Pesti Napló, 1855. május (6. évfolyam, 1542-1566. szám)

1855-05-01 / 1542. szám

rombolták s a zászló­üteget szinte teljesen összeron­tották. A mi veszteségünk hat tiszt és 120 ember ha­lott és sebesült. Tegnap dühös harcz fejlődött ki a francziák és oroszok közt. Az elsők egy álláspontot foglaltak el a magaslatokon. A flotta csendesen tartja magát. Egy orosz hadtest, mint jelentik, Szimferopol­­ból nyomul elő. E héten kétszer volt haditanács. Laj­torjákat és hidcsónakokat tartanak készen. A mamelon tüzelése el van némitva s a kerektorony megcson­kítva­; de a Redan s a kerti üteg erőteljesen tüzelnek. Mi miden ágyúból 8 lövést teszünk minden órában. A bombázás éjjel is folyvást tart. Az angol lapok magán­levelez­ései a szebasztopoli táborból nem terjednek túl 13-án. A Times levelezője 12-ről írja : Ma mindkét részről véradatkor a korábbi hevességgel kezdék meg a tü­zelést. Szembetűnő volt, mikép az ellenség minden erejét megfeszítette, hogy megsérült műveit éjen át kijavítsa, s valóban tüzelésünkre nem kevesbbé volt elkészülve, mint az ostrom bármely más korábbi időszakában. A mi részünkről új lövegeket állítottak fel s az árokoldalakat kijavították. Reggel az idő bo­rult volt, s időről időre esett; délután kiderült , s a magaslatok tele voltak nézőkkel; ezek közt legelőször láttunk, nem rég Eupatoriából érkezett török tiszteket. Egy lovag angol nő különben majdnem szintúgy ma­gára vonta a figyelmet mint a bombázás lábaink alatt. A mi ütegeink egész nap szakadatlanul tüzeltek, a nél­kül hogy magukat túlerőltetnék, parancs lévén adva, hogy egy ágyú naponként 120 lövésnél többet ne te­gyen. A leghatályosabb volt a tűz a flotta-dandár üte­geiből s ezek ellen intézé az ellenség is leginkább tü­­zét. A 13 hüvelykes mozsarak csak minden félórában tesznek egy lövést, mert sok idő kell, míg a nehéz vastömeg 12 vagy 16 font lőpor kisütése után ismét kihűl. A kerek tornyot az Inkermanntól jobbra állított angol üteg nagyon megviselte, s egy lövést sem tett; a mamelon ma is 4 óra óta hallgat; a franczia ütegekkel szemközt fekvő városrész romokban hever. A magán­épületek az éjjeli bombázás által sokat szenvedtek. A francziák közösen a Gordonüteggel ma nem csak a mamelon tüzét hallgattatták el, hanem az éjszaki erő­dök tüzét sem hagyák viszonzatlanul, s e pillanatban a 2. sz. világítótoronyi- üteget elnémiták. •— A mi ágyúink a Gordon-ütegben a vadászgödröket pusztiták s 3—4 ágyút a kerektoronyban elnémítottak, míg Chapman ütege sikeresen működött a Redan — a ka­szárnya — út- és kerti ütegek ellen. A francziák is közösen tüzeltek az utóbb nevezettre, teljesen elfojták az árboczbástya tüzét, ellenben a vesztegelőkböl s ennek külmüveiből, valamint a hajóműhely kikötőüte­­gétől sokat szenvednek- Az újonan épített orosz üteg a kis­ kikötő-öböl felett ütegeink által teljesen szét­romboltatott, de nem történt ez meg ágyuk és embe­rekben szenvedett tetemes­ veszteségek nélkül- Egész­ben véve tüzelésünk ma nem volt oly erőteljes mint utolsó 3 nap alatt. Tíz perc­c­el 5 óra előtt rövid szü­net állt be , 6 órakor ismét megkezdék a tánczot, s a bombázást az éj beálltától egész reggelig folytatták. Nekünk ez óráig alig van több 100 halottunk és sebe­sültünknél. Az ellenség veszteségei, a sebesültek szá­mából következtetve, kiket az éjszaki részre átszállíta­nak, borzasztók lehetnek.