Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)
1855-08-10 / 1626. szám
mivel mindazon adatokat látszik ismerni, melyeket a német történetírók az őskrónikákból kiszedtek e nagy esemény örökítésére. URHÁZY GYÖRGY. (Vége köv.) Bécs, aug. 9. (Tájékozás.) Megemlítettük a minap, miszerint Ausztria és Anglia közt — a decemberi szerződés fenállása daczára is — bizonyos feszültség uralkodik , melyet mindegyik fél minél jobban palástolni törekszik , mely azonban nem egy alkalommal elég észrevehetőleg lép a felszínre. Az Ind.berge Y. jegyű félhivatalos levelezője, ki nevezetesen Ausztria ügyeivel s hangulatával foglalkozni szokott, legújabb tudósításában, e feszültséget elég lepletlenül állítja az olvasó szeme elé s egyenesen Angliát mondja annak okául, hogy Ausztria és a nyugat kölcsönös viszonya mindeddig nem öltötte azon barátságos jellemet s nem vezetett oly tökéletes egyetértéshez, mint mind a három hatalom érdekében állana. A czikkíró világosan fejtegeti, miszerint Ausztria három ellenes a demagógia, a Németországban felsőbbségre törő Oroszország, végre pedig Oroszország irányában csak a nyugattak szövetségben találhatott biztos támaszt s ez okból a decemberi szerződést kötötte, melynek teljes életbe léptetését csak Anglia akadályoztatta. Francziaország nagy dicsértetésben részesül, melyből félreérthetlenül derül ki azon már általunk is említett tény, miszerint Ausztria ezen hatalommal legjobb lábon áll s hogy szó sincs párisi követünk visszahivatásáról. Hübner úr négy hónapra falusi lakot bérelt ki Páris közelében, s igy tán szabadsági útjával is felhagyott. Hanem Angliára visszatérve, nem tagadhatjuk , miszerint e hatalom több nehézséget gördített a decemberi szerződés teljes foganatosittatása elé, mint Francziaország, de ennek okát nem az angol kormány rész akaratában keressük, hanem inkább Angolország saját sagságos viszonyaiban , — melyek a vele érintkező külhatalmakra nézve néha néha kissé alkalmatlanok lehetnek ugyan, melyek azonban az ország belszerkezetének egyik legszilárdabb alapkövét képezik. Az angol miniszternek egyéni nézete mellett még a közhangulat iránt is tekintettel kell lennie, sőt amazt innennek alá kell rendelnie, ha egymással meg nem férnek, vagy pedig lelépni, ha nézetét helyének feláldozni nem akarja. Azon eset, hogy angol miniszter önakaratát a másik alkotmányos kormány tényező nélkül is vagy épen ennek ellenére keresztül vigye, nem igen képzelhető; a parliament többsége pedig mindeddig az ausztriai indítvány ellen nyilatkozott s csak újabb időben kezdett e tekintetben kedvezőbb véleményt nyilvánítani. E változást az angol kormánynak fordulata követendi, és a legújabb távirati sürgöny szerint máris Palmerstont Ausztria védője gyanánt látjuk fellépni. Reméljük, hogy ama kis feszültség a parlamenti szünnapok alatt teljesen meg fog szűnni, ámbár ennek egyik oka, az angol sajtó , ezután is csak oly korlátlanul fog működni, miként eddig is. Ha valamely házban rólam kedvezőtlenül nyilatkoznak, a házigazda eleget szónokolhat nekem, hogy ő háza minden emberének nyilatkozataiért nem felelős s hogy az ő házában mindenki úgy beszélhet, miként a szája nőtt, — én azért mégis az egész ház ellen némi ellenszenvvel fogok viseltetni. Ez gyöngeség