Pesti Napló, 1851. augusztus (2. évfolyam, 420-443. szám)

1851-08-13 / 430. szám

egyesülve akar készen lenni az 1852-ki krízisre. Az Ind. beige szemleirója is aug. 7-kén így kezdi: „Míg a baloldal minden árnyalata feledni látszik a megosztó egyenetlenkedéseket, hogy közös egyetértésre juthassanak , az 1852-ki legnagyobb krízis pillanatában, a mérsékleti párt különböző árnyalatai között kötött szövetség föloszlik , megtörik , s különböző osztályozások jönek létre.“ ■ ! A legitimisták és orleanisták csakugyan hátat fordítottak egymásnak. A legitimisták Bonaparte mellett maradnak-e, vagy talán ők is jelölnek ki valakit ? ép olyan bizonytalan, mint a baloldal jelöltje, melynek véleménye Cavaignac vagy Carnesban központosíttathatik. A legitimisták különben , pillanatra megegyeztek abban , hogy az egész és törvényes revistót sürgetik , s az alkotmány 15-ik czikkelyét fentartandják. Ezen megállapodás meddig tart a legitimisták szeszélyes politikája után , gyanítni lehet. Londonból, aug. 7-kéről vannak tudósításaink. A Times visszapillantván az 1851-ikei parliament működésére , azt látja , hogy az angol egyház, és állam veszélyben van, a katholikus izgatás következtében (?!). A parliament elnapolásának szertartási rendje aug. 7-én a királynő által kiadatott. Az elnapolásnak másnap kellett vala megtörténni. A külföldi biztosokat is meghitták a parliament elnapolásának ünnepélyére. Rómából a Corr. Mercantilét azon rendszabályokról tudósítják , melyeket a francziák pápa ő Szentsége védelmére czélba vettek. Ők tudniillik a Vatikán fegyvertárát, melyben mintegy 70,000 darab fegyver van, őrizet alá veszik. Hogy ez már megtörtént volna, nem írják. Pápa ő Szentsége eziránti panaszára , Gémeau tábornok egyszerűen azt felelte, hogy ezt ő is sajnálja, de engedelmeskednie kell kormánya, és a hadügyminiszter parancsának, melyek darab idő óta nem javasló, hanem meghatározott kivánati modorban érkeznek hozzája. Ugyanonnan írják az Univers-nek , hogy Altieri tábornok Veronába menend , osztrák császár ő Felsége üdvözlésére. Francziaország. (!) Páris, aug. 7. — A nemzetgyűlés mai ülésében jelentéktelen helyérdekű tárgyak tűzettek napi-rendre, melyeknek elhatározása az elnapolás előtt sürgetésnek nyilváníttatott. Miután egypár érdektelen törvényjavaslaton átmentek, s a tot megyei választást megerősítették, a hadügyminiszter, a római megszállás tovább folytatására 10 millió ft. kölcsönt kérvén, ezen törvényjavaslat élénkebb vitára szolgáltatott alkalmat. Az előterjesztő, Groudig tábornok , következőleg fejezte ki magát: ,,Az Olaszországba menet, Roma ostroma és megszállása, devégzett tények. Katholikus érdekek és a katholikus keresztyénség kormányának szempontjából szükséges vala, hogy a pápa Rómába visszahelyeztessék, Francziaország vitte véghez. Francziaországnak, százados politikájának és szükségének szempontjából, hogy befolyását föntartsa , s a többi nemzeteknek emlékezetébe hozza, miszerint, daczára a megingató nyugtalanságoknak , ereje , hatalma és cselekvési szabadsága még fönáll, úgy, hogy szükség esetében jelentékeny haderőt küldhet külföldre, nem lehetett elhagyni, hogy meg ne szállja Itália középpontját, s addig Rómában ne maradjon, míg Romagnában valami más hatalom vagyon.