Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)
1851-06-24 / 387. szám
tokai jogalapja. Minden egyes ország közigazgatási és kormányzási nyelve csak egy, és az lehet, mely jogigénynyel bír. A nemzeti jogegyenlőség csak ily értelemben vehető. A nemzetiségek jogegyenlősége, helyesen és gyakorlatilag fölfogva nem lehet más, mint az állampolgárok nyelvi jogegyenlősége, mely szerint nemcsak beszélheti mindenki saját nyelvét tűzhelye körül, s imádhatja azon eszmét, hanem a közigazgatás gépével összeférőleg azon körben, és határok között, melyet az államegység eszméje megtűrhet bomlás nélkül, hivatalos nyelvnek is használja. E körvonalon sem túl menni, sem innen maradni nem tanácsos. Innen maradni nem mert mindaddig, mig a nemzetek a nemzeti és nem nemzetiségi jogegyenlőséget tényleg nem bírják háborítatlanul, s anélkül, hogy megtámadások, vagy épen absorbeáltatástól kelljen félniök: csend és béke nem lesz, mert nem megelégedés. De túl menni sem lehet, azaz : föláldozni az elméletnek a gyakorlati életet, mert születik aztán zavar, mely, ha terjed és gyökerezik, nem gyártó emberek , hanem maguk az istenek sem lesznek képesek kitisztázni, s a megállapodás végpontját kimutatni. Vonjuk össze a mondottakat. Ne cseréljük föl a nemzetiséget a nemzettel. Hagyjanak föl a nemzetiségek oly jogok követelésével , melyek csak magát a nemzetet illetik, s melyeknek igénybevétele épen a nemzeti jogegyenlőséget teszi lehetlenné. De váljék másfelől a nemzeti jogegyenlőség valósággá, hogy ne legyünk vele olyformán , mint azon porosz hadnagy, kinek a nagy Fridrik azt súgta vala fülébe: „Ön kapitány, de gazember, a ki tovább mondja.“ Mi haszna volt a szegény hadnagynak a fülébe engedményezett jogban ? London , jun. 16. LVI. is. Megtörtént, mire a fenséges fejedelmi pár, mire fényes Udvara, a világ minden hatalmasságainak képviselői s a magas angol aristocratia tiz hét óta készül, mire milliók pazaroltalak ; — megtörtént, mi Angliának minden történetíróit , régiségbuvárait, művészeit — — tíz hét óta szakadatlanul foglalkoztatja; — megtörtént, minek Anglia actuális és volt szépei, szívszakadva néztek elébe : a nagy „udvari comédia“ a királyi, Buckinghamról nevezett palotában. — A comédiának, hogy egyébnek ne nevezzem, czime : „Ilik Károly és a Restauratio !“ — Szerepelt a királyné, Prince Albert, fejedelmi vendégeik, a miniszterek, idegen hatalmasságok képviselői, Angliának minden herczege, marquista, grófja ------- és a nagy orosz marshal — Duke of Wellington. — Olvasóim nem fognak érteni; bevezetésül s felvilágosításul álljon itt néhány szó. Albionban épen oly régi, mint üdvös szokás évenkint, nagyszerű udvari tánczot rendezni — a régi jó idők emlékéül; a díszítmények, az öltönyök, a társalgási modor — — minden, minden a lefolyt századok valamelyikéből szemeltetik ki. A választás, a programoi, királyi fenségeiknek régi időtől fogva, sérthetlen joga; az angol nemzet tisztelettel hajol meg e fejedelmi jog előtt, az angol nemzet tömegesen elismeri, hogy a középkori bálok rendezése a királynét illeti, mint legdicsőbb emlékét a régi jó időknek. — A királyné titkos ülést tartott a középkor legradikálabb tagjaival, s miután Európa nagyszerű átalakulás küszöaz irodalomtörténet írói előtt sok még csak neve szerint sem ismertetik. Kiterjed ez az akkori magyar költői literatura egész birodalmára, az epikára , a dramatikára s a világi lyrikára teljesen, a vallásos költészetre válogatással. A második osztályban a XVII. század