Pesti Napló, 1854. december (5. évfolyam, 1419-1443. szám)
1854-12-20 / 1434. szám
szükséges Caniadéba vagy más gyarmatokba, melyek önmagokat védni képesek, militiát küldeni. Canada hajlandó pénzt és embert adni Angliának s szülé jobbnak tartja, inkább bármely gyarmat, mint idegenek segélyét venni igénybe. — Sir G. Greynek örömére válik jelentketni, hogy Canada nem az egyetlen gyarmat, mely hasonló ajánlatot ten. Canada az egyesült seregek gyámolítására 20,000 f. sterlinget szavazott meg, szóló azonban nem hiszi, hogy ennél többet tenni hajlandó volna. Mindamellett meg van győződve, hogy a gyarmat kész leeni segélyforrásait és lakóit az anyaország rendelkezésére bízni. Arról is meg van győződve, hogy szükség esetére Ausztrália is hasonlót teend. A bili azonban nem ily gyarmatokra, hanem csupán oly helyiségekre vonatkozik, hol Anglia helyőrségeket tart. — Sir W. Smith kérdi, várjon a külföldön szolgáló militiabeli tisztek hasonló előnyökben részesülendnek-e, mint a sorezredbeliek ? Mr. S. Herbert feleli, hogy a bili katonai rangot nem ad, mert czélszerű , hogy a szabályszerű katonaság és a militia közt különbség létezzék. Ha ilyen nem léteznék, a sorezredbeli tisztek közt könnyen elégedetlenség támadhatna. Erre a militia-billnek hétfőn leendő tárgyalása határozatba megy s a mai ülés eloszlik. Londonból dec. 15-éről este táviratozzák . Az ausztriai szövetségi szerződés ma este az alsóház elébe terjesztetett. Lord John Russell ezután elismerő köszönetszavazást indítványozott a hadsereg és hajóhad részére s a ház nagy lelkesültséggel fogadta el az indítványt. E beszédében lord John Russell lord Raglan fényes életpályájáról s az angolfranczia hadsereg dicsőségéről beszélt. Nagy megindulással szólva az almai, balaklavai és inkermanni ütközetekről; többi közt azt is megemlíté, mint verték agyon hidegvérüleg orosz katonák az angol sebesülteket, mi a sajnálkozó boszankodás egész viharát idézte elő. A Disraeli könnyek közt elfúló szavakkal pártolta az indítványt; beszéde nagy tetszéssel fogadtatott. — Lord Hotham szinte hévvel szólt az indítvány mellett, valamint Layard is, ki azonban Dundas admirált képességhiánynyal vádolta s késznek nyilatkozott, ezen állítását a kormányhoz érkezett sürgönyökből bebizonyítani. Ezután az indítvány közfelkiáltással elfogadva s az ülés általános lelkesültség közt befejezve jön. — A felsőházban Newcastle herczeg indítványozta a köszönetszavazást. Lord Aberdeen St. Arnaud tábornagy s Canrobert és Bosquet tábornokok fölött tartott dicsbeszédeket. — Derby, Hardwicke és Hardinge lordok Newcastle herczeg Indítványát pártolták. Az indítvány közakarattal elfogadtatott. A felsőház ezután ismét a 15,000 idegen katona toborzása iránti billt vette tárgyalás alá. Lord Eldenborough e bilit megtámadta, 55 szavazat azonban 42 ellen a bili mellett határozott. — A manchesteri polgármester hétfőre meetinget hirdetett, melyben Bright békenézetei visszautasítanók lesznek. A szakadás a kabinet belsejében, — melyről hónapok óta a verebek a háztetőkön , oly bizalmas történetecskéket csevegnek, — a parliament megnyitása óta mindinkább előtérbe lép. Hogy lord John Russel felfogása az Ausztriával szövetséget illetőleg, nem egyszersmind az öszves kabinet felfogása, nyilvánvaló. Hogy lehetett volna oly szövetséget kötni, melynek jelentőségéről utólagosan oly csekély vélemény mondatott ki. Itt legfölebb az lehet a kérdés: várjon a tanácselnök egyedül áll-e nézetével, vagy pedig talált tiszttársai közt hasonló gondolkozásunkra. Igen vagy nem , a szakadás be van mutatva. Szintoly világosan nyilvánul az a tegnap behozott bili megítélésében az idegen