Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)

1850-08-24 / 137. szám

itteni belügyminiszter nemesen mosolygott és minden kérelem nélkül, megadd az engedményt. Rögtön Aachenbe telegrafi­oz­­tatott ezen engedelem, és örülhetnek a béke fiai, mert nem fognak háborgattatni porosz katonák és a rendőrség egyénei által. — Mi ajánlanánk tehát a berlini követeknek Frankf­urtba London vagy Paris városán át utazni, mert akkor a többiekkel együtt, minden bántás nélkül juthatnának Németország fő­városába (!) — de mint németek ha egyenesen kívánnak Frank­furtba menni, csak jól lássák el magokat útlevelekkel, — mert békétlen hanuk rendőri fiai, aligha békében hagynák utazni őket igazolólevél nélkül. Pest, auguszt. 24. * Kiegészítésül azokhoz, miket a piemonti jelen viszonyok felöl lapjaink 134. számában közlöttünk, adjuk ezennel a köz­löttek után közbejött dolgokat. Egyúttal s mindenekelőtt hely­reigazítunk, újabban érkezett olasz lapok nyomán egy botlást, melly említett közlésünkbe csúszott. Az elhunyt miniszter De­­rossi di Santa Rosa nem a san-carlo-i szerviták egyikének tön gyónást, hanem rendes gyóntatójának egy torinói theo­­lognak, ki őt fel is oldozá, s ekkor jön küldve a san-carloi szervitákhoz, mint a plébániát ellátókhoz, az ur vacsorája­ s az utolsó­ kenetért, melly szentségek azonban a haldoklótól csakugyan megtagadtattak. A király — Viktor-Emánuel — látván a dolgok e komoly fordulatát, levelet intézett Curmayeurböl miniszteri tanácsához, mellyben határozottan kijelenté, miszerint rendszabályaikat a fenforgó ügyben tökéletesen helyesli, s az azok miatti felelős­séget önszemélyében is elvállalja, mi természetesen a dolog­nak uj lendületet adott, s igy a nép mindenfelé még inkább felháborodván, folytatja nyilatkozatit megelégülésének a mi­niszteri eljárással. E nyilatkozatok azonban már nem utczai csoportozatokban állanak; szorosan áhitatos egyházi termé­szetűek, mellyek az ország majd minden kerületében pompás halotti miséket rendeznek az elhunyt miniszter lelkéért. Az Alesszandriába utasított torinói szervitákat az ottani vá­rosi hatóság nem fogadta be, s így nem tudni, hová fognak telepíttetni. Ugyanazon hatóság az esemény előtti ülései egyi­kében elhatározván, a helybeli szerviták templomának kija­vítása s újítása költségeihez részéről tetemes összeggel járul­ni , hallván a Torinóban történteket, nemcsak ebbeli végzését húzta vissza, hanem elhatározta egyszersmind, hogy az érintett templom szükséges födözéséhez soha legkisebb ösz­­szeggel is járulni nem fog. — Casaléban a helybeli nemzet­őrség f. hó 12-én szinte pompás Requiemet határozván az el­hunyt Santa­ Rosa emlékére tartatni, az ottani káptalan a buzgók felhívására egész készséggel ajánlkozott a szent szer­tartások díj nélküli végzésére. Nem lesz helyén kívül idéznünk e helyütt egy olasz lapból azon hasonlítást, melly létezik a velenczei 1623-diki, és a torinói 1850—diki Szerviták között. „1623-ban — mond az olasz lap — Fra­ Paolo Sarpi a Szervitarend tagja s a velenczei köztársaság consultora , vég aggságra jutván, súlyos betegségbe esett s január 12-én élete végéhez közelítettt. Zárdájának minden szerzetesei ün­­nepies járatot (processiót) tartottak a beteg ágya körül, s a convent priora Buonvicino atya ellátta őt a haldoklók minden szentségivel.