Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)

1853-12-11 / 1127. szám

tások ezt írják: Egy két vitorlás ás egy nagy gőzösből álló orosz hajóhad­osztály „Medari Tidjaret“-nek Ke­­rempe foknál, Inebolitól három órányira, útját elzárta, midőn az portékaszállitvány- és 12 utazóval Konstanti­­nápolyba szándékozott. Az orosz h­adigőzös őt üldözőbe vette. Mi­g­­­i­e­vi­cs kapitány, mely a török hajót ve­zénylette, midőn igy szorongatva látta magát, az irányt a száraz felé vette, s hogy az oroszok kezébe ne essék, épen a hajót partra futtatni akarta,de az adott vezénylet nem teljesittetett, az orosz gőzös mindinkább közeljött, s megadási felhívását ágyúgolyókkal támogatta , me­lyek a legénység és utasok fölött röpültek el. Midőn M­i­g­­­i­e­v­i­c­s kapitány a hajó megmentését lehetet­lennek látta, két nőt, egy gyermeket, egy ezredest és a legénység egy részét a csolnakba ültette, s ezek szeren­csésen partra értek. Az orosz golyók e közben szünet nélkül a „Medari Tidjaret“ ellen valónak intézve, mely a sziklafalas part felé tört, minthogy egy orosz golyó találta, a kapitány és hadnagya kiszállt, néhány utast fölvett, kik a tengerbe ugrottak volt, s kik közöl egy bele fűlt, és elhagyta a gőzöst, melyet az oroszok azonnal elfoglaltak. A réz-szállítmányt lehányták, s a hajót vontatva magokkal vitték. Az orosz parancsnok a szárazra kiküldött, s a kapitányt fölszólítta, hogy térne vissza hajója fedezetére. Felelete úgy hangzott, hogy ezt csak úgy teszi, ha az oroszok hajóját elhagy­ják. A „Medari Tidjaret“ fedelén csak az angol mér­nök maradt, ki a főnök és gépészek egy részével s né­hány utassal a hajót nem akarta elhagyni. Azok, kik megszabadultak, e partlakóktól, kik közül 30 erősen fegyverkezve a szerencsétlenek segélyére sietett, ven­dégszeretettel fogadtattak. Az oroszok, a martalék­ ha- t jóval elvonultak. A „Journal de Constantinople“ és „Impartial“ a „Medari Tidjaret“ ezen elfogatását ka­lóz rablásnak nevezik. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest A m. oktatásügyi minisztérium Tyn Manót a kassai gymnasium segédtanárát, rendes gymnasium­ tanárrá nevezte ki Kassára. —Magyarországi főpapjaink, hű örökösei azon szent eré­nyeknek , melyek Sz. István óta a vallás, miveltség , és honszeretet annyi áldásait áraszták e hazára. Alig múlik nap , mely nagylelkű alapítványt,áldozatot,s költséges köz­intézet létesítését nem hirdetné a magyar clerus lelkes tagjainak részéről. Így tudósítatunk , hogy Csajág­h­y Sándor megyés püspök­­ méltósága Temesvárott a le­ánynevelés érdekében zárdát alapítani szándékozik, s e végre az előleges intézkedések megtétettek. Mennyei áldás koronázza a köztiszteletü Főpap szent szándékát. —Szavunk nem hangzott el a pusztában. A következő le­vél vigasztaló záloga a magyar faj önbecsülésének , azon részvétnek, melylyel e nemzet, költői iránt kezd viseltet­ni. A jelennek hivatása helyrehozni a múlt elmulasztásait, mely Kont költőjét majdnem C­a­m p e­n s sorsára jut­tató. E hivatás felismerésének jeleül szolgálnak a követ­kező sorok is : „Hajdu-Szoboszld, dec. 6. 