— 13-án re­g­­gel. Reggel az ostrom­lottak pusztító tüzet kezdtek előretolt, 6 ágyúval fegyverzett ütegünk ellen, mely még nem volt egé­szen befejezve. Ők e mű ellen 20 löveget öszponto­­sitottak, többeket a mieink közöl leszereltek s a mü­veket oly tetemesen megsértették, hogy az üteg ma egész nap nem használható. Minden oldalról hallani panaszokat az uj vadászpuskák ellen; a gyűrűk t. i. melyekben a töltővészek vannak, fával vannak bél­lelve, s ez a futóárkokban uralkodó nedvesség által annyira megdagad, hogy az embereknek nehéz vagy lehetetlen, a puskavesszőket kihúzni. — 13-án dél­ben. A flottadandár ismét sokat szenvedett, bárha egészben csak 35 löveget kell szolgálnia, mégis vesztesége nagyobb mint a többi összes tüzérségé­t fedező legénységé. 3­2 óráig d. u. 73 embere elesett és megsebesült; 2 tiszt elesett, 1 megsebesült, 2—3 zúzásokat kapott. A matrózok a Chapmann ütegben tegnap a leghatályosb Redan-ágyuk közöl 5öt lesze­reltek , de ma ezek újak által vannak pótolva s ugyan­azon lövésekből lőnek, melyek tegnap szétromboltat­tak. A mi veszteségünk sem volt tegnap oly nagy, mint eleinte hivém; egészben 7 ágyunk lett szolgálat­képtelen. A kerektoronyból ma csak három ágyú tü­zel, ellenben az ellenség a mamelonműbe állított egy nehéz löveget, mely ellen a mi részünkről működ­nek. A Redan a jobb oldalon s a homlokzatban na­gyon megsérült s lövései közöl legalább 3 halomban hever. Mindkét fél hidegvérűségét bámulni kell; a csorbákat világos nappal a leghevesebb tűz közepett javítják ki. Hogy a matrózok annyi embert vesztenek, ennek először is maguk az okai, ők nem fedezik ma­gukat kellőleg, s a­mint egy lövést tesznek, azonnal a lejtőn teremnek, látni, mi hatást tesz. Ezen veszélyes kandiságot még most sem akarják letenni. — A tö­rök gyalogság két osztálya, mintegy 1500 ember, és most vonul a főhadiszállás előtt Balaklavába; pompás emberek vannak köztük, kiknél szebbeket sehol semmi hadseregben sem láthatni. Közlegény kevés, tiszt sok hord rendjelet. A „Mil. Ztg“ írja : „Egyenesen Szebasztopolból ér­kezett levelek 16-áig terjednek. A bombázás a város ellen 9-én 4­2 órakor nyittatott meg s csak egy 6 órai megszakítással, a futárnak az éjszaki erődből elindul­­táig mindkét részről egyenlő hevességgel tartott. A tu­lajdonképi harcz csak 13-kan fejlődött ki. Azon nap az oroszok részéről a lövegek tüzelése a bástyafokokról megkettőztetett. Az angoloknak sikerült, egy házcso­­portozatot jobbra a kaszárnyaütegtől halomra lőni, a 13-ról 14-re forduló éjen azonban az összes meg­rongált művek a halászváros védelmére ismét ki­javíttattak. A szövetségesek által 16-áig réssé tört falrészeket az oroszok fegyverzett torlaszokkal tették használhatlanokká. Leghevesebb volt a harcz a déli erőd közelében az árboczbástyánál, mely igen erősen megsérült, s aztán a Woronzoff után, mely a halász­város kirontási kapujához vezet. Jobbra és balra ez út mellett az üregek és szakadékokban feküdtek lesen az orosz vadászok s csak 48 óra múlva szorittattak visz­­sza. Ez alkalommal Bizot ték megsebesült, ő veszé­lyen kívül van. Éjszaknyugoti csatatér- A m­ost Kielnél hor­gonyzó angol flotta legénységének száma egy leve­lezése szerint az „Ind. belge“-nek 9—10000 em­bert tesz. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM­ 59(361). Bibliai egyezményes szótár, a szentirat igéinek föllelésére és magyarázatára vezérlő se­gédkönyv. Készítette M­a­kl­á­r­i Pap Lajos, giczei helv. hitv. lelkész. Közrebocsátják S­z­é­k­á­c­s József és T­ö­­rök Pál, pesti ág. és helv. hitv. evang. lelkészek. Pes­ten, 1855. Kiadta Heckenast Gusztáv. 8-r. 320 l. Lelkész urak­­ le a kalappokkal! Gicze tudós papja tiszteletet érdemel e munkájáért, melyen, már az első osztályból is meglátszik, hogy az „több évi komoly, lélek- és testfárasztó Stádium“ érett gyümölcse. Nincs ugyan még előttünk az egész munka, de abból is, mit e sűrűn nyomott 20 év ad, csalódás félelme nélkül merjük következtetni, hogy Hor­ácz 9 événél hosz­­szabb idő volt e munkának szentelve. Hogy ez nem vásári mű, hogy ehez fogható konkordancziát a ma­gyar irodalom nem mutathat, arról kezeskedik a közre­bocsátó férfiak köztiszteletű neve, kik kimutatva beve­zető nyilatkozatukban, mi részük volt e munka megje­lenése körül, úgy találták, „hogy az használható s az időkhöz képest, hol a magyar nyelven irt Konkordan­­cziák teljesen elfogytak, valóságos nyeremény, sőt kiáltó szükséget pótló czélszerű dolgozat.“ Szótári alakban megvan itt majd minden név, majd minden vezérszó a bibliából hosszabb, rövidebb czikkekben, s összegyűjtve mindaz, mit róla a sz. könyv lapjain el­szórtan olvashatni. Gondos utalások a vezérszó érte­­lemárnyéklatai vagy másokkali összefüggése szerint vannak közbeszőve, hol kell még róla a könyvben ke­resni ? Nem tartunk tőle, hogy bárki előtt pirulnunk kellene ajánlásáért e munkának, mely a jelen első osz­tályban csak „Laodiczea“ czikkig terjed, tehát az L. betűt sem hozta még egészen, így a hátralevő máso­dik osztály is valószínűleg 20, ha nem több ívet teend még s­ára, miként e lapok könyvészeti rovatából em­lékszünk, csak sport. Mit kell hasonló munkákban ke­resniük, tudják a lelkészek, ebben pedig mit kapnak, legjobb lesz néhány czikket felmutatnunk, péld.: Becsület, becsültetés. Krisztus 30 ezüst pénzre becsültetett. Mát. 27, 9. Zak. 11, 13. 1) Becsületszerzés módja, nem a perleke­dés. Péld. 20, 3. 22, 10. 29, 9., nem a párviadal, mi­vel a harag a bolondok kebelében nyugoszik Pred. 7, 9., hanem a hallgatni tudó ártatlanság Jób 4, 7. Péld. 13, 6., a költött rész véleménynek jó cselekedetekkel! megczáfolása. Mát. 7, 16. Jún. 5, 36. Jak. 3, 13. 2) Becsületedet őrizd: A jó hir­ név meg­­kövériti a csontokat Péld. 15, 30., kívánatosabb a jó hir s név nagy gazdagságoknál, ezüstnél s aranynál a kedvesség jobb. Péld. 22, 1. A melyek tisztességesek, melyek jó hitűek, és ha mi jóság, és ha mi dicséret, azokról gondolkodjatok Fi­. 4, 8­, legyetek kedvesek! KoL 3, 15. (1. Hir 1­. 