Pesti Napló, 1851. augusztus (2. évfolyam, 420-443. szám)

1851-08-13 / 430. szám

egyesülve akar készen lenni az 1852-ki krízisre. Az Ind. beige szemleirója is aug. 7-kén így kezdi: „Míg a baloldal minden árnyalata feledni látszik a megosztó egyenetlenkedéseket, hogy közös egyetértésre juthassa­nak , az 1852-ki legnagyobb krízis pillanatában, a mérsékleti párt különböző árnyalatai között kötött szö­vetség föloszlik , megtörik , s különböző osztályozások jönek létre.“ ■ ! A legitimisták és orleanisták csakugyan hátat fordí­tottak egymásnak. A legitimisták Bonaparte mellett maradnak-e, vagy talán ők is jelölnek ki valakit ? ép olyan bizonytalan, mint a baloldal jelöltje, melynek véleménye Cavaignac vagy Carnesban központosíttat­­hatik. A legitimisták különben , pillanatra megegyeztek abban , hogy az egész és törvényes revistót sürgetik , s az alkotmány 15-ik czikkelyét fentartandják. Ezen megállapodás meddig tart­­ a legitimisták szeszélyes po­­litikája után , gyanítni lehet. London­ból, aug. 7-kéről vannak tudósításaink. A Times visszapillantván az 1851-ikei parliament mű­ködésére , azt látja , hogy az angol egyház, és állam veszélyben van, a katholikus izgatás következtében (?!). A parliament elnapolásának szertartási rendje aug. 7-én a királynő által kiadatott. Az elnapolásnak más­nap kellett vala megtörténni. A külföldi biztosokat is meghitták a parliament elnapolásának ünnepélyére. Rómá­ból a Corr. Mercantilét azon rendszabályok­ról tudósítják , melyeket a francziák pápa ő Szentsége védelmére czélba vettek. Ők tudniillik a Vatikán fegy­vertárát, melyben mintegy 70,000 darab fegyver van, őrizet alá veszik. Hogy ez már megtörtént volna, nem írják. Pápa ő Szentsége eziránti­­ panaszára , Gémeau tábornok egyszerűen azt felelte, hogy ezt ő is sajnálja, de engedelmeskednie kell kormánya, és a hadügymi­niszter parancsának, melyek darab idő óta nem javasló, hanem meghatározott kivánati modorban érkeznek hozzája. Ugyan­onnan írj­ák az Univers-nek , hogy Altieri tábornok Veronába menend , osztrák császár ő Felsége üdvözlésére. Francziaország. (!) Páris, aug. 7. — A nemzetgyűlés mai ülésé­ben jelentéktelen helyérdekű­ tárgyak tűzettek napi-­­rendre, melyeknek elhatározása az elnapolás előtt sürgetésnek nyilváníttatott. Miután egypár érdekte­len törvényjavaslaton átmentek, s a tot megyei vá­lasztást megerősítették, a hadügyminiszter, a római megszállás tovább folytatására 10 millió ft. kölcsönt kérvén, ezen törvényjavaslat élénkebb vitára szol­gáltatott alkalmat. Az előterjesztő, Groudig tábor­nok , következőleg fejezte ki m­agát: ,,Az Olaszországba menet, Roma ostroma és meg­szállása, de­végzett tények. Katholikus érdekek és a katholikus keresztyénség kormányának szempontjá­ból szükséges vala, hogy a pápa Rómába vissza­helyeztessék, Francziaország vitte véghez. Franczia­­országnak, százados politikájának és szükségének szempontjából, hogy befolyását föntartsa , s a többi nemzeteknek emlékezetébe hozza, miszerint, daczára a megingató nyugtalanságoknak , ereje , hatalma és cselekvési szabadsága még fönáll, úgy, hogy szük­ség esetében jelentékeny haderőt küldhet külföldre, nem lehetett elhagyni, hogy meg ne szállja Itália középpontját, s addig Rómában ne maradjon, míg Romagnában valami más hatalom vagyon.