Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-15 / 555. szám
közt, mely őket lassankint az angol ipar termékeitől függetlenekké teendi. És e kornak mégis előbb utóbb jőni kell, s Anglia kivitelének fokonkint alábbszállni. K. Bécs, jan. 12. A január 8-ki Times czikke, melyben Anglia védtelen helyzetét Bonaparténak — a Times szerint kényszerű külpolitikájával ellentétben oly nyomaté-kosan kiemeli, s a mai Francziaország s a római császárság közti párvonalt igen komolyan veszik— itt a felsőbb régiókban nagy érzékenységre talált, — nem mintha a jelenben közvetlen lehetne egy összeütközéstől e két hatalom közt tartani, hanem mert kisül, hogy Anglia hagyományos politikája Bonaparténak nem kedvezhetőén, még komoly bonyodalmakra adhat indokot. Hogy a németországi lapok főfigyelmét a bécsi vámkongressus veszi igénybe, maga egy fél jele az eszme sükerének, s itt kedvező hatást tesz. — A zsidók egy súlyos osztályát képezvén monarchiánknak, itt-ott féltékeny panaszok hallhatók, hogy egyenjogúságuk, polgáritásukról hallgatnak a legújabb (dec. 31) rendeletek; — legközelebb egy félhivatalos czikk várható , mely e hallgatást indokolva némi megnyugvást eszközöljön. Talán e hallgatás is okozá, hogy — az agio megint fölrúgott, s némely levelező (a közigazgatás szerkezetével) mindent az 1848 előtti epochába lát vissza- s rohanni. — Mindamellett, hogy a porosz lapok hangulata a bécsi vámtanácskozmány ellenében nem szelídült, a két kormány köztutosó időben sűrűen változnak a jegyzéküzenetek, s igen valószínű, hogy diplomatikai úton e kérdés is kívánatosan fog eldöntetni. — Az itteni porosz követ visszahivatásáról beszélnek. — Bonaparte szándékáról keringő hír, miszerint, az 1815-ki szerződvényeknek módosítását békés úton, egyezkedések által akarná kieszközleni, némi megállapodásra vergődik ; nem is képtelenség, hogy Napóleon, használva az éjszaki hatalmak jó hajlamait egy kísérletet tegyen hatalmának , mely most az európai békével egyérdekű, egy kis békés hódítás töménye általi megszilárdítására. Egy nagyszerű irodalmi kacsa kering a lapokban „hogy Ausztria, Orosz és Francziaország Európa megosztását tervezik,amit nem adna ily hírért egy bizonyos hiteles levelező, ha azt „a diplomatikus körökhöz közel álló“ forrásból eredetiben meríthette volna ? — Schwarzenberg herczeg báljában a császár ő felsége Dietrichstein ifjú herczegnővel tánczolt, — a második kammerbálban pedig Sófia főherczegnő ő fenségénél a szép Hunyadi Julia grófnéval letté a Cotillont. — Westmoreland lord tegnapelőtti bálja rendkívül látogatott volt. — Gr. Taafe báljai is a fényesebbekhez tartoznak. LAPSZEMLE. A Magyar Hírlap (jan. 15.) a francziaországi ügyekről szól, és mennyiben úgy látszik, hogy Napoleon Lajos egészen nagybátyja nyomdokain halad, érdekes kivonatokat közöl Peleinek, a nagy császár egy tisztelőjének „Opinions de Napóleon sur divers sujets“ czímű munkájából, különösen a kormányhatalom szervezését illetőleg. — A Pester Zeitung (jan. 15.) Gentz azon mondata fölött elmélkedik, miszerint „a legnagyobb dolgok létesítésére kevesen kívántainak“ és „az állam polgárainak bátorsága a törvényhozás és igazgatás egységén nyugszik.