Pesti Napló, 1853. május (4. évfolyam, 943-965. szám)

1853-05-01 / 943. szám

sálást, s a püspök csak rendkívüli körülmények közt leend arra felhatalmazva. Továbbá kívánja még a breve, hogy a nem katholikus fél, e­s­k­ü­v­e­­­i fo­gadást tegyen az eddig nem mindig teljesített ígéret helyett, miszerint minden gyermek katholikus hitben fog neveltetni. Harmadszor, minden vegyes házasság szorosan a trienti szabály szerint kötendő, t. i. nem templomban, egyszersmind megáldás és kihirdetés nélkül. — Francziaország, Páris , ápril 25. St. Arnaud tábornagy ma átvette miniszteri tárczáját. Az osz­tályfőnöktől kezdve a legalső miniszteri hivatalnokig mind bemutaták magukat a hadügyminiszternek, mi­ut­­án azért történt, hogy legszélesb körben tudják, misze­rint a tábornagy a hadügyminiszteri tárczát ismét átvette. E mellett a hivatalos salonokban gyakori elfogadások lesznek. Nagy lakomák vannak napirenden: holnap Aba­­t­u­c­c­i, holnapután B­­ 11 a­u­­­t-nál. Ezeken kívül szerdán még egy nagy lakoma lesz , s ezen jelen le­­endenek a miniszterek mindnyájan, a párisi érsek. E lakoma a meghalt C­o 11­o­t pénzigazgató pompás hotelében tartatik, s Ben A­y­e­t adja, a tunisi bey hadseregeinek generalissimusa. Ez nem él kele­tiesen, minden szerdán lakomát ad, s a jövő télen több gyönyört nyújtand a francziáknak, keleties mo­dorú tánczvigalmakat adván számukra. A kormány komolyan gondolkodik, hogy Algierba tengeralatti telegráfot állítson. Két vonal van terv­ben : egyik Piemont, Szardinia-sziget, és Corsikán át Bonaba menne, másik Perpignan­on át a spanyol partok mellett Ceutaig, s onnan Oranba. Az Elysée-palotában nagy s jelentékeny munkálatok történnek. A császár tegnapelőtt maga megszemlélte. Nem tudhatni, hogy ezen előkészületek miért tör­ténnek. Némelyek úgy vélik, miszerint e palota jö­vendőre a császárné anyja szállásául jelöltetnék ki. Guizot, a szószék kitűnő hőse, ki az időnye­rést (késlekedést) állam-maximává tette, Franczia­­orsz­ágban szinte elfelejtetett. Ő, ki magát a júliusi trón nélkülözhetlen támaszának, Francziaország jól­léte pótolhatlan fentartójának vélte lenni, csendes, és számba sem vett visszavonultságban él, s ritkán talál alkalmat, hogy emlékeztessen, miszerint ő még Francziaországban él, melynek történetét egykor vezette. Guizot tegnap a reformátusok oratóriumában elnökölt, és a közönséget a közoktatás emelésére serkentő , s természetes, hogy az alkalmat fölhasz­nálta , hogy ezen kis hallgatóság előtt szónoki tehet­ségének lendületet adjon. A politikai polémiának em­bere talált módot, hogy a vallásos thema tárgyalása mellett, némely politikai czélzatokat hozzon föl, me­lyek pártjára nézve elégtétel­, a jelen kormányt ille­tőleg pedig, ki egy G a­­­z o­t­t nem használ, hibázta­­táskép tűnjenek föl. A többi közt így szólott: A pro­testáns egyház közérdekeinek kifejtésére mindenek­előtt szükséges a belbéke, mit azonban az általános szabadság utáni törekvés mellett bajosan lehet fen­­tartani. A szabadság, sőt minden szabadság, a vi­szály és küzdelem anyagát hordozza kebelében, mik könnyen kicsapongások,rendetlenségek és veszé­lyekké fajulnak át. Hogy a hatást elnyomják, el­nyomják az okot, s hogy a békét visszaállíthassák, elnyomják a szabadságot. Csak pillanatig ható szer, mi gyorsan elhasználja magát. A szabadság, külö­nösen a vallásszabadság, a társadalom folytonos szük­ségévé vált. S valóban, nem látjuk-e, hogy midőn a nyilvános szabadság sülyedésnek indult, a keresz­tény szabadság életet nyer, és erősebb lesz ?