Pesti Napló, 1854. január (5. évfolyam, 1144-1168. szám)
1854-01-01 / 1144. szám
mely körülmény a törökökre nézve igen hasznos, a téliszállás a csatatéren rájuk nézve biztosítva lévén. Azon előnyök, mikhez a törökök ezen állás elfoglalása által jutottak, épen nem jelentéktelenek. Egyfelől, mint fenőbb megjegyeztük, az oroszoknak a szerbekkel és a török birodalom többi nyugati szláv tartományaival való egyenes összeköttetését elvágja; másfelől pedig, mi még fontosabb, szilárd és biztos állásuk van a Duna jobb partján, mely további hadműködéseknek Oláhországban kiindulási pontjául szolgálhat, minthogy hátuk a Duna által fedezve van. Ezenkívül Widdin legközelebb fekszik azon úthoz, melyen a dunai török sereg segítségét, eleségét és lőszerét legkönnyebben kaphatja meg. Végül, ha összevetjük mindazon tudósításokat, melyek az olteniczai, gyurgyevói, macsini stb. összeütközésekről, különböző források után, hozzánk jutottak : mint bizonyos tény derül ki, hogy a törökök mindig csekélyebb erővel, és eredménynyel harczoltak, míg az oroszoknak sokkal jelentékenyebb erőkifejtésbe került a törökök részéről tett kísérletek meghiúsítása. Az „A. Alig. 7.“ — mely mellesleg mondva a törököknek épen nem barátja — bevallja, miszerint a törököknek Olteniczánál nem volt több mint 4000 emberök, míg az oroszok hatszor annyi erővel voltak; be kell ezt vallania , mert európai tisztek becsületszavakra állítják. Egyébiránt a törökök visszavonulása önként történt. Hogy tulajdonkép mi volt indoka, felsőbb parancs-e, vagy pedig az esőzésektőli félelem, nem tudhatni, úgy látszik különben, hogy az utóbbi körülmény nagy súlylyal valt Omer pasa visszavonulására, mert hogy ott maradhasson, nagy területet kellett volna foglalni a nagyobb sereg fentartására, midőn jelentéktelen kis sereggel Olteniczánál épen meg nem állhat.E visszavonulás bármely szempontból vegyült is veszélyes volt, s világosan föltünteti Omer pasa hadvezéri tehetségét. A sinopei tengeri ütközet körülményei már eléggé ismeretesek e lapok olvasói előtt, következőleg ismétlések fölhozását kerülni fogjuk, merült föl azonban külföldi lapokban egy nem másnak, mint aljasnak nevezhető gyanúsítás, melyet a ,,Tr. Z.“ derekasan cáfol meg. A „Daily News“ tudniillik azon alaptalan állítással állt elő, hogy a török hajóosztálynak Sinopebani gyenge állását egy Lloyd-gőzös árulta volna el, miért a nevezett lap nem átallotta epés gyanúsításával Ausztria ellen kikelni. A „Tr. Z.“ a „Daily News“ ezen gyanúsításán nem csodálkozik, de igen a berlini „Zeit“-en, mely tudomás szerint félhivatalos lap , s mely hasábjaiba ilyen koholmányt mégis képes vala fölvenni. — A „Tr. Z.“ megemlíti, hogy a Lloydtársulatnak 30 kikötőhelye van Törökországban, kereskedelmi érdekeikhez csatolják, a nélkül, hogy az oroszokkal érintkezésben volna, s hajóskapitányai és ügynökei épen nem kockáztatják fel őket, hogy aztán a törökök dühének áldozatul essenek. Egyébiránt a hajóskapitányok physikailag is akadályozva vannak az oroszokkal a közlekedésre , mert a hajók szállítmányaik és utasaikkal bizonyos órákban indulnak és érkeznek, következőleg hogyan tehetnének kitérést Sebastopolba ? A „Tr. Z.“ helyesen inti a lapokat, hogy azok, melyek olvasóikat szeretik, óvakodjanak ily undokságok föltálalásától. Sz. pátervári, dec. 21 -ki tudósítások folytán, az orosz „Invalide“ szerint a törökök Acaszik környékéről kivezettek; megvallja azonban, hogy a törökök kétségbeesve védik magukat „mint férfiak, kik önként áldozzák föl magukat a halálnak.“ Az „Oest. Corr.