Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)

1855-03-11 / 1500. szám

*) Austriae est imperare orbi universo, tatárokat, és cserkeszeket, másokat, melyek ott, a két tengerre néző Elborus árnya alatt a Kaukáz, hegyek keblében, vagy az emberiség bölcsőjében, Kis-Ázsiá­­ban szabadon élnek, az éjszakról jövő fergeteg vég­­megsemmisitéssel fenyegetett. Ez azon tenger, mely­nek habjain át közelget felénk naponkint a kelő nap sugara; ez azon föld, melyről a szellemi felvilágo­sodás első csilláma Europa térségeire áthatott, s mely oly sokszor szolgált szilárd védfalul a nyugoti polgári­­sultságnak a betóduló barbárság ellen, s melynek, da­czára saját fejletlenségének, a 19. században ugyan e fényes rendeltetés jutott. A civilisatio harcza ismét a kelet­i földön foly és győzelmeskedik a sötét ferge­­tegü éjszak ellen. Térképünk igen világos topographiai átnézetét adja e gyönyörű földrésznek, melynek nyűgat felé egyik fénypontját a varázsszépségü bosporusi tengerszoros, összekötő a Feketetengert a Marmora s a Dardanellá­kon át a Földközi-tengerrel, s az annak partján dí­szelgő fővárosa az ozmánoknak, székhelye a zultá­­noknak, a tündéries fekvésű Konstantinápoly képezi, hol orosz álomlátók már közel jövőben egy czárfi uralmát láták megalapítva. Felebb az európai mahomedanismus fészke, a gazdag Rumélia terjed el a rengeteg erdejü balkáni hegylánczolatig; ezenfelül a jobb sorsra várakozó bolgárok hazája a várakkal megrakott kanyargós Dunáig; túl ezen az orosz véd­­urság aluli felszabadulásán örvendő Oláh és Mor­vaország, nyugotra a kárpátok hegyláncza által Er­délytől , s keletnek a Dunába szakadó Pruth folyó által az egykor török, most orosz Besszarábiától elválasztva, melyen túl déli Oroszország egyéb részei terülnek el a Fekete és Azovi tenger part­ain, Krimiával, az orosz uralmat első perezre lerázni vágyó tatárok hazájával, egészen le kelet felé a Kaukázus hegylán­­czolatáig, azon ősnemzetiségek hazájáig, melyeket nem csupán hegyeik rengetegei, hanem egyszersmind cserkezük és vaska­rj­uk ereje és rendithetlen bátorságuk mentett meg mindekkorig az orosz urságtól, daczára annak, hogy e hatalom túl rajtolt a Feketeten­ger éjszakkeleti partját s a Fekete és Kaspitenger közti részeket, a bájos éghajlatú Georgiát is vas keze alá hajtotta, hol ismét a török birodalommal, ennek ázsiai területével érintkezik, mely utóbbi bár számos nemzetiségeket foglal is magában, de melyek mind Mekka felé fordulva a prófétához imádkoznak, kinek ivadéka a­zultán, kit ők uralnak. Mind e tájakról, e népek hazáiról könnyű átnézetet ad térképünk, melyeken midőn a t. olvasó szeme át­siklik, lehetetlen keblében azon vágynak nem támad­nia, vajha a kelet népei, melyek a Feketetengert messzebb vagy közelebb átölelik , a nyugoti felvilágosultság által áthatva, a jelen válság szeren­csés elforditása után ép oly boldogokká is tehessék e tájakat, mint mily gyönyörűek és áldottak azok! Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. A nem sokára hatályba lépendő új köz­ség­törvény, többi üdvös intézkedései között a községek ingatlan birtokai önkénytes eladása ellen kellő korlátokat emel. Minden községbirtok csak a Helytar­tóságtól kért és nyert felhatalmazás mellett adathatik el. Ily engedély azonban csak azon esetekben adathatik, ha igazoltatott ez eladásnak nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is túlnyomó előnyössége és a községi va­­gyonbani gazdálkodás ez eladásból támadó hasznosabb volta, avagy ez eladásnak köz­czélok miatt szükséges­sége. * A könyvkereskedésénél szőkébbre vont körben ter­jedt el e napokban az olvasó közönség közt Vizer Ist­vántól eredeti egy sajátszerű költeményes emléklap kőnyomata pompás kiállításban . Ausztriának a múlt évi december 2-kán az angol-franczia szövetséghez­ csatla­kozása ünneplésére , Európáe um anagramma a e n i g ma t­u­m-nak czimezve s latinul szerkesztve. El­més elrendezés jellemzi már az emléklap borítékját, me­lyen sz­­űvét a szövetkezett három európai hatalmassá­goknak szenteli, s hol a fekete szinalapon egy verses körirat s virágfüzér futja körül az aranyozva elötüntetett ausztriai s franczia császári sasokat a közepén ragyogó angol czimer két oldalán. Európai talányul, melyet sz. hite, s minden épszivü állampolgár óhaja szerint, a vi­lágbéke helyreállításával oldand meg „unitig viri­bus“ a december 2-ai hármas szövetség, a N. E. V. A. szó szolgál egyes betűelemeivel, s szívesen bevalljuk, hogy sz.-nek sikerült a legmeglepőbb változatokat, jel­képes rajzokkal kísérve, keresztül vinni az alaphangok szoros megtartásával, diadalt ülve a holt nyelven, s­ur­­kodva a legakadékosabb formák fölött; úgy hogy a haza s a trón iránti hű érzelmek tolmácsolásában nem a mesterkélt , hanem a szív legtermészetesebb nyel­vével látszik őt támogatni maga a művészet. — E vers alakoknál némileg a k­irály szabályaihoz kel­letvén közelitl, nem fogja senki keresett ósdiskodás­­nak venni, a calendis januarii, s a nobilis pannonicus-féle kitételeket, sem az Albrechtben feltűnő merészebb szó­­tagcsonkitási szabadságot szigorúbban felróni az ana­­grammistának, jól tudván, hogy volt idő, midőn a kolos­tori magányban, ha nem is szülemlett, de nagyra növelt anagrammaticai verselést csak a szerzeteshez illő tudós babrálásnak akarta bélyegezni az Ítészet serege; de hogy szintazon időben a legelőkelőbb történelmi személyek sem tagadták meg ily formák iránti előszereteteket . Calvin betűcserével adott Alcuinus név alatt írta egyik hírneves művét, és Fridrik császár ismeretes A. E. I. C. V. *) jelmondatát, minden osztrák alattvaló ma is büsz­keséggel találgatja a Cziili város kapuja s a gratzi or­szágház ablakjai fölött megmaradt felírásokban Hasonló művek, mint az előttünk fekvő egyik becsüket az alka­­lomszerűségtől a megénekelt események súlyától köl­csönözik, de keresettekké válnak többnyire, mert kevés példányban keringvén csakhamar a kéziratszerű ritkasá­gok közé emelkednek, ajánljuk történelmi nyomtatvá­nyok gyűjtőinek. — A n. Kanizsa - marburgi v­a­s­ú­t -­vállalat választmányának harmadik ülése febr 28-kán tartatott meg. Ez ülésben a választmány által azon hálafelirat íratott alá, melyben a cs. kir. Apostoli Felségé­­nek meleg köszönet fejeztetik ki a legfelsőbb jóváha­gyást nyert vasúthálzat folytában Nagy Kanizsára nézve több vonal itteni érintkezéséből támadandó előnyért és e nagy kereskedelmi forgalmú