Pesti Napló, 1852. május (3. évfolyam, 644–667. szám)

1852-05-25 / 663. szám

lakosság iránt, s mart. 27-kén proclamatiót eresztett hozzájok, melyben inti őket, hogy a sajtót, a sza­badság ezen főkulcsát az anarchia és féktelenség közönséges eszközévé ne aljasitsák, s nyiltan kimondja előttök, hogy minden eddig kiontott vér s Rosas egész uralkodása a demagóg sajtó által sarjadzott erkölcs­telenségből forrásozott.­­ Másrészről Buenos Ai­­resben ismét arquisa szándéklata iránt nem táplál­nak bizalmat, s csak 11-bén, melyen a választások eredményének tudomásra kelle jőnie, nyílt remény jobb belátást nyerhetni az ország politikai jövőjébe. A Banda­ Orientalban márt. 1-jén dán Juan Giro nagy többséggel választatott meg elnökké. Rio és Pernambucoban a sárgaláznak ismét számos káresetei mutatkoztak. „Sirene“ hollandi brigg, mely ápril 5-kén Rioból Falmouthba indult, törést szenvedett. A kapitány és két matróz vízbe halt. LEGÚJABB POSTA. (!) Páris, máj. 19. — Azon fegyverek, melyeket a köztársaság elnöke az arab főnököknek adott aján­dékba, Páris első fegyverkereskedőinél vásároltattak. Vannak köztük pisztolyok és puskák, melyek Devis­­me által a londoni iparműkiállitásra küldöttek volt. A hadügyminiszter is gazdag ajándékokat tett. A Patri­eban olvassuk: Amerikai lapok azt jelen­tették , hogy Taitiban nyugtalanságok ütöttek ki, s a köztársaság kikiáltatott. Taiti helyzete, a Patrie szerint igen kedvező , s Pomare királynő a franczia hatósággal jó egyetértésben él. Most inkább, mint valaha beszélek, egy nagyszerű amphitheatrum építését. A festészet és szobrászat nagyszerűleg­ járulna ezen munkához. Még a helyre nézve nem egyeztek meg. E színkörnek 10,000 em­bert kellene magába foglalni. A Bulletin des Lois-nak egy rendelete hitelt nyit azon költségek fedezésére, melyek a dec. 2-ki ese­mények következtébeni elfogatások miatt történtek. Egyházi és nevelési ügyek. — Karlsruhe, május 6. A nagyherczegi belügy­miniszter a fölemlített napon e következő rendeletet bocsátotta ki: A nagyherczegség összes hatóságainak legfelsőbb államminiszteri kibocsátvány által tudtokra adatik : „Ő királyi felsége, az uralkodó nagyherczeg határo­zata szerint ő királyi felsége boldogult Lipót nagy­herczeg lelkéért az ország minden kath. egyházában a gyász isteni tiszteletnek e folyó hó 10-dik napján kellett volna megtartatni. Az érseki ordinariátus apr. 30-dikán kelt rendelete következtében ezen gyász isteni tisztelet végrehajtását akként határozza meg, hogy alatta csak gyászbeszéd tartassák , egyházi énekek zengjenek, a szent­mise áldozat pedig föl ne ajánltassék. Egy újabb máj. 4-kén kelt rendelet nyomán még azt is jónak tartotta határozni, hogy az említett gyász isteni tisztelet, a­helyett, hogy hétfőn, május 10-dikén délelőtt, miként felsőbb helyről meghagyatott, vasárnapon , május 9-dikén délután tartassák meg, honnan azon bizonyos szán­dék tűnik ki, hogy a gyászmise áldozat elmellőztes­­sék. Az érseki ordinariátus daczára a hozzá intézett sürgetős felhívásnak, nem volt hajlandó az általa tett intézményektől elállani, holott azok az eddigi szokással homlokegyenest ellenkeznek, tekintetbe vévén az 1811, 1818 és 1830-ban Károly­ Frigyes, Károly és Lajos nagyherczegek meghatározásuk al­kalmával az egyházi hatóság által kibocsátott azon