Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)

1851-03-27 / 315. szám

g. 7. b) A bevallások alapja. aa) Bérbeadott tárgyaknál. Ha az adóköteles tárgy bérbe van adva, vagy ha a bérlőnek bérü­gyletéből vett nyereségétől fizetendő adó­­dij meghatározása forog fen, úgy a folyó évi szerződés­szerű bérdij veendő a bevallás alapjául. g. 8. bb) Más esetekben. Ezen eseten kívül a bevallásban a tiszta jövedelem jelentendő be, és pedig : 1) az erdőknél a fajzásnak az ezen igazgatási évre már ismeretes vagy a valószínűség szerint várható ered­ménye minden mellékhaszon nélkül jelentendő be. 2) a kilenczednél s az 1848-ki IX. törvényczikk Utal meg nem szüntetett javadalmaknál (§. 2. I. b.) az utolsó hat év középszámban vett jövedelme ; 3) királyi haszonvételeknél az utolsó három év középszámú jövedelme; 4) a bánya- és buzaüzletnél azon haszon, mely az 1851 év folytában valószínűen várható; 5) gyáraknál, kereskedelmi vállalatoknál, művé­szeteknél, iparoknál és az e rendelet 2 %-ában f) alatt ki­jelölt foglalkozásoknál a bevallások az utolsó három év középszáma szerint szerkesztendők, s ha a vállalat még h­árom év óta nem áll fön, úgy a középszám a fönállás rövidebb idejéből, de ha még egy év óta sem áll fen, úgy azon jövedelem, mely az 1851-ik év folyamában való­­szinüleg várható, mutatandó ki. 2. A második osztályban. .. 9. A 2-ed osztályú javadalmak, a mennyiben azok állandó évdijak, a pénztárak vagy a kötelezettek által, kik azokat az élvezetre jogosítottaknak kiszolgál­tatni tartoznak, az adóhatóságoknak külön hirdetmény ál­tal megállapított határidő alatt bejelentendők. E bejelen­tést az élvezetre jogosítottak is tartoznak megten­ni, ha oly javadalom forog fen, melyet egy magánostól vagy egy a közpénztárak közé nem tartozó pénztárból húznak. Az előre, állandó évdíjakban meg nem határozott másnemű jövedelmeket, melyek a 2-ik osztályban ben­­foglaltatnak, az adóköteles bevallás útján köteles beje­lenteni. 3. A harmadik osztályban. §. 10. A 3-ik osztályú kamatokat és jövedelmeket az adóköteles bevallás útján tartozik bejelenteni, melyben adatolandók: 1) a tőkék, melyekből a jövedelem foly; 2) a kamatláb, mely szerint azok kamatoznak ; 3) az adósok neve és lakása, és 4) a zálogos követeléseknél a zálog kijelölése. 4 A bevallások erősítése. §. 11. A bevallások az adóköteles által azon erő­sítéssel szolgáltatandók ki, hogy az abban foglalt adato­kat eskü gyanánt s egy becsületes állampolgár hűségével legjobb tudomása szerint adá elő. Folyt. köv. Ideiglenes utasítás a kereskedési és ipar­viszonyok szabályozása iránt Magyarkoronaországban. (Vége.) Eljárás, 202. §. A kereskedelmi, gyári és kézmüipar-ügyek­­beni első fokozatú hatóságot — oly engedélyezéseknek betudásával, melyek nincsenek valamely fensőbb ható­ságnak világosan föntartva — a közvetlenül kerületi fő­ispán alá rendelt városokban a tanácsok (község-elöl­­járók), egyéb helyekre nézve pedig a megyefőnökök ké­pezik. 203. g. A szolgabirák, a többi városi tanácsok és község-elöljárók, az előbbi szakaszban megnevezette­ken kivü­l, csak véleményadólag és végrehajtólag foly­hatnak be , fentartatván a község-elöljáróknak, az ipar­­vállalatokra nézve is őket illető egésségi, tisztasági, uti, vásár-, tűz-, építés-, erkölcs- és cselédrendőri felü­gyelet. 