légió toborzását illetőleg. A miniszteriális lapok közöl a ,,Times“ és „Post“ határozottan ellene vannak, csak a „Chronicle“ védelmezi, mint mindenkor szokta a kormány rendszabályát, anélkül, hogy a kritikai oldal jegyzeteket tenne hozzá. Hiszen az idegen katonaság iránti ellenszenvet az országban igen könnyen meg lehetne szüntetni egy belecsúsztatott clausula által , hogy a légiónak nem szabad a királyságban szolgálatra alkalmaztatni. A német légió Anglia szabadalmait e század elején nem veszélyezteté, s ezt most még kevésbé teendi, miután a nemzet és korona közt egyesség uralkodik. Politikai menekvők toborzásáról már azért sem lehetne szó, mivel a bili gyakorlati keresztülvitelére minden esetben az illető kormányok belegyezésére is szükség leend. Az önkénytesek legnagyobb száma végre is Németországnak túlnépesedett éjszaki részeiből várhatók, hol „a katonáknak ezrei szolgálaton kivül vannak“, ide számítván azt is, hogy ezen külföldiek később a gyarmatokban letelepedvén, mint derék és szorgalmas munkások hasznosakká válhatnak. A „Post“ ugyanazon okokból, mint Derby lord, a bili ellen van. A parliament, mint a „Globe“ írja, az ünnepi szünetek után, tudniillik jún. 6-ban ismét össze fogna ülni. Törökország- Bulgária különböző tájairól érkezett tudósítások szerint a nem muzulmán népesség közt meglehetős komoly izgatás készül, melynek czélja, a Konstantinápolyban a keresztény lakosok sorsának javítása végett alakított bizottmányhoz kérelmeket intézni az iránt, hogy a Porta azon alattvalóinak is, kik az izlámhoz nem tartoznak, az összes török tartományokban ingatlan vagyont szerezni megengedtessék. Dunafejedelemség. Jassy, zec. 16. 7 adik pasa összezörrenése egy magasaagú ismert személyiséggel Konstantinápolyba jelentetett. A görög zárdák javai, melyek gazdagabbak mint az államkincstár, csak a Porta és más kormányok ellen irányzott forradalmi czélzatai miatt elkoboztattak. A franczia hadosztályokat a fejedelemségekben feszülten várják. A „Romania literata“ censura nélkül jelen meg, annak főszerkesztője felelős. A nemzeti színház Alexandry urnak 10 évre átengedtetett. Bedist MagainMsk. Délkeleti csatatér. Az angol táborból egy irat érkezett, mely f. hó 10-e estig terjedő tudósításokat tartalmaz, de melyek fontossággal nem igen bírnak, s egyrészt az időről időre, de legfelebb csak néhány órára félbeszakadó bombázás folyvásttartása, másrészt érkezett erősítések jelentései körül forognak, de melyekkel, mint azt újabban behozott szökevények állítják, az oroszoknak újabban kapott erősítései egyenlő lépést tartanak, úgy hogy számbeli túlnyomóságot a szövetségesek részéről bizton nem lehet föltenni; a legfontosb erősítés az volt, melyet a franczia hadsereg nov, utolsó napjaiban lovasságban kapott; 8 szakaszból állt az, melyek hasznossága a szövetségesek hadműködéseiben az eső által egész átázott föld minőségénél fogva még nagyon problematikus. A bunda szállítmányokból hasonlag nagy mennyiségek érkeztek a szövetségesek táborába, s a katonák közt kiosztattak; de már e czikknél is kezd kitűnni e ruha gyakorlatiatlansága,mely nyilván meleget tart ugyan a katonának, de hosszasága és súlyánál fogva őt minden szabad mozgásban gátolja; s azért ha a téli hadjárat a tábornokok tervében fekszik, azt a katonák, kiknek fegyverük és lőszerük elég terhet ad, ma hordozhatják, a még csak utánuk sem lehet vinni, minthogy jól szervezett szekerészet teljesen hiányzik. Azon hegyhát, mely a Szebasztopolból Szimferopolba vezető út hoszszában elnyúlik s ezen tökéletesen urkodik, egy angol csapatosztály által erősen meg van szállva, mely ott a legszilárdabban elsánczolja magát. Ez