vidék érdekeinek emeléséért. A választmáy örömmel értesült a cs. kir. Fensége János Félignek exvállalat iránti részvéte és azon ér­dekeltség felöl, melylyel e vasút iráni­ C...ia laktreskeló házat viseltetnek. Ez érdek élénkítése tekintetéből a vá­lasztmány elrendelé, miként jövő ülését f. hó 28-kán P­e 11 au b­a­n tartandja. A déli államvasút üzleti igaz­gatóságának a gratzi kereskedelmi és iparkamara által kikért és 1853— 1855 évre szóló hiteles kimutatásából kiderül, miként a kanizsai útvonalon a spielfeldi, marburgi és kranichsfeldi vasút­állomástól és ez állomásokig ez idő alatt a forgalom 2,287,360 mázsát és 32 fontot tett, egy évre mintegy 800,000 m elvén. E vasúti állomá­sok és hazánknak kereskedelmileg Kanizsa által képvi­selt vidéke közt eddig a szállítás lassú fuvar által eszkö­zöltetett. A tervezett vasút által előidézendő élénkebb forgalom e vonalt, mint látjuk, a legjövedelmesebbek egyikévé teendi. — Tompa Mihály, Pest kedves vendége, ki, ha egész világ azt merné mondani, hogy kihalt közölünk a vendégszeretet, egymaga szembeszállhatna e világgal, mert ha egy hétnek több napja volna mint hét, mind igénybe venné a vendégszeretet, az igaz barátság, az­­igaz tisztelet, mely ha­bár csak néhány órára is, bírni óhajtja a költőt, a kedélyes embert és a jó barátot; a rege ajkával beszélő költő, a megszellemített virágok regélője, nehezen várva elhagyta a fővárost, hogy mi­előtt visszatérne megénekelt boldog hajlékába, hol reá az öröm s megelégedés vár, megszoríthassa még egy hű barát kezét, „T­o­­­d­i“ tettei jeles énekesének, költésze­tünk arany­szájú Jánosának Arany János jobbját. Ez útjában Tompát Körösre elkisérék Jókai, Gyulay és P­o­m­p­é­r­y. — A Szeberényi Lajos b. csabai reál-iskolai tanár által szerkesztett és kiadott „Néptanítók könyvé -é nek első füzete megjelent következő tarta­lommal: I. Értekezések: 1. Tájékozásul. Szerkesz­tőtől. 2. Anyagi és alaki oktatás Sz. L.-tól. 3. Az iskolatanító hivatalában és azon kívül. H­o­r­v­á­t Ká­rol­y­t­ó­l 4. Figyelmeztetés pr­ot. pap- és tanítóleányok neveltetése tárgyában. H­o­r­v­á­t­h S­a­m-tól. 5. Leve­lek a nevelési reformról I. R­á­k­o­s­i­t­ó­l. 6. Német Pestalozzi-intézet. Sz­e­i­c­s. tól. II. Él­e­t- és j­el­lem­rajz­ok. I. Pestalozzi. Novák Danitól. III. Irodalom (könyvismertetések.) 1. E. In­dali Péter ABC-je. Szeberényi Andortól 2. Jánosi föld- és természetrajza Sz.-tól. 3 Olvasó könyv. —­i — s-től. 4. Win­terni­tz olvasás-játéka, Rákositól. 5. K­u 11 n e r földirata. Sz. A - tól. 6. Ta­nítók és anyák könyve, Szeberényi Lajostól Magy. nevelési irodalom. Nevelési és Iskolai irodalom 1854- ben. Német irodalom: 1. Ajánlható régibb munkák. 2 Nevelési könyvészet 1854-ben. IV. Tár ez a. A 26—28 tömött ívre terjedendő munka 6 füzetben fog még ez év folytán megjelenni. A 6 füzet előfizetési díja postán küldve 2 frt. 36. kr. pp. — Horti művész hazánkfiáról olvastuk nem rég a P. Llottban, miként e jeles bariton Amsterdamban roppant tetszés mellett énekelt, hol Alboni, Cruvelli, Formes és Roger-vel lépett fel. Azóta, egy más levél szerint, me­lyet magunk olvastunk, Horti úr, Kreningenben lépett fel, s itt is roppant tetszést aratott. Az egyetemi ifjúság