Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)
1851-05-09 / 351. szám
A fölszabadításnak (emancipatio) minden alakjábani kiegészítését, azaz: nem vakító, nem költött, hanem gyakorlati, valóságos és mindenki által használt nemzeti fensőséget ; általános szabadságot mindenkire nézve ; minden osztályok előhaladása és jólléte föltételeit. Ezen, egy előzménynyel ellátott okiratot nagy számmal írták alá.“ Ha Spanyolországban ily kérvényezéssel állanak elő, s ha lehet az Ind.belge madridi levelezőjének hinni, hogy a progressista párt nagy reményben van , nem lehet csodálkozni, ha a franczia democraták követeket küldenek Spanyolországba. Portugálból vett újabb tudósítások szerint, a dolgok épen ellenkezőleg állanak a franczia és német lapok által közlött hírekkel. Saldanha nyomul most előre, és Thomar grófnak kell menekülni Portugálból. Telegrafi tudósítások szerint az ősz Saldanha tábornagy győzelmeskedik a forradalom élén. Francziaország. (!) Páris , május 3. — Az ellenállási bizottmány titkos sajtójának fölfedeztetése, s Greppo és Miot képviselő uraknak ez ügybe keverése, mint érintettük, nemcsak a jobb, hanem még a baloldalon is kellemetlen sensatiot idézett elő. A Patrié az Elysée, egyik satellesse, kapva kapta a hirt, s megnyitá számára hasábjait. A Moniteur is fölvette nem hivatalos részébe. Ma a tényért Illly és Schoelcher hegypárti képviselők interpellálták Faucher belügyminiszter urat, mivel, mint mondák, a hír már hivatalos lapban is áll: tenne e tárgyban fölvilágosítást. Faucher úr kinyilatkoztatá, hogy elfogatások történtek , azonban ő részleteket nem hozhat föl; különben is, nem felelős azért, mi a Moniteur nem hivatalos részében jelent meg. Schoeleher úr fölhasználá az alkalmat, s maga és társai nevében kinyilatkoztatá, hogy a terrorizmust sem ő, sem társai vissza nem kívánják. A baloldal ezt nagy helyeslések közt fogadta. Schoelcher megemlíti, hogy azon párt részéről lehet a rémkormánytól félni, melytől a vörös rém került ki. A Journal des Débats azt állítja, hogy a titkos sajtó fölfedezése a rendőrségnek nagy fáradozásába került; a vezető fonalszálak régóta kezében voltak, de a tömkelegbe még sem juthatott, sok nehézségekkel találkozván. Mi is hisszük, mert könnyen oda juthatni , hol az ember sokat szokott foglalkozni. A képviselők többféle gyüldéi ma üléseket tartottak. Tanácskozásaik legnevezetesebb tárgyai, a holnapután előveendő államtanácsosi választás és az alkotmány revisiója valának. Az utóbbi kérdéssel foglalkozott tegnap a pyramid-utczai gyülde is. Minthogy azon orleanisták, kik e gyüldének tagjai, egészen a bonapartismushoz hajlanak, előrelátni lehet, miszerint föltétlenül a revisióra szavaznak. Tegnapi ülésükben meghatározták, hogy Moulin és Morin uraknak a revisiót illető indítványaikat fogadják el. Mi az államtanácsosi választást illeti, a gyülde azon határozatot hoz, hogy a legitimistákat Darcy úr elfogadására kényszerítsék, s ha ezt nem akarnák elfogadni, Perceval urat ajánlják. Történetesen a legitimisták rivoli-utczai gyüldéjében is megegyeztek abban, hogy Mandaroux-Bertamy úrral hagyjanak föl, vagy Perceval, vagy Landsdorf úrra szavazzanak. Az alkotmány revisióját illetőleg, a legitimisták még semmi komoly határozatban nem állapodtak meg, csak abban egyeztek meg, hogy Moulin úr indítványára szavazzanak. — A fusionista Assemblée national a holnapi ünnepélyre vonatkozólag következő rövid megjegyzéseket teszen : „Minden bizonynyal panaszkodni kell ezen május 4-kei ünnepért, roszalni kell ezen pompát, mi csalja az országot és sérti Francziaország többségének (??) érzelmeit és érdekeit; kívánnunk kell, hogy ezen május 4-kei ünnep utolsó évünnep legyen. „Ez kevéssé őszinte nyilatkozmány. „Ez túlzott, következőleg