Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)

1851-02-03 / 271. szám

Németország. A Wanderernek Drezdából jan. 29-ről írják : Az általam tegnap említett tiltakozás, különösen a kis államok szemében veszélyes amaz elv ellen hrányoz­­tatott, hogy az államok, népességek mértéke szerint taksáltassanak. Ez ellen tétetik előterjesztés minden­­ oldalról. Ez nem méltányos; egy tengermelléki s egy beltartomány helyzete miatt nem lehet különbséget tenni, saját fontosságát túlbecsülni annyi, mint a másokét kevésre becsülni. Ezen tiltakozás félre fog tetetni. Sokkal nagyobb szükség van a szövetség hatalomkörének végmegha­tározására , sokkal inkább meg vannak felsőbb he­lyen győződve a kis­ államoskodás hátrányairól hogy sem a határozott előhaladással fölhagyás, és az egy­hangú­ határozás elvének érvényre emelkedése bekö­vetkezhetnék. Sokat beszélnek az Ausztria s Poroszország közt az új szövetségi hatóságok illetőségére nézve támadt egyenetlenség felől. Ausztria s Poroszország a poli­tikai kérdésekben egyetértenek. Mondják hogy Ausz­tria a középponti szövetségbizottmány további fen­­maradását kívánja. Bajorországnak, hírszerint, nem mint tervezve volt négy, hanem öt szavazata leend­ő plénumban. Végül egy fontos hír. Bizonyosan mondhatom, mi­kép el van határozva, hogy egy új középponti ha­talom szerveztessék , és hogy a szövetség haderejé­nek vezénylete Poroszország kezébe adassák. Ezen javaslat Ausztria részéről nyomatékosan pártoltatott. E szerint a csapatok élére egy porosz herczeg állít­tatnék, és szövetségi fővezér czimet nyerne. Nagybritannia, London, jan. 25. — Dalmeny lord, Rosebery gr. legidősb fia, parliamenti tag, s az admiralitás lordja, hirtelen meghatározott. — A franczia pénzlábi kérdésről, mely még min­dig több lapnak szolgál vitatkozási tárgyal, egy angol kormánylap így nyilatkozik: „Általában va­lószínűnek tartjuk, miszerint a franczia pénzhiva­taloknak igazuk van, ha semmit sem tesznek, mi ha úgy van, ebből azt lehet következtetni, miszerint brit collegáinknak szinte igazuk van, ha semmitől sem félnek.­­ Éjszakamerikai lapok azon eredményről tudó­­sítnak, melyet Prebel amerikai hadhajó vívott ki, midőn azon 16 matrózt, kik, hajótörés következté­ben foglyokat tartóztattak le Japánban, elszánt föllépése által kiszabadítá. A Prebel, a tilalom s számtalan japáni apróbb hajó elibe jövetelének da­czára, a nagazeli kikötőbe bement, s a kapitány az amerikaiaknak azonnali szabadon bocsáttatását kö­­vetelte, mégpedig minden föltétel nélkül, ha a japániak nem akarnák, szigorúbb rendszabályok életbelépteté­sét, mi két nap múlva meg is történt s a matrózok ti­zenhét hónapi fogságuk után, ismét szabadságuknak örvendhettek. Fogságok ideje alatt a legkegyetlenebbül bántak velök, s egy ízben, kénytelenek voltak , ha­­lállali fenyegetés közben egy feszületet lábaikkal ösz­­szetiporni. — Egy férfiú s két fiú — mint a Standard előadja, múlt szerdán mintegy reggeli 5­ órakor mentek a Spencer utczán, midőn a hold világánál a földön némi fényes tárgyakat megpillantottak. Ezek apró kövek valának, melyekből a fiuk néhányat elvittek magukkal; egypár ember utánok ugyan e helyre jutván, folytatá a keresést, s sikerült is nekik ily köveket nagy számmal kaparni ki az utczai sár közöl és e köveknek csak egyike is megért 150-200 font sterlinget, mivel ezek a gyémántok s egyéb elsőrangú drágakövek valá­nak. Ki vesztette el légyen azokat, nem tudatik.