lakomával és ezüst hillikomm­al tiszteld meg. E jeles művész, ki a múlt időkben a legszerényebb feltételek mellett sem bírt azon kedvezményben részesülni, hogy a nemzeti színpadon lépjen föl, Németországban befe­jezendő műutazása után Pestre fog érkezni. Remél­jük ez alkalommal igazgatóságunk el nem mulasztandja e művész vendégszereplésinek megnyerését. — Miután a külföld és az újabb időben Amerika fi­gyelme élénkebben fordul a magyar hős­ök felé, miután ez évben Amerika részére tetemes vásárlások történtek s e napokban Új-Yorkban lakó hazánkfia Freund úr, ki ott k­i­l­e­n­c­z év előtt telepedett le, Pestre azon czélból utazott, hogy itteni borkereskedőinkkel különösen a külföldön is jó hírben álló J­a­k­i­c­s házzal magyar bo­rok szállittatása végett összeköttetésbe lépjen, pesti bor­kereskedőink egyikét T­­ 11 e 1­d­o­r­f urat arra bírált, hogy gazdagon felszerelt raktárát bizományban Schmidt és Oszetzki uraknak (Ferenczrendiek terén) adván át egyedül b­or te­r­m­e­l­é­s­s­el foglalkozzék. E czélból n­e­s­z­m­é­l­y­i szőlejébe költözött s ott saját szőlejében a nemesitett tőkében jeles neszmélyi bort fog termelni s példája, utmutatása által a szomszédbeli szölőgazdákra hatni, az ekként okszerűbben űzendő termelés követ­keztében hamisitlan, jó neszmélyi bort kívánván a világ­­piaczokra küldeni. Hasznos fáradtságának érdemelt sikert óhajtunk. — A bécs-lassyi távirat-vonalon küldendő egy­szerű sürgöny dija Bécstől Jassyig 7 pft., u. m. Bécstől a moldva határszélig 5, innen Jassyig 2 pft. — Rachel k. a., ki L e g o u v é „Medéa-jában fel­lépni nem akart, a szerző részére 5000 fork kárpótlásban marasztaltatott el. — Lüttichben a múlt évben, hivatalos kimutatás szerint 568,000 darab fegyver készíttetett. Az 1853-ban gyártott fegyverek száma 496,000 darab volt. A fegy­verek e roppant számát nem a jelen háború eredményező, hanem az Éjszakamerikából Lüttichbe érkezett megren­delések és az egyesült államok részére tett vásárlások. — B. Jósika Kálmán naturalista zongorász ma déli 12 órakor a Lloyd teremében hangversenyt ad. Programmja: 1. Ábránd, rögtönzi a hangversenyző. 2. A megmerevülés, dal Schubertől, énekli Jekel­­falusi úr. 3. A koldus asszony, költemény Szász Károly­tól, szavalja Bulyovszkiné assz. 4. Tarantella, Rossinitól, énekli Lesnievszka k. a. 5. Concert duo, szerző és fuvolán előadják Doppler Ferencz és Károly urak. 6. Az ének szárnyain, dal Mendelsohn- Barth­olditól, énekli Jekelfalusi úr. 7. R­o­n­d­e Bohe­mien­n­e , Észak csillaga cz. dalműből énekli Lesz­­nievszka k. a. 8 Magyar v­á­l­t­o­z­a­t­o­k szerző és zongorán előadja a hangversenyző. — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamarának mult havi jegyzőkönyvéből érdekesnek tartjuk kiemelni a kamarának véleményét az Aranyos­nak a bányaigaz­gatóság által sürgetett szabályozása felöl. A ka­mara az Aranyos szabályozását Tor­da és Ma­ro­s­ú­j­v­á­r közt nem tartja országos érdekűnek, habár e szabályozás nemcsak e két pont, hanem a legtávolabb és e pontokkal érintkező vidékek kereskedelmi és ipar­üzletére is emelőleg, fejlesztőleg fogna hatni. A szabá­lyozás a most csaknem egészen értéktelen erdők becsét­ fogná emelni, az ez erdőkben készített