lehet ugyan , de mindenesetre az emberi természetben gyökerező gyöngeség, s mivel a miniszter sem ment az emberi gyöngéktől , reá nézve is kedvezőtlen benyomást tesznek az ilyfelé nyilatkozatok. Hanem a sajtószabadság is egyik sarkpontját képezi az angol politikai életnek s annyira egybenőtt az ottani társadalmi viszonyokkal, hatása számtalan esetben oly jótékony, hogy az angol kormány fájlalhatja ugyan az ez intézménynyel járó kellemetlenségeket, de azoktól meg nem szabadulhat, mivel azáltal ennek üdvös hatásait is megsemmisítené. Az angol kormány önmagát sem bírja a sajtó megtámadásai elől megóvni, hát még idegent! Nem kételkedünk, miszerint mindezen körülmények illő méltánylásra fognak találni, s a decemberi hármas szövetség fennállását távolról sem veszélyeztetni. Úgy hiszszük, a világnak szüksége leend még e szövetségre, hogy azon fennhéjázó hangot kissé lecsillapítsa, mely újabb időben oroszbarátias közlönyekben ismét uralkodni kezd; ezek most tagadják, hogy Oroszország valaha az ausztriai javaslat feltétlen elfogadását határozottan ajánlotta volna, pedig két héttel ezelőtt majdnem az ellenkezőt állították, vagy legalább ily értelemben írt czikkeket más lapokból vettek át. — Oroszország tán kissé boszankodik, hogy amaz ajánlatával felsült s most azt hirdeti, hogy soha legkisebb kedve sem volt azon szőlőre , mely — neki nagyon is magasan függ ! — Hiszen épen azért, hogy a jövő biztosítva legyen. . . . Kezdé a jegyző. De Morges grófné ismét közbekiáltott Pomard alelnök s maga Asztrea is hozzá csatlakoztak kiáltásukkal. — A mi Sensitivet illeti, ez szerette, ha a végrendeleti ügyet pengették : ő gondoskodott mindig, hogy a jegyzőnek belépti jegye legyen a színházba, s csak reményeivel táplálkozott. — Ma gyöngének érzem magamat, monda az öreg úr, s fejét a szék támlájára fiatta. — Ezt az idő okozza, erősíté Morges grófné, nekem is megjött csúzom bal halántékomban. Pomard alelnök így okoskodék magában : — Ha mégsem jut ki valami hasznunk, úgy nincs igazság a világon ! . . . így unatkozni egy egész hónapon keresztül! Ezzel félreforditá fejét, hogy kétségbeesett ásítását eltitkolja. (Folytatjuk.) —«— TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Könyvismertetés. Templomi imák. Vasárnapokra, ünnepekre s más alkalmakra. Közisteni tiszteleti használatul készítette Borsodi József, a simoni ref. egyház papja s egyházmegyei ülnök. Kiadja Heckenast Gusztáv Pesten 1855. 274 lap. Ára? Örvendetes jelenségül tűnik föl , hogy nemcsak rímekkel, hanem komoly, tudományos és vallási iratokkal is, napról napra gyarapul a magyar irodalom. Ezen iratok ha nem mindenkor ütik is meg teljesen a mértéket : munkásság jelei, tökéletesebb művek előpostái, s még igy is valódi nyereményül tekintendők. Ilyen az ismertetésünk alatti imakönyv. Szerző nem lép föl nagy követeléssel ; előszavában, „egyszerűeknek, igényteleneknek mondja imáit, melyeken nincs mesteri feldolgozás ; Írván azokat, melyek lelkéből jöttek, szólván a mint a lélek szólni engedett.