Pesti Napló, 1856. április (7. évfolyam, 1824-1853. szám)
1856-04-01 / 1824. szám
legfeltűnőbb tulajdonságáról, hogy olyan könnyű mint az üveg, noha az ember legalább ezüst súlyú testet várt kezébe venni. Második közlés a szénkénegről (alcohol sulfuris) történt. E test nem igen sok idő előtt vegytani ritkaság volt s meglepő, hogy a pesti kereskedők árjegyzékén most fontját 47 krajezáron lehet kapni, de hol kell nagyobb meglepetés, mint egy párisi gyámoknak (Deiss) az ottani akadémiához küldött azon jegyzéke, hogy A máz sáját vagy 30 krajezáron képes kiálltni, s ha kell, naponként 10 mázsát készít! — E folyadék eddig igen nagy szolgálatot tesz a kautsuk-kénezésnél (vulkanizálásnál), Deiss kísérletei szerint előnyösen lehetne használni a posztó, a csont zsirtalanitására, olajkihúzásra a növénymagvakból stb. SZABÓ titkár. (Vége köv.) PESTI IVAPIIÓ. Pest, apr. 1. Érdekes és becses irodalmi műre figyelmeztetjük előlegesen is a közönséget. E munka amélt. Lonovics József volt Csanádi püspök ur egyházirodalmi műve, mely, a tisztelt nevű szerző nagy tudományának s klassikai irályának újabb záloga leend. E munka, tudjuk, nemcsak irodalmunk illető ágát, hanem magát az irodalmat gazdagilapdja meg s jelesb íróink sorában egy nevet örökít meg, mely nevet mint egykor a bölcs törvényhozó és kitűnő szónok nevét régen tiszteltebbjei közt említi a nemzet. A munka, melyről legközelebb bővebben szólandunk, e napokban adatik sajtó alá Bécsben s arra a tm. szerzőt nemesen jellemző czél érdekében előfizetés fog nyittatni. — P. Szathmáry Károly „Magyarhon fénykora“ czimű 3 kötetes regényére előfizetést hirdet. A dicesugáros múlttal foglalkozik szerző e művében. Azon hittel, hogy a magyar közönség is szívesen foglalkozik felében e múlt nagy alakjaival, hogy szívesen pártol minden oly művet, mely e szép, nagy múltból emeli ki, mutatja fel a történészet embereit, előfizetést nyit ez újabb művére, és pedig az olcsó papiroson nyomatott példányra 2 párttal, a diszpapiroson nyomatottra 3 frt 30 kmal. Az előfizetési dijak Pestre szerzőhez (czukoruteza. 9.) küldendők. — A „Vasárnapi Ujság“-ban olvassuk miként ha Eszterházy Pál intézkedéseket tett a vezekényi hősök (az Eszterházi) emlékének kijavítására. — A „Divatcsarnok“ a mart. 30-ban kiadott kettős (17—18.) számmal megszűnt. Szerkesztő Császár Ferenc, ügyvédi elfoglaltsága, 9 hó óta tartó folytonos gyöngélkedése tevék elhalaszthatlanná a lap megszüntetését, mely irodalmi érdekeinknek szintén buzgó közlönye, hű munkása volt. És ezért kell sajnálnunk, hogy e munkájok sora egy lappal ismét megfogyatkozik, habár elhisszük,rövid ideig tartó elvonulás a lapszerkesztés gondjaitól , megöleli irodalmunk oly munkás és fáradhatlan emberét mint Császárt. Óhajtjuk, hogy a „Divatcsarnok“ a jövő új évvel ismét megkezdhesse most megszakított működését. — Figyelmeztetés! Érzésemre jutott, miszerint „Buday Mgyarország polgári históriájára való Lexicon“ kiadatását rajtam kívül másvalaki szinte czélba vette. Ennélfogva szükségesnek tartom néhány év előtti azon nyilatkozatomat emlékezetbe hozni, miszerint e vállalatot nem kapzsi nyerészkedésből eszközöltetem, de törvényes és jogos birtokomat az illető örököstől szerződés mellett kesz pénzen vásároltam meg oly kikötés mellett, „hogy azt sem