Pesti Műsor, 1987. december (36. évfolyam, 48-52. szám)

1987-12-16 / 50. szám

Lemezhallgatás közben...! A közelmúltban, egy novemberi estén különleges zenei élménnyel ajándékozta meg a Budapest Kongresszusi Központ közönségét a New York-i Hárfaegyüttes. Magam sem tudom, mit illik elsőként di­csérni: egészen magasrendű technikai tudásukat, vagy a művekkel azonosulni képes művészi hatást. S bár látszólag a két dolog összefügg, pon­tosa­bban az utóbbinak előfeltétele a hangszerek tö­kéletes birtoklása, náluk a négy hárfa­együttes megszólalásának, a művek ze­nei hangulatának művészi egyenrangú­sága hozza létre a tökéletesség érzeteit. Ahogyan egy-egy hárfa előtérbe kerülve szólistává válik, ahogyan váltogatják egymást, vagy az átiratokban a másfaj­ta hangszerek funkcióját átvéve puha lágysággal, vagy éppen ,,kemény” kara­k­­terisztikasággal formálják a dallamoksit, bámulatos együtthangzást eredményez. Már két évvel ezelőtt itthon, a Hunga­roton kiadásában megjelent lemezükkel felhívták magukra­­ a figyelmet, újabb korongjuk (amely dicséretesen koncert­jükkel egy időben jelent meg) még ár­nyasabbnak mutatja tudásukat. Ezúttal Marton Évával együtt „játszanak". A vi­lághírű szopránénekesnőt kísérik a le­mez A oldalán Gounod-, Bach-, Händel-, Mendelssohn-, Brahms-, Reger-áriák és -dalok előadásában. S ez a nagyszerű művésznő (a művek ilyetén megformá­lásában) mintha maga is „beleolvadna” a hangszerek játékosságába, veszi át a szólistaszerepet, stílusról stílusra váltva a dalok zenei világát, Mária tiszteleté­nek azonos hangulatú gondolatiságát. Megható szépséggel adóznak egyszerre a témának és a zeneszerzőknek, különleges formációval szinte új találkozást ered­ményezve, a művek újmódi bemutatásán keresztül újfajta, hangsúlyokkal­­ gazda­gítva a még oly ismert dallamé feat is. A B oldalon nagyrészt a hárfaegyüttes játékában gyönyörködhetünk, spanyol ze­neszerzők gitár-, vagy zongorakompozí­­ciójának átirataiban, amelyeket Würtz­­ler Arisztid, az együttes művészeti veze­tője, a vlághírű hárfaművész, „hangszere mestere" készített. A felvétel talán leg­szebb részlete a brazil Villa-Lobos Aria című műve a hárfaegyüttes és Marton Éva tökéletes összehangoltságában, az együttmuzsikálás örömteli ünnepélyessé­gében. Mátai Györgyi MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ (VI., Népköztársaság útja 21. Tel.: 130-17.) Jegypénztárnyitás: de. 10-kor _______________________| Szerdán, 16-án (Bérletszünet) (B. helyárak) Kezdete este 7-­kor, vége kb. 10-kor PUCCINI: MANON LESCAUT Opera négy felvonásban Rendezte: MIKÓ ANDRÁS Szövegét A. Prévost regénye nyomán L. Ilica, G. Giacosa, D. Olivia, M. Praga és G. Ricordi írta, Nádasdy Kálmán fordította. A díszle­teket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tiva­dar tervezte. A táncokat Barkóczy Sándor tervezte­ és tanította be. Karigazgató: Szalay Miklós. Vezényel: NAGY FERENC Manon. Lescaut . Lescaut őrmester, a bátyja . . . René des Grieux, diák....................... Geronte de Ravoir Edmund, diák Fogadós .... táncmester . Egy zenész . . . Egy tiszt .... Lámpagyújtogató Hajóskapitány Tokody Ilona S­óka Balázs Kelen Péter Kárpáti Ernő Kállay Gábor Sárkány Kázm­ér Maros Gábor Sánta Jolán Várhelyi, Gábor Csák József Király Miklós Fodrászok: Behumi Ferenc, Geifert Balázs fh., Kővári László fh. Történik Franciaországban és egy amerikai gyarmaton a XVIII. század második felében. Az amiens-i postakocsi-állomáson Manont — akit szülei zárdába küldtek — megszökteti Des Grieux lovag. A szerelmesek sokat nél­külöznek és Manon elhagyja a lovagot, hogy Geronte házában nagyvilági dámaként élhes­sen. Amikor régi szerelmese felkeresi, vele szökne, de a rendőrség megakadályozza a ter­vüket. Manont — ékszerlopás vádja miatt — kitoloncolják. Le Havre kikötőjében Des Grieux is csatlakozik hozzá. A száműzetésben Marion meghal. Csütörtökön, 1­7-én (1. bérlet, 2. előadás) (A. hely árak) Kezdete este 7-kor, vége kb. 10-kor MOZART: SZÜNTETÉS A SZERAJBÓL Daljáték három felvonásban

Next