állás oly kedvező fekvésű, hogy nemcsak az összeköttetést Szebasztopol és Szimferopol közt nehezíti, hanem a messzehordó lancaszter ágyuk egy ott felállított ütege minden egyes orosz hajót a szebasztopoli kikötőben tetszés szerint fenékre lőhetne. De állítólag a vezénylő tábornokok szándéka az újnemű franczia röppentyűket a várra működtetni, 150 ily Francziaországban feltalált új összeállítású congres röppentyű már megérkezett, melyektől igen sokat remélnek. Ezek a maguk nemében valóban óriások , majd két yard magasak s több mint fél yard vastagok ; röperejöket 10,000 lépésre teszik, s igen pontosan irányozhatók bizonyos pontra. Mindnyájan igen kiváncsiak, ezen óriási vetszerek első kísérleteinél jelen lehetni. A boroszlói lapnak Bécsből dec. 15-ről írják : „Nem titok többé, hogy a szövetségeseknek szándékuk Odessa ellen diversiót tenni, és hogy a tengeri támadáson kívül e város ellen egyszersmind demonstratio készül egy más parti pontonig, mire nézve a Besszarábia határain felállított csapatok elhelyezésében változtatások lettek szükségesek. Egyszersmind Várnából jelentik, hogy Szebasztopol ostroma nemcsak felfüggesztve nincs, sőt egy újabb terv szerint folytattatik, mely nov. 21-kén a szövetségesek részéről haditanács tárgya volt.“ Míg a Londonba érkezett egyenes tudósítások Balaklavából csak nov. 23-káig terjednek, addig a flottáról vannak közlések nov. 27-ről. Kitűnik, mikép a 14-ki viharban partra vetett összes angol szállítóhajókról egy ember sem került az oroszok fogságába. Csak a flotta egy matróza és egy máltai bárka több emberei veszték által élteket. Néhány franczia szállítóhajó legénysége roszabbul járt. Hulláik még 26-kán is eltakaratlanul feküdtek a tengerparton. Hogy a flottát további viharok ellen lehető biztonságba helyezzék, ezért a háromfedélzetesek Szambulba fognak menni, a kétfedélzetesek a Kazaai öbölben elhelyeztetni s Szebasztopol ostromzárát csak a gőzösök ellátni. E rendelet folytán az utolsó napokban nagyszámú gőzösök találtak együvé a kacsai öbölben, míg franczia és török hajók a horgonyhelyről eltávoztak. A Britannia és Firebrand újólag legnehezebb lövegeik közöl 28-at, többnyire hosszú csövű 32 fontosakat nagy lőszerkészletekkel adtak át az ostromseregnek. Az admirál, ha a Britannia eltávozik, lobogóját a Furiousra teendi át. Valerous, Australian és Mauritius 27-kén brit és franczia csapatokkal érkeztek meg. A Sumla 3 más gőzössel és 4 szállító hajóval Burgaszba vannak rendelve, hogy török ezredeket vegyenek fel. A „lord Ragon“ gőzös ismét lengévé lett. Több már elveszettnek hitt hajó ismét megmentetett. Az idő változó. A szél 26-án délről éjszakra fordult; a tenger még mindig oly mozgásban van, hogy a naszádközlekedést ideiglenesen meg kell szüntetni. Lőszer és élelem bőségben van a táborban. Soha — úgymond a „Times“ balaklavai levelezője — expeditiósereg ellenséges területen még jobban nem volt ellátva, és tűzi- és épületfában sincs most többé semmi hiány, mióta egész hajószállítmányok érkeztek a kisázsiai partról. Az aldunai csatatérről Galaczból dec. 15-ről értesütnek, mikép ott nagyon feltűnt, hogy egy kozák csapat, mely a Pruthon átkelt, semleges csapatok szeme láttára, az ausztriai hadsereg számára Moldvába szállítandó széna és szalmakészleteket felgyújtotta. Nem hihető ugyan, hogy e szalmatűz Európát lángba borítandja, mert az orosz hatóságok a felelősséget e tényért bizonyosan el fogják maguktól utasítani, de ha nem, úgy természetesen elégtételt kellene követelni és venni. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Az iparnak Magyarországban fejlődése, emelkedése tekintetéből több hazai iparos illető helyre iparegyletek alakítása iránti javaslattal járult. Ezt olvassuk a C. I. C.