Pesti Napló, 1856. augusztus (7. évfolyam, 1943-1971. szám)
1856-08-01 / 1943. szám
360-1943. 7-ik évfolyam. Szerkesztési iroda : Szerkesztő szállása : Angol királynőihez czímzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Hirdetmények dija : 6 hasábos petit sor 4 pkr. Bélyegdiák&km 10 pkr _______________| n ' Magán vita 6 hasábos petit sor 5 pkr. Egyetempatera 2-ik szám, 1-ső emelet, Vidékre, postán: Évnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 frt p. p. 1856. Péntek, aug. 1. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva : Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt p. p. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS & PESTI NAPLÓ 1856-ik évi július—december és julius—septemberi folyamára. Vidékre postán küldve fél évre 10 frt. évnegyedre 5 frt. Budapesten házhozhordással félévre 8 frt, évnegyedre 4 frt. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-utcza 2-dik szám takarékpénztár-épület, földszint. Pesti Napló kiadóhivatala. PEST, august 1. Magyarország egyenérdekű vidékeinek jellemzése államgazdászati tekintetben. Debreczen vidéke. *) A vidék központját Észak - Bihar megye, s tulajdonképen maga Debreczen teszi. Határait következőleg jelölem ki: Dél-Biharban Szalontánál elkezdve Berettyó-Ujfalu, Földes, Kaba, Nádudvar alatt Csegénél ki a Tiszáig; onnan mindenütt a Tisza mentin fel Nagy-Szőlősig, innen át Aranyos-Megyesnek Erdődnek, onnan az Ér folyó mentén Székelyhidnak, aztán Nagy-Váradnak s innen vissza Szalontáig, így bele esik ebbe: Szabolcs megye egészen, Szathmárnak sik . része, Ugocsának alsó fele, Észak-Biharnak ?4, Dél- Biharnak pedig résznyi közepe. Összes terület kerek számban 2800 mértföld. Lakos szám e vidéken: 702,842 lélek. Esik egy □ mértföldre 2510. Mivelés alatti föld: szántóföld 1,190,955, katastrális (1600 □ öles) hold, kaszáló rét *) Lásd Pesti Napló 284—1807. sz. 461,992 h., legelő: 547,327 h., szőlő 15,227 h., kert 7739 h., erdő: 277,582 hold. Esik egy családra mivelni való 17 hold. A réteknek és legelőknek egy harmadát, valamint a szántóföldeknek is egy részét viz járja; azontúl nádas, vizalatti s terméktelen föld van 299,188 hold. Eléggé dicsérni nem lehet azon buzgóságot, melynek e vidéken, főkép a Tiszaszabályozás örvend. Oly stádiumban áll jelenleg ez ügy, mely az eddigi siker után rövid időn legszebb eredmények reményére jogosít. A többi vizek, főkép a Szamos, Kraszna, Batár, Túr, Berettyó, és a Szabolcs megyei számtalan vizek szinte óhajtva várják a részbeni megkezdést folytatólag a szabályozást. A szabályozás által felkerülő turfa- telepek nevezetes kincsbányát fognak megnyitni. Az egész vidék síkság. Uralkodó földvegyület a fekete homok. Jelesen pedig az ugocsai rész egészen sűrű fekete homokos föld s csak legközelebb a Tiszához néhol ritkás. Szathmár megyében legtermékenyebb vidék Nagy-Károly környéke, le az Érmelléke, s Szathmártól, felfelé a Szamos és Kraszna köze. Itt mindenütt porhanyós fekete kerti föld találtatik, kevés homokkal vegyítve, kivéve a Szamos közti hol már kemény fekete vagy sárga anyag nehéz miveletü földek vannak. A túrhát vidéke fehér agyagos, majd homokos és sovány. Erdőd körül szinte ismét sűrűbb vegyületü a föld, de már a nyírség, mely Szathmár megyének déli. részét teszi, s a mátészalkai járást foglalja el, onnan