Pesti Napló, 1854. december (5. évfolyam, 1419-1443. szám)

1854-12-20 / 1434. szám

szükséges Caniadéba vagy más gyarmatokba, melyek önmagokat védni képesek, militiát küldeni. Canada hajlandó pénzt és embert adni Angliának s szülé jobbnak tartja, inkább bármely gyarmat, mint idegenek segé­lyét venni igénybe. — Sir G. Greynek örömére válik jelentketni, hogy Canada nem az egyetlen gyarmat, mely hasonló ajánlatot ten. Canada az egyesült seregek gyámolítására 20,000 f. sterlinget szavazott meg, szóló azonban nem hiszi, hogy ennél többet tenni haj­landó volna. Mindamellett meg van győződve, hogy a gyarmat kész leeni segélyforrásait és lakóit az anya­ország rendelkezésére bízni. Arról is meg van győ­ződve, hogy szükség esetére Ausztrália is hasonlót teend. A bili azonban nem ily gyarmatokra, hanem csupán oly helyiségekre vonatkozik, hol Anglia helyőr­ségeket tart. — Sir W. S­m­i­t­h kérdi, várjon a külföl­dön szolgáló militiabeli tisztek hasonló előnyökben ré­­szesülendnek-e, mint a sorezredbeliek ? Mr. S. Her­bert feleli, hogy a bili katonai rangot nem ad, mert czélszerű , hogy a szabályszerű katonaság és a militia közt különbség létezzék. Ha ilyen nem léteznék, a sor­­ezredbeli tisztek közt könnyen elégedetlenség támad­hatna.­­ Erre a militia-billnek hétfőn leendő tárgya­lása határozatba megy s a mai ülés eloszlik. Londonból dec. 15-éről este táviratozzák . Az ausztriai szövetségi szerződés ma este az alsó­ház elébe terjesztetett. Lord John Russell ezután elismerő­­ köszönetszavazást indítványozott a hadsereg és hajóhad részére s a ház nagy lelkesültség­­gel fogadta el az indítványt. E beszédében lord John Russell lord Raglan fényes életpályájáról s az angol­­franczia hadsereg dicsőségéről beszélt. Nagy megindu­lással szólva az almai, balaklavai és inkermanni ütkö­zetekről; többi közt azt is megemlíté, mint verték agyon hidegvérüleg orosz katonák az angol sebesülteket, mi a sajnálkozó boszankodás egész viharát idézte elő. A Disraeli könnyek közt elfúló szavak­kal pártolta az indítványt; beszéde nagy tetszés­sel fogadtatott. — Lord Hotham szinte hévvel szólt az indítvány mellett, valamint La­yard is, ki azon­ban Dundas admirált képességhiánynyal vádolta s kész­nek nyilatkozott, ezen állítását a kormányhoz érkezett sürgönyökből bebizonyítani. Ezután az indítvány köz­­felkiáltással elfogadva s az ülés általános lelkesültség közt befejezve jön. — A felsőházban New­castle herczeg indítványozta a köszönetszavazást. Lord Aberdeen St. Arnaud tábornagy s Can­­robert és Bosquet tábornokok fölött tartott dics­beszédeket. — Derby, Hardwicke és Hard­inge lordok Newcastle herczeg Indítványát pártolták. Az indítvány közakarattal elfogadtatott. A felsőház ezután ismét a 15,000 idegen katona tobor­zása iránti billt­­ vette tárgyalás alá. Lord El­den­­borough e bilit megtámadta, 55 szavazat azonban 42 ellen a bili mellett határozott. — A manchesteri polgármester hétfőre meetinget hirdetett, melyben Bright béke­nézetei visszautasítan­­ók lesznek. A szakadás a kabinet belsejében, — melyről hóna­pok óta a verebek a háztetőkön , oly bizalmas történe­­tecskéket csevegnek, — a parliament megnyitása óta mindinkább előtérbe lép. Hogy lord John Russel felfogása az Ausztriával­ szövetséget­ illetőleg, nem egy­szersmind az öszves kabinet felfogása, nyilván­való. Hogy lehetett volna oly szövetséget kötni, melynek je­lentőségéről utólagosan oly csekély vélemény monda­tott ki. Itt legfölebb az lehet a kérdés: várjon a tanács­elnök egyedül áll-e nézetével, vagy pedig talált tiszttár­sai közt hasonló gondolkozásunkra. Igen vagy nem , a szakadás be van mutatva. Szintoly világosan nyilvánul az a tegnap behozott bili megítélésében az idegen lé­gió toborzását illetőleg. A miniszteriális lapok közöl a ,,Times“ és „Post“ határozottan ellene vannak, csak a „Chronicle“ védelmezi, mint mindenkor szokta a kor­mány rendszabályát, a­nélkül, hogy a kritikai oldal jegy­­zeteket tenne hozzá.­­ Hiszen az idegen kato­naság iránti ellenszenvet az országban igen kön­nyen meg lehetne szüntetni egy belecsúsztatott clau­sula által , hogy a légiónak nem szabad a ki­rályságban­ szolgálatra alkalmaztatni.­­ A né­met légió Anglia szabadalmait e század elején nem ve­­szélyezteté, s ezt most még kevésbé teendi, miután a nemzet és korona közt egyesség uralkodik. Politikai menekvők toborzásáról már azért sem lehetne szó,­­ mivel a bili gyakorlati keresztülvitelére minden esetben az illető kormányok belegyezésére is szükség leend. Az önkénytesek legnagyobb száma végre is Németor­szágnak túlnépesedett éjszaki részeiből várhatók, hol „a katonáknak ezrei szolgálaton kivül vannak“, ide szá­mítván azt is, hogy ezen külföldiek később a gyarma­tokban letelepedvén, mint derék és szorgalmas munká­sok hasznosakká válhatnak.­­ A „Post“ ugyanazon okokból, mint Derby lord, a bili ellen van. A parliament, mint a „Globe“ írja, az ünnepi szünetek után, tudniillik jún.­­ 6-ban ismét össze fogna ülni. Törökország- Bulgária különböző tájairól érkezett tudósítások szerint a nem muzulmán népesség közt meglehetős komoly izgatás készül, melynek czélja, a Konstantinápolyban a keresztény lakosok sorsának ja­vítása végett alakított bizottmányhoz kérelmeket in­tézni az iránt, hogy a Porta azon alattvalóinak is, kik az izlámhoz nem tartoznak, az összes török tartomá­nyokban ingatlan vagyont szerezni megengedtessék. Dunafejedelemség. Jassy, zec. 16. 7 a­d­i­k pasa összezörrenése egy magasaagú ismert személyiséggel Konstantinápolyba jelentetett. A görög zárdák javai, melyek gazdagabbak mint az államkincstár, csak a Porta és más kormányok ellen irányzott forradalmi czélzatai miatt elkoboztattak. A franczia hadosztályo­kat a fejedelemségekben feszülten várják. A „Roma­nia literata“ censura nélkül jelen meg, annak főszer­kesztője felelős. A nemzeti színház Alexandry urnak 10 évre átengedtetett. Bedi­st MagainMsk. Délkeleti csatatér. Az angol táborból egy irat ér­kezett, mely f. hó 10-e estig terjedő tudósításokat tar­talmaz, de melyek fontossággal nem igen bírnak, s egy­részt az időről időre, de legfelebb csak néhány órára félbeszakadó bombázás folyvásttartása, más­részt érke­zett erősítések jelentései körül forognak, de melyekkel, mint azt újabban behozott szökevények állítják, az oro­szoknak újabban kapott erősítései egyenlő lépést tarta­nak, úgy hogy számbeli túlnyomóságot a szövetségesek részéről bizton nem lehet föltenni; a legfontosb erősítés az volt, melyet a franczia hadsereg nov, utolsó