Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)

1851-02-04 / 272. szám

lyeket a gyakran megtámadott gróf Luchner igénybe venni szándékozik. Az elhunyt zeneműszerző Lortzing hátrahagyott munkái között — ki halála után oly megható rész­vét­ , és megtiszteltetésben részesült, hogy ennek csak egy része is boldoggá teendette őt életében —­­több kisebb darabok között van egy még ki nem adott komikai nagyobb hangmű is. Berlin, jan. 30. E hó 28-án a Nassau gyalog­ezredből 154 embernyi csapat érkezett az oderbergi pályavonattal Ratiborba, s mindjárt tovább szállí­tatott Krakóba. A badeni követkamara többsége jan. 27-ki ülésé­ben nyolcz óra hosszanti vita után beleegyezését ad­ta Baden nagyherczegség és Würtemberg királyság vasútvonalainak összekötésére nézve a két ország kormánya között megkötött szerződményhez. Az el­ső­ kamara hozzájárulása bizonyosnak látszik, és ha ennek következtén a würtembergi vasútvonalnak a rajnavölgyivel összeköttetése biztosítatik, úgy be leend illesztve a szükséges középtag azon középeu­­rópai vonalba, mely Havrét és Ostendét, Becseset és Trieszttel összeköti, és közvetítve lesz azon erős forgalom, mely még jelenleg Berlinen és Lipcsén hú­zódik át. Hitelt érdemlő párizsi tudósítások szerint való­színű, hogy Lefebvre Armand, itteni állomására rö­vid idő múlva visszatérend. A jelen átmeneti minisz­térium , mely Lefebvrenek Párizsba érkezésekor már megalakítva volt, alkalmasint addig maradand kor­mányon , míg a legislativ többsége a végrehajtó ha­talom nézete szerint bizonytalan. Csak akkor fog a többség kebeléből alakítatni egy minisztérium, mi­dőn e többség olyan lesz, hogy a kormány reá biz­tosan támaszkodhatik. Hannovern, jan. 29. Némi idő óta, Hamburgból érkező, csaknem minden vonattal 30—40 embernyi csapat érkezik, kik a slesvig-holsteini hadseregnél szolgáltak. Ezek Hannoverán keresztül az állam költségén, azontúl pedig a köln-mindeni vasúttársa­ság által díj­mentesen szállitatnak hazájukba, legin­kább Nassauba, rajnai Bajorországba, Bádenbe, és Würtenbergbe. Wiesbaden, jan. 27. Rath interpellatiojára az újságlapokban közlött azon hírt illetőleg, hogy Jo­hannisberg adófizetésre s 7000 írtnak utólagos meg­térítésére ítéltetett, a miniszterelnök Wintzingero­de azt válaszolta, mikép­p hir alaptalan, mi abból is világos, hogy egy compromissumnak helye nem leendett. Az osztrák és nassaui kormányok közt e tárgyban folytatott alkudozás mibenléte felől a ren­dek rövid idő múlva értesittetni fognak. Nagybritannia. Az Examiner Bem tábornoknak saját nekrológot szentel. A számüzetés legkeserűbb kenyerét éré Bem —így szól az említett lap — Angol­országban; igen csekély fizetésért mint nyelvtanító működött Ox­ford­ és Londonban. S e csekély jövedelmét is el­­veszté, egy igen fájdalmas műtét következtében, melyet akkor ki kellett állania. A szinte nemrég, meghalálozott, híres Dr. Siston egy párbajban ka­pott golyót húzott ki karjából. Kevés hónappal, mi­után a londoni szegények­ kórháza egyikében egés­­sége helyreállittatott, Erdély parancsnokává lön , s a gazdag nemes angol családok kérelmi leveleiket elfogadá, kik hozzá a harcztéren levő angol tisztek vagy utazók dolgában, a süker nélkül sohasem fo­lyamodtak. London, jan. 28. Tegnap éjjel 2 óra után tűz ütött ki az új parlament épület azon tornyában mely csengetyűs toronynak neveztetik. Mikép támadt a tűz, még bizonyosan nem tudatik.