Pesti Napló, 1856. április (7. évfolyam, 1824-1853. szám)

1856-04-01 / 1824. szám

leg­feltűnőbb tulajdonságáról, hogy olyan könnyű mint az üveg, noha az ember legalább ezüst súlyú testet várt kezébe venni. Második közlés a szénkénegről (alcohol sulfuris) tör­tént. E test nem igen sok idő előtt vegytani ritkaság volt s meglepő, hogy a pesti kereskedők árjegyzékén most fontját 47 krajezáron lehet kapni, de hol kell nagyobb meglepetés, mint egy párisi gyámoknak (Deiss) az ottani akadémiához küldött azon jegyzéke, hogy A m­á­z s­á­j­á­t vagy 30 krajezáron képes kiálltni, s ha kell, naponként 10 mázsát készít! — E folyadék eddig igen nagy szol­gálatot tesz a kautsuk-kénezésnél (vulkanizálásnál), Deiss kísérletei szerint előnyösen lehetne használni a posztó, a csont zsirtalanitására, olaj­kihúzásra a növény­magvakból stb. SZABÓ titkár. (Vége köv.) PESTI IVAPIIÓ. Pest, apr. 1. Érdekes és becses irodalmi mű­re figyel­­m­eztetjük előlegesen is a közönséget. E munka amélt. Lonovics József volt Csanádi püspök ur egyháziro­­dalmi műve, mely, a tisztelt nevű szerző nagy tudományá­nak s klassikai irályának újabb záloga leend. E munka, tudjuk, nemcsak irodalmunk illető ágát, hanem magát az irodalmat gazdagilapdja meg s jelesb íróink sorában egy nevet örökít meg, mely nevet mint egykor a bölcs tör­vényhozó és kitűnő szónok nevét régen tiszteltebbjei közt említi a nemzet. A munka, melyről legközelebb bővebben szólandunk, e napokban adatik sajtó alá Bécsben s arra a tm. szerzőt nemesen jellemző czél érdekében előfizetés fog nyittatni. — P. Szathmáry Károly „Magyarhon fény­­k­o­r­a“ czimű 3 kötetes regényére előfizetést hirdet. A dicesugáros múlttal foglalkozik szerző e művében. Azon hittel, hogy a magyar közönség is szívesen foglalkozik fel­ében e múlt nagy alakjaival, hogy szívesen pártol min­den oly művet, mely e szép, nagy múltból emeli ki, mu­tatja fel a történészet embereit, előfizetést nyit ez újabb művére, és pedig az olcsó papiroson nyomatott példányra 2 párttal, a diszpapiroson nyomatottra 3 frt 30 km­al. Az előfizetési dijak Pestre szerzőhez (czukoruteza. 9.) kül­dendők. — A „Vasárnapi Ujság“-ban olvassuk miként ha Esz­te­r­h­á­z­y Pál intézkedéseket tett a vezekényi hősök (a­z Eszterházi) emlékének kijavítására. — A „Divatcsarnok“ a mart. 30-ban kiadott kettős (17—18.) számmal megszűnt. Szerkesztő Csá­szár Ferenc­, ügyvédi elfoglaltsága, 9 hó óta tartó foly­tonos gyöngélkedése tevék elhalaszthatlanná a lap meg­szüntetését, mely irodalmi érdekeinknek szintén buzgó közlönye, hű munkása volt. És ezért kell sajnálnunk, hogy e munkájok sora egy lappal ismét megfogyatkozik, habár el­hisszük,r­övid ideig tar­tó elvonulás a lapszerkesztés gond­jaitól , megöleli irodalmunk oly munkás és fáradhatlan emberét mint Császár­t. Óhajtjuk, hogy a „Divatcsar­nok“ a jövő új évvel ismét megkezdhesse most megsza­kított működését. — Figyelmeztetés! Érzésemre jutott, miszerint „Buday M­gyarország polgári históriájára való Lexicon“ kiadatását rajtam kívül másvalaki szinte czélba vette. En­nélfogva szükségesnek tartom néhány év előtti azon nyi­latk­ozatomat emlékezetbe hozni, miszerint e vállalatot nem kapzsi nyerészkedésből eszközöltetem, de törvényes és j­ogos birtokomat az illető örököstől szerződés mellett kesz­ pénzen vásároltam meg oly kikötés mellett, „hogy azt sem