desz­kák , sindely és faedények távolra szállithatását könnyitvén meg ; ez után a toroczkói vas­gyártmányok olcsóbb és a szindiporczel-t­á­n agyag könnyebb szállítást nyernének; a mezőség t­efi:­­­tményei, Torda bortermelése a szabályozás által nagyobb kelendőséget nyernének. Azonban a kamara e folyam szabályozásának szükségességét mind­ebben nem találja fel, sőt a Ko­l­o­z­s­v­á­r­on át a Marosig terje­dendő vasútvonal létesítése után, mely a forgalomnak biztosabb, folytonosabb és maradandóbb eszköze leend, szükségtelennek is tartja. A szabályozást csak áradásai­nak korlátozása czéljából tartja szükségesnek és kívá­natosnak a környékbeli birtokosok részéről. Vidék. Kom­lóssy Ida k. a. vendégjátékai, és Ujfalussy Sándor színtársulata után. Baja, február 27-én. Mit ér a holt betű, ha Thalia fel­kentje neki ék­et nem ad? a legremekebb tollal irt szín­mű sem képes olvasásakor,­­ mint tudjuk, azon hatást előidézni, melyet kellő egyéniségek által adatra idéz; a hatás nagyságát érdeklőleg pedig a művészi milyenség nagyon sokat határoz , tapasztalok mi ezt K­o­m­­­ó­s­s­y Ida k. a. vendégszerepein, ki oly gyakori tapsviharra hevité a minden osztályú, de különösen a művészetét méltányolni tudó közönséget. Február 4-én farsangi időszakban , tisztelt meg bennünket a jeles művésznő, gondolhatni, hogy ekkor, valamint egyebütt, úgy ná­lunk is nyakrafőre készült mind a két nemen levő fiatal­ság a bálokra, melyek mindegyike, különösen az ele­gáns hölgyvilágnál, legalább három napot igénybe vett, mert a vigalom előtt készülni kellett, utána pedig a Morpheus szenderítő karjaiban kinyugodni. Azonban ily, a színházi népességet egyébként gyéríteni szokott vigalmak daczára is, nagyon látogatott volt színházunk, s a kitűnő művésznő irányában lovagias s nemesen érző közönségünk bebizonyítá , hogy tiszteli a jót és szépet, mert a vigalmak utáni előadásokon is szerencsések va­­lánk nagy számát látni azokat, kik világos vírradtig tán­­czoltak. Komlóssy Ida k. a. maga is szíves volt két legnevezetesebb vigalmunkban jelenléte által ben­nünket szerencséltetni, az első volt a febr. 14-én üllött casinoi bál, a másik pedig a fiatalság által rendezett részvényes tánczvigalom , ki ezekben Ida kisasszonynyal társalgott, vagy lejtett s a művészetben dicsőült nagy lelkének, szellemét felfogta, kétségenkül e szerencsét feljegyezte magának ; mert egy szellemdús lény köré­ben lehelni, nemesebb ízlésnek felejthetlen élvezet­e. Idák­­a első fellépése febr. 4-n „L­ecouvreur Adrienn­e“ czím­ei drámában volt, s a színházi közön­ség figyelmét kitűnő művésziessége által e darabban annyira magára vonta , hogy szűnni nem akaró taps, és éljen zúgott feléje mindenünnen. A „T engedés sze­relem hulláma­i“ban szintén igen jótékonyan hatott a közönség kedélyére, visszaadván mű­vészies utánzattal a görög kor szerelmét. .Stuart Máriában a művészi felsőbbségét igen bebizonyító, a fogoly skót királynőt remekül személyesítő, minden fogékony keblet megren­dített, s annyira elragadott, hogy a leggyengébb képzelő tehetséggel a történet helyén érezhette magát a közön­ség. — Az Izrael fiainak tömjéneze „Debora­h“-ban ismét kitűnő volt, s az átok-jelenetben tapsvihart