úgy látszik azonban, hogy az ottan berakott építési fa gonosz szándékkal gyújtatott meg. Miután a segély gyorsan érkezett a kár nem nagy, és csak mintegy 100 font sterlingre tetetik. Tudvalévő dolog, hogy az új parlamentépü­let, mely a Themse parton (Westminsterben) áll, még nem egészen kész, a múlt évben még csak a lordok tarthattak abban üléseket, és az alsóház csak a közelebbi húsvét-ünnepek után fog bele költözhet­ni.­­ Ezen parlament-épület sok tekintetben sze­rencsétlen, mert először az építés fél milió sterlinggel, többre rúg, mint a költségvetésben terveztetett, és másodszor acustikai tekintetben oly roszul van építve, hogy a lordok házában a szónok szavát nagynehezen lehet megérteni, az alsóházban pedig épen semmit sem lehet hallani.­­ Az angol középületek általjában vagy nem felelnek meg a czélnak, vagy oly idomtalan és régi divatú fekete kőhalmazok, hogy építőiknek nem nagy dicsőségére válnak. London tele van ily építészet emlékeivel, sőt maga a Buckingham-palota is inkább hasonlít kaszárnyához mint királyi lakhoz.­­ A londoni katholikusok egy üres telket vettek a Westminster közelében, hogy arra nagy szék­egyhá­zat építessenek. Ez, mint mondják szent Patrik szék­egyháznak fog neveztetni. Törökország, Belgrád, jan. 20 (V) Miközben az európai művelődés létszeres eszméi az emberi nemet oly mesterségesen átalakították, miszerint az, ezen menet következményei által meg­rémülve , a dolgok természeti jelentése után kapkod, és fáradoz, hogy azt egyszerűsége­, és természeti­­ességében ismét felfogja. A szlávok nagy néptörzse, mely csak részenkint, és néhány ponton, mintegy próbául vett részt ezen a művészies világ­igazításon, kebelében képet, értelmiséget, és lényegességet a nyert institutiók értelmében fentartván. Az európai élet jövője­­ , és újászületésére nézve tehát ezen népcsalád, a legfőbb fontosságú, és jelentőségű. Élete mozgalmai, a­melyek bennünket kényszerű­nek rá figyelmezni, valamint társaséletünk viszonyai mindkét elem közeledése által viszonyos kiegészíté­­sek szükségére mutatnak. Orosz- és Lengyelország községrendét állíták elénkbe, és benne, különösen az első államban, az ezt terhelő nyomás daczára szabad institutiók csírá­­jit mutaták fel, de sehol sem inkább mint a déli szlávoknál, kik mint általában tartatik , a törökök barbár igája alatt 400 év óta élnek, a községi­ és városi rendet tökélyesebben és szabadabban kifej­lődve nyerték, igen, egy oly nemben, mint ennek Európában példája nincsen. A katonai szolgálattól szabadon, és állami hiva­talokra nem bocsátva , a keresztény szlávoknak Tö­rökországban községéletekre kellett magukat korlá­­tolniok, ebben a kormány által megcsorbítatlanul ma­radtak , és semmi idegennemű befolyás, az eredeti lényeget, rajta nem változtathatta meg. Ha valamely községben elegendő keresztény vala, meg vala nekik engedve egy főnököt (Kiaja) válasz­tani, e mellett még néhány legöregebbek választat­tak. Összesen azon eszköz valának mely által a köz­ség a kormánynyal kapcsolatban álla, mely neki a községért felelős valt. Ő osztályozta az adót, a be­szállásolást, élelmi­szer-szállítást, s egyéb adózá­sokat a község minden tagjai közt