Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)

1850-10-01 / 169. szám

jár, veszedelmes tagja a társadalomnak, és rebellis. — El­lenben Ilis alattvaló, s józan gondolkodású polgár önök né­zetei szerint csak az lehet, kinek kalapja felhőkben jár, ki rövid hajat, kecskeszakált , pápaszemet, kikeményített és ki­hegyezett ing­ gallért, rövidderekú frakkot hord, kinek mel­lénye czombig­, nadrága pedig térdig ér, kivágott orrú csizmát, 12 próbás szarvasbőr-keztyűt visel, ki magyarul sohasem be­szél, a magyar színészeket gyűlöli, és csak a Serbski dile­­tant-drustrót látogatja. *) Önök minden cselekvénye s jelenlegi állapota hasonlít ama fuldokló emberviselete­ és helyzetéhez, ki — minden segély­ből kifogyván — halálos vajúdásai közepett a viz színén úszott szalmaszál után kapkodott, s ahoz kötötte utolsó szabadulási reményét, a szalmaszálat elérte, de életét elvesztette. TÖBBEN. Máramaros-Sziget, sept. 22-kén. A helybeli ref. lyceumbeli bölcsészeti tanszék Pásztor Dá­niel elmenetele által megürülvén, még a múlt hó 25-kén tar­tott pártfogósági gyűlés által hozott határozat nyomán ezen tanszék betöltése — hirlapilag közzétett csőd útján — a mai napra határoztatott; ugyan csak e mai nap vola kitűzve a fel­ügyelő gondnok választására is, és igy kettős fontos ok vola a mai pártfogósági gyűlés tartására. Először is, minthogy felügyelő gondnokunk — a több ideig fáradhatatlanul pártatlan buzgalommal működött Nánásy Lajos úr lelépte által — nem vala, gondnokot kellett választanunk — melly terhes állomás elvállalására közakarattal Szöllösy Ba­lázs urat kértük fel, s a tisztelt férfiú e bizalomnak engedve, helyét el is foglalta. Másik teendője vala a mai pártfogósági gyűlésnek a fentebb említett tanszéknek a folyamodók köztüli betöltése , folyamo­dók voltak négyen, u. m. Jancsó Ádám magánnevelő, Nagy László volt kakati ref. lelkész, Enyedi Kolbász Péter acsádi ref. lelkész, és Bartók Gábor a helybeli ref. Lyceumban köl­tészeti szónoklati osztály oktatója; a folyamodók bizonyítvá­nyaikból , s ajánlataik után ítélve mind jelesek, a választást megelőzőleg történtek egyes felszólamlások , mellyek által Bartók Gábor urat eddigi állomásán, tekintve az intézet jól­létét , áldozattal is megtartani óhajtották, azonban a tisztelt oktató urat, ki különösen anyagi helyzetét tekint, arra reá­­bizni nem lehet­, kinyilatkoztatván folyamodványában, hogy ha a választás nem ötét éri, akkor előbbeni állomásáról is le­mond ; Így tehát a választás titkos szavazat útján megtörtént, s a többség csak­ugyan Bartók Gábor urat érdemesíté a böl­csészeti tanszékre. Megelégedést uj pályáján a tisztelt fér­fiúnak ! kinek intézetünkben 12 évek óta tanúsított fáradhat­­lan szorgalma feljogosít annak lövésére, hogy uj hivatásának is tökéletesen megfelelend. Bartók Gábor elválasztatása által tehát, a költészet-szónoklati osztálybeli oktatói állomás meg­ürült , mellyre a fent nevezett folyamodók közül Jancsó hatá­roztatott megkerestetni, — ezeken kívül sokat, igen sokat lehetne írnom intézetünk állásáról, — de ez­úttal nem unta­tom a t.­ez. olvasó közönséget. Vidéki életünk csendes, csak hogy nálunk még sem a köz­­igazgatás , sem a törvénykezés nincs rendes kerékvágásá­ban,­­ azonban ezzel is rövid idő alatt hisszük hogy tisztába jövünk; az új hivatalnokok névsorát, mivel tudatva még nin­csenek , majd csak később fogom tudatni... 