“ dec. 30-ai számában is azt olvassuk, hogy a törökök az orosz területet egészen oda hagyták, és hogy az oroszok Karshoz közelednek. Megjegyzendő, hogy mindezekről Konstantinápolyban dec. 19-kéig nem látszottak tudni. Ezt illetőleg épen az „Oest. Corr.“ dec. 19-ki konstantinápolyi távirdai tudósítására utalunk. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest- A mai nap nemcsak az időszámlálás tekintetéből nevezetes a polgárisult világ előtt. E nap a kedélyesség ünnepe, azon kevés költőiség napja, mit az anyagi törekvések között meg birt menteni a civilizatio. Ma mindenki üdvözlettel, szerencsekivánattal közeledik szeretteihez , ismerőseihez. Mintha a kiengesztelődés, a feledés napja volna az új év első napja, közelebb hozza a szegényt a gazdaghoz, a rokont a rokonhoz. E szokásos üdvözletekben a múltra tekintés s a jövő iránti remény fejezi ki magát. Boldogabb évet óhajtunk a jövőre, és ez kívánatos. De hol van a boldogabb jövő záloga? Egyedül mi bennünk. Vajha e múltra merengés, e jövőrei remény között megszállna bennünket a felismerés, és a visszatekintéssel feltűnnék előttünk minhibánk,mingyengeségünk, a férfiatlan elcsüggedés, a kárhozatos tétlenség, az emésztő hiúság, a szegényítő pazarlás , a dísztelen tudatlanság és megannyi hibánk. Az új évvel új remények, új tervek születnek. Mi is beköszöntünk kivánatainkkal; óhajtjuk, hogy senkiben se támadjon teljesíthetlen remény, mi a csalódás anyja , s epesztően ne kínozza soha a magyar ember agyát. A múltra tekintés tanulságos legyen, a jövő reményét teljesitse az ég. Boldogabb új évet! — Lapunk olvasói velünk együtt örömmel tapasztalák azon meleg részvétet, mi az Árpádok költője árvái iránt a nemzet kebelében támadt. Meggyőződésünk, hogy e részvét ez évben sem fog lankadni. E részvét igen megható jeléről értesítjük a költő tisztelőit (tisztelője pedig a haza). Két császári arany küldetett be hozzánk Garay árváinak részére. ,,Ki küldé ez adományt?“ „Sándor és Julia testvérek“ jön a válasz. Tán még gyermekek e testvérek is, s eléglik azt, ha csak a kisdedek égi barátja, tudja jótettöket. Nekünk nincs szavunk e megható tett kellő méltánylására. A két aranyat az árváknak adtuk át új évi ajándékul a jószivü testvérektől. — A budapesti Hírlap tegnap előtt levél utján békét ajánl a Pesti Naplónak, és tegnapi száma már ismét megtámadó állást vesz fel. A Lloydról irt ismertető czikkünk végén álló egyszerű és nem rosz szándékú kérdésükből alkalmat merít magának a B. H. a nemzeti casino védelmére felszólalni. Ki támadta meg a nemzeti casinót tisztelt hazafi ? Senki. De ön kapva kapott az alkalmon, hogy casinótaggá lett óhajtott megválasztatását igazolja s hogy egy remek szerkezetű czikknek adjon életet. Isten tartsa meg a t. hazafit e szép buzgalmában. Mi szinte ismerjük a nemzeti casino értékét, annak jövőjét szivünkön viseljük, s nemcsak befolyását a nemzeti irodalom meleg pártolására, hanem azon következetes érzületet is tiszteljük benne, mely keletkezése óta a mai napig mindig hű maradt a nagy alapító szelleméhez. Kérdésünk egyedül az elmaradt bálok és zenélyekre kívánta a figyelmet felhívni. (Ennyit látott „fővárosi újdonságaink“ rovatát kezelő munkatársunk jónak a B. H. újdondásza tegnapi soraira felelni. Mi ehhez még egy óhajtást adunk. Vajha hihetnék, hogy ama fogadatlan ügyvédkedés nem olcsó kegyvadászat, nem aláásási megrögzött törekvés, s nem a megbánthatási alkalmak irigy eltesésének hiú eredménye volna! vajha feltehetnők, hogy e szószólás oly lélekből fejlett ki, mely félszázadosnál hosszabb élet ridegsége s szeretetlen ösztöne után a „nemzeti casino“ öröklött geniusán felmelegülve, ámaz intézet üdvös szellemével öszhangzó nemes irányt