“ — Igen helyesen és a szerény egyszerűség nem rontja sőt emeli a munka belbecsét, melylyel az valósággal bir; s ismertető bizton hiszi, hogy czélját érte szerző, mondván : „ha ezen én imáim által a vallásosság, az erkölcsi kegyes élet bármily kevés lendületet nyer; ha tiszttársaim csak némileg használhatják is szent hivatalukban; ha csak egy könyet száraszt is fel, egy sóhajt szüntet is meg; ha a bánatos szivü halandónak bármi kevés megnyugvást ad, az imádkozó kereszténynél, midőn Istenével beszél, csak egyszer szerzi is meg az áhitat, könnyebbülés és bizodalom szent óráját : meg lesz jutalmam!“ Elején a könyv Tompától hoz némi ajánlásfélét, egy, a kiadóhoz intézett levél alakjában ; ilyesmit nem régen szinte láttunk Maklári P. Lajos „Bibliai egyezményes szótárában.“ Mi, őszintén megvallva, ennek nem vagyunk barátai, már csak azért sem, mert inkább árt mint használ, bizalmatlanságot szülvén a helyén kívüli gyár i molittatás, az előfizetők számát sem szaporítja, az ajánlókat pedig épen kényes helyzetbe hozza. Csak hagyjanak tisztelt kiadó urak, saját szemeinkkel látnunk ! legyenek meggyőződve , hogy megvesszük szívesen az életrevaló művet, — mint a felhozott két könyv is — ellenben a roszakat nem, bár szerzőik a Székács, Tompa, vagy Török karjain lépjenek föl. Borsodi József imakönyve három részre van osztva; tartalmaz 1-er vasárnapi, 2-or ünnepi, 3-ar alkalmi imákat. Az első rovat alatt találunk reggeli egyházi beszéd előtti általános húsz imát, vegyes tárgyút külön felirattal, huszonötöt, ezek : 1. Az urnák félelme. 2. Isteni gondviselés. 3. Isten igazgatása mindenre kiterjed. 4. Isten igazságossága. 5. Legyünk emberek. 6. Legyünk polgárok és keresztények. 7. Gyakoroljuk a templomot! 8.Isten- és emberszeretet. 9.Becsületünk szentsége. 10. Béke, egyetértés. 11. Jólét. 12. Ínség, nyomor, csapás. 13. Szenvedőkkeli társalgás. 14. Ne aggjunk a jövőn. 15. Munkálkodjunk! 16. Rendet tartsunk. 17. Ne a világ bírálata adjon irányt tetteinknek. 18. A jöhető kedvetlen eseményekre előre készítsük magunkat. 19. A ki mit vet azt aratja. 20. Ifjúkori életköröm. 21- Ártatlanság. 22-Családélet. 23. Gyermekekkel társalgás. 24. Nevelés, oktatás. 25. Nevelés, oktatás. Reggeli egyházi beszéd után tizenhat imát; vasárnap délutáni egyházi beszéd előtt tizenhat, után tiz imát. Ezek után következnek a bűnbánati vasárnapiak, még pedig reggelre, egyh. besz. előtt négy, után három ima. Úrvacsora-osztáskor reggeli egyh. besz. előtt három, után négy ima, ugyanakkor délesti egyh. besz. előtt három után egy. Az első osztályt tavaszi, nyári, őszi és téli imák zárják be, még pedig reggeli egyh. besz. előtt mindenütt három, után kettő-kettő. A II-dik osztályban ünnepi imák vannak, adventiek, karácsoniak, újéviek, virágvasárnapiak, nagypéntekiek, husvétiek, áldozócsütörtökiek, pünkössiek, reggelre és délestre, egyházi beszéd előtt és után; ünnepre készítők és berekesztők, összesen ötvenkét ima. — A III-ik osztály tartalma : Hadinségkor, újévben s közvasárnapon. Fejedelemért. Hazáért. Tisztviselők újításakor. Gondnokválasztáskor. Birótételkor. Iskolatanitó félszázados örömünnepén. Bő aratáskor. Szűk aratáskor. Szárazság idején. Esőérti hálaadás. Késő tavasszal rendkívül esőzés havazó időjáráskor. Hosszas és káros esőzéskor. Jégvihar alkalmával. Tűzvészkor. Háború idején úrvacsoraosztáskor. Bearatási úrvacsorakor.. Szűkaratási úrvacsorakor. Ujkori úrvacsorakor. Őszi vetéskor. Szüretkor. Farsangban. Papi beköszöntéskor. Papi