“ Arago Manó, a hegypárt nevében, mindjárt óvást jelentett a római hadjárat ellen, s fölvilágosítá ennek körülményeit. Véleménye szerint, a franczia befolyás Rómában annyi, mint semmi. Ausztria és Nápoly uralkodik egyedül; a jeles hazafiaknak a pápai tör­vényszék általi üldözése , a pápának a gandolfoi kas­télyba utazása és az ismeretes diplomatiai okirat, me­lyet lord Palmerston ugyan tagad , de a­mely, tar­talma szerint, igaz , mindezek bizonyítják azt. Hogy az osztrákok Romát el ne foglalják, mi is akarjuk, s ennyiben megegyezünk seregeinknek Romában lé­terében , de másfelől azt is akarjuk,­­ hogy a római nép otthon szabad legyen , mint mi itthon, s hogy semmi olyan kormány ne erőszakoltassék reá, mit nem akar magának. Baroche, külügyminiszter, így felelt: a legalkal­masabb eszköz az osztrákokat és nápolyiakat Roma megszállásában megakadályozni, mit az előbbi szó­nok is kívánt, ha a kormánytól kért összeg megada­tik. Mi Francziaországnak Rómábani befolyását il­leti, ez kétségtelen és jelentékeny. A pápa a gan­dolfoi utazást nem titkosan vitte véghez; Gémeau tábornok felőle értesittetvén, tőle kértek kíséretet. Midőn erre Arago a minisztert félbeszakasztá, hogy értésére adja, miszerint Gémeau tábornok a gandol­foi utazás czélját, a nápolyi király és egy osztrák tábornokkal­ összejövetel czélját nem tudta, Baroche csak azt felelte, hogy Gémeau is jelen volt, s ezzel Arago állítását mintegy erősítni látszott. Szónok a diplomatiai jegyzékiratok lételét mind alakja­ mind tartalmára nézve, tagadja. Sem szóval, sem írásban nem érkeztek a franczia kormányhoz olyan közlemé­nyek, és szónok csak ismételheti, mi egy szomszéd szószékről mondatott. *) Szónok kétségbe vonja, hogy a pápai hatóság részéről valami üldözés, va­lami törvényellenes eljárás követtetett volna el. Be­folyásunk fentartja a törvényes rendet, valamint a Szent Atya erkölcsi és jogszerű tekintélyét. A miniszter után, Faczó Gyula lépett föl, s az előtte szólónak azon nyilatkozatát, miszerint az osz­trákok és nápolyiak Rómát elfoglalnák , ha a fran­­cziák odahagynák, annak bizonyítására használó, hogy e szerint a római hadjárat még­sem vezetett czélra, mert a római nép, kormányát, szemmel lát­­h­atólag gyűlöli. Oudinot tábornok , mint azelőtt, úgy most is azt állítá, hogy a franczia hadsereg Rómában csak az idegen, és féktelen kormányt buktatta meg, és a pápa visszahelyezésével az igazi rómaiak kívánatá­nak felelt meg. (Nevetés a baloldalon). Oudinot hoz­záteszi, hogy igaz , miszerint bizonyos külföldi ha­talmak szeretnék a francziáknak Rómából leendő el­távozását látni ; ezen kívánságuk azonban csak úgy hiúsulhat meg, ha a kívánt összeg, lehetőleg egy­hangúlag , megszavaztatik. A megszavazás mégis történt: a kívánt kölcsön 427 szavazattal, 181 ellen, megadatván. A tegnap tartott katonai nagy gyakorlaton több százezer néző volt jelen. A munkások elhagyták műhelyeiket, hogy ezen ritka látmányban részesül­hessenek. A kis háborúban részt vett hadsereg száma 50.000. 500 álgyúlövés történt, s néhány millió puskatöltés fogyott el. A bonapartista és köztársasági zubbonyosok itt-ott fölváltva kiáltották a vive la Ré­­publique , vagy vive Napoléon-t. A vive l'empereurs igen gyéren hallatszott. Az elnök kísérete huszárok és egy század köztár­sasági lovas őrségből állott; kisérték a hadügymi­niszter, Oudinot tábornagy , Dulac, Magnan , Per­­rot tábornokok; a török követ vörös fezzel; külön­böző rangú tisztek, s mintegy húsz különböző nem­­zetbeli tiszt, kiknek változatos öltözeteik kandiság tárgyai valának. A lord-Mayor is jelen volt a számára kijelölt helyen. A csend nem zavartatott meg. A városháznál tartott tánczvrgalomban mintegy 6000 személy volt jelen. A Drouot-utcza és Boulevards szegletét képező ház falán következő czimirat olvasható: Table d’hbre, tenue par Mme. Ripert, soeur de Monsieur Thiers, ancien president du conseil des ministres. „Ripert asszony, Thiers, volt miniszterelnök úr nővérének közebédlője.