Pesti Napló, 1856. május (7. évfolyam, 1854-1879. szám)

1856-05-01 / 1854. szám

risban és Londonban azon óvástételeket, melyről önt részletesen tudósítani, s melynek valóságát most már a turini lapok is bizonyítják.Ezen óvástétel olyszerű, hogy könnyen eredményezhet elhamarkodást az olaszországi eseményekben.“ Paris, apr. 27. Ma délután 3 órakor a congressus­­nak ünnepélyes ülése volt a külügyi minisztériumban, W­a­l­e­w­s­k­i gróf elnöklete alatt, a párisi békekö­tés kicserélése végett. A fölhatalmazottak díszruhában valának. Ausztriát Hübner, Francziaországot Walewski és Bourqueney, Angolországot Cowley, Poroszországot Hatzfeld, Oroszországot Or­­­oft és Brunnow, Szardíniát Vi­ll­amarina, Törökországot Ali pasa és Dimit bey képviselték. Reggel 10 órakor már a különböző követségek titkárai fölhivattak a külügyi minisztériumba a szentesítések ösz­­szevetése végett. E munkánál a jegyzőkönyvi főnök elnökölt. Ezután a megszentesítések kicseréléséről szer­kesztették a jegyzőkönyvet, melyet a fölhatalmazottak 3 órakor ünnepélyesen aláírták. Azon terv, hogy Resid pasát küldjék Moszkvába, mint követnek elmaradt, az ezen combinatio iránt tett ellenvetések miatt. Most arról van szó, hogy Melle­met Kupresli pasát, nagyveziri kajmakánt küldjék, ki ez állomáson nagy erélyt és tevékenységet fejtett ki. Nápoly, apr. 18. úgy mondják, hogy a király le­mondott „giudice della monarchia“ nevezetű országbírói jogáról a szicziliai papság fölött. E lemondásért a pápa többször kínálá a királyt Benevent herczegséggel, s most a király egészen feltétlenül mondott le. A híres ex-rend­­őrfőnök házzá folytató ez ügyben az alkudozásokat; ugyanő, Rómából visszatérte után, a consulta tagjává neveztetett ki, a­miért az itt mulató angolok nagyon haragusznak. A valenciai fölkelésről írják a „H. A. Zig"nak : „Hogy a fölkelés a karlisták folytonos izgatásainak eredménye, az világos. Mintegy három negyedórával­­ harcz után részint vasúton, részint más utakon törnek­gestől tódult be a vidék népe. Ezek elkészek volt, de szándékaikat kétségbevonhatlanul elárulák. Laza­ret karlista dandárnok f. h. 1-jén Londonból Audiba érkezett. Vele jöttek oda az auteroi főnök, s a villacampi, linaresi és lacartai lelkészek a tanácskozásra. A T­r­i­s­t­a­n­i test­vérek mindenféle álruhában bujdokolnak Catalonia vidé­kein. Borges tábornok a pyrenei hegységekben buj­kál. Ez utóbbi mind Eli­oval, ki Párisban karlista­­klubnak vezére, mind pedig Cabr­erával folytonos levelezésben áll. London, ápril 26-kán. A „Times“ párisi tudósító­ja írja : ,,A­mint épen hallom, Alison, a konstantinápolyi britt követség dragománja neveztetett angol biztossá a dunai Fejedelemségekbe, s osztrák biztossá Kleistot ne­vezték ki, a­ki Bud­ gróffal volt Párisban.“ L­o­n­d­o­n, ápr. 27. Az „O­b­s­e­r­v­e­r“ írja, hogy a béke kikiáltására már meg vannak téve az ünnepély körüli rendeletek, írja továbbá, hogy lord Derby értekezletre egybehívta politikai barátait. Lord Palmerston ugyanezt tette. Meglássuk, mi van készülőben. Az angol lapok tudósításai K­r­i­m­­­á­b­ó 1 f. hó 12 ig terjednek. „A szabadsága demarcationális vonalat átlép­hetni mind a két részről igen szorgalmasan használta­k. Codrington tök több más tábornokkal ápril 9-dikén Yaltába ment, hogy a déli part világszerte híres szépsé­geit megtekintse; más részről pedig L­ü­d­e­r­s tá­bornok is táborkari törzsével együtt látogatásokat tesz a szövetségesek táborában. 