Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)

1851-05-28 / 367. szám

KIADJA BUSCH GUSZTÁV. — EISENFELS Berlinből semmi érdekes Frankfurtból írják , hogy igen lehetséges, miszerint a diéta , tagjai közöl, öt tagot nevezend ki, a szövetség ügyei vezetésére, a szövetségi középponti bizottmány helyébe. Madridból a conservativ lapok aggasztó jelenségeket közölnek. Bár ha a kormány a jelen választások alkal­mával győzelmet nyert, a progressisták mégis nagyon félelmesek. Először azért, mert a progressisták, a Por­­tugalbani események lendítése következtében, egy pro­­nunciamento által, a hatalmat kezeikbe keríthetik. Ők számítnak az úgynevezett milicias provinciales-re, (nemzetőrség), melyeket Espartero bukása után Nar­vaez tábornok föloszlatott volt. Most , Narvaez Párisban lévén , ismét szervezik magukat, s fenyegetik Narvaezt, hogy vissza ne jőjön , mert meggyilkolják. Narvaez Spanyolországból csakugyan fenyegető levele­ket kapott. Másodszor azért, mert a moderadok , kik a progressistáknak ellenállhatnának , egymás közt megha­­sonlott viszonyban állván , mit főleg Bravo Murillo úr (jelenleg miniszterelnök) pénzügyi tervei okoztak, a progressisták kedvező állapotban vannak. Maga a mi­niszterelnök eszközölte ki, hogy néhány mérsékleti párti, mint például Mon, Pidal, Sartorius ne válasz­tassanak be a követkamarába. Ezen körülmények, összetalálkozván a portugáli ese­ményekkel, nem csoda, ha aggodalmat keltenek az iberi félsziget sorsát annyira szívesen hordozó rendbarátokban. Londonból, a Times után azon hírt vesszük , hogy sem Francziaország, sem Anglia nem hagyott föl Ausz­triának a német szövetségbe összes tartományaival leendő bemenetele elleni tiltakozással. Francziaország. (!) Páris, május 22. — Moulin és Moulin urak indítványai fölött, a nemzetgyűlés mai ülésében meg­kezdődött a tárgyalás. Moulin tíz indítványának czél­­ja : a revistót illető indítványoknak megvizsgálására egy külön bizottmány kinevezése való, még­pedig úgy, hogy a kinevezés választói golyóval, s általá­nos szavazattöbbséggel történjék. Ezen utolsó pont­tal végre maga az indítványozó is fölhagyott, s el­­fogadá, hogy a bizottmány kinevezése az osztályok­ban végbemehessen. Morin tíz indítványa, a napi­rendtől eltérőleg, a revistót illető indítványoknak hónaponkénti megnyithatását tárgyalta. Később maga az indítványozó ezen határidőt kevésnek talál­ván, három hónapi időközt kívánt kijelöltetni. — Lavatier Laroche úr (szélső­bal) ellenzi mindkét indítványnak tekintetbe vételét, minthogy a kisebb­ség jogait sérti, s minthogy veszedelmes forradalmi, alkotmányellenes. „A köztársaságiak — szólott La­vatier Laroche tíz — nem lesznek sem esztelenek, sem gyávák, mi jogainkat használni fogjuk a revisio megakadályozására, s ha a köztársaság megtámad­­tatik, védelmezni fogjuk.“ (Tetszés a baloldalon). Ha­nem nekünk elveitek­ és monarchiáitokról kell egy­mással vitáznunk. Ti a törvényes monarchia nagy­ságáról és Versailles dicsőségéről fogtok szólani. (Zajongás a jobboldalon). Mi nektek egy adó alatt elnyomott, vallásos meggyőződéseiben egy elélt ki­rály, egy asszony és egy jezsuita által üldözött rész­ről fogunk beszélni. A császárság dicsőségével két millió holttestet állítunk szembe. A júliusi monar­chia ügyessége növekedő jóllétével, a társalom alsó rétegeibe is behatott anyagiságot, és a kormányta­nácsban is jelenkező megvesztegetést állítjuk szembe. Mi azt hisszük, hogy a vita után, a köztársaság győzelmesen fog ismét előállani. A vitatkozás azon­ban egyenlő fegyverekkel hogyan történhetik, ha a bizottmány, mint ez a Moulin féle indítvány szerint csalhatlanul megtörténendik, kizárólag a többség tagjaiból választatik ?