Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)

1850-09-02 / 144. szám

a szövetsé­­i ingyenes, id áglenes kormányzását, valamint a badeni csapatok átszállítását érdeklő kölcsönösen folytatott nó­tákat foglatja magában. Ezen diplomatikai okiratok hangulata békítő. Poroszország megelégedéssel veszi az osztrák ajánlati tervekből, hogy a különböző jogpontok szigorú megtartása m­ellett is, a tettek terén valami veszedelmes öszszeütközést kikerülhetnek. A badeni katonaság átszállítását illető kérdés­ben két néppont választatik el Poroszország által. Az átszállí­tás , valamint ennek jogáról is hogy ha a békítő törvényszék (Schiedsgericht) öszszeülend, semmi ítélhetési igény nem lehet, és csak azon esetben, hogy ha a szövetségi közép­ponti bizottmány kebelében, melly csak egyedül lehet feljo­gosítva arra, hogy a mainzi kormányzóhoz az átszállításra nézve utasításokat adjon, öszszeütközés támadna a mainzi kor­mányhoz bocsátandó utasításokra nézve. Slezvig-Holstein, Altona, aug. 27. A dánok 5 hajóval Grönh­olhd mellett Noers­ig hasonnevű jószága közelében partra szállottak, miu­tán egész nap ott horgonyoztak. E hírre ez éjjel riadó veze­tett, s az 5-ik vadászcsapat 4-ik százada kiindult. Ha a dánok állomásukat megtartják, s adónál többet követelnek, még ma komoly összeütközés történhetik, mivel Grönwohld a slezvigi csatárlánczot érinti, úgy látszik azonban, miszerint a dánok nem akarnak egyebet, mint a lg jószágain zsarolást követni él Grönwohld még Slezvig területén fekszik, s úgy látszik, mintha a dánok Holsteint minden körülmények között kímélni akarnák. A dán hadsereg, mind a mellett, hogy Idstedt mellett annyit vesztett, 35,000—40,000 emberre megy; ezen kívül, Slezvigből, a­kinek menekülni nem sikerült, besoroztatik. A déli slezvigiek életveszéllyel menekülnek sokszor az ország­ból , mivel ha elfogatnak, iszonyú büntetés vár rájuk. A napi vizen kenyérem­ koplaltatással bűnhődik, kinek házában német szinü legkisebb tárgyat találnak. Bustorff Slezvignek legszél­sőbb pontja, mellyel még a közlekedés fenáll, ezentúl minden összeköttetés megszűnik. Dannewirke mellett fabódék épit­tetnek. Gottorf vára erősséggé alakitatott, az előtte fekvő szép vadaskert tönkre tétetett, egész Slezvig mintegy megerősített tábor alakát ölte magára. Slezvig maga a Dánok székhelye, innen űzik Krogh és Moltke tábornokok, Blauenfeld és Berger hivatalnokok túlságos zsarolásaikat.­­ Egy slezvigi menekvő terjedelmes, tudósításai szerint, Slezvig és környéke jelen helyzetéről, a Duvenstedt melletti esemény alkalmával, az egész dán táborral, Hausen hadügy­miniszterrel együtt, alig menekülhet­ meg. A hadügyminiszter nevezetesen összekarmolt ábrázattal, s egészen széttépett öl­tönnyel bepiszkolva érkezett Slezvigbe. De Mega tábornok, az idstedti hős, a csata után szinte hiányzott, s még eddig semmi tudósítás sem érkezett felőle. Azon ebédnél sem volt jelen, mellyel Krogh tábornok adott mindjárt a duvenstedti csata után. Általában úgy vélekednek, miszerint a hadügymi­niszterrel együtt utazott volna el Slezvigből. — A slezvig­­holsteini hadügyosztály legújabb rendelete szerint, ezután nem szolgált egyének is felfogadtatnak a német státusokból a slezvig-holsteini hadseregbe, ha t. i. hazájukbani becsületes magok viseletéről érvényes bizonyítványokkal bírnak, s testileg is elég alkalmalmasak katonai szolgálatra. Egyébiránt senki se gondolja, mintha ezen jó magaviselet nem vonatkoznék politi­kai viszonyaira is. Nem rég több badeni tiszt nem fogadta­tott el a tisztikarba, mivel becsületes elbocsátó levelet nem volának képesek előmutatni. Egyik közölök tizedesi állomást fogadott