1853. Tettes szerkesztő úr ! A Garay-árvák szomorú sorsábani részvé­tünket, tettleg, e csekélységgel kívántuk kimutatni. Szí­veskedjék t. szerkesztő úr ez összeget (harmincz forint peng. pénz) az illetők kezébe juttatni azon őszinte óhajtatunk­­kal együtt: legyen az árvák közös atyja őrük és ápolójok. Adja a kegyes­ég , hogy a t. szerkesztő úr becses lapjában elhintett részvét magvai essenek jó földre az egész hazában és teremjenek harmincz annyit, hat­vanannyit sőt százannyit! — Többek nevében Szívós Mihály reform, lelkész.“ E harmincz­aftot is a takarékpénztárba tettük az előbbi adakozásokhoz tőkésítvén. Fogadja a t. lelkész úr eljárá­sáért, buzdító lelkes tettéért az árvák köszönetét. Erősen hisszük, hogy e szép tett nem maradand követés nélkü­l. — Az „Igazmondó“ czímű kismezei naptár második kiadása a sajtó alól kikerült, ujtás nélküli igény­telen külsejével nem tesz ugyan lármát, de tartalma, mely mind mulattató , mind oktató részében , hazánk legavatot­tabb s legilletékesb embereitől származik , s gazdagon kárpótolja a czifra külsőt, s a közönségnek hasznos és ol­csó kézikönyvecskét nyújt. Ha vagy a községi elöljárók , vagy népbarátok nagyobb mennyiségben , egész és félszá­­zankint hozatják meg , mint már sok szép példa van , — húsz perczentet meglehet kímélni, s azt egyenkint lokvért oszthatni szét. — Az irodalomban örvendetes munkásság uralkodik; mert lassankint elhagyja a magyar embert azon apathia, azon közönösség mely bizonyos élénk korszakok természetes következése szokott lenni, s a legcsüggedtebb kedély sem keres többé — érdemet a nem olvasásban, azon áthatlan­­ságban , minél fogva magától minden nyomtatott betűt el­zárt. Az irodalom jobb termékei iránti részvét a növekedő olvasás vágygyal terjed s örömmel látjuk versenyre kelni a kiadókat, örömmel szemléljük az írók munkásságát. Ez által ugyan a kritika teendője is megnehezedik. A Pesti Napló, mely nemcsak bibliographiai jegyzetben, nem csak puszta ismertetésekben kíséri figyelemmel az irodal­mat , ezentúl is mindig a pártatlan méltánylás, a szigorú ítészet szavával szóland a megjelenendő művekről, vala­mint szólott a jelen évi febr. 13 -a óta eddig megismerte­tett és bírált 145 műről is. A „Pesti Napló“ közönségének még egy kedves újságot mondhatunk. Hazai derék levelezőinken kívül már­is jeles tudósítóink vannak Bécsben , Párisban , London­ban , Aleppóban, s Konstantinápolyban. Így megnyertük a lap számára egy hírlapi kiküldöttnek állandó levelezését az oláh szélekről. S mind­e mellett lapjaink kiadó tulajdono­sának áldozatkészségéből azon kellemes helyzetbe jutot­tunk , hogy a Pesti Napló saját tudósítóját küldi el a közelebbi napokban keletre, hogy az saját meggyőző­dése­s tapasztalásai eredményével segítse törekvésünket, alapos híreket gyorsan közölhetni ama sorsteljes esemé­nyekről , melyek ott a civilisatió egy új korszakát készí­tik elő. — Egy nagyon becses élet felett vilaszt jelenleg egy tisztelt család szeretete, a tudós világ aggodalma. Gróf Teleky József beteg. E betegség rettegéssel tölti el az irodalom barátait és tisztelőit azon férfiúnak, kinek becsületben folyó élete a haza, az irodalom szolgálatának volt szentelve. A t. gróf a m. tudós társaság elnöke lévén, fáradozásai, erélye reményt nyújtottak nekünk e társaság regenerátiója s a munkás tagok számának nagyobbitá­­sára nézve. Az ég őrködjék ez élet felett, melyre az iro­dalom ügyének olly nagy szüksége van. — Tegnap adatott Jókay drámája Manlius Si­nister. E jeles műről bőven szóland színházi rovatunk. — Gróf E­s­z­t­e­rh­á­z­y Ernő, 1848-ban Győrme­­gye másodalispánja , a karácsonyi