kibocsutáskor. Ó év utóvasárnapján. Iskolás gyermekek vizsgálatakor, mindenütt egyházi beszéd előtt s után vagy csak egyik. Egyházmegyei gyűléskor köznapi. Az év utóestéjén Halotti tanítás előttiek. Pap felett koporsóba tételkor. Pap felett a sírnál. Betegekért való fohászok, együtt hatvankét ima, összesen az egész könyvben: kétszázharminczhat ! A tartalom tehát változatos és gazdag. Szerzőben kétségtelen a szép tehetség, jelen imái erről világosan tanúskodnak, s mert tőle még sok jót szeretünk e téren remélni s ez ismertetés nem akar egyoldalú dicsérgetés lenni : legyen szabad egy-két igénytelen tanácscsal szolgálnunk. Tartson lehető arányt az imák terjedelme közt. Hosszadalmassággal nem vádolhatjuk szerzőt, imái inkább rövidek, s igaza van : mert az imádkozás , a lélek e szent felhevülése nem tarthat sokáig; de mégsem tarthatjuk egészen kifejtettnek s bevégzettnek a 40-ik lapon álló 20 soros, a 41-iken álló 21 soros imát; sőt a halottiak közt van egy 19, másik egy 16 soros ima. Ezek mégis rövidek is nem állnak arányban a 159-ik lapon kezdődő újévi imával, mely 96 sor. Ügyeljen fel, nehogy ismételje magát. A 202-ik lapon ez áll : „rettentsd elleneinket, hogy siessenek el földünkről.“ a 203-ban ismét : „rettentsd meg elleneinket, hogy fussanak el azok földünkről.“ — Fordítsa figyelmét az imák kikerekitéses befejezésére. Egy helyütt ez van: „függeszd elménket egyedül rád és áldásteljes munkáidra, melyeket a nyár oly tisztán és felségesen tükröz. Amen.“ másutt : „a gyertyát nem azért gyújtják meg, hogy elrejtsék véka alá,hanem hogy fényljék mindeneknek, kik a házban vannak. Amen.“ — Itt nem lehet megállni; szinte érzi az ember, hogy még valaminek kellene következni, s hogy e két ima csonka, vagy befejezésök igen értekezésszerü, — bizonyos ihletés kenettel, — mely néhány szóba ügyesen legyen foglalva, — szükség az imáknak végződniük. Kerülje az erős kifejezéseket s a menynyire lehet az összetett szókat. Például : „hazánk keblében is dúlt már éhség, dögvész; dúlt vad ellenség; lakta pogány zsarnok a királyi lakotsat.“ — „borzasztó ágyúdörgések.“ „állati indulatok mámorában“ — „életóránk végpercze“ „kebelnyugalmat“ — „vérhullámzás“ — „embervilágunkban“ stb. Ezeket nem lehet jól imádkozni. A könyvbe sajtóhibák is csúsztak be : az 59-ik lapon álló ima után az Ámen kimaradt; a 269-ik lapon álló I szám 4 helyett van hibásan; a 230-ik lapon álló ima felett egyh. besz. után áll, a tárgymutatóban pedig előtt; „önmagad“ — „tenmagad“ helyett. — Imádásdora, Imádásodra helyett. — Azonban mindezek csekélységek, s becsét nem csökkentik a jeles munkának, melyet lelkésztársainknak jólélekkel ajánlhatunk. A méltányosság úgy hozná magával, hogy miután gáncsaimra példákat idéztem föl, idézzem a könyv jelességeit is, ezt azonban a hely nem engedi, s bizonyára egész imákat, íveket kellene kiírnom, hogy a munka fényoldalait bemutathassam. Szerezzétek meg ! Kiállítása igen díszes, tiszta, olvasható betűkkel. PAP. PESTI NAPLÓ, Pest, aug. 10. Hazánk fővárosa a hazai tanügy s a középosztály érdekeit emelé s a főváros lakosainak szellemi gyarapodását nem kis mértékben eszközlé azon tetemes áldozat által, melylyel a m. oktatásügyi minisztérium által megállapított szervezet szerint teljes reáliskolát