Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)

1851-05-05 / 347. szám

1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten: Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4. , A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Vidéken: Évnegyedre 5 fz.— kr.p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt, tí 347 Szerkesztési iroda: Uri­ utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. f'"11"11 ■ 111 Hétfő, május 5-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pge str.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesli órákban. Magán viták négyha­sábos sora 5 pengő k­raj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre, leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. TARTALOM: Telegraf! tudósítások Igénytelen nézetek. 11 A Rókus kórházban ápolt betegek kimutatása-Páris- (A revisio. Guizot úr. Elhalasztási törekvés. A Bul­letin de Paris. A nemzetgyűlési alelnökség. Idegenek. Népvándorlás Londonba. Egy magyar agyvitéz te­metése.) Turin. (Spinola. Baldasseroni Minisztérium. Rendellenes mozgalmak Genuában. Irodalom.) Eperjes- (A kerületi tanácskozás.) Vácz- (Püspöki kinevezés. Törvénykezési járásbíróság. Dél máj. 1-jén. Hivatalos- (Kinevezések. Postaügy.) Vegyes hírek és események Figyelmeztetések- (A magyar közmondások könyve. A Losonczi Phönix.) Politikai szemle. Francziaország­ (Egy ármányos proclamatio, és Girardin úr észrevételei. A köztársasági lapok intései a május 4-én megkísértendő forradalom ellen. A Bulletin de Paris kérvénymintája. A Palm­e, Changarnier és Per­­signy találkozások tárgyában. D’Hautpoul és Lahitte.) Nagybritannia­ (Követségi kinevezések. Calaisi és bou­­lognei vasút közti verseny. Loyer symposiums. Ipar­­kinyitás.) Németország. (Franczia jegyzékirat. Gagern és pártja. Dr. Graefe. Dánok sánczolásai Slezvigben.) Kereskedelmi hírek-Nyílt posta-Magyar nemzeti múzeum-Dunavizállás- Budapest, május 5-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Páris, máj. 1. — A törvényhozó gyűlés, a nyu­gati vaspálya-társulatot engedményezte. Barocke a Lepredourral kötött szerződés ratifikatióját ter­jeszti elő. London, ápr. 30. — A Globe demonstratio­ tesz Kossuth javára. Oporto, apr. 24. — A helyőrség néhány katonai egyének elfogatása miatt Saldanha mellett fölállott. Ebből több órai csata következett, melyben Saldanha is, jóllehet ismeretlenül jelen volt. Origóból, hol egy angol hajót akart fölkeresni, a fölkelők által hivatott ide. A város lakosai a fölkelők mellett ál­lanak. London , máj. 1. — Semmi börze. — Az iparmű­­kiállitás , a programm szerint megnyittatott. Stuttgart, máj. 2. — A rendek május 6-dikára egybehivattak. *) Lásd P. N. 346-ik számát. IGÉNYTELEN NÉZETEK. *) i­. • • ♦ '«* Szólónk közelebbről az „Ost Deutsche Post“ 102-dik számának vezérczikkéről. — Folytassuk e szemlét. „Hangok emelkednek egyfelől, melyek azt tanácsolják, hogy a központosítási gondolattól nem kell elállni.“ „,Soha sem volt Ausztriára nézve kedvezőbb a pillanat: magát Magyaror­szág iránti ferde állásából kiszabadítani, s azt a többi koronaországok sorába állitni; azon or­szág fegyverrel hóditatott meg, az új adóneme­ket kiróni szükség volt, a békétlenség és csen­des harag létezik — igy, vagy úgy. Jobb a lépést egészen megtenni, s az elmék kibékítését a szokásra és kölcsönös érdekekre bizni.“, „Más oldalról megint más hangok emelked­nek .