vészén jövőre. — Fájdalommal mondjuk ki, hogy ezen kételkedünk. — Meg vagyunk azonban győződve, hogy valamint munkatársunknak balul magyarázott kérdése a n. casino tagjainak többségében irántunk a szives indulatot és bizalmat megrendíteni nem képes, hogy ez intézet soha sem kíván ama szomorú helyzetbe jőni, hogy akár tekintélyének s jó nevének megőrzése, akár legális és hasznos törekvéseinek elismerése és sikere tisztelt collegünk protectiójára szoruljon. Szerkesztő:) — D. Encz Ferencz jeles gazdászati írónak nem vállalta el Heckenaster kertészeti lapjának szerkesztését. Encz úr nem találja czélszerűnek az erők szétágazását oly téren, melyen hazánkban még csak kevesen működhetnek s munkásságát s szakismereteit a jeles és nagyérdekü Gazdasági lapoknak ajánlá fel, minek e becses lap s a gazdászat érdekéből őszintén örülünk. KÖZIntézet. Nemzeti színház. Dec. 30-dikán Hamlet. Mint beszélik, a nagy Shakspeare — kedves fia halála feletti bánatában s annak emlékére irta — ezen haoticus, de mindamellett — eszméi súlyánál fogva legtökéletesebb darabját. Hamlet csupa határozatlanság, csupa öneszmélet. Bánatosan felismeri a meghasonlást és nem segíthet rajta. Meg van győződve, hogy meg kell boszulnia apja halálát, — de nincs tettereje. Innen a szakadás, mely lelkében tátong , a múltat visszakivánja, nem bízik a jövőben, a jelen kétségbeejti. Azon mértékben, hogy értelme gyarapszik, fogy ereje; szerelmével egy iránt nő gyűlölete mindnyájok iránt; életundor úl benne kétséggel a szellemi létben siráló a múltnak; jós a jövőnek; képviselője azon zűridőnek , — hol a kor ki van forgatva tengelyéből, — s jaj neki, hogy ő van hivatva, ezt ismét helyreigazitni! Nagyszerű elmélet kisszerű tétlenséggel párosul benne. Sáliét helyesebben ítélt Hamletról, mint Voltaire és Goethe, az irodalom őrnagyai, midőn azt mondá, hogy annak minden lapján minkárunk valamely fény tulajdonával és betegségével találkozunk. E határozatlanságot Lendvai minden árnyalatában hiven visszaadá, csak a „lenni vagy nem lenni“hires monológot, mely a darab szellemét központilag feltárja, nem a kellő nyugodtsággal, mérséklettel és kiemeléssel szavalta. Kom- rós Ida Ophelia őrültségét nagy stúdiummal, s kitűnő szépséggel adó, mely a természetháborút művészetileg enyhítette. Általában az egész előadást tökéletesnek mondhatnék, ha itt ott jelesebb színészeink nem szorultak volna igen észrevehetőleg a súgóra. Sajnáljuk, hogy a második és 3-ik felvonást nem lehet figyelemmel kísérnünk, mert ekkor két előadás vette igénybe fülünket: egyik a színpadon, egyik egy páholyban, s ez utóbbi csaknem hangosabb volt az előbbinél, mi legalább jobban hallottuk amainál. Szerény pisszegések sem bírták emlékezetekbe hozni az illetőknek, akikben mi idegeneket gondolunk felismerhetni, mivel a társalgást nem magyarul folytatták , s a színházbani magaviselet szabályait nem látszottak ismerni), hogy magánügyeiket ne a színházban, hová a közönség a darab meghallgatása végett jó, hanem otthon intézzék el, hol a hangos társalgást senki sem tarthatja illetlennek. — Közönség szép számmal. Ma vasárnap adatik: Czigány. Eredeti népszínmű 3 felv. Irta Szigligeti. Hivatalos hirdetések kivonata. MAGÁN HIRDETÉSEK. Megsemmisítettek : PÉMILLER Anna 400 pfról szóló 512 lapon bejegyzett budai takarékpénztári könyvecskéje. MAJTNÉNYI Lucziának Klein Ignátz részére 1846. febr. 24. 13. 500. pfról kelt kötvénye. Wimmersperg Ferdinándnak Paur György részére 1848. oct. 1-én 600 pfról kelt kötvénye. DING Simon pesti kárpitos ellen csőd rendeltetett Bejelentés márcz. 15-ig. SZABÓ Mihály komáromi épületfakereskedő ellen csőd rendeltetett. Bejelentés márcz. 