-ben. Azon kitűnő gondosság, azon minden eszköznyújtásra kész jóakarat, melylyel a m. kormány általában az ipar emelése és különösen hazánk iparának fejlődése iránt viseltetik, remélnünk engedi, miként az illető iparosok javaslata kellő méltánylásra fog találni. Az iparegyletek czélja egy és azonos az ipar érdekével és ez egyletek azon szándék leghathatósb segédeszközei, mely az ipar virágzásában a közjólét s ebben az állam erejének, hatalmának feltételét ismeri fel. — Szentpétery József jeles ezüstmfivesünk, ki domborműiveivel országok bámulatát vivta ki, valamint a mait küzdés és tűnődés teljes napjaiban, úgy az öregség tehetlen korában sem találta fel e gazdag ország részéről azon méltánylatot, melyet tehetsége, szelleme megérdemelt. Három szép műve várja a vevőt, s a művész most a szükség napjai közt e műveket csak az anyag értékéért, melyből a művek készültek, ajánlja fel tehetős hazánkfiainak. Nem szerezhetné meg azokat a nemzeti muzleum ? A képtárt mindenféle arczképpel gyarapítani tudó s igazgatóság nem találhatna módot, mely által e müvek birtokába juthatnánk ? És százezrekkel biró hazánkfiai kü- szőtt nem fog egy is akadni, ki jóakaratának , miszereteté- nek jelét adja? Hát a nemzeti casino nem vehetné-e meg? De hisz itt nincs is áldozatról szó. Ezüstöt vehet e művekben teljes értékkel. — Sajnálnék, ha az illetők közönyössége miatt e művek oly kézre jutnának, mely szintén azt tenné , mit a művész azokkal elnem adhatás esetében tenni fogna, t.. beolvasztandja. Hej szegény Szentpéteri bátyám neked is jobb lett volna, ha mig Porns király elfogatásán dolgoztál, apró vizslákat dressiroztál volna. E napokban egy gazdag ismerősömet TUDOMÁNY ÉS IRODALOM 141(294). Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. Hivatalos utón nyert adatokból irta ifj. Palugyay Imre, cs. k. tanácsos s magyar tudós társasági levelező tag. Harmadik kötet: Jászkun kerületek. — Külső-Szolnok vármegye leirása. — E külön czim alatt is : Jász - kún kerületek s külső Szolnok vármegye leírása. Irta sz. Pest, 1854. 81. 438. 1. Szintoly érdekes, szintoly tartalomdús, mint volt a két előbbeni,e korszerű munkának jelen harmadik kötete is, melyet mutatványkép is tekinthetünk, miként fognak a fölvett megyék a székvárosoktól a legapróbb pusztákig történeti, földirati s állami részletezésekkel leiratai a következő kötetekben. így van már az előttünk fekvőben a napbarnitotta jászkún rokonság hármas kerülete s külső Szolnok vármegye leírva, megtartásával mindenütt azon rovatoknak, melyek az eddigi két kötetnek oly érdekességet kölcsönzenek. Nevezetesen 3—296. 11. a „jász“ és „kún“ szavak származtatása, történeti adatok a kánok és jászok hazánkba első bejötte óta napjainkig, e kerületek volt polgári szerkezete, hajdani szabadságai, belkormányzása, tisztviselői, kerületi székháza, pecsét és czimere, fekvése, határszomszédai,, éghajlati viszonyai, határterülete, területi felosztása, arkrészei , egyes községei, földalkrészei, folyóvizei, tavai, lápjai, erei, mocsarai, kutjai, termékei a természet mindhárom országából, továbbá a házak, lakosztályok, átkelő katonaság szállásolása, népesség, szaporúság s halandóság, népesség osztályzata, testalkat, katonakötelezettség, vallás, népnyelv, népruházat, táplálkozás, ipar, kereskedés, intézetek, egyletek, alapítványok, tan-, börtön-, adó , egészségügy, endémiák, orvosi rendőri intézkedések, köz-, állodalmi s országutak, postaállomások a jászkun kerületekben s ezeknek jelenlegi politikai felosztása, a járások minden egyes városa, falvas pusztája leírásával teszik e kötet nagyobb részének érdekes tartalmát, 299—438. 