Pesti Napló, 1854. január (5. évfolyam, 1144-1168. szám)

1854-01-01 / 1144. szám

mely körülmény a törökökre nézve igen hasznos, a téli­szállás a csatatéren rájuk nézve biztosítva lévén. Azon előnyök, mikhez a törökök ezen állás elfogla­lása által jutottak, épen nem jelentéktelenek. Egyfelől, mint fenőbb megjegyeztük, az oroszoknak a szerbekkel és a török birodalom többi nyugati szláv tartományai­val való egyenes összeköttetését elvágja; másfelől pedig, mi még fontosabb, szilárd és biztos állásuk van a Duna jobb partján, mely további hadműködéseknek Oláhor­szágban kiindulási pontjául szolgálhat, minthogy hátuk a Duna által fedezve van. Ezenkívül Widdin legköze­lebb fekszik azon úthoz, melyen a dunai török sereg segítségét, eleségét és lőszerét legkönnyebben kaphat­ja meg. Végül, ha összevetjük mindazon tudósításokat, me­lyek az olteniczai, gyurgyevói, macsini stb. összeüt­közésekről, különböző források­ után, hozzánk jutottak : mint bizonyos tény derül ki, hogy a törökök mindig csekélyebb erővel, és eredménynyel harczoltak, míg az oroszoknak sokkal jelentékenyebb erőkifejtésbe került a törökök részéről tett kísérletek meghiúsítása. Az „A. Alig. 7.“ — mely mellesleg mondva a törököknek épen nem barátja — bevallja, miszerint a törököknek Olteniczánál nem volt több mint 4000 emberök, míg az oroszok hatszor annyi erővel voltak; be kell ezt val­lania , mert európai tisztek becsületsza­­vakra állítják. Egyébiránt a törökök visszavonulása önként történt. Hogy tulajdonkép mi volt indoka, felsőbb parancs-e, vagy pedig az esőzésektőli félelem, nem tudhatni, úgy látszik különben, hogy az utóbbi körülmény nagy súly­­lyal valt Omer pasa visszavonulására, mert hogy ott maradhasson, nagy területet kellett volna foglalni a nagyobb sereg fentartására, midőn jelentéktelen kis se­reggel Olteniczánál épen meg nem állhat.E visszavonulás bármely szempontból vegyült is v­eszélyes volt, s vilá­gosan föltünteti Omer pasa hadvezéri tehetségét. A sinopei tengeri ütközet körülményei már eléggé ismeretesek e lapok olvasói előtt, következőleg ismét­lések fölhozását kerülni fogjuk, merült föl azonban külföldi lapokban egy nem másnak, mint aljasnak nevez­hető gyanúsítás, melyet a ,,Tr. Z.“ derekasan c­áfol meg. A „Daily News“ tudniillik azon alaptalan állítás­sal állt elő, hogy a török hajóosztálynak Sinopebani gyenge állását egy Lloyd-gőzös árulta volna el, miért a nevezett lap nem átallotta epés gyanúsításával Ausztria ellen kikelni. A „Tr. Z.“ a „Daily News“ ezen gyanúsításán nem csodálkozik, de igen a berlini „Zeit“-en, mely tudomás szerint félhivatalos lap , s mely hasábjaiba ilyen koholmányt mégis képes vala fölvenni. — A „Tr. Z.“ megemlíti, hogy a Lloyd­­társulatnak 30 kikötőhelye van Törökországban, ke­reskedelmi érdekei­khez csatolják, a nélkül, hogy az oroszokkal érintkezésben volna, s hajóskapitányai és ügynökei épen nem koc­káztatják fel őket, hogy aztán a törökök dühének áldozatul essenek. Egyébiránt a hajóskapitányok physikailag is akadályozva vannak az oroszokkal a közlekedésre , mert a hajók szállítmányaik­ és utasaikkal bizonyos órákban indulnak és érkeznek, következőleg hogyan tehetnének kitérést Sebastopolba ? A „Tr. Z.