“ ,„Justitia regnorum fundamentum. Ma­gyarországot régi törvényeitől megfosztani, annyi volna, mint a legitimitást megsérteni. A ma­gyarok egy históriai nép, s történetök tudal­­mával bírnak. A népszellem századok óta ápolt gyökereit nem lehet egy éj alatt kiszaggatni. — Magyarország önkormányzása olcsó volt; az új közigazgatásra egy egész serge szükséges a hi­vatalnokoknak , mely ötannyiba kerül. — Mit ez országra saját országgyűlése ró ki, örömmel fogja hordozni­ azt , mi idegen hivatalnokok kezéből jő, mindig úgy fogja tekinteni, mint idegenszerűt, s az eddig oly h­ű és nyilt szívü magyar lassanként oly jellemet fog nyerni, mi­lyent egy kormány sem óhajthat.­“ Mi az első okoskodást—ha okoskodás—illeti, sokkal több mélytánylat és elismeréssel viselte­tünk német rokonaink iránt, mintsem föltehetnők, hogy találkoznának államférfiak, kik egy ország ellenében, mely ezer év óta birja alkotmányát, s mely az összes birodalomnak felét teszi, a fe­­lebbi vedveket magukénak vallanák , valamint több bizalommal vagyunk a dynastáhozi hűségek és egyenes szándékuk iránt, semhogy hih­etnők, miszerint a birodalom egyik felének újra alakí­tását és szervezését olyszerű homokalapon akar­nák megkísérteni, mint minő — a jelen korban — a fegyverreli meghódítás védve, mert mi a XIX-dik század minden államférfiával méltán feltehetni hiszünk annyi állambölcsességet, hogy tudja, miszerint napjainkban is meg lehet ugyan egy országot fegyverrel hódítani, de a megtar­tásnak erkölcsi kötelékre s nem anyagi erőre van szüksége. — És azok, kik a második okosko­dás mellett emelnek szót, bizony, bizony mond­juk , sokkal előrelátóbb államférfiak és őszintébb s jobb szándéku barátai a dynastiának , a biro­dalom egységének és a rendnek, mint amazok; mert az erőnél biztosabb alapnak hisszük a j­usti­­tia regnorum fundamentum jelszót, melyen Fe­­rencz császár és magyar király oly hosszasan uralkodott oly időszakban , melyet épen az esz­mék és az alaktalan szabadságvágy harcra tettek vala egyikévé a legzivatarosabbaknak, s melynek fékezésére, s a királyi szék megtartására, úgy gondoljuk, a magyar elem nem a legcsekélyebb tényező volt. — Hitünk szerint, melyet a világ­­történetből merítettünk, egy ország meghódítása legfölebb odavezet, hogy azt mindig újból meg újból kellessék meghódítani, az emberek meg­hódítása nélkül. Ez pedig nem fegyverrel tör­ténik többé, hanem jog és igazság által. Azt mondja továbbá az U. D. P. „Egy pak­kamara Ausztriában, elég számú, hogy a (magyar) mágnások táblájának egy nagy részét fölvehesse, azon urakat, (a conservative­ket) talán kibékítette volna.“ Mi mondottuk már, hogy nem pártérdekből szólunk, de az igazság és méltányosság köve­telik kinyilatkoztatni, hogy mi a conservativek ellen emelt ama vádat határozottan visszauta­sítjuk. — Mi nem hiszünk magyar embert, tartozott legyen bárminő pártszinezethez, ki nemzetiségét, alkotmányát, hazája jóllétét, bár­melyik ország pak­siségéért, sőt a föld bárminő kincséért áruba tudná, s akarná bocsátani. Hasonlólag igazságtalan vádnak tartjuk azt is, a­mit az U. D. P. a conservativekről alább mond: „Mit bánják ezen urak, hogy Ausztria többi részeit korlátlanul vagy alkotmányszerűleg kormányoztatnak-e, ha állásukat, s parl­amenti játékukat otthon megmenthették.