maga az örökös, sem bárminevü örökösei akár a jelen alakban, akár egyéb bárminő czim alatt ki nem adják, úgy szinte más által kiadni sem engedik azért kezdett légyen bárki annak kiadásához, kijelentem , hogy jogomat csonkítatni nem engedem ! Vállalatomat illetőleg némely t. szerkesztő urak előleges megemlítéséért köszönetemet kell kifejeznem; a t. ez. közönség irányában pedig szükségesnek tartom megjegyezni , hogy jó lesz saját programomat, mely legközelebb a munkával együtt kerülend sajtó alá — bevárni; látható letud abból, hogy korunk és irodalmunk igényeit annyira szem előtt tártául, miként elhamarkodott vásári munkával nem akartam fellépni; Budai munkája pedig, amint van, habár átdolgozva is, korán sem felelne meg a kívánatnak. Nyújtok tehát források megnevezése mellett egészen új alapos és lehető tökéletes munkát, napjainkig terjedőt. Kerékjáró Alajos szokatlan szorgalmas készültségű hon őriéletbúvárunk gyakorlott tollából, ha tetszik a tárczába mutatvánnyal szolgálhatok s arczképekkel ékesítve, mi utóbbi 4000-et túlhaladó gyüjeményemből bőven kitelik. Magyar Mihály, könyvárus. — Biztos tudósitás szerint a nagyszombati nagygymnasium az érettségi vizsgák tarthatásának jogát, mely felsőbb rendelet következtében felfüggesztetett, a m. közoktatásügyi miniszter határozatához képest közelebb ismét visszanyerte. — Színházunk közönsége emlékezik, tudjuk, e színpad egykor kedves táncsosnőke a jeles Kobler-párra. E jeles művésznők, mint halljuk, a nyári időszak alatti vendégszereplésre szerződtetni fognak a nemzeti színház gondos igazgatósága által, mely az előadásokat azon időszak alatt is vonzókká tenni törekszik, midőn a közönség egy része a nagy természet theatrumában mulat; midőn Hollósy L-né a szabadságidejét használandja s midőn drámánk jelesb tagjai szintén szabadsággal utazandóak a vidékekre. Hinni szeretjük, miként az uj szerződések akként köttettek meg, hogy a drámai tagok ezentúl az őszi és téli időszak alatt ne tehessenek a játéksorozat nagy kárára kirándulásokat. A tapasztalás után okulhatott az igazgatóság a múlt évben. Oly színháznál, mint a mienk, melynél a legtöbb szerepre nincs két szerepvivő, a szabadságidő kellő rendezése elmulaszthatatlan . Holnap Aranyvári Emilia k. a. mint szerződött tagja a nemzeti színháznak lép fel. Első fellépése jutalomjátéka lesz eddigi szép tánczáért. A közönség, tudjuk, ezúttal is tanusítandja azon méltánylatot,melylyel a k. a. eddigi fellépéseit is fogadá. És ez alkalommal a szép ballet : „A művész álma“ fog adatni. — A pesti zenekörök emlékében még élni fog, tudjuk, Kern Gyula hazánkfiának neve, ki 4 év előtt zongorajátékával a zeneismerőket bámulatra ragadta. E művész hazánkfia 3 évet folytonos tanulmány közt leginkább Dreischok körében töltött. E nagy zongorahős oktatása mellett fejlődött művészete annyira, hogy műutazásra tökölhette el magát, s mielőtt Parisba utaznék, hol Dreischok ajánlása és művészete mellett szives fogadtatásra számolhat, előbb Pesten kíván néhány hangversenyt adni. T. hazánkfia e napokban érkezik ide Prágából. — A philharmoniai hangversenyek igazgató választmánya tegnapelőtt a nemzeti múzeum teremében érdekes műsorozatú hangversenyt rendezett. Nemcsak e szép elvért, hanem a hangversenyhez kötöttezésért is köszönetünket kell kifejeznünk a derék választmánynak. A tiszta bevétel mad része a nemzeti színházi nyugdíjintézet, 13-ada pedig a budapesti zenede javára ajánltatván fel, sajnáljuk, hogy a közönség ezúttal nem tanusíta az „újságírók“ által reá ruházott stereotyp „jótékony érzelmet.