1. Pénzügyminiszter báró Krauss legalázatosabb előterjesztése pénzügyi országos igazgatóság és kerületi igazgatóságok fel­állítása iránt a szerb vajdaságban és temesi bánságban. A legmélyebb tisztelettel idezárt tárgyalásban foglaltatnak mi­niszteri biztos Trifunácz, és ideiglenes tartományi főnök báró Mayerhoffer tábornok javaslatai a szerb vajdasági és temesi bán­sági pénzügyi hatóságok elrendezése iránt. Két főrészre oszlanak, a vezető pénzügyi országos hatóságról és a kerületi hatóságokról. A.) A pénzügyi országos hatóság felállítása. Én e fontos ügyet a Bécsbe hivott miniszteri biztos Trifunácz­­czal, a pénzügyminisztérium osztályfőnökeivel és illető előadóival alapos tárgyalás alá vettem, mellynek eredményét a tisztelettel idezárt jegyzőkönyv tartalmazza. Az abban kifejtett nézetekkel megegyezőleg én is a mellett nyi­latkozom , hogy a szerb vajdaság és temesi bánság számára egy cs. k. pénzügyi országos igazgatóság székhelye Temesvártt lenne felállítandó, s egészen ugyan azon elvek szerint elrendezendő, mellyeket Felséged a többi koronaországbeli pénzügyi országos hatóságokra nézve megszabni méltóztatott. A pénzügyi országos igazgatóság ügykörébe kellene tartozni az egyenes és nem egyenes adók, az állodalmi és közpénzalapi jószá­gok, a pénztárügy (mennyiben ez a pénzügyi igazgatástól függ) végre a felügyelési testület (pénzügyi őrség igazgatásának). A pénzügyi országos igazgatóság élén állana egy pénzügyi igaz­gató, miniszteri tanácsos czímével és rangjával, 5000 ft fizetéssel, természeti lakással, vagy megfelelő szálláspénzzel (800 ft) ellát­va, és a politikai országfőnöktől teljesen függetlenül közvetlen a pénzügyi minisztériumnak alárendelve. A magyar tartományokban fenálló, s a többi koronaországbeli­­vel nem egészen egyenlő lábra állított szerkezete a közigazgatási hatóságoknak, a szerb vajdaságban és temesi bánságban sem tün­teti fel czélszerűnek a közigazgatási országfőnököt rendelni pénz­ügyi igazgatóul. A pénzügyi igazgató mellé, mint segéd fontos hivatásában és időközi helyettese, első főpénzügyi tanácsos lenne adandó. A hivatalnokok többi osztályait méltóztassék Felséged a sze­mélyzeti és fizetési létállásnak ide mellékelt átnézetéből legke­­gyelmesebben áttekinteni , mellynél magamat a Felséged által a többi koronaországbeli pénzügyi országos igazgatóságokra nézve legfelsőbben helybenhagyott határozatokhoz tartoztam. A temesvári pénzügyi országos igazgatóságra nézve, a Felséged által folyó évi junius 29-én kelt legfelsőbb határozata által hely­benhagyott hivatali utasítás és hatáskör fogna zsinórmértékül szol­gálni azon változtatással, hogy az elnök és a pénzügyi igazgató jogosítványai ezen utóbbi személyében esnek össze. B) A pénzügyi kerületi igazgatóságok felállítása. Miniszteri biztos Trifunácz három kerületi hatóságnak, Zom­­boron, Nagy-Becskereken és Lugoson, felállítása mellett nyilatko­zott, és az utóbbi kerület helye mellett azon okot hozta fel, hogy míg Temesvár, mint hatósági székhely, a kerület legszélső vona­lára esnék, Lugos az igazgatandó tárgyak közepett fekszik. E javaslat a három kerületi hatóság felállítása iránt elfogadtatott. Én is mellette nyilatkozom, de azon módosítással, hogy e há­rom kerület határolása az ország közigazgatási felosztását kövesse, mivel a Trifunácz által javasolt felosztás szerint a péterváradi határezred két kerület alá esnék. Ehez képest a zombori kerületi igazgatás magában foglalná Bács­ és Szerém megyét, az egész péterváradi határőri ezreddel, a nagybecskereki Torontál megyét, a német-bánsági határőri ezredet, és a csajkások kerületét, a lugosi Temes- és Krassómegyét, az illír bánsági és oláh bánsági határőri ezredet és az oraviczai bánya­kerületet. A zimonyi só- és harminczadhivatalra, melly a zombori