3) Ne az emberektől, hanem az Isten­től való becsültetést keresd. Jaj nektek, mikor minden emberek jót mondanak felőletek Luk. 6, 26. Az emberektől nem veszek dicsőséget Ján. 5,41.; a dicsőséget, mely csak az Istentől származik, nem ke­resitek Ján. 5, 44.; én nem keresem az én dicsősége­met stb. Ján. 8, 50. Hízelkedő beszéddel nem éltünk, nem kerestünk dicsőséget, sem tőletek, sem másoktól 1 Thess. 2, 6. (1. Tisztesség.) 4) Megbecsüld magadat. Aki magáról szól, az a maga saját dicsőségét keresi Ján. 7, 18. Mikor lakodalomba hivatal, ne ülj a fő helyre Luk. 14,8—11. Tudja mindenitek a maga edényét leírni tisztességben 1 Thess. 4, 4. 5) Megbecsüld az elöljárókat 2 Móz. 22, 28. 1 Pét. 2, 17. mint Pál Festusz Csel. 26, 25. (1. Alattvaló.) Megbecsülje a gyermek szüleit Mal. 1, 6. (1. Gyermek VII.); a hallgató az ő lelkitanítóját Fi­. 2,29. 1 Thess. 5,12. 1 Tim. 5,17. (I. P­a­p II. 10.); a szolga az ő urát 1 Tim. 6, 1. Péld. 27, 18. (1. Szol­gai.); az ifjú az öregeket 3 Móz. 19, 32. 1 Pét. 5, 5. (1. Öreg 9.) 6. Megbecsült minden embert. Minden sze­lídséget mutatván Tit. 3, 2. Abigail becsülettel szólt Dávidhoz 1. Sám. 25, 33; a Jézus lábainál siró asszony jobban megbecsülte Jézust, mint Simon a házi­gazda Luk. 7,44—46. egymásnak tisztességgel legyetek Róm. 12, 7. 10, 17. Pál mondja : mindeneknek minden let­tem 1 Kor. 9, 20, 22. Mást magadnál jobbnak ítélj len­ni Fii. 2, 3. Egymást becsüljük, hogy magunkat felvi­­ditsuk az atyafiui szeretetre Zsid. 10, 24. Ha személyt válogattok, vétkeztek Jak. 2, 9. Ne szóljatok egymás ellen Jak. 4, 11. Mindeneket tiszteljetek, az atyafisá­­got szeressétek ! Pét. 2, 17. 7) Rész embert becsülni nem jó. A go­nosznak személyét becsülni nem jó. Péld. 18, 5. Ves­sétek a gonosz embert közéletek 1 Kor. 5, 13. (1. Társaság 9.) Gyermeknevelés. I. A gyermek jó nevelése, kötelessége minden szülőnek. Ki egy ily gyermeknek felve­szi gondját sat. M. 18, 5. Imhol vagyok én és a gyer­mek Zsid. 2, 23. (1. Szüle.) Nem hogy haragra inge­relnék a szülők a gyermekeiket (Eféz. 6,4. Kol 3,21.) hanem nevelni kell őket. 1.) Tudományban. Megtanítottalak titeket a pa­rancsolatokra, megőrizzétek azokat sat 5 Móz 4, 6. 7. Tanítsatok meg engem Jób 6, 24. Isten! a mi füleink­kel hallottuk, a mi atyáink beszélték nekünk, minema­dóig. Zsolt. 44, 2. Vájjon mimódon jobbítja meg az ifjú az ő utát, hanemha a te beszéded megtartásával Zsolt. 119, 9. Az urnák félelme feje a bölcseségnek. — Hallgasd szerelmes fiam a te atyádnak bölcs. Péld. I. 7. 8. Neveljétek őket a tudományban Eléz. 6, 4. Ne legyetek gyermekek értelemmel 1 Kor. 14, 20. Várjon érted-e a mit olvassz Csel. 8, 30. Az isten minden em­bereket akar üdvöziteni és hogy az igazság ismeretére eljussanak 1 Tim 2, 4. Nevekedjetek a kegyelemben s a mi urunk Jézus Krisztus ismeretében 2 Pét. 3, 18 hogy megítélhessétek, melyek különböznek az igaztól Filip. 1, 10. Az ember tudatlanságban születik Jób II, 12. 2.­ Jó erkölcsben. Gyüjtsd egybe a népet, hadd számláljam eleibe az én beszéd, és az ö gyeim, azokra megtanítsák 5 Móz. 4, 10. Helyheztessétek az én beszéd, a ti szivetekbe, megtanítsátok azokra a ti fiaitokat 5 Móz. 11, 18. 19. Jöjetek ide fiaim és hall­gassatok engem, az urnák félelmére megtanitlak tite­ket Zsolt. 