napjai­ban lovasságban kapott; 8 szakaszból állt az, melyek hasznossága a szövetségesek hadműködéseiben az eső által egész átázott föld minőségénél fogva még nagyon problematikus. A bunda szállítmányokból hasonlag nagy mennyiségek érkeztek a szövetségesek táborába, s a kato­nák közt kiosztattak; de már e czikknél is kezd kitűnni e ruha gyakorlatiatlansága,mely nyilván meleget tart ugyan a katonának, de hosszasága és súlyánál fogva őt minden szabad mozgásban gátolja; s azért ha a téli hadjárat a tábornokok tervében fekszik, azt a katonák, kiknek fegyverük és lőszerük elég terhet ad, m­a hordozhatják, a még csak utánuk sem lehet vinni, minthogy jól szer­vezett szekerészet teljesen hiányzik. Azon hegyhát, mely a Szebasztopolból Szimferopolba vezető út hoszszában elnyúlik s ezen tökéletesen urkodik, egy angol csapat­­osztály által erősen meg van szállva, mely ott a leg­szilárdabban elsánczolja magát. Ez állás oly kedvező fekvésű, hogy nemcsak az összeköttetést Szebasztopol és Szimferopol közt nehezíti, hanem a messzehordó lancaszter ágyuk egy ott felállított ütege minden egyes orosz hajót a szebasztopoli kikötőben tetszés szerint fenékre lőhetne. De állítólag a vezénylő tábornokok szándéka az újnemű franczia röppentyűket a várra mű­ködtetni, 150 ily Francziaországban feltalált új összeál­lítású congres röppentyű már meg­érkezett, melyektől igen sokat remélnek. Ezek a maguk nemében va­lóban óriások , majd két yard magasak s több mint fél yard vastagok ; röperejöket 10,000 lé­pésre teszik, s igen pontosan irányozhatók bizonyos pontra. Mindnyájan igen kiváncsiak, ezen óriási vetsze­­rek első kísérleteinél jelen lehetni. A boroszlói lapnak Bécsből dec. 15-ről ír­ják : „Nem titok többé, hogy a szövetségeseknek szán­dékuk Odessa ellen diversiót tenni, és hogy a tengeri támadáson kívül e város ellen egyszersmind de­monstratio készül egy más parti pontonig, mire nézve a Besszarábia határain felállított csapatok elhelyezésében változtatások lettek szükségesek. Egyszersmind Vár­nából jelentik, hogy Szebasztopol ostroma nemcsak felfüggesztve nincs, sőt egy újabb terv szerint folytat­­­tatik, mely nov. 21-kén a szövetségesek részéről hadi­tanács tárgya volt.“ Míg a Londonba érkezett egyenes tudósítások B­a­­laklavából csak nov. 23-káig terjednek, addig a flottáról vannak közlések nov. 27-ről. Kitűnik, mi­kép a 14-ki viharban partra vetett összes angol szállí­­tóhajókról egy ember sem került az oroszok fogságába. Csak a flotta egy matróza és egy máltai bárka több emberei veszték által élteket. Néhány franczia szállító­­hajó legénysége roszabbul járt. Hulláik még 26-kán is eltakaratlanul feküdtek a tengerparton. Hogy a flottát további viharok ellen lehető biztonságba helyezzék,­­ ezért a háromfedélzetesek Szambulba fognak men­ni, a kétfedélzetesek a Kazaai öbölben elhelyeztetni s Szebasztopol ostromzárát csak a gőzösök ellátni. E ren­delet folytán az utolsó napokban nagyszámú gőzösök találtak együvé a kacsai öbölben, míg franczia és török hajók a horgonyhelyről eltávoztak. A Britannia és Fi­rebrand újólag legnehezebb lövegeik közöl 28-at, többnyire hosszú csövű 32 fontosakat nagy lőszer­­készletekkel adtak át az ostromseregnek. Az ad­­mirál, ha a Britannia eltávozik, lobogóját