“ Megtámadja az Ost-Deutsche- Post duna-melléki czikkét, melyben mondatik , hogy a közelebb kibocsátott legfelsőbb pátensek Magyarországban ismét fölébresztették a restitutio in integrum reményét. Ezen „restitutio“ a P. Z. szerint annyi volna, mint a birodalom egységének feladása. A Morgen-Post (jan. 14.) esti lap gyanánt 13- kan kiadva alaptalannak nyilvánítja némely lapok, különösen a Kreuzzeitung abbeli félelmét, hogy a bonapartismus hódítási iránya veszélylyel fenyegeti Európa békéjét, üldözői elé s azzal nekidül féloldalával egy mohos kősziklának s fenyegető mozgás között kezdi el szarvát köszörülni rajta, meg-meg állva, hogy egy rikoltó, recsegő üvöltésnek levegőt adjon. E közben mindinkább hallhatóvá lesz a vadászok lármája, a magas bokrok közöl kitűnnek az elefántok tornyai, nyilas amazonaikkal, s a nyergejikben fölemelkedett vadászok strucztollas kopjái, kiket mind e táj felé csalt a szörnyeteg ordítása. Néhány percz múlva összeszorul a kör, az elefántok megállnak, orrmányaikat fölemelve, s a paripák toporzékolva hánykodnak, amint meglátják az elszörnyesztő fenevadat, mely lábait megvetve, orrszarvát a kősziklához feni. Ekkor két ellenkező oldalról egyszerre két lovag nyargal a rhinoceros fiele, fölemelt kopjáikat magasra tartva. Az egyik Odenath, a másik Maeon. Az ingerelt szörny Odenathnak fordult, s orrát a földnek szegezve szarvával hosszú barázdát hasit a pázsiton nyargaltában s azon pillanatban, midőn Odenath ágaskodó paripája sörényét félkézzel megragadva, kopjáját biztos kézzel irányzá a vad felé, Maeon hirtelen elébb ráhajtja a magáét, mely hegyével a szarvorrú oldalába fúródva, annak vastag bőrében függve maradt, alig érve hegyével az elevenjét. « — Ostoba, mit cselekszel ? Kiálta rá a király. A fenevad azon pillanatban villámsebesen megfordult s kikerülve Odenathot, vérengző dühvel rohant másik ellenére, ki lováról leugorva, kardjával iparkodott annak hasa alá jutni. A szarvorrú azonban nagyobb tárgyat szemelt ki boszúja tárgyának s bőszült ordítással rohant az elefántok közé. A nyilak, miket a tornyokból lőttek rá, visszapattogtak bőréről s a hölgyek, kik a megriadt elefántok tornyaiban hányódtak, mint bárkában hullámos tengeren, sikoltozva fogaztak hevedereikbe ; a legelső elefánt, melyet a vad megtámadott, egy irtóztató csapást adott orrmányával a szarvorrú hátára, melytől az térdeire bukott, de a másik pillanatban villámsebességgel rohant az elefánt alá s egy iszonyú döféssel hanyatt dönté azt a bokrok közé, s azzal elkezde alakjától nem gyanítható fürgeséggel ugrálni, jobbra balra, osztva csapásait hallatlan zavart intézve az elvadult elefántok között, melyeknek ordítása megbőszité a vadászok paripáit, hogy lovagjaik alig maradhattak nyergeikben. Már szinte keresztül törte magát üldözőin a vadállat , midőn Odenath másodszor elékerült s mennydörgő hangjával rákiáltott. — Nékem tarts szörnyeteg. A hangról megismerd az állat méltó ellenfelét , egy lépést hátrálva nagy gondterhesen, megforgató fejét, első lábaival bömbölve szórta hátra a földet, s azzal elhallgatott, fejét elbusultan a földnek szegező, két szeme, mint két véres pont volt ellenére feszítve, s azzal sebesen, mint a kilőtt nyíl rohant Odenathnak. A paripának minden szőre borzadt, fülei felálltak, szemei