13-dikára az orosz táborban a Makenzie-magaslatokon tánczvigalom volt hirdetve , még pedig a szabad ég alatt , melyre sok franczia és angol tiszt kapott meghívást­, s az exel­­lenségek közötti bizalmas közlekedés naponként barát­ságosabbnak mutatkozik. Az angol tisztek közöl már igen sokan szabadságot nyertek, hogy a déli partot, az erősség éjszaki oldalát, az almai tért stb. megszemlélhes­sék , sőt közölök többen már Baktsiszerajban is voltak,jól­lehet az orosz tisztek óvták őket, ne menjenek Baktsisze­­ráj­ és Szimferopolba, mert ott vannak a pestisnek félel­metes barlangjai. S mondják, hogy ott bizony nem is igen sok néznivaló van. Krimia fővárosának legnagyobb neve­zetessége a khán régi palotája, nagyszerű kórházzá van átalakítva, s a csapatok tábori bódéiból dögleletes, egész­ségtelen büdösség ereszkedik a szabadba, melyet már tetemes távolságra is megérezhetni. Annál jobban van dolguk az orosz vendégeknek az orosz táborban. Közkatonáik között sokkal inkább uralkodik a része­geskedés, mint azt az angol katonáknak valamely időben szemökre lehetett volna vetni, s minthogy többnyire az öntudat elvesztéséig lerészegedve térnek vissza, micso­da, ha egyik vagy másik kárt szenved is. Pét­ervárából írják, hogy az orosz „Invalid“ leg­újabb száma közli a czárnak azon fontos ukázát, mely mind Orosz-, mind Lengyelországban hat évre végkép megszünteti az ujonczozást. E jótétemény ugy látszik azon újabb rendszabályok sorát nyitja meg, melyek a birodalomnak mind erkölcsi mind anyagi jólléte kifejlesz­tésére czéloznak. Alexandria,april 20. (A naplusai eseményekről.) Folyó 4-kén péntek lévén, a törökök imára készültek; s midőn ugyan­ekkor Franczia-, Angol- és Poroszország consuli ügynökei (az első török, a két utóbbi protes­tánssá lett arab) a franczia koronaherczeg születését ünneplék, oly szerencsétlenség történt, melyből valósá­gos lázadás fejlődött. Az angol hithirdetők egyike, ki­lovagolván Naplusából, török koldussal találkozott, ki neki nem akart kitérni. Véletlenül ugyanakkor elsül a hithirdető fegyvere ; a golyó koldust találja, ki néhány percz múlva meg is hal. A népség ráront a hithirdetére­s bántalmazások között vezeti el a kormányzóhoz. A török papok még inkább izgaták a népet,mely is ostrom alá vette a consuli épületeket, letépte a zászlókat, megölte a porosz ügynököt, s kereste (de nem találta meg) az angolt. A franczia­­ háremébe menekült. A görög patriarcha a háztetőn át tűnt el valamerre. A felbőszült nép ezután a keresztyén egyházakban kezdett ra­bolni , elégette a görög patriarcha ügyészének könyv­tárát , részint megölt részint megsebzett valami 60 keresztyént, kirabolta házaikat s erőszakot követett el több nőn. Hir szerint a lázadás kiterjedt a legköze­lebbi környékre is, — és még borzasztóbb jelenetek valának várhatók. A beiruti consulok elhatárzók, hogy hadihajót küldenek Jaffába fegyveres erővel. El Hami pasa, a meghalt A­b­b­a­s­z fia, mint mond­ják, az alkirálytól 20 millió tallér kifizetését s a vasút tulajdonjogát követelte, mint apja utáni örökségét. Az alkirály részéről négy külhatalmi consul, El Hami ré­széről­ pedig négy magasállásu egyiptomi ember ne­veztettek ki birákul ez ügynek elintézésére. Távirdat tudósítások, London, ápr. 28. A Palme­rnton lordnáli mea­ling, mely politikai barátinak egyesithetése végett ren­deztetek, óhajtott sikerű volt. London, ápr. 28. éjjel. W h i t s i­d e s egy, Kars eleste fölötti vitázatban négy órai beszédet tartott Stratford, Pa­l­mare lordok és Clarendon gr. eljárása ellen ; az attorney-general válaszol neki. Ma a fölötte­ szavazás aligha megtörténik. Az alsóházban Palmerston lord, a felsőháziban Clarendon gr. tetszés jelei közt tette le a békeszerződvényt a csatol­vány­okkal együtt. Az e fölötti discussio a legközelebbi hétfőre állapíttatott meg. P­á­r­i­s, apr. 29. A „Moniteur“ közli ma a békeszer­ződvényt