nevetséges pompázás. „Ez szomorúsággal teljes évünnep. „Ez forradalmi emlékezet. „Ez rendetlenségre bátorítás. „Ez a zavargók találkozója (rendez-vous), így az Assemblee national. Csodálkozhatunk-e ha Thiers úr Guizot úrról azt mondja, hogy az ablakból le fogják lőni. — Tegnap egy órakor a Palais-National teremében , a legnevezetesb egyéniségek jelenlétében, ment véghez az 1850—51-ki szépművészeti kiállításokérti jutalmak kiosztása. A belügyminiszter a szépművészetek igazgatója s igazgató tagjaitól kisértetve a teremben megjelenvén, az ülést egy beszéddel nyitá meg, mi élénken megtapsoltatok Ezután fölolvasták a bíróság által kijelölt művészek neveit. Számukra egy tiszti, hét lovag rendjel, hét első, tizennégy másod-, és huszonöt harmadrangú érdempénzek valának kiosztandók. A művészek közt, kik az utóbbi jelekkeli megtiszteltetésben részesülnek, belgák is valának, Robié virágfestő, Frison, de Tournai szobrász. A becsületrendi kinevezéssel következők tiszteltettek meg: tisztévé jön: Decamps; lovagjai lettek: Diaz, Jolivet, Fleury, Davis, Giraud festők; Desboaufs szobrász; Lefevre, metsző. A Constitutionnel bresti levelezője szerint, a Perceval admiral alatt álló hajóhad rendeletet kapott, hogy május 5-kén, ha az idő kedvez, a földközi tengerre vitorlázzon. — Az Ind.bergeben olvassuk, hogy a minden oroszok czárja, Kisseleff urat rendkívüli miniszterévé nevezvén ki, egyúttal Castelbajac urat, a franczia köztársaságnak az orosz udvarnak követét, a Szent- Anna-rend nagy szalagával tisztelte meg. Castelbajac úr Peterszburgban nagy tekintetben áll. Nagybritannia. v. — London, május 3. Alsóházi ülés május 2-kán. Ama sok, különben többnyire nagyon helyérdekü interpellatio közöl, mely ezen ülésben a minisztériumhoz intéztetett, csak azt emeljük ki, melyet a ház egyik tagja Palmerston lordhoz az Angliába érkező idegenektől való útlevélkivonásra nézve intézett. Smith J. B. kérdi a nemes lordot, vájjon szándéka-e az idegenek útlevelére vonatkozólag újításokat hozni be. Mint szónok értesült, mindazok , kik magukkal útlevelet nem hoznak, 40 sillingnyi pénzbírságra ítéltetnek. A közelebb Dowernél angol földre lépett idegenektől forma szerint útleveleiket kérték. Igaz, útlevelet a franczia kikötőben is kérnek, de ha egyszer igazolta magát valaki, akadálytalanul utazhat Belgiumba s vissza. E szerint az idegenek Angliában inkább fognának zaklattatni, mint a szárazföldön, és kérdi a nemes lordot, ha tett-e rendszabályokat eme kényelmetlenség elhárítására. Palmerston lord: Az utasoktól igaz kéretik útlevél kiszállásuk alkalmával. Az Alienadának 1836- ban történt eltörlése után, egy új parliamenti törvény értelmében, minden utazó köteleztetik nevének bemondására, s ennek megtudása végett kívántatik az útlevélnek előmutatása. De ha az utasnál van útlevél , ez esetben csak egyszerűen nevét kell kijelentenie. Mi a 40 sillingnyi pénzbírságot illeti, ez csak azok irányában foganatosíttatik, kik mind nevek megmondásától, mind útlevelek előmutatásától vonakodnak. Cobden erre megjegyzi (valószínűleg azért, mert lord Palmerston a közelebbi időkben mindig nagy elővigyázattal és kitérőleg szólott), hogy tehát tudja meg mindenki, mikép semmiféle Angliába érkező utasnak nincs szüksége útlevélre (halljuk ! halljuk!) Mindig világos volt, hogy az útlevélrendszert, haszontalansága miatt fel kell adni. Newhavenben vagy Shorehamban szárazföldre lépő utastól még soha útlevél előmutatása nem kivántatott, egyszerűen azon oknál fogva, mert ily czélra ott hivatalnokok nem is léteznek. Ellenben Dowerben és Folkestoneban a 40 sillingnyi bírságok valósággal szedettek. Reméli már most az idegenek érteni s tudni fogják, hogy Angliában útlevélre szükség nincs, és nem lehet