­­ A Times az éjszakamerikai és franczia alkot­mány közötti külünbségről elmélkedik; érdekesnek tartottunk némelyeket ez elmélkedésből kiemelni. „Igen eszélyes és sajátlagos intézkedés az egyesült állodalmak alkotmányában, miszerint az elnök, a miniszterek , s egyéb állodalmi hivatalnokok a con­­gresszusból kizáratvák, s ennélfogva a végrehajtó hatalom, a törvényhozás fölötti vitatkozásokban leg­kisebb részt sem vesz. Alkotmány­szerű fölhatalma­zása korlátain belől az elnök független, de minden­ben, a­mi személyes kötelességeit túlhaladja, a nép­képviseletnek van alá­rendelve. Ezen rendelkezések általában annyira különböz­nek az alkotmányos királyság hagyományai­ s ere­detétől, miszerint annak föltalálása s életbeléptetése újabb bizonysága az amerikai törvényhozók kitűnő éles belátásának. S mind­ennek eredménye az, hogy az egyesült állodalmak két hatalma egymással, min­den veszélyes összeütközés nélkül egybefér, jóllehet különböző befolyások alatt, s egészen ellenkező irányban választottak. Gyakran megtörtént, s nem­rég is azon eset adta elő magát, hogy a házak közöl egyik sem egyezik meg a kabinettel, ez által azon­ban a kormányzat menete legkevésbbé sem akadá- 13-oztatik, a hatalmak fenállása sem veszélyeztetik. Tocquevale É­szak-Amerika demokrat alkotmá­nyáról írt könyvében kérdezi: „Miért nem igyekszik az egyesült állodalmak elnöke többséget nyerni a nyilvános ügyek vezetésére ?“ E kérdésre önmaga felel magának, miután végre is azt következteti, miszerint a végrehajtó hatalom, talán nem eléggé erős és független erre, sőt ellen­kezőleg igen is függő. Hozzáteszi: „­Európában szükséges, hogy a korona­s népképviselet folytonos öszhangzásban legyen, ha a szakadásoknak el kell mellőztetniök ; mivel azonban Amerikában a két ha­talom közti összeütközés teljes lehetlen, így a fel­­említett egyesség sem oly föltétlenül szükséges.“ Ellenben az 1848-diki franczia alkotmány két ha­talmat hozott létre , melyek között ily öszhangzás, ily rangrendezet nem hozathatik létre mindaddig, illig egyik a másikat túl nem haladja. Némely rész­ben e meggondolatlan mű szerzői előtt minden bi­zonynyal a királyság lebeghetett, melyet épen most rontottak le . A miniszterek felelőssége gyakran elő­térbe tetetik , kötelességeik megemlittetnek, számuk s hatáskörük meghatározása a gyűlésre bizatik. (66. §.) Az amerikai alkotmány mit sem tud a miniszterek­ről ; az elnök, mint felelős főnök, jótáll az egyete­mes kormányzásért. A franczia köztársaság nyilván arra van számít­va , miszerint minden hatalmat s felelősséget a ki­­lencz magas állású állodalmi méltóságnál akarja meghagyni, a­mint ez a legutóbbi királyság alatt is létezett, midőn az a parlamenti vezetők czélja s megjutalmaztatása volt. Most néhány hónapi tapasz­talás az ikertalálmány kivihetlenségét mutatja. Az elnök miniszterei igen kínos s méltatlan állásba ho­zattak , mivel az egyik hatalom őket behelyezi, a másik pedig megítéli s megtámadja. Ily viszony idő­vel megszüld a maga elkerülhetetlen gyümölcseit; nevezetesen egy kitűnő státusférfiú sincs a parla­mentben, ki hivatva érezné magát, a miniszteri hivatal kötelességeit más hatalom alatt teljesítni, mint a­mely­hez ő maga is tartozik. Inkább a