Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-07 / 226. szám

1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten, 1851-re. Vidéken, házba küldve, postán küldve. Egy hónapra 1 fr. 30 kr.p. Évnegyedre 5 fr. — „ , Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 1» . — » . Félévre . . 8 „ — „ * Egy évre . 18 „ — . „ Egy évre . 15 B —— » n A havi előfizetés , mint a szá-Kttyes «zöm— „ 4 „ „ monkinti eladás is megszűnik. A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési Iroda , Orl­ntcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés helyben mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. *1j 226 Szombat, decemb. 7-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. 1851-re: Hirdetések négyhasá­­bbs petit-sora 4 pen­ Ur­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 pkrnyi kü­lön bélyegdíj előre lefizeten­dő Emich fi. könyvkeres­kedésében. Maga n v­iták háromha­sábos sora 6 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztő­­hivatalában. 1851. — Másodévi folyam. JANUÁR—JUNIUS. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS a czímei politikai hírlapra. Lapunk megindulásakor közzétett programmunkhoz híven , folytatjuk nehéz pályánkat. Irányunkat a t. Magyar közönség eddigi munkálko­dásunkból ismeri. E hármazatom foglaltatik és fejez­hető az ki röviden, szabatosan: NEMZETISÉG. ALKOTMÁNYOSSÁG. BIRODALMI EGYSÉG. Valamint eddig, úgy jövőre is iparkodni fogunk, hogy a Pesti Naplót, programmjához képest, tanul­ságossá, változatossá, s így — különösen külföldi ere­deti levelezések által — lehetőleg érdekessé tegyük. Lapunk alakját tetemesen nagyobbitni fogjuk a nél­kül , hogy e miatt az előfizetési árt helyben fölebb— emelnék, mellyet csupán annyira növeltünk vidékre nézve, mennyiben azt a jövő 1851. január 1-jével előbelépendő postabélyeg szükségli. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidéken és Budán előfizethetni az illető cs. kir. postahiva­talnál. Egy évre: 18 frt. p. — Fél évre: 10 frt. p. — Évnegyedre: 5 frt. p. Pesten az előfizetés kiadó-hivatalunknál (uri-utcza, 449.SZ. az emeletben) és Emich Gusztáv úr könyvkereskedésében (az úri- és kigyó-utcza szögletén) fogadtatik el, és pedig: Egy évre: 15 frt. p. — Fél évre: 8 frt. peng. — Évnegyedre: 4 frt. p. Az egyhónapos előfizetést, mint szinte az egyes szántók eladását is, az új postarendszer miatt, kénytelenek vagyunk vidéken általában és mindenütt megszüntetni. Pesten meghagyjuk mindkettőt, az eddigi helyeken, s a havi előfizetés díja marad itt: \ fi­z. 30 kr. — egyes szám­ak ára: 4 p. kr. Ugyanez áll Budára nézve is, ha a t. előfizetők maguk vitetik el lapjaikat kiadó­ hivatalunkból. Budapest, decemb. 7-kén. TELESGRÁFI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, dec. 4. — A Deutsche Reform szerint, a kormány azon biztos reményben halasztotta el a kamarákat, hogy idő­közben az alkudozások annyira fognak előmozdíttathatni, min­y­szerint a nemzet kívánatai és várakozásai kielégíttessenek, és sem a tények, sem a dolgok helyzete által nem igazolt bizal­matlanság mellőztessék. A minisztérium kiegészítése január 3-áig hihetőleg meg fog történni. Turin, dec. 1. — Lyons, kamarai követ, az altisztek-és közlegényekre nézve ruházati pótlék-illetményt indítványoz. A hadügyminisztert hanyagsági és pártolási vágyról vádolván, az elnök által