el. A Koppenhágából érkezett tudósítások bizonyosnak állítják, miszerint Rendsburg megtámadtatását maguk is lehetlennek tartják, s készületeket tesznek a Slezvigbeni kitelelésre. E végre minden utakat, mellyek Holsteinból Slezvigbe vezetnek, részint sánczok, részint árkok által, mellyek még eddig desz­kákkal födvék, járatlanokká tettek. A Schlei folyón több hidat vernek, a tüzérség és gyalogság számára, s azokat hídfőkkel látják el. Az e folyón úszkáló álgyusajkáknak szinte föladata e hidakat védelmezni. Slezvig azon részét tehát, melly a keleti tenger, és Slezvig s Eckernfördéböl vont két vonal között fek­szik, a dánok téli szállásának tekinthetni, ha t. i. a holsteini hadsereg az egész helyzetet meg nem változtatja. Olaszország. * A piemonti lapok, s ezek közt különösen a Croce di Sa­tura, és a Gazella del Popolo újabb számaikban erősen kikel­nek Poroszország királya és politikája ellen. Alkalmat a slet­­tig-holsteini ügy szolgáltat nekik legközelebbről, azonban nem mulasztják el visszamenni a múlt évekre, s felsorolni mindazon fonákságokat, mellyeket a porosz politika Német­ország, saját polgárai és Ausztria irányában elkövetett, s mellyek által mind saját népét, mind a németeket elidegení­tette magától, Ausztriának pedig okot adott, közrehinni jö­vőre minden szavának, minden tettének, szóval minden moz­dulatának. — De hagyjuk szólni a mondott lapokat. „A (slezvig-holsteini) herczegségek ellenállása — mond a Croce di Savoja — uj zavar, uj és véres szemrehányás Poroszországnak, melly annyira érzi a németek átkát, hogy figyelműket elvonandó, s őket barátivá teendő, Ausztria irá­nyában egész rodomontáddal (pökhendiséggel) lépett föl. Visszahívta követeit a frankfurti gyűlésből, megsétáltatta ka­tonáit. Hanem Ausztria és Németország csak nevet illyésekre, mint szoktunk nevetni azon szemtelen félénkekre, kik futván az ellenség elöl, messziről kiáltoznak rá fenyegetőzve. „Egy másik, még mesterségesebb találmány van készülő­ben, mi által a közvéleményt megnyerni akarják. IV. Vilmos­ Frigyes le fog mondani. De Németország nem hisz többé egykönnyen a csalásoknak. Azon kéz, melly a Dánországgali frigyet aláírta, nem teheti le a megbecstelenített koronát, mert IV. Vilmos­ Frigyes nem is képes a megbánás magas ér­zetére. Csepenkint kell kiinnia kelyhét a keserűségeknek, mellyeket tettei készítettek, ott állván a holsteini nép hosszú és fájdalmas halálkínainál.“ Illy hangon szólnak a piemonti lapok Poroszországról ! A Gazetta del Popolo pedig összehasonlítja a két király magaviseletét, a poroszét és a piemontiét, s érvezései végén illy kérdést tesz: „Minő eredménye lett eddig a két király eljárásának ? Mind­ketten bírják­­ a kül- és belföldi visszahatok gyűlöletét. Hanem a porosz király az ő ingatagságával eljátszotta az irán­­iai birodalmát, elvesztette a nép hajlamát, s olly gyöngének érzi magát, hogy ö, király, ki 400 ezer szuronyt vezethet síkra, nem mer tenni semmit Holsteinért, semmit Németor­szág egységéért, semmit a német nemzet tekintélye­ és sza­badságáért. Mikor Ausztriát fenyegeti, hihetlenségi mosolyt gerjeszt, mert mindenki tudja, hogy majd engedni s hátrálni fog, s midőn hátrál, növeli összegét azon bizalmatlanság- és megvetésnek , mellyel politikáját mindenki tekinti. „E hasonlításnál Viktor­ Emánuel (a piemonti király) min­dig teljes megelégülést találhat politikájában, önbátorítást az abban megmaradásra, s föltalálja saját erejének önérzetét, mert ő egészen különböző úton járt. Elismerte a sajtójogot, elismerte az ország jogait az olasz kiköltözőkre nézve, fen­­tartotta a nemzet méltóságát, nagy diadalt víva ki a Liccardi­­törvény által egyik frigyesünk, Massai (IX Pius pápa) felett. Közte tehát s a porosz király között az a különbség, hogy míg ez mind népe, mind a németek, mind a visszahatók vonzalmát elvesztette, a mi királyunk is elvesztette ugyan ez utolsók (a visszahatók) hajlamát, de gazdag díjul megnyerte helyette a nép egész szeretetét is.