Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)

1853-09-02 / 1044. szám

b­e­n, s fenséges neje ereiben Habsburg vére foly. A brüsseli polgármester is, ki különben a jelesebb belga hazafiak egyike, felede­ az ildom kötelességeit, — hogy többet ne mondjunk, —midőn üdvözlő beszédében a herczegi házasságot a belga függetlenség garantiá­­jának jellegzé. — Nem csoda, ha a czivakodásnak ekként vigyázatlanul elvetett álmáját nem volt rest felkapni a Constitutionnel, egy Troplong tollából szár­mazódnak gyanított igen éles s hosszú czikkében, mely könnyen diplomatiai surlódásokra szolgáltathat okot. •— Kár továbbá kellőnél több fontosságot adni a körülmény­nek, hogy a brüsseli franczia követ távol tarja magát a házas egybekelés ünnepélyétől. A Times mai vezérczikke is,­csakhogy egy másik tárgyban, bujtogató. — Felhordván u. i. a lap sejtel­meit az iránt, hogy Pierce , ítélvén őt székfoglalói be­széde s egyéb alkalmi nyilatkozatai után, az Unió eddigi sarkelvén , a non-interventio politikáján változ­tatni hajlandó, követét a Párisba megérkezett s Madrid­ba siető Soulé-t, mint olyant mutatja be, kit, ha a spa­nyol kormány el nem fogadna, helyesen cselekednék. Igaz, hogy Soulé, Monroe­s az annexio tanának, főleg Gubát illetőleg, heves szónoka volt a Congress-ben, nem kevésbbé igaz lehet az is, mit a Times mond, hogy útrakeltének végnapjaiban, a new-yorki cubai­ junta részéről tisztelő küldöttséget fogadott, s nemcsak figye­lemmel kdséré a tisztelgők vezérének szerencse-kivona­­tait: „vajha­­ az egyesült köztársaság mielőbb keblére tűzhetné az antillák legszebb virágát, (Cubát) s vajha mielőbb Északamerika politikai egén egy uj csillag tűn­nék fel, fénysugaraival körül övedző nemes homlokát azon férfiúnak (Soulé-nak) ki a nagy esemény fáradságos kieszközlésére küldetik ki— sőt válasznyilatkozatot is ten, melyben elmondá, hogy ő magát nemcsak ame­rikai követnek, de amerikai polgárnak is tekinti, s ezért mindenkor nyitva tartja kebelét az észak a­meri­kai terü­let tágítását s az illetők (Cuba) rablánczai széttörését tartalmazó vágyaknak, mely utóbbiaknak gyakorlatba átvitelére elég csak egy súgás a köztársaság kormányá­tól.“ — De bár­mennyire éles s valóságos yankee nagyí­tásokban hemzsegő is Soulé nyilatkozata , a kedvezőt­len tények előtt szemet hunynia s nem azokat támogatni volna feladata az európai vezérlapnak a Times-nek , ha mégis, minek vallja magát, igaz, s a diplomatiai ügyfolyam könnyítését szivén hordja. Politikáról mezőgazdasági tárgyra térek át, tud­ván, hogy e lapok szerkesztője oly szívesen­­fogad mindent e térről, mint mi hazafi jó kedvvel ol­vasók egykoron jeles m. gazdasági czikkeit. Régibb leveleim egyikében említem, hogy új guanco-vidé­kek fedeztettek fel; de fölöslegesnek tartom többet a guanó miségéről szólani, mert azt éppen akkor igen he­lyesen fejtegető­ e lapok tárcza­rovatában a derék Hun­falvi. Nem is más okból szólok e tárgyban ismét, csak hogy a Daily News után megerősítsem a Hunfalvi által elmondottakat. A Scotiában, Anglia, Izland északi valamint a tengeri szelek által szeméttel ellepett part­vidékein trágyául használtatni szokott gnano nem egyéb mint szirthasadékok, üregek s általában oly szigeteken talált nagyobb mennyiségű madárganéj,hol eső soha vagy igen ritkán áztatja a földet. Ila buján használ­tatik