rendelményeket, melyekben egy ünnepélyes gyász­­misének megtartása meghagyatik. — Mi részünkről az ügy ezen helyzetében az érseki ordinariatus által megrendelt egyházi cselekvényeket azon ünnepélyes gyász isteni tiszteletül el nem ismer­hetjük , melynek a most uralkodó nagyher­­czeg, ő kir. fölségének ápril 27-dikéről kelt határozata szerint megtartatnia kelletett, nem is akar­juk sehol sem azokat i­lyenekü­l elismerni és elfogadni. A további intézkedést magunknak föntartva s minden illetékhez fordulva hisszük, hogy a kibocsátott nagy­herczegi határozathoz fogják magukat szabni. A nagyherczegségi hatóságok pedig odautasíttatnak, hogy a jelen kibocsátvány­t, melyből a szükséges példányok száma ide csatolva van, az összes kath. plébánia és polgármesteri hivataloknak, ha a szükség úgy kívánná, különös futárok által is megküld­jék, a annak lehető legnagyobb közzétételéről gon­doskodjanak. — Marschall Báró. — Ezen kibocsát­vány Badenben az ősz érsek ellenében nagy inge­rültségre , s a nyilvános lapokban sokféle fejtege­tésre szolgált alkalmul, az izgató lapokban pedig, melyek a múlt években egészen ellenkező szellemet tanúsítanak a magas elhunyt iránt, roppant lelkesült­­séget öntő, természetesen csak azért, hogy ezen álarcz alatt kényök kedvök szerint a kath. egyházat piszkolhassák. Felvilágosításul a dolog állását rövi­den le fogjuk írni. A katholikusok, élükön az érsek­kel Badenben a nagyherczeg iránti hűséget illetőleg, senkinél hátrább nem állanak. Az alattvalói hűség a katholikusok részéről, nem csupán a szívnek dolga, s valamely nemsokára elpárolgó lelkesültségnek, hanem a lelkiismereti kötelességnek szokott ered­ménye lenni. Hogy a badeni forradalom alatt ép a kát. papok voltak az üldözés és bebörtönöztetés tárgyai, s hogy a heidelbergi fogház, mely velők betöltetett, a forradalmi hatalmaskodók által durva tréfából „pap­iaknak“ neveztetett, erre nézve elég bizonyítványul szolgál. Ha mi azonban ez ügyben katholikusok­ és kath. papokról szólunk, akkor azokat értjük, kik egy­házukhoz egész hűséggel ragaszkodnak, s kiket kö­zönségesen , nem is gyanítva, épen dicsőségünkre ,,ultramontánsoknak szokás ragaszkodás, hűség és szeretet nemcsak azon nyilvá­nosan tartott imádságokban nyilatkozott, melyeket az érsek az elhunyt nagyherczeg betegsége alatt elmon­datni parancsolt, hanem azon gyász isteni tiszteletben is, melynek május 9-kén vasárnapon délután a me­gye minden kath. egyházában meg kellett tartatni. A szent mise-áldozat pedig a kath. hittan szerint az egyház kebelén kivül megholtnak lelkeért föl nem ajánltathatik, s valamely kath. áldozát által fönséges kötelességének tetemes megsértése nélkül soha föl nem is ajánltatott. Igaz , hogy némely félénk férfiak, kik a főpásztori méltósággal felruházva lévén, a mi­niszter kívánságának a tisztán lelki ügyekben is egy határozott: „nem“mel válaszolni nem mertek, a dol­gon akkor igyekeztek segíteni, hogy a gyászmisét külső pompával ugyan megrendelni , mellette pedig megyéjük papságának azon mellék utasí­tást adni el nem mulaszták , hogy a misét ne a magas elhunyt lelkéért, hanem az egyház közös egységében meghaltakért, ajánlanák föl. Mi úgy vé­lekedünk, hogy az elfogulatlan ember ily kitörésben a kétszínűségnek némi színét fogja feltalálni, s hogy hálásan el kell ismernünk