34, 12. Nézd meg a tökéletest és vedd eszedbe az igazat Zsolt 37, 3­ 7. Taníts meg uram en­­gemet a te parancsolatidnak utára Zsolt. 119, 33. (1. Gyermek. Szüle.) II. Gyermeknevelés módja: 1. ) Tanítsd életkorának gyengeségé­hez képest. Az ő utjának módja szerint péld. 22, 6. Mikor gyermek volnék, úgy szóltam, mint gyermek 1 Kor. 13, 11. 2. Fenyiteni kell. Az ember szivének gondo­ltja gonosz, az ifjúságtól fogva 1 Móz. 8, 21. A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát péld. 13, 24. A ki megbecsüli a dorgálást, igen eszes, péld. 15, 5, 32. Ha elengeded is egyszer vétkét, ismét meg­büntessed azután péld. 19, 19. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság, de a tanítás vesszeje messze el­űzi azt, péld. 22, 15. Mikor megverended ötét vessző­vel, meg nem hal, péld. 23, 13. A vessző és dorgálás bölcseséget ad, de a magára hagyott gyermek meg­szégyeníti az ő anyját, Péld. 29, 15. Sanyargasd meg a te fiadat és nyugodalmat hoz te neked, szerez gyö­nyörűséget is a te életednek, péld. 29, 17.­­(Vessző.) III. Lágy nevelésből származik a gyer­­mek veszedelme; példák: Éli fiai 1 Sám. 2, 22. 4, 11. A bethelbeli gyermekek csúfolván Elizeust, medvék által széjjelszaggattatnak 2 kir. 2, 24. Akhá­­ziát anyja tanította az istentelen cselekedetekre 2. Krón. 22, 3. IV. Az engedetlen s fegyelmetlen gyermekek büntetése: 1.­­ M e g ö l e t é s 2. Móz. 21, 17. Mát. 15, 4. meg­­oltatik szövétneke péld. 20, 20. Völgy hollói kivájják szemeit péld. 30, 17. 2.­­ Átok 5 Móz. 28, 18. példák: Khám 1 Móz. 9, 22. Ezsau 1, Móz. 26, 35. Simeon és Levi 1. Móz. 34 30. Hofni és Feneás 1, Sám. 2, 22, 4,11. Joel és Abi­­ja 1, Sám. 8, 3. Absolon 2, Sám. 15, 1. 18, 14., té­kozló fiú Luk. 15, 11. Hazugság. Az ördögfajzatja. Az ördög eleitől fogva hazug volt, hazugságnak atyja Ján. 8, 14. I. A hazug ember veszélyes tagja a társaságnak. A vén próféta hazudott az Isten em­berének, ki igy elcsábittatván az oroszlán által meg­öletett 1 kir. 13, 11—21. A ki bocsát hazugságot szá­jából, az hamis tanú, péld. 6, 19, 14, 5. A mely ural­kodó a hamisság nyelvére hallgat, annak minden szol­gái latrok. Péld. 29, 12. Ellenem hazugságot gon­dolnak Zsolt. 119, 69, 120, 2.; szólnak Hes. 7, 13.; az ajakaknak hazugsága alatt gonosz tőr van Péld. 12, 12. I­II. Hazugságnak nincsen haszna. A ha- I misság nyelvével gyűjtött kincs elveszett hijábavalóság, Péld. 21, 6. A hazugságot választottuk oltalmunknak Ésa. 28, 15. Ne bízzatok a hazugságban Jer. 7, 4. Ti hisztek a hazug beszédeknek, melyeknek semmi hasz­na nincs, Jer. 7, 8. A hazug bizonyság elvesz Péld. 21, 28. Egy hazugság is nincsen az igazságtól 1 Ján. 2, 21. Ellenben megszégyeníti az embert. Bedugattatik a hazugságszólóknak szájok Zsolt. 63,12. Hazugságnak gyümölcsét ettétek Hós. 10, 13. Meg­­emlékezék Péter Jézus beszédéről sat. Mát. 26, 75. III. Sőt a hazug ember keményen bün­­tettetik. Honnét jösz Géházi 2 kir. 5, 25—28. El­veszted, a kik hazugságot szólnak. Zsolt. 5, 7. A ha­zugság találója meg nem szabadíthatja magát, péld. 19 5. Jaj a vérszopó városnak, mely rakva hazugsággal Nah. 3, 1. Ananiás és Tafira megöletnek Csel. 5, 5. A hazugoknak része a kénköves égő tóban leszen Jel. 21 8. Kinn marad, a ki szereti és szólja a hazugságot, Jel 22, 15. Boldog ki nem hazudik, Zsolt. 40, 5. IV. Minden ember hazug (bűnös) Zsolt. 11, 11. Esa. 9, 17. Róm. 3, 4. A hazugság eláradt Hős. 4, 2. Mik. 6,12. Embereknek fiai, meddig keresitek a ha­zugságot Zsolt. 4, 3. Szereted a hazugságot inkább, mint az igazságot, Zsolt. 52, 5. 62, 5. Felveted mint egy kézivel a hazug nyelvet Jer. 9, 3. A pogányok isten igazságát hazugsággá változtatták Róm. 1, 25. V. Hazugság tiltatik 3. Móz. 19, 11. Péld. 30, 6, ha tisztességes czélból is, hazudni nem szabad, mint ama gazdasszony . Lám. 17, 20. Hét dolog utá­latos az ur előtt stb. Péld. 6, 16. A hazugság nyelve egy szempillantásig vagyon Péld. 12, 18. Jobb a sze­gény a hazug férfiúnál, Péld. 19, 22. A hazugságot messze távoztasd tőlem, Péld. 30,8. Igazságot szólok, nem hazudok Róm. 9, 1. 2 Kor. 11, 31. Gal. 1, 20. Ne hazudjatok egymás ellen, Kol. 3, 9.E levetvén a hazug­ságot, szóljon igazságot minden ember Ef. 4, 25. Ne hazudj az igazság ellen, Jak. 3, 14. Ha azt mondjuk, társaságunk vagyon istennel és a sötétségben járunk, hazudunk, 1 Jan. 1, 6. (1. Igazmodás.) Példái a hazugságnak: Hazug próféták Jer. 23, 14. 32. Ezék. 13, 16. 8. 19. 21, 29. 22, 28. Potifárné 1 Móz. 39, 14. A Nábót elleni hamis tanúk kir. 21,13. és minden ha­mis tanuk (1. Bizonyságtétel.) Geházi 2 kir. 5, 22.; Hámán Eszt. 3, 8.; Péter Mát. 26, 70. Krisztus koporsójának őrei Mát. 28, 13., Anánias és Tafi­a Csel. 5, 3., a krétaiak Tit. 1, 12. VI. Isten nem h­a­z­u­d ijk . Móz. 23, 19.1. Sám. 15, 29. Mat. 3, 6. Tit. 1, 2. Zsid. 6, 18. (1. Isten 7.). G­y. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Öcs. kir. Apostoli Felségei, évi april. 24-kén kelt legfelsőbb elhatárzásával Hangi Já­nos megyei törvényszéki ülnököt Gyulán a nagyváradi kerül. főtörvényszék tanácsosává legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott, n .­0 cs. kir. Felsége, Karolina Augusta csú­csár­a­é és királyné, mint a kolosvári kisdedóvó- és ápoló intézet legfőbb védasszonya ez intézet szükségle­teinek fedezésére ismét 200 pártot ajándékozni kegyes­kedett. I . A m. igazságügyminisztérium ápril. 19- kén kelt rendelete szerint a beperelt váltó­adós ellen a biztosítási végrehajtás a törvényes három nap letelte előtt meg nem adathatik. Ellenben e biztosítás megadat­­hatik, habár az adós a fizetést rendelő ítéletre nézve el­lenvetését megtette is. — A „L.U­ni­v­e­r­s“-ben olvassuk, hogy azon mű­vész, ki a szeplőtelen fogantatás dogmává­ emelésének emlékére a sz. atya által a püspökök közt kiosztott szent Szűz-képet köré metszette, művét kisebb alakban is ki-­­ adta. A kép alá ugyanazon imádság nyomatott, mely a „Szent-István-Társulat“ által ugyanazon minta után és ugyanezen czélból kiadott kisebb és nagyobb képeken olvasható s mely igy hangzik : „Oh Szűz Anya ! Kit soha semmi, sem eredendő, sem cselekedendő bűn be nem szennyezett, fölajánlom neked és te rád bízom szi­vem tisztaságát!