forogtak, orrlyukain forró gőz lövellt ki; a király nyugodtan, tartá kezében dárdáját s amint a fenevad közel ért, egyszerre szemébe döfte azt annak, ahol épen legsérthetőbb ez állat. A roham súlyától hátulsó lábaira rogyott az erős csatamén, de Odenath meg nem tántorult nyergében, sem karja meg nem hajlott; a dárda hegyével leszegezve ott maradt lábai előtt a szörny, idomtalan fejének utolsó mozdulatával mélyen feltúrva a földet, s lábait szétmeresztve. A vadászkürt örömhangja rivallt, s a környezők a király ügyességét s karjai erejét jöttek dicsőítni . Maeon mellé furakodva daczosan dörmögé. — Könnyű volt a vadat elejteni, miután én sebet ejtek rajta. Odenath méltó haraggal viszonzá. — Épen e tetted volt oka, hogy az első találkozásnál el nem ejthetem; s ha e tiszteletlenségedért ideg nem tudnék bocsátani, mint király, kellene hogy idegbüntesselek szélességedért, mint vadász. — Tehát büntess meg, hadd lássuk. — Eredj előlem, hálátlan fiú, könnyed beszélsz velem, mikor tudod, hogy büntetésed nekem fájna jobban, mint neked. (Folytatjuk). NEMZETI SZÍNHÁZ. ÉJS Z E IVE, eredeti vígjáték 3 felv. kardalokkal és zenével. Irta Yahot Imre. Először adatott a nemzeti színpadon jan. 8-án. A múlt hét folytán ismét egy eredeti újdonság fordult meg színpadunkon. A közönség, mely ez alkalommal a szinlapokról élvezetes, mulatságos estvét jósolt magának, nagy örömmel és nagy számmal sietett elfoglalni rendes helyét. A szinlap szokottnál változatosb élvezetet ígért ez estvére. Hirdető tudniillik az Éji zene czímű eredeti vígjátékon kívül, a Patikáim testvérek zenetársaságának fölléptét, hirdeté a játék folyamában előadandó „vocal négyes“ dalokat , melyeket az énekkar nyolcz tagja adand elő; hirdeté a játék folyamában a Patikárusok bandájának legkedveltebb csárdásait. Ennyi kecsegtető ígéretek után hogy ne indult volnameg a zene- és dalkedvelő közönség, midőn ráadásul még egy mulatságos darabnak sejtett eredeti vígjáték is kínálkozott! úgy van, megindult és színházba sietett, oly nagy számmal, mint eredeti drámai darab még nem igen nyerhetett az újabb időkben. Páholy és zártszék, földszint és karzat mindenütt tömve volt oly sűrűn, hogy ahhoz hasonlót mostanában csak különös operai előadások szoktak előidézni. A függöny felvonul s a vígjáték színészeinek néhány pillanatig tartó beszélgetése után megjelen a Patikárusok jól ismert zenebandája. Kilencz barna férfi, csinos egyszerű öltözékben. Állásuk , maguktartása, mozdulatuk, szóval egész viseletök némi elfogultság színét viseli magán. Ez legelső fölléptek színpadon egy igen népes közönség előtt. S a föllépés egészen különböző, egészen más hatású rajok, mint azon helyeké, melyekben eddig megszokott nótáikat játszogatni szokták. Ráhúzzák először is a „Sárga csikó“ czimű népdalt, azon módon, mint azt vendéglőkben s egyéb helyeken már számtalanszor elhegedülték. A nóta, a hegedű, a játék maga neki bátorítja . A Wanderer (jan. 14.) közgazdászat kalandozásainak ötödik czikkét hozza. — A többi lapok önálló nézetnyilvánitásokat nem hoznak és a levelezések közlésén kezdik. HIVATALOS. Hirdetmény. A cs. kir. magyar pénzügyi országos igazgatóság által Nagy Sándor temesvári kerületi pénzügyi igazgatósági irodai segéd, Lázár