Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)
1850-10-01 / 169. szám
jár, veszedelmes tagja a társadalomnak, és rebellis. — Ellenben Ilis alattvaló, s józan gondolkodású polgár önök nézetei szerint csak az lehet, kinek kalapja felhőkben jár, ki rövid hajat, kecskeszakált , pápaszemet, kikeményített és kihegyezett ing gallért, rövidderekú frakkot hord, kinek mellénye czombig, nadrága pedig térdig ér, kivágott orrú csizmát, 12 próbás szarvasbőr-keztyűt visel, ki magyarul sohasem beszél, a magyar színészeket gyűlöli, és csak a Serbski diletant-drustrót látogatja. *) Önök minden cselekvénye s jelenlegi állapota hasonlít ama fuldokló emberviselete és helyzetéhez, ki — minden segélyből kifogyván — halálos vajúdásai közepett a viz színén úszott szalmaszál után kapkodott, s ahoz kötötte utolsó szabadulási reményét, a szalmaszálat elérte, de életét elvesztette. TÖBBEN. Máramaros-Sziget, sept. 22-kén. A helybeli ref. lyceumbeli bölcsészeti tanszék Pásztor Dániel elmenetele által megürülvén, még a múlt hó 25-kén tartott pártfogósági gyűlés által hozott határozat nyomán ezen tanszék betöltése — hirlapilag közzétett csőd útján — a mai napra határoztatott; ugyan csak e mai nap vola kitűzve a felügyelő gondnok választására is, és igy kettős fontos ok vola a mai pártfogósági gyűlés tartására. Először is, minthogy felügyelő gondnokunk — a több ideig fáradhatatlanul pártatlan buzgalommal működött Nánásy Lajos úr lelépte által — nem vala, gondnokot kellett választanunk — melly terhes állomás elvállalására közakarattal Szöllösy Balázs urat kértük fel, s a tisztelt férfiú e bizalomnak engedve, helyét el is foglalta. Másik teendője vala a mai pártfogósági gyűlésnek a fentebb említett tanszéknek a folyamodók köztüli betöltése , folyamodók voltak négyen, u. m. Jancsó Ádám magánnevelő, Nagy László volt kakati ref. lelkész, Enyedi Kolbász Péter acsádi ref. lelkész, és Bartók Gábor a helybeli ref. Lyceumban költészeti szónoklati osztály oktatója; a folyamodók bizonyítványaikból , s ajánlataik után ítélve mind jelesek, a választást megelőzőleg történtek egyes felszólamlások , mellyek által Bartók Gábor urat eddigi állomásán, tekintve az intézet jóllétét , áldozattal is megtartani óhajtották, azonban a tisztelt oktató urat, ki különösen anyagi helyzetét tekint, arra reábizni nem lehet, kinyilatkoztatván folyamodványában, hogy ha a választás nem ötét éri, akkor előbbeni állomásáról is lemond ; Így tehát a választás titkos szavazat útján megtörtént, s a többség csakugyan Bartók Gábor urat érdemesíté a bölcsészeti tanszékre. Megelégedést uj pályáján a tisztelt férfiúnak ! kinek intézetünkben 12 évek óta tanúsított fáradhatlan szorgalma feljogosít annak lövésére, hogy uj hivatásának is tökéletesen megfelelend. Bartók Gábor elválasztatása által tehát, a költészet-szónoklati osztálybeli oktatói állomás megürült , mellyre a fent nevezett folyamodók közül Jancsó határoztatott megkerestetni, — ezeken kívül sokat, igen sokat lehetne írnom intézetünk állásáról, — de ezúttal nem untatom a t.ez. olvasó közönséget. Vidéki életünk csendes, csak hogy nálunk még sem a közigazgatás , sem a törvénykezés nincs rendes kerékvágásában, azonban ezzel is rövid idő alatt hisszük hogy tisztába jövünk; az új hivatalnokok névsorát, mivel tudatva még nincsenek , majd csak később fogom tudatni... 