a Furio­­usra teendi át. Valerous, Australian és Mauritius 27-kén brit és franczia csapatokkal érkeztek meg. A Sumla 3 más gőzössel és 4 szállító hajóval Burgaszba vannak rendelve, hogy török ezredeket vegyenek fel. A „lord Ragon“ gőzös ismét lengévé lett. Több már elve­szettnek hitt hajó ismét megmentetett. Az idő változó. A szél 26-án délről éjszakra fordult; a tenger még mindig oly mozgásban van, hogy a naszádközlekedést ideiglenesen meg kell­ szüntetni. Lőszer és élelem bő­ségben van a táborban. Soha — úgymond a „Times“ balaklavai levelezője — expeditiósereg ellenséges te­rületen még jobban nem volt ellátva, és tűzi- és épületfában sincs most többé semmi hiány, mióta egész hajószállítmányok érkeztek a kisázsiai partról. Az aldunai csatatérről Galaczból dec. 15-ről ér­­tesütnek, mikép ott nagyon feltűnt, hogy egy kozák csa­pat, mely a Pruthon átkelt, semleges csapatok szeme láttára, az ausztriai hadsereg számára Moldvába szállí­tandó széna és szalmakészleteket felgyújtotta. Nem hi­hető ugyan, hogy e szalmatűz Európát lángba borí­­tandja, mert az orosz hatóságok a felelősséget e tényért bizonyosan el fogják maguktól utasítani, de ha nem, úgy természetesen elégtételt kellene követelni és venni. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Az iparnak Magyarországban fejlődése, emel­kedése tekintetéből több hazai iparos illető helyre ipar­egyletek alakítása iránti javaslattal járult. Ezt olvassuk a C. I. C.-ben. Azon kitűnő gondosság, azon minden esz­köznyújtásra kész jóakarat, melylyel a m. kormány álta­lában az ipar emelése és különösen hazánk iparának fejlő­dése iránt viseltetik, remélnünk engedi, miként az illető iparosok javaslata kellő méltánylásra fog találni. Az ipar­­­­egyletek czélja egy és azonos az ipar érdekével és ez egy­letek azon szándék leghathatósb segédeszközei, mely az ipar virágzásában a közjólét s ebben az állam erejének, hatalmának feltételét ismeri fel. — Szentpétery József jeles ezüstmfivesünk, ki domborműiveivel országok bámulatát vivta ki, valamint a mait küzdés­ és tűnődés­ teljes napjaiban, úgy az öregség tehetlen korában sem találta fel e gazdag ország részéről azon méltánylatot, melyet tehetsége, szelleme megérde­­­­melt. Három szép műve várja a vevőt, s a művész most a szükség napjai közt e műveket csak az anyag értéké­ért, melyből a művek készültek, ajánlja fel tehetős ha­­­­zánkfiainak. Nem szerezhetné meg azokat a nemzeti mu­­z­leum ? A képtárt mindenféle arczképpel gyarapítani tudó s igazgatóság nem találhatna módot, mely által e müvek bir­­­­tokába juthatnánk ? És százezrekkel biró hazánkfiai kü- s­zőtt nem fog egy is akadni, ki jóakaratának , m­iszereteté-­­ nek jelét adja? Hát a nemzeti casino nem vehetné-e meg?­­ De hisz itt nincs is áldozatról szó. Ezüstöt vehet e művekben teljes értékkel. — Sajnálnék, ha az illetők közönyössége miatt e művek oly kézre jutnának, mely szintén azt tenné , mit a művész azokkal elnem adhatás esetében tenni fogna, t.­­. beolvasztandja. Hej szegény Szentpéteri bátyám neked is jobb lett volna, ha mig Porns király elfogatásán dolgoztál, apró vizslákat dressiroztál volna. E napokban egy gazdag ismerősömet TUDOMÁNY ÉS IRODALOM­ 141(294). M­a­gy­arország történeti, földirati s állami legújabb le­írás­a. Hivatalos utón nyert ada­tokból irta i­f­j. P­a­l­u­g­y­a­y Imre, cs. k. tanácsos s ma­gyar tudós társasági levelező tag. Harmadik kötet: Jász­­kun kerületek. — Külső-Szolnok vár­m­egye leirása. — E külön czim alatt is : J­á­s­z - k­ú­n k­e­r­ü­l­e­te­k s külső Szolnok vármegye leírása. Irta sz. Pest, 1854. 81. 438. 1. Szintoly érdekes, szintoly tartalomdús, mint volt a két előbbeni,e korszerű munkának jelen harmadik kötete is, melyet mutatványkép is tekinthetünk, miként fognak a fölvett megyék a székvárosoktól a legapróbb pusztákig történeti, földirati s állami részletezésekkel leiratai a következő kötetekben. így van már az előttünk fekvő­ben a napbarnitotta jászkún rokonság hármas kerülete s külső Szolnok vármegye leírva, megtartásával min­denütt azon rovatoknak, melyek az eddigi két kötetnek oly érdekességet kölcsönzenek. Nevezetesen 3—296. 11. a „jász“ és „kún“ szavak származtatása, törté­neti adatok a kánok és jászok hazánkba első be­jötte óta napjainkig, e kerületek volt polgári szer­kezete, hajdani szabadságai, belkormányzása, tiszt­viselői, kerületi székháza, pecsét é­s czimere, fekvé­se, határszomszédai,, éghajlati viszonyai, határterülete, területi felosztása, arkrészei , egyes községei, földalk­­részei, folyóvizei, tavai, lápjai, erei, mocsarai, kutjai, termékei a természet mindhárom országából, továbbá a házak, lakosztályok, átkelő katonaság szállásolása, népesség, szaporúság s halandóság, népesség osztályza­ta, testalkat, katonakötelezett­ség, vallás, népnyelv, népruházat, táplálkozás, ipar, kereskedés, intézetek, egyletek, alapítványok, tan-, börtön-, adó , egészség­ügy, endémiák, orvosi rendőri intézkedések, köz-, állo­­dalmi s országutak, postaállomások a jászkun kerületek­ben s ezeknek jelenlegi politikai felosztása, a járások minden egyes városa, falva­s pusztája leírásával teszik e kötet nagyobb részének érdekes tartalmát, 299—438. 11. pedig, kevésnek kivételével, ugyanazon rovatokon végig van vive külső Szolnokmegye leírása is, megem­lítésével 293—294. és 437. 11. az irodalmi munkáknak, melyeket a jelen kötet kidolgozása közben használt az érdemes szerző. Hivatalos utón nyert adatokból leven e kötet is meg­írva, ez adatodnak bírálásába nem bocsátkozhatunk s oly részletezésekbe, mint a két első kötet ismertetése­kor, sem ereszkedhetünk, mert úgy az egész munka te­­temesb részét kellene kiirnunk. Csupán arra szorít­kozunk tehát, hogy némi megjegyzéseket teendünk, mikre irtott olvasás közben alkalmat felénk. Becsesítik e kötetet is a számos oklevelek, melyeket az illető városok s községek levéltáraiból nagy részt most napfényre kihozva találunk. Vannak köztök, me­lyek múltúnk földerítése­ vagy jellemzéséhez becses adalékokul szolgálhatnak, így péld. érdekeseknek ta­láltuk 139­­1. azon rendőri intézkedéseket, melyek 1776-ki apr. 14 én a jász-dósai templom előtt a nép­nek kihirdettettek: 1) Az utasoknak és idegeneknek (a mnekdette a helység birájának hirt nem ad) Senki 25 pálczák büntetése alatt szállást ne adjon, ha pedig valaki ollyas jövevényeket lappangtattas, és a szom­­szédgya észre venné , ha az ollyan szomszéd a helység birájának fel nem adgya az is 25 pálczá­­kat fog szenvedni. 