“ Arago Manó, a hegypárt nevében, mindjárt óvást jelentett a római hadjárat ellen, s fölvilágosítá ennek körülményeit. Véleménye szerint, a franczia befolyás Rómában annyi, mint semmi. Ausztria és Nápoly uralkodik egyedül; a jeles hazafiaknak a pápai törvényszék általi üldözése , a pápának a gandolfoi kastélyba utazása és az ismeretes diplomatiai okirat, melyet lord Palmerston ugyan tagad , de amely, tartalma szerint, igaz , mindezek bizonyítják azt. Hogy az osztrákok Romát el ne foglalják, mi is akarjuk, s ennyiben megegyezünk seregeinknek Romában léterében , de másfelől azt is akarjuk, hogy a római nép otthon szabad legyen , mint mi itthon, s hogy semmi olyan kormány ne erőszakoltassék reá, mit nem akar magának. Baroche, külügyminiszter, így felelt: a legalkalmasabb eszköz az osztrákokat és nápolyiakat Roma megszállásában megakadályozni, mit az előbbi szónok is kívánt, ha a kormánytól kért összeg megadatik. Mi Francziaországnak Rómábani befolyását illeti, ez kétségtelen és jelentékeny. A pápa a gandolfoi utazást nem titkosan vitte véghez; Gémeau tábornok felőle értesittetvén, tőle kértek kíséretet. Midőn erre Arago a minisztert félbeszakasztá, hogy értésére adja, miszerint Gémeau tábornok a gandolfoi utazás czélját, a nápolyi király és egy osztrák tábornokkal összejövetel czélját nem tudta, Baroche csak azt felelte, hogy Gémeau is jelen volt, s ezzel Arago állítását mintegy erősítni látszott. Szónok a diplomatiai jegyzékiratok lételét mind alakja mind tartalmára nézve, tagadja. Sem szóval, sem írásban nem érkeztek a franczia kormányhoz olyan közlemények, és szónok csak ismételheti, mi egy szomszéd szószékről mondatott. *) Szónok kétségbe vonja, hogy a pápai hatóság részéről valami üldözés, valami törvényellenes eljárás követtetett volna el. Befolyásunk fentartja a törvényes rendet, valamint a Szent Atya erkölcsi és jogszerű tekintélyét. A miniszter után, Faczó Gyula lépett föl, s az előtte szólónak azon nyilatkozatát, miszerint az osztrákok és nápolyiak Rómát elfoglalnák , ha a francziák odahagynák, annak bizonyítására használó, hogy e szerint a római hadjárat mégsem vezetett czélra, mert a római nép, kormányát, szemmel láthatólag gyűlöli. Oudinot tábornok , mint azelőtt, úgy most is azt állítá, hogy a franczia hadsereg Rómában csak az idegen, és féktelen kormányt buktatta meg, és a pápa visszahelyezésével az igazi rómaiak kívánatának felelt meg. (Nevetés a baloldalon). Oudinot hozzáteszi, hogy igaz , miszerint bizonyos külföldi hatalmak szeretnék a francziáknak Rómából leendő eltávozását látni ; ezen kívánságuk azonban csak úgy hiúsulhat meg, ha a kívánt összeg, lehetőleg egyhangúlag , megszavaztatik. A megszavazás mégis történt: a kívánt kölcsön 427 szavazattal, 181 ellen, megadatván. A tegnap tartott katonai nagy gyakorlaton több százezer néző volt jelen. A munkások elhagyták műhelyeiket, hogy ezen ritka látmányban részesülhessenek. A kis háborúban részt vett hadsereg száma 50.000. 500 álgyúlövés történt, s néhány millió puskatöltés fogyott el. A bonapartista és köztársasági zubbonyosok itt-ott fölváltva kiáltották a vive la République , vagy vive Napoléon-t. A vive l'empereurs igen gyéren hallatszott. Az elnök kísérete huszárok és egy század köztársasági lovas őrségből állott; kisérték a hadügyminiszter, Oudinot tábornagy , Dulac, Magnan , Perrot tábornokok; a török követ vörös fezzel; különböző rangú tisztek, s mintegy húsz különböző nemzetbeli tiszt, kiknek változatos öltözeteik kandiság tárgyai valának. A lord-Mayor is jelen volt a számára kijelölt helyen. A csend nem zavartatott meg. A városháznál tartott tánczvrgalomban mintegy 6000 személy volt jelen. A Drouot-utcza és Boulevards szegletét képező ház falán következő czimirat olvasható: Table d’hbre, tenue par Mme. Ripert, soeur de Monsieur Thiers, ancien president du conseil des ministres. „Ripert asszony, Thiers, volt miniszterelnök úr nővérének közebédlője.