“ Mit felelhetett volna Guizot, ha kormánya alatt, mely a polgári jogok megszorítását, a népnek az állam­­kormányzatbeli kirekesztését irányául tűzte volt ki, a szabadság megszorítása fölötti ezen jeremiádokat hallja ? A meggyőződések az egyén álláspontja sze­rint változnak, és az igazságok csak akkor nyilvá­nultak benne először, midőn az ellenéki harc­ban az egyén elbukott. Ez mindennapi története az emberi önzésnek. Jól értesült körökben az beszélik, miszerint a csá­szár néhány nappal ezelőtt a belga követet magához hivatta volt, s előtte kijelente, mikép bámulással és fájdalommal vette, hogy a Menzikoff h­erczegtől Konstantinápolyban adott lakomán a belga követ je­len volt, bár Párisban, a többi hatalmasságokkal egyetértőleg meghatározták, hogy képviselőik a Kon­stantinápolyban levő Menzikoff irányában addig semmi udvariassággal nem viseltetnek, míg a Portát fenyegeti vagy oly követelésekkel lép föl, melyeket a kötések megsértése vagy Törökország lealázása nélkül nem teljesíthetni. Hozzáteszik, mikép a csá­szár azon kívánságát is kijelenté, hogy a követ a hallottakat adná tudtára udvarának. Helvétia, Bern, april 24. A következő aprólé­kosságok némileg jellemezni látszanak a közelebbi lázadást. Midőn a fölkelők a canton-iskolát bevet­ték , és az ott levő növendékeket D­a­g­u­e­t igazga­­tójokkal foglyokká tevék , C­a­r­r­a­r­d fenhangon m­ondá, tulajdonkép a tanítványokat a beléjök oltott rósz elvek miatt mind megölni kellene; azonban most az egyszer jobb őket mindaddig keresekül tartani, mig a város meghódittatik. Rósz jelentőségű hir volt mindjárt Perrierre nézve, hogy a canton-iskola növendékeinek két álgyuja nincs az iskolában, ha­nem a fegyvertárban. E pillanatban elhaloványo­­dott, s eszét vesztette. Embereit a collegiumban borral és kenyérrel megvendéglő, s ezalatt sok időt elvesztett. Oly vigyázatlanok valának, hogy a col­­legiumba vivő utakat és lépcsőket őrökkel meg nem rakták. Bíztak a zászlóra festett szent szűzben. A rajongó parasztok Girard atya arczképét széttör­ték., Igen szépen viselte magát Percullaz kanonok az iskola vallástanítója , ki az iskola megrohanását meghallva , mindjárt odasietett; nem akarták engedni, hogy idemehessen. Mint lelkiatya kötelességére hivatkozott, s a lázadókhoz bűnme­­rényleteket illetőleg komolyan szólott. Végre bebo­­csátották, s növendékeire őrködött. Midőn Perrier ezredes G­e­r­b­e­r őrnagynak magát megadta, né­hány hevesebb összevágni akarta, de Gerbex köz­­beveté magát, s kijelenté, hogy előbb parancsno­kukat öljék meg. Perrier élete megmentetett. A polgárőrség, a harcz után mérsékelten viselte ma­gát ; az elesett Ei­s­n­e­r zenetanító özvegye részére mindjárt 300 frankot gyűjtöttek össze. Perrier fegyházba vitetett. Griset az öregbiró megszökött. A posteuxi bizottmány tagjai befogattak. Charles nemzeti tanácsos Bernbe érkezett. Az elfogottak közt említtetnek Delay lelkész, Bugnon és Bril­­liard századosok. Olaszország, Turin, ápril. 22. — A szardíniai kereskedelmi forgalom 1851-ben igy állott : behoza­tott 131 ,500,000 foknyi értékű portéka, kivitetett 73,000,000 millió frk. értékű. A Madonna della Consolata templomban történt rablás elkövetőjének nyomára még nem akadtak. Az elrabolt Mária-szobor 2/2 mázsát nyom, s Má­ria Krisztina királynő ajándéka. Hasaléban is történt templomrablás s egy ezüst urnát reliquiákkal együtt elvittek. Piemontból újólag több egyént utasítottak ki, mint mondják azonban nem politikai okok miatt.