“ Az alkotmányos szabadság a népek éltető levegőjévé vált; ettől őket nem lehet többé el­zárni. S hogy a birodalom más országait épen a magyarok akarták megfosztani az alkotmány ígéretétől is, ez nemcsak igazságtalan, hanem az élményekkel ellenkező vád. — De rosz politika volna mi magunkra nézve is, mert meg­győződésünk szerint Magyarország alkotmánya csak az osztrák tartományok alkotmánya mellett állhat fel olyszerű súrlódás nélkül, mely a har­móniát nem veszélyezteti. — Ennélfogva tehát, nem ok nélkül bámulunk, ha az U. D. P. ma­gas indignatiójában, önvédelemre szólítja fel saját honfiait — a conservativek ellen. A higgadtság egy kissé hűtlen lett az U. D. P. vezérczikkezőjéhez; —­elannyira, hogy vé­gül egy kétségbeesett suppositumhoz folyamodik s azt mondja: „Ha Magyarország többsége elébe ezen kér­dés állítatnék, csak tanácskozó országgyűlést akartok-e Magyarországon, vagy egy határozat Bécsben — a felelet, Bécs mellett szólana.“ Sajnáljuk, hogy ki kell mondanunk, misze­rint az U. D. P. nagyban téved. Mi sajnáljuk, ha valakinek csak illusioját is el kell rontanunk; de kénytelenek vagyunk az igazság nevében ki­nyilatkoztatni, miként Magyarország m­inden­­ajku népeit között alig fog az O. D. P. talán pár ezeret találni, ki a fenebbi kérdésre az ő értel­mében felelne. — Szomorú reá nézve, de való. — Nem értjük azon állami főbb tárgyakat, me­lyek a bírod, charta által a bírod, gyűlés teen­dőiül tartattak fen. Vonjuk össze a mondottakat. Magyarországon jelenleg nincsenek pártok. A pártok felolvadtak a nemzetbe; az egész nemzet egy párt. E nemzet áll mint egy, és egyet akar: nemzetiséget és alkotmányt. Mindenki, tartoz­zék bár­melyik volt párthoz , bár­melyik nem­zetiséghez ezen országban, ki ezen szellemben nyilatkozik, a birodalmi egység fentartásával természetesen — Magyarország közvéleményét képviseli, — azt képviselik tehát a conservati­vek is, s mert ezt, méltán számolhatnak minden volt­ párt, minden egyes támogatására. Magyarország ezeréves nemzeti életét és intéz­ményeit nem eltörölni, hanem öszhangzásba kell hozni az osztrák tartományok alkotmányaival és a birodalom egységével, s az ki e czélra törek­szik , egy iránt akarja javát a dynastiának, és az összes birodalomnak , mint az egyes orszá­goknak. Az osztrák tartományok alkotmányainak meg­semmisítése nem tanácsos, de nem is szükséges. Pest, máj. 5. — Kezünkhöz jött összeges áttekintése azon be­tegek, elmekórosok, szülők és aggoknak, kik Pest városa „Sz. Rókus“ czimű polgári kórházában, s a vele összekötött agg-ápoldában 1849. év november elsejétől 1850. év October utoljáig egy év alatt ápol­tattak. Enyhíteni az emberiség fájdalmait és szenvedé­seit kétségtelenül a tudomány legmagasztosabb fel­adatai közé tartozik, és kik e téren fáradoznak, nem csak azok hálakönyeit érdemlik, kiknek közvetlenül segélyt nyújtanak, hanem egyúttal kiérdemlik a rész­vevő közönség méltányló elismerését is. Mielőtt az áttekintés némely pontjait kiemelnék, mindenek előtt örömmel rávjuk le kórházi főorvos dr. Kovács úr iránti elismerésünket, ki fáradhatlanságot párosít ügyességével, és egy év alatt 47 egyént na­gyobb és 141 egyént kisebb műtéteinek vetett alá, mint tudjuk, kitűnő sükerrel. Az egész év lefolyása alatt 7452 egyén vette igénybe a kórházi ápolást, mely szám eléggé mutatja ezen kórház fontosságát, és azt, mily roppant héza­got tölt be az ország szívében. Nem lehet az emberszerető gondoskodásnak na­gyobb bizonyságát kivárni, mint melyet a betegá­polás eredményéül kitett számok mutatnak. A 7452 egyén közöl 5641 férfi, nő , 11­0 leány gyermek tel­jesen felgyógyulva bocsátatott el, és nevezetes, hogy a kigyógyított egyének között 20 elmekóros