vagyon-, álla­­potral stb. tekintet szerint. A község minden ügyeit, illették bár azok az egész testületet vagy egyes tag­jait , ők intézték el, fontos­ esetekben az egész köz­ség gyülekezetben tanácskozott. Mind itt nem írott törvények hanem a természeti értelem és méltánylat szolgált sinórmértékül; minden évben a főnök, és elöljárólág újra választottak. A község szilárdsága a kormány ellenében eszközlő, miszerint a község mindegyik tagjára egyiránt történt a felügyelet, hogy ereje szerint részesíttethessék. A törvényszerű terhek, melyeket viselniök kellett, nem volának oly nagyok, miszerint nem élhettek volna boldogul, de a basák és ügyvivőik önkénytes zsarolásai gyakran a legnagyobb nyomort hozák e községekre, és őket gyakran tömeges kiköltözésre más tartományokba kényszeriték, így p. o. 1838- ban Melenih egész népessége elhagyta a helységet, és Denis érseket vele vitte, mert Mustafa Beg, ki őket 40 éven át sarczolta, kétszeres adót (haratsch) akart fölvenni tőlök. Midőn elköltöztek, utánok kül­dött, és az érseknek 100,000 piaszter ajándékot ajánlott, ha a község visszatérendne, de nem hasz­nált semmit, tovább menének. A szabad kiköltözés ezen napkeleti institutiója egyik tartományból a másikba, a kormány által a basák és spahik mérsé­kelésére eltüzetett. Ezen utolsó török hűbérnökök, és falubirtokosok a kiköltözötteket ugyan tíz év múlva is visszakivánhatják, de ezt saját költségökön tartoznak tenni, s nagyon is nehéz e kiköltözöttek hollétét kipuhatolni. Házaik igen egyszerűk, a tartomány erdőgazdag­sága megengedi a kormánynak az ide szükséges fát nekik kiadatni, s mindenik föl bírja maga épitni házát, mely neki soha 6 pá­ntnál többe nem kerül. Szintúgy van a belső szerkezet is; a falak legtöbb­­nyire zug- és az országúitól távol eső helyeken épit­­vék, a mennyire lehet a nyilvános élet érintkezése nélkül. Még most kezdik ezen falukat, előbbi gyak­ran egésségtelen elzárt helyükről a legjárottabb utak mellé helyezni, mint ez Szerbországban, hol biztosított törvényes állapot uralt, történik; ez az építés olcsósága és könnyűsége mellett minden nagy akadály nélkül megy végbe. Magoknak a spahik­­nak, kik egyébiránt városokban laknak, hozzájuk tartozó falukban vannak lakhelyeik,hova egyedül ügy­nökeiket küldik, hogy az adót, tizedet stb. beszedjék. Ezek és a basák ügynökei, kik a tartozásokat be­hajtani jőnek , csak egyedül magok, papjaikkal együtt, kikkel érintkeznek, de ezen érintkezés oly mulékony, s oly idegen természetű, hogy az lények­­ben mit se birt megváltoztatni, sőt azt eszközölte ki , miszerint eredetiségében megtartatnék , mert vagyonuk elvonása és megnyirbálása által a jólét­ről jöhet és előlök elzáratott, miáltal kényszerítve voltak mindig egyenlő állapotban maradni, vagy inkább roszabbra jutni. A tulajdonnak rájuk néz­ve semmi becse nem volt, mint hogy nekik zsarolást okozott, és nagyobb nyomás oka volt; náluk sem a szerencsejavak, sem a kedvezés, sem kitüntetés kü­lönbséget nem idézett elő, mert a törökök velük egy­másért jótállólag bántak; a szegényebbeknek itt még előnyök volt, kivált az igen terhes beszállásolások­ és termékszállításoknál, vagy ha a basáknak eszék­­be jutott aratás előtt néhány hónappal az adót besze­detni, midőn egész termésüket áron alól eladják, és