“ Szónoknak értésére adatott, miszerint a módosított Moulinféle indítvány szerint ezen hiba nem kö­vettetik el. Ezután Laclaudure tíz szélső­baloldal Morin tíz indítványát támadá meg hevesen. „Ezen indítvány—szóló—veszélyes és fö­lösleges, veszélyes, mert csak azon fondorkodások­­nak szolgál javára, melyek az egész országban, szer­­veztettek, s nem a legitimisták, nem az orleanisták, s bizonynyal nem a socialisták hanem a köztársaság elnöke érdekében, ki a hatalmat kezében megtartani akarja. A hivatalnokok mindnyájan utasításokat kap­tak, s a köztársaság ellen összeesküdtek. Fölösleges az indítvány, minthogy az alkotmány Ill. czikkelye kiszabja azon módot, mely szerint az alkotmány re­­visiója megtörténhetik. Morin úr erre viszonza, hogy indítványának csupán az a czélja, hogy ha a revisio egyszer elvettetik, másodszor is elő lehessen venni, mikor tán meg fog szavaztatni (Fölindulás a balolda­lon). Szónok kijelenti, hogy, nézete szerint, a revisio­­nál nem ez a kérdés : köztársaság vagy monarchia , hanem: lehetséges-e köztársaság, vagy lehetlen-e a köztársaság?“ Erre Girardin Emil úr hevesen szót kér. „Mor­in tíz indítványa mögött egy álgyúüteg van elrejtve. Ha Morin tíz a 188 és 562 számok közti viszonyt meg nem változtathatja, úgy indítvá­nya haszontalan, mert a 188 szavazat rendetlenül megakadályozandja a revisiót. Csak azon esetben nem lenne haszontalan, ha általa kívülről a nemzet­gyűlésre nyomást akarnának gyakorolni, mint 1848. május 15-én, 1849. jún. 13-án. (Heves tiltakozá­sok a jobboldalon). Egy hang: mi nem mentünk so­ha az utczákra. Girardin gúnyosan megjegyzi: Va­lóban nem jöttetek ki soha az utczára, mikor kellett, mikor szükséges volt, hogy zászlóitokat védelmezzé­tek! Mi bennünket illet, tőlünk három forradalom nyereményeit akarjátok elrabolni, s én azt mondom elleneimnek: az utczán meg fognak látni. (Dühös zajongás a jobboldalon. Rendre! Dupin úr Girar­din urat rendre szólítja). Girardin úrigy zárja be: a 188 és 562 számok közti viszonyt máskép meg nem változtathatni, mint egy fructidor 18-ával. S ki merné ezt? Godelle úr, az előterjesztő, Girardin tíz megjegyzéseire és vágásaira emlékezetbe hozza az 1848 jun. csatát, és kérdi, ki ment ki akkor, az utczára, hogy a társadalmat és a fenálló kormányt védje ? Szónok a Morin féle indítványt az indítványo­zótól kijelentett okokból, fentartani kívánja, mert megjegyzi, a baloldal gúnyos nevetése között, a meggyőződések változnak, és a számok is változ­hatnak !“ Mint előre lehetett látni, mind a Moulin, mind a Morin úr indítványa 79 szótöbbséggel tekintetbe vetetni határoztato­tt, s egy bizottmány fog holnap az osztályokban kineveztetni. Ám ez az első csatártüzelés a rég felszínen levő kérdésben. Németország. .. — Berlin, máj. 23. A király és miniszterelnök távolléte a pangásnak bizonyos nemét idézte elő a politikai világban, és a Bundestag eddigi működése Frankfurtban koránt sem alkalmas annak élénkí­tésére, mennyiben csupán a tárgyalások megkezdhe­­tésére szükséges előkészítési ügyek végeztetnek. Közelebb azon hír terjedt el, mintha Rochow tá­volléte alatt a Bundestagon Poroszországot Ausztria fogná képviselni. Ezen hír teljesen alaptalan, mert Rochow oly körülmények között hagyta el Frank­furtot, melyeknél fogva Poroszország szavazatának kezelésére Rochow visszatértéig szükség nem