körülmények hatalma, mint szabad választása vitte az elnököt arra, miszerint a kormányzást oly férfiakra bízza, kik a nemzetgyűlé­sen kívül állanak, így fog a hatalmak elválasztását illető amerikai alapelv tettlegesen életbe léptettetni. Valószínűleg ki fog világíani, miszerint az eddigi el­­járástóli eltérés bármely köztársaságban okvetlenül szükséges , de a franczia státusférfiak, kevés kivétel­lel , oly csekély előmenetelt tettek saját intéz­ményeik fölismerésében, miszerint a félelem és bo­­szankodás miatt egészen magukon kívül vannak, látván, hogy a végrehajtó hatalom ki akar bújni a parlamenti vitatér korlátai közöl.“ London, jan. 27. Magában véve az idő legneve­­zetesb jelei közé tartozik, miszerint egy olasz szer­zetes Londonban, a pápaság ellen prédikál, kétszere­sen nevezetes leendő jelenet Gavazzi személye által, kinek evangyeliumi erényei ép oly nagyok, mint ész­tehetsége. Tegnap tarta a Princzesz színház hang­verseny-teremében negyedik előadását rendkívüli kö­zönség előtt, melynek nagyobb része bizonyos, hogy olaszokból állott, a középkori és mai inquizitiót ke­resztényi, nem voltam­ szempontból kezdd el rajzolni. Tüzes villámot szórt Wiseman bibornok ellen. „Mutas­son föl egy bullát, mely a Santo-offició-t eltörli, s aztán az „appeal to the feelings of Englishmen“ (Wisemannak egy védelmi irata) adja ki. Mindeddig csak csúszó mellékügynöknek tekinthető, ki azt várja, hogy az idő teljék be, hol az álarctot le­vethesse, s ön igaz jellemében mint az inquisitió ügynöke, magát fölfedezhesse?“ — Gavazzi előadá­sai minden népszerű hetilapokban fordítva jelennek meg, s az alsó néposztály által mohón olvastatnak. Az előbbi „lengyel-magyar légió“ huszonnégy menekültje, Angolországbani megérkeztük óta egye­dül a könyörülő angol munkások által tartattnak el, kik heti gyűjteményekben 200—300 fontot is össze­kaptak. Ezen segélyforrás majdnem kimerített; az „Examiner“ tehát a jobb birtokosokhoz szólal fel a me­nekültek részére. Dudley lord azon tervet forgatja, miszerint részekre valami czipésztársaságot alakít­son, a legszükségesb szerszámok beszerzésére már a tőkék begyűltek. A németek — így íz a manchesteri keresk­­lap — a nyugtalan tudósítások daczára a continens politikai állapotáról, még nem helyeznek valami jó bizal­mat hónukban a dolgok állásába. Észreveheti most, ha ki a manchesteri kereskedők köriratát átlapozza, látja, mint kereskedésünk a németországi bonyodalmak miatt megakadt, s a német házak még most is min­den üzlettől visszatartják magukat. Azért a fonál­nemük folyvást sülyedő irányt követnek, s még csak péntek óta kezdenek szilárdulni.­­ Egy furcsa jelene­tet látni ma az utczák minden szögletein, s különö­sen a vidékieknek annyira földicsértetik, miszerint hallgatással el nem mellőzhetni. Ezek a patent öltöny­ös nadrágzsebek, valamint a patentlakatok a tolvajok ellen. Minden ruhadarabhoz könnyűséggel hozzá­illeszthetők. Egy guttaperc­ábeli gyűrű bezárja a zsebet egy kis nyílásig , mellyen a kezet csak némi erőszakkal lehet átdugni, úgyhogy idegen ujjal a tulajdon szentségébe nem juthatni a nélkül, hogy jogszerű tulajdonosa észre ne vegye. A politikai tudósítások Amerikából semmi neve­­zetességüek. Az utoló posta elindulta óta a kongres­szus kizárólag a floridai, illinói tartományok követ­ségeivel foglalkozik. Leginkább bizonyítja, miszerint az ezüst mint körözési eszköz az egyesült amerikai államokban az arany által lassan lassan kiszorittatik , az érczek ki­mutatása Ph­ladephiában. Veretett ott 1850. 