ke­rület legszélső határán, és a becskereki kerületi hatóság székhe­lyéhez sokkal közelebb fekszik, ideiglenesen innen kiküldetés út­ján lehetne felügyelni. A kerületi elöljárók állását illetőleg a szolgálatot előmozdító­nak ismertetett, hogy maguk közt és a pénzügyi országos igazga­tóság pénzügyi tanácsosaival egy kart képezzenek, hogy ne legyen szükséges az állomáshelyet változtatni a végre, hogy valaki a magasabb fizetési osztály részesévé váljék. Mivel továbbá közelebbről Felséged elébe fog terjesztetni a ka­marai kerületi igazgatások szervezése minden koronaországban, midőn az elöljárókra nézve 2000 ft és 1800 ft, a pénzügyi biz­tosokra nézve 1000, 900, 800 ft, és a fogalmazókra nézve 700 és 600 ftos fizetési osztályok fognak megállapíttatni, ezen értelem­ben terveztetett a 3 kerületi pénzügyi hatóság személyzeti és fize­tési létállása, mellynek legfelsőbb megerősítését ajánlani bátor­kodom. A javaslatba hozott 3 hajdúra nézve a 3 kerületi hatóságnál úgy vélekedem , hogy i­lyen hajdúk csak a szükséglethez képest lennének felveendők, mivel idővel, az úti és postai közlekedés szaporításával nélkülözhetők lesznek. A csempészeti törvényszék felállítását illetőleg, eziránt a szük­ségeseket a temesvári pénzügyi országos igazgatóság szervezése után azonnal el fogom intézni. Méltóztassék Felséged a jelen szervezeti javaslatokat, mellyek a tisztelettel ide mellékelt áttekintés szerint az eddigi igazgatási hatóságok és a jövendők költségei között semmi több költséget nem vonnak maguk után , legkegyelmesebben helybenhagyni, és a temesi és zombori kamarai igazgatás és a jövedéki felügyelőség azon állandólag alkalmazva volt hivatalnokainak és egyéneinek, kik a jelen reformok alkalmával h­ibájokon kivül rendszerezett szolgálati állomásokra nem, vagy csak kevesebb fizetéssel alkal­maztatnak, a kedvezési év jótéteményét az eziránt fenálló hatá­rozatok szerint legkegyelmesebben megadni. Bécs, august. 21-én 1850. Krausz, m.k. Erre következő legfelsőbb elhatározás adatott ki: ,,Ezen szervezeti javaslatok helybenhagyásomat megnyerik.“ Schönbrunn, September 5-dikén 1850. FERENCZ JÓZSEF, m. k. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest, October 1. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik először: MARQUIS BRUMON dráma 4 felvonásban 1 fel­vonás előjátékkal, irta Dobsa Lajos. — fő felsége az erdélyi szászok evangélikus papságának két­százezer pengő forintot utalványozott sept. 12-dikéről kelt rende­lete által. Ez összeg a papi tized elvesztéséért kárpótlási előlege­zésül szolgál. —­­ A német színházban tegnap estre egy uj vendég lépett föl s meglehetős számú közönséget gyűjtött össze első előadására. Bergheer Lajos physikus, technikus, chemikus és mágikus volt ez Hannoveréből. Meglepő bűvészeti mutatványait bámulat­tal fogadta a közönség. Különösen tetszett azon jelenet, midőn a levegőből kapkodta a pénzt, és nem is bankót kapkodott, ha­nem valóságos pengő érczet. Érdekes volt a bűvös kalap is, mellyből mindenféle tárgy kikerült, a mit a bűvész akart. Kártya, pohár , illatos emléklevel, megint kártya és a többi! Egy vörös tarisznyából pedig, melly még semmi sem volt benne tökéletesen üresnek mondható , temérdek tojást szedett ki. Leginkább meg­zavarta a publikum egyszerű bámulását a „tisztánlátó nő“, ki be­kötött szemmel egy széken ülve, megmondta a tőle távollevő bűvész kérdésére , évszámát, értékét a bűvész kezébe adott pén­zeknek , arany vagy ezüst voltát az óráknak, sőt azt is hogy mellyiken hány óra, hány perez? sat. Sokan ördögökkeli czimbo­­rálásról kezdtek