“ Nagybritannia, London, aug. 7. Az alsóház tegnapelőtt reggeli ülésében a szabadalmi törvény javítása fölött bizottmányilag tanácskozott. A püspöki javak kezelésére vonatkozó bili elővétele holnapra határoztatott. A grófsági törvényszékek bírói illetőségének szélesítését tárgyazó bili harmadizben olvastatott. Az alsóház szinte e napi esteli ülésében Young egy kérvényt mutatott be, mely igen sok chartista által volt aláírva, s melyben ezek a fölött panaszkodnak, hogy egyáltalán fogva nincsenek képviselve, hogy állásuk nyomorult azon intézkedéseknél fogva, melyek kívül esnek őrködtetések körén , de panaszkodnak különösen a miatt, hogy munkájuk nincs a napibérek leszállítására alakult összeesküvés miatt, melyet hamisan szabadkereskedésnek neveznek. Kérik a chartisták öt kivonati pontjának elfogadását. A kérvény bemutatója megjegyzi, hogy ámbár a chartisták védvámosokká lettek, de ő, mint védvámpártoló nagyon fél, hogy soha sem fog chartistává lenni. Hobbhouse egy kérvényt mutatott be Lincolnból, az aláírók békés szellemben kifejtik azon kérelmeket, hogy alkudozások kezhessenek Európának lefegyverzése végett. Urquhart kérdést intéz Palmerstonhoz,várjon hajlandó-e azon levelezést előterjeszteni, mely Anglia s a porta közt történt, a török birodalom belső kormánzására vonatkozólag adott tanácsra nézve ? Palmerston tagadólag válaszolt. A barátságos kormányok között létrejött hasonló tartalmú bizodalmas közlések azon alapfeltételen nyugosznak, hogy nyilvánosság elé hozatni nem fognak, és ezért a kívánt előterjesztés nem közölhető. London, aug. 7. — A felsőház két nap óta semmit sem tesz, mi közlésre méltó volna. Az alsóházban, mely reggeli ülését új épületében tartó, Young, a londoni kikötő ácsai által írt kérvényt nyújtott be, a munkahiányról panaszkodnak. Vannak 1800, de csak fele résznek van dolga, s 64 műhely között csak 16-ban dolgoznak, minek természetesen oka a szabadkereskedés. Libthorp ezredes, tegnap harmadszor interpellált a kristály palotai „istentelen, s rettentő ünnepsértés ellen,“ mert még vasárnap is bocsájtottak embereket a kiállításba, kik ott bizonyos tárgyakat daguerreotypoztak. Keserűen panaszkodott Russell lord és Labouchere, nem kielégítő feleleteiről, s azon fenyegetéssel végző beszédét, miszerint ma illő lármát fog ütni. Az egyházjavak kezelése iránti bili harmadszor olvastatott, s a szabadalmi törvények javítása iránti bili, melynek bevégzése felől félig már kétségbeestek, a bizottmányi tárgyaláson keresztülment, s í igy megért a harmadik olvasásra, mely után, mint egy a felsőházból kifolyó rendszabály, egyedül a királyi szentesítést várandja. Igen sok angol feltaláló, kik műveiket szabadalom nélkül nem akarták a műkiállításba adni, mert az eddigi törvények igen nehezítik, s drágíták a szabadalomnyerést, fájdalommal néznek ezen eredmény elé. Mióta a világ áll, most először tetetett közzé a brit minisztertanács tárgyalási jegyzőkönyve. A „Morning-Chronicle” azon szeretetreméltó indiscretiót követé el, hogy a tegnapi „Cabinet-Council“-t, melyben a királynénak az ülések berekesztésére vonatkozó beszéde tárgyaltatott, gyorsírói tökélylyel, de természetesen diplomatikai hűség nélkül közté. A whigpárt mindenható tagjai egymás tetteit dicsérgetik benne , Cicero római auguraihoz méltólag, s hiába erőködnek egymást ki nem