“ helyesen inti a lapokat, hogy azok, melyek olvasóikat szeretik, óvakodjanak ily undokságok föltá­lalásától. Sz. páter­vári, dec. 21 -ki tudósítások folytán, az orosz „Invalide“ szerint a törökök Ac­aszik környékéről ki­vezettek; megvallja azonban, hogy a törökök kétségbe­esve védik magukat „mint férfiak, kik önként áldozzák föl magukat a halálnak.“ Az „Oest. Corr.“ dec. 30-ai számában is azt ol­vassuk, hogy a törökök az orosz területet egészen oda hagyták, és hogy az oroszok Karshoz közelednek. Meg­jegyzendő, hogy mindezekről Konstantinápolyban dec. 19-kéig nem látszottak tudni. Ezt illetőleg épen az „Oest. Corr.“ dec. 19-ki konstantinápolyi távirdai tu­dósítására utalunk. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest- A mai nap nemcsak az időszámlálás tekin­tetéből nevezetes a polgárisult világ előtt. E nap a kedé­lyesség ünnepe, azon kevés költőiség napja, mit az anyagi törekvések között meg birt menteni a civilizatio. Ma min­denki üdvözlettel, szerencsekivánattal közeledik szerettei­hez , ismerőseihez. Mintha a kiengesztelődés, a feledés napja volna az új év első napja, közelebb hozza a sze­gényt a gazdaghoz, a rokont a rokonhoz. E szokásos üd­vözletekben a múltra tekintés s a jövő iránti remény fe­jezi ki magát. Boldogabb évet óhajtunk a jövőre, és ez kí­vánatos. De hol van a boldogabb jövő záloga? Egyedül mi bennünk. Vajha e múltra merengés, e jövőrei remény között megszállna bennünket a felismerés, és a vissza­tekintéssel feltűnnék előttünk minhibánk,mingyengeségünk, a férfiatlan elcsüggedés, a kárhozatos tétlenség, az emésztő hiúság, a szegényítő pazarlás , a dísztelen tudatlanság és megannyi hibánk. Az új évvel új remények, új tervek születnek. Mi is beköszöntünk kivánatainkkal; óhajtjuk, hogy senkiben se támadjon teljesíthetlen remény, mi a csalódás anyja , s epesztő­en ne kínozza soha a magyar ember agyát. A múltra tekintés tanulságos legyen, a jövő reményét teljesitse az ég. Boldogabb új évet! — Lapunk olvasói velünk együtt örömmel tapasztalák azon meleg részvétet, mi az Árpádok költője árvái iránt a nemzet kebelében támadt. Meggyőződésünk, hogy e rész­vét ez évben sem fog lankadni. E részvét igen megható jeléről értesítjük a költő tisztelőit (tisztelője pedig a haza). Két császári arany küldetett be hozzánk Garay árváinak részére. ,,Ki küldé ez adományt?“ „Sándor és Julia testvérek“ jön a válasz. Tán még gyermekek e testvérek is, s eléglik azt, ha csak a kisdedek égi barátja, tudja jótettöket. Nekünk nincs szavunk e megható tett kellő méltánylására. A két aranyat az árváknak adtuk át új évi ajándékul a jószivü testvérektől. — A budapesti Hírlap tegnap előtt levél utján bé­két ajánl a Pesti Naplónak, és tegnapi száma már ismét megtámadó állást vesz fel. A Lloydról irt ismertető czik­­künk végén álló egyszerű és nem rosz szándékú kérdé­sükből alkalmat merít magának a B. H. a nemzeti casino védelmére felszólalni. Ki támadta meg a nemzeti casinót tisztelt hazafi ? Senki. De ön kapva kapott az alkalmon, hogy casinótaggá lett óhajtott megválasztatását igazolja s hogy