“ Nagybritannia, London, aug. 7. Az alsóház tegnapelőtt reggeli ülésében a szabadalmi törvény javítása fölött bizott­­mányilag tanácskozott. A püspöki javak kezelésére vonatkozó bili elővétele holnapra határoztatott. A grófsági törvényszékek bírói illetőségének szélesíté­sét tárgyazó bili harmadizben olvastatott. Az alsóház szinte e napi esteli ülésében Young egy kérvényt mutatott be, mely igen sok chartista által volt aláírva, s melyben ezek a fölött panasz­kodnak, hogy egyáltalán fogva nincsenek képviselve, hogy állásuk nyomorult azon intézkedéseknél fogva, melyek kívül esnek őrködtetések körén , de panasz­kodnak különösen a miatt, hogy munkájuk nincs a napibérek leszállítására alakult összeesküvés miatt, melyet hamisan szabadkereskedésnek neveznek. Ké­rik a chartisták öt kivonati pontjának elfogadását. A kérvény bemutatója megjegyzi, hogy ámbár a chartisták védvámosokká lettek, de ő, mint véd­­vámpártoló nagyon fél, hogy soha sem fog chartis­tává lenni. Hobbhouse egy kérvényt mutatott be Lincolnból, az aláírók békés szellemben kifejtik azon kérelme­­ket, hogy alkudozások kezhessenek Európának le­fegyverzése végett. Urquhart kérdést intéz Palmerstonhoz,várjon haj­­landó-e azon levelezést előterjeszteni, mely Anglia s a porta közt történt, a török birodalom belső kor­­mánzására vonatkozólag adott tanácsra nézve ? Palmerston tagadólag válaszolt. A barátságos kor­mányok között létrejött hasonló tartalmú bizodalmas közlések azon alapfeltételen nyugosznak, hogy nyil­vánosság elé hozatni nem fognak, és ezért a kívánt előterjesztés nem közölhető. London, aug. 7. — A felsőház két nap óta sem­­mit sem tesz, mi közlésre méltó volna. Az alsóházban, mely reggeli ülését új épületében tartó, Young, a londoni kikötő ácsai által írt kérvényt nyújtott be, a munkahiányról panaszkodnak. Van­nak 1800, de csak fele résznek van dolga, s 64 mű­hely között csak 16-ban dolgoznak, minek termé­szetesen oka a szabadkereskedés.­­ Libthorp ezre­des, tegnap harmadszor interpellált a kristály palotai „istentelen, s rettentő ünnepsértés ellen,“ mert még vasárnap is bocsájtottak embereket a kiállításba, kik ott bizonyos tárgyakat daguerreotypoztak. Ke­serűen panaszkodott Russell lord és Labouchere, nem kielégítő feleleteiről, s azon fenyegetéssel végző beszédét, miszerint ma illő lármát fog ütni. Az egyházjavak kezelése iránti bili harmadszor olvastatott, s a szabadalmi törvények javítása iránti bili, melynek bevégzése felől félig már kétségbe­estek, a bizottmányi tárgyaláson keresztülment, s í igy megért a harmadik olvasásra, mely után, mint egy a felsőházból ki­folyó rendszabály, egyedül a királyi szentesítést várandja. Igen sok angol felta­láló, kik műveiket szabadalom nélkül nem akarták a műkiállításba adni, mert az eddigi törvények igen nehezítik, s drágíták a szabadalomnyerést, fájda­lommal néznek ezen eredmény elé. Mióta a világ áll, most először tetetett közzé a brit minisztertanács tárgyalási jegyzőkönyve. A „Morning-Chronicle” azon szeretetreméltó indiscre­­tiót követé el, hogy a tegnapi „Cabinet-Council“-t, melyben a királynénak az ülések berekesztésére vo­natkozó beszéde tárgyaltatott, gyorsírói tökélylyel, de természetesen diplomatikai hűség nélkül közté. A whigpárt mindenható tagjai egymás tetteit dicsérge­­tik benne , Cicero római auguraihoz méltólag, s hiába erőködnek egymást ki nem