leend. Drezdában ugyanis megegyeztek az államképviselők arra nézve, hogy a varsói értekezlet végéig semmi szervezésbe vágó, vagy bármi tekintetben fontosabb indítványnyal Frankfurtban előlépni nem fognak, és ezen megállapodás elég bizonyítványa a varsói, s­olmüczi találkozások fontosságának , hol nemcsak a követendő irány, hanem a főbb teendők is alkalma­sint kijelöltetnek. Fontossággal bír azon tudósítás is ,­ miszerint Frankfurtban a bundestagi képviselőknél általános elfogadásra talált azon nézet, hogy a kurhesszeni rendek és kormány közt történt összeütközést meg­vizsgálandó bizottmánynak kinevezése a jelen pilla­natról elhalasztassék. Ezen nézetbeni megállapodás különösen annak kifolyása, hogy többen erősen ra­gaszkodnak ahoz, miszerint ezen tárgy vizsgálatánál azt is meg kelletvén vitatni, vájjon a kurhesszeni al­kotmány nem ellenkezik-e a szövetségi törvényhozás által fölállított elvekkel, és ha az összeférhetlenség tűnnék ki, eltekintve a később netán foganatba ve­endő módosításoktól,­­ a kurhesszeni kormány al­kotmányellenes eljárása lenne szóba hozva a rendek érdekében; a­mit pedig okvetlenül el kell kerülni, s azért a szövetséggyülés az alkotmányszerüség vizsgálásától tartózkodjék. Nagybritannia. v. — London, máj. 22. — A felsőház tegnapi ülésében három királyi biztos nagyszámú billek szen­tesítéséről szóló rendeleteket terjesztett elő, melyet követőleg Whatncliffe lord indítványára Grey Károly gyarmatügyminiszter nyilatkoztató, mikop a kor­mány a javaslatba hozott vizsgáló bizottmánynak Cap­ f­öldre a háború tartásáig elküldését nem tartja czélszerűnek; e helyett Hogg őrnagy és Owen úr Délafrikába küldettek Smithnek jó tanácsosali se­gítése végett.­­ Az alsóház, máj. 20-ai ülésében némely köz­érdek nélküli ügyek tárgyalása után Mahon lord kérdésére Willson nyilvánítja, mikép egy brit tiszt­nek Adenben történt közelebbi megtámadása nem politikai természetű, és a megtámadó egy közön­séges arab rabló merényéért halállal hatolt, és teste az erősség falára rettentő például kifüggesztetett. Molesworth több kérvényt nyújtott be Van­ Die­­menből a gonosztevőknek ezen fiatal gyarmatba szál­lítása ellen, s egyszersmind ezen átszállítási rendszert éles bírálat alá vette. Greg G. elismeri azon hátrányokat, melyeket ezen rendszer a gyarmatokra nézve eredményez, de még eddig más mód a gonosztevőktőli menekülésre nem találtatott, melyet megfontolás után ama rendszer­nek helyébe lehetne tenni. A kormány mindössze is annyit tehet, hogy az átszállítandóknak gyarmatok közötti helyesebb felosztásáról és a javító intézetbeni előkészítetésekről gondoskodik. Anstey szót emelt Molesworth mellett azonban alig beszélt fél perczig, és ékesszólásának ereje a hallga­tók nagy részét mozgásba hozván, csakhamar észre­­vetetett, hogy 33 tagnál több nem maradván együtt, az ülést be kelle fejezni. — A Times levelezőjének párisi tudósításából ki­ LEGÚJABB. — A hadi nézőjáték, mely Olmützben készül, na­ponkint több több vendéget gyűjt oda. Máj. 26. a miniszterelnök tíz, 27 én Radeczky m­­utazott el Olmützbe. —A franczia nemzetgyűlésben 23-án zajos tárgya­lás következett a két utóbbi nap szenvedélyes ülé­seire. A Landes-departementi választás szolgáltatott ürügyet Montján, Girardin és Lefranc által Faucher és egyúttal a választási törvény ellen intézett táma­dásokra. A miniszter szerencsével védelmezi magát. Laroche azon jelentékeny nyilatkozatot adta, hogy az összes kabinet Faucher-val akar állani vagy bukni. A kabinet elleni támadások egyszerű napi­rendre téréssel mellőztettek, a landesi megtámadott választás érvényessége elismertetett.