2) Valaki nyári időben 10 óra után, déli időben 0 óra után lámpás nélkül járni tapasztaltatik , az ollyan meglogattatik , áriszom­­ba tétetik és 2 fára büntettetik. 3) Senki ártalmas he­lyeken ne pipázzon, se ne tüzeljen, mert a­kin tapasz­taltatik, érdemesen megbüntettetik. 4) Minden gazda a maga házánál hordóban, vagy kádban vizet tartson, azonkívül minden gazda létrát szerezzen, és a ház fal­­lyán felszegezze, mert a kik ezeket végbe nem viszik, keményen megbüntetettnek. — 5) Intetik kiki arra is •• hogy az attával s teremtettével való káromkodástól ma­gát oltalmazza, mert a kin tapasztaltatik, a Berényi temb­erbe vitetik, ezenkívül estvéli 10 óra után a Kortsmán sem muzsikálni, sem borozni nem szabad 1 2 palczák büntetése alatt. 6) A ki még az verebeseket és varnyút meg nem fogta , annak megfogásán iparkodjon, mert a ki meg nem fogja, minden verébről egy pénzt, és minden varnyútól 1 krt fog űzetni, minden forint portréra 4 veréb, és minden személyre 2 varjú­teak. 7) A kinek a házán még a numerus megvagyon, aztaz senki 12 forint büntetés alatt be ne mázolja, és el ne mocs­kolja. Érdekesek továbbá 117. 1. a jászberényi 1653-ki, 128. 1. az árokszállási évnélküli, 245—252. 1. a kis­kun­halasi 1651. B 1652-ki boszorkányperek. Az utób­biban jellemző a vádlott Csapó Katalinnak ité- retileg kimondott bűnei közt az is, hogy,,Kun Ersé­­b­e 11 e 1 az mi atyánkot, minekutánna sok ízben meg­­csigázta volna , véle visszaakarta mondani , miért is elsőben hóhér általi megcsigáztatásra , annak­­utánra elevenen megégetésre ítéltetett.­­ A jász­berényi boszorkányperben pedig nevezetes az­, hogy a törökök e részben megszégyenítőleg fel­világosultabbak voltak akkori hazánkfiainál. A jász­berényiek ugyanis négy boszorkányt fogván Musz­­tafa pasa egri korm­nyzóhoz folyamodtak s a négy fogoly megöletésére engedélyt kértek. A pasa a hatvani hadihoz, kinek hatósága alá tartozott Jászberény, irt levelében megadta az engedélyt e szavakkal : „b o l o n d szokásuk szerint hadd üssék őket agyon.“ S mivel törököket említünk, megjegyezzük egyszers­mind, hogy e kötet hazánk török uralom alatti korsza­kából részint hiteles fordításban, részint eredetileg ma­gyarul írva, mint 387. 1. M u­r­a­­­h pasac, több török okmányt hozott. Az oklevelek közt azonban Báthory István ná­dorét 199—202. 11., daczára annak, hogy azt Illési György kisújszállási jegyző helyesen lemásoltnak állít­ja , hibásnak találtuk, mennyiben 200­­1. a bácsi or­szággyűlésről az állíttatik, hogy azt II. Lajos „in anno gratiae millesimo, quadringentesimo De­­cimo Octavo“ tartotta, de még ekkor is, ha ezt téllhi­bának kell „quingentesimo“ helyett tartanunk, az oklevél nem kelhetett 202­­1. szerint „Anno Domini millesimo quingentesimo primo.“ 1501-ben nem le­hetvén még szólni az 1518-ban tartott bácsi országgyű­lésről. Ez oklevél kelte tehát Báthory István nádor­nak egy más, 205 — 208. 11. hiteles fordításban közhitt 1521-ki oklevelével valószínűleg 1521-re teendő , a kettőnek szövege sokban egyazon lavén, csak hogy az amabban az 1518-ki sz. Mihály arkangyal napjára Bácsba kihirdetett országgyűlés, imebben, 206.1., 1516­ kisz. Mihály arkangyal napjára létetik, pedig mi ország­gyűlést, melyet II. Lajos sz imént említett 1516 ki­sz. Mihály arkangyal napjára kihirdetett volna, nem tudunk. Is van helyén Kecskemétnek viszonyáról a Kis- Kunsághoz is szólnunk. Több tudósunk állítja ugyanis, hogy Kecskemét, kiegészitő része volt egykoron a Kis- Kunságnak, mit sz. is 15. 