férfi s 7 elmekóros nő nyerte vissza a józan észnek használa­tát , és emeltetett fel mintegy az emberek közé, hon­­nét a szánandó állatországba csaknem lesülyedt. — A meghaltak összes száma 913-ra rúg. — A többi­ek részint javult állapotban elbocsátottak, részit a folyó évre még kórházban maradtak. A kitett összes betegek közöl 5059, és igy a sok­kal nagyobb rész­e fizetés nélkül nyert ápolást és lát­tatott el. Ki kell emelnünk eme kórház jótékonyságát azon külországiakra nézve, kik a fővárosban, távol roko­naiktól gyámoltalan állapotba, betegségbe esnek, és nincs mire támaszkodjanak, hanem ha az idegenek, mint emberbarátok könyörületére. Egy év alatt 1601 ily külföldi egyén gyógyitatott e kórházban. A betegek polgári állását illetőleg legnagyobb szá­mot a cselédek teszik, mert számuk 1269 egyént mutat; ezután következik 1756 napszámos; 683 csavargó; 430 varga; 315 kéjhölgy és így tovább. Különös, hogy a vargák oly nagy hajlamot mutat­nak a betegeskedésre, hogy a közösök kórházba vit­tek száma, tetemesen meghaladja a többi mestersé­­ségek közelieket. Páris , ápril 27. , P. A hírlapok hangulata múlt heti harcziasságából néhány nap óta engedett: úgy látszik, igen is nagy hévvel fogtak a tüzeléshez, és a munitioból kifogy­tak. Csakugyan az eddigi csatározásoknak még ed­dig legkisebb eredményét sem látjuk. Ma holnap itt lesz az alkotmány revisiójának a törvény által meg­engedett ideje, és még egyetlen lépés sem történt e fontos ügy előkészítésére. Az „Assemblée nationale,“ melynek Guizot úr csak láthatatlan feje, mert Charles Rabou köpeny alá rejtőzve szórja nyilait minden el­len, a mi nem legfeketébb reactio,­ideje előtt hirdeté a legitimisták általi támogattatását. Ez utó­­biak közt van tán egynéhány, ki Bonaparte Lajos hatalma meghosszabbításába beleegyeznék, de a párt többsége ebbe sohasem egyezendik. Ha a börzén tegnap terjesztett híreknek hinni lehetne, úgy az Elysée néhány barátja minden törekvését oda fordít­­ná, hogy a revisio kérdését jövő őszig elhalasztas­nák, a­mikor aztán a képviselők könnyebben belee­gyeznének a prolongatióba, mielőtt hosszas vac­allo­­ikra térnének. Azonban e hít csak a börze idegeire látszik számítva lenni, az ott néhány nap óta ural­kodó nagy levertség következtében. Egészen ellen­kezőleg ezen alaptalan hírrel, a „Bulletin de Paris“ elérkezettnek mondja a perczet, hogy a nép fenségi jogait­ csendes méltósággal gyakorolja, s egy felszó­lítást intéz elvbarátaihoz, az alkotmány revisióját c­élzó petitiók létrehozatalára, melyekben szerinte,má­­jus végéig, az összes franczia népnek akaratát ok­vetlenül nyilvánítnia kell. Ez a „Constitutionnel“nek is legújabb solutioterve. A pyramid-utezai bona­­partista gyülde pedig tegnapi ülésében egy bizott­mányt nevezett ki, melynek feladata legközelebb egy új solutiót terjeszteni elő. Valószínűleg ez is az eddigiek sorsára jutana. A rendpárt közti egyetértés hiányát azon körül­mény is eléggé tanúsítja, hogy még eddigelé a Fau­­cher Leon helyébe választandó nemzetgyűlési alel­­nök személyében sem tudtak megegyezni, és végre tegnap a Rivoli és Pyramid-utczai gyű­ldék egyet­értőig elhatárzák a választást a bureau újraalakí­tása idejéig, a­mi május 11-kén lenne, elhalasztani. A számos kudarc­ot vallott solutiók közepette az „Assemblée nationale“nak ma egy inspiratiója van, minélfogva a jelenleg Londonban levő franczia ipa­rosok, látva jövő május 1-jén az iparműkiállításnak a királynő általi