maga az örökös, sem bárminevü örökösei akár a jelen alakban, akár egyéb bárminő czim alatt ki nem adják, úgy szinte más által kiadni sem e­n­g­e­d­i­k azért kezdett légyen bárki annak kiadásához, kijelentem , hogy jogomat csonkítatni nem engedem ! Vállalatomat illetőleg némely t. szerkesztő urak előleges megemlítéséért köszö­­netemet kell kifejeznem; a t. ez. közönség irányá­ban pedig szükségesnek tartom megjegyezni , hogy jó lesz saját programom­at, mely legközelebb a mun­kával együtt kerülend sajtó alá — bevárni; látható letud abból, hogy korunk és irodalmunk igényeit annyira szem előtt tártául, miként elhamarkodott vásári munkával nem akartam fellépni; Budai munkája pedig, a­mint van, habár átdolgozva is, korán sem felelne meg a kívánatnak. Nyújtok tehát források megnevezése mellett egészen új alapos és lehető tökéletes munkát, napjainkig terjedőt. K­e­r­é­kj­á­r­­­ó Alajos szokatlan szorgalmas készültségű hon őrié­letbúvárunk gyakorlott tollából, ha tetszik a tár­­czába mutatván­nyal szolgálhatok s arczképekkel ékesítve, mi utóbbi 4000-et túlhaladó gyüj­em­ényemből bőven ki­telik. Magyar Mihály, könyvárus. — Biztos tudósitás szerint a nagyszombati na­gygymnasium az érettségi vizsgák tar­tha­tásának jogát, mely felsőbb rendelet következtében felfüg­gesztetett, a m. közoktatásügyi miniszter határozatához képest közelebb ismét visszanyerte. — Színházunk közönsége emlékezik, tudjuk, e színpad egyko­r kedves táncsosnők­e a jeles K­o­b­l­e­r-párra. E jeles művésznők, mint halljuk, a nyári időszak alatti ven­dégszereplésre szerződtetni fognak a nemzeti színház gondos igazgatósága által, mely az előadásokat azon időszak alatt is vonzókká tenni törekszik, midőn a közönség egy része a nagy természet theatrumá­­ban mulat; midőn Holló­sy L-né a­ szabadságide­jét használandja s midőn drámánk jelesb tagjai szintén szabadsággal utazandóak a vidékekre. Hinni szeretjük, mi­ként az uj szerződések akként köttettek meg, hogy a drá­mai tagok ezentúl az őszi és téli időszak alatt ne tehesse­nek a játéksorozat nagy kárára kirándulásokat. A tapasz­talás után okulhatott az igazgatóság a múlt évben. Oly színháznál, mint a mienk, melynél a legtöbb szerepre nincs két szerepvivő, a szabadságidő kellő rendezése elmulaszt­­hatatlan . Holnap Aranyvári Emilia k. a. mint szerződött tagja a nemzeti színháznak lép fel. Első fellépése jutalom­játéka lesz eddigi szép tánczáért. A közönség, tudjuk, ez­úttal is tanusítandja azon méltánylatot,melylyel a k. a. ed­digi fellépéseit is fogadá. És ez alkalommal a szép ballet : „A művész álma“ fog adatni. — A pesti zenekörök emlékében még élni fog, tudjuk, Kern Gyula hazánkfiának neve, ki 4 év előtt zongorajá­tékával a zeneismerőket bámulatra ragadta. E művész ha­­zánkfia 3 évet folytonos tanulmány közt­­ leginkább D­r­e­i­­schok körében töltött. E nagy zongorahős oktatása mellett fejlődött művészete annyira, hogy műutazásra tö­kölhette el magát, s mielőtt Parisba utaznék, hol Drei­­s­c­h­o­k ajánlása és művészete mellett szives fogadtatásra számolhat, előbb Pesten kíván néhány hangversenyt adni. T. hazánkfia e napokban érkezik ide Prágából. — A philhar­moniai hangversenyek igaz­gató választmánya tegnapelőtt a nemzeti múzeum teremében érdekes műsorozatú hangversenyt rendezett. Nemcsak e szép elvért, hanem a hangversenyhez kötött­ezésért is köszönetünket kell kifejeznünk a derék választmánynak. A tiszta bevétel m­ad része a nemzeti színházi nyugdíj­intézet, 13-ada pedig a budapesti zenede javára ajánltatván fel, sajnáljuk, hogy a közönség ez­úttal nem tanusíta az „újságírók“ által reá ruházott stereotyp „jótékony­ érzelmet.