ünnepek után Sz. Péter­­várott házasságra lépend az államgazdászati és politikai művei után ismeretes Tegoborszky orosz államtaná­csos leányával a bajló Euphemia udvari hölgygyel. A t. gróf úr idősb testvére gróf Eszterházy Antal gróf is orosz hölgyet vett nőül. Az ifjú házasok csak a jövő tavaszra térnek Magyarországba s Hodin fognak lakni, Po­­zsonymegyében. — Levitschnigger „Pesther Sonntagsblatt“ czí­mű szépirodalmi lapjának a múlt vasárnap kiadott első számában olvassuk , miként Pompéry (Ervin) beszélyeiből ismét kettő fog német fordításban megjelenni. E két be­­szély, mint halljuk, „a Tardi ház“ és a „virágos sir.“ fordítja Kárffy Titus úr. Az említett lap Deg­­rének „Magnetismus“ czímű érdekes kis beszélyét adja sikerült fordításban, s Dudumi fordítása után két kis verset közöl Iduna hagyományaiból. Vidék Mezőföld, (Veszprém­ megye) dec. 6. Vesz­prém megye Mezőföldén járatjuk a Pesti Naplót, s abban annak idejében vidékünk egyik legnagyobb birtokosa, cs. kir. kamarás Tolnai Festetics Antal ur halálát is olvassuk, kurtán említve. E tudósítást előzményének hittük tekinthetni egy, — ha valaki,­ úgy bizonyosan a boldogult által kiérdemlett más necrolognak. Ezt vártam mindekkorig a magas halott — mondhatni, országos érdemeit kellőleg ecsetelni tudd tok­tól, de hasztalan. En­nek pótlására tehát néhány szót kívánok az üdvözült em­lékére, elmondom csak amúgy egyszerűen és igazán önnek lapjába iktatni, serkentésére azoknak, kiket Isten hasonló vagyonnal áldott meg. Figyelemre méltó elsőben , hogy a boldogultnak terjedelmes birtokán legalább 25 helység ezerei találták fel gyarapodásuk áldásdús forrását részletes földbérlések útján , és mindamellett, hogy ezen ezreknek, kik a nagylelkű birtokos kegyeletes intézkedései nyomán Magyarország viszonyaihoz alkalmazott bérrendszer mel­lett vagyonosodtak, hálás könnyeitől kisérve szállott sír­jába , örökösének mégis virágzó adósságment vagyont, gyönyörű és szilárd gazdasági épületeket, s az országban kevés vetélytársat ismerő finom juhászatot hagyott hátra. A mezőgazdaság körében kétségtelenül sok javítási ösztönt ébresztett kitartó példája által. De nemcsak ember volt ő a szó nemese értelmében, hanem hazafia is. Ő, mint méltó rokona a haza anyagi jólétének emelése körül halhatatlan Festetics György grófnak, egyesülve az Istenben üdvözült főherczeg József ő fenségével, Magyarország feledhetetlen nádorával , megmente az országnak ak­koriban egyetlen gácsi posztógyárát az enyészettől, s azt páratlan virágzásra, szilárd alapra emelte. — Ő volt eléggé nagyszivű utóbbi években az országos bo­­tanikus kert számára terjedelmes tért fővárosunk kebelé­ben félig ingyen, átengedni, nem is számitván egyéb szá­mos országos alapítványait. Azért óhajtjuk, hogy ily Fes­teticsek szelleme szálljon meg minden vagyonos igaz ma­gyart, s a Gondviselés meghallgatván azoknak hálás imá­ját is, kik a boldogolt nevét s vagyonát öröklék, — en­gedje meg, hogy ők is hosszú évek során keresztül, derék atyjok nyomdokát követve, e vidék boldogitása mellett, mind jótékonyságuk, mind h­azafius törekvéseik s áldoza­taik gyümölcsét élvezhessék.