a csatolványokkal együtt. Az első csatol­­ványczikk a tengerszorosok elzárására vonatkozik; m­indazáltal a vultánnak joga van a könnyű hajóknak, melyek a dunatorkolatoknál állomást vesznek, a bejá­rást megengedni. A második csatolványczikk az Orosz­ország s a Porta közt kötött különleges conventióból áll, mely szerint e két hatalom mindegyike a jövőre semlegesített Feketetengeren csak 4 hadigőzöst 200, és 6-ot 800 tonna tartalmat tarthat. A harmadik csatol­ványczikk által elhatároztatik, hogy Oroszországnak az Aland szigeteken katonai telephelyet vagy tengeri arsenált állítania soh­a sem szabadand. Nápoly, apr. 25. A Máltábeli érkezmények tiz napi veszteglésre kötelezvék ; az áruknak tisztítatniok s az ingóságoknak kellőleg szellőztetniök kell. A Marseil­­lebeli érkezményektől az illető consulságok által nyert egészségi bizonyítványok előmutatandók, különben hét napi felvigyázat alá vettetnek. Genua, apr. 27. Egy angol gőzös a piemonti expe­­ditioi csapatok néhány századával érkezett Krimié­ből ide. Roma, apr. 25. A kormány a Civitavecch­iába ve­zető vaspálya építését a marciese Casavaldes által kép­­ viselt társaságnak engedte át. Az illető munkálatoknak három hónap alatt meg kell kezdetniük s három év alatt bevégeztetniök. S t­a m b ii I, apr. 21. A Krímből visszatérő csapatok keresztül vonulása szakadatlanul foly. Magre­siában a muselm­an népesség ellenséges hangulata ny­ivánult a keresztények ellen; a hatóságok ébersége azonban minden kicsapongást meggátolt. Marseille, apr. 26. A „Thabor“ tudósi sokat hoz Stambulból apr. 47—kéről. Vely pasa, ca­diai kor­mányzó a „Presse d’Orient“ szerkesztőjéi­g 18,000 piasztert küldött a beteg franczia katonák ki ti kiosztás végett. A „Granada,“ a „Fleche“ és „Ec air“ a Bos­­phoruson áthaladtak. Szó volt Kupres i-Mehe­­med nek sz. pétervári követül kineveztetés­röl. — P­e­­lissier tábornagy látogatást ten Lndo­s tbnoknál, ki azt 14-én viszonozta. A typhus a táborim naponkint veszti erejét, s remény van, hogy nemsokára teljesen megszűnik. Mióta az orosz kikötők ostron zarlása meg­szűnt, a kereskedés Kamiel és Balaklaváb­an élénk len­dületet nyert. — Pelissier tbek, hallo­tás szerint, a hónap végén Stambulba s innét Franczia­rszágba indu­­land. Krimia kiürítése franczia részről divisiók szerint történik. A piemonti hadsereg fele az angol hadsereg előtt szállitatik hajókra. Madrid, apr. 25. Ma végeztet«» ki Buen­dia, ki egy madridi városporoszló meggyilkolása miatt halálra ítéltetett. Espartero Valladolidba utazott el. Marseille, april 29. A gőzös tudó­­sításokat hoz Jaffából­­. hó 16-káról 15-kén ismét véres ütközet volt a fölke­­lők, s a török csapatok között­ a kor­mányzó győzött, mindazáltal segélyerőt kért Jeruzsálemből. A pasa, s a consulok erélyes magatartása elháríta Jeruzsálem­től a veszélyt. A Naplusábani fölkelés alatt a consul­­sági lobogókat elégették, a görög egy­házak és protestáns kápolnák martalékul adattak (abandonnées.) A porosz consul titkára (tehát nem maga a consul, mint korábban hitték) megöletett. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND. 2719 2—* Az utasszállító gőzha­jók járása 1856-diki május X —től kezdve. 