“ Ezen imádságot ájtatosan elmondók­­nak IX. Pius pápa száz napi búcsút volt szives engedni. (Rel.) — Felejthetlen Garayak családja és árvái javára E p e r j­e s e­n jólelkü műkedvelők színi előadást ren­deztek, melynek jövedelmét, u. m. hatvan ezüst forin­tot Zsembery Ignácz ur az illető gyámnak kézbesit­­tetett. Nemes részvétükért fogadják meleg hálánkat. — Említve volt már e lapokban, hogy jelesebb s ismertebb nevelőink egyike, Szentes József fi­ tan- és nevelőintézet rendezésével foglalkozik. Ezen intézet előre nem láthatott akadályok miatt a folyó iskolai évre meg nem nyílhatván, most örömmel tudatjuk a tisztelt szülőkkel és gyámnokokkal, hogy miután a nevelésügy szentségét annyira szívén hordó gyermekbarát felsőbb helyen ily intézet alakithatására a szabadalmat megnyer­te, azt a jövő 1855/6 isk. év kezdetével minden bizony­nyal megnyitandja , s ez annál örvendetesb tény, mint­hogy ezáltal segítve lesz ama szükségen is, mely külö­nösen kath. intézeteink számában mutatkozott. Tekintve pedig, hogy a derék vállalkozó mitsem hagy kísérletie­­nül maga köré a legjobb segédtanítókat gyűjthetni s azon szükségleteket megszerezni, melyek okvetlenül kell hogy minden nevelő főgondját tegyék, részünkről ernye­­detlen szorgalmának ezentúl is kitartást, vállalatának pedig legszebb sikert óhajtunk. — A programm megje­lenésekor alkalmat veendünk ezen ügy felett részlete­sebben szólani. — Az első magyar festészeti akadé­miát gyámolító egyesület április 28-kán közgyű­lést tartott, melyen az egyleti törvény rendeletéhez al­kalmazott alapszabályok olvastattak fel s hagyattak hely­ben. Ez alkalommal felolvastatott az egyesületi választ­mány nevében a pesti műegyesület választmá­nyához intézendő levél, melyben a műegyesület a fes­­tészakadémiát gyámolitó társulat választmányának már­­tius 27-kén kelt azon határozata felől értesíti, hogy t. i. évenkénti képsorsolása érdekének emelésére, különösen pedig a hazai művészet terjedtebb aránybani pártolása végett, a kisorsolandó olajfestvények egy részét az ál­landó műtárlat festvényei közöl is választandja. A mű­egyesület e szándék kellő támogatására kéretik fel. A választmány e határozat tudatását egyszersmind alkalmul ragadja meg a műegyesület választmányának figyelmét a festészakadémia iránt felhívni. A műegyesületnek, melynek czélja a művészetnek hazánkbani ápolása, terjesztése, ne­mesítése,e nagy és szép hatáskörébe okvetlenül fel kellend ölelnie nem csupán a létező művészek buzdítását,pártolását, hanem elő kellend mozdítania művészeink szaporodásának, kiképzésének eszközeit is. A festészeti akadémia, mely intézet növendékeinek nevei az állandó műtárlat teremei­ben is méltánylattal említtettek , csak kiterjedtebb, min­den oldalróli gyámolítás által lehetend kiinduló pontja, alapja a hazai festőművészetnek. Ennélfogva hisszük, mi­ként a választmány azon bizalmas és megtisztelő felszó­lítása, hogy a műegyesület a festész-akadémia társulati alapítói sorába lépni szíveskedjék, nem maradand méltány­­lat és eredmény nélkül.