“ A teremben főleg az ülőhelyeken bizony többen is elfértek volna még. Brand symphoniáját (Almólban) nagy szabatossággal adák elő ; a scherzo ismételtetett. E symphoniában kevés a classicitás , az, antik jellem. — De tán általában kevés benne az mit jellemzőnek szoktunk nevezni. Imiti amott egy két szép motívum, de annyi mellette a frivol, az alapgondolatra vissza nem vihető, mint például a triumphalmarche-hoz szító 4-dik rész sokszor magyar rithmusu passage-ai, miként bennünket csak az engesztel ki, hogy Brand urnak classikai jelességü művei is vannak. Cherubini „Faniská“jának nyitánya s Wagner „Tannhäuser“-ének gyönyörű nagy kara mellett még 3 dalt hallánk; mindhármat Jeke falusy éneklé, a Mendelsohn-Bartholdy szerzeményeit igen szépen. Az aria Haydn „Teremtés“ czímű szerzeményéből sopran hangra íratott; ez nem tenornak való. — Örömest megemlékezünk egy e napokban megjelent ,Oda-ról, melyben a nálunk szintúgy mint külföldön ismert latin s magyar kötő, a roma-tiberiai egylet koszorús tagja, kegyesrendi áldozár s pesti képezdei igazgató Jallosics András a mai napokban Kalocsán felszentelt timnini püspök Nehiba K. János ö mlga érdemeit megénekelte. A gondolatok szépsége, valamint a classicus falviság élvezetes olvasmánynyá emelik a jeles versezetet. Nemzeti színház. Martius 30-dikán: ,,A czigány.“ Eredeti népszínmű 3 szakaszban Szigligetitől, zenéje Doppler K-tól. — Rózsi Oféliát Munkácsi Flóra játszotta nagy igyekezettel s elég bensőséggel. Petihez nem illik az a pathosz (azaz álpathosz), melylyel Lendvai a III-dik felvonásban fölékesítette. A többi mint rendesen. — Közönség nagy számmal. Hivatalos. cs. k. Apos toli Felsége 1. é. mart. 21-ki legf. kézirata által Márton Antonia, felségárulás miatt elítéltnek Zára várában kiállandó büntetésidejének hátralevő részét legmagasb kegyelemből elengedni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. h. 4-ki legfelsőbb határozata által Kedves István czimzetes apátot, Károlyfehérvári székes-káptalani kanonokot és kolozsvári városi lelkészt, az egyház és állam körüli sok évi érdemdús tevékenységének elismerése tekintetéből a Ferencz József rend kis keresztjével legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felségei, c. mart. 6-iki legfelsőbb határozata által dr. Heller Prokopot , olmützi egyetemi tolnokot és magántanárt rendkívüli, és dr. Dunajewski Julián rendkívüli tanárt a pozsoni cs. k. jogakadémiánál rendes tanárrá ez utóbbi tanintézethez legkegyelmesebben kinevezni méltoztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 23-iki legfelsőbb sajátkezű irata által a Josephstadtba elitélt felségáruló Ács Károlynak várfogsága hátralevő részét legmagasb kegyelemből elengedni méltoztatott. A pénzügyminisztérium Koncelik József pénzügyi tanácsost, a nagykanizsai pénzügyi igazgatóság elnökét, saját kérelmére a magyar országos pénzügyigazgatóság pozsoni osztályához kebelzeti tanácsosi állásra áthelyezte. A bel- és igazságügyi miniszterek Demeter Manó megye törvényszéki