hatalom mely őket, ha útlevelük nem volna, visszautasíthatná (halljuk ! halljuk !). A ház ezután bizotmánynyá alakult a jövedelmi adónak tárgyalása végett. Hume indítványozza, hogy a jövedelmi adó szedhetésére csupán egy évre adassék engedelem. Thomson pártolja az indítványt, de nem szabadkereskedési elvek alapján, hanem, mert nézete szerint az adókat nem annyira egyenes úton, mint inkább behozatali vámok szedése által kell behajtani. Több protectionista tag hasonló értelemben szólván, a minisztérium irányában elvi ellenzéket képeznek, és kezet fognak e kérdésben a minisztériumnak a manchester iskolához tartozó barátaival. Cobden az ellenzék azon védveinek cáfolatába bocsátkozik, melyek alapján ezek oly erélyesen nyilatkoztak Ilume indítványa mellett. Végre megjegyzi, hogy több millióra menő oly adónemek is léteznek, melyek eltörlése kívánatosabb, mint a jövedelmi adóé. (Az ellenzéki padokon e jámbor óhajtás, mely mindenféle adónak végképeni eltörlésére vonatkozik, hangos gúnynyal fogadtatott.) Bell az adóknak feltétlen megtartása mellett nyilatkozik. Herbert hasonló értelemben szól. Miles az adózást megtámadja a haszonbérlők érdekeinek szempontjából. A kincstári cancellár korábbi fejtegetéseire s Robert Peel tekintélyére hivatkozik. Ő sem gondolt soha is arra, hogy valamely adó örök időkre alapítassék meg, de valamely adónem szedhetésének egy évre szoruítása egyedül arra szolgálna, hogy a fölötte való vitatkozások a legközelebbi ülésszakon ismét elölről kezdessenek, és az ország pénzügyi politikája örökös hullámásnak tetessék ki. Disraeli szokott gúnyos modorában kijelenti, hogy Hume mellett nyilatkozik, mert az adó egyáltalán fogva méltánytalan. Nyilvánítja, hogy a jövedelmi, úgy mint minden egyenes adó semmivel sem jobb a birtok elkobzásánál. Ilyesmi csak azok előtt bírhat népszerűséggel, kik egyenes adó fizetésével nem terhelteinek. Russell lord parliamentietlen , és következetlennek mondja Hume indítványát. Ennek legkiáltóbb bizonyítványa abban fekszik, hogy a szabadkereskedés elméletének ellenei oly siető készséggel nyilatkoznak mellette. Ők ebben méltó joggal első lépést szemlélnek a gabonavámnak visszaállítására. Szóló czélzatokat ejt a nagy kiállításra, s a megelégedett emberek azon roppant tömegeire, melyek a megnyitási ünnepélyen a királyné körül tolongtak. Ezen tömegek abbeli szabadságát, hogy munkájuk és olcsó kenyerük legyen, mégis csak fenn kellene tartani. Muntz és Roebuck a jobbítvány mellett szólanak ugyan, de Russellel egyet nem érthetnek arra nézve, hogy ezen indítvány a gabonavám visszaállítására vezethetne. Szavazásra kerülvén a sor, Hume indítványa 244 szavazatot nyert, 230 ellen. És így a kormány elleni többség 14. Ülés vége 14 órakor éjfél után. London belvárosának tanácsülésében tegnap azon indítvány került tárgyalás alá, hogy Palmerston lordhoz egy kérés intéztessék, miszerint a magas portánál erélyesen vesse magát közbe Kossuthnak és fogolytársainak szabadon bocsátatásukért. Tanácskozás közben Gilpin az indítványozó engedelmet kért indítványának elhalasztására, miután afelől érkezett tudósítás, hogy az „ünnepelt férfiú“ (így neveztetik Kossuth az indítványban) jelen pillanatban már valószínűleg szabad, és Londonba érkezése naponként várható. Megjegyezzük , mikép egy német lap csak a napokban beszéltette perui tudósítójával, hogy a porta megegyezett Ausztria azon kívonatában, miszerint a beszettek főbbjei még két egész évig fognak őriztetni, s az ellátás költségeinek egy részét Ausztria viselendi. Gilpin indítványa elhalasztatott tehát és a lordmayor nyilatkoztató : „Talán néhány nap múlva szerencsém leend ezen kitűnő férfiút több nevezetes idegenekkel együtt a Mansion houseban megvendégelhetni“ — (helyeslő fölkiáltások) Ezen tudósítást a Wanderer hozván szükségesnek látta utánvetni, hogy a „jó lordmayor persze egyebet nem tehet a leveses kanállal tekenősbékával való interveniálásnál.