Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)

1850-04-08 / 24. szám

ÖSISÉGRŐL. ') II. Az ösiség kérdése jelenen következő szempontokból igé­nyel fejtegetést: rt) fennállhat-e az Magyarországban tovább is ? És ha fenntartatnék is , megfelelhetne-e jövőre czéljá­­nak ? — és b­) mint lehetne azt birtokháborítás nélkül a kor kívánaté­hoz legczélszerűbben idomítni ? Az elsőt illetőleg, úgy hiszszük, alig fog nálunk ma már jogász találkozni, ki, változott birtok- és jog­állapotunk mel­lett, hazánkban az ősiséget mai alakjában és rendszerében tovább is fennállhatónak vitathatná. De különben is, az ősiség sem igazságon, sem természeti törvényen nem alapszik. Az, mint történeti vázlatából láthat­tuk , egy kiváltságos osztály saját hasznára, mint sok egye­bekben, úgy itt is, önzőleg alkotott, s a minden polgárosult népek által már megszüntetett positiv, de önmagát s vég­­czélját tekintve , jelenleg már negativ, s a társas élet valódi rendeltetésével ellenkező törvényben gyökeredzik. A nemesi birtok nálunk, daczára az ősiségnek, sőt épen miatta, eddig olly öszszezavart volt, miszerint, mint szám­talan esetek tanusiták, sok olly családok bitoroltak javakat ősiek gyanánt, mellyek azon családokra nézve épen nem vi­selhették volna az ősiség bélyegét. És voltak, törvény­könyvünk nyomán, esetek, hogy a hatalmasabbak a gyön­gébbeket birtokaikból ármány vagy erőszak utján kiforgatták. Zalay Aloiz úr, kinek tudománya iránt főleg e tárgy körül teljes tisztelettel vagyunk. Néhány szó az ösiség körül czimű értekezésében többek közt oda nyilatkozik, hogy valamint ,,maradandó és virágzó családok ösiség nélkül nem létezhet­nek , úgy viszont ösiség adományzási rendszer nélkül nem képzelhető; ez pedig csak úgy állhat fenn, ha a birtokok, valamint a koronától főnek, úgy arra ismét visszaszállnak.“ Mi ellenben megfordítjuk a dolgot, és nyíltan kimondjuk, miszerint ha helye­s a nép verítékén élődő családok az ősiség eltörlésével nem létezendnek is, de, hiszünk a gondviselés­ben , létezni fognak annál több szorgalmas jótehetségű hon­polgárok , kik a nemzetiség szilárdításának ellenei bizonyára úgy nem leendnek, mint voltak, fájdalom­ igen sokan nem­baráti az eddigi nagybirtokunk közt. Az ősiség eltörlése által a hitel föléledvén, ez már magá­ban elég ösztön leend arra , hogy a szorgalma által pénzhez jutott honpolgár fekvő birtokot biztosan szerezzen; mert tudja, hogy verítékkel szerzett vagyonából holnap nem fog kiüttetni. Mert az eddig többnyire heremódon élt főbb nemesi osztály, ha látja , hogy nincs más mód megszokott kényelmeit s fény­űzését fentarthatni , birtoka rendezése , javítása , szóval: dolga után lát, munkához, szorgalomhoz szokik, s tudni fogja azt, hogy szorgalma által, esileg s igy nemépen a legszilár­dabb biztossággal bírt vagyonánál, biztosabbhoz juthat, mely­­lyel aztán tulajdonának alaposabban fog nevezhetni. Az ősi birtok nemesi természete, az adó és közterhek azokra­ nehezülése által különben is elenyészvén: az ősiség eltörlése, a jelen institutiók értelmében, midőn Magyaror­szágban minden földbirtok egytermészetűvé, azaz szabadon szerezhető, sajátilag leírható, elidegeníthető­, de vissza nem szerezhetővé válandik, sokára nem maradhat. És van ennek egy másik, szinte figyelmet érdemlő oldala is; t. i. a kevésbbé tehetős néposztálynak is több út és alkalom fog van ez által nyílni birtokszerzésre: az eddig csak ellenszenvet élesztett kasztok szerinti birtoklás , s a nemesi birtok felett gúny gya­nánt függő Onus non inhaeret fundo, többé nem leend szálka a sokaság szemében; az eddigi birtokos osztálynak pedig módja lesz,, az olly sok czimek alatt birt, az országban