tá­masztott. — A „S­z­ö­k­ő év czimű ” felvonású vígjá­tékban művészi otthonosságát félreismerni ismét lehe­tetlen , s oly választékos tapintattal, oly módosan vitte szolgájához a vonzalma, s e miatti álszégyen szerepét, hogy a köztetszést, kivívott érdemnél egyébnek épen nem nevezhetni. Ezeken kívül szőnyegre kerültek még a „Navarrai királynő regéi,“ mely öt felvo­­násu vígjáték K. Ida k. a. saját fordítása, hogy Mar­gitot, a franczia király testvérét kellően s bájjal szereplé el, a­kik nem látták, se kételkedjenek rajta. Még volt a „Vadon fia“ czímű öt felvonásos dráma, bár néme­lyek igen vadon dolgoztak benne, de K. I­d­a k. a. mint Parthenia, Myronnak fegyver-kovácsnak leánya, s Ujfalussy Sándor, mint Ingó már csapatvezér, oly érdekesség­et szereztek e darabnak , hogy a közön­ség csupa szem és fül volt; ugyanis, a vadon fiát Ujfa­­lusynál művésziebben utánozni, s a vadság és nyerseség jellemét hivebben felöltem ,­ bátran elmondhatjuk, hogy feladat volna, ellenben Partheniának sem győzök szel­lemi erejét eléggé csudálni, melylyel oly könnyedén, oly játszi modorban tette imádó rabjává a vadon szilaj gyermekét. Fájdalommal búcsú és jutalomjátékra került a sor, az utolsó benyomást tehát „Boldog­asszony temploma h­a­r­a­n­g­o­z­ó­j­á“-ban kaptuk február 18-án; e darab körül Ujfalusyné már ezelőtt szép ér­demeket szerzett magának nálunk, azonban K. Ida k. a. érdem­füzéreinek oltárára E­s­m­e­r­a­l­d­á­b­a­n művészi felsőbbségének elismerése jeléül örökzöld repkényt fűz­ni szinte kimaradhatlan kötelmünknek ismerjük. Sok szerencsekivánalmak, és éljenek közt folyván le e darab, következő reggel a magasztos művésznő ismét vissza Szabadkának tartott. Ujfalussy Sándor színtársulata múlt évi sept. közepe óta tette magát Baján honossá, a társulat mindkét nemű tagjai közt vannak egyéniségek, kik a közönség követelmeinek megfelelőleg szerepelnek; azonban vala­mivel több azok száma, kik nem oda valók. Ujfalussy ott, a­hol hősiességet, daczot, gőgöt kell kifejteni, teljesen honos, s bátran elmondhatni róla , hogy nem tévesztette pályáját, mert ő mindig önbizalommal léphet bármely színpadra. J­á­n­o­s­f­i szinte köztetszésben részesült sze­mélyiség , előadása nyomatékos, és érdekes, nagyon emelné a társulatot egy igazán avatott komikus, bohócz szerepekre eddig élő Benkő alkalmaztatott, azonban sokszor kevésbé érdekes tényezőül; igaz , hogy itt-ott kielégítőleg is dolgozott, azonban még van hézag, a szerepeket is jobban betanulhatná , mert félünk , hogy egyszer majd kinézi a szegény súgót a faköpönyegből; ugyan Fehérvárit is kérjük, néha figyelemmel lenni erre igaz, hogy nála csak farsangon tapasztalunk ilyesmit,, és különösen bálok utáni előadásokon. Mátray távoztát nagyon érezzük, Vad­ét azonban nem igen sajnáljuk. A női személyzetben legkitűnőbbek Fehérváryné és Ujfalussyné; itt is az igazgatónak egyénről kell gondoskodni, s annál kimaradhatlanabbul, minthogy Fehérvárynét egy időre nélkülözni leszünk kénytelenek. Hogy tehát versenytárs nélkül ne maradjon kedvesen mosolygó Ujfalussynénk, figyelmeztetjük az igazgatót szétnézni. K­o­m­l­ó­s­s­y I d.a k­­a­­távoztával a hamva­zószerda egész komolysággal beköszöntött, azonban a böjtöt, mint halljuk , J­ó­k­a­y­n­é asszonyság mérsékelni jön; hozza Isten minél előbb.