nevetni. Fájdalom, lehetlen az életes párbeszédeket előadni, mert az angol nyelvjáték szóbősége, és a londoni helyérdekű szójátékok, kimerítő magyarázatokat igényelnének, de egyet közleni mégis fogunk. Grey Károly gyarmatügyi miniszter Ilaberk M. P. titkára bölcseségét s taktikáját dicséri, s kiemeli azon mesterséget, melylyel a házat a legveszélyesb pillanatokban eloszlatni tudja. „Ő a colonialtitkár, capitalis egy fiú; s bár ha én a felsőházban ülök rá , általa mindent megtudok, mi alól történik. S hogy megmutassam önöknek, mily híven s méltón szolgál engem ezen derék férfiú, egy levélkéjét olvasom föl: ,,,,Miniszteri padról, vj 8 órakor. ,,,,Mylord— Anstey szól épen, s mennyire szavait érthetem, indítványozza, miszerint Van Diemenbe a gyarmatosok akarata nélkül ne küldessenek több elítéltek. A szemtelen, mintha lordságod nem a legjobban tudná, mi jó a gyarmatosokra nézve ! De miután felelnem kell neki — hacsak le nem szavazzuk, piqueureink Hayter és Hill Mark erősen dolgoznak — kérem lordságodat, küldje meg nekem rögtön egy szelet papírra írva: hol fekszik Van Diemen országa, s hogy feketék vagy fejérek lakják-e? És ha esttek nem esik terhére, írja meg, miszerint egy-e az új déli Walessel, s hogy az utóbbi colonia Ausztráliának északi részében, vagy hol fekszik ? Tettem róla jegyzeteket, de szerencsétlenségemre elvesztem a papirost, melyre irtam, s a ház könyvtárának földképét nem akarom megtekinteni, mert diszaeli ép ott van. Szinte kérek egy kis utasítást a felől, mit feleljek, maradván N. B. államtitkár a gyarmatügyekben.“ ; Lord Grey-nek, helyben. „„Utóirat. Épen most súgja fülembe egy sergeant, hogy Van Diemen Nyugat-Indiában Borneo mellett van. Ez talán való. De kérem, írja meg nekem , keresztyének-e , vagy pogányok a lakosok? Én úgy hiszem, pogányok, mert az Exeter-Hall emberei mellettök buzognak. Engedőlmet kérek, ha háborgatom.““ Ezekre Russelller feleli: „A levelke írójának, dicséretére válik, mutatja, hogy tudnivágyó. Meg kell vallanunk, miszerint minden alárendeltjeink nem fénylenek ugyan“ stb. stb. — A hering-halászat ez évben igen nyereséges volt. Wick kerületben az utolsó két hétben 10,000 font sterlinget vettek be a hering-halászok. A meleg és száraz idők bekövetkezése óta a mindenünnen jövő aratási hírek kedvezők. Az eső által igen megrongált búzaföldek felüdültek, s az Izlandból jött újabb tudósítások mind megegyeznek abban, hogy a burgonyabetegség, ha nem enyészett is el egészben, legalább gyengébb, s így bő és egésséges burgonyatermést remélhetni. Port-Philippe-ből (Ausztrália) jött levelek igen szomorító leírását hozzák az ottani állapotoknak, melyeket a folytonos szárazság, s ennek következtében a búzaföldek égése idézett elő. Port-Philipp körül hat hétig égtek a búzaföldek. Száz még száz juh és ökör veszett el , s a telepedők vizekben vagy gödrökben kényzettek menedéket keresni. Sokan koldusbotra jutottak, mihez még az élelemszerek napról naprai drágulása is szövetkezik, így a liszt 10 ft. sterlingről 17 ftra emelkedett tonnánként. Ily mértékben növekszik a többi élelmiszerek ára is. A kiállítást meglátogatók száma tegnap: 59,139 volt. Bevétel: 2855 ft sterl. 