a guanó, úgy szalmában szép de kalászban üres vagy sovány magú gabonát terem. Ellenben ha czélszerűen élünk azzal, kevesebb költséggel gazdagabb termést eszközlünk, noha a közönséges trágya tonnája városok mellett 5 shilling, a nem hamisított nun­­darganéj 9 L. str. Eddig Peru, s különösen Saldanha öble si­haboo szigetről szerezteték a guanó; legközelebbről azonban jeles tulajdonságú madárganét fedeztetek fel egy az indiai óceánok, Mauritius, Calcutta között fekvő terjedelmes szigeten. Sőt találtatik , csakhogy roszabb guanó Birma, Sumatra s Borneoban is. A Daily News panaszoskodik, hogy az ausztráliai üzlettel elfoglalt ha­jók hiánya miatt nem láttathatik el­­. Britannia elég mennyiségű madárgancsjal. Sürgeti egyúttal a kormányt, küldene ki néhány hajót guanot­ termő földrészek fona­lasára, Székelyföldről, august 20. E napokban minden társadalmi élénkség csak­is für­dőinken jelentkezvén, méltó leend egy pár fürdőről em­lékeznem, mely a székelyföldre nyárankint díszes társa­ságokat öszpontosit. És kezdem a legelőbb utunkban eső Korondon. A köröndi fürdő igen kedves tájon fekszik, mely az idén ottan átutazott Klinkovics festész által vászonra rajzolva vonszó tájképet adott. Van borviz­­kutya és só­ke­ncs fürdője, mely gyengült idegzetűekre, mellbetegekre, csúzosokra, sőt, mi csodálatos, aszkóro­­sokra is igen jól hatott. A fürdő tulajdonosa most gróf Toldalagi Ferencz. Az idén mintegy ötven család láto­gatta meg, s használta. Oly népes társaság volt itt, mi­nőre nem igen emlékeznek. Édetenkint két tánczvigalom volt, est­e reggel zene a fürdőkútnál, nem hiányzottak­­ a szép hölgyek és nők , s ahoz képest elég élénknek le­hetett nevezni az itteni időtöltést. Különben a fürdőnek még több csínnal, s kényelem­mel kellene elláttatnia, mert ha a szállásbért Élőpataké­val vagy más tekintélyes­ fürdővel párhuzamba tesszük fel , illő lenne hasonló kényelmet is lelhetnünk itten. A­mi pedig össze sem hasonlítható. Mert nemcsak szál­lásainkon voltunk azon kellemetlenségnek kitéve, hogy nedves, szeles időkben, a be nem zárható ablakon, ké­nyére zúgott fejünkre a szél s vonta be a nedves köd, eltölteni minket csúzzal, fogfájással s­ ideglázzal, de maga a fürdői meder, mely gyanulatlan hosszú szálkás deszkáival vérbe köpülte testünket, lábainkat, melynek öltöző szobáin özönvíz gyanánt ront át a fürdők által kilebzselni szokott víz, kevés élvezettel köti öszsze a gyógyvíz használatát. Általában a tulajdonos gróf szolgái sokkal többet tesznek fel, kezelési költségkép számolataikba, mint a mennyit valóban a fürdőre fordítanak, s kezelésükben különösen felötlő az izléshiány , mely miatt ki nem emelkedhetik e fürdő, ámbár igen szerencsés helyiségen fekszik, s főként az idén megnyitott sósvize nagyon hasznosnak állíttatik az orvosok által. Annyi csakugyan látszik, hogy a birtokos mind több figyelmet fordít rá, a­mint a részvét is kezd nőni. Az idén nevezetes lökést adott ennek az administratio az által, hogy ötszáz öl hosszú utat, mely a fürdőre visz, a köröndi székelyekkel kirakatott. Itt egy igen botrányos jelenet történt. Egy szakácsnő Miniben fogamszott csecsemőjét a mint megszülő, elásta elevenen; bűntettén rajta vesztett , s elfogatva az udvarhelyi börtönbe vitetett. Szintoly botrányos esemény történt a szomszédos parajdi sokadalom alatt. Egy czigánynak