“ A teremben főleg az ülőhelyeken bizony többen is elfértek volna még. Brand symphoniá­­ját (Almólban) nagy szabatossággal adák elő ; a scherzo ismételtetett. E symphoniában kevés a classi­­citás , az, antik jellem. — De tán általában kevés benne az mit jellemzőnek szoktunk nevezni. Imiti amott egy két szép motívum, de annyi mellette a frivol, az alap­­gondolatra vissza nem vihető, mint például a triumphal­­marche-hoz szító 4-dik rész sokszor magyar rithmusu pas­­sage-ai, miként bennünket csak az engesztel ki, hogy Brand urnak classikai jelességü művei is vannak. Che­­r­ub­ini „Faniská“jának nyitánya s Wagner „Tann­­h­ä­u­s­e­r“-ének gyönyörű nagy kara mellett még 3 dalt hallánk; mindhármat Jeke­­ f­alusy éneklé, a Mendel­­sohn-Bartholdy szerzeményeit igen szépen. Az aria Haydn „Teremtés“ czím­ű szerzeményéből sopran hang­ra íratott; ez nem tenornak való. — Örömest megemlékezünk egy e napokban megjelent ,Oda­-ról, melyben a nálunk szintúgy mint külföldön ismert latin s magyar kö­tő, a roma-tiberiai egylet koszorús tag­ja, kegyesrendi áldozár s pesti képezdei igazgató Jallo­sics András a ma­i napokban Kalocsán felszentelt timnini püspök Nehiba K. János ö mlga érdemeit megéne­kelte. A gondolatok szépsége, valamint a classicus falvi­­ság élvezetes olvasmánynyá emelik a jeles versezetet. Nemzeti színház. Martius 30-dikán: ,,A czi­­g­á­n­y.“ Eredeti népszínmű 3 szakaszban Szigligetitől, zenéje Doppler K-tól. — Rózsi Oféliát Munkácsi Flóra játszotta nagy igyekezettel s elég bensőséggel. Petihez nem illik az a pathosz (azaz álpathosz), melylyel Lendvai a III-dik felvonásban fölékesítette. A többi mint rendesen. — Közönség nagy számmal. Hivatalos.­ ­ cs. k. A­p­o­s t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e 1. é. mart. 21-ki legf. kézirata által Márton Antonia, felségárulás miatt elítéltnek Zára várában kiállandó büntetésidejének hátralevő részét legmagasb kegyelemből elengedni mél­­tóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. h. 4-ki legfelsőbb határozata által Kedves István czimzetes apátot, Ká­roly­fehérvári székes-káptalani kanonokot és kolozsvári városi lelkészt, az egyház és állam körüli sok évi ér­demdús tevékenységének elismerése tekintetéből a Fe­rencz József rend kis keresztjével legkegyelmesebben földisziteni m­éltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felségei, c. mart. 6-iki legfelsőbb határozata által dr. Heller Prokopot , ol­­mützi egyetemi to­lnokot és magántanárt rendkívüli,­ és dr. Dunajewski Julián rendkívüli tanárt a po­­zsoni cs. k. jogakadémiánál rendes tanárrá ez utóbbi tanintézethez legkegyelmesebben kinevezni m­éltoztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 23-iki legfelsőbb sajátkezű irata által a Josephstadtba elitélt felségáruló Ács Károlynak várfogsága hátralevő ré­szét legmagasb kegyelemből elengedni m­éltoztatott. A pénzügyminisztérium K­o­n­c­e­l­i­k József pénzügyi tanácsost, a nagy­kanizsai pénzügyi igazgatóság elnö­két, saját kérelmére a magyar országos pénzügyigazga­­tóság pozsoni