1. elfogad. Állítsuk össze az adatokat 1­41. 1. II. Ut á s­z 1 ő n a k sz. Mátyás apostol ünnepe utáni napon 1491-ben kelt kiváltságlevelében „kecskeméti szék“-re­­, melyhez kunok tartoz­tak, tétetik említés, innen vonva következteteit, hogy Kecskemét a Kis Kunsághoz tartozott. Hornyik Já­­nos épen e tárgy fejtegetésekor 1439., 1458., 1486. évekről részint egész, részint kivonatos okleveleket kő­röl az 1853-ki uj magyar muzeum VH. fűz. 337—341. 1., melyekben Kecskemét pestmegyeinek mondatik. — Sz. 53­­1. érinti, hogy 1557., 1570., 1587-ki jászkun­sági összeírásokban „kecskeméti szék“-ről van emlékezet, innen is azt következtetve, hogy Kecskemét a Kis-Kunsághoz tartozott. H­o­r­n­y­i­k az új magyar muzeum idézett fűz. 341—342. 1.1536 , 1556., 1558., 1560-ki okmányokra hivatkozik, melyek szerint Kecs.­­kemét Pestmegyében volt. Sőt ugyanott 342. 1. 1565- ből s a IX. fűz. 442.1. 1570. s 1590-ből okmányokat idéz, melyekben Kecskemét Pestmegyéhez tartozó me­zővárosként emlittetik. Mellőzve tehát azt, hogy az 1491-ki oklevél ellenébe ugyanazon századból már 3. oklevél van állítva, midőn 1557-ki összeírás bebi­zonyításul hozatik fel, hogy Kecskemét Kis-Kúnság­­hoz tartozott, Hornyik pedig 1556. és 1558-ki , e szerint az említett összeírást közvetlenül megelőzött s követett évekről idéz okleveleket, melyekben az ellen­kező állittatik; — midőn az 1570-ki összeírás ellené­ben Hornyik ugyancsak 1570 ki okmányra hivat­­kozhatik, melyben Kecskemét Pestmegyéhez tartozó mezővárosnak neveztetik; — midőn végre Hornyik nem tagadhatja, hogy „kecskeméti szék ” (Sedes Kech­­kemet) nevezet, mely okot adott azon állításra , hogy Kecskemét kiegészítő része volt a Kis Kúnságnak, ré­gibb, általa is közlött oklevelekben csakugyan előfor­dul s annak megmagyarázására az uj magy. Muzeum idézett IX. füz. 449. 1. „czáfolhatlan történeti adatok hi­ányában csak valószínű állítással“ léphetett föl : nem csalódunk, úgy hisszük, ha ez egész vitakérdést még több oldalról, több oklevéllel földerítendőnek véljük. Okleveleivel , melyek közt feles számmal talá­lunk eredetileg magyarul írottakat, nemcsak a nyel­vésznek szolgáltat búvárkodásra anyagot, hanem adalékokat is nyújt a jelen kötet , melyek ha­zánk régi földiratának többek által annyiszor sür­getett megírásához használhatók. Ideje , hogy ehez is gyű­jtsünk apródonként adatokat, miben nem kis könnyebbségünkre szolgáland, ha tudni fogjuk váro­saink, falvaink, sőt pusztáink régi nevezeteit, imigy ért­hetvén meg könnyebben régi okleveleinket. Ilyen ada­tokat fölemlitünk a jelen kötetből: Berénszállása, Jász- Bend­enszállása, Beren-szállása széke­s Jász-Berény (115.1.), Fowen-szaru,Fényszaru (134.1.) Gál Sz.­­György, Gál Felső Szent-György = Jász-Felső-Szent- György (144.1.); Berta Sz.-György = Alsó-Sz.-György (166. 1.); Füged­halma = Jász-Mihálytelek (182. 1.) Péterszállás — Kis Ujszállás (199. 1.); Kakadhegyes ~ Kunhegyes (205.1.); a madarasi határban Fabiár­­­ka és Kápolnás régi helységek nyomai kissé még lát­hatók (215. 