11. pedig, kevésnek kivételével, ugyanazon rovatokon végig van vive külső Szolnokmegye leírása is, megemlítésével 293—294. és 437. 11. az irodalmi munkáknak, melyeket a jelen kötet kidolgozása közben használt az érdemes szerző. Hivatalos utón nyert adatokból leven e kötet is megírva, ez adatodnak bírálásába nem bocsátkozhatunk s oly részletezésekbe, mint a két első kötet ismertetésekor, sem ereszkedhetünk, mert úgy az egész munka tetemesb részét kellene kiirnunk. Csupán arra szorítkozunk tehát, hogy némi megjegyzéseket teendünk, mikre irtott olvasás közben alkalmat felénk. Becsesítik e kötetet is a számos oklevelek, melyeket az illető városok s községek levéltáraiból nagy részt most napfényre kihozva találunk. Vannak köztök, melyek múltúnk földerítése vagy jellemzéséhez becses adalékokul szolgálhatnak, így péld. érdekeseknek találtuk 1391. azon rendőri intézkedéseket, melyek 1776-ki apr. 14 én a jász-dósai templom előtt a népnek kihirdettettek: 1) Az utasoknak és idegeneknek (a mnekdette a helység birájának hirt nem ad) Senki 25 pálczák büntetése alatt szállást ne adjon, ha pedig valaki ollyas jövevényeket lappangtattas, és a szomszédgya észre venné , ha az ollyan szomszéd a helység birájának fel nem adgya az is 25 pálczákat fog szenvedni. 2) Valaki nyári időben 10 óra után, déli időben 0 óra után lámpás nélkül járni tapasztaltatik , az ollyan meglogattatik , áriszomba tétetik és 2 fára büntettetik. 3) Senki ártalmas helyeken ne pipázzon, se ne tüzeljen, mert akin tapasztaltatik, érdemesen megbüntettetik. 4) Minden gazda a maga házánál hordóban, vagy kádban vizet tartson, azonkívül minden gazda létrát szerezzen, és a ház fallyán felszegezze, mert a kik ezeket végbe nem viszik, keményen megbüntetettnek. — 5) Intetik kiki arra is •• hogy az attával s teremtettével való káromkodástól magát oltalmazza, mert a kin tapasztaltatik, a Berényi temberbe vitetik, ezenkívül estvéli 10 óra után a Kortsmán sem muzsikálni, sem borozni nem szabad 1 2 palczák büntetése alatt. 6) A ki még az verebeseket és varnyút meg nem fogta , annak megfogásán iparkodjon, mert a ki meg nem fogja, minden verébről egy pénzt, és minden varnyútól 1 krt fog űzetni, minden forint portréra 4 veréb, és minden személyre 2 varjúteak. 7) A kinek a házán még a numerus megvagyon, aztaz senki 12 forint büntetés alatt be ne mázolja, és el ne mocskolja. Érdekesek továbbá 117. 1. a jászberényi 1653-ki, 128. 1. az árokszállási évnélküli, 245—252. 1. a kiskunhalasi 1651. B 1652-ki boszorkányperek. Az utóbbiban jellemző a vádlott Csapó Katalinnak ité- retileg kimondott bűnei közt az is, hogy,,Kun Ersébe 11 e 1 az mi atyánkot, minekutánna sok ízben megcsigázta volna , véle visszaakarta mondani , miért is elsőben hóhér általi megcsigáztatásra , annakutánra elevenen megégetésre ítéltetett. A jászberényi boszorkányperben pedig nevezetes az, hogy a törökök e részben megszégyenítőleg felvilágosultabbak voltak akkori hazánkfiainál. A jászberényiek ugyanis négy boszorkányt fogván Musztafa pasa egri kormnyzóhoz folyamodtak s a négy fogoly megöletésére engedélyt kértek. A pasa a hatvani hadihoz, kinek hatósága alá tartozott Jászberény, irt levelében megadta az engedélyt e szavakkal : „b o l o n d szokásuk szerint hadd üssék őket agyon.“ S mivel törököket említünk, megjegyezzük egyszersmind, hogy e kötet hazánk török uralom alatti korszakából részint hiteles fordításban, részint eredetileg magyarul írva, mint 387. 1. M urah pasac, több török okmányt hozott. Az oklevelek közt azonban Báthory István nádorét 199—202. 