osztályához kebelzeti tanácsosi állásra át­helyezte. A bel- és igazságügyi miniszterek Demeter Manó megye törvényszéki hivataltisztet, és Knezsik László volt ideigl, társasbírósági ülnököt első folyamodásu úr­béri törvényszékek segédjeivé Bereghszászra és illető­leg Eperjesre kinevezte. F. hó 19-i 5996. sz. igazságügyminiszteri kibocsát­­vány által az ügyvédség ideiglenesen gyakorlása a sop­roni országos főtörvényszéki területen Nagy Atádon Pálffy Zsigmondnak megengedtetett. A cs. k. kereskedelmi minisztérium egyetértésben a cs. k. belügyminisztériummal s a cs. k. hadseregi főpa­rancsnoksággal Kubinyi Ágoston cs. k. tanácsosnak és a pesti nemzeti museum igazgatójának, mint az ipoly­­sajóvölgyi vasut-vállalat elnökének egy Bánrévétől Rozsnyón át Kassáig vezetendő pályaszárny előmunká­lataira az 1854 sept. 14-ki vasút-engedélytörvény ér­telmében két év tartamára engedélyt adott. A cs. k. legfelsőbb rendőrhatóság egy a pest-budai rendőrigazgatóságnál megürült biztosi állomásra Pfeif­fer József ottani fogalmazósegédet nevezte ki. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály K­u­l­m­­a­n­n Károly számvevő segédet 111. oszt. ideigl. irodatisztté a maga kerületében kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Vég Antal cs. k. alhadnagyot 60 sz. Vasa­dg gyalog­ezredben ideiglenes minőségben II. oszt. adóhivatali tisztté a maga hivatalkerületében kinevezte. Eger városának izraelita cultus-községe tetemes költséggel három­osztályu elemi tanodát állított, mely egy év folyama alatt négy osztályú főtanodává fog bő­víttetni, s abban négy tanítói és egy ipartanítói állást rendszerezett, mi mellett Schwarz István és Grei­ner Fülöp cultus-elöljárók, továbbá Rotter Dávid, Lázár Jónás, és dr Schönberger helyi tanodafel­­ügyelő, valamint az összes községi képviselők az ifjúság rendszeres kiművelése érdekében dicséretes tevékeny­séget tüntettek ki, mi ezennel köztudomásra hozatik. Buda, mart. 14. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Duna-Pataj izraelita cultus-községe elemi tano­dát állított és a tanítói állást 300 pftnyi évi javadalom­mal látta el, mi ezennel teljes elismerés mellett köztudo­mású hozatik. Buda mart. 15. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 15-iki legfel­sőbb határozata által az állatgyógy ismét tanszékre a ko­lozsvári sebészeti tanintézetnél Z­a­h­n Ferdinánd orvos és sebésztudott, jelenleg correpetitort a bécsi állator­vosi intézetnél legkegyelmesebben kinevezni méltóz­­tatott. Z­i­m­á­n­y­i Alajos gyöngyösi szolgabirósági írnok és Gáspárdy Géza törvényszéki figyelő ideiglenes cs. k. szolgabirósági tollnokokká, az első Gyöngyösre az utóbbi Edelényre kineveztetett. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság H­e­n­s­­ Ágoston ungvári gyűjtőpénztári segédet ugyanezen pénztár hivataltisztjévé kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság Gros­­mus Manó pápai adóhivatali tisztet ideiglenes 111. adó­hivatali ellenőrré a giraiti adóhivatalhoz kinevezte. Hirdetés, az országos lótenyésztés érdekében, az anyakanczák meghágatása végett évenkint egészséges, erős, hibátlan, nemes származású mének, tekintettel a honi lovak uralkodó fajára s egyéb minőségére küldet­nek a külön hágatóállomásokra, melyeknek beszerzése és tartása álladalmi költségen történik. A honi kanczák ezen kincstári mének