“ A Daily Joek­snak következőket írnak Nápolyból: „úgy lát­szik , a király és pápa közt igen élénk levelezés van az alkot­mány iránti eskü miatt. A nápolyi püspök Sforza egyenesen megtagadta a felségét az alól feloldozni, ki mármost minden reményét Rómában helyezi. Ha a pápa kedvez a király szán­­dékának, hihető, hogy új zavarok lesznek. Egyébiránt tu­dom , mikép IX. Pius fölfedező a királynak, hogy őt Fran­­cziaország sarkalta politikai reformokra. A pápa személyesen nincs ellene ezen eszmének , de gaetai környezete annyi ko­vászát tévé le mindenfelé az egyenetlenség és roszhiszem­ű­­ségnek, miszerint sok bajba kerülend Francziaországnak úgy oldani meg e csomót, hogy e megoldás becsületére váljék magának, megelégedésekre a rómaiaknak.“ Piacenzául Szicíliából Írják az olasz lapoknak, miszerint a nevezett városban, s a sziget több helyein gyakran talál a kelő nap háromszinü nemzeti zászlókat feltűzve, mit aztán többrendű befogadások szoktak követni.­­ A levelezők azt hiszik, miszerint e zászlókat titkos kémek tűzögetik föl, hogy legyen a hatalomnak ürügye a nép újabb zaklatására. Egy torinói levél a Lombardo- Venetoban azon vélemény­ben van, miszerint a piemonti kormány romávak­ bajai elinté­zésére Bonaperte Lajost szeretné megnyerni. Megjegyzi ugyanazon levélíró, hogy Santa­ Rosa temetésénél a külföldi követek közöl csupán Barrot Ferd. franczia követ volt jelen. Orosz- és Lengyelország. Kalisch, aug. 25. Éjszaki német lapok azon hírt közlik, miszerint az orosz czár Pétervárából parancsot adott volna ki, mellynek következtében, a porosz határszél hosszában azon­nal 150,000 emberből álló hadsereg fogna felállítatni. E tu­dósítás már azon okból sem igaz, mivel illynemű császári pa­rancsra jelenen épen nincs szükség; az orosz hadcsapatok, ha nem épen a porosz határszélen , de nem messze tőle Len­gyelországban , Litvániában stb. vannak fölállítva, s mellyek valószínűleg a határhoz közel fekvő kormánykerületekben , mint őrsereg, fognak megmaradni, számuk pedig 150.000- nél többre megy. A szegény állapotban levő határvidékek jelenen nem volnának képesek nagyobb hadcsapat eltartására. Ezenkívül mind­azon gabna, melly határszélen vásároltatik meg, többnyire az ország belsejébe szállittatik, mi ismét arra mutat, miszerint a határszélen nem fognak hadcsapatok ösz­­pontosulni. Hivatalos jelentés szerint a múlt évben 177, 543, 363 ezüst rubel tétetett le az országos hitelintézetekbe ; visz­­szaköveteltetett 159,258,239 ezüst rubel; következésképen 18,285,123 ezüst rubellel több jött be. Az országos kölcsön­­bank tőkéi, különböző nevezet alatt, jelenen 8,702,628 ezüst rubelt tesznek. — Wikinski altábornok, a Lengyelország­bél­ HIRDETMÉNY. 3—3 TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENC Z.— KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI­ UTCZA 449. SZ. Cs. k. magyar kincstári főigazgatóság rendelése következtében f. é. september hó 9-kén Sziget mezővá­rosában mármarosi kerületben helyezett cs. k- kincst. igazgatóságnál a rhónaszéki gépelynél szükséges ló­tartás 1850-dik évi november 1-jétől 1853-iki aprilis utoljáig,azaz 2% egymást következő évekre árcsök-­­­kentés utján haszonbérbe fog adatni úgy, hogy a haszonbérlő e végre 32 hámos, és 2 tartalék, így tehát ösz­­szesen 34 lovat az árcsökkentésnél megalapítandó bérért