1. Pénzügyminiszter báró Krauss legalázatosabb előterjesztése pénzügyi országos igazgatóság és kerületi igazgatóságok felállítása iránt a szerb vajdaságban és temesi bánságban. A legmélyebb tisztelettel idezárt tárgyalásban foglaltatnak miniszteri biztos Trifunácz, és ideiglenes tartományi főnök báró Mayerhoffer tábornok javaslatai a szerb vajdasági és temesi bánsági pénzügyi hatóságok elrendezése iránt. Két főrészre oszlanak, a vezető pénzügyi országos hatóságról és a kerületi hatóságokról. A.) A pénzügyi országos hatóság felállítása. Én e fontos ügyet a Bécsbe hivott miniszteri biztos Trifunáczczal, a pénzügyminisztérium osztályfőnökeivel és illető előadóival alapos tárgyalás alá vettem, mellynek eredményét a tisztelettel idezárt jegyzőkönyv tartalmazza. Az abban kifejtett nézetekkel megegyezőleg én is a mellett nyilatkozom , hogy a szerb vajdaság és temesi bánság számára egy cs. k. pénzügyi országos igazgatóság székhelye Temesvártt lenne felállítandó, s egészen ugyan azon elvek szerint elrendezendő, mellyeket Felséged a többi koronaországbeli pénzügyi országos hatóságokra nézve megszabni méltóztatott. A pénzügyi országos igazgatóság ügykörébe kellene tartozni az egyenes és nem egyenes adók, az állodalmi és közpénzalapi jószágok, a pénztárügy (mennyiben ez a pénzügyi igazgatástól függ) végre a felügyelési testület (pénzügyi őrség igazgatásának). A pénzügyi országos igazgatóság élén állana egy pénzügyi igazgató, miniszteri tanácsos czímével és rangjával, 5000 ft fizetéssel, természeti lakással, vagy megfelelő szálláspénzzel (800 ft) ellátva, és a politikai országfőnöktől teljesen függetlenül közvetlen a pénzügyi minisztériumnak alárendelve. A magyar tartományokban fenálló, s a többi koronaországbelivel nem egészen egyenlő lábra állított szerkezete a közigazgatási hatóságoknak, a szerb vajdaságban és temesi bánságban sem tünteti fel czélszerűnek a közigazgatási országfőnököt rendelni pénzügyi igazgatóul. A pénzügyi igazgató mellé, mint segéd fontos hivatásában és időközi helyettese, első főpénzügyi tanácsos lenne adandó. A hivatalnokok többi osztályait méltóztassék Felséged a személyzeti és fizetési létállásnak ide mellékelt átnézetéből legkegyelmesebben áttekinteni , mellynél magamat a Felséged által a többi koronaországbeli pénzügyi országos igazgatóságokra nézve legfelsőbben helybenhagyott határozatokhoz tartoztam. A temesvári pénzügyi országos igazgatóságra nézve, a Felséged által folyó évi junius 29-én kelt legfelsőbb határozata által helybenhagyott hivatali utasítás és hatáskör fogna zsinórmértékül szolgálni azon változtatással, hogy az elnök és a pénzügyi igazgató jogosítványai ezen utóbbi személyében esnek össze. B) A pénzügyi kerületi igazgatóságok felállítása. Miniszteri biztos Trifunácz három kerületi hatóságnak, Zomboron, Nagy-Becskereken és Lugoson, felállítása mellett nyilatkozott, és az utóbbi kerület helye mellett azon okot hozta fel, hogy míg Temesvár, mint hatósági székhely, a kerület legszélső vonalára esnék, Lugos az igazgatandó tárgyak közepett fekszik. E javaslat a három kerületi hatóság felállítása iránt elfogadtatott. Én is mellette nyilatkozom, de azon módosítással, hogy e három kerület határolása az ország közigazgatási felosztását kövesse, mivel a Trifunácz által javasolt felosztás szerint a péterváradi határezred két kerület alá esnék. Ehez képest a zombori kerületi igazgatás magában foglalná Bács és Szerém megyét, az egész péterváradi határőri ezreddel, a nagybecskereki Torontál megyét, a német-bánsági határőri ezredet, és a csajkások kerületét, a lugosi Temes- és Krassómegyét, az illír bánsági és oláh bánsági határőri ezredet és az oraviczai bányakerületet. A zimonyi só- és harminczadhivatalra, melly a zombori