4 schil. A Times visszatekintvén az 1851-ik évi parliamenti ülésszakra, mély és aggodalmas gondolatokba látszik merülni; kijelenti, hogy az államegyház, sőt maga az állam veszélyben forog. Ezen veszély a katholikus propagandának Angliában naponkint növekedő vakmerőségében és növekedő hatalmában fekszik. Jelesül a Tablet egy czikket szeget a citylap fejébe. A Tablet közli a Catholic Defence Association programmját, melyben mondatik egyebek között : „Nem elég az egyházi szimbil és a jezsuiták ellen hozott büntetőtörvény visszavételére törekedni, hanem a társulatnak mindenek előtt a régenségi törvény (Victoria 3 és 4 c. 52) eltörlésére kell izgatni, mely törvény szerint azon esetben, ha a királynő a koronaőrökös 18-ik évének betöltése előtt halna meg, a régensnek protestánsnak kell lenni, és mely szerint Albert herczeg kénytelen az angolegyház-felsőségi esküt letenni, vagy a régensséget koczkáztatni, s tiltva van, hogy a katholika vallásra áttérhessen, vagy kath. herczegnővel keljen egybe; s végre izgatni kell a koronázási eskü s a trón- öröklési törvény ellen, mely a korona birtokát protestánsra szorítja, s az igaz keresztyénségre való térést a korona elvesztésével bünteti. Az osztrák bizottmány részéről azon nevezetes javaslat tétetett, hogy a kiállításra küldött ásványmutatványok kölcsönösen kicseréltessenek. Ezen javaslatot a brit múzeumok és kiállítók bizonyára készséggel fogadandják. Ezáltal mindenik fél birtokába jön a reá nézve érdekes ásvány-mutatványoknak. Angliára nézve kívánatos, hogy az ausztriai birodalom különböző részeiben található és eteket ezen csere útján bővebben megismerje, s Ausztriára nézve szinte kellemes leend, ha angol kőszénből, és a brit bányászat egyéb termékeiből mutatványokat nyerene. A beküldők pedig aligha tesznek ezen javallatt foganatosítása ellen észrevételt , miután a beküldött mutatványok alig érik meg azon költséget, melybe visszaszállításuk kerülne. A külföldi biztosok különösen meghivattak a parlamenti ülésszak berekesztésének ünnepélyére. Néhány nap óta egy osztráknak, a bécsi gyufagyártó Pollacknak igen érdekes találmánya van kiállítva. Wet-indicatornak (nedvesség mutató) neveztetik, és egy erős kötélből áll, melylyel ládák, kötegek, hordók körülköttetvén rögtönös színváltozás által mutatja, vájjon a küldemény szárazon érkezett-e meg? Legcsekélyebb nedvesség, mely kívül észre nem vehető, a fehér kötelet kékké változtatja. Ezen eszköz kiállítása csekélységbe kerül. A feltaláló, szabadalmat váltott Angliára, Francziaországra, Németországra s Amerikára, Németország, Frankfurt, aug. 6. Végre a porosz meghatalmazottak aláírták azon szövetséggyűlésnek nyitva hagyott jegyzőkönyvét, melyben a flottának fentartására 1851-ben szükséges költségek meghatároztattak. A porosz meghatalmazott, teljesité az aláírást a nélkül, hogy erre nézve egyenes utasítást kapott volna; azonban úgy látta, hogy a határozat aláírása nélkül is végrehajtatnék. Ezen határozat szerint 532.000 forint utalványoztad!», a német flotta költségeinek 1851. év második felébeni fedezésére; e mellett azonban nyilváníttatik, hogy ezen utalványozás csupán előlegezésül tekintendő, s belőle a flotta jövendőjére nézve következést vonni nem lehet. Azon esetben, ha a flottának megtartása ezen év vége előtt fölöslegessé válnék, a befizetett összeg az illető kormányok részére a befizetés aránya szerint visszaesik. Berlin, aug 7. A német lapok ismét egy fejedelmi összejövetel hírével foglalkoznak. Azt mondják különösen, hogy az orosz czár, az osztrák császár és a porosz király találkozni fog. E hír alaptalan már csak azért is, mert a czár racskovai nagy útja által minden összejöveteltől el van tartóztatva. A porosz király és osztrák császár közötti összejövetelről sincs szó, az ugyan meglehet, hogy véletlenül találkozandnak, midőn a porosz király Ischlbe