alapított. Hogy ez iskolát azonnal életbe lehetett léptetni, ezt nagy mértékben, tagadhatlanul a pesti főelemi tanodák jó igazgatásának is kell tulajdonítanunk. És ezúttal is teljes méltánylattal kell elismernünk dt. Majer István úrnak a pestvárosi elemi iskolák érdemteljes igazgatójának fáradhatlan buzgóságát, valamint az illető tanítói karnak jelességét is. Mert csak e tényezők következtében lön lehetséges, hogy a föelemi tanodák felsőbb osztályaiból tanítványok vétezhessenek, valamint, hogy a derék kegyes rendiek vezérlete alatt álló 4. és 5-ik főelemi osztályok reáltanodai osztályokká alakítassanak át. A haza fővárosának tanácsa és községtanácsa ez áldozatkészség mellett kötelességérzetéről is tanúbizonyságot ten, midőn a magyar ifjak számára is alapított reáltanodai osztályt. Mert ha egy részről elkerülhetlen szükségüeknek tűntek is fel a német osztályok azon körülménynél fogva, minthogy a felsőbb műtanodákban, hazánkban is, német nyelven adatnak elő a tanszakok, de más részről hazafias kötelesség s a magyar ifjúság érdeke követelé, hogy mód és alkalom nyujtassék a magyar nyelvűeknek is magukat a reáltanokban kiképezhetni. Ennélfogva a pesti reáliskola magyar és német osztályokkal bír és pedig két magyar s három német osztálylyal; a magyar osztályok idővel, mint hitelesen tudjuk , három, a német osztályok hatra emeltetvén. A reáltanoda tehát jelenleg két külön igazgató tanár vezetése alatt áll; a magyar osztályok igazgatója dr. Szabóky, a német osztályoké Stern István lévén. Ez osztályok folyó évi január 13-kán nyittattak meg s az idei tanév e napokban nyilvános vizsgálattal fejeztetett be. A német osztályokban f. hó 6-kán, a magyar osztályokban f. hó 7-kén tartatott meg a vizsgálat, s örömünket, teljes megelégedésünket fejezhetjük ki e rövid tanszak meglepő eredménye felett. A vizsgálaton jelen volt szülök és egyéb vendégek ezúttal is meggyőződhettek a reáltanoknak a közéletteli szoros viszonya felől, s örömmel tapasztalhatták azt, miként ügyes vezetés mellett rövid idő alatt is szép eredmény idézhető elő. Bennünket különösen meglepett egy két tanulónak a szabad kéz-, és műtani rajzbani előhaladása. A tanodai ünnepély fontosságát emelő dr. Weiser József bécsi reáltanodát igazgató urnak megjelenése, ki ez iskola rendezésekor mint a m. kormány küldötte útmutatásaival s a helybeli viszonyok felismerésével, gyakorlati tanácsaival tapintatának, belátásának és jóakaratának jeleit adá, s ki ezúttal teljes elismerését fejezé ki a tanári kar buzgósága által felidézette szép eredmény felett. Az ez alkalommal kiosztott tanodai program m dús tartalmánál fogva figyelmet igényel. Stern István a reáltanodák czélja s hasznáról értekezik német nyelven, egész tertelmében közölvén a reáltanodaszervezetet. Dr Szabóky a magyar osztályok igazgató tanára a reáltanoda feladatáról értekezik magyar nyelven, hasonlóan a reáltanodai szervezetet ismertetvén meg tömött kivonatban; Preyss Mór tanár a vegytan lényeges hasznáról; Gebhardt János tanár a német nyelvtanításról a középiskolákban; Walser Edvárd tanár a mértani rajzolásról az alreáltanodában s Brechler tanár a szabadkéz-rajzolásról értekezik — mind német nyelven Mindkét osztályban öszvesen 10 tanár volt elfoglalva. A magyar osztályban a tanév végével volt 88 tanuló; a tanév elején 100; ezek közöl kath. 96, izraelita 2. A német osztályban a tanév végén volt 80 tanuló; ezek közt kath. 53, izrael, 23, evang. 