szét­szórt, mit sem jövedelmező részbirtokait tömegeyitni, czél­­szerüleg rendezni, s igy jövedelmezőbbekké tenni. Egyébiránt az ösiség eltörlése mellett, a birtokbani örökö­södési jog természetesen megmarad a birtokos vagy szerző utódaira nézve , s e részben az ösiség fennállhat, de csak ad­dig, m­ig a birtok végkép el nem idegenittetik; mihez képest ismételjük, hogy az ösiség eszméjének e ponton túl nem kí­vánunk semmi értelmet adni, semmi jogot tulajdonítni. Az ösiség eltörlésével természetesen a korona-öröködési és adományzási rendszer is eltörlendő. A XV-dik század óta nagyon ritkán fordultak elő adományozások, s a magszakadás által vagy egyébként a koronára visszaszállott javak az állo­­dalomnak kevés hasznára voltak, ésannyira, hogy a kormány és törvényhozás már eddig is átlátva azok haszonnélküliségét, nem kétkedünk, a koronajavak pénzzé tétele, és hasznosabb, üdvösebb czélokra­ fordítása iránt, mielőbb gondoskodni fog. Miután tehát az ősiség sem egyes családokra, sem az álloda­­lomra nézve nem czélirányos, miután a korona­öröködési, s az ebből következő adományzási rendszer a status czéljának meg nem felelhet, mint ragaszkodhatnánk még tovább is ezen rendszerünkhöz olly nagy kegyelettel, csak azért, mert ősi in­­stitutio ? Igen helyesen jegyzi meg Zalay úr: „A czél mindnyájunk­nál egy, és ez az összes honnak boldogsága!“ Csakhogy mi az összes hon boldogságát nem úgy, mint ő, egy kiváltságolt nép­osztályra, de az egész honpolgárságra óhajtjuk értelmezni, és alkalmaztatni. Azt mondja továbbá ugyanazon t. jogász úr, hogy: „Van ez ősiségben olly valami, mit csak érezni, de ki­magyarázni nem lehet“. Mi azonban úgy hiszszük, azon valamit, eddigi értekezetünkben is megmagyaráztuk, a nélkül, hogy az ösiség ezoptját fejünkre illesztettük volna. A mondottakból kiindulva, minden kétkedés nélkül lehet állítani: az ösiség, a magyar nemesi birtoklati rendszer magát túlélte, az tovább fenn nem állhat. — I. — RENDELETEK. (A magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap VI-dik darabjából). I. Rendelet a polgári ügyekben teljhatalmú csász. biztostól, 1850. márt. 16-káról minden miniszteri biztoshoz, mellynél fogva a közigazgatás orgánumainak a díjak , ajándékok s hely­telen illetékek hivatalos működésük fejébeni elfogadása s követelése szigo­rún elsiltatik. Miután az újonnan szerkezeti ideiglenes közigazgatási hivatalok juta­­lomdíjazásánál a tisztviselők illő élelmi költsége kellő tekintetbe véte­tett volna , a kormány annál sürgetőbben követelheti s kell is követel­nie , hogy tekintélye olly visszaélések által, mellyek egy nyilvános tisztviselőnek állásával teljességgel össze nem férnek, meg ne kiseb­­bittessék , a felek az előbbi nyomorgatásoktól megkiméltessenek, s hol kihágások mutatkoznának, ezek minden elnézés nélkül megtorol­­tassanak. Azon több ízbeli észrevételek , hogy a kormány némelly orgánumai különféle ürügyek alatt díjakat elfogadni, sőt ajándékokat s helytelen illetékeket zsarolni nem átallottak , arra indítanak engem­ önt meg­keresni , hogy nyomatékosan oda munkálkodjék , miszerint ezen díjak­­s ajándékokkali helytelenkedések, mellyek azelőtt Magyarországban a közigazgatási hivatalnokoknál nagy kiterjedésben divatoztak , miután már­is a régi szokásba visszaesésnek észrevehető körjelei mutatkozni kezdenek , egész erélylyel meggátoltassanak. Önnek ernyedetlen tevékenységétől várható, hogy ebbeli, a vezér­letére bízott kerületben létező minden kormánytagokhoz intézett ren­delkezései pontosan teljesíttetni fognak ; ha mindazáltal olly esetek fordulnának elő , hogy a már egyszer megintett hivatalnokok ellen illye­nemű büntetést érdemlő eljárás bebizonyulna, azok azonnal hivataluk­tól s fizetésüktől felfüggesztendők s a közvádlónak perbe fogatás végett kijelölendők , nekem pedig arról jelentés teendő. Geringer. II. Körrendelet a polg. ügyekben teljh. csász. biztostól, 1850. martius 16—káról, minden kerületi főispánhoz, mellynél fogva a házassági fölmentvényért történő folyamodások menete az evangélikus hitvallású jegyesekre nézve szabályoztatik. Hogy a házassági fülmentvényért történő folyamodások menete az evangélikus , ágost. s helv. hitfelekezetü jegyesekre nézve , a mostani kormányszerkezetnek m­egfelelőleg szabályoztassék , — ezentúl a f. é. mart. 17-kéről 1089. sz. a. kelt miniszteri kibocsátm­ány értelmében kö­vetkező határozatok fognak életbe lépni: 1. A felek vagy az ezek nevében folyamodók házassági fölmentvény­ért történő folyamodványaikat falun az illető cs. kir. kormánybiztosnak, városban pedig a polgármesternél fogják benyújtani, azokhoz a követ­kező bizonyítványokat mellékelvén : a) a vőlegény s menyasszony keresztlevelét az illető evangélikus lel­késznek a rokonsági íz vagy sógorsági jelölt jelentésével; b) azon esetre, ha özvegyember vagy özvegyasszony szándékozik házas­ságra lépni , illető halálbizonyítványát a meghatálozott házastársnak ; c) az illető helyhatóságnak bizonyítványát, hogy a fölmentést szük­­séglő rokonsági és sógorsági ízeket kivéve , a jegyesek közt a házassági összeketésnek semmi egyéb polgári vagy politikai akadálya fen nem fo­rog. Falun e bizonyítvány a cs. k. járási biztos által német nyelven meg­erősítendő. 2. A cs. kir. kormánybiztos vagy a polgármester az illynemű folya­modványokat az illető egyházi elöjárónak vagy helyettesnek , vagy ezek nem létében az illető idősbeknek megtekintés végett hivatalosan kézbesittetni fogják , kiknek aztán a kérdéses rokonsági vagy sógor­sági íz valóságát bebizonyítani s az iránt nyilatkozniok kell , mennyi­ben lehet a fenforgó esetben az evangélikus , ágost. és helv. hitvallás elvei szerint a fülmentésnek helye. 3. Az illető egyházi elöljáró , helyettes , vagy idősb véleményével ellátott folyamodvány azután a cs. k. kormánybiztos vagy polgármester által közvetlenül az illető cs. kir. katonai kerület-parancsnoksághoz intézendő. 4. Ott a cs. k. miniszteri biztosok arra hivatvák, az ezen bizonyít­ványokkal ellátott házassági fölmentvényért történő folyamodványokat a belügyminisztériumnak fölterjeszteni , mellytöl a véghatározat szint­­azon úton módon leérkezendik. Geringer: VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. April 8. Nemzeti színházunkban , ma hétfőn adatik DONI SEBASTIAN nagy opera 5 felv. Irta Seribe, ze­néjét Donizetti, fordította Egressi Béni. — A husvét hétfőjén elmaradt népünnep tegnap tartatott meg a Gellérthegyen. Az idő kedvezett, gyönyörű tavaszi meleg nap volt. Délután nagyszámú sokaságot láttunk a hegy­oldalon felütött ponyvasátorok körül. Nem volt végehossza a vigságnak. A zene harsogott... és harsogásába hangos él­jenzés vegyült néha néha. Társalkodón, bámult, evett-ivott, élvezett mindenki. Senki sem gondolt arra, mikép fog a hegy­ről lejönni. És sokan nem úgy jöttek le, mint fölmentek. Fejük akarta átvenni lábuk szerepét. Láttuk őket és örültünk a közvigalomnak. — Jelen voltunk tegnap László Mária kis hangversenyében, mellyet már két ízben igen nagy falragaszok hirdettek. Hall­gatók szép számmal, azaz többen is elfértek volna. László Mária gyönyörűn énekelt egy pár magyar népdalt, elragadta a közönséget, tapsolt mindenki egész a kettyürepedésig . . . ismételnie kellett. Nagyon meg voltunk elégedve a guitarre­­változatokkal is. A kis Grün is ott volt, megint hangverse­nyeznie kellett. Jobb is még neki csak egy szobában