egy remek szerkezetű czikknek adjon életet. Isten tartsa meg a t. hazafit e szép buzgalmában. Mi szinte is­merjük a nemzeti casino értékét, annak jövőjét szivünkön viseljük, s nemcsak befolyását a nemzeti irodalom meleg pártolására, hanem azon következetes érzületet is tiszteljük benne, mely keletkezése óta a mai napig mindig hű maradt a nagy alapító szelleméhez. Kérdésünk egyedül az elmaradt bálok és zenélyekre kívánta a figyelmet felhívni. (Ennyit látott „fővárosi újdonságaink“ rovatát kezelő munkatársunk jónak a B. H. újdondásza tegnapi soraira fe­lelni. Mi ehhez még egy óhajtást adunk. Vajha hihetnék, hogy ama fogadatlan ügyvédkedés nem olcsó kegyvadászat, nem aláásási megrögzött törekvés, s nem a megbánthatási alkalmak irigy eltesésének hiú eredménye volna! vajha feltehetnők, hogy e szószólás oly lélekből fejlett ki, mely félszázadosnál hosszabb élet ridegsége s szeretetlen ösztöne után a „nemzeti casino“ öröklött geniusán felmelegülve, ámaz intézet üdvös szellemével öszhangzó nemes irányt vészén jövőre. — Fájdalommal mondjuk ki, hogy ezen kételkedünk. — Meg vagyunk azonban győződve, hogy valamint munkatársunknak balul magyarázott kérdése a n. casino tagjainak többségében irántunk a szives indulatot és bizalmat megrendíteni nem képes, h­ogy ez intézet soha sem kíván ama szomorú helyzetbe jőni, hogy akár tekintélyének s jó nevének megőrzése, akár legális és hasznos törekvéseinek elismerése és sikere tisztelt collegünk protectiójára szoruljon. Szerkeszt­ő:) — D. Encz Ferencz jeles gazdászati írónak nem vállalta el Heckenast­er kertészeti lapjának szerkesztését. Encz úr nem találja czélszerű­nek az erők szétágazását oly téren, melyen hazánkban még csak kevesen működhet­nek s munkásságát s szakismereteit a jeles és nagyérdekü Gazdasági lapoknak ajánlá fel, minek e becses lap s a gaz­­dászat érdekéből őszintén örülünk. KÖZIntézet. Nemzeti színház. Dec. 30-dikán Hamlet. Mint beszélik, a nagy Shakspeare — kedves fia ha­lála feletti bánatában s annak emlékére irta — ezen h­ao­­ticus, de mindamellett — eszméi súlyánál fogva legtökéle­tesebb darabját. Hamlet csupa határozatlanság, csupa ön­eszmélet. Bánatosan felismeri a meghasonlást és nem segít­het rajta. Meg van győződve, hogy meg kell boszulnia apja halálát, — de nincs tett­ereje. Innen a szakadás, mely lelkében tátong , a múltat visszakivánja, nem bízik a jö­vőben, a jelen kétségbeejti. Azon mértékben, hogy értelme gyarapszik, fogy ereje; szerelmével egy iránt nő gyűlölete mindnyájok iránt; életundor úl benne kétséggel a szellemi létben siráló a múltnak; jós a jövőnek; képviselője azon zűridőnek , — hol a kor ki van forgatva tengelyéből, — s jaj neki, hogy ő van hi­vatva, ezt ismét helyreigazitni! Nagyszerű elmélet kis­szerű tétlenséggel párosul benne. Sáliét helyesebben ítélt Hamletról, mint Voltaire és Goethe, az irodalom őrnagyai, midőn azt mondá, hogy annak minden lapján minkárunk va­lamely fény tulajdonával és betegségével találkozunk. E ha­tározatlanságot Lendvai minden árnyalatában hiven visszaadá, csak a „lenni vagy nem lenni“hires monológot, mely a darab szellemét központilag feltárja, nem