204. g. A kerületi főispánok mint másod­fokozatú hatóság határoznak azon ipar- és iparengedélyezési ügyekben , melyekre nézve a megyefőnökök vagy taná­csok első fokozatú hatóságot képeznek. Továbbá őket illeti első hatóságilag a következő iparüzleti jogok enge­délyezése : Serfőzések , könyv-, szépmű- és régiségkereskedések, kölcsönkönyvtárak, könyv-, réz-, aczél- és kőnyom­­dák , gyógyszertárak , vegyészeti gyárak , vizi építmé­nyeket tárgyazó iparvállalatok a hajózható, talphordó és úsztató folyóknál, úsztató- és szálintézetek, gyárak. Iiket illeti a megrendelt tanítványi, legényi, szolgá­lati és vándorlási évek alóli fölmentés is. $P5. g. A kereskedési, gyár és kézműiparügyek köz­ponti vezetése az egész koronaországban, a helytartót illeti. Ugyanez határoz mint másod­fokozatú hatóság mind­azon iparengedélyezési ügyekben, melyek első folya­­modásilag a kerületi főispánok köréhez tartoznak. 206. §. A harmadik és legfőbb fokozatú hatóságot kereskedési, gyár és kézműiparügyekben a kereskedés­ét iparügyi minisztérium képezi, mely a czukofinomitó gyárak engedélyezését is magának tartotta fen. 207. §. Ki valamely engedélyezett iparüzletre, akár az azon helyen , melyre az engedélyezés kéretik, ezévi­­leg fönáll, akár nem, p. o. gyár, vagy rendes kereske­désre jogot kíván szerezni, az, ez iránti folyamodványát, oly helyben, hol rendezett tanács létezik, annál, külön­ben pedig azon szolgabirónál, kinek azon község, mely­nek kebelében a kívánt jogot űzni szándékozik, alá van rendelve, nyujtandja be. 208. §. A folyamodvány iránt, ott hol az néma községi elöljáróságnál nyujtatik be, ezen elöljáróság, és oly helyeken, vagy járásokban, hol a kérdéses iparágra nézve ezén áll fen, a czéh-elöljáróság is, a kereskedés­nél pedig a testület, s különösen ott, hol szolgabiró, vagy rendezett tanács székel, rövid uton meghallgatandó. A község-, széd- és kereskedő testületi elöljárók szava­zi­k véleményre, nem pedig határozó, és kötelessé­gükben áll a folyamodónak képessége, erkölcsössége és egyéb személyes viszonyai, továbbá a helyviszonyok iránt is kellő felvilágosításokat adni. Az elöljárók a kí­vánt felvilágosítást 14 nap alatt előadni kötelesek, kü­lönben az figyelembe veendő nem leend. 209. §. Azon iparágak­, gyár- és kereskedéseknél, melyek elnyeréséhez különös feltételek szabtak , ezek­nek alkalmas ittáni teljesítése eszközlendő. E szerint oly iparágaknál, melyek üzletéhez vízi építmény szükségeltetik, mint p. o. malmoknál, hámo­roknál , szál- és úsztató intézeteknél, a hely­színének szakértő férfiak hozzájárultával eszközlendő szemle alá vétele alkalmával, a vízmatani tekintetben előfordulható nehézségek kinyomozandók , és a szakértők e részbeni fölvilágosításai, valamint a már fönálló művek tulaj­donosai, és a folyó, vagy patak mentébeni más érdekel­tek nyilatkozatai, és ellenvetéseik is, magánjoguk biz­tosítására jegyzőkönyvbe vezetendők. A hajómalmok felállításánál követendő eljárásról a hajómalom-szabály határoz. A tűz- és helyrendőri tekintetek eligazítása (tűzi műhelyeknél, vendégfogadóknál, egészség- és életveszé­lyeztető vállatoknál, milyen p. o. a­gyúanyagok készí­tése stb.) különös kötelessége a községnek. 