egy nő eladott egy kétéves gyermeket öt garasért. —■ A magtalan czigány örült a kedves árunak , de nem sokáig. Az ese­mény közfigyelmet vont magára , a czigány elfogatott, a gyermeket egy Udvarhelyt állomásozó hivatalnok vette át, s gyermeke gyanánt nevelteti. A homoródi fürdő Udvarhelytől kétórányira, a forradalom alatt az oláhoktól leromboltatott, most azonban újra és sokkal több csínnal épült fel. Tulajdo­nosa az oláhfalvi székes község. A fürdő kisebbszerü Korondnál, de csínban már felül haladta azt. Fürdő­szobái gyalult és összeeresztett deszkákkal ellátvák, a deszkafalak összeeresztvék, s a szél nem érheti oly kényére a fürdő egyének vizes tagjait. Ha évenként ily lényeges javítások léteznének rajta , mint az idén, nem sokára kiemelkednék ezen jó izo borvíz-kúttal s lobogó fürdővízzel kérkedő helyiség. Az idén mintegy húsz család látogatta, némi élénkséggel, néhány tánczviga­­lommal, s csaknem folytonos zenével kérkedhetett. A királyi fürdő, jó borvize van, a homoródi fürdőtől másfél órányira fekszik , e miatt nehezen fog kiemelkedhetni. Az idén néhány száz család látogatta. A szombatfalvi selyke Udvarhelytől órane­­gyednyire. Puszta hely, nyarankint deszka­bódékat épí­tenek körülé s ott tanyáz hat-hét család. Selykéje jó hatású fürdőnek mondatik el az ellen. Az idén tiz deszka­­bódét láttam ott. Nem kívánatos az ily fürdői élet. Az elő pataki borviz ismeretes, országszerte, hogysem jó hatású borvizéről s fürdőiről írnom felesle­ges ne volna. Ez Erdély egyik legnagyobbszerü fürdője. Az idén hiányzottak legfényebb vendégei, a bojárok, mégis egy nagyvárosi utczácskának élénkségével kér­kedhetett, mintegy ötszáz vendége volt ekkorig; átme­nők minden perezben látogatják. Tulajdonosai több egyének a háromszéki uraságok közöl, kik nagy gond­dal , ügyességgel s áldozatkézséggel kezelik a fürdőt, minek tulajdoníthatni főkép azt, hogy alig egy évtized alatt ennyire kiemelkedett, s a legelegánsabb köröket elfogadni képes. Borszék társa Élőpataknak, fenn a gyergyói re­gényes havasok közt. Ennek is főkép a bojárok szokták emelni fényét, kik azonban most elmaradtak. Minthogy ottan ezúttal nem voltam , többet róla nem is irhatok. Nyarunk szép volt, kedvezett a fürdői életnek. Termésünk közepes. A búza igen vegyülve van bor­sóval, s rosszul ereszt. Széna elég, tengeri és burgonya jól mutatkoznak. Sok helyeken a jég nevezetes károkat tett, határokat tett semmivé. Hírlik , hogy őszszel a Barczaságon nagy contracllo lesz. E classicus tér igen alka­lmas a legnagyobb had­gyakorlatokra is. 1. 1. AUSZTRIAI BIRODALOM A „Linzer Ztg.“-nak írják lseidből aug. 28-káról. Ma délelőtt — eleve történt engedelemkérés után — a főkam­­rai jószág valamennyi hadastyánjai Császár Ő Felsége leg­­magasb eljegy­zésnapjának ünnpélyére itt lseidben össze­gyűltek. Ők , számra mintegy 320-an , déli 11 órakor ka­tonai rendben s élükön katonazenével s dobzajolás közt vonultak a Wirer-utczában létező községház elé. Itt a köz­ségtanács fogadá őket s kisérte a templomba, hol Császár Ő Felsége s a legmagasabb udvar jelenlétében tartatott meg az isteni szolgálat, melynek végezte után az egész csapat Ő Felsége szállása előtt megállapodott s Őt az ab­laknál mejelentekor lelkesült éljennel üdvözlő.