nevetni. Fájdalom, lehetlen az életes párbeszédeket előadni, mert az angol nyelvjáték szóbősége, és a londoni helyérdekű­ szójátékok, kimerítő magyarázatokat igényelnének, de egyet közleni mégis fogunk. Grey Károly gyar­matügyi miniszter Ilab­erk M. P. titkára bölcseségét s taktikáját dicséri, s kiemeli azon mesterséget, melylyel a házat a legveszélyesb pillanatokban el­oszlatni tudja. „Ő­­ a colonialtitkár, capitalis egy fiú; s bár ha én a felsőházban ülök rá , általa mindent megtudok, mi alól történik. S hogy megmutassam önöknek, mily híven s méltón szolgál engem ezen derék férfiú, egy levélkéjét olvasom föl: ,,,,Miniszteri padról, vj 8 órakor. ,,,,Mylord— Anstey szól épen, s mennyire szavait érthetem, indítványozza, miszerint Van­ Diemenbe a gyarmatosok akarata nélkül ne küldessenek több el­ítéltek. A szemtelen,­ mintha lordságod nem a leg­jobban tudná, mi jó a gyarmatosokra nézve ! De mi­után felelnem kell neki — hacsak le nem szavazzuk, piqueureink Hayter és Hill Mark erősen dolgoznak — kérem lordságodat, küldje meg nekem rögtön egy szelet papírra írva: hol fekszik Van­ Diemen országa, s hogy feketék vagy fejérek lakják-e? És ha es­ttek nem esik terhére, írja meg, miszerint egy-e az új déli Walessel, s hogy az utóbbi colonia Ausztráliának északi részében, vagy hol fekszik ? Tettem róla jegy­zeteket, de szerencsétlenségemre elvesztem a papi­rost, melyre irtam­, s a ház könyvtárának földképét nem akarom megtekinteni, mert diszaeli ép ott van. Szinte kérek egy kis utasítást a felől, mit feleljek, maradván N­. B. államtitkár a gyarmatügyekben.“ ; Lord Grey-nek, helyben. „„Utóirat. Épen most súgja fülembe egy sergeant, hogy Van­ Diemen Nyugat-Indiában Borneo mellett van. Ez talán való. De kérem, írja meg nekem , ke­resztyének-e , vagy pogányok a lakosok? Én úgy hiszem, pogányok, mert az Exeter-Hall emberei mellettök buzognak. Engedőlmet kérek, ha hábor­gatom.““ Ezekre Ru­sselller­ feleli: „A levelke írójának, dicséretére válik, mutatja, hogy tudnivágyó. Meg kell vallanunk, miszerint minden alárendeltjeink nem fénylenek ugyan“ stb. stb.­­ — A hering-halászat ez évben igen nyereséges volt. Wick kerületben az utolsó két hétben 10,000 font sterlinget vettek be a hering-halászok. A meleg és száraz idők bekövetkezése óta a min­denünnen jövő aratási hírek kedvezők. Az eső által igen megrongált búzaföldek felüdültek, s az Izland­­ból jött újabb tudósítások mind megegyeznek abban, hogy a burgonyabetegség, ha nem enyészett is el egészben, legalább gyengébb, s így bő és egésséges burgonyatermést remélhetni. Port-Philippe-ből (Ausztrália) jött levelek igen szomorító leírását hozzák az ottani állapotoknak, melyeket a folytonos szárazság, s ennek következ­tében a búzaföldek égése idézett elő. Port-Philipp körül hat hétig égtek a búzaföldek. Száz még száz juh és ökör veszett el , s a telepedők vizekben vagy gödrökben kényzettek menedéket keresni. Sokan kol­­dusbotra jutottak, mihez még az élelemszerek nap­ról naprai drágulása is szövetkezik, így a liszt 10 ft. sterlingről 17 ftra emelkedett tonnánként. Ily mértékben növekszik a többi élelmi­szerek ára is. A kiállítást meglátogatók száma tegnap: 59,139 volt. Bevétel: 2855 ft sterl. 