pedig fele részben át hat Szabolcs megyére, ott a nyírbátori járást foglalván el, egészen homokos; ugyancsak e nyírségi homok kiterül Észak-Bihar megyére s ott főkép Debreczen környékére egész Derecskéig, s az érmellékére is, hol valamint a nyírségben néhol terméketlen homok buczkák is fordulnak elő, a jobbféle termőföldek pedig átalában fekete homokosak, helylyel közzel ritka homokkal is váltogatva, különösen a nyírségben sárga homok is elég van, egyebütt, valamint a kis-várdai és nyíregyházi járásokban, is több a fekete homok, melyet közel a Tiszához, különösen Kis-Várda, Bóly, Vencsellő körül fövenyes, nyirkos, fekete földiszappal vegyülve vált fel. Legalul Dél-Biharban is megmarad még a földben folyvást a homokos vegyület, azon különbséggel, hogy itt minél partosabbá válik a vidék, annál nagyobb előnyt vesz felette a sárga anyagos rész , földtulajdonságnál fogva, a gabonaneműek közös legelső terménye e vidéknek a rozs; és pedig nemcsak azért, mert legjobban szük a föld, úgy hogy mellette a tiszta búza sok helyen, külösen hol annak termesztését a szathmári németség csak erőteti, könnyű, hanem azért is, mert Nagy - Bányán elkezdve az egész felsőhegyes vidék kenyérgabona tekintetében e vidékre van utalva, mit ez rozsból legalkalmasabban szolgáltat. Ennek mostani termésmennyiségét 2.580.000 ausztriai mérőre lehet becsülni. Ebből külső kereskedésre a reátámaszkodó felsővidék rövidsége nélkül most csak jobb években bocsáthat valamit a vidék. Ha az összes szántóföld egy negyed része, mely 297,738 holdat tesz, forditatnék jó mivelés mellett rozstermesztésre, egy után 12 magot, s igy 1600 négyszéles holdról 24 ausztriai mérő termést számítva, tenne az összes termés 7,145,712 ausztriai mérőt. Minthogy azonban a vidéknek némely része még is jó tiszta búzatermő, tehát a rozs alá felvett szántóföldmennyiségből egy negyedrészt tiszta búza alá veszik s igy lesz a remélhető termés 5,359,284 mérő rozs, és 1,786,428 mérő tiszta búza. Második főterményül ajánlkozik a kukoricza. Ennek mostani termésmennyisége 3.969,800 mérő szem körül rúg. Ugyanannyit szánván e vetemény alá, mint mennyit rozs alá vettünk, vagyis az összes szántóföld mennyiség egy negyed részének három negyedrészét, mely is tesz 223,302 holdat, holdankint 40 mérőjével lesz a termés : 8,932,080 mérő. Az innen megmaradt egy negyedrészt, vagyis 74,434 holdat a föld homokos tulajdonságát tekintve burgonya termesztésre számítom. A most termesztett burgonyamennyiség 700.000 mérő körül rúg. A kimutatott térföldön holdanként 60 mérőjével termeszthető volna : 4.466.000 mérő. Ekkér a rozs, búza, kukoricza és burgonya együtt épen felét foglalná el a most szántás alatt levő földnek. A másik fél részen következő veteményeket rendezünk. A zabnak előnyt adunk az árpa felett, s ez alá veszünk két nyolczadrészt, mely 148,768 holdat tevén, holdanként 30 mérőjével lesz a termés 4,463,000 mérő, a mostani termés legfeljebb 2,100,000 mérő körül rúg. Árpa aládot vagyis 74,384 holdat szánunk, mely holdanként 24 mérőjével 1,785,200 m. termést ad. A mostani termés kerek számmal 1,000,000 mérőre becsülhető. A repcze termés mostani mennyisége sok, ha 80,000 mérőre rúg. Ez alá csak16 azaz 37,192 holdat szánván ez 20 mérőjével adna 743,840 mérőt. A dohány eddigelé is nevezetes terménye volt e vidéknek, földe