31, 000,000 dollár aranyban, 6,562,800 font st. ellen­ben ezüst csupán 7,500 dollár darab, 881,953 font EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (úri-és kigyó-utcza szegletén) megjelent, s általa Fraenkel M. Egerben, treorgi Lajos Veszprémben, Sieg­­­e­r Nyitrán , és Ti­­­sch J. Kolozsvá­rott, valamint minden könyvárusnál Magyarítottban megszerezhetők. UTOLSÓ LEVELEI: OLASZ REGÉNY. Fordította CSÁSZÁR FERENCZ. — Naturae clamat ab ipso Vox tumulo. Ara fűzve 40 kr. p. p. —H’CSá-®— OLCSÓ SZÉPIRODALMI KÖNYVTÁR 3 füzetben. Első füzet tartalma : Ezer év előtt. — Marius Car­thago romjain. Ered.besz. Kelmenfy Lászlótól. Ára 20 kr. p. 2-dik füzet tartalma : A zárdas kísértet. Angol novella. — Görgey Buda alatt. — Ára 15 kr. pp. — 3-dik füzet tartalma : A tárdi ház. — A tánczosné. Eredeti beszélyek. Ára 20 kr. p. p. Ára mind a 3 füzetnek 50 kr. p. p. w m égssmuk* Természet után rajzolta Szerelmey Miklós. 10 remek aczélmetszettel. Tartalma: Panorama: Füred a Balaton részéről. Füred , kilátás a fürdőházból. Tihany. Tátika. Rezi. Szigliget. Sümeg. Csobáncz. Az Öböl és Ba­­dacson keleti része. — Az öböl és Badacson nyu­­goti része-Ára igen csinos kötésben 2 sz. p. A MAGYARORSZÁGI bírósági szerkezetet, perlekedési rendet, telek- és betáblázási könyveket, fenyítő-birósági el­járást , csődbírósági illetőséget és váltó-tör­vénykezési megyei és városi eljárást ideigle­nesen szabályozó RENDELETEK MAGYARÁZATA. Irta CSÁSZÁR FERENCZ, a volt hétsz. tábla előadó-ülnöke. Második átnézett kiadás. Ára 1 fz.20k.p-PETŐFI SÁNDOR ŐSZ VÉS KÖLTEMÉNYEI. 1842—1846. Második kadás. Két kötetben a költő finoman aczélba metszett arczképével. Ára a két kötetnek 3 sz. p. ■MILY-k.« Történeti és szépirodalmi tartalommal. Jászai, Jókai, Jósika, Lugossy, Petőfi, Rischel, Szigligeti, Vahod­, és Venczel által. Megelőzi­k Regu­ly utazásai TOLDY FERENCZtől. Ára aranyozott vászonkötésben 2 fr. 30 kr.p.,kö­zönséges kemény kötésben pedig 2 fr. p. KILIÁN GYÖRGY könyvárus és kiadónál váczi utcza, (Parkfrieder házban) kaphatók: Görög-római MITHOLOGIAI ZSEBSZÓTÁR Készitette CSÁSZÁR FERENCZ. 20 kőnyomatu képpel, XYI és 520 lap. 16-rét csinosan fűzve csak 1 ft. 12 kr. aranyozott táblával 1 ft. 30 kr. p. p. CSÁSZÁR FERENCZ KÖLTEMÉNYEI. Bővített kiadás : Nagy 8-rét boritékba fűzve 2 ft. 30 kr. p. p. Császár Ferencz . SS­XÉLYSII Két kötet 8-rét 400 lap. boritékba fűzve Előbbi ára 2 ft. p. most 1 ft. p. 99. 1—1 Megjelentés Pesten Eggenber­­ger és fia m. acad. könyváru­soknál kapható n­épszerü orvostan. Műveltebb nemorvosok számára. Irta D. Soltész János. 29 ív.­ára fűzve 2 f­t. 12 kr. pp. — Ezen korszerű könyv I-ső része az emberi test életmü-ö vezetét, működéseit s a külvilággal­ mindenféle viszonyait tárgyalja. (Embertan). A 2-ik része az egészség, megtartásá­val foglalkodik. (Egészségtan). A 3-ik a betegségek elke­rülésére vezető módokat, az azokbani önvezérletet, a rüg­­töni életveszélyekben­ segítséget, s végre a papnak hivatalo viszonyaira vonatkozó ismereteket adja elő. fTulajdonkép népszerű orvostan) 98 1—1 FINEVELŐ kerestetik. Bővebben értekezhetni Sebestyén téren, 295. sz. 1-ső emelet 4. sz. a reggeli 9-től 11-ig. Gyors és gyökeres gyógyítása mindennemű új és elavult buja (titkos) betegségeknek homöopathiai (leggyön­­gédebb) mód szerint, Belváros, Zöldfautcza, 301. szám első emelet. Rendelés ideje : reggel 8—9. Délután 2—5-ig. 20 .'MIA­'MiÁ ! KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ­­sz. Decemberben egyedül az ottani pénzverőházban 4,500 dollár vagy 937,500 fonto­st tetetett le.