I. felv.­ Larina Tatjana beleszeret Anyeginbe, aki barátjával, Lenszkij köl­tővel vendégként érkezik Larináékhoz. Tatjána húga, a vidám Olga, Lenszkijt szereti. Anyegin Tatjana leveléből meg­tudja, hogy a lány őt szereti, de úgy véli, hogy nem lenne belőle jó férj, s kéri, hogy feledje el őt. II. felv.: Estély Larináék házában, Anyegin unja a vi­déki környezetet, s haragszik Lenszkijre és­ udvarolni kezd Olgának. A két barát között emiatt szóváltás támad, amely­nek folytatása párbaj. Már kibékülné­nek, de félnek a társaság »véleményé­től­«. Eldördül a pisztoly: Anyegin meg­ölte Lenszkijt. Ill. felv.­ Anyegint az önvád száműzetésbe kergeti. Csak évek múlva tér vissza Szentpétervárra, s itt egy estélyen Tatjánát, mint Gremin her­ceg feleségét látja viszont. Anyeginben most fellobban a szerelem, de már ké­­ső, Tatjana nem hagyja el férjét. Hétfőn, 4-én SZÜNNAP

Next