hivataltisztet, és Knezsik László volt ideigl, társasbírósági ülnököt első folyamodásu úrbéri törvényszékek segédjeivé Bereghszászra és illetőleg Eperjesre kinevezte. F. hó 19-i 5996. sz. igazságügyminiszteri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenesen gyakorlása a soproni országos főtörvényszéki területen Nagy Atádon Pálffy Zsigmondnak megengedtetett. A cs. k. kereskedelmi minisztérium egyetértésben a cs. k. belügyminisztériummal s a cs. k. hadseregi főparancsnoksággal Kubinyi Ágoston cs. k. tanácsosnak és a pesti nemzeti museum igazgatójának, mint az ipolysajóvölgyi vasut-vállalat elnökének egy Bánrévétől Rozsnyón át Kassáig vezetendő pályaszárny előmunkálataira az 1854 sept. 14-ki vasút-engedélytörvény értelmében két év tartamára engedélyt adott. A cs. k. legfelsőbb rendőrhatóság egy a pest-budai rendőrigazgatóságnál megürült biztosi állomásra Pfeiffer József ottani fogalmazósegédet nevezte ki. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Kulmann Károly számvevő segédet 111. oszt. ideigl. irodatisztté a maga kerületében kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Vég Antal cs. k. alhadnagyot 60 sz. Vasadg gyalogezredben ideiglenes minőségben II. oszt. adóhivatali tisztté a maga hivatalkerületében kinevezte. Eger városának izraelita cultus-községe tetemes költséggel háromosztályu elemi tanodát állított, mely egy év folyama alatt négy osztályú főtanodává fog bővíttetni, s abban négy tanítói és egy ipartanítói állást rendszerezett, mi mellett Schwarz István és Greiner Fülöp cultus-elöljárók, továbbá Rotter Dávid, Lázár Jónás, és dr Schönberger helyi tanodafelügyelő, valamint az összes községi képviselők az ifjúság rendszeres kiművelése érdekében dicséretes tevékenységet tüntettek ki, mi ezennel köztudomásra hozatik. Buda, mart. 14. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Duna-Pataj izraelita cultus-községe elemi tanodát állított és a tanítói állást 300 pftnyi évi javadalommal látta el, mi ezennel teljes elismerés mellett köztudomású hozatik. Buda mart. 15. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 15-iki legfelsőbb határozata által az állatgyógy ismét tanszékre a kolozsvári sebészeti tanintézetnél Zahn Ferdinánd orvos és sebésztudott, jelenleg correpetitort a bécsi állatorvosi intézetnél legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Zimányi Alajos gyöngyösi szolgabirósági írnok és Gáspárdy Géza törvényszéki figyelő ideiglenes cs. k. szolgabirósági tollnokokká, az első Gyöngyösre az utóbbi Edelényre kineveztetett. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság Hens Ágoston ungvári gyűjtőpénztári segédet ugyanezen pénztár hivataltisztjévé kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság Grosmus Manó pápai adóhivatali tisztet ideiglenes 111. adóhivatali ellenőrré a giraiti adóhivatalhoz kinevezte. Hirdetés, az országos lótenyésztés érdekében, az anyakanczák meghágatása végett évenkint egészséges, erős, hibátlan, nemes származású mének, tekintettel a honi lovak uralkodó fajára s egyéb minőségére küldetnek a külön hágatóállomásokra, melyeknek beszerzése és tartása álladalmi költségen történik. A honi kanczák ezen kincstári mének általi megingatásának a lótenyésztésekre nézve semminemű kiadásokkal nem szabad