210. §. Ha valamely iparág-, gyár- vagy kereskedésre adandó engedélynél a figyelembe veendő pontok mind tárgyalják, akkor ha az elintézés a tanács hatásköré­ben fekszik, ugyanez a törvény szerint haladék nélkül végzend. Ha pedig az intézkedés fensőbb hatósághoz tartozik, akkor a tanács, vagy szolgabíró, kinél a folya­modvány benyújtatott, a kellőleg felszerelt folyamod­ványt a község, ezek vagy kereskedői testület nyilat­kozataival együtt a megyefőnök elé terjesztendi, ki azután, ha hatáskörében álló, vagy maga határoz, vagy a folyamodványt saját véleményével együtt fensőbb helyre terjeszti. 211. §. A folyamodvány tárgyábani határozat ugyan­azon úton, melyen beadatott, szolgáltatik a folyamodó­nak vissza, s arról mind a község, mind a széh vagy testület (ezédes iparágak­ vagy rendes kereskedéseknél) értesítendő. 212. §. Ki az alsóbb hatóság végzése által magát sértve találja, annak fenmarad a fensőbb hatósághozi folyamodásjog, de a folyamodás a végzés kézhez szol­gáltatásától számítandó 14 nap alatt bejelentendő s to­vábbi négy hét alatt beadandó. Két egybehangzó határozat ellen folyamodásnak nincs helye. 213. §. A­mennyiben valamely félnek folyamodási joga van, az a folyamodványban a folyamodvány beje­lentése és beadása határidejével együtt világosan meg­jegyzendő. Engedélyezés esetében az engedélylyel felruházott­nak egyszersmind tudtul adandó, miszerint a folyamod­vány bejelentése vagy beadása idejének használatlanul hagyott lefolyta előtt, vagy ha az bejelentetett és ada­tott, annak elintézte előtt az engedélyezés gyakorlatba nem vetethetik. Az iránt, várjon volt-e folyamodás bejelentve vagy adva, annak, ki az iparüzletre engedélyt nyert, tudako­zására értesítés adandó. 214. g. A folyamodási időközök lejárati határidők, úgy hogy a folyamodvány be nem jelentése, vagy ha mindjárt az megtörtént is, annak a törvényes időköz­beni be nem adása által, az engedélyezés joggá szilár­dul. Elkésett folyamodványok figyelembe nem veen­dők. Ennélfogva az átszolgáltatási napokról a felek ré­széről megerősítendő átszolgáltatási ivek által hiteles ellenőrség gyakorlandó. 215. g. A folyamodvány azon hatóságnál, melynek végzése ellen van intézve, bejelentendő, s be is nyúj­tandó, vagy ugyanott a fensőbb hatóságok jegyzőkönyvi kivonata által, hol netalán a beadás történt, a lejárati határidő eltelte előtt kimutatandó. 216. g. Valamely iparágnak azon község területé­ből, melyre az engedélyezve jön, más községbei áthe­lyezése új engedélyezésnek tekintendő ; mindazáltal ily iparos az üzlet megindításához kivántató személyes tu­lajdonokra nézve csak erkölcsösséget és feddhetlen éle­tet tartozik kimutatni. Más hasonló iparosok közbeszó­lásai vagy károsodás miatti panaszaik figyelembe nem vetetnek, s akadályul csupán azon nehézségek tekin­tetnek, melyek ezen rendszer nyomán (82. g.) merül­nek föl. H Ha ily iparüzlet viz-, tűz- s más helyrendőri fölté­telekhez van kötve, akkor az illyetén üzletnek a kije­lölt helyen­ megengedhetésére nézve, ugyanazon eljárás követendő, mint az új engedélyezéseknél. M. H. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, mart. 27. — Nemzeti színházunkban, ma csütörtökön adatik: A KUNOK, eredeti opera 4 felv. irta Kirchlehner, zenéjét Császár György. —­­ Bécsi lapok szerint a magyarországi közigaz­gatást több hivatalnokok kergeti, s helytartósági taná­csosok kinevezését ő Fölsége már jóváhagyta, s az nem­sokára a közönség tudomására fog juttatni. Mi e kine­vezést illetőleg már néhány nevet is említhetünk hallo­más után. Ezek Bujanovics, Madarasz, Szalai, Szaf­­fer, Szekrényest, Andreanszky urak. Helytartósági alelnök De La Motte gróf, helytartó l­ Geringer ő excja. — ^ Egy úri ember e napokban meg akarta mutatni, mikép nemcsak a Hercules csizmája bírt azon jó tulaj­donsággal, hogy mindenkire ráillett, hanem a köpönyeg­féle ruhák is épen ilynemüek. Egy kávéházban bizonyos tekéző vendégnek köpenyét magára kavaritotta s elillant vele. Azonban csak a szomszéd utczáig vihette.... Ott utolérte a rendőrség képében járó gondviselés, s bevitték oda, hol köpönyeg nélkül sem fog megázni! —­­ Hírlik, hogy ő Fölsége jövő április elején meg­fogja látogatni Horvátországot. Ez alkalommal mint mondják a Vojvodinát is útjába ejtendi. —­­ Megjelent, és szétküldetett a Remény czimü folyó­irat II-dik füzete. Hozzá van mellékelve Romlási Idá­­nak Barabás által rajzolt a Walzel A. F. által nyomott csinos arczképe. Tartalma az első füzetéhez hasonló érdekes. Mutatványt hoz Tompa virágregéiből. Ezen kívül találkozunk benne Petőfi, Erdélyi s Lévai költe­ményeivel. A szerkesztő folytatja benne nemzeti szín­házunk három utóbbi évének történetét. E füzetben a színháznak forradalom alatti életét festi 1849 april 24- kétől jul. végéig. Obernyik beszélye !A hét alvó­ egyike szerző jobb műveinek. Bíráló figyelemmel kiséri nem­zeti színházunk jelen játékrendét február közepéig. Többi közt ezt mondja: „még eddig sem Grünstein, sem Pajor kisasszonynak nem sikerült gyönge színi próbájukkal a szép erős hangú Szabó Emíliát háttérbe szorítani.­( Hát várjon az volt-e czéljuk ? Komlási Ida életrajzát adja végül néhány vonással, megemlítvén, hogy „magán­élete is tiszta fényben ragyog s még a legirigyebb rá­galmazók előtt is tiszteletben tartatik, s a többi. Ajánl­juk a közönség figyelmébe. —­­­ Mire jutott napjainkban a hírlapok vidéki le­velezése a következő sorokból is megítélhetik olvasóink : „ifjú éveimhez csatolt zsenge felfogásom szerint öszve­­füzött levelem becses sorai közzé beileszteni ha szíves­kednék , talán a magyar nyelv iránya bennem a külön­ben is igen nagy hévvel birt magyar kebelben magas lángba égne a nemzetem irányába, mely említett soraim ide oldalitva kinyomatás (és ha szíveskednék talán némi kiigazítást is tenni ha szükség lenne) végett tisz­telettel küldöm.