— A porosz királyné Ő Felségének Iseidből elutazása septembe­r kére van határozva. O kir. Fensége Miksa hg f. hó 30 kán, fenséges családja pedig 31-kén hagyandjákel Isoldt. 26-án Albrecht főherczeg ő cs. k. fensége érkezett ide Salzburg­ból, és ma reggel ismét elutazott. A „Czas“nak egy levelezője imezt írja Bécsből, aug. 27-kéről : „Az oly gyakori miniszteri tanácskozmányok az ujabb­ időben a birodalom belszerkezetét czélozták. Szó van arról is, hogy Ő Felsége egybekelési napján az ostrom­­állapot a tartományokban megszüntettetni, vagy legalább megszoríttatni fogna. Bukarestből vett levelek szerint a tö­rök haderő mindinkább közeledik a Dunához.“ Bécs, aug. 26. Ilir szerint a császári várpalotában már készítik a termeket, melyek a császári arát Erzsé­bet bajor herczegasszonyt befogadandják. A díszítés rendkívül fényes és pompás leend. Az uj várkapu mel­letti munkálatok legnagyobb gyorsasággal folynak, hogy a császár visszajöveteléig, mely jövő hó 22-kére vára­­tik, be legyenek végezve. — Gróf Budl tegnapelőtt és tegnap hosszabb értekezleteket tartott b. Meyendorff orosz követtel, állítólag, Szerbia ügyében; erre nézve a jelen pillanatban az orosz és ausztriai kormányok közt jobb egyetértés volna. Fonton urat a legközelebbi na­pokban várják vissza Belgrádból. Küldetése szigorúan hivatalos, mert gróf Nesselrode orosz államkanczellár­­tól Sándor herczeghez egy sajátkezűlég irt levelet vitt által, melyben az, Oroszország tökéletes étalmáról biz­­tosítatik, egyszersmind megkerestetik, hogy a megkez­dett fegyveres készületeket függessze föl. A­mint hall­juk , már tudósítások érkeztek Fonton úrtól, melyek szerint a fegyveres készületek már megszüntetve, s a franczia fondorlatok elnyomva volnának. A szerb álla­potok az utolsó időben több minisztertanács - ülések tárgya valának , s a­mint halljuk, egy erre vonatkozó előterjesztés küldetett a Császárhoz Ischlbe. A miniszteri körökben Szerbia állapotainak rendkívüli horderőt tu­­lajdonítnak, s e körülmény fejti meg az orosz követ­nek a külügyi hivatallal folytatott felérintett értekezle­teit. —" A folyvást tartó orosz hadkészü­letekről s a dunafejedelemségek legközelebb jövőjéről itt tarkább­nál tarkább hirek szállongnak , s ezeknek köszönhetni leginkább a börze s a keletieli minden kereskedési ügy­let zsibbadtságát. Ezen sokaknál komoly hitelre talált hírek szerint Oroszország a fejedelemségek egy függet­lenségi nyilatkozatát javaslotta; e javaslat Ausztria és Poroszországgal meglehetősen kétértelmű és félhelyes­­lést nyert, Francziaország és Anglia pedig határozottan visszautasította volna. Az egészből, mint halljuk, csak annyi igaz, hogy a nagyhatalmaknak a keleti kérdést illető itt még folyvást tartó tanácskozmányában a feje­delemségek állapota különös értekezlet­ tárgyul szolgált, s a mellett természetesen minden eshetőség fontolóra vétetett, ámde a fejedelemségek függetlenségéért orosz részről semmi javaslat vagy indítvány nem terjeszte­tett elő. Kormányunk most buzgóbban gondolkozik mint azelőtt, a Szerbiábani consulságok szervezetéről, okul­ván az idegen ügynököknek a legújabb időkben ott űzött fondorlatain­ változtathatók, látszólag ugyan mindkét hatalmasságot egyedjogúsággal ruházza föl, a cz.