4 schil. A Times visszatekintvén az 1851-ik évi parlia­menti ülésszakra, mély és aggodalmas gondolatokba látszik merülni; kijelenti, hogy az államegyház, sőt maga az állam veszélyben forog. Ezen veszély a katholikus propagandának Angliában naponkint növekedő vakmerőségében és növekedő hatalmában fekszik. Jelesül a Tablet egy czikke­­t szeget a citylap fejébe. A Tablet közli a Catholic­ Defence Association programmját, melyben mondatik egye­bek között : „Nem­ elég az egyházi szimbil­ és a jezsuiták ellen hozott büntetőtörvény visszavételére törekedni, hanem a társulatnak mindenek előtt a régenségi törvény (Victoria 3 és 4 c. 52) eltörlésére kell izgatni, mely törvény szerint azon esetben, ha a királynő a koronaőrökös 18-ik évének betöltése előtt halna­ meg, a régensnek protestánsnak kell lenni, és mely szerint Albert herczeg kénytelen az angol­­egyház-felsőségi esküt letenni, vagy a régensséget koczkáztatni, s tiltva van, hogy a katholika vallásra áttérhessen, vagy kath. herczegnővel keljen egybe; s végre izgatni kell a koronázási eskü s a trón-­ öröklési törvény ellen, mely a korona birtokát pro­testánsra szorítja, s az igaz keresztyénségre való térést a korona elvesztésével bünteti. Az osztrák bizottmány részéről azon nevezetes javaslat tétetett, hogy a kiállításra küldött ásvány­mutatványok kölcsönösen kicseréltessenek. Ezen javaslatot a brit múzeumok és kiállítók bizonyára készséggel fogadandják. Ezáltal mindenik fél birto­kába jön a reá nézve érdekes ásvány-mutatványok­nak. Angliára nézve kívánatos, hogy az ausztriai birodalom különböző részeiben található és eteket ezen csere útján bővebben megismerje, s Ausztriára nézve szinte kellemes leend, ha angol kőszénből, és a brit bányászat egyéb termékeiből mutatványokat nyerene. A beküldők pedig aligha tesznek ezen ja­­vallatt foganatosítása ellen észrevételt , miután a beküldött mutatványok alig érik meg azon költséget, melybe visszaszállításuk kerülne. A külföldi biztosok különösen meghivattak a par­­l­amenti ülésszak berekesztésének ünnepélyére. Néhány nap óta egy osztráknak, a bécsi gyufa­gyártó Pollacknak igen érdekes találmánya van kiál­lítva. Wet-indicatornak (nedvesség mutató) nevez­tetik, és egy erős kötélből áll, melylyel ládák, kötegek, hordók körülköttetvén rögtönös színváltozás által mutatja, vájjon a küldemény szárazon érkezett-e meg? Legcsekélyebb nedvesség, mely kívül észre nem ve­hető, a fehér kötelet kékké változtatja. Ezen eszköz kiállítása csekélységbe kerül. A feltaláló, szabadal­mat váltott Angliára, Francziaországra, Németor­szágra s Amerikára, Németország, Frankfurt, aug. 6. Végre a porosz meghatalma­zottak aláírták azon szövetséggyűlésnek nyitva ha­gyott jegyzőkönyvét, melyben a flottának fentartására 1851-ben szükséges költségek meghatároztattak. A porosz meghatalmazott, teljesité az aláírást a nél­kül, hogy erre nézve egyenes utasítást kapott volna; azonban úgy látta, hogy a határozat aláírása nélkül is végrehajtatnék. Ezen határozat szerint 532.000 forint utalványoztad!», a német flotta költségeinek 1851. év második felébeni fedezésére; e mellett azonban nyilváníttatik, hogy ezen utalványozás csu­pán előlegezésül tekintendő, s belőle a flotta jöven­dőjére nézve következést vonni nem lehet. Azon esetben, ha a flottának megtartása ezen év vége előtt fölöslegessé válnék, a befizetett összeg az illető kormányok részére a befizetés aránya szerint vissza­esik. Berlin, aug 7. A német lapok ismét egy fejedelmi összejövetel hírével foglalkoznak. Azt mondják kü­lönösen, hogy az orosz czár, az osztrák császár és a porosz király találkozni fog. E hír alaptalan már csak azért is, mert a czár racskovai nagy útja által min­den összejöveteltől el van tartóztatva. A porosz király és osztrák császár közötti összejövetelről sincs szó, az ugyan meglehet, hogy véletlenül találkozandnak, midőn a porosz király Ischlbe