­­ A belga kamarák üléseiket a miniszteri krízis vé­géig elnapolták, mikor az elnök a tagokat összehí­­vandja. Dumon-Dumortier másod ízben is visszaadta egy kabinet alakítására vonatkozó megbízatását.­­ Angliában az alsóházban a kormány 22-én győ­zelmet vívott Foxnak a független elemi tanodák gyá­­molítására vonatkozó indítványa ellen. Dumconbe egy indítványt jelentett be, melynek elfogadása, mint mondják, a czimbill tárgyalásának isméti elnapolását vonná maga után. — Párisi levelezőnknek 24-én kelt leveléből kö­vetkező újdonságokat közöljük: Nizzából és Genuá­­ból nyugtalanító hírek érkeztek Párisba. — Gemeau tábornok új erősítést kíván Rómába. — Portugalliá­­ban csak V. Pedro kikiáltása, s a királyné leköszö­nése leendne képes a köztársaságot megakadályozni. — Párisban roppant feszültséggel várják a leg­közelebbi nemzetgyűlési vitákat. -------------------------------­Magyar nemzeti múzeum. — Hétfőn: Régiségtár. Kedden és szombaton: Képcsarnok. — Csütörtökön: Természetiek tára. — Nyitva áll reggeli 9 órától dél­utáni 1 óráig. Dunavizállás május 28-án 1000" 9"' 0 fölött. Tulajdonos: CSÁSZÁR FERENCZ. Felelős szerkesztő : BÁNFFAY SIMON. 30 Jégverés elleni biztosítás. HS 7 A jégverés ellen kölcsönösen biztosító MAGYAR EGYESÜLET alulírt igazgatósága, kötelességének ismeri a t. gazda­ közön­séget saját haszna érdekéből e hasznos hazai intézetre figyel­meztetni. Ez intézet fennállásának nyolcz éve alatt kétségbe vonhatlan jeleit adó jótékonyságának, a midőn nem kevesebb mint 730, s ezek között számos tetemes jégverési károkat térített meg a szabályok értelme szerint, s mind­a mellett még­is egy 12.000 p.­srt haladó tartaléktőkét gazdálkodhatott meg. Lesz-e tehát mezőgazda, ki a letűnt évek sűrű csapásaira élénken visszaemlékezve , örömmel ne siessen termésének biztosítását eszközölni, midőn ez oly közel, és oly intézet által nyújtatik, mely köztiszteletű férfiak kormánya alatt áll? Az intézet az utóbbi nyugtalan évek alatt nemcsak semmi rázkódtatást nem szenvedett, de sőt inkább a szabályai, s igazgatására nézve lett némely czélszerű módosítások által oda törekedett, miszerint jövőben a lehetőségig tágabb hatás­köre és még sikeresb eredménye legyen. A határozott biztosítási díjakon, s levélbéren kívül a biz­­tosítók semmit sem tartoznak fizetni, sőt inkább a régibb biztosítók, a szabályok értelmében, díjrészlet-elengedésben részesülnek. Biztosítások elfogadtatnak Pesten az igazgatóság irodájában (nagyhidut ez a Weiszház 678. sz. az 1-ső emeletben) és or­szágszerte az intézetnek minden ügynökségei által. Pesten, 1851. Az egyesület nevében Welsz Bernit Ferencz, igazgató. 86 3—2 KILIÁN GYÖRGY egyetemi könyvárusnál Pesten, a váczi utczában Parkfriederházban megjelent és minden könyvárusnál kapható . Értekezés 4 AZ ANGOL FORRADALOMNAK * története felett. Irta GUIZOT. Erő­­s végszóval ellátva fordította SOMSICH PÁL. Nagy 8-adrét bor. kötv. I ft. p. p. Kegyelmes királyi nTOAfl­ilPAflL A váltóbiróság számára. Legfelsőbb engedelemntel közrebocsátotta JÁSZAY PÁL. Nagy 8-adrét borí­tékba kötve 30 kr. p. p. 81 3—3 Hallatlanul olcsón!! KILIÁN GYÖRGY könyvárus-és kiadónál, (vá­­cziuteza, Parkfrieder-házban) s általa minden könyvárusnál Magyarhonban megszerezhető: Vörösmarty Mihály MINDEN MUNKÁI. Kiadják barátai Bajza és Schedel. 