3, óhitű 1; az iskolai tanpénztől fölmentetett öszvesen 32. A tudósitvány végén igen érdekes csatolványul áll 4 kőnyomatú táblán az építendő reáliskolai háromemeletes háznak alaprajza. — Az aradi kát. nagygymnasiumnak aradi t. levelezőnk által lapunk folyó hó 7aki számában ismertetett programmját vettük. A hozzánk érkezett többi programm közöl ma a következőket ismertetjük meg. A szombathelyi 8. osztályú gymnasium a premontrei rendűek vezetése alatt ez évben 223 növendéket tanított. A tanárok: Uzsay Ágoston igazgató; Májer Péter; Göncz István; Simon Vincze; Kiss Lajos; Pozsgay Dózsa; Kulcsár Fábián; Illés Márton; Nagy Bálint — premontrei rendű kanonokok, és Márai János, Gittling József és Kóberl Ferencz szombathelymegyei áldozatok. A programm elején Pozsgaytól egy értekezést találunk: „Teendőink a tanügy körül“ felirattal. Az iskola könyvtára ez évben 497 munkával, a mütár 400 mozsal- (szinar-seegras) és 300 kagylófajjal szaporodott, a mütárt e szép gyűjteménynyel Szenczy Imre, Stegmüller Kár, papnöveldei tanár lelkész s a gymnasiumi tanártestület, gazdagítván. Simon Vincze 113 dbnyi éremgyüjteményét ajándékozá az iskolának. A szegedi kegyestanítórendi nagy gymnasium e tanévre kiadott évkönyve folytatja a múlt évben megkezdett „Paedagogiai jegyzeteket,“ ezúttal is igen figyelemreméltó elveket állitván fel. Agymn. rend. tanárai : Nagy Márton igazgató; Purgstaller J. Söjtöry Zsigm. Kérész Lörincz; Tege Alajos; Lechner Imre; Rohrer Antal; Czech Józs; Petranovics Alaj.; Berzay Elek; Való J. és Csaplár Bened. Az előadási nyelv tisztán magyar. A tanulók öszszes száma 305. Ezek közöl 188 magyar; 45 izr. (a szegedi izr. szintén magyar nyelvű; 38 német; 23 szerb; 11 szláv; 235 róm. kat. 23 óhitv. 2 helv. prot.; 103 tandíjas; 202 tandíjmentes; 3 ösztöndíjas. — A késmárki ágost. hitv. evang. 8. osztályú gymnasium programomja német nyelven adatott ki. Legelöl áll Wéber Hermann tanártól a késmárki lyceum történeti vázlata 1760-tól kezdve, mely irodalomtörténeti adatokat is tartalmaz. Tanárok : Stenczel Hugo rektor; Steiner Samu Fűrész Férj Weber Herrn, Partsó Istv., Forberger Dán., Jartsek János, Bene Samu, Dihányi Józs. és Koller Károly. A tanulók száma 184. — Vahot Imre „A nagy világképekben“ czimü köszhasznu házikönyvének VI-dik füzete megjelent következő tartalommal: Górcső, Környeitől, (12 képpel). — Képek Chinából K—i (2 kép).— Humboldt Sándor (1 kép). — A Felhők, Környeitől. (5 kép). — Bikaviadal (1 kép). — A baromfitojások mesterséges kiköltése. K—i. (1 kép). — A párducz és óriáskígyó (1 képpel). — Páris, Jenevai Lászlótól (4 képpel). — Csermák Antal, gróf Fáy Istvántól, az uralkodó máltai rend vitézétől (1 czimképpel). — Adalék Csermák Antal életrajzához, Vahot Imrétől. —■ Jókai Mór, (életirás) Vahot Imrétől és Jenevai Lászlótól (1 czim- és 1 arczképpel). —Népdalok, Jenevai Lászlótól.—Margita, tájismertetés, Komáromy Ferencztől (1 kép). — Cochinchina tyúkok (1 kép). — Értekezés a porról, Annák Józseftől. — Kávészedés (1 kép). — Egy pillanat Hindustanra, J. L.