ünnepélyes megnyittatását, ezen lélekemelő ünnepély tekintete által egyszerre meg­­szünendnek republikánusok lenni, s buzgó monar­chiai érzelmekkel gazdagon térendnek haza. Ezen inspiratiót kifejező, alig tizenöt sornyi czikk alá a már fönt említett Charles Rabou neve van írva, nagy betűkkel. Parisban már rég nem volt egyszerre annyi idegen együtt, mint e pillanatban. Többnyire a londoni ki­állításra készülnek, előbb azonban a május 4-ei nagyszerű ünnepélyt fogják megtekinteni, melyre már hetek óta folynak az előkészületek. A reactio­­narius lapok ez ünnepélyre ismét socialismus össze­esküvéseket és forradalmi merényletek tervezését hirdetik. A népnek azonban soha kevesebb kedve nem volt forradalmat csinálni, mint most, valamint a reactionak soha nagyobb szüksége nem volt forra­dalomra , mint e perezben. A republicanus ünnepély után azután megkezdő­dik nagyban a népvándorlás Londonba, hol márig is szembetűnő az idegenek száma, és az élelmi­szerek ára napról napra növekszik. Innen Parisból számos train de plaisir van hirdetve, melylyel 300 frankért első helyen Londonba és onnan visszaszállítják az embert, azonfelül egy hétig szállással, reggeli­s ebéddel ellátják, mindennap más színházba vagy egyébb mulató helyre belépti jegyet adnak, valamint ingyenj­egyet a kiállítás látogatására , ezenkívül m­ég egy jegyet egy Greenwichben tartandó nagyszerű banquettre. 200 frankért második helyen és valami­vel kevesebb élvezetekkel lehet megtenni az utat, egy heti ott tartózkodással. Az utazási idő innen Londonba nem több, mint 12 és fél óra. Az invalidusok palotájában néhány nappal ezelőtt temettek el egy magyar agyvitézt, ki a franczia se­reg soraiban ennek legnevezetesb hadjáratait végig harczolá, mig végre agg napjait a nevezett intézet­ben fejezte be. Sok tekintetben érdekes és kalandos életéből sükerülend tán az elhunytnak életben maradt bajtársaitól bővebb részleteket nyernem, miket an­nak idején közlendők. Turin, april 24. j­. Spinola őrgr. ittléte folyvást tárgya a napi be­szédeknek. Sokan hiszik: azért hivatott vissza Ro­mából, mivel a romai udvarnak sincs a miénknél kö­vete. Kik igy gondolkodnak, Spinola visszahivatá­­sában a romai ügyek körüli tárgyalások vég­meg­akadását akarják látni. Biztos kútfőből értesülve írhatom, miként Spinola úr nem hivatott vissza római helyéről, hanem elha­gya azt, hogy személyes értekezés által szerezzen magának utasítást a Toszkána által sürgetett négyes frigy kőről, mely Ausztria befolyását csökkenteni, Piemontot pedig tökéletesen elszigetelni akarja az olaszországi ügyektől. Meg kell vallani, mikép Baldasseroni, a toszká­­nai miniszterelnök , fáradhatlan munkásságot és ügyességet fejt ki Rómában és Nápolyban, hol maga a nagy hg. személyes jelenléte által is gyámolíttatik. A dolog igen közelről érdekli Piemontot, mint a tisztán olasz államok közötti leghatalmasabbat. Azon­ban, létesüljön e frigy, vagy maradjon puszta terv. Piemont, míg alkotmányos szabad institutiói álla­nak, mindenesetre leghatalmasb fog maradni egész Olaszországban , mert hatalmát nem szuronyai soka­ságában, hanem a szabad eszmékben fogja feltalálni, melyek nagyobb hatásúak, biztosabbak és állandób­bak, mint amazok. Míg ama négy államban az ab­­solutismus fog uralkodni, a szándéklott frigy sem lesz képes megadniok azon szilárdságot, melyet ál­tala utolérni remélnek. Paleocapa úr, a közmunkák minisztere, csakugyan átvette a tengerészeti ügyet Cavourtól.

Next