hallatlan uzsorára pénzt fölvenni kényszerülnek, mi természetesen a vagyonosabbakat érte, minthogy, midőn a szegények semmit sem adhattak el, s hite­lük sem volt, a község egymásérti jótállásból tarto­zott a pénzt előteremteni. Legjobban terheli őket a robot, jóllehet a napok száma kevesb mint a többi­­ európai tartományokban, s itt a legnagyobb önkény­­ uralkodott, s többször nem engedtetett idő a szüksé­ges ruha-, s élelem elvitelére, sokszor több­­föld­­nyire hajtattak el dologra, ott hetekig eltartattak, és a legnagyobb szükség­, hideg- s éhségnek tetettek ki. Sírtak, de két­ türelemmel sorsuknak megadák magokat, s ezen nyomást, mint házi és községi sza­badságukban mindezen szenvedésért kárpótlást talál­tak. E szabadságot vagyonukkal vásálták meg, de benső életök folytonos szabályozással nem károsítta­­tott, legbensejében elviselhetlenné nem tetetett, azért soha sem is nyúltak nyilvános ellenálláshoz. Okta­tás­, iskolákról sat, itt szó sincs, és mégis természeti ösztönből a nő iránt bizonyos tekintettel vannak, mi az oláhok­, románok­, sőt egy bizonyos polgáriasult népnél annyira hiányzik. Egymás közötti egyenlőségükre tán a keleti szo­kás nem maradt befolyás nélkül, mely szerint a ru­ha nem teszi a férfit, a születés az állapotok kü­lönbsége mellett mit sem ér , s még magának a gaz­dagságnak is a nyomora takaró alá kell rejtőznie, mi nem vezet az élet élvezetére. Minthogy a török kormány tőlök csak küladót pénzben, és termésben kivánt, egyébként pedig magukra hagyta őket, ben­­sej­ükben korunkig azon institutiók csirájit megtar­tották , melyek valósulását a mai világ a mesék kö­rébe utasítja, mert azok lehetőségét, és valódiságát nem értheti meg. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM igazgatóságá­nak részéről közhírré tetetik, hogy miután a gyűj­teményi termek fűtésre nem alkalmatosak, nem is fog­nak a téli hónapokon át bizonyos napokon nyitva lenni; idegenek számára azonban a napnak világos óráiban ezentúl is akármikor ki fognak nyittatni. Gőzkocsik menetrende. 1850-diki december 16-tól , további intézkedésig. • _______ Tulajdonos : CSÁSZÁR FERENCZ. Felelős szerkesztő : BÁN­FF­A­Y SIMON. Szolnokról indul. •. .. Pestre reggeli 5 órakor 45 perczkor Czeglédről „ .... „ „ 6 „ 45 ,, Pestről „ .... Bécsbe „ 9 „ 45 Váciról „ .... „ „ H „ - „ Naniról „ ---- „délutáni 12 „ 30 „ Érsekújvárról „ .... „ „ 2 „ 30 Pozsonyból „ .. . . „ „ 6 „ — „ Günserndorfból .... „ „ 7 „ 45 „ Megérkezik Bécsben esti 8 órakor 45 perczkor. Bécsből ................... restre reggeli 7 órakor — „ Günserndorfból .... „ „ 8 „ — „ Pozsonyból „ .......... „ „ 9 „ 45 Érsekújvárról „ ---- „ délutáni 1 „ 15 „ Nánáról „....„ „ 2 „ 45 „ Váciról „ ........ „ „ 4 „ 15 „ Pestről „ ........Szolnokba „ 6 „ — „ Czeglédről „ .......... „ „8 „30 „ Vegyes vonat: Pestről indul ........Szolnokba reggeli 6 órakor — perez Pilisről » .............. „ „ 8 » 30 „ Czeglédröl „......