hege­dülni. Vagy három darab, mellyet a programm jelentett, máskorra maradt. . . Isten neki­ úgy is elég részünk van a hangversenyekben. . . Egy úri­ember újra coracerf-program­­mot osztogatott a közönségnek. Németül volt írva. László Mária hangversenye egy művész­ család javára adatott. — Épen most halljuk a szomorú hírt, hogy Ábrányi Emil meghalt. Hosszas volt betegsége, lassan kint fogyott ki fiatal kebléből az életerő. Nemcsak testét, lelkét is megtörték a jelen idők zivataros körülményei. Ő egy volt azok közöl, kiknek szívükkel egybeforrott a haza sorsa. Az irodalom terén rég­óta nemes tűzzel fáradozott, szép tehetségének nem egyszer adva tanúbizonyságát. Reméljük, hogy barátai, irótársai, is­merősei, meg fogják őt tisztelni vég látogatásukkal koporsójá­nál. Temetése holnap lesz délutáni 3 órakor, főút, 30. sz. Krajcsovicsház. — Hollósi Kornélia k. a. tegnapelőtt (ápril 6.) indult Bécs felé a reggeli gőzössel. Láttuk kíséretében a Duna­­parton több tisztelőit. Mi is fájlaltuk eltávozását, de e fájda­lom mellé egy más érzelem csatlakozott, mit leggyüngédeb­­ben neheztelésnek mondhatunk__vagy a művésznek csak­ugyan nincs hazája, hazaszerelme ?... — A nemzeti színházban minap „Ilka“ opera adatott a sze­gények javára ? E szegények, mint tudva van, az uj épületben levő politikai foglyokat jelentették, s számukra a nemzeti színház által, a magán-adakozásokkal együtt, mintegy 474 ft 54 kr. p .p. kézbesittetett. ( Nemzeti színházunkban Szimanszka kisasszony dalma­ ') Lásd PESTI NAPLÓ 22. számát.­ zokatlannak találta az énekre váró közönség, hogy a remek­mű játszása közben már oszolni kezdett. April 1. SZÖKÖTT KATONA, eredeti színmű népdalokkal 3 szakaszban, írta Szigligeti, zenéjét szerkesztő Szerdahelyi; a játékot Ellenbogen Adolf magyar nyitánya előzte meg. April 2. A szegények javára ILKA ÉS A HUSZÁR-TO­­BORZÓ, eredeti opera 2 flv., irta N. N., zenéjét szerzette Doppler Ferencz. A jótékony czél iránti tekintet a színházat minden helyein megtöltötte. Hollósi Kornélia k.­a. dalművész­­nő, ki távozta előtt művészetének e nemes adományával kívánt az emberiség oltárán áldozni, Ilka szerepében mint vendég utószer és díj nélkül lépett fel. April 3. Bawinger H. optikai és physikai művész ködfátyol- képeinek és optikai­ mutatványainak első előadása 3 szakasz­ban , mellyekhez a zenét Titl Emil szerzette. A színlapon az igazgatóság részéről következő hirdetés volt olvasható : „Ba­winger úr mutatványa felülmúl mindent, mi az optika e­lemé­ben eddig feltűnt. A mutatandó képek művészi darabok, a leghíresebb mesterektől. A gázfénykészítés szerei annyira tö­­kélyesek, hogy a legfinomabb árnyéklatok és színvonalak is a legtisztábban és megkülönböztetőleg tűnnek fel. Bawinger úr csak néhány mutatványt adand, s egy kép sem fog a követ­kező előadásokban ismételtetni.“ Illy magasztalás után fel valánk jogosítva nagy követelések­kel lépni a színházba. A felebbi hirdetést egyrészt úgy vet­tük, mint csakugyan valamelly mindent felülmúló mutatványok iránti jóakaró figyelmeztetést, másrészt pedig annak köz­vetett bevallását láttuk benne, miszerint hasonló mutatványo­kat maga az igazgatóság sem tartván a tulajdonképi művésze­tek csarnokába illőknek , szükségesnek látta a közönséggel tudatni, hogy csak azok rend­kívülisége nyitott nekik tért Thalia és Melpomene deszkáira. Megvalljuk őszintén és egyenesen: csalódtunk. S csalódá­sunkban ki kell mondanunk először is azt, hogy mi nemzeti színházunknak súlyos állását jelenleg igen­is képzelni tudjuk, s tudjuk egyszersmind azt is, hogy sok tekintetben kímélet­tel és elnézéssel kell lennünk az igazgatóság iránt ott is, a­hol téved. De kötelességünknek ismerjük