30-ig. Zemplén megye varannói kerületében Csicsva aljánál egy híd épitetik. Árcsökkentés S. A. Ujhelyen jan. 17-kén. BELEVÁRI János, Sámuel és József 2106 pjra becsült volt úrbéri telekbelsőségek, épületek,fajzási és legelő-haszonvételek Csurgón febr. 9. és másodízben márcz. 6- elárvereztetnek. KRANZ István és Anna magyarutczai 547. sz.a. 5720 pjra becsült házuk jan. 28. elárvereztetik. BAKÓ János,Virág Sándor és ILLÉS Kovács János házuk és szőlő Fülöpszálláson febr. 28. és szükség esetében márcz. 28. elárvereztetik. A BODZAUTCZAI 2-ik sz.a. házban 1854. jan. 12-kén r. 10 ór. bútorok, ruhanemüek árvereztetnek. KÁLLAI Ferencz és Kállay Pál ingatlan javai, u m. Kálló-Semjényben 152. sz. tagositlan birtok és száraz malom jan. 9-kén, Oroson egy száraz malom jan. 13. Túrán 13% holdnyi tagosatlan birtok, udvartelek, száraz malom jan. 13. Kecsáron alul is elárvereztetnek. 1055 Haszonbérleti Hirdetmény. 7-8 Nógrádmegyébe kebelezett Losoncz városától 3, Szécsénytől pedig 2 mérföldre fekvő Karancs-Keszi helységében létező részbirtok, mely 8 szobából álló lakó épületből, 30 marhára való istálóból, bambár , és cselédházból áll, a külső illetőségek tesznek kertekbe 230 hold, 20 hold rét, 7 hold szőlő , 108 hold szántóföld, 146 hold erdő és legelőből, öszvesen 304 hold, — és még egy ki nem nyittatott, de elegendő mennyiségű és jó mineműségű kőszénbánya használatból, s hozzá tartozandó regálékból áll : — szabad kézből haszonbérbe adandó, — a vállalkozni szándékozók értekezhetnek Schwartz Emilia tulajdonosné asszonyságnál Esztergomban a budai utczán 132-ik szám alatt, vagy a meghatalmazottjánál Hontmegyébe kebelezett Ipolykeszi helységében lakos Bory Pál urnál, Balázsgyarmathoz egy mértföld távolságra. Figyelmeztetés: B. Kemény Zsigmond 3 kötetes munkájának 1-ső kötete „KÖDKÉPEK a KEDÉLY- LÁTHATÁKÁN“ már megjelenvén , és az., az eddig beküldött t. ez. előfizetőknek el is küldetett. Figyelmeztetnek azon t. ez. gyűjtők , kik még előfizetési iveiket be nem küldötték, miszerint szíveskedjenek iveiket a „Pesti Napló kiadóhivatalához“ czimezve a pénzzel együtt bérmentesen beküldeni, hogy a példányok a t. ez. előfizetők részére elküldethessenek. — Pest, decemberben 1853. NAGY NAPTÁRA 1854-re. Országos fiszíi czim és névtárral. Szerkesztette FRIREISZ ISTVÁN. MÁSODIK BŐVÍTETT KIADÁS. Sok fametszvényekkel. Ára liliom borítékba kötve 1 ft, 40 r. pp.fl 10,000 példánynak 3 hónap alatti elkelte fényesen igazoló a bírálat valóságát, mely ezen évkönyvet minden utánozott és versenyművek között legsikerültebb, legtökéletesebb, legterjedelmesebb, s legbiztosabbjának nyilvánitá. 1060 3—3 ifEXiXte 51028 Előfizetési felhívás a 3~3ft IDIVATCSARiVOKI tudományos, szépirodalmi és művészeti divatközlönyre. ^ E lap ujuló erővel folytatja pályáját. A szerkesztőséghez uj erők csat-pji «^lakoztak , s igy jövőre oly irók neveivel is fog találkozni e lapok t. olvasójában azok hasábain , kik eddig műveikkel a ,,Divatcsarnok“-ot nem gazdagiták,^. 5 i^ujabb intézkedések folytán a divatképek , melyeket mindig a legrövidebbig! "így ton s leggyorsabban Parisból a legpompásabb divatkép kiadójától veen-pí jgledünk, s velök különösen a farsang folytán gyakran fogunk kedves-b 5 rkediki , ugyszinte a műmellékletek is jóval fölül fogják múlni az eddigieket. ® 5 A S ezen lényeges de egyszersmind költséges erőmegfeszités azon biztos re-^ ^Sményben ered, mikép a t. közönség méltányolván az igyekezetet, és szorgalmaz @be lapot, ha meg fog felelni a várakozásnak és kivánalmaknak, éltető részvétével ma ilpártolandja, mi csak sokszorozni fogja a lap kiállítása körüli buzgalmat, képesi-e e ■SsAendi a szerkesztőséget, hogy a ,,Divatcsarnok“ot oda emelje, hová óhajtja,ss! *?