­­_ Nemzeti színház. Dec. 7-én és 9-én Ördög Robert: Opera. Zenéje May­e­r b­e e r t­ő 1. A zeneér­tők sokáig vitatták a kérdést, a nagy mester két műve, u.m. Ördög Robert és a Hugonották közöl melyik nagyobb, melyik bir több szépséggel, mint egykor Németország nem tudta elhatározni két nagy költője közöl, melyik a na­gyobb, Göthe-e, Schüler-e? A kérdés mindaddig el­döntetlen maradt, mig az ítészek meg nem lelték azon álláspontot, melyről e nagy szellemekre a kellő áttekin­tést nyerheték, mig a művek alapját, hogy ugymon­duk azon mageszmét nem vélték feltalálhatni , mely­é támadtak e művek. Mi Mayerbeer Ördög Robertje felett az Ítészek különböző véleményét ismerjük, igyekeztünk átis­merni e roppant művet, de megvalljuk, hogy felölel ítéle­tünk még nem oly szilárd, hogy véleményünkkel nyu­godtan tudnánk azokhoz szegődni, kik azt a Hugenották fölé, vagy azokhoz, kik e művet emelik ama fölé. Mi Ber­tram lágy, sokszor érzelgős áriáiban nem tudtuk feledni a humort, a sátán vagy a mester humorát, az egész műben pedig nem azon, hogy úgymondjuk, egyalapúságot, mit jellemnek is nevezhetnénk. Az egyes dalok majd Mo­zart mély és szép gondolatait, majd az olasz zene sírén hangját juttatják eszünkbe. Azonban minden a nagy mestert, a lángészt árulja el, mindenütt felleljük az ön­­magával küzdő szellemet, a feltörő gondolatforrást, a ze­nének azon magasabb emelkedettségét, mely honát az Olympon keresi, mely Jupiter sasaként ragadja ma­gával a tisztultabb légbe a hallgatót. Ezért minden törekvés , minden jó akarat az ily kiváló , az ily clas­sikus művek ismertetése és színre hozatala körül méltánylást érdemel. Mert valamint az égalj , sőt az eledel is befo­lyással bir az ember szokásaira, hajlamaira, jellemére , úgy a zene is nagy befolyást, hatást gyakorol az emberre. A sok üres zenerim e korszakában szükség, óhajtandó, hogy ily nagy művek ragadják magukhoz a figyelmet, hogy a közönség ízlése ily élvek után nemesüljön. Ezért mi is örömmel, méltánynyal fogadtuk azon hírt, hogy a nemzeti színpadon hónapok óta készülnek ez operára. Hosszas ké­szület egyik biztosítéka a sikernek, de valljuk meg itt is bebizonyult, hogy partum­ánt mentes etc. Mi, kik, ahol erre okunk, alkalmunk volt, mindig dicsérettel, az el­ismerés hangján szólottunk az igazgatóságról, meg nem állhatjuk, hogy most az igazolt neheztelés szaván meg ne ró­juk azon erőködést, minélfogva bizonyos fixa ideának (még most ennek nevezzük) hódol, s T i p k a k. a. fellép­tetésével, és pedig Mayerbeer Ördög Robertjebeni fellép­tetésével a legnagyobb tapintatlanságnak, a nagy mester iránti legnagyobb kegyesellenségének adja jelét. Mi most nem kérdjük, miért nem éneklé Izabella szerepét Lesniewszka kisasszony, ki Mozart áriáját is a varázssípból éneklé, de inkább ne hozta volna a szín­padra e művet, minthogy alkalmat nyújtson azoknak, kik az olasz zenének tömjéneznek, e nagyszerű mű szépsége­­inek ez előadás által igazolt megtagadására. Ez előadás által mondjuk , mert az első izbeni előadás legkevésbbé sem tanusítá a hosszas készületet. Hasselt - Barth asszonyságot s a karokat kivéve , mind hamisan énekelt, főkép Kőszeghy úr, ki alkalmasint azt hivé, hogy a hamis ördögnek hamisan kell énekelnie. De az igazga­tóság tán a tapsokra , a nyugtalan, a zajos , a vásárt ütő karzat kihívásaira hivatkozandik. De nem hírta-e ki e kar­zat kétszer a kezdő , a bajosan egyensúlyozó Hesz kisasz­­szonyt ? nem akarta-e kihívni harmadszor is T­i­p k­a k. a.