a kellő nyugodtsággal, mérséklettel és kiemeléssel szavalta. Kom- r­ó­s­­ Ida Ophelia őrültségét nagy stúdiummal, s kitűnő szépséggel adó, mely a természet­háborút művészetileg enyhítette. Általában az egész előadást tökéletesnek mond­hatnék, ha itt ott jelesebb színészeink nem szorultak volna igen észrevehetőleg a súgóra. Sajnáljuk, hogy a második és 3-ik felvonást nem lehet­ figyelemmel kísérnünk, mert ekkor két előadás vette igénybe fülünket: egyik a színpadon, egyik egy páholyban, s ez utóbbi csaknem hangosabb volt az előbbinél, mi legalább jobban hallottuk amainál. Szerény pisszegések sem bírták emlékezetekbe hozni az illetőknek, akikben mi idegeneket gondolunk felismerhetni, mivel a társalgást nem magyarul folytatták , s a színházbani maga­viselet szabályait nem látszottak ismerni), hogy magán­ügyeiket ne a színházban, hová a közönség a darab meg­hallgatása végett jó, hanem otthon intézzék el, hol a han­gos társalgást senki sem tarthatja illetlennek. — Közönség szép számmal. Ma vasárnap adatik: Czigány. Eredeti népszínmű 3 felv. Irta Szigligeti. Hivatalos hirdetések kivonata. MAGÁN HIRDETÉSEK. Megsemmisítettek : PÉMILLER Anna 400 pfról szóló 512­ lapon bejegyzett budai takarékpénztári könyvecskéje. MAJ­­TN­ÉNYI Lucziának Klein Ignátz részére 1846. febr. 24. 13. 500. pfról kelt köt­vénye. Wimmersper­g Ferdinándnak Paur György részére 1848. oct. 1-én 600 pfról kelt kötvénye. DING Simon pesti kárpitos ellen csőd rendeltetett Bejelentés márcz. 15-ig. SZABÓ Mihály komáromi épületfakereske­­dő ellen csőd rendeltetett. Bejelentés márcz. 30-ig. Zemplén megye varannói kerületében C­s­i­c­s­v­a aljánál egy híd épitetik. Ár­­csökkentés S. A. Ujhelyen jan. 17-kén. BELEVÁRI János, Sámuel és József 2106 pjra becsült volt úrbéri telekbelsőségek, épületek,fajzási és legelő-haszonvételek Csur­gón febr. 9. és másodízben márcz. 6- elár­­vereztetnek. KRANZ István és Anna magyarutczai 547. sz.a. 5720 pjra becsült házuk jan. 28. elár­­vereztetik. BAKÓ János,Virág Sándor és ILLÉS Kovács János házuk és szőlő Fülöpszálláson febr. 28. és szükség esetében márcz. 28. elár­verezte­tik. A BODZAUTCZAI 2-ik sz.a. házban 1854. jan. 12-kén r. 10 ór. bútorok, ruhanemüek árvereztetnek. KÁLLAI Ferencz és Kállay Pál ingatlan javai, u­ m. Kálló-Semjényben 152. sz. tago­­sitlan birtok és száraz malom jan. 9-kén, Oroson egy száraz malom jan. 13. Túrán 13% holdnyi tagosatlan birtok, udvartelek, száraz malom jan. 13. Kecsáron alul is elár­­vereztetnek. 1055 Haszonbérleti Hirdetmény. 7-8 Nógrádmegyébe kebelezett Losoncz városától 3, Szécsénytől pedig 2 mérföldre fekvő Karancs-Keszi helységében létező részbirtok, mely 8 szobából álló lakó épületből, 30 marhára való istálóból, b­ambár , és cselédházból áll, a külső illetőségek tesznek kertekbe 23­­0 hold, 20 hold rét, 7 hold szőlő , 108 hold szántóföld, 146 hold erdő és legelőből, öszvesen 304 hold, — és még egy ki nem nyittatott, de elegendő mennyiségű és jó mineműségű kőszén­bánya használatból, s hozzá tartozandó regálékból áll : — szabad kézből haszonbérbe adandó, — a vállalkozni szándékozók értekezhetnek Schwartz Emilia