Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-31 / 244. szám

60 Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban és határozataiban forradalmi szellemben legbuzgóbban résztvett. Különösen a forradalom rettegtetéssé fajulásának meggátlásárai többször kitüntetett törekvése daczára mégis az 1848 dec. 7-ki határo­zatba, melly által ö Ige trónörökösödése bitorlásnak nyilvánít­tatott , beleegyezését adta ; 1849 jan. 13-kán ugyan a béke­küldöttség vissza nem bivattatása, de egyszersmind a harcz folytatása mellett szólt; — a vésztörvényszékek felállítására, ámbár eleinte ellenségük, mégis szavazott; az 1849 apr. 13- ki conferentiában saját vallomása szerint Kossuth független­ségi nyilatkozat és trónvesztési indítványának indokolása végett összeállított vádakat az austriai dynastia ellen helyeseknek elismerte; az elhatározott függetlenségi nyilatkozat jegyző­könyvének az apr. 15-ki ülésben történt hitelesítése alkalmával észrevétele által; az uj alkotmányra leteendő eskü iránti in­dítványa által; a Kossuth által a háború folytatására s a füg­getlenség megvédésére kívánt 50000 ujoncz kiállításának jó­váhagyása által, beleegyezését a stalusalkotmány 1849 apr. 14-é i kimondott felforgatásába nyilván felismertette. 5. iioer Antal, maros vásárhelyi erdélyi sz., 48 éves, kath., nős, 5 gyermek atyja, ezelőtt az erdélyi felső országos biztosság írnoka, a fogarasi kerület követe, a törvénytelen magyar országgyűlés üléseiben, kis időközök kivételével, egész szegedi feloszlásáig résztvett, s az 1849. april 14- dike előtt és után a forradalmi szellemű vitákban s akormány­­nyali egyenes közlekedésben az által vett részt, hogy azon tiszteket, kik az alkotmányra megesküdni nem akartak, tör­­vénykivülieknek nyilatkoztatta, az erdélyi szászok jószágaikat elkoboztatni kívánta, hogy a vésztörvényszékek fölállításában közremunkált, s a kormánynak Erdély megtartása és szerve­zete iránt javaslatokat tett. 6. Buda Sándor, remetei kövárvidéki erdélyi sz., 28 éves, g. e. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s középszolnok­­megyci követ, az 1848. oct. 3-ki legf. nyilatkozvány kibocsá­tása után is a magyar országgyűlésnek, egész annak a had­események folytán Szegeden történt feloszlásáig, tagja maradt, s annak tanácskozásaiban april 14-ke előtt és után résztvett; továbbá 1848. oct. és nov. havában hazájában földiéit a ma­gyar forradalom ügyének megnyerni ügyekvék, melly végre egy a legtulságosb rettegtetési szellemben szerkesztett nyílt levelet a románokhoz az 1848. oct. 29-ki 141. sz. Közlönybe iktatott, s egy még vérszomjasabb czikket, mellyben az ak­kori alezredes Urban ledöfésére 100 arany jutalmat tett ki, az 1848. oct. 25-ki 191. sz. ,Márczius Tizenötödikedben ki­adott ; 1848. nov. 2-ltán a császári gondolkozásu románok ellen vitt rónai csatában tettleg résztvett, miért a 159. sz. Közlöny tudósításában a magyarok által kinyert győzelem egyik fötényezöjének neveztetik, s végre beleegyezését a státusalkotmánynak az april 14-ki határozat által, mellyben a függetlenségi nyilatkozat, az austriai dynastia trónvesztése és száműzetése kimondatott, leendő tökéletes fölforgatásába s ragaszkodását a fölségsértőileg behelyzett forradalmi kormány­hoz az által is kitüntette , hogy még 1849. júniusban a kor­mányzó Kossuthnál kövárvidéki kapitánynyá leendő kinevez­­tetése iránt lépéseket tett, s 1849. jul. 5-kén Szemere mi­niszterelnöknek, a románoknak a magyar kormánynyali kibé­­kitése iránt, szolgálatait fölajánlotta. 7. Dedinszky József, makói sz., 2(5 éves, evang. vall., nötelen, ügyvéd, csanádinegyei követ, april 14-ke előtt és után a törvénytelen országgyűlés tagja maradt, s a vitákban gyakran s a fölforgató párt szellemében az állal vett részt, hogy a minisztériumot Both és Filippovich fogoly tá­bornokokra rémuralmi szellemben interpellálta, hogy Mada­rász József ismeretes, Europa népeihez intézett proclamatiója mellett nyilatkozott, a kormányzóvá nevezett Kossuth által le­teendő eskü forinulázása iránti vitában szót emelt s a Kossuth legbuzgóbb párthiveül ismert Madarász Lászlót a kért szabad­ságidőre nézve pártolta. 