arra különösen alkalmatos, mind a mellett az összes dohánytermés 60,000 mázsa körül alig áll. Ugyan annyit szánván ez alá, mint mennyit repcze alá hagytunk, azaz 37,192 holdat, ez holdanként 6 mázsájával adna 223,152 mázsát. Vegyes veteményre, mely közel fő szerepet adunk a czukorrépának és kendernek, szinte egy nyolczadrészt, vagyis 74,384 holdat hagyván, még szántóföldöni takarmány-termesztésre maradt rész, vagyis 223,152 hold. A 15,227 holdnyi szőlő átalában oly homokföldön van, mely ámbár a vidéket a hires érmelléki, nagyváradi, aztán szinte a szathmári részen is jó bort termő hegyek koszoruzzák, hasznosabbra alig forditathatnék, mint épen bortermesztésre s gyenge, tartatlan, de egészséges italu termésével illendőleg is pótolja a helybeli borszükségletet. Ugyanazért e földmivelési ág, bár kincsforrását soha nem teendi a vidéknek , a földminőséghez képest még szaporítást is eltűr. Azonban örömest előnyt adunk a szőlőmivelés felett a gyümölcstermesztésnek. Ez a Tisza mentén most is nagy kiterjedésnek örvend , bár nemesítési virágzását mondani épen nem lehet. Főkép ajánlkozik pedig e vidék az eperfatenyésztés megöröködése által a selyemtenyésztésre. Szabolcs, Észak-Bihar és Szathmár megyékben egyébiránt jelenleg is vannak meglehetős kiterjedésű epres kertek, melyek a selyemtenyésztés megkezdésének alapot adhatnak. Régenten a megyék felügyelete alatt foglalkozott is már a nép némi részben a selyemtermeléssel. E foglalkozást az 1848-diki év szakasztotta félbe főkép azon okon, hogy gombosító intézet hiányában a gubót nagyon bajos volt eladni. Az ügy előmenetele annál fogva egyik föltételét az ezen bajoni segítésben találja. A 277,582 holdra menő erdő évenként 160,000 öl fát szolgáltat ugyan, mindazáltal fa dolgában a vidék, kivéve a hegyes vidékre dűlő keleti és északi széleit, átalában szükséget lát. Az utaknak, földek széleinek élő fákkali kiültetése annálfogva nagy érdekében állna az egész vidéknek, holott itt ily helyeken élő fát látni ismagát alig lehet. Ezt kívánná a föld aszályos tulajdonsága is. Ezek mellé a fatenyésztés szaporítására igen alkalmas helyekül ajánlkoznak e vidékeken a legelők. Az állattenyésztést illetőleg juh és szarvasmarhatenyésztésnek egyaránt adunk e vidéken érdeket. A GYÖNGYÖS HÖLGY. IRTA IFJ. Damas Sándor. FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA I. J. (Folytatás. *) V. Azon időszakban, midőn vele megismerkedtem, unni kezdte azon zajos hirt, mely őt mindenüvé kisérte. Mind a mellett ezen életmód némileg szükségévé vált, s mint minden hölgy csak úgy szabadulhatott ezen helyzetéből, ha valaki kezet nyújt neki. Mihelyt összejött tehát velem, s még mielőtt tudta volna, minő ember vagyok, szokott kaczérságával bánt velem, mikép a kicsi herczeggel is, ki, mint láttad, kissé felettébb komolyan vette azt; de a szép és nemes hölgy érezte, hogy rész után van, hogy lelke oly helyzetben van, melyet nem lehet soká megtartani, s anélkül, hogy tudta volna, hova vezettetik, de átlátva, hogy becsületes ember kíséretében van, hirtelen bizalmas útra tért velem, s őszintén felkért engem támogatására. A tréfálkodás s apró hazugságok tehát elhagyattak, és csak két barátságos és rokonszenvező lélek maradt fen. Mi első szerelmét illeti , midőn arra emlékezett, hú fátyolozta szép homlokát, és könyv jött