írnak azonban való­sággal túlsúlyt ad, mise ép azt csak kivánható és utána törekedhetett. A görög egyház az ozmán birodalomban tudomás szerint 11 millió lélekkel bir, míg a franczia katholikusok száma nem több, mint 100,000. A két ha­talmasságnak engedett védjog következményei e szerint mindkét részre nézve igen különbözőleg alakulnak, és csak Francziaország őszinte békeszeretetének köszön­hető , ha oly egyezménytől, mi Oroszország érdekeit az övének annyira tölibe teszi, megegyezését nem tagadta meg. Egyébiránt mindenkép úgy látszik , hogy a keleti kérdésben fenforgó alkudozásokkal a menekültek kér­dése is végleges megoldásra jutna. A díván jelen pil­lanatban Oroszország és Ausztria irányában jó akaratot tanúsít, és a konstantinápolyi politikai menekültek név­lajstromát készítteti. N­emours herczegnek Ausztriába utazása, ottani folytonos tartózkodása a párisiaknak sok beszéd és hozzátevésre nyújt alkalmat. A herczeg, ide jutott hi­rek szerint, most Magyarországon tartózkodik. A her­czegnek az idős­­ég képviselőjével­ alkudozásai már mind­két részre nézve hasznos eredményre vezettek volna, midőn azok hirtelen, itt ismeretlen­ okokból, meg­szakadtak. A legitimisták ezért természetesen az or­­leanistákra panaszolnak, míg ezek viszont azokat vá­dolják. Hogy ezen féltékenységek hova viszik őket, a jövendő megmutatja. Fusiora ? — semmi esetben sem. A keleti kérdés, mikép közelebbi tudósításokból ki­tűnik, e szerint bevégezve volna, azonban, bár sikerült a diplomatának ideiglenes kiegyenlítést eszközölni, mégis azt hiszik, hogy a dolgok ezen állapota tartós nem lehet, és hogy a régi kötések megváltoztatása igen kívánatos lenne; sőt még azt is állítják, miszerint Francziaország és Anglia a Bécsben levő diplomaták­nak erre különös fölhatalmazást szándékoznak nyúj­tani. Azt hiszik, mikép ha ezen változtatás alapvona­lainak terve elkészíttetik, azon hatalmasságok, kik az 1815-ki kötéseket aláírták, congressusra hivatnának össze, lehető összeütközések és esetlegek ismétlésének megakadályozására. St. A­r­n­a­u­d tábornagy Bordeauxból, hol a megyei tanácsban elnökölt, pár nappal ezelőtt visszatért Pá­risba. A tábornagy Bordeauxban a mondott alkalommal a többi közt így szólott: „A császár Bordeauxban egy­szerű és nemes nyelven ezen szavakat mondotta : A csá­szárság a béke! A megpróbálás előbb érkezett, mikép várni lehetett. A béke pillanatra koczkán látszott lenni, de Francziaomágban, mikép külföldön, a legkomolyabb bonyodalmak pillanatában mindenütt meggyőződtek, mikép a béke fentartására senki sem tett többet, mint a császár büszke mérséklettsége és szilárdsága által. Az, ki­ben a forradalmi szellemet legyőzte, a külföldön franczia befolyásnak visszaadta hatalmát, rendszeres hagyományait és polgárosító befolyását, így a legdi­csőbb emlékek örököse, a nemzeti akaratra támaszkodva kettős küldetést teljesít, midőn a rendet és békét fen­­tartja, és minden új próbával nyer Francziaország sze­retete­, és a világ tiszteletéből.“ A császár Dieppében mint magános személy él. Úgy látszik, biztosságára nézve nem aggódik, mert nejével gyak­ran kisétál. A rendőrség azonban ébren van. A császár egy főrendőri hivatalnoknak így szólott: „Tudom, hogy ön dolga fölöttem őrködni; tegye ön, de gondoskodjék róla , hogyha kifordulok, ne lássak mindig mögöttem egy rendőrügynököt járkálni.“ úgy hallatszik, hogy a rend­őrség már is több gyanús egyént eltávolított, és hogy az é­rkezők szigorú ellenőrség alatt állanak. Helvétia Az Augsb. Tag b­­.