Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)
1850-12-07 / 226. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten, 1851-re. Vidéken, házba küldve, postán küldve. Egy hónapra 1 fr. 30 kr.p. Évnegyedre 5 fr. — „ , Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 1» . — » . Félévre . . 8 „ — „ * Egy évre . 18 „ — . „ Egy évre . 15 B —— » n A havi előfizetés , mint a szá-Kttyes «zöm— „ 4 „ „ monkinti eladás is megszűnik. A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési Iroda , Orlntcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés helyben mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. *1j 226 Szombat, decemb. 7-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. 1851-re: Hirdetések négyhasábbs petit-sora 4 pen Urjával számittatik. A beigtatási s 10 pkrnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő Emich fi. könyvkereskedésében. Maga n viták háromhasábos sora 6 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. 1851. — Másodévi folyam. JANUÁR—JUNIUS. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS a czímei politikai hírlapra. Lapunk megindulásakor közzétett programmunkhoz híven , folytatjuk nehéz pályánkat. Irányunkat a t. Magyar közönség eddigi munkálkodásunkból ismeri. E hármazatom foglaltatik és fejezhető az ki röviden, szabatosan: NEMZETISÉG. ALKOTMÁNYOSSÁG. BIRODALMI EGYSÉG. Valamint eddig, úgy jövőre is iparkodni fogunk, hogy a Pesti Naplót, programmjához képest, tanulságossá, változatossá, s így — különösen külföldi eredeti levelezések által — lehetőleg érdekessé tegyük. Lapunk alakját tetemesen nagyobbitni fogjuk a nélkül , hogy e miatt az előfizetési árt helyben fölebb— emelnék, mellyet csupán annyira növeltünk vidékre nézve, mennyiben azt a jövő 1851. január 1-jével előbelépendő postabélyeg szükségli. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidéken és Budán előfizethetni az illető cs. kir. postahivatalnál. Egy évre: 18 frt. p. — Fél évre: 10 frt. p. — Évnegyedre: 5 frt. p. Pesten az előfizetés kiadó-hivatalunknál (uri-utcza, 449.SZ. az emeletben) és Emich Gusztáv úr könyvkereskedésében (az úri- és kigyó-utcza szögletén) fogadtatik el, és pedig: Egy évre: 15 frt. p. — Fél évre: 8 frt. peng. — Évnegyedre: 4 frt. p. Az egyhónapos előfizetést, mint szinte az egyes szántók eladását is, az új postarendszer miatt, kénytelenek vagyunk vidéken általában és mindenütt megszüntetni. Pesten meghagyjuk mindkettőt, az eddigi helyeken, s a havi előfizetés díja marad itt: \ fiz. 30 kr. — egyes számak ára: 4 p. kr. Ugyanez áll Budára nézve is, ha a t. előfizetők maguk vitetik el lapjaikat kiadó hivatalunkból. Budapest, decemb. 7-kén. TELESGRÁFI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, dec. 4. — A Deutsche Reform szerint, a kormány azon biztos reményben halasztotta el a kamarákat, hogy időközben az alkudozások annyira fognak előmozdíttathatni, minyszerint a nemzet kívánatai és várakozásai kielégíttessenek, és sem a tények, sem a dolgok helyzete által nem igazolt bizalmatlanság mellőztessék. A minisztérium kiegészítése január 3-áig hihetőleg meg fog történni. Turin, dec. 1. — Lyons, kamarai követ, az altisztek-és közlegényekre nézve ruházati pótlék-illetményt indítványoz. A hadügyminisztert hanyagsági és pártolási vágyról vádolván, az elnök által rendreutasíttatott. Indítványát a kamara el nem fogadta. Roma, nov. 29. — A szabad foglalkozásokra nézve új adó rendeltetett. A külön jegyzék következni fog. Paris , dec. 2. — A Peuple de Dijon czimü lap a Haynau megsértése miatti vád alól fölmentetett. — A törvényhozótest Duvergier d' Horanne megválasztását jóváhagyta. — A baloldal közbocsánat végetti inditványról tanácskozik. A Morning-Post Wisemannok pörbefogását, az általa hirdetett közbünbocsánat miatt, közellevőnek tartja. Berlin, dec. 4. — Ma, kamarai ülés előtt, ő felsége a király elnöklete alatt minisztertanács tartatott. A válaszfelirati bizottmány tegnap este tartott ülésében új válaszfeliratot hozott javaslatba, mellyben az olmützi szerződvények ellen a nem-helyeslés 18 szavazattal 4 ellen elfogadtatott. A Deutsche Reform szerint, Ladenberg, ideiglenes miniszterelnök , elbocsáttatását benyújtotta volna. Berlin, dec. 4. délután 1 ór. — A mai ülés kezdetével a kamarák január 3-áig elhalasztattak. Karlsruhe, dec. 3. — A kormány részéről hat millió forint kölcsön indítványoztatik. Paris, dec. 2. — Carlier rendőrfőnök a kémlődési szédelgések elnyomása végett, a Passage de Voperában minden börzeüzletet, mint nemkülönben minden alattomos nyerészkedést is a börze után, megtiltott. — A Patrie tegnap esti száma hamisan jelenté a bécsi és berlini folyam csökkenését. — A törvényhozó test Chartas urnak a szemleköltség megtagadása iránti indítványát, valamint Bean úr perbefogalását is mellőzte. — Hírlik, hogy a „dember 10-diki társulat” magát újra akarná alakitni. Berlin, dec. 4.