Mihály és Matyasovszky Miksa volt komáromi és ófalvi somázások első rendű , Bak Ferencz varsói herczeg nevét viselő cs.k. 37-ik sorezredbeli hadnagy és Kollinszky József pesti bélyegző hivatalbeli bélyegző segéd másodrendű, Menner Alajos számvevőségi díjas gyakornok, Kleinrath Károly sóhivatali dijtalan gyakornok, Loser Magnus és Spenner Mihály cs. kir. pénzügyőrségi utánnézők, Dudevszky Lipót és Klorniaczek Antal pénzügyőrségi főfelvigyázók , Schenk János és Horváth István, Kovanda András, Schwartz Ferencz és Iglódi László volt harminic rádőrök , Gyurkovvich Imre pénzügyőrségi felvigyázó, Jandaky János, Matuskay Ferencz és Frexler Imre hivatalszolgák, Vrubel József a budai díjjazó hivatal, Aixinger László budai főfizető hivatal, Lukács Miklós az aradi kerületi pénzügyigazgatóság , végre Schnitzer István a győri megyei törvényszék díjnokai, és ezen utóbbi, ideiglenesen harmadrendű irodasegédekké neveztettek ki. Budán, dec. 23. 1851. (olasz módszer bővítése); láncztöredékek, különösen a belföldi és legfontosabb külföldi mérték-, súly- és pénzértéki állapotok egybehasonlítására használva; közönséges törtszámoknak láncztöredékekké és megfordítva változtatása; közelitő töredékek legfontosabb tulajdonságai. II. Osztály, hetenkint 4 óra. I látványozás, másod- és harmadgyököknek a leghasználhatóbb rövidítésekkel kivonása; viszonyok és arányok s azoknak alkalmazása ; egyszerű és összetett hármasszabály; százalék- és egyszerű kamatszámítás ; leszámítolás , határidőszámítás, egyszerű és összetett társaságszabály, lánczolat; középszámítás és vegyítésszabály. III. Osztály, hetenkint 3 óra. Gyakorlat közéletbeni nagyobb terjedelmű számvetésekben, legjelesebb pénz- és váltószámitások, váltóügy magyarázata. Egyszerű könyvvitel befejezett példákban. Vám és államegyedárussági rendtartásból a legfontosabb. 17. §• Természetrajz. Czél. Szemléletre alapított , megkülönböztetésben gyakorlott ismerettség a természet három országainak főleg iparüzleti tekintetben legfontosabb tárgyaival. I. Osztály , hetenkint 2 óra. 1. félév, állattan, hetenkint 2 óra; 2. félév, füvészet, hetenkint 2 óra. II. Osztály, 1. félév, ásványtan hetenkint 2. . A természetrajzi anyag megválasztására azon fontosság irányadó, melylyel egyes tárgyak ipar, művészet és kereskedelemre nézve bírnak. (Folytatása következik.) M. NI. Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap II. évfolyama XXVI. darabjából. (Folytatás.) 15. §. Földrajz és történelem. Czél. A földszinének áttekintőleges ismeretei, természeti és politikai felosztása s ipar és kereskedelem tekintetébeni legfontosabb viszonyai szerint. Az ausztriai birodalom szorosabb ismerete , a saját honra különös tekintettel. Elbeszélések , névszerint életrajzi tartalmúak, az európai művelt népek s különösen azon néptörzsek történelméből, melyek az ausztriai összes államban egyesülnek. I. Osztály , hetenkint 3 óra. A földrajzi oktatásra nélkülözhetlen pontok az égisméből ; a föld felszínének természetes minősége szerinti leírása tenger és szárazföld, ezek felosztása, határai és alakja; hegyvonalak, felföld, alföld, folyamvidékek, éghajlat, országoknak népek és államok szerinti felosztása. Történelmi értesítések oktatás közben