járnia, minélfogva a hágatási tisztségek minden egyéneire nézve legszigorúbb tilalom áll fen, hogy e tekintetben semmi néven nevezendő ajándékot pénzben, élelmiszerekben, italokban stb. elfogadni vagy épen követelni ne merészeljenek. Azonban bizalommal meg is váratik, miszerint a katonalegénységnek efféle ajándékok által kötelességsértésre csábításától mindenki tartózkodandó. vezeték és keresztneve : Balázsovitz József Bazala Márton Bende Móricz Brogyányi Leander Borovszky Ferencz Csevinka Lajos Czintula Pál Czintula János Duálszky Ignácz Francisci Alfonz Frankner Rudolf Gáspár János de Grad Ignácz Jeszenszky Lajos Kálmán Mihály Kánovich László Kuszániczky József Krisztelka Ferencz Koronthály Ferencz Kruszlánits Tamás Kuba János Kubovich Károly Kuklenik József Lang Antal Malatinszky József Nedeczky Zsigmond Nemlaba József Palugyay László Pettykó Ádám Szártory Mihály Szukováthy János Taubinger Károly A kaczáknak azon sorban kell hágatásra bocsáttatniok, melyben a hágató helyen megjelennek. Más elsőbbséget maga részére senki sem követelhet s olyas, szigorú fenyíték alatt nem is engedtethetik. Minden, ki a hágatóállomásra hágatás végett egy vagy több anyakanczát visz, ezentúl az állomás vezérlőjétől azonnal egy a sor szerint megszámozott bizonyítványt fog kapni, melyben az kiteendi, hogy ott a kanczának vagy kanczáknak elővezetése s meghágatása mely napon s mely órában történt, vagy hogy a hágatás miért nem történt meg, vagy hogy későbben érkezett kanczák, melyeknek tulajdonosai ahhoz képest magas számmal jelölt bizonyítványt is kaptak, miért hágattak korábban meg. Ha valamely kanczának birtokosa a hágatási legénység eljárása által magát károsítva véli, föl van jogosítva ebbeli panaszát az illető helység elöljáróságánál, a politikai járáshatósághoz s ez által a politikai országos hatóság utján az országos katonai hatósághoz leendő azonnali fölterjesztés végett, jegyzőkönyvbe adnia. Ibidemiruy. A pozs. cs. k. orsz. fót.széktől az 1853. évi Julius 29-kén kibocsátott büntető perrendtartás 214-ik §. a rendeletéhez képest azon ügyvédek névsora, kik az 1856. évi jan. 4—től egész december utolsóig az ezen cs. kir. főtörvényszék területén a bűntények miatt vádolt egyének védelmére feljogosítva vannak, következőkben tétetik közhírré : (Folytatás.) II. Nagy-szombati cs. kir. megyei törvényszéki kerületben, hivatalos széke : Nagy-Szombat. Szakolcza. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Pöstény. Miava. Nagy-Szombat. Szénásfalu. Nagy-szombat. Nagy Szombat. Nagy-Szombat. Pössény. Nagy-Szombat. Vág-Ujhely. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Szénásfalu. Vág-Ujhely. Szénásfalu. Szakolcza. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Nagy-Szombat. Vág-Ujhely. Nagy Szombat. Nagy-Szombat. Szakolcza. Szakolcza. Nagy-Szombat. Nagy-Szonbat. Thomka Péter Tomkaházai Vág-Ujhely. Tóth János Vág-Ujhely. Ujházy Lajos Pöstény. Vrchovszky László Szakolcza. Zmertich Károly Szénásfalu. III. Nyitrai cs. kir. megyei törvényszék kerületben. Vezeték és keresztneve: Hivatalos széke: Bacó Lajos Galgócz. Beznák Imre Nyítra. Boócz Sigmond Nyitra. Bodanszky Mari Dr. Nyitra. Bottunka Simon Nyitra. Bohunka Pál Nyitra. Bugányi Eugen Nyitra. Csizmazia Mihály Érsekújvár. Detrich Eduárd Nyitra. Divéky József