költői foglaltatnak. A harmadik osztályt a régi magyar krónikák teszik, névszerint Székely Istváné [1559], Heltai Gáspáré [1575], Pető Gergelyé [1660] minden folytatásaival [Kálnoki Sámuel, Spangár András, Kovács János 1742-ig] és Lisznyai Pálé [1692]. Ezek által különösen a história nemzeti felfogásának ismerete gyarapul, egyik érdekes a jelensége a nemzeti életnek. A hazai történetírás tekintetében, mint nagyobb részt használatlan kútfők, még sokkal fontosabb a negyedik osztály : a magyar Emlékírók Gyűjteménye, mely Bornemisza Tamástól Cserei Mihályig, tehát 1540-től 1712-ig terjed, s többnyire kiadatlan korirókból áll. Az ötödik osztályt teszik a Régibb magyar Bölcsészek. Itt a tiszta tudományos irányt nemzeti irodalmunk egyik fő dísze, Apácai Csere János [1653], a gyakorlatit Pataki Fűsűs János [1626] képviselik , s kiegészítik azt Csombor, Prágai, Molnár Albert, Laskai, Ceglédi, ifj. gr. Teleki Mihály stbnek részint eredeti, részint fordított írásaikból összeállított jellemzetes szemelvények. A hatodik osztályban gróf Eszterházy Miklós nádor Munkái foglaltatnak, ki kiadatlan theologiai, úgy politikai írásai által magát kitűnő tudósnak és státusférfiúnak bizonyította. Mind két osztálya Írásainak új világot vet a XVII. század első felének mind műveltségi, mind polgári történeteire. Ezek a Nemzeti Könyvtárnak most megindult ötödik folyamában közöltéinek. A hatodik osztályt Pázmány Péter válogatott munkái tennék, ki nemcsak nyelvünk történetében alkotott időszakot, hanem az újabb magyar prosának is atyja, tudományos és szónoki lángelme, a XVII. század irodalmának Zrínyivel együtt fő dísze. Kiegészíti ezt a XVI. és XVII. század mind a négy felekezetbeli jelesb egyh. szónokaikból adandó válogatott példatár. Berekeszti ez időközt a hetedik osztály : a régibb magyar nyelvészek , Erdősitől Tsétsiig [1539— 1708-ig]. E gyűjtemény a magyar nyelv, nyelvtan és írásmód történetének egyik mulhatlan forrástárát képezi, s a nyelvvizsgálónak is kész, igen becses anyagot nyújt. A nyolczadik osztály a XVIII. századot nyitja meg Faludi Ferencz minden munkáival, melyek szinte a sajtó alatt levő ötödik folyamban foglaltatnak. A kilenczedik osztályt Besenyei György minden munkái teszik. Faludi, a magyar renaissance előhírnöke, Besenyei annak főhőse, philosophus, történetész, költő , ki a magyar irodalmi látkört új tartományokra terjesztette ki, azt új eszmékkel népesítette, új formákkal ékesítette. Őt mint középpontot sugarakként veszik körül társai, kik Besenyei Köre czím alatt összeállitvák. Itt gróf Teleki Ádám, b. Orczy Lőrincz, Barcsai Ábrahám, Báróczy Sándor, Ányos Pál, Péczeli József, id. Szilágyi Sámuel, b. Naláczi József, Sándor István, b. Orczy József, gr. Fekete János, Háry Péter, Gőböl Gáspár, Takács József, Aranka György stb., válogatott munkáik által képviseltetnek. A tizedik osztályt a Classica Iskola költői teszik, mely gyűjtemény egyik kötetében Kalmár József, Molnár János, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rajnis József, Vályi-Nagy Ferencz stb., részint csak kivonatokban, vezettetnék föl : a második Virág Benedek Minden Munkáit foglalja magában, tehát a prosaiakat is. A tizenegyedik osztályt a népi irányt az irodalomba beoltani kezdett férfiak, különösen Dugonics, Horváth Ádám és Gr. Gvadányi J. teszik, czélszerű válogatással, kikre A tizenkettedik osztályban. Az Uj Iskola Előzői következnének. Ezek egyik kötetében gróf Rádai Gedeon, Földi, Szentjóbi, Bacsányi, Dayka, Verseghy és