“ Szóról szóra adtuk az ifjú évekhez csatolt zsenge fölfogás szerint összefűzött levelet s kíván­juk, hogy ilyentől mindenkit mentsen meg az Isten. —­­ A marhavásárok, melyeknek tartása az ural­kodó marhadög miatt hazánk több vidékein eltiltatott, mostanában újólag megengedtettek, mivel a dögvész nagy részint megszűnt. E szerint nemsokára bővében leszünk az eladó marháknak. —­­ Mondják, hogy Budapesten még mindig for­dulnak elő koleraesetek. Nemrégiben két egyént ragadott meg e ragályos nyavalya, erős hányás vette elő őket s minden orvosi segély daczára halál követte nyavalyájokat. —­­ Színházunkban az újonan rendezett s kijaví­tott világítás számos kellemetlenségtől mente meg a kö­zönséget. Az eddigi homály helyett, új, teljes világos­ságra tarthatunk számot, s megmenekedünk azon undo­rító bűztől, melyet a légszesz alkalmazása eddig okozott. A hirlett javítástól mindenki ily eredményeket várt. Mi az oka mégis, hogy néha szinte kiállhatlanabb bűzzel van most megterhelve a színház levegője, mint azelőtt ? a világítás hiányos voltára róható-e még az, vagy vala­mi másra ? ... így például hétfőn est­e , midőn a Két Foscarit adták, egyszerre oly illat terjedt el a színház­ban , hogyha még csak néhány perc­c­el tart tovább, a közönség nagy része kénytelen kivonulni a szabadba. Figyelmeztetjük az illető felügyelőket, hogy az ily kel­lemetlenségnek vegyék már elejét valahára, akár a vi­lágosság , akár a sötétség szülje azt. —­s Pécsről írják , hogy az ottani székesegyházban, melynek déli oldalát 24 roppant oszlop ékesiti, ez osz­lopokra a 12 apostol szobra fog nemsokára fül­etetni. Eddigelé már öt szobor csaknem egészen kész; mindenik egy darab kőből van vésve , s 13 lábnyi magasságú. Mesterileg faragja e szobrokat Bartalics szobrász. E művész leginkább Drezdában és Münchenben tanult s igen sok jeles művet készite már az eddig kevés figye­lemre méltatott többféle baranyai márványkőből.­­ Ezelőtt néhány nappal egy vontató hajón nagy­számú proletariusokat, dologtalan munkatehető embere­ket szállítottak Pozsonyból a Bánátba, kiket a vasút­vonal építésénél fognak alkalmazni , mely építés még e tavaszon elkezdődik. A pozsonyi lap köszönetet mond „az erélyes rendőrség tisztogatási rendszerének, hogy megszabadítá őket egy veszélyes csoporttól, melynek tagjai többnyire elbocsátott fegyenczek, csavargók, és naplopók.“ Az ugyan még csekély vétkek volna, hogy a napot lopják, ha e mesterségüket leginkább az embe­rek birtokain nem gyakorlanak. Mindegyikök kap az utazás idejére 20 p.­krajezárt naponkint, a munka kez­detével szabályozott fizetésben részesülnek. Az elutazók többnyire erős egésséges emberek, kik megbirják a na­ponkint munkát szintúgy, mint a naponkinti heverést. A csavargóknak szabadságukra hagyatott beutazni a Bánátba vagy rendőri felügyelet alatt lakhelyekre szál­líttatni. Mindnyájan az elsőt választották, é­­ jövő aprikó 1-ső napján,tehát kedden nyitta­­tik meg újra a Kerepesi-úton Beleznai-féle házkertben levő nyilvános testgyakorló intézet. Úgy hisszük, fö­lösleg dolog lenne figyelmeztetnünk a szülőket és ne­velőket, hogy ez intézet jótékonyságát gyermekeik, nö­vendékeik hasznára fordítani igyekezzenek. Mind a test­gyakorlat fontos voltát, mind ez intézet vezetőjének Clair J. úrnak ügyességét, s buzgóságát jobban ismeri a közönség , hogysem e tekintetben hosszas ajánlatra volna szükség. A növendékek beiratása az igazgató tanár Clair úrnál történik reggeli 10 órától, esti 6 óráig, ápril 1-seje után d. u. 4 óráig. A köztanításon kívül magán­­leczkéket is kaphatni. Tanítási díj egy növendéktől 3 ft 20 kr. A finövendékek tanítást nyernek