fognak adatni, hol épen alkalom kínálkozik. II. Osztály, hetenkint 3 óra. Közép-Európa, különösen az ausztriai császárság földrajza, tekintettel a természeti és mnntani műveltségre. Elbeszélések, főleg életrajzi tartalmúak , az ausztriai történelemből, alkalmas helyeken a földrajzbeli oktatáshoz kapcsoltatnak. III. Osztály, hetenkint 3 óra. A többi európai, és azon európakivüli tartományok földrajza, melyek a kereskedelemre kiválólag jelentékenyek. Elbeszélések az európai birodalmak történelméből kellő helyen beszéve. 16. §. Számtan. Czél. Biztosság a számolásban, közéletben fontos számvetésnemek átgyakorlása. I. Osztály, hetenkint 4 óra. A négy alapműtétel nevezetlen és megnevezett számokban, mint a népiskolába tanultnak ismétlése, a leghaszonvehetőbb számítási előnyök, rövidítések és próbák kiemelésével. Belföldi mértékek, súlyok és pénzértékek ismerete. (Bevezetés az olasz módszerbe.) Számok eloszthatóságai: legnagyobb közös elosztó; legkisebb közös elosztandó. Közönséges törtszámok, tizedtöredékek , ezekkel rövidített számításmódok FŐVÁROSI ÉLET. — Császár Ferencz úr könyvtárának árverezése, némely közbejött körülmények miatt, a kitűzött napon nem kezdetett meg.Valóban óhajtandó volna, hogy e nagyrészt igen becses könyvgyűjtemény , melyben a hazai történészeti munkák válogatott darabjain kívül, a magyar szépirodalmiak és nyelvészetiek is Gyöngyösitől kezdve egészen a legújabb időkig együtt vannak, egy kézen maradnának. A kereskedelmi minisztérium megengedte a magyarországi kereskedelmi s iparkamráknak, hogy 1851-ben tett választásaik , hivatalnokaik kitűnő szolgálataik tekintetéből, 1852-re is megmaradjanak, itt választások csak azon elöljárók és kamrai tagokra nézve történnek, kik kilépni óhajtanak. A kereskedelmi casino-társulat, a budapesti conservatorium számára ingyen szíveskedett átadni teremét, egy néhány hangverseny tarthatására. — Ezért, mint mondják, két nagyszerű akadémiát szándékoznak ott rendezni a közelgő böjt ideje alatt. — Korizmics László úr, ki a londoni iparműkiállításon a kormány megbízása folytán volt jelen, s ott, valamint másutt a különböző országok gazdászati állapotára forditá figyelmét, e tárgyban szerzett tapasztalait egy önálló munkában szándékozik átadni a közönségnek. — Német lapok állítása szerint Batthyányi Lajos gróf özvegye, Zürichben súlyos betegségben fekszik. — A budapesti, ó-budai cs. kir. városkapitányi hivatal, és rendőrigazgatóság, s az ezek alatt álló rendőrbiztosi hivatalok által a múlt 1851 év folytán kézrekerített, s rendőri ügyelet alatt állott egyének száma összesen 13,924. Ezek között legtöbbet tesz azok száma, kik magukat igazolni nem tudták , kik koldulás, erkölcstelenség, kihágások, s más ilyek miatt fogattak el. A városból rendőri felügyelet alatt 2599-et utasítottak ki. A Pestváros kivilágítási költségei, mint a Loc. Bt. írja, ez évben 40 ezer pánttal rúgnak kevesebbre, mint a múltban. A múlt évben 76 ezer pengő forintot nyelt az el, a legújabban kötött szerződés szerint azonban évenként csak 36 ezer pft. lesz a kiadás. — Időjárásunk folyvást nedves, ködös, alig volt néhány tiszta téli hideg napunk az új évben. A Duna átfagyását ismét kevésbbé várhatni, mint az előtt. A nátha és hurut