8) Gr. D c g e n f e 1 d Imre, erdö-szadai szathmármegyei szül., 39 éves, nős, 5 gyermek atyja, földbirtokos s felsőházi tag, 1849 mártiusban a törvénytelen országgyűlés néhány üléseiben Debreczenben részt vett; továbbá Szabolcsmegye föispánjakint az egész forradalmi idő alatt működött, s a me­gye fegyveres védelmére befolyt, nevezetesen még jun. 28- kán az oroszok közeledését a forradalmi kormánynak följe­lentette , a népfölkelés könnyebb eszközlése végett ágyukat és katonaságot kért, végre 1849 máj. 2-án a függetlenségi nyilatkozat kihirdetése alkalmával a megyei ülésen elnökölt, s ez iránt Kossuth Lajos forradalmi kormányelnöknek a 1. f. dynastia iránt tartozó tiszteletet sértő tudósítást küldött. 9) Fekete Lajos, kiskőrösi pestmegyei szül. 29 éves, evang. nötelen, ügyvéd és somogymegyei követ, a törvény­telen országgyűlésnek egész Szegeden történt föloszlásaig tagja maradt, s annak tanácskozásaiban forradalmi szellemben, különösen az által vett részt, hogy a máj. 5,24. és 26-ki ülésekben a vésztörvényszékek hatásköre s az ide vonatkozó törvény visszaható ereje, a kormányzóvá nevezett Kossuth helyébe történendő uj választás és az adótörvény feletti vi­tákban mint szónok akkint lépett föl, hogy beleegyezése az april 14-ki felségsértö határozatba, s a forradalmi kormány I minden további az alkotmányos rend felforgatására hozott ha­tározataiba kétségtelenül kitűnt. 10. Halász Boldizsár, gyóni pestmegyei szül., 45 éves, ref., nős, 2 gyermek atyja, földbirtokos, volt pestmegyei táblabiró, árvagyámnok és követ, a törvénytelen magyar or­szággyűlés egyik legtevékenyebb tagja volt egész annak fel­oszlásáig, és mint a forradalmi kormány hivatalos lapjában közlütt, általa igazaknak elismert többnemü; különösen az 1848. dec. 7, 9 , 12 és 14-i és 1849 febr. 26, april 26, és május 3,4,5 és 13-i ülésekben tartott beszédeiből s javas­lataiból kitűnik, az april 14-ki felségsértö határozat előtt és után a forradalom előmozdítása, s a republikai kormányforma behozatalára nézve a forradalmi conventnél kjtünö és veszé­lyes tevékeny séget fejtett ki. 11. Horváth Ferencz, szentesi csongrádmegyei szül., 31 éves, evang., nötelen, Í846 óta jegyző, Szentesvárosi követ , a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte s tanácskozásaiban még az april 14-ki felségsértö határozat után is egész a forradalmi conventnek Szegeden történt tényleges feloszlásáig résztvett, továbbá a 1. f. dynastia elleni gyalázó kifakadásokkal telt s lázitó modorban szer­kesztett czikket a forrad. tábornok Bemnek érdemrenddeli földiszitésének ünnepélyéről a „Marcsink 15-eu radikal lap 1849 april 55. számába iktatott, végre 1849 april végén választó kerületét az 50,000 ujonczból reá eső résznek haliadéktalan kiállítására Írásban felszólító s ugyanazon időben a forradalmi kormánytól Erdélybe egy a forradalmiak által politikailag bevádlott főispán ellen fölhozott vádpontok kihall­gatása iránt missiót fogadott el s abban el is járt. 12. Irinyi József, albisi biharmegyei szül., 28 éves, ref., nötelen, ügyvéd, iró és volt biharmegyei követ, a törvény­telen országgyűlésnek egész annak Szegedem feloszlásáig tagja maradt, és a magyar forradalom alatt a felforgató párt szellemében azáltal, kitünöleg résztvett, hogy 1848 oct. 8-kán a forradalmi kormánytól egy titkos missióval 800 pftnyi előleggel Parisba küldetést fogadott el, és ott az úgy­nevezett magyar követségnél gr. Teleky László vezetése alatt mint követségi tanácsos 500 pftnyi havifizetéssel alkal­maztatta magát;— 1849 máj. 15-én pedig az april 14-ki függetlenségi nyilatkozat s trónfosztási határozat biztos hire után a Párisban levő londoni követségtől „Louis Laccone Corfuból“ névre nyert útlevél segélyével Magyarországba visszasietett, a törvénytelen országgyűlésnek még két ülései­ben Debreczenben résztvett, az 1849 jul. 21 és 28-ki ülé­sekben Szegeden, mint szónok föllépett s a forradalom ügyé­hezi ragaszkodást s april 14-ki felségsértö határozatbai belegyezését leplezetlen kitüntette. 13. Iíállay Ödön, napkori szabolcsmegyei szül., 35 éves, kath., nős, egy gyermek atyja, földbirtokos és szabolcsme­gyei követ, 1848-ban mint kormánybiztos Fehérvárt, továbbá nov. és dec. havakban Komárom vára élelmezése által a forradalmat előmozdította, a törvénytelen országgyűlést Deb­reczenbe követte, ott tartott beszédeiben april 14-ke elölt és után az üszmonarchia és a. I. f. dynasztia elleni törekvéseit

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék