Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)

1851-04-08 / 325. szám

1851. másod évi folyam, mi .­­ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8,­,, Egyévre . 15 „­­ „ Egyesszám — „ 4,, Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 335 Szerkesztési iroda: Uri­ utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1 -jélöl számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. .' i—n.ig Kedd, april 8-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasá­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jhal számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizeten­dő KMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, déle­ti órákban. Magán viták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. TARTALOM: Anglia közigazgatása. III. összes Ausztriának bekebelezése a német szövetségbe-Diplomatikai levelezés. London- (Talbot kisasszony, és levele. A parliament. Dud­ley Stuart). Páris- (A minisztériumalakítás meghiúsult. D. Barrot. A helyzet bonyolodása. Pynt Bódog levele. Cham­bord gr. Dupin). Nagykároly. (A m. elnök id. felfüggesztése. Dohányrak­tárak. Vizsgáló biztosok. Időjárás. Sajátságos gyógyí­tási mód. Tisztaság. Színészek). Figyelmeztet . Hivatalos. (Kinevezések. Szabadalmak). Vegyes hirek Politikai szemle-Nagybritannia. (Alsóházi ülések ápr. 1. és mart. 31-én. Ostromállapot Izlandban. Népszámlálat. Kristálypa­lota. Dublin : metropolitan-catholic­ association. Ame­rikai hírek). Németország. (Drezdai értekezlet. Szövetségi sajtótörvény. Bundestag. Ausztria kölcsöne. Hoffman és Heym. Po­rosz körirat. Kivándorlás. Két röpirat. A német ko­kárda). Dunavizállás-Mi­tár­ (Visszatekintések Erdély múltjára és gr. Bethlen János politikai pályájára). ANGLIA KÖZIGAZGATÁSA in. # 4» # A békebirói állással csak azon hivatalok összeférhetlenek, melyek fölött ellenőrséget gya­korol, vagy tekintélyét csorbíthatnák. Ily ese­tekben általános szabály, miszerint egy más hi­vatal elfogadása az elsőt tettleg megszünteti, de senkit sem lehet helyéből azáltal kiszorítani, hogy más állomásra, akarata ellen, elválasztják. A békebíró kerülete a grófságra, vagy városra szorítkozik, melyre meg van bizva. Ha valaki két határos kerületre van kinevezve, eljárása mindenikbek­ érvényes. A békebiró foglalkozási köréhez tartozik: a) Az országos rendőrség, s a polgári és bün­tető törvénykezésből annyi, a mennyiben a köz­jóra kívánatosabb egy, mindenütt közel jelen való, helyismerő, tüstént hatékony, s nem költséges hivatalra bízni valamit, mint rendes perfolyamra. Például erőszakos betörés másnak tulajdonába. Ez esetben egy békebiró is esküttszéket hívhat egybe, s annak ítélete szerint helyreállíthatja az előbbi jogállapotot. ’Visszahelyezés közigazgatási úton. — Továbbá: koldusok, kóbor naplopók ügyelete, büntetése; mérték; kenyérárszabályo­zás ; lóverseny; szegényi ügy, rendőri kihágá­sok stb. S általában minden tárgy, mit a tör­vényhozás szabályozott. Némely helyi­ intézke­désekre nézve, miknek végrehajtására különös egyéniségek megbíznak, csak az ellenőrség illeti .) Lásd P. N. 224. számát, a békebirót. Különben a békebiró semmi pol­gártársait kötelező büntető rendelkezést nem tehet; mindenben a létező törvényekhez kell magát alkalmaznia. b) Iparrendészet. Ide tartozik minden tör­vények végrehajtása a mezőga­zdászati és más iparági tárgyak terményzése, eladása és üzlete körül. Halászat, vadászat, fatenyésztés, s az ezek körüli vétségek; buzdító jutalmazások; dohánytenyésztési tilalom, közutak , hidak, fo­lyamok, hajótörés stb. c) Bírságok és büntetéspénzek behajtása, kobzások, csalások stb. esetében. Ily dolgok fö­lött ítél esküttszék nélkül a békebiró, de a fö­­lebbvitel fenhagyatik, miről alább. d) Katonai czélokra közremunkálás. A to­borzott katonák, matrózok fölesketése, szöke­vények biztosítása, az átkelő katonaság élelme­zése, szállásolása, katonai szemlék ellenőrzése. e) A gróf­sági (megyei) vagyon kezelése. Ügyelés közintézetekre, jegy- és javitóházakra stb. Kivetése, beruházása az ezen és más köz­szükségekre fordítandó közköltségeknek. — (County rates). Azonban semmibe sem bocsátkozhatik a bé­kebiró, mi az enyém és tiéd körül forog, mit nem a közérdek követel. Ez általános szabály alól csak igen kevés a kivétel. Minden grófságba nagyobb számmal nevez­tetik ki békebiró, s mindeniknek hatása kiter­jed az egész grófságra. S bár a békebirák oly­kor egymás közt kerületek szerint kiosztják a hivatalos ügyeket, e mellett mindenki azon bé­­kebiróhoz viheti ügyét a grófságban, kihez leg­több bizalma van. Ezzel van orvosolva a bajon, ha talán a békebirák közt a közkezelésben gya­korlatlan, vagy hanyag egyének találtatnának. E hivatalban, melyhez oly nagy megtiszteltetés van köttetve, mindig elegen vannak, kik állásuk fontosságát egész komolysággal fogják föl. Egyébiránt pontosan meg van határozva: váljon egy békebiró elegendő-e magában végezni valamely ügyet, vagy két és több, avagy épen minden békebíró egybejövetele (quarter session) szükséges. Említik már, hogy a békebírót eljárásában a törvények kötik. Alkalmazásában azonban igen sok függ belátásától, bírói discretiójától (discre­tionary power). Józan ész, törvény- és alkot­­mányszerűség, jogérzet vezérli eljárásaiban. Kü­lönválasztja a fő- és mellékdolgot. Meg annyi tekintet, mire a bureaucratia nem figyel. Szószerinti végrehajtója a betűnek, mely gyakran öl. Mellékes dolognak gyakran felál­dozza a főt, a lényeget a formaságnak. Nem azon tág korlátokat értjük, melyeket az alkotmány épen a szabadság biztosítására állít föl. Ezek között széles mező van, hivatalos állásban is, az egyéni tevékenységre. A bureau­­cratiának számtalan apró formaságai vannak, melyek szerint az állam nem egyéb egy nagy gépnél, s minden hivatalnok benne csak mű­szer, mely változatlanul azon egy körben mozog. Az angol békebirónak szabadabb hatáskör van engedve, ugyanazon elvnél fogva, mely a büntetés maximuma és minimuma közt tért en­ged a bírói beszámításnak. S ha átlépi is néha kisebb esetekben hatalom körét, nem ítéli azt meg szigorúan a közvélemény. Azon férfiak, kik a hivatal terhes tisztében személyes haszon nél­kül, főleg hazafiságból járnak el, nagyobb elné­zést is érdemelnek, ha szándékuk jó volt. A kétkedésből, minden apróságok kicsinyes fon­tolgatásából gyakran nagyobb ártalom is szár­­mazhatik, mint ha például kisebb fontosságú dologban a végrehajtó talán túllép hatáskörén. Az angol közigazgatás azonban, mint látni fogjuk alább, e visszaélések ellen is nyújt or­voslást. A békebíró saját belátása és ismerete szerint, vagy panaszra, melyet megvizsgál, intézkedik; az illetőt maga elé idézi (summons által), vagy maga elé viteti elfogatási parancsnál fogva (war­rant to appear), ha testi büntetés érheti a bűn­tettet , s ha a törvény nem enged kezességi biz­tosítékra (not bailable) szabadon bocsáttatást. Az előidézett vagy előhozott egyén ekkor kikér­­deztetik, s vagy fölmentetik, mi csak akkor lehető, ha fölény nem forog fenn; vagy m­egvéte­­tik rajta azonnal a szabad pénz- avagy más bün­tetés; vagy biztosítás követeltetik tőle, hogy békésen fogja magát viselni (surety for the peace) végre hogy a közelebbi évnegyedes gyűlés elébe fog állatii (bail) bővebb vizsgálat végett. De ha a bepanasztott nem­ tudja megfizetni a pénzbüntetést, vagy kezességet állitni nem ké­pes, letartóztatják őt, míg elöltétek közöl egyik vagy másik meg nem történik. Az elfogatási rendeletben határozottan ki kell fejteni a panaszt, hogy a vádlott fél tüstént gon­­doskodhassék védelemeszközökről, s kezességi biztosítékról. Az elfogatási rendelet egyébiránt a sheriffhez s annak szolgájihoz, a constable­­ekh­ez s más hivatalos személyekhez, sőt minden más lakoshoz is intéztethetik. S kihez valamely békebiró, warrant-ot intéz végrehajtás végett, vasárnap is köteles azt teljesíteni. És pedig ily esetben erőt is lehet használni az elfo­­gatandóra nézve. Minden polgár háza erősség, szent hely, hová a sheriffnek sem lehet polgári ügyben belépni, ha zárva találja az ajtót. Más­ként áll a dolog, ha a közigazság valakit rend­zavarás vagy alapos gyanú miatt kerestet. A békebiró házkutatásra is adhat ily esetben föl­hatalmazást. A békebiró továbbá rosz hírben álló embe­rekről is kívánhat jó magaviseleti biztosítékot,­­(surety for good behavi­oux). Az azonban min­dig vita tárgya volt: meddig terjed e részben hatalma, s mit kell érteni rész hirbenállás alatt. Az ily biztosíték, kezesek által bizonyos pénz­­öszletben nyujtatik. A békebiró mindig tartozik azt elfogadni, mely bűntettnél a törvény nem tiltja, vagy hol az különös tekintetekből elég­telennek látszik. Ez esetben börtönbe küldi a bűntettest (felon), felvételi parancscsal (mitti­mus, warrant of commitment) a börtönügyelő­­höz (goaler) , mely kisérő iratban hely, idő, név, vád stb. körülményesen föl van jegyezve. A rendetlen életű, javíthatlan csavargó és csaló egyéneket javítóházba küldhetik a békebi­rák, stb. A békebirói hatalom, rövid uton nyomozni és büntetni némely kihágásokat és bűntetteket, Jury ítélete nélkül, — némileg sértése azon hí­res jognak, melyet már a Magna Charta ünne­pélyesen megerősített, miszerint mindenki csak hasonlói által ítéltethetik el. E joga csupán kü­lönös parliamenti határozatok által szenvedhet csorbulást, s midőn ily hatalommal ruháztatik föl a békebiró, szem előtt kell tartania, hogy bíró és eskütt egyesül személyében, hogy lelki­ismeretére van hagyva mind a tény fölötti ítélet, mind a törvény alkalmazása. S azért az eljárás­nak a védelem mindazon biztosítékait, meg kell adni, melyeket a közjog kíván; s az egész el­járás jegyzőkönyvbe (record) iktatandó, hogy ha kivántatnék, a főtörvényszéknek be lehessen mutatni, s e jegyzőkönyvet a békebirói levél­tárba teendő, ha a békebirótól a session-re tör­ténnék felebb hivatkozás. E record nagy vigyá­zattal szerkesztetik, mert a legcsekélyebb mu­lasztás az eljárás megsemmisítését vonja maga után. Majd minden parliamenti­ acta mellékel e részben mintát rendeletéhez. S a bírói eljárás leírása kívántatik inkább, mint azon papirfo­­gyasztó aprólékosság, mely a bureaucratia min­den intézkedését nehezíti, lassúvá teszi. Oly esetekben, miknek vizsgálata és büntetése reá van bízva , a békebiró esküt kívánhat, tanu­kat rendelhet maga elé, mindenkit fölhívhat ta­núskodásra , nyilatkozatra a session elé. Mondani sem szükség, hogy egy békebiró sem intézkedhetik saját ügyében. Ha a törvény azt rendeli, hogy két vagy több !) A PESTI NAPLÓ MUTÁRA. VISSZATEKINTÉSEK ERDÉLY MÚLTJÁRA és gr. Bethlen János politikai pályájára. (Folytatás. *) MÁSODIK RÉSZ V. József császárnak kellett, a gondviselés különös szeszélyéből, valamint Magyarországon úgy Erdély­ben is az alkotmányos élet és nemzeti szellem első fölvillanyozójává lenni. Ő az állami intézmények tengerén hasonlított ama Hires világhajóshoz, ki mindig kelet felé vitorlázott, s minthogy következetesen haladott kitűzött pályá­ján , elvégre megérkezik nyugatra, nem gyanított tévedései által a föld alakja iránt egy nagy igazsá­got bizonyitván be, mely addig is ismerteték ugyan a gondolkodó fejek által, de mégsem annyira, hogy új megmutatásokra ne szoruljon. József- a philosophiai oskola növendéke és Il­dik *) Lásd P. N. 321. számát. Fridrik utánzója — egyöntetűvé törekedett tenni bi­­­­rodalmát; tagadta a történészeti jogok szentségét és erejét; nem híve sem szükségesnek sem nagy érde­kek által védettnek a magyar korona országainak ősi alkotmányát, s mint bátor kezdeményező ment a fel­fogott ösvényen mindig tovább, vállalkozva, meré­szen, ernyedetlenül, de öszveolvasztási eszméi minél messzebb nyomultak, annál kitartóbb ellenszenvvel küzdenek ; a központosítás fölébresztő a régi autonó­mia védelmét; a nemzetiséget sértő új