-t? Úgy van. Ha a párisi színházak minden claqueurjét oda ültetitek is obligát kihívásra, Tip ka k. a. mégsem leend a műitészet előtt művésznő. Ez a mi véleményünk történendik a közbenjárási kisérlet meghiúsultakor, er­ről úgy hisszük, most még valamint a Times, úgy m­ás lap sem tudhat semmit. Róma, nov. 22. A franczia csapatok össze­vonása Rómába Civitavecchiában folytonosan tart. A vi­­terboi és civita-castellanai helyőrségek már megérkez­tek. Mindkét utóbb említett helyen pápai csapatok je­lentek már meg, s mint mondják, a franczia és ausztriai helyőrségeket a vidékeken pápai katonaság váltaná las­san mint fel. Páris, dec. 5. Baraguay d’Hilliers úr fogadtatása Konstantinápolyban, mint az ottomán követségi palotá­ból értesülünk, úgy látszik, némi módosítást szenved. Röviden szólva: Konstantinápolyban egy katonát vártak, s most azt veszik észre, hogy ismét egy d­ip­­m­a­t­á­t nyertek. Egy, Resid pasa és Baraguay d’ Hil­liers közötti beszélgetés alkalmával utóbbi bámulatát fejezte ki a­zultán ő császári felségének szilárd és „el­határozott hangja“ felett, melyben a tábornok beszé­dére felelt. Resid pasa erre nyilvánította, hogy a­zul­tán kormánya elismeri Francziaország jó szándékú né­zetét de azt remélték, hogy a dolgoknak úgy a csata­téren, mint Francziaország felhatalmazottjainak szemé­lyeiben­ változása a megtámadott jogosság rég várt „na­­gyobbszerű védelmezését“ is fogná előidézni. A Time­s-nak írják Bécsből dec. 5-ről: „Az itteni követek értekezlete holnap egy kiegyenlítési javaslatot kü­lend a Portához. E javaslat szerint a beleegyezke­­dések folytatandók az ellenségeskedés meg nem szakí­tása esetében is. A javaslat elfogadása iránt semmi két­ség sem forog fen.“ Legújabb a csatatérről. A távirdai tudósí­tások Bukarestből dec. 5-kéig, Krajovából dec. 3-káig terjednek. Mindkét részen nyugalom uralkodott, kivéve, hogy az oroszok földkunyhókat ástak, a törökök pedig Kalafátot folytonosan erősítették. Azon török tábor, mely Gyurgyevoval szemközt al­bániaiakból volt alakulva, föloszlott, s csak őrszemek maradtak ott. Makán szigete mellől a gőzösök a ruscsu­­ki révbe hozattak. Budberg tábornok a fejedelemségek orosz császári bisztosa, nov. 30. Jassyba megérkezett, nagy kíséreté­vel , Bukarestbe fog indulni. Osten-Sacken had­testét Jassyban dec. 15—20 közt várják. Az I­n­d.­berge levelezése szerint Oltenitza Budesti és Kalaras környékén még mindig 35—40,000 orosz van öszpontosítva. Ugyanezen levelező szerint,az utób­bi tíz nap alatt több mint 400 orosz halt meg Bukarest­ben, Oltenitzánál kapott sebeik következtében, ezek közt 3 ezredes, 15 főtiszt. Sofiát erősítik, a lakosok örömest dolgoznak az erő­dítési munkálatokon. O­m­er pasa, mint a „Journ. de Const.“ jelenti, egész ezredet öltöztetett föl az Oltenitzánál nyert öltöze­tekből. Damaskusból írják, hogy Mahmud effendi Destan és Irak környékén 12,000 önkéntest toborzott össze és saját költségén a Porta szolgálatába ajánlotta. Telegraff tudósítások. Pári­s, dec. 9. A mai Moniteur nem hivatalos része jelenti, miként decemb. 