-nak helvét határ­szélekről! levelezése szerint, a Bodensee melletti Arenen­berg (Napóleon Lajos egykori tartózkodási helye) ismét a a császár birtoka jön , E­u­g­e­n­i­c császárné néhány héttel ezelőtt azt megvásárolván, és a császárnak ajándékozván. Olaszország, Roma, aug. 18. Inneni hírek szerint, a történt befogatások következtében az emigránsok és római demokraták közti nagyszerű levelezést foglaltak le. A Petrom­nál talált papírokból az világlik ki, mi­szerint egy kiáltványt már készen tartottak, hogy a rómaiakat a fölkelésre fölszólítsák. A közjólléti bizott­mány már megalakulva, a miniszterek kinevezve és a fegyverek készen valának , és a harcznak azon nap kellett volna kezdődnie, mikor a befogások történtek. Az elfogott személyek többnyire a római köztársaság volt hivatalnokai s számuk mintegy 100. G­e­n­u -­ban, aug. 23-kán fölkelési kísérletek miatt nagy óvatossági rendszabályok történtek. A syndicus kiáltványt bocsátott ki a város lakosaihoz , hogy őket­ megnyugtassa. Spanyolország, a pyrenéei hegyek déli részén van egy 9­0 mföldnyi, 13,000 lakossal biró független államocska, melyet Europa nem igen ismer. Ennek neve: Andorra, s feje mindig a seu d’ urgeli püspök, és azonkívül 21 taná­csostól kormányoztatik. A Clamor publico szerint aug. 1-jén történt az új államfő beigtatása. Miután a püs­pök a határszélen az esküt letette, mikép a fuerost, a Fran­czia- és Spanyolország közti semlegességet fentartandja, és miután az andorraiak gyűrűjét megcsókolták, a syndicus fenhangon kiálta: „éljen andorrai fejedelmünk.“ A völgy lakói puskaropogások közt ismerték : „éljen Andorra feje­delme.“ Ezután egyházi szertartás volt, Te Deum énekelte­tett. A szertartás után a fejedelem a tanácsterembe ment, itt egy 21 tanú által aláírt okmány nyujtatott át neki, fe­jedelemségének hitelességéről. Utána 78 terítékü lakoma következett, mely alkalommal a syndicus egy tányér ezüst pénzt nyujta át, az andorraiak adókötelezettsége jeléül. A püspök ezt elfogadván, a szegények közt kiosztatni ren­delte , mely nagylelkűsége igen jó hatást szült. — Most a püspök a völgyben utazik a pörös ügyek elintézése s bér­málás végett. Görögország, Athene, aug. 19. A külügyminisz­ter az ország kormányzóihoz köriratot bocsátott, hogy Törökországba, kereskedőket kivéve, útlevelet magános személyeknek ne adjanak. Tagadhatlan , hogy Görög­ország fölött három hatalom gyakorolván védjogot, ál­lása nehéz. Görögország ezen sajátságos helyzetének tulajdonítandó, hogy a kelet- és nyugat- görögországi hadparancsnokságok ismét fölállíttatnak. A kelet-gö­rögországi hadparancsnokságot Limabani székhellyel Gardikioti Grivas tábornok kapta, a nyugati pe­dig Vrachom­bani székhelylyel Mamuris tábornok. —■ Azt beszélik, hogy egy második nemzeti bank állíttat­nék föl, még pedig azon 2 millió rubelból, melyet a gazdag Y­a­r­v­a­k i­s, Ipsaraból, ki halikra- kereskedése által lett gazdaggá, hazájának ajándékozott, még pe­dig azon föltétel alatt, hogy addig, mig Görögország független lesz, a nevezett öszveg a sz.