rendreutasíttatott. Indítványát a kamara el nem fogadta. Roma, nov. 29. — A szabad foglalkozásokra nézve új adó rendeltetett. A külön jegyzék következni fog. Paris , dec. 2. — A Peuple de Dijon czimü lap a Haynau megsértése miatti vád alól fölmentetett. — A törvényhozó­­test Duvergier d' Horanne megválasztását jóváhagyta. — A baloldal közbocsánat végetti inditványról tanácskozik. A Mor­­ning-Post Wisemannok pörbefogását, az általa hirdetett köz­­bünbocsánat miatt, közellevőnek tartja. Berlin, dec. 4. — Ma, kamarai ülés előtt, ő felsége a király elnöklete alatt minisztertanács tartatott. A válaszfel­irati bizottmány tegnap este tartott ülésében új válaszfeliratot hozott javaslatba, mellyben az olmützi szerződvények ellen a nem-helyeslés 18 szavazattal 4 ellen elfogadtatott.­­ A Deutsche Reform szerint, Ladenberg, ideiglenes miniszterel­nök , elbocsáttatását benyújtotta volna. Berlin, dec. 4. délután 1 ór. — A mai ülés kezdetével a kamarák január 3-áig elhalasztattak. Karlsruhe, dec. 3. — A kormány részéről hat millió forint kölcsön indítványoztatik. Paris, dec. 2. — Carlier rendőrfőnök a kémlődési szédel­gések elnyomása végett, a Passage de Voperában minden börzeüzletet, mint nemkülönben minden alattomos nyerész­kedést is a börze után, megtiltott. — A Patrie tegnap esti száma hamisan jelenté a bécsi és berlini folyam csökkenését. — A törvényhozó test Chartas urnak a szemleköltség meg­tagadása iránti indítványát, valamint Bean úr perbefogalását is mellőzte. — Hírlik, hogy a „dember 10-diki társulat”­ ma­gát újra akarná alakitni. Berlin, dec. 4.— 5%, 102%. — Állodalmi kötelezvények: 81; berekesztéskor lanyhább, alantibb. — Bankrészvények: 90%.— Krakó: 57. — Felső-Sziléziai: 106%, szilárd. Pest, dec. 7. §. Az olmützi conferentiák eredménye tehát az lenne, hogy a Drezdában tartandó szabad értekezletekre halasztassék az Ausztria és Poroszország között fenforgó viszálykérdések megoldása, hol egyszersmind végérvényesen s eredményesen kellene határozni a Németország összes állodalmait egyesítő szövetség alakzata felől. A frankfurti parlament szétosztásával a német nép meg­szűnt közvetlen befolyást gyakorolni összes hona alakulási fejleményére, s az 1849. tavaszi lázadások legyőzésével a né­met kérdés kizárólag diplom­atiai kérdéssé vált. S ha már a frankfurti parlament idejében, a különböző par­lamenti pártok és töredékek külön törekvései nem engedték a német kérdést sikeres megoldásra jutni, még nagyobb erő­­hatálylyal s igénynyel jelenkeztek a particulars törekvések, az illető állodalm­ak kormányai által érvényesítve azután, hogy a diplomatia vette kezébe azon ügyet, mellynek megoldásán a népképviselet törekvése hajótörést szenvedett. S ha a meghiúsult parlamenti tárgyalást, Németország több részeiben lázadás követte, a német diplomatia kezei közt a német kérdés csaknem közönséges európai háború szülőjévé vált, közeljutván a ponthoz, hogy testvérnépeket és szövet­séges állodalmakat vezessen egymás ellen gyilkoló polgári belharczba. E fenyegető veszély elhárítása egy időre az olmützi confe­­rentiák eredménye, a német kérdés minden német kormányok drezdai szabad értekezletén fog tárgyaltatni, s a frankfurti parlament feloszlatása óta most először fog újra a német ügy az összes német szövetségi állodalm­ak illetősége előtt állani. Azon remények, mellyekkel az 