* Nagybritannia London, apr. 23. A bowstreeti rendőri­ szék első ülése mr. Hale ügyében kiváló­­lag ama kérdés körül forgott, vájjon az átkutatott házban talált gyúanyag, lőpor-e vagy egyéb vegyi­tek, miután a törvény, melyre a vád alapíttatik, csak lőporról szól. Clarkson a vádlottak ügyvéde így szólt: A kormány igen jól tudja, hogy Hale urak röppentyűket gyártanak, miután több ízben tettenek a kormány részére szállítmányt. A kérdésben forgó anyagot nem is Hale urak gyártották, hanem Cur­tis és Hervey uraktól vették, kik azt ily felirá­­sú hordókban: „vegyíték“ adták el. — Curtis oly megjegyzéssel erősíté meg ezen állítást, miként nem hiszi, hogy ily vegyítékkel töltött fegyver elsüljön. A­z e vegyész kijelenté, hogy a talált anyag nem lőpor, s a környezetre nézve a lőpornál sokkal ke­vésbé veszélyes.­­ A korona ügyvéde kiemelvén azt, hogy bár e vegyíték nem is oly veszélyes, mint a lő­por, de még­is mindenesetre veszélyes, s hogy az il­lető törvény képtelenséggé válnék, ha csak szorosan vett lőport s nem egyszersmind lőporszerű veszélyes anyagokat értene; továbbá megjegyezvén azt, hogy a lőpor és a talált anyag között csupán az a különb­ség, miszerint ez utóbbi nem szemekből áll: az ülés befejeztetett s a tárgyalás jövő csütörtökig elnapol­­tatott.­­ A bowstreeti vizsgálatot illetőleg a „Times“ esztelenségnek tartja azt hinni, hogy az igénybe vett rendszabályoknak csak nyomorú pénzbírság volna czélja. Azt hiszi, hogy jelentékenyebb dolgok fog­nak felfedeztetni, mint a közönség sejtené. Jönnek majd még eddig ki nem hallgatott tanúk is, s ki fog sülni, hogy Hale csak más emberek ügyvivője. Kossuthra nézve a dolog a régiben van, mert bár tanú még nem lépett fel ellene, de ő sem tisztíta még ki magát a gyanúból. Halét mindenesetre foglalkoz­tatta és fizette valaki, s a „Times“ jogosan véli kérd­etni: ki ? A többi lap nem kíséri megjegyzésekkel a bow­streeti rendőri kihallgatást, s e helyett valamennyi — a „Times“t kivéve — Kossuthnak Mayne Reid kapitányhoz írt levelét közli, melyben ő így ír : Az angol nép hajlandó a politikai menekültekkel vendég, szeretőleg bánni, azaz őket a bennszülöttekéhez ha­sonló védelemben részesíteni. Az angol kormány azonban, úgy látszik, a menekültek és angolok közt Angliában törvényes különbséget tesz s a menhelyet „kegyetlen farkasveremmé“ akarja változtatni.“ An­nak bizonyítására, hogy aggodalma nem puszta képzelődés, egy nothing-hilli Dunford nevű nyom­dászra hivatkozik, ki írásban közli, hogy lord Derby kormánya alatt Kossuth lakását szüntelen titkos rendőrségi egyének kémelték , s minden , a ház kapuja előtt megálló cak számát feljegyezték. Ez a mostani minisztérium kormányra léptével meg­szűnt , egész a felsőházi ismeretes vita idejéig, mi­dőn a régi rendszabály még élesebbé tétetett, s min­den őt meglátogató egyén feljegyeztetett. Nothing­­hilli lakásából kiköltözésekor a titkos rendőrség egy tagja napszámosi álruhában segítő bútorai átvite­lét eszközölni, hogy irományaiból felfedezéseket te­hessen. Végül megemlíti Kossuth, hogy egy igen fontos levél, melyet egy barátjához intézett levelébe zárt, nem érkezett rendeltetése helyére; barátja nem kapta meg azt, s a londoni főpostahivatalban mit­­sem akarnak erről tudni. A „Morning Post“ e nyilatkozatra megjegyzi, hogy Kossuth panaszai inkább hypothetikusok és kérdők, mint ténylegesek , s szemére hányja neki, hogy elég lelkiismeretlen, az országnak, mely meg­mentése és védelmére annyit elkövetett, háláját ily pénzzel róni le. — A Wellington herczeg emlékére állítandó nö­­veldére, melyben szegény katonatisztek árvái fognak neveltetni, eddig 80,000 f. sz. gyűlt össze. Albert herczeg teendi le ezen épület alapkövét, s a királynő is jelen leend az ünnepélyen. *— Máltába ápril 9-én a 49-ik ezred két osztálya érkezett a szigeti őrsereg megerősítéséül. A brit ha­jóhad még a kikötőben horgonyzott s a következő hajókból állt: Britannia, Trafalgar, Albion, Rodney és Bellerophon sorhajók; Arethusa fregát; Sámson és Retribution gőzfregát; Modeste corvett, és Wasp és Niger csavar corvettekből. — D. C. — A közvélemény Gladstone budgetét hévvel karolta fel, s e pénzügyi terv — melyet Peel Robert féle, csakhogy szabadabb felfogású politika ihlet­­t —■ a kabinet legbuzgóbb barátainak várakozását is meghaladta. Gladstone már azelőtt is az alsóház első szónokának tekintetett; évei haladtával — ő most 40­ éves — terjedékeny szelleme még inkább szilárdult. Utóbbi beszéde méltó folytatása ama ra­gyogó lánczolatnak, mely Pitt Vilmostól kezdve, Huskisson és Peelt foglalja magában. E beszéd ha­tása az alsóházra bámulatos volt, s következő nap szintoly kedvezően fogadtatott a pénzvásáron is. Új pénzügyi tervvel az Aberdeen minisztérium teljes nyugodtsággal oszlathatná el a parliamentet — áta­­lános azonban a hiedelem, hogy az egész rendsza­bály még a feloszlatás előtt el leend fogadva. Törökország, Konstantinápoly, april 18 Lord Redcliffe diplomaticus útja fáradalmait ki­nyugodván, hírszerint azonnal, mihelyest Menzikoff herczeg küldetése bevégezve lesz, egész erélyességé­­vel fogja szorgalmazni a Tanzimat s a keresztények sorsa javítását érdeklő ígéretek alkalmaztatását. E követelés t. i. a nyugati kabinetek által, Törökország épségben tartása feltételéül köttetett ki. A keresz­tények és mahomedánok egyenjogúsítása egy végte­len fontos és következménydús lépés, melynek egész Európára hatása kétségbevonhatlan. Az ebből ere­dő legfontosabb kérdések következők: 1) képes lesz­­e Törökország az Európa által kívánt reformot saját erejével kivinni ? 2) ha nem, ki fogja az átalakulás­kor a túlsúlyt gyakorolni, anélkül, hogy a most elkerültnél még nagyobb összeütközés ne támadjon? 3) szabadságában fog-e a Portának állam­ a segé­lyező hatalmak közt választhatni, s igénybe veendj­­e ezen szabadságot ? 4) az emancipált nemzetiségek közöl melyik fog kiválólag képződni, s mily állása lesz ennek a többi nemzetiségek és az emancipálan­dó kabinet irányában ? — Ezekből kitűnik, hogy a keresztények egyenjogúsítása inkább a diplomátiát mint az emberiség ügyét érdeklő kérdés. Menzikoff her­czeg e pontok egyikére maga adott alkalmat, midőn a görögöknek orosz védultság alatti emancipátióját sür­gette. Mint feleltek azonban neki erre a többi kabi­netek , tudva van. — A keleti krízis tehát ezennel elő van idézve s nem mellőztetetett el vagy tolatott háttérbe, hanem folyvást tart s leforgásának minden jelenségére ügyelni kell. Egyébként úgy látszik, hogy Menzikoff her­czeg igen nagy akadályokra talált ama czéljára nézve, mely szerint a görög hitfelekezetüek fölötti fennsőb­­séget Oroszország részére szándékozott megalapítani. Lord Redcliffe befolyása a Portára ezt előre lát­hatóvá téve. A herczeg nagy zajjal kezdett diplomatikus küldetésének jelentősége napról napra csökken , miu­tán látnivaló, hogy a férfiú, ki a külügyminisztert 24 óra alatt megbuktató, e diadalra kénytelen szo­rítkozni-A herczeg pár nap előtt sz. Pétervárról kapott sürgönyöket. Mint mondják, a kabinet rászalta kerek kalap és egyszerű öltözékbeni fellépését s tudtára adá, hogy arany és ékkövekbeli megjelenése varázs­­szerűbb hatással fogott volna lenni kelet népére. A „Trieszt. org“ ezeket közlő levelezője valósulni látja ama véleményét, hogy a nagy­hatalmak egye­lőre Törökországra fogják bízni saját belügyei ren­dezését, s hogy e szerint háborúra épen nincs kilá­tás. E véleménnyel azonban ellentétben áll szinte e lap egy másik levelezőjének ama tudósítása, hogy Bessarábiában a hadi készületek ismét megkezdettek Menzikoff herczeg Konstantinápolyból érkezett pa­rancsához képest. A város és a két tengert összekötő csatorna meg­­erősitetett. Utan érkezett franczia tisztek a vadász csapatok begyakorlásával foglalkoznak s mire jár, hogy sisakos vértes ezredek is fognának szerez­tetni. A vaspályákra nézve beszélik, hogy M i­r­a­n D­u­z bankigazgató nyerendi meg a kellő szabadalmat, ki angol tőkepénzesekkel fog a vállalat iránt külön­szerződésre lépni. A 100 piaszteres ezen felüli bankjegyek eltűntek a forgalomból, s csak 10 és 20 piaszteresek láthatók. Ez arra látszik mutatni, hogy a banküzlet már meg­kezdődött. Az arany 4—5 p centtel kínáltatik, de nem igen kapós. — Báró Bruck internuntiussá neveztetése leg­nagyobb fontosságú esemény, miután e nagy állam­­férfiú Ausztria érdekeit elődei bármelyikénél jobban fogja szorgalmazni, s csaknem bizonyos, hogy mind diplomatikai mind kereskedelmi tekintetben rövid időn határozott befolyást gyakorland a Portára, mely­­nak ő tapasztalt tanácsadója leend. A Konstantinápolyból Bécsbe érkezett hírek sze­rint a­zultán elrendelte, tegyenek az illetők jelentést, várjon a montenegrói határszéli események követ­keztében ausztriai alattvalók károsultak-e vagyonuk­ban, s ha igen, ki­­ és menyire , hogy kártalanításu­kat elrendelni lehessen. A Porta nyilvánvalóan sok jó szándékot tanúsít az egyetértést Ausztriával fenn­tartani és megszilárdítani. Ázsia A birmán harcztérrőli tudósítások márt. 10- éig terjednek s a háború rövid időm­ bevégzésére mu­tatnak. Nevezetes az arány, mely az Indiában levő brit haderő s a roppant területek népessége között van. Az európai sereg körülbelől 42,000 emberből áll; van továbbá 21 lovas és 155 gyalog ezred a bennszülöttekből, mi összesen 164,385 embert tesz; ezekhez járul 60,000 rendezetlen sereg, a igy a had­erő együttvéve 270,000 ember, 6000 gentleman ve­zénylete alatt. E sereg fenntartási évi költsége 10 millió f. st. vagy­is fele része a brit-indiai tiszta jö­vedelemnek. E nagy birodalom jövőjére mindenesetre igen nagy befolyást gyakorland a nagy félszigeti vas­pálya, melynek első állomása épen most nyittatik meg. Ezzel Keletindia történetének egy új korszaka veszi kezdetét. Fontos eseményként tekinthető az is, hogy az ifjú TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. P­á­r­i­s, apr. 28. A svejeziak Algériábani gyar­matosításának ismeretes terve jóváhagyatott. Turin, april 27. Brolferio interpellálta a minisz­tériumot a Genuában egy Mazzini tollából került rö­­pirat kinyomatása következtében történt elkobzás­ és befogatások végett; az interpellationak nem volt semmi eredménye. A kamarák az 1854-dik évre 109,213,269 lírában kivetett activ költségkészletet elfogadták. P­á­r­i­s, april 29. — A Manche megyébeni csa­torna-építésekre parancs érkezett. A mai Moniteur az 1853-dik évre a hadkötelezettek 80000 főnyi ren­des létszámát beszólitja. ^ C o r f u, april 23. Egy török gőzös a flottának parancsot hozott, hogy Konstantinápolyba térjen vissza; az holnap hagyandja el az albániai partot. LEGÚJABB POSTA. B­é­c­s, april 30. Az Ő cs. k. Apóst. Felsége sze­rencsés megmentése emlékére épülő templomra a mai napig összesen begyűlt: 52007 kft. 230 kr. 208 da­rab arany, 1 souveraindor, 2220 frank darab, 6 arany imperiál, 4 öt tallér értékű porosz tallérjegy, 3 egy egy tallér értékű porosz tallérjegy, 1 kir. szász pénztárjegy 5 tallér értékben, 700 olasz líla, 2 ezüst tallér, 1 Frigyes arany, 402 guinea, 2 darab német­­alföldi tíz forintos, és két keresztély arany. Ő Felsége fölgyógyulása után tegnap méltóz­­tatott először magánkihallgatást adni. Károly Lajos cs. kir. főherczeg ő Fensége velenczei útjából holnap fog megérkezni. Augusztus havában esztergomi bibornok érsek­i eminentiája elnöklete alatt püspöki synodus fog tar­tatni, mely a lelkioktatás emeléséről fog tanácskozni. A német szövetségnek­ szinte 107 millió pártnyi osztrák követelés már összeszámíttatott. Ezen köve­telés az olasz- és magyarországi háborúkra vonat­kozik , mivel ezen háborúk által a német határ meg­mentetett. Poroszország is a poseni fölkelésért 19/0 millió tallért számított. P­á­r­i­s, ápr. 26. — A tegnapi udvari tánczviga­­lomban mintegy 5000 ember volt jelen. A császár 1. 