általi megin­gatásának a lótenyésztésekre nézve semminemű kiadásokkal nem szabad járnia, minélfogva a hágatási tisztségek minden egyéneire nézve legszigo­rúbb tilalom áll fen, hogy e tekintetben semmi néven nevezendő ajándékot pénzben, élelmi­szerekben, italok­ban stb. elfogadni vagy épen követelni ne merészelje­nek. Azonban bizalommal meg is váratik, miszerint a katonalegénységnek efféle ajándékok által kötelesség­­sértésre csábításától mindenki tartózkodandó. vezeték és keresztneve : Balázsovitz József Bazala Márton Bende Móricz Brogyányi Leander Borovszky Ferencz Csevinka Lajos Czintula Pál Czintula János Duálszky Ignácz Francisci Alfonz Frankner Rudolf Gáspár János de Grad­ Ignácz Jeszenszky Lajos Kálmán Mihály Kánovich László Kuszániczky József Krisztelka Ferencz Koronthály Ferencz Kruszlánits Tamás Kuba János Kubovich Károly Kuklenik József Lang Antal Malatinszky József Nedeczky Zsigmond Nemlaba József Palugyay László Pettykó Ádám Szártory Mihály Szukováthy János Taubinger Károly A ka­­czáknak azon sorban kell hágatásra bocsáttatni­­ok, melyben a hágató helyen megjelennek. Más elsőbbséget maga részér­e senki sem követelhet s olyas, szigorú fenyíték alatt nem is engedtethetik. Minden, ki a hágatóállomásra hágatás végett egy vagy több anyakanczát visz, ezentúl az állomás vezérlőjétől azonnal egy a sor szerint megszámozott bizonyítványt fog kapni, melyben az kiteendi, hogy ott a kanczának vagy kanczáknak elővezetése s meghágatása mely napon s mely órában történt, vagy hogy a hágatás miért nem történt meg, vagy hogy későbben érkezett kanczák, me­lyeknek tulajdonosai ahhoz képest magas­ szám­mal jelölt bizonyítványt is kaptak, miért há­­gattak korábban meg. Ha valamely kanczának birtokosa a hágatási legény­ség eljárása által magát károsítva véli, föl van jogosítva ebbeli panaszát az illető helység elöljáróságánál, a poli­tikai járáshatósághoz s ez által a politikai országo­s ha­tóság utján az országos katonai hatósághoz leendő azon­nali fölterjesztés végett, jegyzőkönyvbe adnia. Ib­i­dem­iruy. A pozs. cs. k. orsz. fót.széktől az 1853. évi Julius 29-kén kibocsátott büntető perrendtartás 214-ik §. a rendeletéhez képest azon ügyvédek névsora, kik az 1856. évi jan. 4—től egész december utolsóig az ezen cs. kir. főtörvényszék területén a bűntények miatt vádolt egyének védelmére feljogosítva vannak, következőkben tétetik közhírré : (Folytatás.) II. N­a­g­y-s­zombati cs. kir. megyei törvény­­széki kerületben, hivatalos széke : Nagy-Szombat. Szakolcza. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Pöstény. Miava. Nagy-Szombat. Szénásfalu. Nagy-szombat. Nagy Szombat. Nagy-Szombat. Pössény. Nagy-Szombat. Vág-Ujhely. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Szénásfalu. Vág-Ujhely. Szénásfalu. Szakolcza. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Vág-Ujhely. Nagy Szombat. Nagy-Szombat. Szakolcza. Szakolcza. Nagy-Szombat. Nagy-Szonbat. Thomka Péter Tomkaházai Vág-Ujhely. Tóth János Vág-Ujhely. Ujházy Lajos Pöstény. Vrchovszky László Szakolcza. Zmertich Károly Szénásf­alu. III. Nyitrai cs. kir. megyei törvényszék kerületben. Vezeték és keresztneve: Hivatalos széke: Bac­ó Lajos Galgócz. Beznák Imre Nyítra. Boócz Sigmond Nyitra. Bodanszky Mari Dr. Nyitra. Bottunka Simon Nyitra. Bohunka Pál Nyitra. Bugányi Eugen Nyitra. Csizmazia