1848. májusi napokban Né­metország előtt Pál temploma felnyílt, meghiusultak , hajótö­rést szenvedtek a pártok önzésén, a nép gyakorlatlanságán s olly szír­eken, mellyek századok óta tornyosultak fel a né­met egység ellen. A mozgalmak a német népet sokkal készületlenebbül talál­ták , semmint képzelni lehete. Kevés ember volt, ki valódi helyes fogalommal bírt volna a mozgalom czélja és jelleme fe­löl , ennélfogva nem tudták megadni a mozgalmi folyamnak azon irányt, mellyben egyedül vezethető üdvös sükerhez. A kormányok készek voltak kezet nyújtani az összeegyez­­kedésre. De ennek elfogadására hiányzott a mélyebb politikai belátás. A mérsékelt pártoknak legjobb bajnokai, mintegy akaratlanul, olly térre sodortattak, mellynek minőségét nem ismerték, s mellyen idegen vezéreknek kénytelenittettek en­gedni s ezeket követni. A mérsékelt párttöredékek villongá­sai közt, a szélső­baloldal, következetessége és politikai hi­bák kikerülése által, a többinek gyengeségét hasznára tudta fordítni; s az eredmény ugyancsak az lett, hogy a kormányok, a méltányos öszszeegyezkedésnek lehetségét többé nem lát­ván : elvetették magát az összeegyezkedés elvét, s azóta mostanáig is függőben állanak jó dolgok. Németország állo­­dalmai kormányaiktól engedményezve fogják kapni politikai szövetségük szervezetét. Jelenleg a szabad konferencziákra egybegyűlő kormányok vannak azon kedvező helyzetben, hogy a népet aránylag igen mérsékelt engedményekkel kielégíthetik; a köz­lemények hajótöréséből megmentett minden darab, nyeremény gyanánt fog üdvözöltetni; s csupán, ha a józan szabadelmű pártokat a népben, adandó méltányos és valódi engedmények által, bizalom lánczával csatolhataz­ diák magukhoz: lehetőst bizton és nyugton szembenézniük bármelly túlzó mozgalommal, a­nélkül, hogy az állodalom legjobb életerejét sorvasztó rendkí­vüli eszközökhez és kivételes állapotokhoz kelljen nyúlniok, vagy azokat továbbra is fentartaniuk. Paris, nov. 28. 4 A közvélemény, mint ez az itteni lapokban és a politikai körükben nyilatkozik, e peretben a háborút Poroszország és Ausztria közt elkerülhetlennek tartja, és ámbár a börze teg­­napelőtti ijedtségéből némileg felidült, a kereskedési világban mégis valószínűnek tartják a véres összeütközést Berlin és Bécs között. A kormány maga is úgy látszik értesítve lenni, hogy háború kiütése , legalább Poroszország részéről, majd A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LAKOSAIM FORRADALOM. FRESCOKÉP. irta BERNÁT GÁSPÁR. Folytatás. (■) — Mi baja szép Adél?.. Istenre kérem, szóljon, mi baja?.. Kegyed szenved, mondhatlanúl szenved! .. Figyelemmel ki­­sérém­ ez estén nyugtalan kedélyét, borús szemtükrében a háborgó lelket, melly fölleges arcz derűje alatt, lelkemmel, szivemmel mély bánatát sejteté. Szóljon. .. legyen hozzám őszinte. .. s viszonzatlan szerelmemért ajándékozzon meg bizalmával. — Gróf úr — mond a szép hölgy a bizalm­ért esdő ifjúnak, remegő, bágyadt hangon — köszönöm önnek irántami több, mint szives részvétét. Ismerem nemes jellemét, melly egy boldogtalan, megtört szív rengésiben bensőleg osztozni vá­gyik . .. hanem engedjen át engem fájdalmimnak, s a ta­­natlan könyezés enyhe keservének. — Adél . . egyetlen Adélem .. hát azon kínos érzetért, hogy önt nem bírhatom, nincsen a bizalomnak csak egy vi­gaszszózata is keblében, melly siromiglani forró szerelmem fölé, barátsági szent virágokat hintegetne ? 