§piová emelkednie kell is, ha némi eredménnyel akarja szolgálni az irodalmat, s ál Ági' „tala legdrágább kincsünket — a nemzetiséget. AJ? Előfizetési ár az 1854-diki január-mártiusi folyamra helyben 4 frt. ppj-LÁ I^,v i dé k en 4 frt. 30 kr. pp. 1854-diki januártól félévre helyben 7 frt.; vidéken^ ft- 40 kr.; — egy évre helyben 14 frt.; vidéken 15 frt. 20 kr. pp. pi' Előfizethetni Pesten a lap szerkesztő- s kiadóhivatalában , szervitatérbi ^b^3-dik szám 2 dik emelet, vidéken pedig minden cs. kir. postahivatalnál.'^ 2 A gyűjtőknek minden 6 előfizető után 1 tiszteletpéldánynyal^ ^szolgálunk. Az előfizetőknek épen oly czim alatt küldendjük meg példánya-JT® Alikat, mint minő czimet önmagoknak az előfizetési lapon följegyeznek.^; — Egyúttal a név, lakhely s postaállomás tisztán s olvashatólag leendőjp^ §-i beküldését is bátorkodunk kérni. Első párisi divatképünk már szét-«Lf ^küldetett. — Pest, decemberben, 1853. Él wn».iii>»iiti|i »II «mrwr-wi"1 intiiuwaiam.unu iiimmiiii ..m........mi............ 10,000 példány három hónap alatt elkelt! Minden hiteles könyvárus- és könyvkötőknél kapható : MÜLLER GYULA Telegraf! tudósitások. Paris, dec. 30. A „Moniteur“ jelenti, hogy Konstantinápolyból vett tudósítások szerint a díván, föltételek alatt, a békekötésre késznek nyilatkozik. Konstantinápoly, dec. 19. (A „Tr. Ztung.“ leveleiből.) Mai napig az egyesült flották a Bosphorust még nem hagyták el. Egészben véve békés hangulat uralkodott, a drágaság növekedőben volt. A brit ügyvivő , hírszerint, a megszakasztott diplomatiai összeköttetéseket Perzsiával ismét megnyitotta. A Kapudan pasa letétetett, helyét Riza pasa foglalta el. Hasonlókép Abdi pasa is elmozdíttatott a parancsnokságtól, utódjául Ahmet pasa rendeltetett. Halil pasa a minisztertanácsba hivatott meg. Egy orosz hadi naszád szélvész által a Bosphorusba vettetett. Az angol flotta újabb erősítéseket nyert. Legújabb posta: Bécs, decemb. 31. A jó hírek között, melyeket ma Stambulból vettünk, legfontosabb az , hogy az Anglia és Perzsia közötti egyetértés kilátásba hozatik. Perzsiának Oroszországgal szövetkezése Anglia ellen a háború legnagyobb kiterjedésének előidézésével fenyegetett ; ez oly háború lenne, mint amelyhez hasonló csak a rómaiak idejében volt. Az angol-indiai birtokok veszélye az egész brit erőhatalom oly megfeszítését idézné elő, mint a Napóleon elleni háború alkalmával. Elég ok van arra, hogy azon hírnek, miszerint a diplomatiai összeköttetés Anglia és a sah között ismét helyre fog állíttatni, hitet adassék, mivel különben az angol sajtó kétségkívül egészen máskép zúgna fel, ha a jelen viszonyok között Persiávali teljes meghasonlásról lenne szó. E kecsegtető conjecture mivoltáról a közelebb posta biztos adatokat hozand. Pár is, decemb. 27. A Feketetengerrel flotta-indulásról a holnapi „Moniteur“-be megígért tudósítójegyzék, mint mondják, azon megnyugtató jelentéssel van összekapcsolva, hogy a díván a bécsi conferentia javaslatait elfogadta. Jól értesült körökben azt is beszélik, miszerint a díván késznek nyilatkozott volna a bécsi conferentiára egy rendkivüli követ küldésére. Ily újdonságokra a mai börze feltünőleg javult, s a már tegnap általánosan elterjedt hir Kisseleff elutazásáról nem volt képes azt kedvező hangulatából kiemelni. Páris falain tegnap ismét változtatás kedvéért izgató plakát jelent meg. Egy példányát a „la Presse“ levél szekrényében találták. Egyébiránt a zavargás embereinek ezen új nyilatkozványa oly sületlen, hogy további említést nem érdemel. London, decemb. 