Mihály Érsekújvár. De­trich Eduárd Nyitra. Divéky József Oszlány. Emődy Vincze Nyitra. Eördögh Imre Baán. Gotthard Pál de Beökszeg Nyitra. Hamar Pál Érsekújvár. Helle Ferencz Érsekújvár. Hohenstegh Adolf vitéz Tapolcsány. Hunyady Imre Nyitra. Koron Mihály Galgócz. Kosztolányi János Alajos Frivitz. Kosztolányi Ferdinánd Galgócz. A mellette elmenők látták, hogy szomjazik, hogy hőig és nem tud meghalni. Ha egy ital hideg vizet ad­tak volna neki, mirigyért megszabadult volna az élet kín­jából, de senki sem mert hozzá közelíteni, hogy meg­itassa. Azon nap éjjel háromszor ütött le a villám a faluban s oly felhőszakadás támadt, hogy az utczáról a viz a há­zakba befolyt. Másnap az asszonynak semmi baja sem volt: kinn járt összetöpörödve, reszketve, mankójára támaszkodva mint egyébkor. Midőn az 1831-dik év tavasza elmúlt, mindenfelől rémséges előjelenetek kezdenek jóslani azon nagyszerű csapásról, mely az emberiséget meglátogatandó volt; a népet a természet maga is nyugtalanító: csillagok hul­lottak, véres eső cselt, halálfejes pillangók repkedtek estenkint, farkasok jöttek be a faluba megszelídülve, mint az ebek s agyon hagyták magukat veretni a házak küszöbei előtt. Mi fog történni? Senki sem tudá. Sejtett, félt, érze a gyászban közelgő jövendőt min­den — minden. A fák siettek virá­gozni, siettek mentül hamarább meg­érlelni gyümölcseiket. Az egész természet nem tudta mit tegyen, legkevésbbé az ember. Ez időben, midőn egy igaz szó, egy világos gondo­lat életet ért, egyetlen prófétája a környéknek egy tébo­lyodan nő volt, ki lelkének örült kínos ihlettségében gyakran vaktában oly dolgokat mondott, mikre a jöven­dő igazság pecsétét nyomta rá, leggyakrabban száz ér­telmű jóslatokat, miket a hány ember, annyifelé magya­rázhatott, s mik, bármi történt, a jövendő titkait rejté­lyül hordák magukban. Midőn a nyár jött, irtózatos meleg napjaival, a nő őrültsége a dühig látszott fokozódni; egész éveken át sikoltozva járt kelt a faluban, a kutyák kibújtak elé a kapuk alatt, s ő melléjük ült, átölelte fejeket s úgy üvöl­töttek együtt irtózatos undok pár énekel. Azután be­ment a házakba, sírva, nyöszörgve kért egy pohár vizet, megmosta kezeit, szemeit. Egyik helyütt azt mondta, „miért nem füstölitek ki a szobát, nagy benne a halott­szag“ másutt imádságos könyvet kért, s a haldokló imádságát behajtotta benne. Vagy a más világra szent fenjáró ép, egészséges emberektől. Kérte őket, hogy el ne felejtsék szenetét. — Készítess egy keresztet magadnak ! Ez volt legsűrűbben intő szava. Jaj volt a családnak, melynek ablakán ezt kialtá­la. Készítess két keresztet. — Három keresztet! ■— Magadnak, feleségednek, minden fiadnak, minden leányodnak egyet! A nép kétségbeesés várakozásában élt; futott volna, ha lehetett volna, hova. S mit tettek ekkor a bölcsek, az Írástudók, kik jól tudták előre a közelgő halál­veszélyt, mert­ olvasták tet­teit, látták lerajzolt arczát, tudták, hányat lép egy nap, merre jó, kiket bánt leginkább? mit tettek , hogy a né­pet m­egnyugtassék aggodalmai közt, s bizalmat öntse­nek bele Isten irgalmába? Külön temetőt árkoltattak ki azok számára, kik ez év folytán rakásra fognak halni (Folyt.