tartani köteles részen. Általadatnak pedig az illető bérlőnek ezen vállalathoz tartozó nagy lóistálló, széna és zab pajtával , az ő és cselédjei számára pedig egy alkalmatos lakház , istállóval, szekér- és fa­szinnel, konyhakert bekerített nagy udvarral, és a lovak legelésére szánt réttel. Ezenkívül a haszonbérlő és kocsisai számára évenkint 20 öl kemény tűzifa , lójárandóság fejében csa­ládja és 17 gépelyes kocsis szükségeikre fejenkint 15 font, a gépelyes lovak és két fejőstehén számára pedig évenként egy egy darabra 6 font só ingyen fog kiszolgáltatni. Nem különben átengedtetnek a bérlőnek az Optsína és Hera nevű uradalmi kaszállók, mellyeken mintegy 120 szekér széna megterem, évenkénti 80 pitnyi bér lefizetése mellett. Minden bérleni kívánó tehát vagyona jó állapotjáróli bizonyitványnyal, 10 pc. azaz 127 fr. pp. bánat­pénzzel ellátva, a fent kijelölt napon és helyen tartandó árcsökkentésre (mellyben mindazonáltal héberek részt nem vehetnek) azon megjegyzéssel hivatik meg , hogy írásbeli ajánlatok is, ha azok az árverésre ki­tűzött nap előtti est­éig a cs. k. kincst. igazgatóság elnökségénél Szigeten benyújtottak, és a felérintett bá­natpénzzel ellátva lesznek, elfogadtatnak. Megkívántatik még azonkívül, hogy az említett írásbeli ajánlat, azon nyilatkozást is foglalja magában, hogy a bérleni szándékozó az árcsökkentési föltételeknek (mellyek a marmarosi cs. k. igazgatósági irattárban , úgy szinte a rhónaszéki cs. k. sóakna tisztségnél betekinthetők) akképen aláveti magát, mintha magát a szerződést saját aláírásával erősítette volna meg. — Budán 1850-dik évi augustus 27-kén. GŐZKOCSIK F. évi május 1-jétől, MENETRENDÉ. további rendelkezésig. Pestről Szolnokra indúl 6 órakor 30 perczkor. Szolnokról Pestre „ 6 „ 40 „ Pestről Váczra „ 7 „ — „ Váczról Pestre „ 8 „ 30 -d­élelőtt Pestről Szolnokra in­dúl 1 órakor — percz Szolnokról Pestre „ 1 „ 10 „ Pestről Váczra „ 3 „ 30 „ Váczról Pestre „ 5 „ 30 „ délután F. hó 26—kától kezdve, minden vasárnap és ü­n­n­e p,n­a p­o­n, ha az idő kedvező leend, mindig külön személy-vonat induland délután 2% órakor PESTRŐL PALOTÁRA, és onnan este 8 órakor ide vissza, ennél fogva azon napokban lehetséges. PESTRŐL PALOTÁRA 7 órakor reggel, 2% ór. délut., 3% ór. délut. 7% ór. este ; PALOTÁRÓL vissza PESTRE 9% ór. reggel, 3 ór. délut., 6% és 8 órakor este, a vasúton ezen kirándulásokat tenni, és vallásügyei rendezésére kinevezett bizottmány elnöke Bresc-Litewski-be tett utjából Varsóba megérkezett. Külföl­dön is tudva van már, miszerint Oroszországban a vallás- és oktatási ügyek élén rendesen tábornokok állanak. — Read altábornok Kowno-ból, hol szinte számos hadcsapatok ösz­­pontosulvak, Varsóba megérkezett. SEPTEMBER 1. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. „Földbirtoki érdekek“ czim alatt egy czikk­­sorozat indittatik meg, melly úgy látszik nem fog kevesebbre ter­jedni mint a Tájékozás, melly ugyanazon tollból eredt. E sorozat két első darabjában annyi mutattatik meg, hogy a földbirtoki ér­dekek milly fontosak reánk nézve. Egyetemes vagyonosodásunk azon kérdés szerencsés megoldásához van kötve, hogy hazai ter­mesztő erőnk hervadásnak induljon-e vagy virágzásba jőjön? — Egy czeglédi levélből olvassuk többek közt, hogy e népes ma­gyar városban szörnyüképen fogyasztják a szalonnát, fehérczipőt és vörös bort, mind a birói hivatalban, mind a kávéházban sőt még a mezei csőszök kunyhójában is. A víz igen apad, mindenki kény­telen bort inni... A következő levél bizonyosan a vörös orrok fe­lől fog szólni. Pester Zeitung. A frankfurti békecongressusról iratik első czikke. Azt mondja, míg a forradalmi emigránsok