kedden, csü­törtökön és szombaton , a leányok hétfőn, szerdán , és pénteken. M­f Jaell Alfréd zongoraművész tegnap a budai városi színházban adott egy hangversenyt. Ezután Po­zsonyba utazik. Némelyek hírlik, hogy nemzeti szín­házunk igazgatósága újra szerződött vele, s Pozsonyból néhány nap múlva újra visszatér hozzánk s itt folytatni fogja hangversenyeit. A derék művésztől nemsokára egy új hangszerzemény fog megjelenni Treichlinger mű­kereskedésében. —­­ A temesvár-szegedi vaspálya építését csak­ugyan elhatározta a kormány. Bayer főmérnök már ki van küldve, hogy a szükséges előmunkálatokat meg­tegye. E vasút építése annyival kedvezőbb körülmények közt történik , mivel e környéken az építési anyag, fa, kő, vas és kőszén kellő mennyiségben található. — A Dunapartunkon a kikötő és lakhelyeket illetőleg alkudozásban van egymással a városi hatóság és a gőz­hajók igazgatósága. A hatóság a régi hajóhíd helyét akar­ná Jó czélra használtatni, mely által a nagy híd utcza újabb élénkséget fogna nyerni; az igazgatóság pedig minden áron a lánczhíd közelében óhajtana kikötő- és lakhelyeket szerezni. •— —­­ Fővárosunkban bizonyos műkedvelőnek, vagy mint némelyek mondják, nyelvmesternek — kedve jött saját nevét Petőfi Sándor nevével cserélni fel. Azok, kik az igazi Petőfit csak híréből ismerik is, első pilla­natra észre fogják venni a különbséget közte és ezen ezermester közt. Figyelmeztetjük a közönséget e kö­rülményre , hogy minden e név alatt elkövethető csa­lást és lefőzést kikerüljenek. Azon ezermesternek pe­dig tanácsoljuk, hogyha nevét csereberélni akarja, keresztelje magát Mózesnek vagy Absolonnak, de egy közhírű magyar nevet ne öltsön magára, miután ez kü­lönben is úgy illik neki, mint egy bajnoksisak a csecs­­szopónak ! —­s Aradon a magyar színészet folyvást igen jó lá­bon áll. Az összes operai és drámai színésztársaság 54 személyből áll. Maga a kar 12 férfi- és 10 nőtagot szám­lál. A fő opera szerepeket éneklik Téli kisasszony, To­­perczernő, Gálfi, Filippovics, Merkut és Szerdahelyi. POLITIKAI SZEMLE. Pest, mart. 27. (!) Fámban néhány nap óta a dolgoknak ugyan­azon színezete: kívülről csend, benn legnagyobb izga­lom. Kétségtelen , hogy a democratia napról napra több több tért foglal el, s 1852. május 4-kéig kitörhetnek az elfojtott érzelmek. A minisztérium alakításáról mindennap beszélnek , a­nélkül, hogy Odillon-Barrot úr, kit a minap a Presse után jellemezni alkalmunk volt, kimaradna a combi­na­­tióból. Most az Elyséebe hivják, most egyezik Baroche és Fould urukkal, majd Odillon-Barrot úr neje lép föl, s férjének megtiltja, hogy miniszter legyen. Szó­val , a franczia minisztérium sorsa már asszonyok nyel­vére is került. Itt eszünkbe jut a most betegen fekvő dalmátiai herczeg , Soult tábornagy, kit Napóleon ide­jében neje nem akart Spanyolországba bocsátni, s kény­telen let a császár beavatkozni. Tagadhatlan, hogy az asszonyoknak nagy befolyásuk van mindenütt; de hogy ezen befolyás nyilvános lapokban tárgyaltassék, előttünk legalább visszatetszik. A külpolitikában nem lehet eligazodnunk. A Journal des Débats ugyan keményen czikkezik a németországi dolgok fölött, anélkül, hogy valahonnan hivatalosan