kerület legszélső határán, és a becskereki kerületi hatóság székhelyéhez sokkal közelebb fekszik, ideiglenesen innen kiküldetés útján lehetne felügyelni. A kerületi elöljárók állását illetőleg a szolgálatot előmozdítónak ismertetett, hogy maguk közt és a pénzügyi országos igazgatóság pénzügyi tanácsosaival egy kart képezzenek, hogy ne legyen szükséges az állomáshelyet változtatni a végre, hogy valaki a magasabb fizetési osztály részesévé váljék. Mivel továbbá közelebbről Felséged elébe fog terjesztetni a kamarai kerületi igazgatások szervezése minden koronaországban, midőn az elöljárókra nézve 2000 ft és 1800 ft, a pénzügyi biztosokra nézve 1000, 900, 800 ft, és a fogalmazókra nézve 700 és 600 ftos fizetési osztályok fognak megállapíttatni, ezen értelemben terveztetett a 3 kerületi pénzügyi hatóság személyzeti és fizetési létállása, mellynek legfelsőbb megerősítését ajánlani bátorkodom. A javaslatba hozott 3 hajdúra nézve a 3 kerületi hatóságnál úgy vélekedem , hogy ilyen hajdúk csak a szükséglethez képest lennének felveendők, mivel idővel, az úti és postai közlekedés szaporításával nélkülözhetők lesznek. A csempészeti törvényszék felállítását illetőleg, eziránt a szükségeseket a temesvári pénzügyi országos igazgatóság szervezése után azonnal el fogom intézni. Méltóztassék Felséged a jelen szervezeti javaslatokat, mellyek a tisztelettel ide mellékelt áttekintés szerint az eddigi igazgatási hatóságok és a jövendők költségei között semmi több költséget nem vonnak maguk után , legkegyelmesebben helybenhagyni, és a temesi és zombori kamarai igazgatás és a jövedéki felügyelőség azon állandólag alkalmazva volt hivatalnokainak és egyéneinek, kik a jelen reformok alkalmával hibájokon kivül rendszerezett szolgálati állomásokra nem, vagy csak kevesebb fizetéssel alkalmaztatnak, a kedvezési év jótéteményét az eziránt fenálló határozatok szerint legkegyelmesebben megadni. Bécs, august. 21-én 1850. Krausz, m.k. Erre következő legfelsőbb elhatározás adatott ki: ,,Ezen szervezeti javaslatok helybenhagyásomat megnyerik.“ Schönbrunn, September 5-dikén 1850. FERENCZ JÓZSEF, m. k. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest, October 1. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik először: MARQUIS BRUMON dráma 4 felvonásban 1 felvonás előjátékkal, irta Dobsa Lajos. — fő felsége az erdélyi szászok evangélikus papságának kétszázezer pengő forintot utalványozott sept. 12-dikéről kelt rendelete által. Ez összeg a papi tized elvesztéséért kárpótlási előlegezésül szolgál. — A német színházban tegnap estre egy uj vendég lépett föl s meglehetős számú közönséget gyűjtött össze első előadására. Bergheer Lajos physikus, technikus, chemikus és mágikus volt ez Hannoveréből. Meglepő bűvészeti mutatványait bámulattal fogadta a közönség. Különösen tetszett azon jelenet, midőn a levegőből kapkodta a pénzt, és nem is bankót kapkodott, hanem valóságos pengő érczet. Érdekes volt a bűvös kalap is, mellyből mindenféle tárgy kikerült, a mit a bűvész akart. Kártya, pohár , illatos emléklevel, megint kártya és a többi! Egy vörös tarisznyából pedig, melly még semmi sem volt benne tökéletesen üresnek mondható , temérdek tojást szedett ki. Leginkább megzavarta a publikum egyszerű bámulását a „tisztánlátó nő“, ki bekötött szemmel egy széken ülve, megmondta a tőle távollevő bűvész kérdésére , évszámát, értékét a bűvész kezébe adott pénzeknek , arany vagy ezüst voltát az óráknak, sőt azt is hogy mellyiken hány óra, hány perez? sat. Sokan ördögökkeli czimborálásról kezdtek