“ — Talán csak nem akar gúnyolódni ? — Legközelebbi héten 19,868,905 font sterlingnyi papírpénz volt forgalomban, és így a megelőző hét óta 22,425 fontnyival szaporodott; a pénzkészlet 13,289,847 font sterlinget tön , és így 52551 fonttal fogyott. A kristálypalotába tegnap a season-jegyek birtokosain túl csak azoknak engedtetett bemenet, kik egy font sterlinget fizettek. Az utóbbi rovatba sorozhatók száma a látogatók egy harmadát téve s 500-ra ment. Miután a királyi bizottmány határozatánál fogva a kiállított czikkekre áraik nem függesztethettek, egy különös társulat világkiállítási pótlékot rendezett, melybe a kristálypalotából kimaradt minden tárgy fölvetetik. A teremek éjfélig nyitva leendnek, hogy esti sétahelyül is szolgálhassanak azok számára, kik az óriásépületben nappal ki nem járkálták magukat. A főczél ezen pótlékkiállítást a legtöbb árucsarnok módjára rendezni, miután a hirdetésben különösen ki van emelve, hogy „jeles művészeti s kézműipar-czikkek eladás végett fogadtatnak el. Bemeneti dijj a kiállításban részt nem vevőkre nézve egy hétre 10 s. 6 d. — egy hónapra 25. s. — Talleyrand úr, a franczia követségnek Peterszburgban első titkára egy Woronzoff hgi kisasszonynyal kelt össze. A czár maga írta alá a házassági szerződményt, mint az Indirja. — Ugyan e lapban olvassuk , hogy azon 127 éves vén lengyel katona, kiről a múlt évben a hírlapok is említést tettek, az öreg katonák hiteljében, hol mint tisztet táplálták, elgyengülés következtében meghalt. Elgyengülését hurutláz idézte elő. — A nagyobb hírlapok tudósitóikat elküldötték a londoni műkiállitásra. A Journal des Débats-nak Chevalier és Janin Gyula urak irnák tudósításokat; a Presse-nek pedig Blanqui úr, szellemdús státusgazda. — Vidékről számos seregszállitmányok érkeznek Párisba. Németország. v. — Bécs, máj. 7. A Lloyd következő újdonságot hoz: „Tegnap Londonból egy futár érkezett közleményekkel , melyek alkalmasint fontos dolgot tartalmaznak, mert felőlük ő felsége a császár minden időhaladék nélkül értesítve jön. Mint állítják az angol kormány jelenti, hogy összes Ausztria belépésének kérdését úgy tekintendi mint német ügyet, ha e tárgyban a német hatalmak mindenike megegyez, és Ausztria tervét elfogadja. Ha ez valósul, Anglia tiltakozásait úgy lehet tekinteni, mint visszavontakat.“ — Berlin, máj. 6. — Azon eseménynek híre, miszerint Londonban legközelebb a jövedelmi adóra nézve a minisztérium ismét kevesebbségben maradt, nagy sensatiot idéze elő. Politikai körökben annyival feszültebben várják ezen krízis kimenetelét, mennyivel inkább meg vannak győződve, azon nehézségek felől, melyekkel minden pártminisztérium okvetlenül találkoznék a jelen kabinet nyomába lépve. Habár a felől alig lehet szó, hogy a britt kabinet külpolitikája jövend változás alá, mégis magának a kereskedelmi rendszernek módosítása nagy fontossággal bír a kontinensre, különösen Németországra nézve, hol a ke 10 BALATON *6 GŐZHAJÓZÁS minden hétfőn, szerdán, pénteken reggel 8 órakor indul Füredről Keszthelyre, s ott éjszakát, másnap u. m. kedden, csütörtökön, szombaton ismét reggel 7 órakor indul Keszthelyről Füredre. — Menet és jövet Szántód, Boglár, Fülöp, Badacsony, Fonyód, és Berényi állomásokat érinti. Lovakat, kocsikat, barmokat, s bármi terheket, mindennap Badacsonyból Fonyódra , és onnét azonnal vissza Badacsonyba, Fülöp és Boglár közt pedig, czélszerüen megerősített biztos kompokat át és nyomban visszavontatja : a kocsik, lovak, barmok és terhek Füredrőli indulás napjaiban Boglárnál reggeli 10 órára, Keszthelyről indulás napjaiban Fülöpnél déli 12 órakor berakva legyenek. MAGÁN HIRDETÉS. 