tulajdonosné asszonyságnál Esztergomban a budai utczán 132-ik szám alatt, vagy a meghatalmazottjánál Hontmegyébe ke­belezett Ipolykeszi helységében lakos Bory Pál urnál, Balázsgyarmathoz egy mértföld távolságra. Figyelmeztetés: B. Kemény Zsigmond 3 kötetes munkájának 1-ső kötete „KÖDKÉPEK a KEDÉLY- LÁTHATÁK­ÁN“ már megjelenvén , és az., az eddig beküldött t. ez. előfizetőknek el is kül­detett. Figyelmeztetnek azon t. ez. gyűjtők , kik még előfizetési iveiket be nem küldötték, miszerint szíveskedjenek iveiket a „Pesti Napló kiadóhivatalához“ czimezve a pénzzel együtt bérmentesen beküldeni, hogy a példányok a t. ez. előfizetők részére elküldet­hessenek. — Pest, decemberben 1853. NAGY NAPTÁRA 1854-re. Országos fiszíi­ czim és névtárral. Szerkesztette FRIREISZ ISTVÁN.­­ MÁSODIK BŐVÍTETT KIADÁS. Sok fame­tszvé­nyekkel. Ára liliom borítékba kötve 1 ft, 40 r. pp.fl 10,000 példánynak 3 hónap alatti elkelte fényesen igazoló a bírálat valóságát, mely ezen évkönyvet minden utánozott és versenyművek között legsikerültebb, legtökéletesebb, legterjedelmesebb, s legbiztosabb­­ján­a­k nyilvánitá. 1060 3—3 ifEXiXte 51028 Előfizetési felhívás a 3~3ft IDIVATCSARiVOKI tudományos, szépirodalmi és művészeti divatközlönyre. ^ E lap ujuló erővel folytatja pályáját. A szerkesztőséghez uj erők csat-pji «^lakoztak , s igy jövőre oly irók neveivel is fog találkozni e lapok t. olvasójába­n azok hasábain , kik eddig műveikkel a ,,D­i­v­a­t­c­s­a­r­n­o­k“-ot nem gazdagiták,^. 5 i^ujabb intézkedések folytán a divatképek , melyeket mindig a legrövidebbig! "így ton s leggyorsabban Parisból a legpompásabb divatkép kiadójától veen-pí jgledünk, s velök különösen a farsang folytán gyakran fogunk kedves-b 5 rkediki , ugyszinte a m­űmellékletek is jóval fölül fogják múlni az eddigieket. ® 5 A S ezen lényeges de egyszersmind költséges erőmegfeszités azon biztos re-^ ^Sményben ered, mikép a t. közönség méltányolván az igyekezetet, és szorgalmaz @be lapot, ha meg fog felelni a várakozásnak és kivánalmaknak, éltető részvétével ma ilpártolandja, mi csak sokszorozni fogja a lap kiállítása körüli buzgalmat, képesi-e e ■SsAendi a szerkesztőséget, hogy a ,,D­ivatcsarno­k­“ot oda emelje, hová óhajtja,ss! *?§piová emelkednie kell is, ha némi eredménnyel akarja szolgálni az irodalmat, s ál Ági' „tala legdrágább kincsünket — a nemzetiséget. AJ? Előfizetési ár az 1854-diki január-mártiusi folyamra helyben 4 frt. ppj-LÁ I^­,v i d­é k e­n 4 frt. 30 kr. pp. 1854-diki januártól félévre helyben 7 frt.; vidéken^ ft- 40 kr.; — egy évre helyben 14 frt.; vi­déken 15 frt. 20 kr. pp. pi' Előfizethetni Pesten a lap szerkesztő- s kiadóhivatalában , szervitatérbi ^b^3-dik szám 2 dik emelet, vidéken pedig minden cs. kir. postahivatalnál.'^ 2 A gyűjtőknek minden 6 előfizető után 1 tiszteletpéldánynyal^ ^szolgálunk.­­ Az előfizetőknek épen oly czim alatt küldendjük meg példánya-JT® Alikat, mint minő czimet önmagoknak az előfizetési lapon följegyeznek.