­pétervári csá­szári bankban tétessék le, s ha hazája a török uralom KÜLFÖLD. Francziaország, Paris ypig. 27. A J­o­ur­n­a­l d­e­s D­e­b­a­t­s azon engedmények fontosságát emeli ki, melyek az új kiegyenlítési terv által a czár részére biztosíttat­tak. Azon megállapodás, miszerint a szent helyet illető fermánok csak Franczia- és Oroszország megegyezésével ál és kiszabadul, kamatjából tengerészeti iskola állittas­­sék , melynek növendékei ingyen tartassanak. A termé­szetes örökösök V a­r­v­a ki­s véghagyománya ellen­ért indítottak, s ez felfüggesztő a dolgot, jól lehet a sz.­pé­tervári bajor követség a görög követség helyett (ekkor még az fölállítva nem lévén) sürgetős lépéseket tett a pénz kiadására. Az egész ügy mostanig halasztatott, a császár azonban most figyelmeztetvén , a pénz kiadása rögtön megrendültetett.­­ Az öreg Varvak is, mi­dőn a függetlensé­gi harcz kitört, sietett hazájába , hol meghalálozott. Törökország, Konstantinápoly, aug. 15. — Ki a török birodalom viszonyait jól ismeri, nem titkol­hatja maga előtt, hogy a dolog csak halasztva, de nem végkép elmarasztva van, s hogy oly országnak , hol az uralkodó osztályban a barbárság minden vétkeivel a féktelen erő helyébe lépett, eltévesztett mivelődési tö­rekvések gyengesége is párosul, előbb utóbb — s talán előbb, mint várják — össze kell omlania. Jóllehet pe­dig a kard már félig ismét hüvelybe rejtetett, egyes csatározók még mindig űzik mesterségüket, nem is e­m­­­lítvén azon csapatokat, melyek még szakadatlanul szál­líttatnak Varna felé. (Pl.) Szmyrna, aug. 17. A Koszta-ügy jelenleg még mindig régi stádiumán áll. Koszta maga, az előleges egyezkedés értelmében az ausztriai 63 amerikai ható­ságok között, a franczia consulság jól rendezett kórhá­zában van őrizet alatt. A kikötőben most a szmyr­nai események után ismeretes „Huszár“ nevű briggen kívül „Novara“ és „Bellona“ ausztriai fregattok hor­gonyoznak, amaz B­our­going báró, ez Per­ti ez­redes parancsnoksága alatt. A Portától további közben­járás tekintetéből ide küldött Chekib effendi biztos, a­nélkül hogy valamit végzett volna, pénteken vissza­utazott Konstantinápolyba. Csütörtökön azonban meg­érkezett az A­­­i pasa helyére kinevezett új főkormányzó I­z­m­a­i­­ pasa, görög renegát, azelőtt pénzügyminiszter, s igen ügyes férfiú. (V.) * Most két pontra nézve várjuk feszülten a közelebbi felvilágosításokat. Első pontul szolgálnak a Porta által teendő módosítványok a bécsi javaslatban. Nem ismer­jük sem a Konstantinápolyba küldött szöveget, sem a módosításokat; várjon tehát az utóbbiak f­ontosak-e vagy lényegtelenek, puszta gyanítás tárgya lehet. Hogy a változtatások a Neva partján nem fognak különös ne­hézségre akadni, az lehető, ha t. i. a tett tapasztalá­sok után ítélve, Oroszországnak mégis talán érdekében volna, ezentúl inkább háttérbe szorítni a vallási elemet. A bonyodalom második pontját a dunai fejedelemségek jövője képezi. Ezen kérdés eddig csak mellesleg érin­tetett, hanem a Porta ügy látszik esetleges tartalék tár­gyául tette azt. Hírszerint a diplomatia közbenjáró te­vékenysége már ezen ügyre is kiterjeszkedett, s hiszik, hogy találni fognak egy középutat, mely mind a két félt kielégítendi. — így áll a dolog az alkudozások terén. Némileg máskép mutatkozik ,az magán a bonyodalom színhelyén. Orosz és török részről folyik a haderők ösz­­pontosítása, s az ellenséges állás erkölcsi súlya m飭 mindig aggodalmas. Az orosz kabinet kimondott szán­déka az is volt, hogy elégtételt kapjon a Portától, hogy a tettleges függés viszonya ismét helyreállíttassék és nyilván elismertessék, melyben a Porta