1) Lásd PESTI NAPLÓ 224. és 225 számait. — Alfred, ne tovább... az egekre, ne tovább.­.. becsü­löm önt, mint egyetlen hű barátomat, mint lelkem édes test­vérét, az érzelmi magasztaltság legbensőbb melegével. .. — szerelmemért, mit önnel nem oszthatok, fogadja el barátsá­gomat ; ... hanem jelen fájdalmam okáról engedjen hallgat­nom — örökre !.. — Nemesi lemondással tisztelem kegyedet — szól az elér­­zékenyült ifjú — semmint titka szentségét sérteni kívánnám... hanem eskü .. szent és örök eskü kötelez ön boldogságát óhajtanom , munkálnom ; s ha a balsors olly férfiú birtokába juttatá kegyedet, kinek vétkes könnyelműségéért jövőjét ret­tegnem kell, bocsássa meg, hogy mint védszellem, a gyön­gédség s lovagiasság korláti között elalkudott élte folyamát ellenőrizhessem. — Fájdalom! igaz — válaszold sóhajtva a bús menyasszony, éghez­­emelvén könyharmatos szemeit — hogy édesanyám fényűzett vágyainak hurczoltatom oltári áldozatul. ... igaz, hogy a férfiút, kinek pár óra múlva neje leendek, nem sze­rethetem ; s mi több mégcsak nem is becsülhetem. .. de a női kötelesség, s anyám iránti hálám kifejezése, hinni­­akarom, hogy házi nyugalmam álarczával lassankint kibéldtendenek. ... Nehéz feladat — folytató az átlelkesült hölgy — szerelem s becsülés nélkül férjülni. .. de legyőzhető, s nemünk hivatására vallom , hogy legyőzendő... Fájdalmam szentebb s nemesb eredetű . .. oh Isten ! érzelmek Istene, bocsásd meg, hogy ellen nem állhatok bizalmamnak, én szeretek. . . lelkem, szi­vem mindenével szere... A szép hölgy magát kellőleg ki sem fejezheté, mert számos vendég érkezik a termekbe, kik miatt mindig szok támadni némi ártatlan zavar és látásfutás, főleg szives magyar há­zaknál. Az érkezettek nagyobb része megszabaditlatván azon ret­tenetes kínzó szerszámoktól, mellyekkel alföldi magyar ember, télviz idején úgy be- és kibundáztatik, hogy alig szuszog el bele; — egy irtóztató átmérőjű egyéniség, semmi áron sem akar fagyos, zúzos farkasbundájából bontakozni, pedig töké­letes záporeső csorog belőle a fényes tánczterembe . .. s mi több, néhány virágvázát, egy egész tácra vaniliacrémet, és kilencz tánczost szerencsésen földre is terített. — Hol van a házigazda ... az én kedves száraz komám ?.. nem megyek addig egy tapodtat sem, mig csak az éji casust nekie el nem beszélem, s in natura be nem mutatom bundá­mat, mellyet a farkasok ex odtio nationis ugyan m­agyarmiská­­san megtépáztak. Illyetén szónoklat közben megtalál vagy két izromban sar­kán fordulni Hordás Heve táblabiró, és ollyan forgószelet improvisál a tánczteremben, hogy tizenkét boszorkánynak elég volt volna nyári takarmányul. — Alázatos szolgája, kedves urambátyám! .. Isten hozta !.. ergo quomodo valet? .. jako se maju? .. ako zse prisli ? .. na frospont esi na eigener gelegenheil? Ezen hét országra szóló nyelven báró Auflauf, a keresve ke­­resett házigazda rohanja meg a nyakig báromszörbe tömött táblabirót, s miután három oldalon pampuskányi csókokat csapkodtak volna egymás pofájához, beosontanak a föllegeket füstölő consumens com­pania egyetemébe. * * * Isten választott népét,... a szenvedésiben is fönséges ma­gyar nemzetet nem tudni, vájjon áldá-é, vagy véré a gond­viselés akkor, midőn reá az evés ivásbeli talentomot olly nagy­­lelkűleg pazarolni kegyeskedék ? —

Next