Oszlány. Emődy Vincze Nyitra. Eördögh Imre Baán. Gotthard Pál de Beökszeg Nyitra. Hamar Pál Érsekújvár. Helle Ferencz Érsekújvár. Hohenstegh Adolf vitéz Tapolcsány. Hunyady Imre Nyitra. Koron Mihály Galgócz. Kosztolányi János Alajos Frivitz. Kosztolányi Ferdinánd Galgócz. A mellette elmenők látták, hogy szomjazik, hogy hőig és nem tud meghalni. Ha egy ital hideg vizet adtak volna neki, mirigyért megszabadult volna az élet kínjából, de senki sem mert hozzá közelíteni, hogy megitassa. Azon nap éjjel háromszor ütött le a villám a faluban s oly felhőszakadás támadt, hogy az utczáról a viz a házakba befolyt. Másnap az asszonynak semmi baja sem volt: kinn járt összetöpörödve, reszketve, mankójára támaszkodva mint egyébkor. Midőn az 1831-dik év tavasza elmúlt, mindenfelől rémséges előjelenetek kezdenek jóslani azon nagyszerű csapásról, mely az emberiséget meglátogatandó volt; a népet a természet maga is nyugtalanító: csillagok hullottak, véres eső cselt, halálfejes pillangók repkedtek estenkint, farkasok jöttek be a faluba megszelídülve, mint az ebek s agyon hagyták magukat veretni a házak küszöbei előtt. Mi fog történni? Senki sem tudá. Sejtett, félt, érze a gyászban közelgő jövendőt minden — minden. A fák siettek virágozni, siettek mentül hamarább megérlelni gyümölcseiket. Az egész természet nem tudta mit tegyen, legkevésbbé az ember. Ez időben, midőn egy igaz szó, egy világos gondolat életet ért, egyetlen prófétája a környéknek egy tébolyodan nő volt, ki lelkének örült kínos ihlettségében gyakran vaktában oly dolgokat mondott, mikre a jövendő igazság pecsétét nyomta rá, leggyakrabban száz értelmű jóslatokat, miket a hány ember, annyifelé magyarázhatott, s mik, bármi történt, a jövendő titkait rejtélyül hordák magukban. Midőn a nyár jött, irtózatos meleg napjaival, a nő őrültsége a dühig látszott fokozódni; egész éveken át sikoltozva járt kelt a faluban, a kutyák kibújtak elé a kapuk alatt, s ő melléjük ült, átölelte fejeket s úgy üvöltöttek együtt irtózatos undok pár énekel. Azután bement a házakba, sírva, nyöszörgve kért egy pohár vizet, megmosta kezeit, szemeit. Egyik helyütt azt mondta, „miért nem füstölitek ki a szobát, nagy benne a halottszag“ másutt imádságos könyvet kért, s a haldokló imádságát behajtotta benne. Vagy a más világra szent fenjáró ép, egészséges emberektől. Kérte őket, hogy el ne felejtsék szenetét. — Készítess egy keresztet magadnak ! Ez volt legsűrűbben intő szava. Jaj volt a családnak, melynek ablakán ezt kialtála. Készítess két keresztet. — Három keresztet! ■— Magadnak, feleségednek, minden fiadnak, minden leányodnak egyet! A nép kétségbeesés várakozásában élt; futott volna, ha lehetett volna, hova. S mit tettek ekkor a bölcsek, az Írástudók, kik jól tudták előre a közelgő halálveszélyt, mert olvasták tetteit, látták lerajzolt arczát, tudták, hányat lép egy nap, merre jó, kiket bánt leginkább? mit tettek , hogy a népet megnyugtassék aggodalmai közt, s bizalmat öntsenek bele Isten irgalmába? Külön temetőt árkoltattak ki azok számára, kik ez év folytán rakásra fognak halni (Folyt.