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Negyedik László: Eredeti tragoedia öt felvonásban, Dobsa Lajostól. (Először adatott a nemz. színházban, márt. 29.) Negyedik vagy Kun László megöletését már több írónk használta fel színműi kidolgozásul, így Kisfaludy Sándor („Kun László“), Gyurmán Adolf („IV. László“, — megjelent az „Ered. Játékszín“ - dik kötetében) és Garay János („Árbocz“). A feladat megoldása még leg­drámaibb a másodiknak művében, de a cselekvény egy­sége itt is meg van háborítva mellékesemények által. S a keresztülvitel egyik műben sem szerencsés. Kisfaludy Sándor műve csupa hazafiság : a politikai okoskodások és az akkori közállapotokat ábrázoló képek inkább dialogizált történelmi leírássá teszik az egészet, de nem képeznek drámát. Kun László itt jóra roszra egyiránt hajlandó, kéjsóvár igának van festve, ki mindig javulást igér, ha megszorítják , mert férfias ellensze­­gülésre jóban roszban egyiránt képtelen. Feleségét el­záratván , a kun Édua és nogáj lányok ölében kéjeleg. Úgy látszik eleinte, hogy Édua féltékenységi szenvedé­lye s némileg trónravágyása is akarja képezni a cselek­vény rugóját; és az egyedüli helyes megfejtés nem is lehetne egyéb annál, hogy Édua boszuból ölesse meg királyi kedvesét. Hanem Édua sokkal szerelmesebb a királyba, hogysem ezt tehetné : mellék cselekvény to­lakszik be hát a főbe; s Édua kun rokonai — azt hívén, hogy László már elhajlott a kunoktól s üldözni akarja ősét — Édua ellenére ölik meg a királyt. Történelmileg bizonyosan legvalószínűbb, hogy csakugyan a kún bo­­szu volt a király halálának oka, hanem e tény, elsza­kítva László viszonyától Éduához, már egymaga kifor­gatja egységéből a művet, s a cselekvény csomója nem saját bensejéből fejtik ki a várt eredményre, de kívülről, valósággal karddal van kettévágva. Gyurmán egygyé forrasztotta Édua ügyét a gyilkoló kunokéval. Édua ill Oldamár lánya és Árbucz kedvese. Oldalnál­ a hódostói ütközetben a magyarok foglyává lesz. Édua csak úgy m­emheti meg atyja életét, ha érre föláldozza magát a király bujaságának. Megteszi ez ál­dozatot , s atyja elátkozza érte. Édua ezentúl csak bu­szút forral a király ellen, s ung azt kielégíthetné, arra használja föl kegyenczi helyzetét, hogy a kunok függet­lenségét biztosítsa. Folytonos szövetségben áll Árbucz­­czal, ki is bajtársaival megöli a királyt, midőn már nincs kilátás a kunok ügyét jóra fordíthatni. A szerelmes ki­rály tehát a kún leány s a kún nemzet buszújának esik áldozatul. Itt van következetesen ez adott alapgondolat, van cselekvény, de ennek egységét is háborítják az elő­térbe tolt epizódok (az olasz cselszövény szította pártü­tés a magyarok részéről, a tárnok árulása, Izabella ki­rálynő sorsa, ki itt Erzsébet nevet visel), a kún uralom tableauszerű kifestése, s az egésznek allegóriás rámája. Garaynál a király egészen háttérben marad, csak Góga átka szerepel Árbocz által, ki saját bűnéért (mert maga volt oka lánya halálának) az e tekintetben vég­kép ártatlan királyon tölti indokolatlan boszuját. Gyilkos társai Turtul és Kemencse , amazt elcsábitottnak hitt kedvese, az utóbbit a kúnok nemzeti érdeke hajtja gyil­kolásra. Az egész mű érdeke csak abban határozódik, hogy a vén asszony jóslata teljesül. Dobsa hasontárgyú művében egészen más alapgondo­lat uralkodik, mint a feljebb említett művek bármelyiké­ben, s az ő alapgondolatának, elvontan, nem habozunk elsőséget tulajdonítni. Ez — ha jól fogtuk fel művét az egy színpadi látás után — abban áll, hogy a kejengés

Next