szép szemébe, de ez nem volt képes többé betölteni követelőbbé lett lelkét, s megvallotta nekem, hogy kisértetetten másodszor is szeretni, hanem azért folytonosan vallásosan megőrizte szent emlékét ezen gyereknek, ad így nevezem, mert ha még élne, alig volnának ketten ne£yven évesek. Csakhogy nem sokára át kellett látnia, ha még át nem látta, hogy az első szerelem, mely oly gyöngéd, mint az áprilisi első falevelek, fris mint a harmat, és zamatos mint a természetes virágok, levél,tharmat és zamat gyanánt elmúlik. _L Minden hölgy ismeri ezen szerelmet, s nem állapodik meg annál, csak gyakorolják magukat azzal. *) Lásd „Pesti Napló“ 1941. számát, hogy komolyabbakhoz készüljenek. Ezt a sír kissé regényesebbé tette, s a sírnak tulajdoníthatni, hogy annyi ideig élhetett. Ezen nő férjének tehát, ha hozzá méltó leendett, könnyű győzelem volt volna ezen emlékért vigasztalást nyújtani, tisztelvén azt, mint minden ártatlan dolog tiszteletet érdemel, és szelíden vezetvén nejét szerelemre át, melynek a természet törvényei szerint fel kell váltania a korábbit. Sokszor volt már mondva, s még sokszor lesz ezentúl is hasztalanul elmondva, hogy nagyon hibáznak azon szülők, kik két vagyont, két nevet , két rangot házasítanak össze , nem gondolván az ezek alatt levő lelkekkel. — A herczegné tehát akarata ellenére uj szükségek, uj előtte eddig idegen ismeretek felé volt hajtva. Én voltam arra rendelve, őt ezen uj élet küszöbén elfogadni? Nekem kellett kísérőjének lennem? Amint nekem azonnal előadta titkos gondolatait, s kérdezősködött lelke különös működéséről, abból azon meggyőződést, akaratot, s ahhoz való erőt mentettem. Ah ! minő édes éj volt ez! Természetesen, ő már az enyém volt, s a végtelen bizalomban, s az első kísérletre meg vagyok győződve, úgy hajlott meg szerelmem minden vágya előtt, hogy azt észre sem vette; de mit én mindenek felett kívántam ezen hölgytől, az egész lelke, gondolkozása, s mindazon szerelem volt, minek egykor benne ki kellett fejlődni, s nem a gyöngeség pillanatában meglépés által szerzett kielégítés. Egészen elmerülve az édes hangokba, melyek még tegnap ismeretlenek voltak előttem, hallgattam őt, s ezen hangok ezen éj óta folytonosan csengenek fülemben; kezemben tartom az övét, s lelkem az övéhez szállongott, s mindig boldogabban, büszkébben tért onnan vissza. Nekem szerepem volt az ő korábbi életében, mondá nekem , de ezen szerep igen jelentéktelen leendett azon véletlen nélkül, mely minket összehozott, s az ebből állott: ő igen kellemesnek találta azon keringőt, első szerelme kezdetén, melyen először tánczolt szerelme tárgyával , s kérte ezen férfit, hogy hozza el azt neki másnap. Azóta gyakran játszották azt együtt, s ezen keringő reá nézve élete boldog időszakának bájos viszhangja volt, s ezen keringő tőlem van. - A tűz kialudta lámpák Apadni kel££j a nap s megjelent, elkellett távoznom. — Isten önnel, mondám. — Oh nem! a viszonlátásig, mondá ő! menjen ön, pihenje ki magát kissé, s még a nap folytán jöjjön elő, csak önt fogom elfogadni. Elmentem. Világos nappal volt, a fogadóbeli cselédek meglepetéssel, kíváncsisággal néztek reám, egyik a másikra mosolyogva. Az igaz, hogy ezen reggeli távozás igen közeli gyanút ébreszthetett, én azonban keveset gondoltam azzal, s egészen más eszmékkel foglalkoztam. Többé nem volt helye a küzdésnek édes barátom, s aztán miért is? határozottan szerettem; teljesen megfeledkeztem Wine asszonyról; mi pedig számításaimat, terveimet, elméleteimet illeti, mindent elfeledtem ezen éj boldog óráival. A herczegné volt egyetlen gondolatom, egészen az övé voltam, ő tehetett velem, amit akart; szóval: szerettem, ismétlem, s ezen szónak nincs két értelme. Midőn az utczára értem, visszafordultam, s ablakában láttam őt, reám mosolyogva, s utolsó búcsúját intve nekem kellemes fejmozdulatokkal. Mily bájoló volt az, ily hölgy által szerettetni ! Legkisebb kedvem sem volt aludni, s az utczákon sétálgattam. Kilencz órakor Vladimírnak ébren kellett lennie, hozzá mentem; ő volt az egyetlen, kivel a herczegnéről beszélhettem, s még szükségem volt vele foglalkozni. — Na hát! mondá nekem elégült arczczal, belépni látva engemet, nem vagyok-e jó ember ? — Hogyan ? — Mit tettem tegnap este ? Nem baráti tett volt-e az, önt magát hagyni ott, hol mindkettőnknek jelen kellett volna lennünk ? S reményem, ön felhasználta az időt. Beszélje el nekem! Oh! oh! nem így kellett többé előttem ezen hölgyről beszélni ! — Valóban, édes Vladimir, felelem neki ki.«^ hideg hangon, azt köszönöm önnek, de semmi, elbeszélni valóm sincs. — Hiszen valamit csak beszéltek önök. Természetes hogy beszélgettünk. - Mirő1^ — Mindenféléről, miről beszélni lehet. — S aztán még miről ? — Semmi másról. — Ön tréfál ? — Legkevésbbé sem. — Jól van, édesem, a hallgatás szép erény! mondá kissé csípősen. Mindamellett, ámbár Vladimír nem volt oly ember, kinek teljes bizalommal mindent meg lehetne mondani, mégis neki köszönhettem a herczegné ismeretségét, s végre is azontúl, hogy azzal teljesen gyanúba hoztam volna a herczegnét, ha semmit sem mondok meg neki, csaknem hálátlanság lett volna részemről semmit sem bízni a közös barátban. Meg kellett tehát mondanom, a mi megmondható volt. — Hallgatás csak ott lehet, hol titok van, s ismétlem önnek édes barátom, hogy fájdalom mindent megvallhatok önnek, a mi történt, a herczegné még nem volt honn, mikor én oda érkeztem , aztán önt vártuk, reggeli két óra felé vacsoráltunk, s aztán beszélgettünk. Ez volt az egész. — És mikor távozott el ön ? — Ma reggel. — És ön azt mondja. .. . Ah! édes barátom, az már nagyon sok! — Becsületszavamat adom önnek, hogy nem vagyok a herczegnére nézve több, mint tegnap voltam, mikor még nem is ismertem; s egyébiránt ön tudja, mikép minden beszéd daczára nem oly hirtelen ő, s ha ön némi barátsággal viseltetik iránta és irántam, édes Vladimírom , nem fog ön többé úgy beszélni róla, mint eddig tette; ezt kérem én öntől, s ez önnek baráti kötelessége. — Tehát ön is hiszen azon mesékben, melyeket Anna gyárt, s hiszen az ő erényében! Jól van, ön lássa, mire fog jutni. Csak annyit mondok még önnek : egy hét alatt egymásra fog minket a herczegné haragítani, mert különös szeszélye van önre, s látja, hogy ön őt komolyan veszi, mindent el fog tehát követni, hogy önt eltávolítsa tőlem, kitudom az igazságot, s azután el fog menni, s önt itt fogja hagyni, s ekkor ön el fog jönni hozzám , megismervén, hogy igazam volt. Elvárom azt, s nem fogok önre haragudni. — Valódi barát nem beszélhetett volna jobban; e szavak jég gyanánt omlottak reám, s hideg hézagot csináltak szivemben; éreztem, hogy szerelmem ellenséget fog