II. Katalin óta az északi hatalom irányában volt. El van-e érve most e­dzés, még nem tudni. A Porta fel tudá kelteni ázsiai földön az izlám hatalmát, s északi tartományai is jelen­leg tán inkább hajlanak a félhold uralma felé, mint va­laha. Rövid idő alatt megválik, lehetséges-e vagy nem Oroszország és a Porta számára a st­atus quo a­n­te helyreállítása. Dunai­ fejdelemségek, Belgrád, aug. 22. Néhány nap óta az itteni hangulat szembeszökőleg javult, s az ország belsejéből is hasonló tudósítások érkeznek , úgy hogy az eddigi aggodalmak előleg el volnának oszlatva. A kormány igen vigyáz, hogy egyik pártnak se szol­gáltasson alkalmat panaszokra vagy viszkövetelésekre, bíznak egyszersmind Ausztria bölcseségében, miután ezen államnak épen az utolsó időkben több alkalma volt, mint bármely más hatalomnak , mélyen beláthatni ha­zánk viszonyaiba s a hamist a valótól megkülönböztet­hetni. — Helyben igen jól tudják, meddig terjednek kis Oláhországban az oroszok szállásai a mi határaink felé. — Tegnapelőtt azon hír terjedezett, hogy a pasa oly tudósítást von Konstantinápolyból, mely kilátást nyit a bonyodalom közel megoldására. De a várban az ör­vendetes hirt nem egészen bizonyosnak , vagy legalább nem hamar teljesülendőnek tartják, s hírszerint a pasa maga is egyik látogatójának beszélgetés közben ezt mon­da: „A­mit Sztambulban imák, mégis csak a Duna mellett kell annak megpecsé­teltetnie.“ Fájdalom, e szó a hadseregnek nem egészen nyugalmas hangulatára lát­szik czélozni, s több felől hallani, hogy a katonáknak nincs ingekre a hosszas alkudozás. — Beszélik, hogy Garasanin volt miniszter nem sokára ide fog érkez­ni. — Ma következő esemény izgatja fel a kedélyeket. Néhány nap előtt Szendrőn egy utast tartóztattak fel , kinél sok izgató irat Sándor fejedelem s a zuhan ellen találtatott. Az iratok szerb nyelven voltak nyom­tatva , de a nyomdahely kitétele nélkül. A fogoly, ki­nek személyiségét eddigelé teljes homály borítja , ide hozatott s ma erős fedezet alatt a sumlai táborba Omer pasához küldetett. A franczia „Presse“ ezeket írja: Jassyból érkező le­veleink egyhangúlag sajnálkoznak, hogy a török kab rre­­nd­­e­l­­­k a fejedelmet visszahivatá. Ezen visszahívás azzal indokoltatik, hogy a Koszpodár megszüntesé vo­natkozásait a magas Portával. Minden rendű lakosok valamennyi községből feliratokat intéztek a fejedelem­hez, kérve őt, vegyen magának időt a meggondolásra s terjeszsze elő a Portának a túlerejű hatalom kénysze­rét, melylyel magaviseletét igazolhatja. A feliratok­ban azon biztos remény van kifejezve, hogy a Porta tekin­tetbe veendi a lakosság közkívánatát. Az orosz meg­szállás elég anyagi kárt okoz a lakosoknak, s ez köte­lességévé teheti a Portának, hogy nekik legalább ezen erkölcsi elégtétet megadja. Oroszország, Varsó, aug. 23. Mintegy 30 megne­vezett menekültnek jövedelme 1831-ből, kik eddig nem éltek a kiadott közbocsánattal, az igazgató tanácsnak ma kihirdetett végzése folytán elkoboztatik. (Pl.) A „Journal de St. Petersbourg “ lefordítva közli az „Ocstr. Corr.“ czikkét Obrenovics Mihál fejdelem köriratáról. Nevezetes, hogy a német lap ezen szavai : „ezen fiatal férfi,“ az orosz lapban így vannak fordítva : „Je jeune prince.“ A „N. Pr. Zig“ bécsi levelezője így ír : „Biztos kut­­forrásból tudom, hogy a dunai fejdelemségek kiürít­ve

Next