másrészről kinyilat­koztatni, hogy ha, bizalomban a közönség ezen kiméletessége s elnézése iránt, olly dolgok hozatnak elénk a nemzeti szín­padon, mellyek nemcsak kívül esnek a szépművészetek kor­látain , hanem még a magok nemében sem emelkednek felül a középszerűség színvonalán, akkor ezt teljes hallgatással el­nézni annál kevésbbé látjuk czélszerűnek, mert nekünk is azon szemrehányást kellene tenni min magunknak, hogy a nem­zeti színházat magasztos czéljaitóli alásülyedésben, bár köz­vetve , segítettük. Bawinger úr mutatványa nem múl felül mindent , mi az optika e­lemében eddig feltűnt, mert a közönség egyhangú véleménye hirdeti, hogy Döbler egykor látott ködfátyol-képei a mostan látottaknál sokkal szebbek voltak. ... A mutatott képek művészi daraboknak hirdettettek a leghíresebb meste­rektől. Legyen , hogy ez a képekre nézve, a­mint kicsinyben füstve vannak, áll, de a­mint e képeket nagyított árnyukban láttuk, homályos, sokszor összefolyó, vonásaikból a művészi­­séget nem vehettük ki, sőt némelly arcz valóban torzvonások­tól volt elferdítve. ... A gázfénykészítés tökélyességét is té­vedés volt előre magasztalni, mert Bawinger képei megvilá­­gítás tekintetében is mögötte maradtak Döbler mutatványi­nak. ... A­mi végre a színlap azon hirdetését illeti, miszerint egy kép sem fog a következő előadásokban ismételtetni, erre nézve látni fogjuk, mit hoz a jövendő. A mutatványok első szakaszáról, a ködfátyol-képekről, tehát nem mondhatunk semmi dicséretest. Második szakasza volt: Chromatrop, vagy optikai szín-és vonaljáték. . . . E meglepő szemkápráztató szakasz sokkal na­gyobb mértékben nyerte meg a közönség tetszését. De e tet­szést ismét lehangolta a harmadik szakasz: Phantascop, lát­szólagosan mozgó alakokkal.... Az egész dologról nem szó­lunk bővebben. A mutatványt ROBIN ORVOS czimű 1 flosos vígjáték előzte meg, irta Pr­einer­ay Julius, ford. Egressi B. April 4. MÁRTHA vagy A RICHMONDI VÁSÁR, víg opera 4 flv. irta Fridrich, ford. Szerdahelyi, zenéjét Flotow. Szy­­manska Leona k. a. Bassadona énektanítványa Mártha szere­pében , mint új szerződött tag, első színi próbáját tette. A­milly feszült figyelemmel vártuk e föllépést, úgy meg kell val­lanunk , hogy a nagy reményekre jogosító énekesnő minden várakozásunkat teljes mértékben kielégítette. Fiatal, csaknem gyönge kor , melly a folytonos továbbképzés minden lehető­ségeit magában hordja, csinos külső, bátor és elfogulatlan mozgás a színpadon, hang, melly terjedelemben, erőben és csöngésben minden követelést kielégít, s melly eddig is, ki­vált gyönyörű pianojában, a fejlettségnek és művészi képzett­ségnek magas fokán áll: ezek azon tulajdonok, mellyek szín­házunknak ez uj tagját ez első föllépésével egészen beajánlák a közönség kegyébe, mi jeles tehetségeinek annál szembe­­ötlőbb bizonyítványát adja, mert az előzmények előítéleteivel is kellett e föllépésben küzdenie, miket azonban olly diadal­masan vívott le, hogy színházunknak az új szerzeményéhez csak szerencsét kívánhatunk. A kivívott fényes süker annál inkább kiemelendő, mert a nevezett új énekesnő ezen első föl­lépése nemzeti színpadunkon egyszersmind első színi próbája is volt. Ez oka, hogy játéka némelly gyöngeségeiről, mik első számi föllépésnél elkerülhetlenek, ez­úttal nem akarunk szó­lani. ... Szymanska Leona k. a. olly kitűnő tehetségnek bizo­­nyitá be magát, kire fényes jövendő vár, s a nemzeti szín­háznak jutott ismét a szerencse, őt e jövendő pályájára ki­képezni. — Szabó Emilia k. a. Nancy szerepében szinte mint új szerződött tag lépett föl, s dicséretesen tüntette ki magát. — Farkas Károly művészi éneke, mint mindenkor, most is dicséretesen említendő.

Next