— 1850-ben megbetegvélt Torinóban gróf Santa­ Rosa miniszter, aug. 6-án gyóntató­ atyja, a theologia facul­tas főnöke, elküld a Szervita-atyákhoz az ur vacsorájáért, s azok megtagadják ezt, s meg az imákat is. „Sarpi tanácsok­a volt a velenczei köztársaságnak: ellen­szegülni a római Curiának, melly a politikai hatalmat igye­­kezett megtámadni, melly ellenszegülésre Roma- átokkal (ex­­communicatioval) felelt, bár sükertelenül. Santa­ Rosa egy korona tanácsosai között ült, kik az állodalom jogait védték a római Curia ellenében, miből keserű ellenkezések támadtak ugyan, de átok mindeddig nem. Ebből látszik, mennyit halad­tak a Szerviták két század alatt a türelemben! „Mi a piemonti kormányt illeti, ő a velenczei köztársaság eljárásából és Sarpi tanácsiból példát vehet, melly szerint bátran, erélyesen s nyugodt lelkismerettel maradhat meg a pályán, mellyre kilépett,“ így a Corriere Mercantile czimű olasz lap. A torinói nemzetőrség 4. osztálya f. aug. 14-dikén tartotta meg a pompás Requiemet­, s a cuneoi municipalitás 11-dikén határozta el szinte hasonlót tartatni az elhunyt miniszter lel­kének üdvéért. Mindezekhez járul a Torinóban alakult egylet, melly ugyan­csak Santa­ Rosa emlékének mikép leendő fentartása ügyében intézkedik. A Liccardi-emlékére gyűjtött összeg ekkorig már 36 ezer frankra megy,­­tudva van , mikép Frat­tsoni érseknek szenvedési emlékéül adandó aranykehely végett Romában, s egy drága feszület végett Parisban szinte történtek aláírások. — Az első sze­rencsésen eljutott a nevezett főpaphoz, gróf Spaurré adván neki azt át kevés nappal újabb elfogatása előtt; a párisi ke­reszt átadásával megbízott Venilles úr, az Univers szerkesz­tői egyike, nem volt olly szerencsés. Ez ép kevés perczczel­­dól­b érkezett a Pianezza nevű nyári palotájában mulató ér­sekhez , midőn az ennek elfogatására küldött karabélyosok a palotát körülkeríték. Venillos ur szinte elfogaték, s csak egy ablakbeli hatalmas ugrással menekült meg a fegyveres erő kezéből, melly­et kétségkívül Tofinoba fogta volna kisérni. Debreczen, aug. 19. Valamint az összes birodalom minden egyéb helyein, úgy Debreczenben is, jobbágyi hű értelemben vetélkedve ülék meg e város minden rendű lakói, urunk királyunknak husza­dik születési évnapját, folyó hó 18-án. — E nagy ünnepen, úgy a r. kath. mint a ref. egyházakban összegyűlt nép, buzgó éneklés s imádság közben emelé fohászát az egek urához, hosszú és boldog országlásáért ifjú fejedelmünknek. Emlékére e jeles napnak, a helyben szállásoló, s akkoriban itt átmenő cs. kir. katonaság öszveg személyzete, az altiszteken kezdve fefelé egyénenkint font hússal, s egy iteze borral, a kórhá­zakban nyomorgó koldusok pedig 12 font szalonnával, és 30 Rendelete a közoktatási ainiszternek az állodalmi vizsgála­tok iránt. (Folytatás). 10 §. Az állodalmi vizsgálat, vagy tudorság minden jelöltjé­nek egyetemi ideje alatt legalább tizennégy félévi collegiumot az 5-ik és 9-ik §-okban érintett tantárgyairól a jog- és státustudo­­mányi karnak kellett hallgatnia, ezek között legalább hármat az 5. §-ban a betű alatt és ötöt az ott b betű alatt említett jog­i státustudományi tanszakokról. E collegiumok egyikének sem sza­bad kevesebbet, mint négy órát hetenként, tenni. 11. §: A jog- és státustudomány-kari collegiumok látoga­tásának e minimumát tevő 14 collegiumon kívül az állodalmi vizsgálat vagy tudorság jelöltje által hallgatandó s kimutatandó még egyetemi idejök alatt legalább négy collegium bölcsészeti karban és pedig kettő a bölcsészetből, kettő a történetekből. 12­ §• A jelölt szabadságában áll a bölcsészeti collegiumokat négy évi folyama alatt vagy mint bejegyzett hallgatója a jog- és státustudományi szaknak a tanulmányi rend megtartásával rendre jog- és státustudományi collegium­jai mellett, vagy mint bejegy­zett hallgatója a bölcsészeti karnak egy évben hallgatnia. 13­ §• Az első vizsgálati osztályra a tanuló jelentheti magát, mihelyt az egyetemi idejéből négy félévet eltöltött. Itt bemutatandók a gymnasiumi­ érettségi és más bizonyitvá­­nyok , mellyek alapján a kari tanulmányokra bocsáttatott. 