1. Nem­zeti kiadás, a nemzeti könyvtárhoz csatlakozó kis 4-réten egy kötetben, egy aczélmetszetű­ arczképpel. Előbbi ára 10 frt, most 6 frt p. Kisfaludy Károly MINDEN MUNKÁI. HAT KÖTETBEN, a Kisfaludy-Társaság meg­bízásából szerkesztő SCHEDEL FERENCZ. Negyedik kiadás. N. 12-rétben. Előbbi ára 7 ft, most 4 frt p. Kazinczy Ferencz la Hi 'ff H la ® I SZENT-GYÖRGYIHEZ, CSOKONAIHOZ ÉS ERŐSEIHEZ. Kiadták Bajza és Schedel. Nagy 12-rét vel­nen fűzve. Előbbi ára 1 ft 20 kr. most 40 kr. CZILLEI éz~HUNYADIAK Történeti dráma 5 felvonásban. Irta Vörös­marty Mihály. 8-rét 19iv,borítékba fűzve. Előbbi ára 1 frt 40 kr, most 40 kr. 79 HIRDETÉSEK: 6—2 Ménes-eladás. Csernovits Péter úr Arad­­megyében kebelezett mácsi uradalma részéről ezennel közhírré tétetik , miszerint az ottani összesen 102 da­rabból, részint teli-, részint pedig félvérből álló ménese, melyben több rendbeli fogatok­ és pa­ripákon kívül, nagyobb számú csikóskanczák, négy eredeti teli, és 15­­, 2 és 3 éves saját ne­velésű csődörök is találtatnak, folyó évi julius 1-je napján, Mácsán árverés utján el fog adatni. Mire nézve a venni szándékozók a kitűzött nap­ra reggeli 9 órára az ottani uradalmi lakba tisz­telettel meghivatnak. Kelt Mácsán, Aradmegyében 1851. má­jus 19-dikén, és uradalmi igazgatóság által. 89 3—1 Érdekes tudósítás. Jankovics P. Pesten nagyhídutczában a fehérhajó vendéglő átjárással átellenben, ajánlja újonnan érke­zett legújabb divatu nyári ruha-kelméit és kendőit u. m. ruhákra : finom sima és nyomtatott Barége, Ballist és Mouselineket, sima, koczkás és nyomta­tott follárdokat s más sokféle czélszerű s legújabb divatu kelméket; továbbá 411 rőfös hosszú finom Ba­­nyus és Barége shawlokat, és 2­4 rőfös nagyságú kendőket stb. lehető legnagyobb választásban és leg­­jutányosb szabott áron. 6—3 Megnyitása a részvény­társaság által egészen újon fölszerelt természetgyógy­intézetnek (viz-, savó-, szőlő- és fa-gyógyitással) LUNKÁNYBAN (1 napijárásnyira Temesvártól, 1g2 na­pira Szeged-, Orsova- és Szebentől.) FISCHHOF orvos és sebésztudor veze­tése alatt Bécsből, folyó évi június 15-kén történendik meg. Közelebb értesülhetni a felnevezett lun­­kányi intézet orvosi igazgatójánál. (Utolsó posta Facset.) Az intézet igazgató-választmánya által. 88 3­3 Tudósítás. Méltóságos gróf Zichy Domonkos tíz balaton­­kajári pinczéjében 400 akó somlyai és neszmélyi borok 1834-diki és előbbeni években termettek, hor­dóval és hordó nélkül eladók. A bor megszemlélése és ára az urasági tisztnél ott helyben megtudható. Gyors és gyökeres gyógyítása *151 mindennemű újonan keletkezett úgy mint elavult buja (titkos) kórságoknak homöopathiai gyógymód szerint. Pesten , Borz­ntczaj 219. szám. Rendelés : reggel 9-ig. Délután 2—5-ig. 87­62 emeljük a következő helyet: „Mint gondolom több német lap hozta azon hírt, hogy a franczia kabinet Ausztriának , mint összes monarchiának német szö­vetségbe lépése elleni tiltakozását visszavette, vagy kész annak visszavételére. Én azonban a legjobban értesült körökből tökéletes biztosítást nyertem , mi­szerint e hír semmi valót nem tartalmaz, és általán fogva semmi sincs, mi ennek kivésére okot szolgál­tatna, hogy a franczia kormány e részbeni politikája nem változott, és hogy a jelen kabinet épen oly ha­tározottan ellenzi összes Ausztriának belépését, mint az előbbi. Angliára vonatkozólag is hasonló hírek terjesztettek, de több mint valószínű, hogy ez is a levegőből van kapva. Mindenesetre biztosíthatom, hogy a franczia kormány legtávolabbi tudósítást sem kapott az ezen pontot illető Pal­aerstonféle politiká­nak megváltoztatása vagy csak módosítása felől is.“

Next