^; — Egyúttal a név, lakhely s postaállomás tisztán s olvashatólag leendőjp^ §-i beküldését is bátorkodunk kérni. Első párisi divatképünk már szét-«Lf ^küldetett. —­ Pest, decemberben, 1853. Él wn».iii>»iiti|i »II «mrwr-wi"1 intiiuwaiam.unu iiimmiiii ..m........mi............ 10,000 példány három hónap alatt elkelt! Minden hiteles könyvárus- és könyvkötőknél kapható : MÜLLER GYULA Telegraf! tudósitások. Paris, dec. 30. A „Moniteur“ jelenti, hogy Kon­stantinápolyból vett tudósítások szerint a díván, föl­tételek alatt, a békekötésre késznek nyilatkozik. Konstantinápoly, dec. 19. (A „Tr. Ztung.“ leveleiből.) Mai napig az egyesült flották a Bosphorust még nem hagyták el. Egészben véve békés hangulat uralkodott, a drágaság növekedőben volt. A brit ügy­vivő , hírszerint, a megszakasztott diplomatiai össze­köttetéseket Perzsiával ismét megnyitotta. A Kapudan pasa letétetett, helyét R­i­z­a pasa foglalta el. Hasonló­­kép Abdi pasa is elmozdíttatott a parancsnokságtól, utódjául Ah­met pasa rendeltetett. Halil pasa a minisztertanácsba hivatott meg. Egy orosz hadi naszád szélvész által a Bosphorusba vettetett. Az angol flotta újabb erősítéseket nyert. Legújabb posta: B­é­c­s, decemb. 31. A jó hírek között, melyeket ma Stambulból vettünk, legfontosabb az , hogy az Anglia és Perzsia közötti egyetértés kilátásba hozatik. Per­zsiának Oroszországgal­ szövetkezése Anglia ellen a háború legnagyobb kiterjedésének előidézésével fenye­getett ; ez oly háború lenne, mint a­melyhez hasonló csak a rómaiak idejében volt. Az angol-indiai birtokok veszélye az egész brit erőhatalom oly megfeszítését idézné elő, mint a Napóleon elleni háború alkalmával. Elég ok van arra, hogy azon hírnek, miszerint a diploma­tiai összeköttetés Anglia és a sah között ismét helyre fog állíttatni, hitet adassék, mivel különben az angol sajtó kétségkívül egészen máskép zúgna fel, ha a jelen viszonyok között Persiávali teljes meghasonlásról len­ne szó. E kecsegtető conjecture mivoltáról a közelebb posta biztos­ adatokat hozand. P­á­r i­s, decemb. 27. A Feketetengerrel flotta-indu­lásról a holnapi „Moniteur“-be megígért tudósítójegy­­zék, mint mondják, azon megnyugtató jelentéssel van összekapcsolva, hogy a díván a bécsi conferentia ja­vaslatait elfogadta. Jól értesült körökben azt is beszé­lik, miszerint a díván késznek nyilatkozott volna a bécsi conferentiára egy rendkivüli követ küldésére. Ily újdon­ságokra a mai börze feltünőleg javult, s a már tegnap általánosan elterjedt hir Kisseleff elutazásáról nem volt képes azt kedvező hangulatából kiemelni. Páris falain tegnap ismét változtatás kedvéért izgató plakát jelent meg. Egy példányát a „la Presse“ levél szekrényében találták. Egyébiránt a zavargás emberei­nek ezen új nyilatkozványa oly sületlen, hogy további említést nem érdemel. London, decemb. 25. úgy látszik, hogy a sinopei csatáról érkezett tudósítás vétele után a franczia kabi­net igen élénken sürgette az egyesült flottának a Fe­ketetengerrel bemenetelét, s ebben Palmerston lord által támogattatott, míg Aberdeen lord az ily lépést elkerülhetlennek nem tekintette, s a kabinet többi tag­jai nézeteikben többé kevésbbé ingadoztak. Palmerston lord kilépte tehát, az eddig határozatlan tagokat azon helyzetbe téve, hogy magukat annál könnyebben elha­tározhassák; a