1851-dik évi április 14-én kezdve. * rti •*C S I. S v A. t U 0 T G o z os Termesztmények s barmi takanyok szállítására rakhatók készen állnak. Május 15-től kezdve minden kedden, csütörtökön és szombaton Kenesére érkezvén a Pestről gyorskocsival jövő utasait, délután 4 óráig bevárván, a füredi fürdőbe hálásra tér. — Az 1850. évi vitelbér az 1851. évre is szolgál. Útlevél hiánya miatt visszautasított utas a visszavitelbért is köteles fizetni. A Balaton gőzhajózási társaság igazgatósága. KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI UTCZA 449. SZe reskedelmi politika kérdései ismét szőnyegre hozattak és nagy melegséggel tárgyaltatnak. Bizonyosan mondhatjuk, hogy porosz részről Frankfurtban a központi bizottmánynál működő személyzetre nézve lényeges változások fognak közbejöni. Ez a Bundestaghoz nevezett porosz követség határozottan kifejezett kivonatára történik. A Kreuzzeitung szerint az orosz cárnő f. hó 12-én Varsóba érkezendik, és kivonata folytán a porosz király szinte oda fog utazni, vele találkozandó. Habár természetesnek látszik ezen találkozás a rokonsági kötelékeknél fogva, mégis a jelek mutatása szerint valószínűleg egyéb oka is van a varsói tervezett összejövetelnek. — Hamburg, máj. 2. A Neue Preusische Zeitung tudósítója irja: „Néhány nap előtt Hamburgban a Mephistopheles czímű lap szerkesztőjét Marr W. saját lakásában néhány osztrák katona, mint állítják altiszt, tényleg megtámadta, s annyira összeverte, hogy eszméletét elvesztő. Midőn a Hamb. Nachrichten ezen esemény jelentésénél azt jegyzi meg, miszerint az esetre vonatkozó vizsgálat eredménye annál feszültebben váratik, miután „semmi körülmény sincs, mely világot vetne ezen megtámadásra“ — mi részünkről érintlenül nem hagyhatjuk, miszerint nézetünk szerint „a fölvilágosító (nem mentő) körülmények“ nagyon közel állanak. Mióta az osztrák csapatok Hamburgban vannak, alig múlt el hét, melyben a Mephistopheles szavakkal vagy képekkel ne igyekezett volna gúny tárgyává tenni egy osztrák katonának érzeményeit, kinek épen úgy fekszik szivén császárjának , tábornokainak és katonai állásának becsülete, mint egyéni becsülete, s ez elegendőleg fölvilágosítja a megtörént esetet.“ Törökország. .. — Bukarest, ápril 24. Az oroszok elkezdették a viszszavonulást. E felől a Kronstadter Zeitung következőleg ír: „Az orosz császári csapatok Oroszországba való viszszavonulásukat megkezdették. A Piteschtben és a Fokschanig egyenes vonalban eső városokban levő őrségek már megindittattak, és Leonánál s Tamorawánál fognak a Pruthon átkelni. A Moldvában állott csapatok Shulenibe vonulnak és szinte átkelnek a Pruthon. Az egész haderő figyelővonalt képezene a Pruth baloldalán. A török csapatok Giurgevo és Kalavasch mellett vonulnak át a Dunán, s központjuk Schumlában és Silistriában leend. Magyar nemzeti muzeum. — Hétfőn: Régiségtár. Kedden és szombaton: Képcsarnok. — Csütörtökön: Természetiek tára. — Nyitva áll reggeli 9 órától délutáni 1 óráig. börzehírek. Bécs, máj 8-kán. Bankrészv. . . 1246 N. szombati vasp. — 5%-es metall. . 95% Sopronyi „ — 41 %-es „ . . 83% Lloyd részv. . — 4%-es „ . . . — Dunagőzh. részv. — 4%-os„ sorsh. u.ft. — 1834-ki sorsj. . 1035 Idegen váltók és 1839-ki „ . . 296y,6 pénz. Eszterh.40ft.sors. — Amsterdam (2h.) 182 Windischgrätz „ — Augsburg (szók.) 131), Eszterházy 20 ftos — Frankfurt . . 1304 Waldstein ,, — Hamburg (2 h.) 192 Keglevich sorsj. — London . . . 12,47 Éjsz. vaspálya,, 1286% Páris .... 154)4 Majland ,, „ — Cs. kir. arany . 33)4 Gloggniczi „ — Ezüst ... — Dunavizállás május 9-én 10' 0" 5'" 0 fölött. Tulajdonos : CSÁSZÁR FERENCZ. Felelős szerkesztő : BÁNFFAY SIMON. —---------------