— 5%, 102%. — Állodalmi kötelezvények: 81; berekesztéskor lanyhább, alantibb. — Bankrészvények: 90%.— Krakó: 57. — Felső-Sziléziai: 106%, szilárd. Pest, dec. 7. §. Az olmützi conferentiák eredménye tehát az lenne, hogy a Drezdában tartandó szabad értekezletekre halasztassék az Ausztria és Poroszország között fenforgó viszálykérdések megoldása, hol egyszersmind végérvényesen s eredményesen kellene határozni a Németország összes állodalmait egyesítő szövetség alakzata felől. A frankfurti parlament szétosztásával a német nép megszűnt közvetlen befolyást gyakorolni összes hona alakulási fejleményére, s az 1849. tavaszi lázadások legyőzésével a német kérdés kizárólag diplomatiai kérdéssé vált. S ha már a frankfurti parlament idejében, a különböző parlamenti pártok és töredékek külön törekvései nem engedték a német kérdést sikeres megoldásra jutni, még nagyobb erőhatálylyal s igénynyel jelenkeztek a particulars törekvések, az illető állodalmak kormányai által érvényesítve azután, hogy a diplomatia vette kezébe azon ügyet, mellynek megoldásán a népképviselet törekvése hajótörést szenvedett. S ha a meghiúsult parlamenti tárgyalást, Németország több részeiben lázadás követte, a német diplomatia kezei közt a német kérdés csaknem közönséges európai háború szülőjévé vált, közeljutván a ponthoz, hogy testvérnépeket és szövetséges állodalmakat vezessen egymás ellen gyilkoló polgári belharczba. E fenyegető veszély elhárítása egy időre az olmützi conferentiák eredménye, a német kérdés minden német kormányok drezdai szabad értekezletén fog tárgyaltatni, s a frankfurti parlament feloszlatása óta most először fog újra a német ügy az összes német szövetségi állodalmak illetősége előtt állani. Azon remények, mellyekkel az 1848. májusi napokban Németország előtt Pál temploma felnyílt, meghiusultak , hajótörést szenvedtek a pártok önzésén, a nép gyakorlatlanságán s olly szíreken, mellyek századok óta tornyosultak fel a német egység ellen. A mozgalmak a német népet sokkal készületlenebbül találták , semmint képzelni lehete. Kevés ember volt, ki valódi helyes fogalommal bírt volna a mozgalom czélja és jelleme felöl , ennélfogva nem tudták megadni a mozgalmi folyamnak azon irányt, mellyben egyedül vezethető üdvös sükerhez. A kormányok készek voltak kezet nyújtani az összeegyezkedésre. De ennek elfogadására hiányzott a mélyebb politikai belátás. A mérsékelt pártoknak legjobb bajnokai, mintegy akaratlanul, olly térre sodortattak, mellynek minőségét nem ismerték, s mellyen idegen vezéreknek kénytelenittettek engedni s ezeket követni. A mérsékelt párttöredékek villongásai közt, a szélsőbaloldal, következetessége és politikai hibák kikerülése által, a többinek gyengeségét hasznára tudta fordítni; s az eredmény ugyancsak az lett, hogy a kormányok, a méltányos öszszeegyezkedésnek lehetségét többé nem látván : elvetették magát az összeegyezkedés elvét, s azóta mostanáig is függőben állanak jó dolgok. Németország állodalmai kormányaiktól engedményezve fogják kapni politikai szövetségük szervezetét. Jelenleg a szabad konferencziákra egybegyűlő kormányok vannak azon kedvező helyzetben, hogy a népet aránylag igen mérsékelt engedményekkel kielégíthetik; a közlemények hajótöréséből megmentett minden darab, nyeremény gyanánt fog üdvözöltetni; s csupán, ha a józan szabadelmű pártokat a népben, adandó méltányos és valódi engedmények által, bizalom lánczával csatolhataz diák magukhoz: lehetőst bizton és nyugton szembenézniük bármelly túlzó mozgalommal, anélkül, hogy az állodalom legjobb életerejét sorvasztó rendkívüli eszközökhez és kivételes állapotokhoz kelljen nyúlniok, vagy azokat továbbra is fentartaniuk. Paris, nov. 28. 