­ — C­z­e­g­l­é­d, mart. 6-án. T. Szerkesztő úr! Öröm­ünnepre viradtunk ma, minőre Czegléden még a legél­­tebb emberek sem emlékeznek.­­ Ugyanis járásunk elé­­ves szolgabirájá­t. B­e­r­é­n­y­i G­y­ö­r­g­y ur reggeli 5­­órakor 21 mozsár-álgyu dörgéssel s mind­három tem­plombeli harangok zúgásával hirdette ké, hogy a F­e­l­s­é- i­g­e­n uralkodó Pár­ első magzatja tegnap sze­rencsésen megszületett legyen. — Fent tisztelt szolga­­biróu­k intézkedése folytán reggeli 9 órakor mind a há­rom templomban hálaimák menesztettek a Mindenható zsámolyához; a kathol. egyházban — hol a csász. kir. tisztviselők disz-egyenruhájokban, — városi derék polgármesterünk hivatalnok társaival ünnepi öltözeteikben voltak jelen — a szentség kitétele mellett Tedeum tar­tatott; a köztiszteletben­ álló kerületi esperes, és hely­beli plébános it. Makk Ferencz ur költségén több ezer példányban a nép számára kinyomatott uj néphymnus lé­lekemelő gyönyörű szövege itt ez örökre felejthetetlen ünnepélyen először énekeltetett; mise alatt a mozsár­ágyúk szakonkint üdvlövéseket dörögvén! — melynek végeztével a dynastikus érzelméről a felséges uralkodó házhoz jó, és bal sorsban egyiránt ismeretes czeglédi nép a szónak teljes értelmében e mai nap solemnis ünne­pet ült, áldást kívánva a hőn szeretett Fejedelmi Párra, s annak Fenséges első csemetéjére!­s. Közintézet. Nemzeti színház. Mártius 9-ikére már egy nappal előbb a „Troubadour“ volt jelentve, sőt az nap is reggel még ezen dalmát jelenté a szinlap, me­lyet azonban követett egy második szinlap, s e második szinlap, — egyszerűen csak annyit mondván, hogy az előre hirdetett opera mai napról elmarad (a hallott okot azonban méltányoljuk.) — jelenti a hevenyében elő­rántott „Pénz és becsület“ Ponsardféle jeles drámát. Ezen dráma elő is adatott, s a hevenyészet daczára elég jól. Drámai művészeink utólag bebizonyíták, hogy ők, s csak ők képezik e színház életrevaló magvát , nem az a híres drága operai személyzet. Ponsard „Pénz és becsü­let”,ét bármikor szívesen üdvözöltük volna színpadunkon (úgyis két év óta, ha nem csalódunk, csak most adták azt harmadszor), de roszul esik, hogy a leggondosb játékot igénylő , ritka belbecsü dráma csak amúgy könnyedén előkészület nélkül rántatik elő — szükségből. A Közönség nem épen számos, nem is lehetett kí­vánni. Az operának tegnapra halasztásával azonban ked­vesen kiengesztelt bennünket azon megtiszteltetés mely­ben a nemzeti szinház Erzsébet föherczegasszony férje Károly Ferd. félig, és üdvözült egykori Nádo­runk ifjabb fia, a közöttünk felnőtt József föherczeg Ő fenségeik jelenléte által tegnap este részesültek. Az elő­adásról részletesben jövő számban. — Ma adatik: LAJDÁR és RURIK. Eredeti dráma 4 szakaszban. Telegrafi tudósítások. London, mart. 8. Éjfélkor (Tengeralattilag.) Ma- Innes Napier levelezéseinek Grahammel előterjesztését indítványozza s némely ide vonatkozó sürgöny-kivo­natokat felolvas. Erre Graham elkeseredve válaszolja: Napier főhibája indiscretiens tiszteletlenség. Lord J’al­­meston felette elismerőleg szólt Napierről. A felsőh­áz­­ban Hardinge, Cambridge, Lucan és