11., daczára annak, hogy azt Illési György kisújszállási jegyző helyesen lemásoltnak állítja , hibásnak találtuk, mennyiben 2001. a bácsi országgyűlésről az állíttatik, hogy azt II. Lajos „in anno gratiae millesimo, quadringentesimo Decimo Octavo“ tartotta, de még ekkor is, ha ezt téllhibának kell „quingentesimo“ helyett tartanunk, az oklevél nem kelhetett 2021. szerint „Anno Domini millesimo quingentesimo primo.“ 1501-ben nem lehetvén még szólni az 1518-ban tartott bácsi országgyűlésről. Ez oklevél kelte tehát Báthory István nádornak egy más, 205 — 208. 11. hiteles fordításban közhitt 1521-ki oklevelével valószínűleg 1521-re teendő , a kettőnek szövege sokban egyazon lavén, csak hogy az amabban az 1518-ki sz. Mihály arkangyal napjára Bácsba kihirdetett országgyűlés, imebben, 206.1., 1516 kisz. Mihály arkangyal napjára létetik, pedig mi országgyűlést, melyet II. Lajos sz imént említett 1516 kisz. Mihály arkangyal napjára kihirdetett volna, nem tudunk. Is van helyén Kecskemétnek viszonyáról a Kis- Kunsághoz is szólnunk. Több tudósunk állítja ugyanis, hogy Kecskemét, kiegészitő része volt egykoron a Kis- Kunságnak, mit sz. is 15. 1. elfogad. Állítsuk össze az adatokat 141. 1. II. Ut á sz 1 ő n a k sz. Mátyás apostol ünnepe utáni napon 1491-ben kelt kiváltságlevelében „kecskeméti szék“-re, melyhez kunok tartoztak, tétetik említés, innen vonva következteteit, hogy Kecskemét a Kis Kunsághoz tartozott. Hornyik János épen e tárgy fejtegetésekor 1439., 1458., 1486. évekről részint egész, részint kivonatos okleveleket kőröl az 1853-ki uj magyar muzeum VH. fűz. 337—341. 1., melyekben Kecskemét pestmegyeinek mondatik. — Sz. 531. érinti, hogy 1557., 1570., 1587-ki jászkunsági összeírásokban „kecskeméti szék“-ről van emlékezet, innen is azt következtetve, hogy Kecskemét a Kis-Kunsághoz tartozott. Hornyik az új magyar muzeum idézett fűz. 341—342. 1.1536 , 1556., 1558., 1560-ki okmányokra hivatkozik, melyek szerint Kecs.kemét Pestmegyében volt. Sőt ugyanott 342. 1. 1565- ből s a IX. fűz. 442.1. 1570. s 1590-ből okmányokat idéz, melyekben Kecskemét Pestmegyéhez tartozó mezővárosként emlittetik. Mellőzve tehát azt, hogy az 1491-ki oklevél ellenébe ugyanazon századból már 3. oklevél van állítva, midőn 1557-ki összeírás bebizonyításul hozatik fel, hogy Kecskemét Kis-Kúnsághoz tartozott, Hornyik pedig 1556. és 1558-ki , e szerint az említett összeírást közvetlenül megelőzött s követett évekről idéz okleveleket, melyekben az ellenkező állittatik; — midőn az 1570-ki összeírás ellenében Hornyik ugyancsak 1570 ki okmányra hivatkozhatik, melyben Kecskemét Pestmegyéhez tartozó mezővárosnak neveztetik; — midőn végre Hornyik nem tagadhatja, hogy „kecskeméti szék ” (Sedes Kechkemet) nevezet, mely okot adott azon állításra , hogy Kecskemét kiegészítő része volt a Kis Kúnságnak, régibb, általa is közlött oklevelekben csakugyan előfordul s annak megmagyarázására az uj magy. Muzeum idézett IX. füz. 449. 1. „czáfolhatlan történeti adatok hiányában csak valószínű állítással“ léphetett föl : nem csalódunk, úgy hisszük, ha ez egész vitakérdést még több oldalról, több oklevéllel földerítendőnek véljük. Okleveleivel , melyek közt feles számmal találunk eredetileg magyarul írottakat, nemcsak a nyelvésznek szolgáltat búvárkodásra anyagot, hanem adalékokat is nyújt a jelen kötet , melyek hazánk régi földiratának többek által annyiszor sürgetett megírásához használhatók. Ideje , hogy ehez is gyűjtsünk apródonként adatokat, miben nem kis könnyebbségünkre szolgáland, ha tudni fogjuk városaink, falvaink, sőt pusztáink régi nevezeteit, imigy érthetvén meg könnyebben régi okleveleinket. Ilyen adatokat fölemlitünk a jelen kötetből: Berénszállása, Jász- Bendenszállása, Beren-szállása székes Jász-Berény (115.1.), Fowen-szaru,Fényszaru (134.1.) Gál Sz.György, Gál Felső Szent-György = Jász-Felső-Szent- György (144.1.); Berta Sz.