suttogni. Bergheer Lajos pedig csak vitte a magáét és mosolygott. Minden esetre meg kell vallani, hogy B. ar lehető legnagyobb ügyességgel jár el mutatványai körül, nem hagy semmit észrevenni , gyorsasága, gyakorlottsága elfödöz mindent. Egy ideig jó sikerrel működhetik a német színpadon. — s Szebenben — mint a Lieb. Bothe írja — egyleti gyűlés­ben többek közt azon határozatot is hoztak, hogy írassák meg a három megboldogult választmányi tagnak t.i.: Benigni, Roth és Goosz tagoknak életök s irodalmi működésük s tegyék le azt em­lékül az egylet levéltárába, melly pantheonból hireket s érdemü­ket sem a lopó el nem lopja, sem a rozsda meg nem emészti. — s Garay János a költő üdülő­félben van az igaz, hanem régi egéssége talán soha sem tér többé vissza. Már most némi apróbb műveken is dolgozhatik. „Szent László 11 czimü hősköl­teménye , mellyből több helyen mutatványt is közölt, egészen készen van , sőt még ez év folytán sajtó alól is kikerül. Előfize­tési ára, mint halljuk csak 2 p.sz. Bolti ára sokkal drágább leend. Előre is figyelmeztetjük rá a költészet és emberiség barátit. — ■­• Nagy Kristófot, szegletén és fölötte a váczi utczának, megkoszorúztak. Pedig nagy Kristóf sem nem philosophia docto­­ra , sem nem költő, nem nem ujságiró ... hanem egy kőből fara­gott iszonyú ember. A koszorúja is ember, még pedig mestersé­gére nézve szabó, azaz nagy táblára írott­a nevét, czimerét tette Nagy Kristóf fölé a harmadik emelet falára.. E nagy czimer­­zési düh napról napra növekszik a fővárosban. Van a váczi ut­­czán olly ház , mellynek egész fala merő tarkabarka czimerek­­ből áll. Ilyen ha jól emlékszünk a Mocsonyihoz. E szokás ma­gában véve ártatlan portéka, legfölebb is azt mondhatják, hogy e város czimeres, hanem sok helyen ízléstelen , untató , sőt kelle­metlen. Ajánljuk mindenek fölött, hogy ha csakugyan kedvelik iparosaink, kereskedőink a nagy czimereket, szegezzék föl azokat erősen. Egy erős szél sorban lehajigálhatja helyükről e táblákat s az utczán járókelő ember keserülheti meg, hogy a nagy czime­­rekbe szerelmesek voltunk. Ú­j- Kolozsváron hosszú hallgatás után megszólalt a magyar színészet is. A német színigazgató Frieze, ki tavasz óta működik társaságával a kolozsvári színházban , annyira elhagyatott a kö­zönségtől , hogy előadásait többé a részvét hiánya miatt nem folytathatja. És tökéletesen megbukik, ha eszébe nem jut, hogy magyar előadással kellene még próbát tennie. Ez kirántotta a sárból. Igaz hogy valami zugszínművet hoztak színpadra, Sobri Józsi halála ezim alatt, de azért annyira megtelt a színház min­den szegletében, hogy illy népes közönséget évek előtt sem lát­hattak benne. Akármi volt, magyar nyelven volt, melly a ma­gyarok érzését fölvillanyozta. Már most alkalmasint azon véle­ményre hajlik az igazgatóság, hogy ezután az előadások magyar és német nyelven fölváltva történjenek. — Sz. Mihály, s általában a „quartások“ napja, nemcsak a háziurakra nézve örvendetes. Vannak kisebb zsarnokok , kik az illy „quartálok“ alkalmával a jámbor hurczolkodó világot zsa­rolják — az úgynevezett „mőbel-tragerek“ vagyis pogyászhordók, noha magyar nevök ismeretlen , mert magok sem magyarok. E­z nöbel-tragerek tehát valóságos pióczák, s ha valami tapasztalat­lanra akadnak, ugyancsak jól odasózzák neki a hordozkodási dijt, melly ugy látszik, bizonyos e­tókiát teszi a házbérnek. Legn­eve­­zetesbek köztök azok, kik némileg előjogositvák e mesterségre; van főnökük, ki bemegy a szobákba, megszemléli az elhordandó bátorokat, aztán elmegy az uj szállásba, megnézi: földszinen, vagy emeleten-e