2722 2~* Utasszállító gőzösök járása Pestről és Budáról (bombatér) Uj-Pest és Szent-Endrére. Ó-Budáról Uj-Pest és Szent-Endrére. Uj-Pestről Szent-Endre­, Ó-Buda-, Buda- és Pestre. Szent-Endréről Uj-Pest-, Ó-Buda-, Buda- és Pestre, 1856. évi május 1-től kezdve. Az első menet május 4-jén rendkívüli leend , és az indulás Pestről és Budáról (bombatér) csupán csak Szent-Endrére 8 órakor reggel. Szent-Endréről csupán Pestre és Budára 5 órakor este történik. A rendszeres menetek május 2-kán kezdődnek és az illető állomásokról következő órákban: Szent-Endréről Új-Pest­, Ó-Buda­, Buda és Pestre: 6 órakor reggel és 3 órakor délután. Új-Pestről Ó-Buda, Buda és Pestre: 6­ órakor reggel és 3­2 órakor délután. UJj Pestről Szent-Endrére: 10V4 órakor délelőtt és 6Va órakor délután. Ó-Budáról Uj-Pestre és Szent-Endrére: 93/4 órakor délelőtt és 53/4 órakor délután. Pestről és Budáról Uj-Pestre és Szent-Endrére: 9 órakor délelőtt és 5 órakor délután. Árszabályok : Pest, Buda és Szent-Endre közt: Első hely 30 kr. Második hely 20 kr. Pest, Buda és Uj-Pest közt : „ ,, 15 „ „ „ 10 „ Ó-Buda és Szent-Endre közt : „ „ 20 „ „ „ 15 „ Ó-Buda és Uj-Pest közt: „ „ 10 „ „ „ 6 „ Uj-Pest és Szent-Endre közt : „ „ 20 „ „ „15 „ ha-NB. Két éven aluli ölben hordható gyermekek, díjmentesek! Egy kétfülű üres kosárért vagy üres puttonyért, minden irányban 1 kr. Egy élelemszerekkel, gyümölcscsel vagy főzelékkel tölt kétfülü kosárért vagy sonló puttonyért, minden irányban 10 kr. Karon hordható füles kosárért, vagy hón alatt vihető kis nyalábokért mi sem fizetendő. Észrevételek Ezen utasszállító hajókon csupán csak élelemszerek, gyümölcs, és főzelék kosarakban vagy puttonyokban, azonban semminemű más áruk,termények, italok, ingóságok vagy búto­rok bárminemű göngyölegekben vagy töltelékekben nem szállíthatók. Mit a t.­ez. utazók magokkal visznek, azt a hajóba be- és kivinni is magok kötelezvék. Valamint az utazó saját személyére, ugy a kosarak­ és puttonyokért váltandó jegyek is, a hajóbai beszállásnál a hajó ellenőre által osztogattalak, s ő általa belőlük mindjárt egy szeletke leszakasztatik, a jegy az utas kezeinél marad s csak a hajóbeli kiszálláskor az erre rendelt egyén által szedetik el. Indulás s kiszállási helyek. Pesten : a főúttal átellenes kikötő-helytől és mellett. .Budán: a bombatéreni kikötő-helytől és mellett. Ó-Budán, Uj-Pesten és Szent-Endrén az ott felállított kiszálló hidazattól és mellett. Pesten, april 26-kán 1856. A cs. b. első szab. Dunagőzhajózási társaság középponti ügyvivősége Magyarországon. 2704 4—10 Helyváltoztatás. JÉGVERÉS ELLEN KÖLCSÖNÖSEN biztosító magyar egyesület irodája I. é.­szt György napjától fogva Almay-féle házban József-téren 2-ik, és Uj-téren 15. sz. a. az 1-ső emeleten van, hol is jégelleni biztosítások felvétetnek, és mindennemű felvilágosítások készséggel adatnak. Pest, 1856-dik év april havában, a rajta levő gazdag gyümölcsös fák, a növény és veteményes rész, a szöllőhalom, a virágok, nem különben a dúsan felszerelt üvegház hasz­nálata mellett egy, vagy több évre is r­ö­g­­­t­ö­n kibérelhető. Bővebb tudósítást a tulaj­­donosnő ad, Király­ utcza 7. sz. 1. emelet. LAMPEL RÓBERT könyvkereskedőnél Pesten, városház-téren, megjelent és kapható min­den hiteles könyvkereskedésekben , névszerint pedig: Bába és Burger-nél Szegeden; Le­­hoczky-nál Szath­máron; Schön-nél Baján; Löwy özv. és fiánál S. A.- U­­ he­ly­e­n; Stumpf-nál Esztergomban; Seyring és Ilennicks-nél Sopronban; Telegdi-nél Debreczenben. MAGYAR nemzeti dalkönyvecske. Kis zsebkönyvalak, finom papír, 21 ívnyi, színes borítékban díszesen kötve. Ára csupán 40 kr. p. p. Bérmentes postai küldéssel 50 kr. Minden 12 példányra szívesen s­zol­­gálok 1 dypéldánynyal. Ugyanennek ára diszkiadásban, finom velin papíron, arany széllel, g­edag arany lapnyomattal, és kölönleg­e­hhez készített czim metszvénynyel: 1 ft. 40 kr. postán küldve 2 ft. Ily 12 példányra szinte szívesen szolgálok 1 díjpéldányny­i. E könyvecskében összegyűjtve találj­a a ma­gyar nép minden kedvenczévé vált dalait Vö­rösmarty, Petőfi, Berzsenyi, Kölcsey, Kisfaludy, Arany, Tompa, Garay, Czuczor, Csokonai, Tóth s többektől, s im ezáltal alkalma nyílt mind­azt néhány garasért megszerezhetnie . Ezen­kívül számos dalokat tartalmaz rég: H­u­­nyady László, Ilka, Kunok, Két pisztoly, Csikós, Kétbustár, Da­los Pista sat. dalmű­vekből és épszinmű­­vekből, melyek e könyv­­függeléket képezik. Czélja e könyvecskének , nemzeti­rodalmunk­­nak dúsgazdag költői kincsei, egyszersmind pe­dig a nevezett költők összes művei iránt ke­­gyeletes figyelmet kelteni,­­ ■ melyek általam mind megszerezhetők. 