Fazekas állanak; másikát Kármán József írásai teszik, melyek a Nemz. Könyvtár második folyamában már 1841-ban megjelentek; harmadikát Csokonai Mihály Minden Munkái melyek ugyanazon folyamban szinte kijöttek [1844—6] ; negyedikét Kisfaludy Sándor Minden Munkái, a Nemz. Könyvtár negyedik folyamában szinte a közönség kezén már. A tizenharmadik osztály. /I Régibb magyar színköltők maradványait tartalmazza válogatással , a XVII. és XVIII. századbeli drámai élet és irodalom megismertetéséül. A tizennegyedik osztályt a múlt és jelen század befolyásait egyesítő Kis János Poétái Munkái teszik, és a Nemz. Könyvtár második folyamában jöttek ki [1846—8]. A tizenötödik osztályt végre Kazinczy Ferencznek az új iskola főnökének eredeti munkái teszik, melyet a Kazinczy Köréhez tartozó költők egészítenének ki, a mennyiben az által magán tulajdonjogok nem sértetnek. E folyó század kitünőbb írói közöl a Nemzeti Könyvtár alakjában megjelentek már Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály; sajtó alá készülnek Czuczor Gergely Munkái. Zárkövét tennék a Nemzeti Könyvtárnak : A Magyar Tudósok Levelei, melyeknek gyűjteménye megbecsülhetően diplomnatáriumát képzi a magyar belső élet és irodalom történetének. • IV. íme a nagyszerű vállalat terve, mely az irodalom számos , sükeretlen földben elásva rejtező kincseit köz vagyonát visszaszerzené, s általa minden, mit magyar elme a szépnek, igaznak és jónak szellemi birodalmában századok alatt előállított, új életre és új hatásra feltámasztatnék, hogy a régi kultúravállain biztosban emelkedjünk, mint ha minden nyomon tíjra csak elölről kezdjük. Senki sem tehet mindent: az egyesek és a korok solidáris munkásság által állíthatják csak elő, mit a nemzet üdvösét, sőt nagyot, összesen előállítani bír. E folytonosság nélkül örökké kezdünk, újra meg újra, de tökélyre az irodalmat nem visszük egy ágában sem. Nem igen van nemzet, mely annyira elfeledte irodalmi múltját, mint a miénk az újabb korban. Innen az a kis kör, melyben mozgunk, innen e csinált szegénység, s az irodalom jövendője iránti csüggedt birodalom. E helytelen Irányon fordítani, feltámasztani halottaiból a lefolyt utóbbi három század irodalmát, kitűzött czélja a Nemzeti Könyvtárnak, melyet addig kívánunk folytatni, míg a hazafiúi részvét azt lehetővé teendi. Hisszük pedig, hogy ez, el nem hűlő buzgósággal fogja e valóban nemzeti vállalatot gyámolítani, egyebet várnunk annyit tenne, mint kétségbe vonni a nemzet ragaszkodását múltjához, és szebb jövendőhöz reményét. Felszólittatik tehát minden honfi, hogy e vállalat pártolói közé lépjen ! Az első aláírási cyclus, mely ezennel megnyittatik , három évre terjed; ez idő alatt három folyam jelenik meg, mindenike külön legalább nyolcz füzetből álló, melyek mindenike, mint az eddigi folyamokból látható,ugyanannyi más alakú kötet tartalmát hozza. Minden évi folyam ára 5 fr.; a belépő háromra ír alá, s az elsőre fizet elő. Az 18512-ki (sor szerint hatodik) folyam két nevezetes gyűjteményt nyit meg, t. i. a XVII. század válogatott költőit szerkesztve Toldy Ferencz, és a magyar emlékírókat szerkesztve Kazinczy Gábor által. Amott Zrinyi és Liszti minden munkáik, ebben Cserei Mihály (eddig kiadatlan) egykorú históriája közöltéinek életrajzi s történeti bevezetések és jegyzésekkel. Ezen három (talán még több) író, kiknek munkáik más közönséges alakú kiadásban legalább 150 ívet tennének, a Nemzeti Könyvtárban két kötetet alkotand, és nyolcz füzetben adatik ki, mikből hónaponkint egy füzet jelenik meg. Az első sept. 1-én. A költők kötetét gróf Zrinyi Miklós, a történetírókét Cserei Mihály arczképei fogják díszesíteni, melyek alatt e férfiak önkezü aláírásaik hasonmásai adatnak. Az aláírási lapoknak Emich Gusztáv könyvárus- és bizományosunkhoz beküldése kéretik. A vállalat pártolói sora időről időre közölteni fog. Kelt Pesten, jun. 9. 