Albion partjai­ról bosszút lehelő nyilatkozatokat bocsátnak Európa continense felé , addig Frankfurtban a béke­ férfiak az örök békéről tanács­koznak. Maga czikkíró sem igen hiszi, hogy ennek valami kö­vetkezménye legyen , de azért tiszteli azon férfiakat, kik a kort megelőzve a gyűlölet korában a szeretet világát lobogtatják. — Egy bécsi levelező szokása szerint neki megy a magyaroknak csak úgy vaktában. Állítja a­nélkül, hogy bebizonyítná, mikép a magyarországi nevelésügy rész­állapota s a nevelésügyi miniszter ellen kivált a régi ellenzék tagjai emelnek vádat. Nagyon bosz­­szantja a levelezőt, hogy még ollyak is vannak, kik a fensőbb tanintézetekben a magyar nyelvet óhajtják tanítási nyelvül. Ez azt mondja kivihetlen. Ha nem a német ? .. az kivihető. Pester Morgenblatt. Főczikkében alaposan mutattatik meg, hogy miután a Magyarország irányában eddig követett politika eredményhez nem vezetett, meg kell azt változtatni. Czikkire nem kivánja, hogy a kormány olly politikát vegyen elő, melly a birod.­egységgel összeütközésbe jönne, ezt egy párt sem kivánja. Csak a közigazgatást illetőleg vétessék különös tekintetbe a nép szelleme saját nemzeti életében s megnyugtatása arra nézve, hogy saját belügyeit a kor szükségeihez képest maga rendezheti. Gazdasági Lapok: „Kísérletek külföldi dohánymaggal“ czím alatt Szontagh Gusztáv értekezik; ő maga tett kísérleteket. Ta­pasztalatait mondja el. S azon kérdésre: lehet-e itt termesztett amerikai dohányból, jó amerikai szivarokat termeszteni ? azon feleletet adja, hogy tökéletes szivarokat nem készíthetni. — Egy czikket olvasunk a lovak hágatási betegségéről, a betegség ismer­­tetőjeleiről. — Vidacs István gazdasági gépész Pesten ajánlja gazdasági gépeit a közönség figyelmébe. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. Börzehírek. Bécs, augustus 31-én. NYILATKOZAT. Azok megnyugtatására, kik akár mint dolgozótársak, akár egyéb tekintetből, a jövő hó elején sajtó alá kerülendő Fekete­könyv megjelenése által érdekelve vannak, kötelességünk ki­nyilatkoztatni , miszerint egy részről, általunk legtávolabbról sem gyanított incidentális körülmény­, más oldalról pedig elhárithatlan akadályok miatt, említettük füzet csak is a leg­közelebb érendő novemberi vásárra fog megjelenni. Pesten, augusztus hó 30-án 1850. A feketekönyv kiadó szerkesztősége. Pénz Árú Pénz Árú Bankrészv.......... 1162 1164 Dunagőzhaj. részvény 530 532 5%-es metall..... 95% 96 Pesti lánczhid­ „ — 90 4% % „ ............ 83­%6 84 . , yg ygy4 idegen vallók es pens. 4% „ sorsh.u. f. 89 89% Amsterdam (2 h.) .. 161 Vi — 3% „ ............ 55 56 Augsburg (szak.) ... 117 117% 2% „ ............ 51'/, 52 Hamburg (2 h.) ... . — 172 B. kötelez. 2%% • ■ ■ ■ 50 50% Lipcse....................... — — 1834-ki sorsj............. 183 184 London ..................... 11.37 11.37 1839-ki . .......... 118% 118% Mailand.................... — 104% Eszterházy 40ft.sorsj. 63% 64 Marseille................... 137 137% Windischgraetz „ 19% 19% Paris ......................... 137% 137% Eszterházy 20 ftos .. 14% 15 Triest (2 h.)..... — — Waldstein „ 18% 18% Cs. kir. új arany .... 21% 21% Keglevich sorsa. .... 9% 9% Cs. kir. régibb ......... 21% 21 % Éjsz.vaspálya­ „ 111%« 111% Napoleonsd'or.......... 9.18 9.19 Majland „ „ 77% i 77% Souverainsdör......... 16.5 16.8 Gloggniczi „ „ 118 1118% Fríedrichsd’or ......... 9.24 9.26 N. Szombati „ — i — Font Sterling ........... 11.30 11.32 Sopronyi „ „ 47 | 47% Orosz Imper............... 9.28 9.29 Gmundeni „ — ! — Dupla Arany............. 35 35 % Lloyd részv................. 580 590 Ezüst......................... 15% 15%

Next