XVI. Gergely pápának intézkedését, ki ilyen kétszínűséget a jövőre lehet­­lenné ten. A miniszter úr tehát csak azt kívánta az érsektől, minek a kath. hittan szerint történni nem szabad, s mit puszta látszatkép megtétetni az egyház feje megtiltott. Mit nyert tehát a miniszter sír harag­teljes rendeletével ? Az áldozatok, kik a világi feje­delemnek Isten parancsánál fogva lelkiismeretből engedelmeskednek, kötelességöket teljesítve, a fő­­pásztor rendeletéhez szabták magokat, készek lévén ugyan azon Isten parancsánál fogva ha kell, f megadni a „császárnak is , mi a császáré azon néhány pe­dig, kik az egyház s az állam törvényeivel nem épen sokat gondolnak, talán a miniszter akaratjának hódoltak; az egész lárma nemsokára meg fog szűnni, a kath. egyház törvényei pedig mind­végig fen fognak maradni; a miniszter úrnak azon szo­morú elégtétele van, hogy mindazokat részére állam­ látja, kiknek érzelem és vélemény­közösségét nem igen óhajtja, s talán már eddig is megbánta, hogy maga részére ily egyéneket hódított; az igazi katho­­likusokat mindenesetre mélyen szomorította meg, s a kath. világnak gyakorlati leczkét tartott a fölött, hogy neki, mikép mondani szokás, a sekrestyében nincs mit keresnie , s hogy mily igazuk van a püs­pököknek , hogyha az egyháznak a lelki dolgokbani fölszabadítását ily miniszteri beavatkozások ellenében szent hivatásuknál fogva erélyesen sürgetni meg nem szűnnek. (Katholische Sonntagsblätter­). — Poroszország. Sonntag Henriette, a híres éne­kesnőnek egyik testvére Görlitzben a czisztercziták zárdájában, mint apácza-ujoncz tartózkodik.­­• Az egyházi zene alatt hangja, mely híres testvéreénél KIADJA VEGYESEK. KERESKEDELMI HÍREK. Pest, május 22. A tegnap szépen neki indult előre felvidultak elcsüggedt kertészeink, de a néhány óráig tartott permetezés alig verhette el a szomjas földnek csak porát is! Ma az ég ismét jótékony fellegekbe borult. Némi vigasztalásul szolgál, hogy a Bánság­ban és a Tisza vidékén jó esők jártak az utóbbi egy­­pár hét alatt, s helylyel közzel kivéve, a repezéhez is maradt még remény. Ellenben Somogy , Fehér és Tolna megyében folyvást szárazság uralkodik. A Bánságban és a Tisza mellett a repeze köblét néhány garassal 7­aáton fölül előlegezik. A gabnaárak egyéb­iránt Baján, Győrött, Mosonyban, Zemplénben, az alföldön, s a Dunántúl mindenütt emelkedik, s a­hol még készlet van, a gabna minden nemét keresve keresik. Bécsben a gyapjúnak léha kelete van; a gabna itt is nagyon kapós; valamint Pozsonyban is igen számos morva- és csehországi vevők sürgölődnek. Hornból, május közepén. Ha egy év előtti, ez időszaki tudósításunkban sok esőzést emlegettünk, s minden termények bő­aratását remélettük: ugyan mit szóljunk most, ellenkező esetben lévén annyira, hogy e tavasz kezdete óta átalánosan tartó szárazság közepette, utolsó reményünk kihalt, csak egy közép­szerű aratás kilátásához is ? ! Esőt, esőt, hangzik mindenfelé, s a fejünk felett tornyosuló felhőkből már-már permetezni kezd, midőn egy nyugoti szél felkerekedik, s az esőnek még nyomát is elűzi. Tudósításunk végén közlött piaczi áraink már jelen­leg ínségre mutatnak : hát még ma egy évre mivé leszünk? Valóban szomorú, hogy egy gazdagon terményző országban, mint a miénk, egy évi szűkebb termés íűséget képes előidézni­­.........De