1851. Itörményi József. Kazinczy Gábor. Zsedényi Edvárd. B. Eötvös József. Toldy Ferencz. Erdélyi János. Jókai Móricz. Reguly Antal. Fáy András. B. Kemény Zsigmond. Somsich Pál. Hunfalvy Pál. Csengeti Antal. Vida Károly. Fényes Elekben áll, a nagy „Restauratio“ korát, Ilik Károlyt és fényes udvarát választá. A kabineti ülés határozata mintegy tíz hét előtt tudatott az „udvarképesekkel“, s azóta , mint már érintem, nagyban folytak az előkészületek. Angliának legtudósabb férfiai összeültek, s régi királyi oklevelekből, museumokból, kép-és fegyvertárakból------merítvén hiteles adataikat, lelkiismeretesen meghatározták Ilik Károly korának viseletét — tetőtől talpig nehogy valaki megbocsáthatlan könnyelműséggel, vagy Oliver Cromwell csizmáiban, vagy a kevésbbé fényes és paszomántos Stuartok utáni kornak ízléstelen (?) öltönyében jelenjék meg. Az ékszerkészítők Párisiból hozattak munkásokat, s fűzték, foglalták rococoalakba az aristocratiának gyöngyeit, gyémántjait; a manchesteri nagy takácsok, új szövőgépeket állítottak, az ezüst és arany szöveteknek-------s a fodrászok egész hada dolgozott tizenhatszáz óriás csepű-parókán. — Egy igénytelen fodrászt ismerek, ki 4500 ezüst forintot keresett ez alkalommal. — A nagy nap, melyhez annyi remény csatlakozott, felviradt, a „Gracious Queen“ ki ez alkalommal is, mint mindig, fejedelmileg kitett magáért, megjelent legújabban készült 200 éves parókával, utána a diplomatia s az udvarképes nemesség, Norfolk herczegen kezdve, az igénytelen apácza candidata Talbot kisasszonyig. — Hallottak önök, erdei patakot sziklák közt csörgedezni ? — Így suhogtak a drága szövetű selyem ruhák! Láttak önök, a sötétkék angol égen ragyogni csillagokat? igy tündököltek a derékszoritó, gyöngyei és kövei, mely, mint nálunk alföldön a betyárnak „szere" csaknem földig érti — Láttak önök hóval fedett fákat, ég felé meredni bozontos ágaikkal ? igy meredeztek a nagy fejér parókák, s nevetséges ellentétet képeztek sok szép fiatal arczczal! — Láttak önök gazdag magyar búzaosztagainkon madárijesztőt ? igy lépett fel a restauratio korából, mint tábornok — a nagy Napóleonnak nagy (?) megverője Wellington herczeg. — Lapjaink azóta roppant hasábokon közüiki a nagy királyi comédiának részleteit, még a tánczosokat is feljegyzik párosával; természetesen, herczegnével csak herczeg tánczolt stb. stb. — Ha a régi jó időből valamelyik magyar falusi jegyző et cantor a buckinghami tánczvigalmat látta volna, bizonyosan méltó bámultában igy kiált vala fel: Excentricorum infinitus est numerus! Páris, június 18. P. A revisióval foglalkozó bizottmány tagjai f oly most a legnagyobb zavarban vannak. Tegnap újra ülésük volt, melyben egymást kölcsönösen czáfolgatták, eredményhez azonban nem juthattak. Berryer úr újra ismétlő több ízben elmondott nézeteit, egyszersmind megerősítő azon egy idő óta elterjedt hírt, miszerint azon esetre, ha köztársasági jelölt jutna 1852- ben elnökségre, a legitimismus nagy szószólója emigrálni fog, vagy ha nem is , legalább visszahúzandja magát, ami úgy hiszem nem nagy föladat lesz, mert azon esetben, aligha vége nem lesz