5-kén a négy nagy hatalmasság által egy jegyzőkönyv íratott alá, melynek kettős czélja abból áll, a. m. a Porta és Oroszország között a békét, becsületes feltételek alapján helyreállítani és Török­ország függetlenségét biztosítani, melynek a szerződés által kijelölt vonalak közötti független fenállása az eu­rópai egyensúly lényeges feltételét képezi. London, dec. 3. Záraskor Consulok: 94%. Legújabb posta: Bács, dec. 9. A pénzügyi miniszternek f. évi dec. 5-kétől kelt rendelete szerint egyetértőleg a hadsereg főparancsnoksága, s a külügyi és kereskedelmi miniszterrel, a fegyverek és töltényeknek Boszniába leendő kivitele megtiltatott, mely rendelet a közzététel napján kezdve, hatályba léptetik. B­é­c­s , dec. 9. Azon hír, miként a négy hatalmas­ság ismét szövetkezett a békének, közbenjárási kísér­letek általi helyreállítására, a négy érdekelt kormány hivatalos orgánumai által mint tény adatik elő. _ A négy hatalom békés értekezletekre szövetkezett, de többre nem. Itt felfogásunk szerint sem coalitioról nincs szó, még kevésbé allianceról. Csak a legközelebb lévő czél közös , t. i. a közbenjárás kísérlete s a közös óhajtás egy nagy háború elhárítására tavaszkor. Mi MAGAM HIRDETÉSEK. Megjelent és kapható EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (úri- és kigyóutera szegle­tén) s általa minden hiteles könyvárusnál kapható . ORSZÁGOS NAGY NAPTÁR. 1854 évre szerkesztő Jókai Mór. ára 1 for. 40 kr. pp. EGY MAGYAR NÁBOB Regény. Irta Jókai Mór. Három kötet 12-edrétben összesen 466 lap csinos kiállítással. Ára a sajtó alatt levő 4-ik kötettel együtt 4 frt. pp. MULATSÁGOS HÁZI­ NAPTÁR 1854-re Szépirodalmi része : Tompa Mihály, Ber­­náth Gáspár, Jenevai, Sajó, Petőfi Sándor és Jókai Mórtól. Az 1854 évre szóló ka- tholik, és protest. naptáron kívül számos közhasznú czikkel, Magyar- és Erdélyor­­szági vásárokkal s. a. t. Nagy­v­ adrét, közel 140 lap, ára fűzve, s az illő bélyeg­gel ellátva csak 30 kr. pp. A fekete domino. Regény B. POD­­MANICZKY FRIGYESTŐL. Két kötet 12- edrétben , összesen 331 lap, a lehető leg­­csinosbb kiállítással; ára fűzve 2 fr. pp. A karthaust. Irta B. EÖTVÖS JÓ­ZSEF. Harmadik, javított kia­dás. Két kötet, nagy 12edrétben, össze­sen 660 lap, ára fűzve csak 2 fr. pp. A magyar nemzeti irodalom története. Irta TOLDY FERENC. Má­sodik, javított kiadás. Két kötet, kis 8-adrétben, öszvesen 520 lap, ára fűzve 2 fr. pp. Ó­kori földrajz és történelem. Al­gymnasiumok számára készítette Kiss L­aj­o­s, tanár. Kis 8-adrét 171 lap; ára fűzve 40 kr. pp. Úti naplómból. Irta B. PODMANICZ­­KY FRIGYES. Nagy 8-adrét 155 lap, igen fényes kiállításban; ára fűzve 2 fr. pp. Osztrák polgári jog elvei. Az újabb jogeszmék szerint rendezte és felvilágosításokkal ellátta. KALLÓS LA­JOS, jogtanár. Nagy­v­adrét, 393 lap­­ára fűzve 2 fz. 40 kr. pp. A mezőgazdaság népszerű kézi­könyve: a szántóföld-, rét- és szőlő­­mivelés, gyümölcsfatenyésztés, szarvas­­marha-, ló-, sertés- és méhtenyésztés jelen fejlődésfoka s előhaladása szerint, SCHLIPF J. A. koszoruzott pályamunkája harmadik tetemesen bővített és j a v­i­t . 11 kiadása nyomán szaba­don magyaritá TÓTHFALUSI MIKLÓS, orv. tr. Harmadik magyar kiadás. A szö­vegbe nyomott sok metszvénnyel. Nagy M­­adrét 494 lapj­ára fűzve 3 fr. pp. Washington. Az amerikai egyesült államok köztársaságának megalapítása, GUIZOT-tól. Francziából fordították Gye­­röfy Gyula és Szabad Imre. Kis nyolczad­­rét, 116 lap­­­ára fűzve 48 kr. pp. Monk. Az angol köztársaság bukása és a monarchia helyreállítása 1660-ban. GUIZOT-tól. Francziából fordították Gye­­röfy Gyula és Szabad Imre. Kis 8-adrét, 166 lap; ára fűzve 54 kr. pp. Az újkori nemzeti irodalom törté­nete. Irta TOLDY FERENC. Első füzet 8-adrét 134 lap; ára, a sajtó alatt