az , s ekkor alkudni kezd. Jaj ', kinek körmére égett a költözködés; iszonyú pénzt kell ígérnie — mellyet aztán az alkudó egypár pajtásával zsebre teszen; mert azon két-három szegény tótember, kit napszámosul fogad, s ki viszi a legnagyobb terhet, megkapja a szorosan megszabott napibérét!... Az il­lető hatóság talán gondolhatna ki valami módot e kétszeres na­­dályok korlátozására ? Francziaország: (!) A wiesbadeni manifestum, Larochejaquelleinnek erre tett nyilatkozata, és egy a Bulletin de Párisban megjelent „Ce que veut le Président” (az, mit az elnök akar) czímű czikk tárgyai jelenleg a párisi napi sajtónak. A wiesbadeni manifestumot már tárgyaltuk. A más kettő következik. Laroche Maquelein úr nyilatkozatát a Presse következő előz­ménnyel mutatja be: „Larochejaquelein ur szivében a szabadság szózata erő­sebben hallata magát, mint a fegyelem szava. „Mi ezért szerencsét kívánunk neki. „Larochejaquelein ur levele egy határozat, melly minden fölebbvitel nélkül, elmarasztalja a legitimista párt fenhéjázá­­sát,­­ mert hisz a mai nap az efféle illusiók a lehetlenség országába tartoznak. „Mi tagadás benne ? a legitimista párt Wiesbadenben, aug. 30-kán, lemondását írta alá. „Ezen aug. 30-kán írott csapás következtében, a Henrik­­párt nem üdülhet föl. Meg kell vallanunk: Bonaparte Lajos urat pártfogolja a gondviselés, bár ő maga mitsem ten ma­gáért. A levél, kivonatban, imez: „Kiátkoztatásom elfogadom tökéletesen. Szemmel látható dolog, hogy nem egy elven vagyunk. Én nem hiszem, hogy a legitimitás rejtély, hogy Francziaország képviselői ép úgy a köztársaság mint a monarchia alatt engedelmeskedni tar­toznának a király parancsolatának; soha sem gondoltam, hogy efféle theóriát föl fognak állítani. „Jövőben a parlamenti hibákat föntebbi forrásra kell vissza­vinni , mint az azokat elkövetők; a kiadott parancsok követ­keztében. „A nemzeti jog (le droit national) legitimitása magában foglalja mindazon nemzedékek, mellyek előttünk kilencz szá­zaddal éltek, nemzeti fensőségének kifejezését. Nem találok szebb, nemesb, francziásabb jogigényeket, mint egy olly in­tézményt , melly atyáink előtt annyi századon át törvény vala. Én azt óhajtam­, hogy a nemzet a nemzeti alapelvre vissza­térjen; én soha sem kívántam­ tőle, hogy maga szerezze azt meg. „Ma a legitimitás jogát rejtélyként terjesztik élénkbe, miről vitatkozni, minek veszélyes alapját keresgetni nem szabad; a nemzeti kívánság szabad kifejezését úgy állítják elénkbe, mint mi a legitimitás jogait veszélyezteti. A politikában én nem védhetem azt, mit nem értek. „Ha magányos ember tiszteletteljes bensőségében , egy száműzött herczeg iránti szeretet — és határtalan odaengedés­­ből csendesen hallgatva rendelkezhetik az általa kifejezett kí­vánságok felett : a statusférfiu is sem maga sem barátai meg­alázását , mint ezen névtelen nyilvános manifestumban törté­nik , el nem fogadhatja, melly manifestum következményei és olly üdvtelenek leendőnek a tekintély elve, mint a szabadság elveire nézve. „Itt többé nem személyekről van kérdés, hanem az elvek kérdése forog fen. Nekem van jogom azt megmondani , hogy az enyéimek nem egyeznek meg azon férfiakéval, kiknek, fe­gyelemből , magamat alájuk kellene rendelnem. „A népre hivatkozás nem forradalmi cselekvény, mint állít­ják , ez a nemzet maga, saját fensőségében, mi a forradal­mak korát bezárja. „Én a néprehivatkozást nem a legitimitás elveiért kiván­­tam ; ki nem emlékeznék, mikép ezen kérdést tettem föl: köz­­társaság-e vagy monarchia ? ’) Serbski diletant-druszn — szerb műkedvelő-társulat. TÖBBEN.

Next