10 órakor jelent meg Mathilde Ágnővel Jero­mos és Napoleon herczegek kíséretében. A csá­szárné gyöngélkedése miatt nem volt jelen. A diplo­­matiai testület, miniszterek, senatorok, követek, ál­lamtanácsosok, törvényszéki hivatalnokok választéka, tengeri és szárazi tisztek, a művészet, tudomány, ipar és kereskedelem több nevezetességei és egy se­reg idegen vett részt a tánczvigalomban. Mint mondják a császárné azért gyengélkednék, mert egy új ruha fölpróbálása alkalmával elbukott és magát megsértette. Több tekintélyes legitimista a közelebbi hetekben Frohsdorfba akar utazni Chambord grófnál hó­dolatukat kifejezni. Egy miniszteri lap megc­áfolja azon hírt, mintha a császár egy czethalász-társulatban részt venne. Arról biztosít, miszerint a császár nem elegyedik semmi iparvállalatba, s nincs egyéb czélja, mint a közjóllétet emelni. London, ápril. 26. A felsőház tegnapi ülé­sében Clarii­arde marquis a törökországi ügyek iránt a külügyminisztertől felvilágosítást s az illető levelezés előterjesztését kéri. Lord Clarendon sajnálja, hogy ez utóbbit nem teheti, biztosítja azon­ban a házat, hogy a kormány Törökország függet­lenségét fentartani kívánja, s hogy e szándékát a többi nagy­hatalmak is osztják. E szerint Törökország kí­vülről mitől sem tarthat, belnyugalma pedig a kö­vetendő politikától függ. Montenegrót illetőleg, ennek a Portátóli függése de facto el van ugyan ismerve, de Ausztria mégis kénytelen jelentékeny haderőt tartani a határszélen, hogy ezt a menekültek elől elzárja. Ausztria egyébiránt kijelenti, hogy Törökország irá­nyában épen nem akarja megváltoztatni hagyomány­­szerű régi barátságú politikáját. Törökország a szent helyek ügyében Franczia- és Oroszországnak ugyana­zon engedményeket ígérvén, ez idézte elő Menzikoff herczegnek Konstantinápolyba küldetését. Az orosz hadi hírek s állítólagos követelések annyira túlzottak, hogy Rose ezredes felhíva érezte magát a hajóhadat előhíni, de Dundas admiral jól ismerte a dolgok állását, s nem engedelmeskedett. Különben az orosz c­ár szavát adta, hogy Törökország függetlenségét nem akarja megtámadni, tegnap pedig lord Stratfordtól érkezett (ápril 14-ki) sürgöny, mely szerint Európa békéje nem csak veszélyezve nincs, de a nagyhatal­mak közös nézete szerint Törökország épsége kor­szükségnek tekintetik. Az alsóház f. hó 25-ei ülésében Duncom­­b­e kérdi Palmerston lordot, megmarad- e azon állítása mellett, hogy a rotherhithei kutatás alkal­mával 500 font lőpor találtatott. Lord Palmers­ton: Roszul voltam értesítve s hibáztam, midőn ezt mondom. Majd csak a csütörtöki vizsgálaton fog ki­derülni , ha ama 260 fontot nyomd, talált anyag lő­por-e vagy nem ? — A „Chronicle“ szerint Amerikában kabinet­­krízis van, melynek okai nem tudatnak. Marcy lemondott az állam­­titkárságról. Ha Buchanan nem vállalja el a londoni követséget, Marcy fog oda neveztetni. Ezen esetre következő minisztersorozat említtetik : Caleb, Cashing államtitkár , Ja­­mes Guthrie pénzügy, Stock­ton tengerészet, Clelland belügy, Jeferson Davis hadügy, James Campbell posta, James Dobbin államügyész. Maharadsh­a Phalip Sing (szül. 1837-ben) keresztény hitre tért, — ő az első keresztény her­czeg Ázsiában. Néhány év előtt még olvasni sem tudott, most dr. L­o­g­i­n nevelése alatt tökéletes mű­veltségű angollá vált.

Next