1.); Marosszállás—Majsa (241. 1.); Bálla Fannin S. Nicolai—Tög­ök-Sz.-Miklós (365. 1.) Ily szempontból érdekes a mostani Jász-Miháltelek meg­telepedtének leírása 182—183 11., csakhogy annak 1680-nál előbb kellett történnie, mivel a 184­1.11. sz­­alatt említett 30 éves tanú Csaté György 1644- ben Komjáti Ábrahám, Nógrád megye hites jegyző­je előtt tett vallomásában a falu megtelepítése körül­ményeit Csaté János bátyjától már csak hallotta. E kötethez csatolva vannak­­.) a Jász-Kun kerüle­tek s községeik pecsétczimerei, névszerint a Jász- Kun kerületé, Jász-Berény, Jász-Fényszaru, Jász-Fel­ső-Szent-György, Jász-Apáti, Jász-Kis-Ér, Jász-Mi­­háltelek, Kisújszállás, Kun-Szent-Márton, Túrkeve, Kis-Kun-Dorosma, Kis-Kun-Majsa, Kis-Kun-Fülöp­­szállás, Kis-Kun-Szabadszállás, Laczháza, Kis-Kun- Szent-Miklós, Kis-Kun-Halas, Kis-Kun-Félegyháza, Madaras, Kunhegyes, Karczag, Jász-Ladány, Jász Al­só-Szent György, Jász-Jábóhalma, Jász-Dózsa­ és Árokszállár­a, melyek magában a szövegben is minden egyes illető község leírása előtt külön le vannak nyom­va; 2.) Jász-Kun kerület és 3.) Külső-Szolnok megye színezett térképei a legújabb felosztás szerint szerkeszt­ve Palugyay Ignácz és Lukács Ignács mérnökök által. E közhasznú vállalat érdekében tesszük azon észre­vételt, hogy ha nem sietend jobban a kötetek közrebo­csátásával a kiadó, a beszolgáltatott adatok, míg végig mehet­sz. a megyék a kir. városok leírásán, vagy el fognak jobbadán avulni, vagy annyira megváltozni,­­ hogy újabbak beszolgáltatására lesz szükség. Vettük észre, hogy a tisztelt sz. használt adatokat, miket a m. kormány újabb rendelkezései vagy az irodalom szolgál­tatott kezeibe; találtunk mégis, mik kikerülték figyel­mét. így péld. Jászberénynél nincs az első folyamo­dásé törvényszék megemlítve (Pesti Napló 1094. ez ). Túrkevének postája nem Karczag, miként 222.1. állit­­tatik, hanem maga is 1853 ki dec. 1-je óta postaállo­más (Pesti Napló 1120. sz.); a félegyházi (229. 1.) és szolnoki (340. I.) gymnasiumok megszűntek lenni (P. Napló 1383. és M. H. 836. sz.);a jakabszállási és ke­rekegyházi szodagyárak nincsenek megemlítve (P. N. 1315. sz.). Ily hiányok még gyakrabban fordulhatnak elő, ha a kiadó oly ritkán fog, mint eddig, egyegy kötetet közrebocsátani. A nyomtatást is hibásabbnak találtuk, mint az döb­bent kötetekben s ilyenre péld. „a helvét vallásuaknak, valamint a reformátusoknak is“ (397.1.) azokban nem akadánk. Garády, # ------- ' “ Magyar könyvészet 539(768). Protestáns lelkész­­tár. A gya­korlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteménye. Kiadták Török Pál és Székács Jó­zsef Pesten. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál 1854. 8-rét. Első kötet első­­hete: XVI, 94 és 80­1. (Ára 1­15 kr. pp.) 540(769). Keresztyén imák. A házi ájtatosság növelésére. A protestáns keresztény felekezetek használá­sára irta Dobos János. Pest 1854. Kiadta Heckenast Gusztáv. 16 rét. 256­­- Ára fűzve­­ írt 20 kr. különféle kötésben 2—5 ízig pp. 541(770). A fatenyésztési tudomány ala­pos betanításának legkönnyebb módja. Tanítók és tanslók használatára iskolai vezérfonalul készítette s kiadja Ber­talan István, bobodi evang. tanitó Pápán. A ref. főiss­kola betűivel. 1854. Kis­­rét 14­­. (Ára 4 pkt.)

Next