suttogni. Bergheer Lajos pedig csak vitte a magáét és mosolygott. Minden esetre meg kell vallani, hogy B. ar lehető legnagyobb ügyességgel jár el mutatványai körül, nem hagy semmit észrevenni , gyorsasága, gyakorlottsága elfödöz mindent. Egy ideig jó sikerrel működhetik a német színpadon. — s Szebenben — mint a Lieb. Bothe írja — egyleti gyűlésben többek közt azon határozatot is hoztak, hogy írassák meg a három megboldogult választmányi tagnak t.i.: Benigni, Roth és Goosz tagoknak életök s irodalmi működésük s tegyék le azt emlékül az egylet levéltárába, melly pantheonból hireket s érdemüket sem a lopó el nem lopja, sem a rozsda meg nem emészti. — s Garay János a költő üdülőfélben van az igaz, hanem régi egéssége talán soha sem tér többé vissza. Már most némi apróbb műveken is dolgozhatik. „Szent László 11 czimü hőskölteménye , mellyből több helyen mutatványt is közölt, egészen készen van , sőt még ez év folytán sajtó alól is kikerül. Előfizetési ára, mint halljuk csak 2 p.sz. Bolti ára sokkal drágább leend. Előre is figyelmeztetjük rá a költészet és emberiség barátit. — ■• Nagy Kristófot, szegletén és fölötte a váczi utczának, megkoszorúztak. Pedig nagy Kristóf sem nem philosophia doctora , sem nem költő, nem nem ujságiró ... hanem egy kőből faragott iszonyú ember. A koszorúja is ember, még pedig mesterségére nézve szabó, azaz nagy táblára írotta nevét, czimerét tette Nagy Kristóf fölé a harmadik emelet falára.. E nagy czimerzési düh napról napra növekszik a fővárosban. Van a váczi utczán olly ház , mellynek egész fala merő tarkabarka czimerekből áll. Ilyen ha jól emlékszünk a Mocsonyihoz. E szokás magában véve ártatlan portéka, legfölebb is azt mondhatják, hogy e város czimeres, hanem sok helyen ízléstelen , untató , sőt kellemetlen. Ajánljuk mindenek fölött, hogy ha csakugyan kedvelik iparosaink, kereskedőink a nagy czimereket, szegezzék föl azokat erősen. Egy erős szél sorban lehajigálhatja helyükről e táblákat s az utczán járókelő ember keserülheti meg, hogy a nagy czimerekbe szerelmesek voltunk. Új- Kolozsváron hosszú hallgatás után megszólalt a magyar színészet is. A német színigazgató Frieze, ki tavasz óta működik társaságával a kolozsvári színházban , annyira elhagyatott a közönségtől , hogy előadásait többé a részvét hiánya miatt nem folytathatja. És tökéletesen megbukik, ha eszébe nem jut, hogy magyar előadással kellene még próbát tennie. Ez kirántotta a sárból. Igaz hogy valami zugszínművet hoztak színpadra, Sobri Józsi halála ezim alatt, de azért annyira megtelt a színház minden szegletében, hogy illy népes közönséget évek előtt sem láthattak benne. Akármi volt, magyar nyelven volt, melly a magyarok érzését fölvillanyozta. Már most alkalmasint azon véleményre hajlik az igazgatóság, hogy ezután az előadások magyar és német nyelven fölváltva történjenek. — Sz. Mihály, s általában a „quartások“ napja, nemcsak a háziurakra nézve örvendetes. Vannak kisebb zsarnokok , kik az illy „quartálok“ alkalmával a jámbor hurczolkodó világot zsarolják — az úgynevezett „mőbel-tragerek“ vagyis pogyászhordók, noha magyar nevök ismeretlen , mert magok sem magyarok. Ez nöbel-tragerek tehát valóságos pióczák, s ha valami tapasztalatlanra akadnak, ugyancsak jól odasózzák neki a hordozkodási dijt, melly ugy látszik, bizonyos etókiát teszi a házbérnek. Legnevezetesbek köztök azok, kik némileg előjogositvák e mesterségre; van főnökük, ki bemegy a szobákba, megszemléli az elhordandó bátorokat, aztán elmegy az uj szállásba, megnézi: földszinen, vagy emeleten-e