­­ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM igazgatóságá­nak részéről közhírré tetetik , hogy miután a gyűj­teményi termek fűtésre nem alkalmatosak, nem is fog­nak a téli hónapokon át bizonyos napokon nyitva lenni; idegenek számára azonban a napnak világos óráiban ezentúl is akármikor ki fognak nyittatni. GABONA: pozs.m­.v.g. | tisztabúza | rozs | árpa s zab | kukoricza Pest, januiár. At. .­­ 137—164 92—104 84— 92 72 — 86 85—106 Moson­y, jan. 28. . . 140—185 130—140 90—105 84 — 88 100—108 Pécs , január. 26. . 124—145 90— 95 70— 80 65 - 70 80 — 85 Nagy-Kanizsa, jan. 25. 160—170 —130 — 110—118 — 70 — 115—125 Zemplén, január. 23. —170 — ■—110— — 90 —­­­— 60 — —100 — Becs , január. 29. . 165—208 140—148 105—123 85 —110 134­ 140 Börzehírek. Bécs, január 30-án. Gőzkocsik menetrende. Tulajdonos : CSÁSZÁR FERENCZ,. Felelős szerkesztő : BÁNFPÁL SIMON. PÉNZ ÁRÚ PÉNZ ÁRÚ Bankrészv........... 1145 1148 Dunagőzhaj.részv 528 520 5%-es inetall. .-. 95% 96 Pesti lánczhid- „ — — 4%-es „ ... 84 % 84 ■/, ,DEGEN váltók és 4%-es „ ... — — pénz. 4%-es „sorsh.n­.fi 89 89‘/4 Amsterdam(2 h.) 180 — 3%-os „ ... — — Augsburg (szak.) — 131V, 2%-es „ ... — — Hamburg (2 h.) — 192 V. B. kötelez. 2%% . —■ — Lipcse ............... — — 1834-ki sorsj. ... 202 203 London..............12.43 12.43 1839-ki „ ...116% 117 Mailand ............ — — Eszterh.40 fz.sorsj. — — Marseille ........... — 153 % Windischgri­tz „ — — Paris ................. — 153 % Eszterházy 20 ftos — — Triest (2 h.) ... — — Waldstein „ — — Cs. kir. új arany 34 34 Vi Keglevich sors.. . — — Cs. kir. régibb ..34 33% Éjsz. vaspálya­ „ 123 123 Napoleonsd’or .. 10,13 10,15 Majland „ „ 76% 76 % Souverainsd’or ■ 17,40 17,45 Gloggniczi „ „ — — [Friedrichsd’or .. 10,12 10,14 N.Szombati,, „ — — [Font Sterling •.. 12,36 12,38 Sopronyi „ „ 60 60% Orosz Imper. ... 10,22 10,23 Gmundeni „ „ — — [Dupla Arany . .. 39% 39 Lloyd részv......... 590 600 [Ezüst.......... 31 31'/, 1850-diki december 16-tól , további intézkedésig. Szolnokról indul..... Pestre reggeli 5 órakor 45 perczkor Czeglédről „ „ „ 6 „ 45 „ Pestről „ Bécsbe „ 9 „ 45 „ Váczról „................. „ 11 „ — „ Kamiról „ .... „ délutáni 12 „ 30 „ Érsekújvárról „ ----- „ „ 2 „ 30 „ Pozsonyból „ .... „ „ 6 „ — „ Gü­nserndorfból .... no 7 „ 45 „ Megérkezik Bécsben esti 8 órakor 45 perczkor. Bécsből .................... Pestre reggeli 7 órakor — „ Gü­nserndorfból .... „ „ 8 „ — „ Pozsonyból „ .......... „ „ 9 „ 45 „ Érsekújvárról­ .... . délutáni 1 „ 15 „ Kánáról „ 2 „ 45 „ Váczról „ ........ „ „ 4 „ 15 „ Pestről „ ........Szolnokba „ 6 „ — „ Czeglédröl „ .......... n „8 „30 „ Vegyes vonat: Pestről indul .........Szolnokba reggeli 6 órakor — perez Pilisről „ „ „ 8 „ 30 „ Czeglédr­ől ,, „ 9 „ 30 „ Szolnokból „ ...... Pestre délutáni 1 „ — „ Czeglédröl „ „ „ 2 „ 15 „ Pilisről „ „ „ 3 „ 45 „ Dunavízállás febr. 3-án 4' 4' 9'' 0 fölött.

Next