-György = Alsó-Sz.-György (166. 1.); Fügedhalma = Jász-Mihálytelek (182. 1.) Péterszállás — Kis Ujszállás (199. 1.); Kakadhegyes ~ Kunhegyes (205.1.); a madarasi határban Fabiárka és Kápolnás régi helységek nyomai kissé még láthatók (215. 1.); Marosszállás—Majsa (241. 1.); Bálla Fannin S. Nicolai—Tögök-Sz.-Miklós (365. 1.) Ily szempontból érdekes a mostani Jász-Miháltelek megtelepedtének leírása 182—183 11., csakhogy annak 1680-nál előbb kellett történnie, mivel a 1841.11. szalatt említett 30 éves tanú Csaté György 1644- ben Komjáti Ábrahám, Nógrád megye hites jegyzője előtt tett vallomásában a falu megtelepítése körülményeit Csaté János bátyjától már csak hallotta. E kötethez csatolva vannak.) a Jász-Kun kerületek s községeik pecsétczimerei, névszerint a Jász- Kun kerületé, Jász-Berény, Jász-Fényszaru, Jász-Felső-Szent-György, Jász-Apáti, Jász-Kis-Ér, Jász-Miháltelek, Kisújszállás, Kun-Szent-Márton, Túrkeve, Kis-Kun-Dorosma, Kis-Kun-Majsa, Kis-Kun-Fülöpszállás, Kis-Kun-Szabadszállás, Laczháza, Kis-Kun- Szent-Miklós, Kis-Kun-Halas, Kis-Kun-Félegyháza, Madaras, Kunhegyes, Karczag, Jász-Ladány, Jász Alsó-Szent György, Jász-Jábóhalma, Jász-Dózsa és Árokszállára, melyek magában a szövegben is minden egyes illető község leírása előtt külön le vannak nyomva; 2.) Jász-Kun kerület és 3.) Külső-Szolnok megye színezett térképei a legújabb felosztás szerint szerkesztve Palugyay Ignácz és Lukács Ignács mérnökök által. E közhasznú vállalat érdekében tesszük azon észrevételt, hogy ha nem sietend jobban a kötetek közrebocsátásával a kiadó, a beszolgáltatott adatok, míg végig mehetsz. a megyék a kir. városok leírásán, vagy el fognak jobbadán avulni, vagy annyira megváltozni, hogy újabbak beszolgáltatására lesz szükség. Vettük észre, hogy a tisztelt sz. használt adatokat, miket a m. kormány újabb rendelkezései vagy az irodalom szolgáltatott kezeibe; találtunk mégis, mik kikerülték figyelmét. így péld. Jászberénynél nincs az első folyamodásé törvényszék megemlítve (Pesti Napló 1094. ez ). Túrkevének postája nem Karczag, miként 222.1. állittatik, hanem maga is 1853 ki dec. 1-je óta postaállomás (Pesti Napló 1120. sz.); a félegyházi (229. 1.) és szolnoki (340. I.) gymnasiumok megszűntek lenni (P. Napló 1383. és M. H. 836. sz.);a jakabszállási és kerekegyházi szodagyárak nincsenek megemlítve (P. N. 1315. sz.). Ily hiányok még gyakrabban fordulhatnak elő, ha a kiadó oly ritkán fog, mint eddig, egyegy kötetet közrebocsátani. A nyomtatást is hibásabbnak találtuk, mint az döbbent kötetekben s ilyenre péld. „a helvét vallásuaknak, valamint a reformátusoknak is“ (397.1.) azokban nem akadánk. Garády, # ------- ' “ Magyar könyvészet 539(768). Protestáns lelkésztár. A gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteménye. Kiadták Török Pál és Székács József Pesten. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál 1854. 8-rét. Első kötet elsőhete: XVI, 94 és 801. (Ára 115 kr. pp.) 540(769). Keresztyén imák. A házi ájtatosság növelésére. A protestáns keresztény felekezetek használására irta Dobos János. Pest 1854. Kiadta Heckenast Gusztáv. 16 rét. 256- Ára fűzve írt 20 kr. különféle kötésben 2—5 ízig pp. 541(770). A fatenyésztési tudomány alapos betanításának legkönnyebb módja. Tanítók és tanslók használatára iskolai vezérfonalul készítette s kiadja Bertalan István, bobodi evang. tanitó Pápán. A ref. főisskola betűivel. 1854. Kisrét 14. (Ára 4 pkt.)