megy nejéért, de e találkozásnak politikai jelleme nem leend. . Az osztrák kormány Párisban a franczia kormány­nak egy jegyzékiratot kézbesíttetett, melyben azon szövetségi határozatra vonatkozólag, mely Ausztria összes belépése ellen intézett tiltakozást visszautasítá , kinyilatkoztatja, hogy az összes belépés kivonata mellett marad, és e czélnak elérésére mind eszközt felhasználand. Berlin , aug. 7. — A párisi és bécsi államnyom­dák mintájára itt is fog egy ily nyomda létesíttetni; Weddingre bízatván annak létrehozása. Jelen pilla­natban az épülettel foglalkoznak, a nyomdához szük­séges anyagok, gépek stb, az iparegyesület által készíttetvén. Mily viszonyban fog ezen nyomdával a Deckenféle titkos főudvari nyomda állani? még nem tudatik. — A hohenzollerni két herczeg nem leend jelen a hechingeni hódolaton. Niebuhr kormányta­nácsos, s a király kabineti titkára már elindult Slohenzollernbe a szükséges ünnepély elrendezése végett. A „K. H. Z.“ lap szerint a király felelete, melyet a königsbergi polgármester beszédére a szobor lelep­lezéskor mondott, következő : „Örülök e hálaemlék­nek , melyet elhunyt, s elfelejthetlen Atyámnak állítanak önök. Fájós kedélylyel jöttem ez ünnep megölésére. Azon szeretetet, melyet az elhunyt felejt­­hetlen király iránt mutatnak, ruházzák át reám, fiá­ra, s utódára. Örülök ezen ünnepélyes elfogadáson, mert életemben sok bánatom volt, és Königsberg eddig keveset tett annak szeliditésére. Sokat kell önöknek jóvátenni. Uraim ! barátságos tanácsot adok önöknek : tegyék meg azt, s újra jó barátok leszünk. E reményben megyek be önök városába !“ Mainz, aug. 4. — A frankfurti „tudományos in­tézet“ (dr. Löwenthalé) régebben az itteni törvény­szék előtt panaszt emelt Scholz ellen , ki birtokosa egy itteni képgyárnak, az említett intézet által kia­dott „Strunwelpeter“ utánnyomása iránt. A kereset néhány nap előtt a haditörvényszék által tárgyaltat­ván , a bepanaszolt azon okból, mert a képecskék aláírásai nem németül, hanem idegen nyelven vol­tak , s a képek mellék-dolognak tekintetvén, fölmen­tetett. A panaszló az ítéletet fölebbvitte. Igen feszül­ten váratik a tudományos világot érdeklő ezen do­lognak kimenetele. Holsteinből, aug. 1. A szövetségi két biztos felha­talmazása nem hoszabbittatott meg, de nem is rövidit­­tetett és midőn a felhatalmazás hosszabbítására a kisebb államok hajlandóknak nem mutatkoztak, ily beleegyezést a nagy hatalmak megszűntek sürgetni. Elhatározták, hogy a szövetség nevében kölcsönös egyesség útján működendnek, és a megtörtént kie­gyezés felől a szövetség­gyűlést tudósítandják. A szövetségi biztosok viszalépése bizonyos , mű­ködésük a szövetségi tartományok békéjének tökéle­tes helyreállása után fölöslegessé vált , hanem ezen visszalépés hivatalosan csak akkor fog kijelentetni, ha a Dániávali viszonyok akként lesznek rendezve, hogy az újon kinevezendő bizottság utasításának az osztrák porosz politika bevégzett tényei alapul szol­­gálhatandnak. Kasszel, aug. 6. — A főhadbiróság részéről most először erősíttetett meg egy hadi törvényszéki ítélet. Ez Boch, gelnhauseni kormányi tisztviselőt illeti, ki a septemberi rendeletek meg nem tartása miatt, hat heti fogságra ítéltetett, úgy látszik, a főhadbíróság ezután több rendbeli ítéletet fog kihirdetni. A had­bíróság már is két tiszt fölött m­onda ki ítéletét. Feetz alezredes, mint hírlik, az első bíróság által fölmentetett, d Orville ezredes azonban, ki a martiusi *) Ansley interpellatiója s Palmerston felelete az angol alsóházban aug. 4-én. Szer­t.

Next