követelések figyelmet, részvétet, hő­bálványzást gyújtottak Er­délyben és Magyarországon az eddig parlagban he­verő, a legázolt alkotmány és közélet iránt. Minden, mit a rögtönzött rendszer kivánt, fölakadott; minden, mi a múltra emlékeztetett, vallásos kegyelettel karol­tatok át. József tervei meg nem fogantak vagy ha­mar elhervadának ; de a ledöntött régi közjog és a népéletben gyökeret nem vert új szervezetek üres helyein, buján nőtt ki az ingerültség, a gyanú, a bi­­zadalmatlanság, — elfoglalt minden tért s még a trón zsámolya előtt is fölzsendült. Ily állapot tarthatatlan volt. S végre föláldoztaték. A küzdelmekben kifáradt és beteg császár két rendeletén, t. i. a tolerantiale edictumon és az örö­kös jobbágyság eltörlésén kívül, többi intézkedéseit megsemmisítő. S midőn kórágyából tiz év romjaira tekintve, vi­gasztalás nélkül hunyta szemeit be, utódja II­clik Leopold 1791-ben oly diétát hirdetett Kolozsvárb­a, melynek hangulata — mint előrelátható volt — már lényegesen különbözött azon árnytörvényhozásoké­­tól, melyek Mária Terézia lovagias de enervált és eszmeszegény korában , egy egy alkotmányos bizto­síték vagy vallási jog ünnepélyes ledöntögetése vé­gett gyűjtettek néha össze. Az 1791-ki év korszakot kezdett. S hogy szellemét és törekvéseit megbírálhassuk, figyelmünk elébe kell idézni a hatásokat, melyek a kedélyeket mozgásba és az eszméket fermentatióba hozták. A mily kornyadt vala Mária Terézia halálakor a közélet, semmi kétség, miként József császár, ha anyja nyomdokait követi, azon tíz év alatt, mely számára a danaidák történeteit újita meg, minden lényeges ellenszegülés nélkül véget vethetett volna a magyar korona országaiban, s különösen Erdélyben, az önálló kormányzás még fenlevő maradványainak. A hosszas és atyáskodó kényuralom miatt a ke­dély úgy elvesztő emelkedettségét, a jellem szívós­ságát, a hazaszeretet a kötelességekről­ fogalmaz; továbbá, az aristocratia már annyira összeszőtte sa­ját érdekeit a kabinet irányaival, hogy könnyű fel­adat lett volna a birodalmi öszpontosítást a magyar karok és rendek elnézése mellett, sőt hozzájárulásá­val is létesíteni, mert az egész kérdés titka már csak az idő lassú munkásságának meg nem zavarásában, a rombolások közt a nagy zaj kikerülésében, és a nemzet előítéleteinek, különösen pedig az aristocra­­tia hiúságainak tömjenzésében állott. Ha József erőszakos lépésekhez nem nyúl, ha a régi fölolvasztási terven halad; ha minden jogbon­tást magyar kezek által és az olcsó becsszomjak le­kenyerezésével hagy teljesíttetni, — ekkor mate­matikai biztossággal számíthatott volna czéljának elérésére. De ő nemcsak centralizálni, hanem a XVIII-dik század bölcseleti eszméi szerint alakítani is akart. E két törekvés a politikai modor megválasztására nézve teljesen ellenkezett. Az lassan, ez merészen kívánt tenni, az ámítás­sal , ez nyilván vágyott szólani, az a mély előítéle­tek kíméletét, ez megdöntését sürgette. Az első irány történészeti szövetségese a felső osztály nagy töredéke volt; a második iránynak még ezentúl kellett rokonszenveket keresni. József császár, minthogy nem csupán dynasticus érdekből, hanem az eszmék kedvéért is szerette vol­na az öszpontosítást, a nyílt és destructív modor mellé állott, és midőn a magyar nemzetet erőszak­kal germanizálni, a magyar önállós­ágot nyíltan m­eg­­szü­ntetni akarta ; ugyanakkor egyszersmint a hűbéri és aristocraticus előjogok ellen az encyclopaedisták hevével lépett föl, s messze rezzenté magától a biro­dalmi központositás régi barátait, annélkül, hogy újakat szerezhetett volna olly illuminalismus zász­lója alá, melly a szabadság első zsengéiért a nem­zetéletet játszott áldozatul kívánni. A helyzet szerint, melyet a szabadelvű József a magyar alkotmány és magyar nyelv irányában el­foglalt, az ellenhatásnak okvetlenül nemzetinek és illiberálisnak kellett lenni. Visszaköveteltettek a jogok, ha kártékonyak

Next