megy nejéért, de e találkozásnak politikai jelleme nem leend. . Az osztrák kormány Párisban a franczia kormánynak egy jegyzékiratot kézbesíttetett, melyben azon szövetségi határozatra vonatkozólag, mely Ausztria összes belépése ellen intézett tiltakozást visszautasítá , kinyilatkoztatja, hogy az összes belépés kivonata mellett marad, és e czélnak elérésére mind eszközt felhasználand. Berlin , aug. 7. — A párisi és bécsi államnyomdák mintájára itt is fog egy ily nyomda létesíttetni; Weddingre bízatván annak létrehozása. Jelen pillanatban az épülettel foglalkoznak, a nyomdához szükséges anyagok, gépek stb, az iparegyesület által készíttetvén. Mily viszonyban fog ezen nyomdával a Deckenféle titkos főudvari nyomda állani? még nem tudatik. — A hohenzollerni két herczeg nem leend jelen a hechingeni hódolaton. Niebuhr kormánytanácsos, s a király kabineti titkára már elindult Slohenzollernbe a szükséges ünnepély elrendezése végett. A „K. H. Z.“ lap szerint a király felelete, melyet a königsbergi polgármester beszédére a szobor leleplezéskor mondott, következő : „Örülök e hálaemléknek , melyet elhunyt, s elfelejthetlen Atyámnak állítanak önök. Fájós kedélylyel jöttem ez ünnep megölésére. Azon szeretetet, melyet az elhunyt felejthetlen király iránt mutatnak, ruházzák át reám, fiára, s utódára. Örülök ezen ünnepélyes elfogadáson, mert életemben sok bánatom volt, és Königsberg eddig keveset tett annak szeliditésére. Sokat kell önöknek jóvátenni. Uraim ! barátságos tanácsot adok önöknek : tegyék meg azt, s újra jó barátok leszünk. E reményben megyek be önök városába !“ Mainz, aug. 4. — A frankfurti „tudományos intézet“ (dr. Löwenthalé) régebben az itteni törvényszék előtt panaszt emelt Scholz ellen , ki birtokosa egy itteni képgyárnak, az említett intézet által kiadott „Strunwelpeter“ utánnyomása iránt. A kereset néhány nap előtt a haditörvényszék által tárgyaltatván , a bepanaszolt azon okból, mert a képecskék aláírásai nem németül, hanem idegen nyelven voltak , s a képek mellék-dolognak tekintetvén, fölmentetett. A panaszló az ítéletet fölebbvitte. Igen feszülten váratik a tudományos világot érdeklő ezen dolognak kimenetele. Holsteinből, aug. 1. A szövetségi két biztos felhatalmazása nem hoszabbittatott meg, de nem is rövidittetett és midőn a felhatalmazás hosszabbítására a kisebb államok hajlandóknak nem mutatkoztak, ily beleegyezést a nagy hatalmak megszűntek sürgetni. Elhatározták, hogy a szövetség nevében kölcsönös egyesség útján működendnek, és a megtörtént kiegyezés felől a szövetséggyűlést tudósítandják. A szövetségi biztosok viszalépése bizonyos , működésük a szövetségi tartományok békéjének tökéletes helyreállása után fölöslegessé vált , hanem ezen visszalépés hivatalosan csak akkor fog kijelentetni, ha a Dániávali viszonyok akként lesznek rendezve, hogy az újon kinevezendő bizottság utasításának az osztrák porosz politika bevégzett tényei alapul szolgálhatandnak. Kasszel, aug. 6. — A főhadbiróság részéről most először erősíttetett meg egy hadi törvényszéki ítélet. Ez Boch, gelnhauseni kormányi tisztviselőt illeti, ki a septemberi rendeletek meg nem tartása miatt, hat heti fogságra ítéltetett, úgy látszik, a főhadbíróság ezután több rendbeli ítéletet fog kihirdetni. A hadbíróság már is két tiszt fölött monda ki ítéletét. Feetz alezredes, mint hírlik, az első bíróság által fölmentetett, d Orville ezredes azonban, ki a martiusi *) Ansley interpellatiója s Palmerston felelete az angol alsóházban aug. 4-én. Szert.