kitű­zött tárgyunkra térőleg bátran elmondhatjuk: Hogy juhaink és szarvasmarháink teleltetése nemcsak minden megtakarított takarmányunkat fölemész­tette, hanem sokaknak marháik részét is, s a remény­lett juhnyirési hasznot elnyelé. Hogy is ne , hiszen a kora tavaszszal beállott két heti szép időt, egy új, az előbbinél erősebb tél válta föl, fagygyal, hósuvatag­­gal derékkel ellátva, aztán kimondhatlan szárazság­gal végződve, mely máig is tart, mi miatt nagyobb marháink folyvást istállóinkban, rósz, s drága pénzen vett takarmányon tengődnek, juhaink pedig a sehogy sem nőhető új fű keresésén szerte szét barangolnak kopár legdőink­ s lombtalan erdeinkben, hol gyap­júkat hagyják. Juh- és bárányokból sok elesett, ezek általában satnyák, s amazok darabja az itt-ott már tett nyirések alkalmával egy font gyapjúnál többre nem vert ki, mig meddőink valamivel többet adtak. — Őszi vetéseink állásáról, az előadottakból szinte lehet következést vonni, de ezeket legalább látni, tapintani lehet, mig ellenben tavaszi vetéseink nagyobb része, a földből hetek, sőt hónapok óta ki sem bujt; ez áll kapás növényeinkről is, mig lóhe­­réseink s korábban vetett hüvelyeseink elfagytak. —­­ A szőlők most kezdenek lakadozni, ellenben gyü­mölcsünk , különösen a cseresznyék stb. elfagytak. Még Szilvához van némi reményünk. Ezek most vi­rágoznak. — Ipolysági (megyei fő) vásárunk kétévi szüret után szarvasmarha számára is megnyílván, azon következő közép­ár uralgott : egypár jármos ökör volt 350 víz, pár paraszt ló 150, pár tehén 150, egy pozs. m. búza 11%, rozs 10%, árpa 8, zab 4, bab és kukoricza 9, egy mázsa széna 5 ft v., egy izere zsir 1 ft 9 kr, egy font szalonna 48 kr. G. L. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet. 40. szám. Pest, kedden, május 25. 1852. Másodszor: A TITKOS ÜGYVIVŐ. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Hackländer. Fordította Csepreghi­ László. Jókainé. Személyek: Alfréd, uralkodó herczeg . . . Özvegy herczegné, anyja . . . Eugenia, herczegnő , a herczegné unokahuga...........................Komlóssi Ida Steinhausen gróf, első­ miniszter Oszkár gróf, unokaöcscse Főudvarmester . . . Titkos tanácsos . . . Kamarás ..................... Georges, a herczeg komornyikja A herczegné komornyikja Két kamarás Két titkos tanácsos Udvariak. Udvarhölgyek. Inasok. Kezdete 7 órakor, vége 9-kor. Bécsi börze, május 24-től. (Távirati közlés.) Státuskötelezvény 5­0........................ 95g16 dto 4%......................... 85% dto 4 ......................... 76% 1839-ki sorsjegyek 295 ftos 1834-ki 2 500 ftos . . . 1100 1321 Éjszaki vaspálya 1000 frtos . . . • • 1925 Bécs-gloggnitzi 500 frtos ..... 767% Dunagőzhajózási részvény .... 644 Amsterdam 100 tallér......................... . 771 Augsburg . . . . ...........................• • 122), M. Frankfurt 120-ért . ... . • 121), Hamburg 100 Eco tallérért .... . 181% London 1 st sterlingért........................ . 12.19 Cs. kir. Arany................................. .