megc­áfolnák. Bertin Armand úr csak aláírja nevét a czikk alá é s minden ember bámul. Brenner úr sugal­latából történnek-e mindezek? senki sem tudja. Annyi igaz, hogy a Journal des Débats közelebbi czikkeivel a politikus főket zavarba hozta, melyből nem tudjuk, mikor fognak kibontakozni. A párisi érsek és chartresi püspök közti botrányos viszály napi kérdés tárgya. A kormányra nézve is a dolog kissé aggasztó. Mondják, hogy az elnök e tárgyra vonatkozólag így nyilatkozott volna : „íme egy nehéz­séggel több kormányomra nézve. Ha a párisi érseknek fo­gom pártját, minden ultra-katholikust, kik a chartresi püspök mellett vannak, elidegenítek magamtól. Ha el­lenben , a chartresi püspök részére állok, akkor azt mondják, hogy az ultramontanusokkal és jezsuitákkal tartok.“­­ Az elnök, hír szerint Montalembert urat fölkérte , hogy legyen közbenjáró , s bírja a két főpa­pot arra, hogy egyenlítsék ki valahogy a dolgot. Mint tegnap is érintettük, a párisi érsek a concilium előtt szán­dékszik föllépni. Drezdából és Londonból semmi különös érdekű. Bécsi lapok szerint, az osztrák kabinet Arif Effendi­­nek azon nyilatkozatát tette, hogy beleegyezik a ma­gyar menekülteknek Amerikába leendő átszállításában, inkább szeretvén a bécsi kormány, hogy Amerika­ mint Törökországban legyenek. Nagybritannia. v. — London mart. 20. — A mart. 18-án tartott felsőházi ülésben egyéb érdekes nem történt, mint, hogy lord Torrington, Ceylon volt kormányzója hosszasan szólott saját ügyében. Mindaddig — mondá a lord többek között — míg kilátása volt arra, hogy Ceylon igazgatására vonatkozólag Baillie indítványára az alsóház vizsgálatot rendelene, ő egy lépést sem kívánt tenni. — Most azonban, miután Baillie bizonytalan időre indítványát visszavette, be­csületének érdekében kérni kénytelen, hogy a lordok háza kívánja át mindazon iratok másolatát, melyek az alsóház elé terjesztetnek. Akkor kész leend kor­mányzása egész idejéről nyílt tudósítást terjeszteni a lordok elé, s bebizonyíthatónak reméli, mikép Anglia s a királynő iránti kötelességeit mindenkor lelkiismeretesen teljesítette. — A gyarmat iránti kö­telességeit teljesítette-e ? — Ez már más kérdés, s talán ép erről leend szó. — Alsóházi ülés, márt. 18-án. Miután Sadleier egy indítványt a ház elé terjesztett és ismét visszavett, Anstey egy indítványát pedig a ház elvetette, a til­ - les-bili fölötti tárgyalás folytattatott. Blewitt a bilit ollyannak mondja, milyennél eszély­­telenebbet nem is lehetett volna készíteni. — úgy gondolja, hogy a pápának sohasem volt czélja meg­sérteni a királynő kiváltságait és az ország törvényeit. Angliában a kath. egyház kifejtésére elkerülhetlenül szükséges a püspökség, és azért a pápa kinevezte a püspököket. Lopes a bili mellett nyilatkozik, de oly remény kifejezésével, hogy az a bizottmányban bizonyosan módosíttatni fog. Walter a pápai rendszabályt úgy tekinti, mint mely magát ama parliamenti törvényt hágja át, mely által a katholikusok parliamentbeni ülhetés­­jogot nyertek. A 1829-ki törvény épen nem szorít­kozik a már akkor létezett püspökségekre. — Ha a pápai rendszabály elfogadtatnék, úgy Anglia lenne azon egyetlen ország a földön, hol a katholicismus

Next