flotta-demonstratio úgy tűnik föl a kabi­net békés szellemű töredéke előtt, Anglia lehető elszi­getelésének irányában a keleti kérdésre nézve, mint csekélyebb rész, s így elhatározták magukat Palmerston visszalépését, erre vonatkozó engedmény által megvá­­sárlani. Legújabb a csatatérről. Orsovai hírek új­donságul említék, hogy egy kozák­ csapat már a Shiul (nem Shill) partjain mutatkozott, s szintúgy orosz ka­tonaság nyomult elő a krajovai után Caracal­on át a Duna felé. Ehir azonban csak azon esetben bírna való­színűséggel, ha bebizonyulna, hogy a törökök az Olt és Duna által képezett háromszögre Izdaszanál vagy ettől nem messze tetemes haderőt szállítottak át a Dunán. De korábbi h­írek csak azt állíták, hogy a törökök Tur­­nunál, tehát épen amazzal szemközt Nagy-Oláhor­­szágban foglalnak állást. Bukaresti tudósítások szerint a kis Oláhország­ba vonuló oroszok azon régi utat választották, me­lyet már az 1826-diki hadjáratban használtak, s ez nem megy át Szlatinán, hanem azon alul Ipatesti falu­nál az Oltón át. Innen , Krajovától dél felé , az e város és Caracal közti útra térendnek , hogy on­nan a rad­ovai útra érve, a Sch­iul folyón átkeljenek, s ekként az e folyó jobb oldalán Radovanunál álló o­­roszokkal összeműködjenek. A törökök­ Cioroariu-ig előnyomultak. Csak 3 órai távolság választja el a Ra­dovanunál álló oroszoktól. A kalafáti török hadsereg újabban erősítéseket, kapott. Felette valószínű , hogy a Siriul jobb partján, e folyó és Baileszi, Cioroiu és Ra­­dovanu helységek közt jelentékeny csata fog kifejlődni, vagy már kifejlődött ; legalább itt némely körökben már is egy csatáról keringnek hírek, mely azon térségen vivatott volna; sőt némelyek azon reménynyel ke­csegtetik magokat, hogy a törökök már is bevonultak, vagy legalább mielőbb be fognak Krajovába vonulni, mi azonban nem nagy valószínűséggel bir. Egy orsovai dec. 22-ki levél mondja, mikép az oda érkezett konstantinápolyi posta azon hírt hozta, hogy a Porta a megkezdendő békealkudozások föltéte­léül a Dunai fejedelemségek elhagyását kötötte ki: „A díván ülés , mely e határozatot hozta, igen viharos volt. — Az egész török-egyptomi hajóhad kiindul a fekete­tengerre. Magánúton Bukarestből dec. 23-ról érkezett tudósítás szerint Kraczában és Turn-Szeverinben kihágások for­dultak elő. 18-án egy csoport fegyveres oláh őrség fenye­gette a kormányhivatalnokokat, kiknek menekülniük kellett; öt mérnököt megkötözve a török pasa elé vit­tek. Turn-Szeverinben a lakosok és hivatalnokok me­nekülni készülnek. Az angol főconsul elhagyta Buka­restet és Ruscsukba ment, hol Omer pasa főhadiszál­lása van. A „La Presse“ dec. 26-ai számában olvassuk, hogy jól értesült körökben álljták , mikép a „Moniteur“ más­nap renden kívül fog megjelenni, és jelenteni fogja az egyesült hajóhadaknak a Feketetengerre kiindulását, még pedig oly kifejezésekben, melyek okvetlen Kisse­­lefif úr elutazását vonandják maguk után. Azonban a „Moniteur“ ama rendkívüli száma még nem jelent meg. Felelős szerkesztő : TÖRÖK JÁNOS. A KIADÓTULAJDONOS KMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN, urs-utcza 8. s­z. a.

Next