2718—(1—1) Lampel ’.­lobért. 2724 (2—4) Haszonbér! árverés. Éjszak Biharmegyében, Ér-Mihályfal­va mezővárosa közbirtokosainak, királyi kisebb haszonvételei három egymást követő évekre árverés utján haszonbér­­beadása május hó 15 napjára tüzelik. 200 pengő forint három pénz letétele mellett, a­hol is virágzó heli, és orszá­gos vásárok léteznek.­­ Ugy szinte a tagositó és irányositó kérdések eldönté­sére az érdekelt birtokosoknak május hó 15-dike tűzetik ki megjelenés végett. 2725 1-3 A pávasziget kertje A) A Dunán, Leménél, Linczről Bécsbe : naponkint reggeli 7 órakor. Győrből Pestre: minden második páratlan napon reggeli 7 órakor. Pestről Zim­onyba : hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel 7 órakor. Pestről Orsovára : S­z­e­r­d­á­n és szombaton reggeli 7 órakor, Zimonynal­ átrako­dás nélkül. Pestről Giurgeve­ és Galaczra : minden szerdán reggeli 7 órakor, Orsovánál­ átrako­dással. Zsi­­onyból Orsovára : csütörtökön és szombaton este. Zim­onyból Giurgevo­ és Galaczra : csütörtökön este. Orrsováról Giurgevo és Galaczra: minden szombaton. Fölmenet. Bécsből Linczre: naponkint reggeli 7 órakor. Pestről Győrbe minden második, páros számú napon reggeli 7 órakor. Zim­onyból Pestre : vasárnap, hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken reggeli 4 órakor. Orsováról Zim­onyba és Pestre: kedden és szombaton reggel. Galaczról Pestre : minden Szombaton Orsovának­ hajóváltoztatással. Gyorshajózás: Pestről Orsova­, Giurgevo, Galacz- Konstantinápolyba: minden hétfőn dél­előtti 9 órakor. Zim­onyból a fenebbi állomásokra: kedden este. Orsováról Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba : szerdán. Giurgevoról Galacz és Konstantinápolyba : csütörtökön. Gálácsról Konstantinápolyba: minden szombaton. Konstantinápolyból Galaczra : minden kedden. Galaczról Pestre: minden szombaton. Az utas­szállító gőzösök megérkezte Pesten: Győrből páratlan napokon délután. Zim­onyból hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton estenden. Orsováról csütörtökön és hétfőn estenden. A gyorshajó Galaczról megérkezik szerdán vagy csütörtökön. BR­A Tiszán, Szolnokból Tokajba és Sárospatakra pénteken a pesti reggeli vasútvonal megér­kezte után. 1. Szolnokból Tokajba és Naményba minden hétfőn a pesti reggeli vasútvonal meg­érkezte után. Tokajból Sáros-Patakra , s­z­o­m­­b­a­t­o­n,­­ . .. ,. . ., . . , „ Naményba, kedden ! « szolnoki gőzhajó megérkezte után. Naményból Tokajba és Szolnokba , minden csütörtökö­n délután 4 órakor, oc­­tobertől kezdve délután 2 órakor. Sáros-Patakról Tokajba Szolnokba : kedden délben 12 órakor. Tokajból Szolnokra : k­ed­d­e­n és pénteken délutáni 4 órakor. Szegedről Zimonyba : vasárnap és szerdán reggel. Zim­onyból Szegedre : pénteken és hétfőn reggel. CS­A Száván. Zim­onyból Sziszekre: csütörtökön és hétfőn. Sziszekről Zimonyba . Csütörtökön és pénteken reggel. PESTEN, april 24-kén, 1856. Az első cs. kir. szabadalmazott Dana gőz­­hajózási társulat közzépponti ügyvivősége Magyarországon. Közbejövő változások különösen adatnak tudták A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyetemi­ utcza , takarékpénztár-épületban, 2-ik sz. 1856.

Next