­­­Fáncsi. Hegedűs. Szentpéteri. Szilágyi Sánd. Hubenai J. Tóth. Balázsi. Garzó. Darnai. Benkő. Győri. Tanácsosok. Komorna, Árfolyam a bécsi gabnabörzén­ Május 22 től 1852. Tisztab., 15320 bán, helyben 11 —15 egész 12—30 ,, — — magyar „ 13—30 5» 13—36 Kétszeres 750 — bécsi „ 10—48 11 11 — Rozs, 2020 morvai „ — 11— „ — magyar „ 11 — 15 11 11­ 12 Árpa 1600 magyar „ 7—24 1­­8­,, — felső-ausztriai „ 8 — 11— Zab 1200 — „ 5—421» 6— Pesti Gabonaár-Május 21-ről 1852. B­écs, május 22. Agio : arany : 30,ezüst: 22. Dunavízállás: (Máj. 23-án) 8', 11“, 6"', 0-an fölül. Felelős szerkesztő : RÉCSI EMIL. Legjobb minőségű, közép­­ aljas. pozs. mérő fl. kr. fl. kr. fl. kr Búza.........................— — —— 12 — Kétszeres .... — — __— __ Rozs........................ 13 45 13 30 13 — Árpa.........................— — —— --- --­Zab ........................ 7 45­7— --- --­Köles........................— — —— __ _ Kukoricza .... — — —— — 499 Hirdetések. Hallatlanul olcsón’!!! KILIÁN GYÖRGY könyvárus- és kiadónál (váczi-utcza, Parkfriederházban) s általa minden könyvárusnál Magyarhonban megszerezhető : Vörösm­arty Mihály minden munkái. Kiadják barátai Bajza és Schedel. Nemzeti kiadás, a nemzeti könyvtárhoz csatlakozó kis 4-réten, egy kötetben, egy aczélmetszetü arczképpel. Előbbi ára 10 forint, most 6 ft pengő. Vörösmarty Mihály, Czillei és Hunyadiak. Történeti dráma 5 felvonásban. 8-rét 19 iv, borí­tékba fűzve. Előbbi ára 1 ft 40 kr, most 40 kr. Kisfaludy Károly minden munkái. Hat kötetben, a Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztő Schedel Ferencz. Negyedik kiadás. II. 12-rétben Előbbi ára 7 ft, most 4 ft p. Kazinczy Ferencz levelei Szent-Györgyihez, Cso­konaihoz , és Ereseihez. Kiadták Bajza és Schedel. Nagy 12-rét, velinen, fűzve. Előbbi ára 1 ft 20 kr, most 40 kr. Guizot. Értekezés a­z angol forradalomnak története fölött. Erő­­s végszóval ellátva fordította Somssich Pál. Eddig 1 ft, most 20 kr­­. Császár Ferencz eredeti beszélyei. Két kötet, 8-rét, 400 lap, borítékba fűzve. Előbbi ára 2 forint, most csak 40 kr p. Irinyi József. Német- franczia- és angolországi uti­­jegyzetek. Két kötet 8-rét, borítékba fűzve. Előbbi ára 3 ft, most csak 40 kr pengő. 497 3­2 Haszonbéri árverés. Gróf Keglevich családot illető Pest vármegyében fekvő úgynevezett Kis-Mike-Buda mintegy 2000 hold­ból álló puszta, jövő 1853. észt. Sz.-György naptól számítandó 6 évekre a többet ígérőnek haszonbérbe leszen adandó; — az ez iránti árverés Pesten gróf Keglevich háznál most folyó esztendei junius 7-dik reggeli 9 órakor fog tartatni. — A haszonbéri szerző­dés föltételei, előlegesen mind Nagy-Kátán a tiszttartói hivatalnál, mind pedig Pesten a gróf Keglevich házi gondnokainál megtudhatók. 494 Meghívás: 3-3 Paks­­város mellett elterülő urasági közös homok­­birtoknak , az illető közbirtokos urak közti aránylagos fölosztása elhatároztatván , miről is az érdekelt közbir­tokos urak tisztelettel azon kérés mellett értesittetnek, hogy a fölosztásra nézve esendő osztály­részeik érde­mében — e 1. évi junius hó 1-ső napján Pakson tartandó közbirtokossági gyűlésre nyilatkozni, vagy személyesen megjelenni szíveskedjenek, mely napon egyszersmind a tégla­vetésre, s égetésre a körülmények igényelte arány megállapítása szinte fölvétetni , s elin­­téztetni fog. Kelt Pakson f. évi ápril hó 10-én tartott időszaki családi ülésből. Gerzsány Ede, uradalmi ügyviselő. 500 2-4 KF* Egy pálya­végzett ifjú, ki a magyar, német, deák, franczia és olasz nyelvet tökéletesen bírja, nevelőnek kínálkozik. a bővebb tudósítást e lap szer­kesztőségénél nyerhetni. 3-2­­.

Next