az , s ekkor alkudni kezd. Jaj ', kinek körmére égett a költözködés; iszonyú pénzt kell ígérnie — mellyet aztán az alkudó egypár pajtásával zsebre teszen; mert azon két-három szegény tótember, kit napszámosul fogad, s ki viszi a legnagyobb terhet, megkapja a szorosan megszabott napibérét!... Az illető hatóság talán gondolhatna ki valami módot e kétszeres nadályok korlátozására ? Francziaország: (!) A wiesbadeni manifestum, Larochejaquelleinnek erre tett nyilatkozata, és egy a Bulletin de Párisban megjelent „Ce que veut le Président” (az, mit az elnök akar) czímű czikk tárgyai jelenleg a párisi napi sajtónak. A wiesbadeni manifestumot már tárgyaltuk. A más kettő következik. Laroche Maquelein úr nyilatkozatát a Presse következő előzménnyel mutatja be: „Larochejaquelein ur szivében a szabadság szózata erősebben hallata magát, mint a fegyelem szava. „Mi ezért szerencsét kívánunk neki. „Larochejaquelein ur levele egy határozat, melly minden fölebbvitel nélkül, elmarasztalja a legitimista párt fenhéjázását, mert hisz a mai nap az efféle illusiók a lehetlenség országába tartoznak. „Mi tagadás benne ? a legitimista párt Wiesbadenben, aug. 30-kán, lemondását írta alá. „Ezen aug. 30-kán írott csapás következtében, a Henrikpárt nem üdülhet föl. Meg kell vallanunk: Bonaparte Lajos urat pártfogolja a gondviselés, bár ő maga mitsem ten magáért. A levél, kivonatban, imez: „Kiátkoztatásom elfogadom tökéletesen. Szemmel látható dolog, hogy nem egy elven vagyunk. Én nem hiszem, hogy a legitimitás rejtély, hogy Francziaország képviselői ép úgy a köztársaság mint a monarchia alatt engedelmeskedni tartoznának a király parancsolatának; soha sem gondoltam, hogy efféle theóriát föl fognak állítani. „Jövőben a parlamenti hibákat föntebbi forrásra kell visszavinni , mint az azokat elkövetők; a kiadott parancsok következtében. „A nemzeti jog (le droit national) legitimitása magában foglalja mindazon nemzedékek, mellyek előttünk kilencz századdal éltek, nemzeti fensőségének kifejezését. Nem találok szebb, nemesb, francziásabb jogigényeket, mint egy olly intézményt , melly atyáink előtt annyi századon át törvény vala. Én azt óhajtam, hogy a nemzet a nemzeti alapelvre visszatérjen; én soha sem kívántam tőle, hogy maga szerezze azt meg. „Ma a legitimitás jogát rejtélyként terjesztik élénkbe, miről vitatkozni, minek veszélyes alapját keresgetni nem szabad; a nemzeti kívánság szabad kifejezését úgy állítják elénkbe, mint mi a legitimitás jogait veszélyezteti. A politikában én nem védhetem azt, mit nem értek. „Ha magányos ember tiszteletteljes bensőségében , egy száműzött herczeg iránti szeretet — és határtalan odaengedésből csendesen hallgatva rendelkezhetik az általa kifejezett kívánságok felett : a statusférfiu is sem maga sem barátai megalázását , mint ezen névtelen nyilvános manifestumban történik , el nem fogadhatja, melly manifestum következményei és olly üdvtelenek leendőnek a tekintély elve, mint a szabadság elveire nézve. „Itt többé nem személyekről van kérdés, hanem az elvek kérdése forog fen. Nekem van jogom azt megmondani , hogy az enyéimek nem egyeznek meg azon férfiakéval, kiknek, fegyelemből , magamat alájuk kellene rendelnem. „A népre hivatkozás nem forradalmi cselekvény, mint állítják , ez a nemzet maga, saját fensőségében, mi a forradalmak korát bezárja. „Én a néprehivatkozást nem a legitimitás elveiért kivántam ; ki nem emlékeznék, mikép ezen kérdést tettem föl: köztársaság-e vagy monarchia ? ’) Serbski diletant-druszn — szerb műkedvelő-társulat. TÖBBEN.