• „ „ 9 „ 30 „ Szolnokból „ .......... Pestre délutáni 1 „ — „ Czeglédröl „ „ „ 2 „15 „ Pilisről „ „ „ 3 „45 „ Dunavízállás febr. 4-én 4' 4' 9'' 0 fölött. EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (úri- és kigyó-utcza szegletén) megjelent, s általa Fraenkel M. Egerben, Georgi Lajos Veszprémben, Siegler Nyitrán, és Tilsch J. Kolozsvá­rott, valamint minden könyvárusnál Magyarhonban megszerezhetők. ITMMIBQ­­QJKSW& UTOLSÓ LEVELEI. OLASZ REGÉNY. ► / Fordította CSÁSZÁR FERENCZ. — Naturae clamat ab ipso Vox tumulo. Ára fűzve 40 kr. p. p. HÓK­OLCSÓ SZÉPIRODALMI KÖNYVTÁR 3 füzetben. Első füzet tartalma : Ezer év előtt. — Marius Car­thago romjain. Ered.besz. Kelmenfy Lászlótól. Ára 20 kr. p. 2-dik füzet tartalma : A zárdas kísértet. Angol novella. — Görgey Buda alatt. — Ára 15 kr. pp. — 3-dik füzet tartalma : A zárdi ház. — A tánczosnő. Eredeti beszélyek. Ára 20 kr. p. p. A MAGYARORSZÁGI bírósági szerkezetet, perlekedési rendet, telek- és betáblázási könyveket, fenyítő-birósági el­járást , csődbirósági illetőséget és váltó-tör­vénykezési megyei és városi eljárást ideigle­nesen szabályozó RENDELETEK MAGYARÁZATA. Irta CSÁSZÁR FERENCZ, a volt hétsz. tábla előadó-ülnöke. Második átnézett kiadás. Ára 1 fz. 20 k.p. , PETŐFI SÁNDOR ÖSZVES KÖLTEMÉNYEI. 1842—1846. Második kadás. Két kötetben , a költő finoman aczélba metszett arczképével. Ára a két kötetnek 3 sz. p. Ára mind a 3 füzetnek 50 kr. p.p.­­HOH­M Mfile Természet után rajzolta Szerelmey Miklós. 10 remek aczélmetszettel. Tartalma : Panorama : Füred a Balaton részéről. Füred, kilátás a fürdőházból. Tihany. Tátika. Rezi. Szigliget. Sümeg. Csobáncz. Az Öböl és Ba­­dacson keleti része. — Az öböl és Badacson nyu­­goti része Ara igen csinos kötésben 2 sz. p. Történeti és szépirodalmi tartalommal. Jászai, Jókai, Jósika, Lugossy, Petőfi, Rischel, Szigligeti, Vahot­. és Venczel által Megelőzik Reguly utazásai TOLDY FERENCZtől. Ára aranyozott vászonkötésben 2 fr. 30 kr.p.,kö­zönséges kemény kötésben pedig 2 fr. p. *_ *2 KILIÁN GYÖRGY könyvárus és kiadónál ráczi utcza, (Parkfrieder házban) kaphatók: Görög-római MITHOLOGIAI ZSEBSZÓTÍR Készítette CSÁSZÁR FERENCZ. 20 kőnyomatú képpel, XVI és 520 lap. 16-rét csinosan fűzve csak 1 ft. 12 kr. aranyozott táblával 1 ft. 30 kr. p. p. CSÁSZÁR FERENCZ KÖLTEMÉNYEI. Bővített kiadás Nagy 8-rét borítékba fűzve 2 ft. 30 kr. p. p. Császár Ferencz B­ISSÉ&YSK Két kötet 8-rét 400 lap. borítékba fűzve Előbbi ára 2 ft. p. most 1 ft. p. 100 3—1 Megjelent HARTLEBEN K. A. könyvárus és kiadónál váczi utczában 437. sz. a. és általa minden hiteles könyvárusnál kapható: VÁLTÓJOGTAN. Az 1850-dik évi január 25-kén kelt csá­szári nyílt parancs által épségben hagyott magyar váltótörvények, és kihirdetett kö­zönséges váltórendszabály szerint szer­kesztve írta Suhajda János. Jogtudor, köz- és váltó-ügyvéd. Ám 2 ft. e. p. A közönséges német váltórendszabály behozatala Némethen minden részeiben csakhamar számos majd értelmező, majd rendszeres munkák követték, mialat nálunk az idézett császári nyilt parancs által történ életbeléptetése óta Karvasy Ágoston egyetemi tanár úr által „Váltójog“ czimű munkájához irt „Toldat“­­on kivül e nemben mi sem történt. Kiadó tehát a munka által, melyben előbocsáttatván a váltók­és váltójogok története, maguk a rendszabályok, a váltó­üzlet természete szerint rendezve, a múlttal összeha­sonlítva, okaikkal, gyakorlati észrevételekkel és pél­dákkal, nem különben a kezdőkre nézve igen czélirá­nyos váltómintákkal felvilágosítva, előadatnak, a hi­ányt pótolni, egyszersmind bíráknak és ügyvédeknél kézi, tanulóknak pedig tankönyvet nyújtani iparkodi!

Next