14. §. A második osztályrai bejelentésnél az első vizsgálati osztályróli vizsgálati bizonyítvánnyal, a harmadik vizsgálatrai bejelentésnél a 6. §. szerint számítandó négy évi folyamról és a 10 - 11. §-ok szerint minden kivántató collegiumokról kell ma­gát kimutatnia, és az első és második vizsgálati osztályról vizs­gálati bizonyítványt előmutatnia. 15. §. Az elméleti állodalmi vizsgálat egyik vagy másik osz­tályrai jelentésnek a szükséges bizonyítványok mellékletével Írásban az illető vizsgálati bizottmány elnökénél kell történni. 16. §. Ez pontosan megvizsgálja a kérvényt és mellékleteit és ha ezeket kifogás nélkülieknek találja, a jelöltnek a vizsgálat he­lyét , napját, s óráját meghatározza. 17. §. Csekély nehézségekre nézve, mellyeket a jelölt maga eltávolíthat, annak utasítást adjon, kétséges esetekben azonban, ha az kérvényétől el nem áll, a dolgot az egész bizottmány határo­zatára bocsássa. Elmozdító végzet ellen az oktatási miniszté­riumhoz szabad a folyamodás, melly olly esetekben, hol nyilvános méltányosság tekintetei különösen a jeles tanulók részére a tör­vény szigorátóli eltérést igazolni látszanak , a törvénytől kivéte­leket engedni föl van hatalmazva, váltó krral láttatának el. — Estve a város szépen ki volt vi­lágítva. Városunkban, a közelebb nagyboldog­asszony napja körül tartott országos vásár egész folyama alatt is, még mindig érezhető volt az általános pénzszűke. Ha voltak is hel­yes köz­zel a nagyobb kereskedők közöl, kik portékáik tehetős kele­tének örvendhetének, de többire közös vala a panasz a rosz vásár miatt.­­ A fizetések, miket e vásár alatt mint fizetési határidőben kell vala a felülről lejött nagy kereskedők ré­szére, az e vidéki kisebb kereskedőknek tenniük, nagy rész­ben kimaradanak, mi természetesen a kereskedelmi hitelre csak zsibbasztólag hathatott. A baromvásár pedig általában véve, a marha szerfeletti olcsósága miatt, igen silányul ütött ki. Tudva van a közönség előtt, mikép a kereskedelmi minisz­térium által tervezett ideiglenes törvény folytán, magyar ha­zánkban is, ipar s kereskedelmi kamarák felállítása rendelte­tett és pedig öt helyen, úgymint Pozsonyban, Sopronban, Pesten, Kassán és Debreczenben.­­ E rendelet folytán, a debreczeni ipar, kereskedelmi kamara életbeléptetésére nézve, az ipar és kereskedelem köréből, az összes nagyváradi ka­tonai kerületből bizalom-férfiak hivatván össze, még a múlt július hó 9-én N.-Váradra; ugyanottan kerületi parancsnok Braunhoff és miniszteri biztos Cseh Eduárd urak kettős elnök­lete alatt, az életbeléptetési munkálatok megkezdődtek, s az azonnapi ülésben, elnök urak jóváhagyása mellett, a leendő ipar­kereskedelmi kamra tagjai, a kellő 15 számban, a helyettesek pedig félannyian, ideiglenesen elválasztatának.­­ Ezen keres­kedelmi kamarának form­aszerinti megalakítására közelebbről északbiharm­egyei főnök Reviczki Menyhért úr lévén biztos­képen kinevezve, a tisztelt férfiúnak erélyes közre munkála­tától örömmel reméljük, hogy ezen kamara, a maga munkás­ságát hova hamarább megkezdendi.­­ És mi ezen kereske­delmi kamarai testületet szívünk heljéből üdvözöljük, mint olly orgánumot, melly által, az e vidéki ipar- és kereskedelmi tes­tületek, óhajtásaikat a kereskedelmi minisztérium elibe ter­jeszthetik, s ez utóbbit a közlekedés élénkítésére czélzó törek­véseiben gyámolíthassák. —­ És mi szívesen teszünk fel deb­reczen város kereskedői s iparűzőiret, annyi közbuzgóságot, miszerint, ezen csak leginkább saját javukra czélzó intézetnek munkás tagjaivá lenni vetélkedendnek; mi pedig az összes közönséggel egyetemben várva várjuk, a kereskedelmi kamra üléseinek — az ideiglenes törvény 34. §. szerint közrebocsát­tatni kellő jegyzőkönyveit. Városunkban létező északbihar-és délszabolcs-megyei tör­vényszékhez , mint kereskedelmi törvényszékhez a váltó és kereskedelmi ügyekbeni tanácskozásokhoz és itélethozások­­hoz, a helybeli kereskedői rendből közelebbi napokon, Kis Orbán János, és Nagy József urak lőnek kinevezve. A debreczeni járásbíróságok is megkezdek már működé­seiket, Csáthy Károly főbíró, és Nagy Mihály, Dalmy Károly, Mannó József járásbiró urak személyeikben. — Járásbiráink ügyesség és értelmiség tekintetében helyökön lévén, az ügy­védek s perlekedők részéről élénk sürgősség mutatkozik, a­mi által a perek folyama is, természetes, hogy az előbbi slen­­driántól egészen különböző alakot ölte magára. Tagadni azon­ban nem lehet, mikép a szerfelett kevés segéd­személyzettel ellátott járásbírák el lévén halmozva dologgal, több mint egy embertől kitelhető munkát kénytelenek teljesítni, mi­előbb­­utóbb, vagy az egyéni egészségnek vagy pedig a közügynek fog történni rovására. — Azonban csak a kezdet bajos; a többit a tapasztalatokból kifejlendő bölcsesége el fogja intézni bennün­ket boldogulni törekvő felsőbbjeinknek. 18. §. Az elméleti állodalmi vizsgálat három osztályának mindegyike részére az oktatási minisztérium által egy különös elnök , s a vizsgálati jelöltek számához és a vizsgálók változta­tása szükségéhez mért száma a vizsgálati biztosoknak fog kine­veztetni. Ezek képezik együtt a főbizottmányt mindegyik vizsgálati osztály részére. Azoknak tagjaiból az elnök külön bizottmányokat az egyes vizsgálati tényekre, a biztosok lehető változtatásával, fog öszve­­állítni. A három főbizottmány tagjainak kinevezése egy évre fog történni, és a lapok által közzé tétetni. 19. §. Vizsgálati biztosokul különösen jog- s státustudomá­nyi vagy bölcsészetkari tanárok, de jeles ügy­védek is , tapasz­talt állodalmi hivatalnokok , jog-vagy más szaktudósok rendelen­­dők. Mindegyike e működésre meghitt tanárok­ vagy hivatalno­koknak köteles azt elfogadni. 20. §. A különös bizottmányok a közönséges osztály részére az elölülő hozzá számításával öt, a két külön vizsgálatra pedig négy tagból állandónak. A vizsgálati biztosok kinevezésénél arra kell tekinteni, hogy a külön vizsgálatok mindegyik főbizottmányához, több állodalmi hivatalnokok vagy ügyvédek hivassanak meg , és a­mennyire lehet, minden státusjogi-igazgatási vagy törvényszaki vizsgálat tartásánál legalább egy nem tanár vizsgáló legyen. A működő hivatalnokoknak mint vizsgálati biztosoknak kine­vezésénél a közoktatási minisztérium az illető minisztériumokkal magát egyetértésbe teendi. 21. §. A bizottmányok elnöke egyszersmind vizsgáló. Az el­nök akadályoztatása esetére helyét a bizottmányhoz mint tag tar­tozó szolgálati idő szerint legidősb tanár pótolja. 22. §. A szóbeli vizsgálatok a jelöltek jelentkezésük folytán egész éven át a húsvéti és nagy őszi szünetek kivételével fognak tartatni. Az írásbeli vizsgálatra általában különösen minden hó első és harmadik csütörtöke, az említett szünidők kivételével, rendeltetik. VEGYES HÍREK és ELESÉDTEK. Budapest, aug. 24. Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik : VILÁG SZINJÁTÉKA eredeti dráma 4 felv. irta Hugo Károly. Holnap „Próféta“ opera, mellyben Lagrange asszony is föllépend. A karzat folyvást zárva. —­­- Mégis csak talál az ember illy nagy városban víg napot, víg társaságot, hol tánczot járnak borúra derűre. Mint értesül­tünk , legközelebb Lajos napján nagy vendégséget szándékozik tartani egy úri­ember, a városligetben. Néhány fiatal pedig a zugligetben fog nemsokára tánczmulatságot rendezni, mellyre már eddig is számos hölgy ígérkezett. —­­ A nemrég meghalt Kaiser György nemzeti színházunk másod karnagyának legutolsó műve volt, egy „bravour arie de Valse“ mellyet De Lagrange asszony számára itt a megboldogult. Ez áriát, mint halljuk, a Sevillai borbélyban fogja legközelebb eldalolni a derék művésznő , kit sikerült az igazgatóságnak még néhány szerepre megnyerni. . .­- Ma délelőtt mint­egy kilenczedfél órakor, a Józsefváros­ban , hir szerint a német utczában tűz ütött ki. A kigyúrt épü­let egészen elégett. Azonban a korán érkezett segítség s az oltók ügyes működése miatt a veszély tovább nem terjedt. — + Figyelmeztetjük Ciniselli et comp. műlovagtársaságát, hogy ha már csakugyan lovagolni akarnak s csakugyan érvet óhajtanak szerezni a közönségnek, tegyék azt olly időben, midőn senkinek sem okoznak általa rövidséget. Előadása e hatvan sze­mélyes és 70 lovas társaságnak rendesen est­eli 7 órakor kezdő­dik, mikor a színházi előadások. A­ki tehát ez időben meg akarja látni general Tom Poncet vagy general J­ellingtont és Izraelnek mind lovait mind lovagjait, az kimarad a színházból. Pedig, mint tudjuk, Bécsben is minden nagyobb helyen rendesen úgy szo­kott az illy lovas -és lovagos előadás történni, hogy elvégződjék akkorra, midőn a színházi előadás kezdődik, így egyikből sincs kizárva a közönség a másik által. —­­ Van-e a világon gyönyörűségesebb, mint egy vérmes arcz, melly messzire vörösük mint az ujdonat uj ezüst rézkrajczár ? Van-e szebb, mint a gondosan nyitogatott bajusz, medgyszin ka­bát, magas kalap, vékony sétabot és a hatvan esztendő ? ... Oh milly szép ! oh milly gyönyörűséges ! És ehhez áradozó érzékeny szív, melly bikkfa-taplóvá lön a sok érzékenység miatt; hangos forró szerelem, mellyet ha a dudába futnának, a duda meg­­némulna, ha a farkasnak elbeszélnének, a farkas idétlent szülne ! . .. Tígy van ! egy tudós öreg urat kellene ide rajzolnunk, a mint a második emeleten pátvajából kilép a folyósóra. Kalapját félre csapja, magát végig nézi, szemüvegét fölteszi s forgatja fejét fölfelé, forgatja lefelé a legnagyobb könnyűséggel. A­hol szép nőt lát, oda integet, kacsingat, s ha észre nem veszik, fütyül és dörömböl, ha észreveszik csókokat int és hint gyűrűs ujjaival. A nők kinevetik, ő vissza mosolyog és a szivére mutogat. A nők futnak előle , ő szalad utánok és édes szavakat motyog. Sőt nyomára jöttünk , hogy minden holdtöltekor szerelmes verseket ir. Mindent elhisz, csak azt nem , hogy hatvan esztendős s hogy igen könnyű a­­ feje. Figyelemmel kisérendjük. —­­ Egy idegen kéztől következő tartalmú levélbe küldetett hozzánk ma reggel: „Ön bizonyosan tudni fogja mi fán terem a Sperl.“ Többször láttuk önt, hogy Mátyástól nagy fenszóval sür­gette a halbseitlit. Ezen hotelban esett az egész történet. Néhány melegvérű fiatal honfi csaknem párbajra kerekedett a fölött, hogy Lauka Gusztáv polgártársunknak a Hölgyfutár tegnapelőtti szá­mában megjelent versét (Ir-dal) Moor Tamás angol költő irta. Már hogy irta volna azt Moor Tamás, a mit feltisztelt polgártár­sunk. Hát ennyire jutottunk? hát már a magyar embernek még eredetiségében is kételkednek ? .. És ezennel óvást teszek min­den ráfogások ellen , mellyekkel Moor Tamás mellett Lauka Gusztáv úr illetteték; mert én annak az angol urnak soha hírét sem hallottam, Lauka Gusztáv urat pedig mint eredeti embert tisztelem becsülöm.“ E jó szándékból származott sorokat a le­vélíró egyenes kérelmére közöljék a nélkül, hogy a dolog érde­méhez szólanánk. —­j- Tegnapelőtt est­e 9 és 10 óra közt sokan látták, hogy egy futócsillag forma tünemény mutatkozott az égen. Azonban jóval nagyobb volt mint a futócsillag. Éjszak felől mint egy kék láng-

Next