nagy hódításokat tesz. A magyarhoni földtani társulat vasárnap folyó hó 18-án d. e. 10 órakor a m. n. museumban nyilvános szakgyülést tartana, melyben a nemtagok is részt vehetnek. Pesten 1852-ki január 14-én. Kováts Gyula, társulati titoknok. --------------------------- VIDÉKI ÉLET. Pozsonyból írják a Wand. -nek: — Az Aranyos-Maróthon múlt évi dec. 30-kan összeült rögtönitélő törvényszék két gonosztevőt ítélt halálra, névszerint Urbanek Ferencz hrabicsoni kovácsot , és Mathejov János szinte hrabicsoni lakost. Rajtuk az ítélet decemb. 31-kén kötél által végre is hajtatott. Az Oberung. Z. irja Kassáról. — Landokon nemrég hat rabló tört erőszakosan báró P. házára, hihetőleg azon czélból, hogy a nála levő kincstári pénztárt megrabolják. De ezen szándék kivitelében meggátja őket egy asszony lélekjelenléte. Ez asszony látván a veszélyt, a ház első emeletéből egy kötél segítségével lebocsátkozott, lármát ütött, s a rablók elfutottak. — A csendőrség rögtön utánok iramodott, s még azon éjjel közülök kettőt kézrekeritett. Ugyanazon lap irja : — Péchy N. várnagy Tornából, mivel nála több fegyvereket, kardokat, pisztolyokat, puskát és dobokat találtak elrejtve, nemrég elfogatott , s a kassai hadi törvényszék elé állíttatott. AUSZTRIA, Bécs január. 13. — Az ausztriai monarchiában a vásárokat szabályozó törvényen már dolgoznak. Hallomás szerint a tervnek a különböző kereskedelmi kamarák véleményei szolgálandnak alapul, egyszersmind szabályul állítatik fel, a vásárok,tartás idejét úgy rendezni, hogy több nevezetes vásárok egyazon időre be essenek. Az utolsó bankülésben a pénzügyminisztérium részéről azon értesítés történt, hogy 1851-diki év második felére minden bankrészvényért az osztalék 35 for. bankvalutában. — A gr. Waldsteinféle kölcsön kilenczedik sorshúzása holnapután leend. — A város polgárhatósága egy, sorsjátékkal öszszekötött, álarczos tánczvigalmat adand s az ebbéli jövedelem a szegények gyámolítására van szánva. — Az ausztriai-német vámkonferentia . Úgymond a ,,L. Z. C“ ma üléseit ismét folytatta. Ilir szerint mostanig az ausztr. javaslatok keresztülvitelének semmi nehézségek nem állottak útjába, mi egyszersmind bizonyítja, hogy azok gyakorlatilag voltak kiszámítva. Egyébiránt az ausztriai kereskedelmi politikának Olaszországbani előlépései nem maradtak minden befolyás nélkül arra, hogy Ausztria iránt a legkedvezőbb hangulatot szüljék Németországban is. — Berlinből írják, hogy Manteuffel báró miniszterelnök a kormánytól függő valamenyi hírlapnak azon utasítási ad ata, miszerint minden gyűlöletes támadási modortól Ausztria kereskedelmi politikája ellen tartózkodjanak, és e kérdést csak legnagyobb mérséklettel érintsék. A berlini kir. főpostahivatal közleménye szerint braunschweig-herczegségi postaigazgatás s Lübeck szabad főváros is a németausztriai postaegylethez csatlakoznak 1852 évi jan 1-jétől kezdve. — A ,,L. Z. C.“ szerint hitelesen állítják, miszerint Londonból Granville lordnak egy jegyzékirta érkezett, melyben megigértetik , hogy a kormány a menekültek iránti kérdést megfontolás alá vette. — Egy párisi levélből közli a „L. Z. C.“ miszerint a püspökök a köztársaság elnökéhez azon kérelemmel járultak: engedné meg, hogy Voltaire és