levő második füzettel s Példatárral együtt, 1 fr. pp. Csokonai Vitéz Mihály munkái. Közli KELEMFÖLDY 3 kötetben (Csoko­nainak ez a legtökéletesebb kiadása) 16- adrét, öszvesen 860 lap, ára fűzve 3 fr. pp. Leona. Tragoedia négy felvonásban, előjátékkal. Irta CZAKÓ ZSIGMOND. Nagy 8-adrét 70 lap, ára fűzve 50 kr. pp. Kalmár és tengerész. Eredeti dráma 4 felvonásban, irta CZAKÓ ZSIGMOND. Nagy 8-adrét 105 lap, ára fűzve 1 fr.pp. Végrendelet. Dráma öt felvonásban, irta CZAKÓ ZSIGMOND. Nagy 8-adrét 01 lap, ára fűzve 1 fr. pp. ,TM.szeretein gyermekei. Regény SUE JENO-tól. Fordította GERÓ. 2 kötet, 12- edret, öszvesen 370 lap; ára fűzve 2 fr.pp. THYaiZAim­­ejte,.nilek' r egény- Irta KU-­­HY LAJOS. Két kötetben 0vagy 15 fu_ tonné* va?y 8'adrétben összesen közel iMU lap; ara fűzve az egésznek 8 fr.pp Egyes füzet ára 40 kr. pp. m letTermes történelem. Irta HUN­­FALVI JÁNOS. 3 kötetben (1-sö Ókor, 2-ik Középkor, 3-ik Újkor) 8-adrét összesen közel 1000 lap; ára fűzve 3­0 kr. pp. Coriolamis. SHAKESPEARE után M*®1. í°firdította PETŐFI SÁNDOR, 2.p­r.et. lap; ára fűzve 1 fr. pp. Irta R07 m­T’ 5y árva fltí Pákája. GÁLSZÉCSI(oSSl­­anyolból Sitona ,ÍSI. 0D0N. Két kötetben tollrai­­°kkal dlftva­ 1­6-odrét, összesen 713 lap, ara kéményén kötve 1 fr. 40 kr. pp. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. DÉLIBÁB, nemzeti szinház-lap jövő 1854-ik évi folyamára. Megjelenend e lap ezentúl is szo­kott alakjában, szépirodalmi tartalommal a legjelesebb irók közremunkálása mellett, hetenkint egyszer, vasárnap két sűrűn nyomatott ivén, finom velin papíron rózsa­szín borítékkal. Az első évnegyedben veendik tisztelt előfizetőink Jókai Mór legújabb histó­riai regényét „a Jancsárok végnapjait,“ a második évnegyedben Manlius Sinister czímű drámáját. Divatképeink a párisi „Moniteur de la mode remekművei lesznek ezentúl is, me­lyeket a farsangon át mentül számosabban iparkodunk bemutathatni. , Előfizetési feltételek : Helyben : egész évre 12 fr.; félévre 6 fr. negyedévre 3 fr. PP- Vidékre postai küldéssel egész évre­­ félévre 7 fr. 36 fr. negyedévre 3 fr. 48 kr. pp. A DELIBÁB szerkesztő és kiadó­ hivatala (Széps ut­za 1. szám) A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMD­ÁJÁÉTÍ: Távirati magánsürgöny. A múlt éjjel távirati magántudósítást vettünk Bécsből, mely szerint állítólag nov. 30-kan véres ütközet történt volna a kis-ázsiai partokon fekvő Sinope-hez közel, hat orosz sorhajó, és egy imezek­­nél kisebb hajókból, t. i. fregattokból és corvettekből álló török hajó­hadosztály között. Az eredményt megírni tartózkodunk, míg kétségtelen és részletes jelentést nem veszünk.1 Bécsi börze december 10-ről. Danavízállás. (December 10-én) 2', 11", 9'", 0 fölött. Felelős szerkesztő : TÖRÖK JÁNOS. (Távirati közlés.) || Á­r­u Pénz Statuskötelezvény 5% .... 9­3% 93% ütő 4% .... 82% 81­­. 1839-ki sorsjegyek 250 ftos 135% 136% 1834-ki 1 500 ftos . . 232% 239 Banrészvény darabja .... 1366 1364 Mjszaki vaspálya oszt....................... 234% 234% Dunagőzhajózási rész­vén . . 646 644 Augsburg........................................ 116%­ Amsterdam 100 tallér ..... 97% M. Frankfurt 120-ért .... 115% Hamburg 100 Ecotalérért . . . 88% London 1 ft sterlingért .... 11.18 10.18 Cs. kir. arany.............................. 20% 20% Ezüst.............................................. 15% 15%

Next