25. úgy látszik, hogy a sinopei csatáról érkezett tudósítás vétele után a franczia kabinet igen élénken sürgette az egyesült flottának a Feketetengerrel bemenetelét, s ebben Palmerston lord által támogattatott, míg Aberdeen lord az ily lépést elkerülhetlennek nem tekintette, s a kabinet többi tagjai nézeteikben többé kevésbbé ingadoztak. Palmerston lord kilépte tehát, az eddig határozatlan tagokat azon helyzetbe téve, hogy magukat annál könnyebben elhatározhassák; a flotta-demonstratio úgy tűnik föl a kabinet békés szellemű töredéke előtt, Anglia lehető elszigetelésének irányában a keleti kérdésre nézve, mint csekélyebb rész, s így elhatározták magukat Palmerston visszalépését, erre vonatkozó engedmény által megvásárlani. Legújabb a csatatérről. Orsovai hírek újdonságul említék, hogy egy kozák csapat már a Shiul (nem Shill) partjain mutatkozott, s szintúgy orosz katonaság nyomult elő a krajovai után Caracalon át a Duna felé. Ehir azonban csak azon esetben bírna valószínűséggel, ha bebizonyulna, hogy a törökök az Olt és Duna által képezett háromszögre Izdaszanál vagy ettől nem messze tetemes haderőt szállítottak át a Dunán. De korábbi hírek csak azt állíták, hogy a törökök Turnunál, tehát épen amazzal szemközt Nagy-Oláhországban foglalnak állást. Bukaresti tudósítások szerint a kis Oláhországba vonuló oroszok azon régi utat választották, melyet már az 1826-diki hadjáratban használtak, s ez nem megy át Szlatinán, hanem azon alul Ipatesti falunál az Oltón át. Innen , Krajovától dél felé , az e város és Caracal közti útra térendnek , hogy onnan a radovai útra érve, a Schiul folyón átkeljenek, s ekként az e folyó jobb oldalán Radovanunál álló oroszokkal összeműködjenek. A törökök Cioroariu-ig előnyomultak. Csak 3 órai távolság választja el a Radovanunál álló oroszoktól. A kalafáti török hadsereg újabban erősítéseket, kapott. Felette valószínű , hogy a Siriul jobb partján, e folyó és Baileszi, Cioroiu és Radovanu helységek közt jelentékeny csata fog kifejlődni, vagy már kifejlődött ; legalább itt némely körökben már is egy csatáról keringnek hírek, mely azon térségen vivatott volna; sőt némelyek azon reménynyel kecsegtetik magokat, hogy a törökök már is bevonultak, vagy legalább mielőbb be fognak Krajovába vonulni, mi azonban nem nagy valószínűséggel bir. Egy orsovai dec. 22-ki levél mondja, mikép az oda érkezett konstantinápolyi posta azon hírt hozta, hogy a Porta a megkezdendő békealkudozások föltételéül a Dunai fejedelemségek elhagyását kötötte ki: „A díván ülés , mely e határozatot hozta, igen viharos volt. — Az egész török-egyptomi hajóhad kiindul a feketetengerre. Magánúton Bukarestből dec. 23-ról érkezett tudósítás szerint Kraczában és Turn-Szeverinben kihágások fordultak elő. 18-án egy csoport fegyveres oláh őrség fenyegette a kormányhivatalnokokat, kiknek menekülniük kellett; öt mérnököt megkötözve a török pasa elé vittek. Turn-Szeverinben a lakosok és hivatalnokok menekülni készülnek. Az angol főconsul elhagyta Bukarestet és Ruscsukba ment, hol Omer pasa főhadiszállása van. A „La Presse“ dec. 26-ai számában olvassuk, hogy jól értesült körökben álljták , mikép a „Moniteur“ másnap renden kívül fog megjelenni, és jelenteni fogja az egyesült hajóhadaknak a Feketetengerre kiindulását, még pedig oly kifejezésekben, melyek okvetlen Kisselefif úr elutazását vonandják maguk után. Azonban a „Moniteur“ ama rendkívüli száma még nem jelent meg. Felelős szerkesztő : TÖRÖK JÁNOS. A KIADÓTULAJDONOS KMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN, urs-utcza 8. sz. a.