a rivon-utezai titkos gyülésezésnek... Corcettes és Moulin Cavaignacot és Cherrast ügyekeztek cáfolgatni, akik ezáltal újabb nyilatkozatokra érzék magukat fölhivatva, és múltkor kifejtett nézeteiket ismétlők. A hat határozott revisioellenes tag rendíthetlensége és Odilon Barrot, s Tocqueville urak múltkor tett nyilatkozataik, e pillanatban alig hagynak kilátást egy, a revisiónak kedvező szerkezeti javaslatbani megállapodásra, nem is említve a revisiónak bonapartisták és legitimisták általi különböző értelmezését. Ma a bizottmány újra ülést tartana, és talán jövő szombaton megválasztandja kebeléből a tagot, kire a szerkezetkészítés nehéz munkája vár. — Nagy zajt ütött egy a tegnapi „Siécle“ben ,,Caveaut Consules !“ czímű czikk , mely keményen támadja meg a köztársaság elnökét és mindazokat, kik hatalmának bármely útoni meghosszabbítása mellett izgatnak. A czikk annyiból érdemel főleg tekintetet, mert általános hit szerint egyenesen Cavaignac tábornoktól jó, kinek a nevezett lapjai befolyása köztudomású dolog. A tegnapelőtti ülésben végre a Carlier-féle ismeretes levélben foglalt botrányos esemény interpellatio tárgyává tétetett. A kérdéses levélben ugyanis, mely egy a rendőrfőnök által a köztársaság elnökéhez tett jelentés töredéke , az mondatik , hogy egy bizonyos L .. . képviselő Bonaparte érdekében korteskedvén egy más úriembernek bizonyos hivatalt szerzett, melynek jövedelmét vele megosztja. Az említett L ... kiléte nem maradhatott titokban, főleg, miután több képviselő, kiknek nevök L. betűvel kezdődik, a maga részéről protestált. Az interpellatio megtörténvén, Lemontlier képviselő önmaga bevallá, miképp róla van szó, egyszersmind kinyilatkoztató, hogy bíróilag igazolni kívánja magát, és ha a rágalmazó bűntetteim nem fog, fia hírlapok ellen fog föllépni. A belügyminiszter kijelente, hogy a kérdéses ügyben a bírói vizsgálat már el van rendelve, de a gyűlés több tagjai parlamenti vizsgálatot sürgettek és hosszas vita után , melyben három miniszter vett részt, csak 29 szótöbbséggel rendeltetett el az egyszerű napirend. Azonban tanácskozás közben a vádlott képviselő azt is kinyilatkoztató, hogy lemondását fogja beadni és csak ezen nyilatkozat volt képes a gyenge miniszteri többséget előidézni. Nyilatkozata folytán mindenki várta tegnap, hogy a képviselő úr beadandja lemondását, ez azonban , valószínűleg barátai tanácsára , jónak látta szavát nem tartani. Ha a bírói vizsgálat nem fogja a kívánt eredményt előidézni, azon esetre a kormány keményebben fog megtámadtatni. A május 31-ei törvény eltörlésére a République és National újra megnyitók a kérvényezést, míg a Presse a középponti bizottmány minapi nyilatkozványára támaszkodva, azzal rég fölhagyott. Ennélfogva nem csodálhatni, ha az eredmény nem oly nagyszerű, mint a minő lenni fogna , ha az összes democratia e részben egyetértőleg föllépne. A nép valóban nem sokat gondol a május 31-ei törvénynyel, és az ellene való kérvényezést fölöslegesnek tartja, mert akár van az a törvény , akár nincs , arról meg van győződve, hogy 1852-ben szavazni fog. 1. Pataj , jun. 10. Pataj városa szomorít Pünköst másodnapjára jutott; mert, délelőtti tizenegy óra tájban, épen, mialatt a lakosok nagy része a templomokban buzgólkodnék , a tűzi lárma őket szétriasztá. Egy gyermektelen jómódú polgárnak ebédkészitéssel foglalkozó neje, gyomorbajt érző férjének czakron lobogtatott pálinkát hirtelenkedve s vigyázatlanul kevergető, és a lány, anélkül hogy észrevette volna, — a