4 A közvélemény, mint ez az itteni lapokban és a politikai körükben nyilatkozik, e peretben a háborút Poroszország és Ausztria közt elkerülhetlennek tartja, és ámbár a börze tegnapelőtti ijedtségéből némileg felidült, a kereskedési világban mégis valószínűnek tartják a véres összeütközést Berlin és Bécs között. A kormány maga is úgy látszik értesítve lenni, hogy háború kiütése , legalább Poroszország részéről, majd A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LAKOSAIM FORRADALOM. FRESCOKÉP. irta BERNÁT GÁSPÁR. Folytatás. (■) — Mi baja szép Adél?.. Istenre kérem, szóljon, mi baja?.. Kegyed szenved, mondhatlanúl szenved! .. Figyelemmel kisérém ez estén nyugtalan kedélyét, borús szemtükrében a háborgó lelket, melly fölleges arcz derűje alatt, lelkemmel, szivemmel mély bánatát sejteté. Szóljon. .. legyen hozzám őszinte. .. s viszonzatlan szerelmemért ajándékozzon meg bizalmával. — Gróf úr — mond a szép hölgy a bizalmért esdő ifjúnak, remegő, bágyadt hangon — köszönöm önnek irántami több, mint szives részvétét. Ismerem nemes jellemét, melly egy boldogtalan, megtört szív rengésiben bensőleg osztozni vágyik . .. hanem engedjen át engem fájdalmimnak, s a tanatlan könyezés enyhe keservének. — Adél . . egyetlen Adélem .. hát azon kínos érzetért, hogy önt nem bírhatom, nincsen a bizalomnak csak egy vigaszszózata is keblében, melly siromiglani forró szerelmem fölé, barátsági szent virágokat hintegetne ? 1) Lásd PESTI NAPLÓ 224. és 225 számait. — Alfred, ne tovább... az egekre, ne tovább... becsülöm önt, mint egyetlen hű barátomat, mint lelkem édes testvérét, az érzelmi magasztaltság legbensőbb melegével. .. — szerelmemért, mit önnel nem oszthatok, fogadja el barátságomat ; ... hanem jelen fájdalmam okáról engedjen hallgatnom — örökre !.. — Nemesi lemondással tisztelem kegyedet — szól az elérzékenyült ifjú — semmint titka szentségét sérteni kívánnám... hanem eskü .. szent és örök eskü kötelez ön boldogságát óhajtanom , munkálnom ; s ha a balsors olly férfiú birtokába juttatá kegyedet, kinek vétkes könnyelműségéért jövőjét rettegnem kell, bocsássa meg, hogy mint védszellem, a gyöngédség s lovagiasság korláti között elalkudott élte folyamát ellenőrizhessem. — Fájdalom! igaz — válaszold sóhajtva a bús menyasszony, éghezemelvén könyharmatos szemeit — hogy édesanyám fényűzett vágyainak hurczoltatom oltári áldozatul. ... igaz, hogy a férfiút, kinek pár óra múlva neje leendek, nem szerethetem ; s mi több mégcsak nem is becsülhetem. .. de a női kötelesség, s anyám iránti hálám kifejezése, hinniakarom, hogy házi nyugalmam álarczával lassankint kibéldtendenek. ... Nehéz feladat — folytató az átlelkesült hölgy — szerelem s becsülés nélkül férjülni. .. de legyőzhető, s nemünk hivatására vallom , hogy legyőzendő... Fájdalmam szentebb s nemesb eredetű . .. oh Isten ! érzelmek Istene, bocsásd meg, hogy ellen nem állhatok bizalmamnak, én szeretek. . . lelkem, szivem mindenével szere... A szép hölgy magát kellőleg ki sem fejezheté, mert számos vendég érkezik a termekbe, kik miatt mindig szok támadni némi ártatlan zavar és látásfutás, főleg szives magyar házaknál. Az érkezettek nagyobb része megszabaditlatván azon rettenetes kínzó szerszámoktól, mellyekkel alföldi magyar ember, télviz idején úgy be- és kibundáztatik, hogy alig szuszog el bele; — egy irtóztató átmérőjű egyéniség, semmi áron sem akar fagyos, zúzos farkasbundájából bontakozni, pedig tökéletes záporeső csorog belőle a fényes tánczterembe . .. s mi több, néhány virágvázát, egy egész tácra vaniliacrémet, és kilencz tánczost szerencsésen földre is terített. — Hol van a házigazda ... az én kedves száraz komám ?.. nem megyek addig egy tapodtat sem, mig csak az éji casust nekie el nem beszélem, s in natura be nem mutatom bundámat, mellyet a farkasok ex odtio nationis ugyan magyarmiskásan megtépáztak. Illyetén szónoklat közben megtalál vagy két izromban sarkán fordulni Hordás Heve táblabiró, és ollyan forgószelet improvisál a tánczteremben, hogy tizenkét boszorkánynak elég volt volna nyári takarmányul. — Alázatos szolgája, kedves urambátyám! .. Isten hozta !.. ergo quomodo valet? .. jako se maju? .. ako zse prisli ? .. na frospont esi na eigener gelegenheil? Ezen hét országra szóló nyelven báró Auflauf, a keresve keresett házigazda rohanja meg a nyakig báromszörbe tömött táblabirót, s miután három oldalon pampuskányi csókokat csapkodtak volna egymás pofájához, beosontanak a föllegeket füstölő consumens compania egyetemébe. * * * Isten választott népét,... a szenvedésiben is fönséges magyar nemzetet nem tudni, vájjon áldá-é, vagy véré a gondviselés akkor, midőn reá az evés ivásbeli talentomot olly nagylelkűleg pazarolni kegyeskedék ? —