Cardingána­k a Roebuck-bizottmány általi kihallgatása jóváhagyatott. Turin, mart. 6. Az „Armonia“ mai száma­­adni akarja, hogy Pratormo gróf Romából elutazott; ideig­lenesen az első titkár Migliorati marquese látja el a követségi ügyeket. Legújabb posta: B é c s, mart. 9. (O r v o s i j­e l­e n t é s.) Csász­árné Ő Felségét a mai nap folytán örösd, egész mostanig tartó izzadás fogta el, melylyel egyszersmind az al­­tesli fájdalmak, valamint a lázjelenségek is tetemesen alább hagytak. Dr. Bartsch tanár, Seeburg­er cs. k. első udv. orvos, Prága. A „Pr. Z.“ következő közleményt tartalmaz: „F­e­r­d­i­n­a­n­d császár és M­á­r­i­a Anna császárné . Felségeik legfelsőbb hálás elismerésüket méltóztattak nekem kifejezni azon meleg részvétért, melyet a ne­messég, polgárság s a prágai népség minden őszt­álya közelebbről a várkastélyban történt égés alkalmával, e fele­séges császári pár iránt tanúsított. Szerencsésnek ér­zem magamat, hogy ő Felségeik ezen legkegyelme­­bb nyilatkozatait ezen főváros lakóinak tudtára adha­ ,­m­. Prága mart. 5. 1855. Helytartó: M e c­s é r­y. — Varsóból érkezett tudósítás szerint Vilmos Főherczeg , cs. Fensége 6-kán regg. 2 órakor oda ér­kezett, s egy órai ott tartózkodás után kíséretével útját Sz. Pétervárra folytatta. London, mart. 7. Reggel. Az alsóház tegnapi ülésében Sir G. G­r­e­y jelentette, hogy a kafserek ösz­­szejöveteleket tartanak, melyek a gyarmatokban ag­godalmat ébresztettek , azonban dec. 30-áig nem le­hetett hallani semmi kitörésről, és remélték, miszerint a viszályok szerencsésen kiegyenlíttetnek. Lord Pal­merston kijelentette, miszerint a főparancsnok a törzstisztek kinevezését illető felhatalmaztatást meg­­tartandja. London, mart. 7. A Roebuck úr indítványára ki­nevezett vizsgálati bizottmány tegnap délben tartó első ülését. Roebuck elnökölt s a bizottmány összes tagjai jelen voltak. A hallgatók közt Evans­tick is volt. Ki­hallgattatott Dundas György, linlithgowshirei alsóházi tag, ki azelőtt a hadseregben szolgált s m. é. decem­berben mint magánzó látogatást tett a szebasztopoli táborban­ (Ez ülésnek részletesb leírását jövő szá­munkban adandjuk.) GABONAÁR, pengő pénzben. PEST. Mart. 10. Búza, bánsági 82—81­/2 fontos: 6 fr. 30 kr. — 7 f. 20 kr. tiszai: 82 - 95 font. 6 f. 10 k. — 6 f. 50 kr.; bácskai: 6 f — 6 f. 20 kr. fehérvári: 81—84 fontos : 6 f. 30 kr.—7 f. 20 kr.; oláh­ó : 4 f. 48 kr. —5 f. 6 kr.; új: 6 f.—6 f. 18 kr.; kétszeres: 4 f. 50 kr.—5 f. 8 kr. Bors: 4 f. 40 kr.—5 f. 28 kr. Árpa : 3 f 12 kr.- 3 f. 44 kr.; Zab : 2 f.—2 f. 4 kr. Kukoricza: ó : 3 f. 40 kr.—4 f. új: 3 f. 28 kr.—3 f. 40 kr. Köles : 4 f.—4 f. 56 kr.; Repcze: 8 f. 30 kr.— 8 f. 50 kr. a. a. m. Bécsi bőr** mari. 9 röl. (Távirati hőssé?!.) T“ é­s ss, Statu»kStele*vé#y 5% - - 84^4 dió 4?a . . 73 1839-ki ?or*,jegyek 250 fíot .... 134 1834-ki 500 fíot .... 223 Bankrészvény darabja s . 1228 Dunagőzhajöstfei részvény........................... 566 Éj­szaki vaspálya oszt . . . . 1740 Hamburg 100 Bentrt ..... 86 B­é­c­s , Mart. 9. Arany: 31*14. 27.12. Dunavisárlás Mart. 10-kén 12'. 9". 3"­. 0. fölött. Felelős szerkesztő : TÖRÖK JÁNOS. A mai számunkhoz egy fél ív és „ÁTNEZEET A CSATATÉRNEK“ van mellékelve.

Next