-töl (1 képpel). — Czukor és Czukornál (1 kép). — Kolomb Kristóf (életirás), J. L.-töl (1 kép). — Fürdés, Úszás, Dienes Lajostól (3 kép). — A nyomdászat a sajtó ismertetése J. L.—tól. (3 kép). — Képek a csatatérről (6 képpel). — Nemzeti színház. Irodalmunk újabb termékei — Vahot újabb hat füzetre előfizetést nyit 2 pgo írttal. (postán bérmentesen 2 frt 30 krral.) Balázsházi János és Kubinyi Lajos urak pályadij nyertes értekezései a „Nagy világ“ következő füzeteiben fognak közöltetni. Ez újabb füzetek tartalmának emelése tekintetéből Vahot következő pályadíjakat tűz ki: 1 ér 12 darab arany jutalmat azon legjobb természettudományi értekezésre , mely gyakorlati alkalmazása által hazai gazdászatunk valamely nagyobb fontosságú ágának javítását, felvirágoztatását hathatósan előmozdítaná. 2-er, 12 darab arany jutalmat a legjobb magyarországi vagy erdélyi hely- és népismertetésre, az ehhez beküldendő eredeti rajz vagy rajzok külön díjaztatásán. A pályamunkák 1. évi september hó végéig beküldendők. A pályanyertes művek mellett a dicséretre méltatandók is külön díjazás mellett közöltetni fognak az újabb 6 füzet folyamában. E mellett szerkesztő, Varsányi mérnök és photographphal leginkább a végből utazott a Szepességre, hogy fenséges tátrai hegyeinknek a schweiczi tájakkal vetélkedő legszebb pontjait lerajzoltassa, leírja, s a Nagy Világ füzeteiben közzé tegye. — Ezekből is láthatja a tisztelt olvasó közönség, hogy a következő füzetekben mit nyerend. — Harmincznégy ujabbkori magyar költőnek arczképét két nagy folió lapon szándékozik Vahot Imre kiadni, e képcsarnokra két írttal s postán küldve 2 írt 30 krral f. évi oct. végéig terjedő előfizetést nyitván. A képcsarnokban helyet foglalandó magyar költők: Arany, Bajza, Berzsenyi, Császár Ferencz, Csokonai, Czakó, Czuczor, b. Eötvös József, Erdélyi János, Fáy András, Gaál József, Garai János, Jókai, Katona József, Kazinczy Ferencz, b. Kemény Zsigmond, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kovács Pál, Kölcsey Ferencz, Kuthy Lajos, Nagy Ignácz, Ney Ferencz, Obernyik, Petőfi, Székács, Szigligeti, Tompa, Tóth Lőrincz, Vahot Imre, Vahot Sándor, Vajda Péter, Vitkovics és Vörösmarty. Az előfizetési hirdetésben Vahot egész naivitással megjegyzi, miként „azt, hogy saját arczképét is kiadja, jóakarói csak szívesen veendik, ellenei pedig boszankodni fognak rajta. Legalább ezzel is ártott nekik.“ Az arczképeket Rohn fogja köré rajzolni. — Dux Adolf Katona „Bánk bán“-ját lefordítá. A fordítás nem sokára meg fog jelenni; a Lloyd tegnapi számában mutatvány közöltetik e fordításból, az első felvonás végjelenetei. A fordítás, e töredék után ítélve, jeles, hű. Dux maga is költő levén, fordításaiban nem veszhet el az eredeti szépsége. Örülünk, hogy legjelesebb drámánk ily fordítót talált. — Nemcsak pesti ügyvédeink , de általában minden jogtudósunk élénk figyelemmel várá azon per kimenetelét, melyet Hegedűs Zsigmur a „Stametz és társa“ czim alatt fenálló bécsi nagykereskedőház főnöke Mayer János ur ellen a bécsi cs. kir. kerül, törvényszék előtt megindított s melynek tárgya azon kereskedői- társas szerződés, mely Mayer János urnak a hig Grassalkovich-féle óriás csődperbeni tetemes követelései valósítására nézve közte és H. Zs. ur között köttetett. Mayer