fején levő kendőbe csapott, és a nő ezt nem előbb, mint a kamrában, hovasietve valamiért kifordult, vette észre. Ott a fejkendőről lerázott szikrákat ő ugyan véleménye szerint eltaposta, de — amint a következmény mutató, — azok teljesen elnem fojtatván, gyűanyagot találtak, s a láng a kamra végén, hol a vészes működés történt, kiütvén magát, az erős szél fuvallatától élesztett tűz, egy rövid éra lefolyta alatt, tizenkét lakházat, és több gazdasági melléképületet elhamvasztott. Néhány bátrabb lakosnak, a mindenütt dicséretesen szorgalmazó, lelkesítő elöljárók felügyelése alatt, sikerült a pusztító elemnek gátat vetni, mely ezen teljes erőfeszítéssel, védelem nélkül, kivált, ha a szél vonulása is a tér és közel pusztatemető felé nem veszi irányát, a szomszéd számos aklakat vagy szálláskerteket is mind porrá égetendette. Dicséretes és köszönettel említendő a szomszéd Harta helység német lakosainak szives részvéte, kik egy óranegyed alatt túszáltó eszközeikkel és számos kocsikkal, tajtékzó lovaikon megjelentek, és kivált, a közel csekély kutakból hamar kifogyott víz távolabbróli gyors oda szállítása által, nagy köszönetet érdemlő segítséggel voltak. HIVATALOS. Hirdetmény. A Pest és Győr közt járó gőzösökkel folyó június hó 21-kétől kezdve a helybeli cs. k. postahivatalnál délután 52 óráig, a budai cs. k. postahivatalnál pedig délután 5 óráig feladott Győrbe szőlő levelek fognak szálittatni és amott másnap reggel a gőzös megérkezte után kiszolgáltatni. Szintúgy folyó hó 22—kétől fogva a Győrött reggel 94 óráig , és Kontáromban reggel 10% óráig feladott és Pest-Budára szóló levelek gőzössel szállitatni és itten ugyan aznap estre 7 órakor a helybeli,és a budai postahivatalnál kiszolgáltatni fognak. Ennél fogva a jelen rendes postajáratok fentartása mellett Pest és Győr között naponta két, Komáromból Pestre pedig naponként három levélszállitás nyujtatik. Pest junius 19-én 1851. cs. kir. posta igazgatóságtól Figyelmeztetés. Bizton reméljük, hogy a középtanodai igazgatóságok valamint örömmel vették azon felsőbb helyről hozzájok érkezett legkegyesebb engedélyt, mely szerint a tanpénzeket a szükséges taneszközöknek megszerzésére fordíthatják , miáltal azon gátak legnagyobbika , mely eddig a sükeres tanításnak útjában volt, elgördíttetik; úgy szinte reméljük, hogy az említett czélra általunk leendő ajánlatot is szívesen fogadandják. Több ízben volt már t. i. a hírlapokban Mihálka Antal volt ipartanodai tanár úrnak ásványtáráról szó, és az a t. ez. és tudományos közönségnek pártolásába ajánlva; de most a fölőbb említett engedély folytán kötelességünknek ismerjük azt a t. ez. tanodai igazgatóknak figyelmébe és pártolásába újólag ajánlani, miután ez által egy hasznos és korszerű hazai vállalat gyámolíttatik. Tesszük ezt annál örömesebb, minthogy meg vagyunk győződve, hogy a hazai tanintézetek kevesebb költséggel szerezhetik meg maguknak a tanításnál oly szükséges és nélkülözhetlen ásványgyűjteményt, mintha azt bárhonnan hozatnák meg maguknak külföldről, mert ő az ásvány- és sziklafal-gyűjteményhez a legszükségesebb jegeczmintákat (Krystall-Modelle) is hozzá adja. Bővebben lehet e felől vele értekezni vagy bérmentes levelek által, vagy bizományilag. A közeljevő szünnapokban azon illető tanároknak, kik Pestet meglátogatandják , az ásványok megismertetésében practikus kalauzul is ajánlja magát. Lakik Sz. Jakab napig alduna sor Schröderházban 67-ik sz. alatt, azután pedig Molnár-utczában Jerneyház 1-ső emeletben.