­­ Ez alkalommal egyik igen tisztelt társulati tag azon tapasztalásból merítve indítvá­nya indokait, hogy oly társulatok iránt, melyek tagjaikat több előnyben részesítik, a közönség részvéte élénkebb, a közgyűlés elé azon kérdést terjesztő, nem volna-e czélszerű a festészakadémiai tagok részvényét 2 fo­rintról 3 forintra emelni, azonban minden részvé­nyesnek évenként a társulat pénzerejéhez mért műlapot adni ? Ez indítvány elvileg pártoltatván azon módok fe­löli gondoskodással, mik­e hasznos intézet iránti részvé­tet emelni képesek lennének, a választmány bízatott meg. Erre nézve nekünk is van egy indítványunk, melyet, választm. tagok nem lévén, e helyett terjesztenünk elő. A választmány határozza el, miként minden gyűjtő, ki a jelen és a kibocsátandó íveken 10 társulati tagot szerez, tetszése szerint vagy a 10-dik aláíró által befizetett első évi díjat tarthatja meg fáradozása jutalmául, vagy egy három párt értékű kőmetszetű képet nyerene a társu­lattól. A bolti áron egyenkint a parton kapható mű­­becsü képek, mint tudjuk, ha nagyobb mennyiség­ben vásároltatnak, 25 %-nél nagyobb rabattal is áten­gedtetnek műárusaink által, így az ily képek a társulat­nak alig kerülnének többe egy tag egy évi dijánál. — A pesti polg. szabadalm. kereske­delmi testület elöjárósága körlevél útján értesité a testület tagjait a m. cs. kir. Helytartóságnak és a t. városi tanács 2410. sz. a. kelt azon rendelete felöl, mi­nél fogva a testület köteleztetett felügyelni,hogy a keres­kedelmi ifjak (gyakornokok) a kereskedelmi vasár­napi iskolákat szorgalmasan látogassák, egyszers­mind a testületnek meghagyatott a tanítási órákról el­maradók neveit a tanács elé terjeszteni, hogy kiderül tessék , az elmaradás okában mennyi része van a tanuló gazdájának ? Az ifjút a vasárnapi tanórák­tól visszatartó gazda első ízben 10-től 50 forintig terjedhető büntetésben marasztaltatik el, ismétlés esetében a gyakornokok tartási jogától fosztatván meg. Ennélfogva a testületi tagok vitetnek gyakor­nokaiknak vasárnapi iskolába küldetésére. — Be­jegyzett testületi tag van 391. u. m. terménykeres­kedő 80. fűszerárun 90. vöröskereskedés czime alatt bejegyzett 73., vasárus 23. posztókereskedő 15. vászonkeresk. 18. nürnbergi áru­kereskedő 25. selyem­árus 5. papiroskeresk. 13. börkeresk. 16. porczellán és kőedény kereskedő 3. szalagárus 13. gyermekjátékárus 2. kalapárus 10. műszerárus 1. szücsárus 2. — A dun­a g­ő­z­h­a­j­ó­z­á­s­i társulat igazga­tósága közhirdetményeiben az utasokat felkéri, a gőz­hajókon alkalmazott tisztek és szolgák valamint vendég­lői személyzet által elkövetett visszaélés és hibának fel­jelentésére akár az igazgatósághoz intézett sorok, akár a hajókon található panaszkönyv útján.­­ Mai naptól fogva Bécsben és Párisban a Bécs és Páris közti vasútvonal első és második helyére szóló út­­jegyek adatnak ki. A vitelbér ezüstben 87 frt 21 , ille­tőleg 59 frt 22 kr. Hatvan fontnyi pogyásztól vitelbér nem fizettetik. — A pozsonyi újságban olvassuk, miként a pesti intézeti (nevelő- vagy más közintézeti ?) elöjárókhoz *­ ­Magyar könyvészet. 194—8 (994—8.) Varga Péter. Kis könyv­tár, vagyis hasznos, mulatságos olvasmány gyermekek számára. Kiadja Varga Péter, elemi s kisdedóvóinté­­zeti tulajdonos. Pesten. Nyomatott Beimel József és Koz­ma Vazulnál. 1855. 16 rét. VIII—XII-dik füzet, össze­sen 80­1. (Ára egy-egy füzetnek 3 pkt.)

Next