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Negyedik László: Eredeti tragoedia öt felvonásban, Dobsa Lajostól. (Először adatott a nemz. színházban, márt. 29.) Negyedik vagy Kun László megöletését már több írónk használta fel színműi kidolgozásul, így Kisfaludy Sándor („Kun László“), Gyurmán Adolf („IV. László“, — megjelent az „Ered. Játékszín“ - dik kötetében) és Garay János („Árbocz“). A feladat megoldása még legdrámaibb a másodiknak művében, de a cselekvény egysége itt is meg van háborítva mellékesemények által. S a keresztülvitel egyik műben sem szerencsés. Kisfaludy Sándor műve csupa hazafiság : a politikai okoskodások és az akkori közállapotokat ábrázoló képek inkább dialogizált történelmi leírássá teszik az egészet, de nem képeznek drámát. Kun László itt jóra roszra egyiránt hajlandó, kéjsóvár igának van festve, ki mindig javulást igér, ha megszorítják , mert férfias ellenszegülésre jóban roszban egyiránt képtelen. Feleségét elzáratván , a kun Édua és nogáj lányok ölében kéjeleg. Úgy látszik eleinte, hogy Édua féltékenységi szenvedélye s némileg trónravágyása is akarja képezni a cselekvény rugóját; és az egyedüli helyes megfejtés nem is lehetne egyéb annál, hogy Édua boszuból ölesse meg királyi kedvesét. Hanem Édua sokkal szerelmesebb a királyba, hogysem ezt tehetné : mellék cselekvény tolakszik be hát a főbe; s Édua kun rokonai — azt hívén, hogy László már elhajlott a kunoktól s üldözni akarja ősét — Édua ellenére ölik meg a királyt. Történelmileg bizonyosan legvalószínűbb, hogy csakugyan a kún boszu volt a király halálának oka, hanem e tény, elszakítva László viszonyától Éduához, már egymaga kiforgatja egységéből a művet, s a cselekvény csomója nem saját bensejéből fejtik ki a várt eredményre, de kívülről, valósággal karddal van kettévágva. Gyurmán egygyé forrasztotta Édua ügyét a gyilkoló kunokéval. Édua ill Oldamár lánya és Árbucz kedvese. Oldalnál a hódostói ütközetben a magyarok foglyává lesz. Édua csak úgy memheti meg atyja életét, ha érre föláldozza magát a király bujaságának. Megteszi ez áldozatot , s atyja elátkozza érte. Édua ezentúl csak buszút forral a király ellen, s ung azt kielégíthetné, arra használja föl kegyenczi helyzetét, hogy a kunok függetlenségét biztosítsa. Folytonos szövetségben áll Árbuczczal, ki is bajtársaival megöli a királyt, midőn már nincs kilátás a kunok ügyét jóra fordíthatni. A szerelmes király tehát a kún leány s a kún nemzet buszújának esik áldozatul. Itt van következetesen ez adott alapgondolat, van cselekvény, de ennek egységét is háborítják az előtérbe tolt epizódok (az olasz cselszövény szította pártütés a magyarok részéről, a tárnok árulása, Izabella királynő sorsa, ki itt Erzsébet nevet visel), a kún uralom tableauszerű kifestése, s az egésznek allegóriás rámája. Garaynál a király egészen háttérben marad, csak Góga átka szerepel Árbocz által, ki saját bűnéért (mert maga volt oka lánya halálának) az e tekintetben végkép ártatlan királyon tölti indokolatlan boszuját. Gyilkos társai Turtul és Kemencse , amazt elcsábitottnak hitt kedvese, az utóbbit a kúnok nemzeti érdeke hajtja gyilkolásra. Az egész mű érdeke csak abban határozódik, hogy a vén asszony jóslata teljesül. Dobsa hasontárgyú művében egészen más alapgondolat uralkodik, mint a feljebb említett művek bármelyikében, s az ő alapgondolatának, elvontan, nem habozunk elsőséget tulajdonítni. Ez — ha jól fogtuk fel művét az egy színpadi látás után — abban áll, hogy a kejengés