ur e szerint mint egyik érdektárs a birtokában volt és a börzén a szerződés keltekor 30 %-t el kelő részletkötvényeket, Hegedűs pedig munkáját, jogászi ügyességét s a pervitelre és az ügyvédek fizetésére szükségelt költségeket fektető az üzletbe. A czélba vett behajtás esetére Mayer ur az érintett szerződvényben Hegedűs ur részére t/ját biztositá azon ösz vegnek, mely a tőke 90 %-én felül kifizettetik. A csődpert H. ur kívánt sikerrel végrehajtá. Az azóta történtek elhallgatásával jogtudósaink részére tudatjuk ez említett per eddigi eredményét. A bécsi cs. kir. kerül. törvényszék az alapul fölvett szerződvény értelmében a követelt 110,458 főt és 20 krt tevő követelést megítélte, valamint ez öszvegnek 853. márt. végétől számítandó 4% kamatját. Értesítés. Az általam, a múlt év végén kitűzött 100 arányos jutalom ügyében van szerencsém a következőkről értesíteni az illetőket. A bírálat , illetőleg jutalmazásra, részint az Akadémia, részint a nemz. szink. drámabíráló-választmány tagjai közöl Egressy Gábor, Gyulai Pál, b. Kemény Zsigmond, Szigligeti Eduárd, Tóth Lőrincz urakat kértem föl, kik azt elfogadni szíveskedtek. Az eredmény f. é. oct. 1-én fog közzététetni, s azon esetben, ha a drámák közöl, a bírálók ítélete szerint, kik nem annyira az általános műbecset, mint jelenlegi drámairodalmunk szempontját fogják szem előtt tartani, egy sem lenne jutalomra érdemes, a 100 arany nem fog kiadatni, hanem a nemzeti színház nyugdíj - intézetének pénzalapjához fog csatoltatni. A beküldés határnapja f. é. aug. 20-a. A kéziratok Tóth Lőrincz úrhoz küldendők (uri-utcza 2. sz.), ki az eddig beküldött kéziratokat Toldi Ferencz úrtól már átvette. Pesten aug. 9-én 1855. Tömöri Anasztáz. — Nemzeti színház. — Ma adatik : „Egy színész élete.“ Színjáték 4 felv. Desnoir és Lábát Eugen után, francziából ford. Egressi B. Hivatalos. cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 31-én Laxenburgban kelt legfelsőbb határozata által a munkácsi görög katholikus fökáptalannál főesperessé vagyis olvasókanonokká Hadzsega Vazul oklevélört vagyis irodafőnököt; oklevélörré vagyis irodafőnökké pe Magyar kösiyvészet. 346. Pauler. Bencsik Mihály jogtudós jellemzése Pauler Tivadartól. Olvastatott az akadémiában 1855. mart. 26. (Külön lenyomat a „Magyar Akad. Értesitő“ből.) Nyomtatta Länderer és Heckenast. Pesten, 1855. 8 rét 11 lap. 347. Vahot. A nagy világ képekben. Közhasznú házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára, és szerkeszti Vahot Imre. Vl-ik füzet. Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája 4 rét 369—464. (50 képpel és ábrával; bolti ára 30 pkt.) 348. A szombathelyi nyilvános nyolcz osztályú katholikum gymnasiumnak negyedik programmja 1854/5* Szombathelyen Bertalanffy Imre betűivel 4 rét 22. lap. 349—50. Dumas. A párisi mohikánok. Regény. Irta Dumas Sándor. Fordították Párizsban Országh Antal és többen 11. és 12-ik kötet 101 és 118. lap. (A Friebeisz István által megindított „Legujabb külföldi regénycsarnok“ XI. és XII. füzete.) Pest, 1855. Müller Gyula bizománya. 16ret. 351. Protestáns lelkészi tár. Kiadták Török Pál és Székács József. Első kötet harmadik füzete. Pesten. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál 1855. 8 ret. (Ára egy frt)