Pesti Napló, 1856. november (7. évfolyam, 2032-2060. szám)

1856-11-05 / 2035. szám

képek az ügy természeténél fogva, csak a kevesebb rész birtokába jutnak, és e szerint az állított hatásnem is lehet oly általános. Szükség tehát, hogy oly szellemi hatás, vagy érdekeltség eszközöltessék, mely a vásári színezetet némileg enyhítse, s ez lesz a részvényesekre nézve azon tudat, hogy ezenkívül még valami nemesebb, szebb czél is éretik el általok, vagyis inkább begyült pénzeik által, s hogy közvetve a hazai művészet valóban fejlesztetik, emeltetik, hogy művészek neveltetnek, s igy az általános nemzeti csinosodásra az út egyengettetik, s hazai művészeink anyagilag jobb helyzetbe jutván, annál inkább ösztönöztetnek a kitartásra és iparkodásra. Ez úgy történhetnék, ha a képek vásárlatánál, az arány és körülmények méltányos tekintetbe vételével a műtárlat pénzereje úgy oszlatnék föl, hogy mentél több jusson belőle a mieinkre is, hogy ne kénteleníttessenek csak a hulladékkal beérni, s ha már a külföldit megveszszük, tehát az csakugyan remek legyen, s minden tekintetben kitűnő. Mert a dolgot igazi nevén nevezve, az eljárás eddigelő nem volt egyéb, mint egyszerűn csak vásár, és amelynél bizonyos speculations-geschüftelésnek az íze is megérzett. Az eddigi kezelésből ugyanis alig tűnik ki valami más czél, mint egyedül a képek összevásárlása, már pedig ez nem lehet az egyedüli czél, mert a puszta képvásár még nem emelése a művészetnek. Holott ez is oly lanyha modorban történik, minden megállapított szabály , sinórmérték és elv mellőzésével, a művészek lelkesítése és buzdításának fölhasználása nélkül. Miként ha hallgatólag azt mondanák festészeinknek : nekünk mindegy, akár iparkodtok, akár nem, ha tőletek nem kapunk, majd veszünk máshonnan, — pénzért mindenütt mindent megkaphatunk. — És e modor, ha azt állítaná is valaki, hogy nem árt,— azt még inkább állíthatjuk, hogy épen nem használ, s az ügyet egy hajszálnyival sem mozdítja előre. Hanem ez úgyis tán mindegy, hiszen kép lesz mindig, ha nem hazai, de külföldi, képek dolgában meg nem szorulunk, és ha e mellett festészetünk csak teng, pang is, ki tehet róla? segítsen magán a hogy tud, a hogy lehet. ... Ez után aztán 10, 20, 30 év múlva is szépecskén csak ott fogunk állni, ahol jelenleg ma is állunk, egy nyomorúságos alapon, a műveit nemzetek szégyenkövén. Hogy ez nem maradhat igy sokáig és más kezelési rendszer szükséges, mely a nagy czélhez sikeresebb eszközökkel nyúljon, 1r''!Jr"mutárrali"elfigető, sem nem adott s nem ad jelenleg semmi utasítást művészeink számára, nem is mutatott ösvényt, hanem magukra hagyván őket, hagyja barangolni a művészet ez ágának, úgyszólva a mindenséget átölelő birodalmában. És bolyonganak is ők, ide és oda, it, ösvény, vezető, biztató szó nélkül, váljon kifogja közülök hivatása, erejének biztos vezér csillagát föltalálni, és mikor? arra igen nehéz lenne a felelet. Pedig művészeinktől a törekvést, az igyekezetet, nem tagadhatja meg a rágalom sem, s lelkesedésüket még a gúny sem homályosíthatja be. Eszme bajokon a műtárlat csak egy kis rendszerezett pénz és műkezeléssel mi könnyen segíthetne, — és legyen szabad hinnünk, hogy mielőbb egész erejével segítni fog is, kipótolván az ő részbeni eddig is elkövetett mulasztásait. Mert ha a vásárlással a fentebb érintett szebb czél és színezet kapcsolatba hozatik, ezáltal a bizalom csak erősbülne, az öntudat minden részről kellemesebb megnyugtatóbb lenne. Mert ugyanis a jelen mód , ha nem nyitott is tág kaput, de alkalmas eléggé némi kicsinyes önhaszonleső üzérkedések keresztülvitelére, s műárusi ügyességek és speculaciók érvényesítésére, melyek által a műtárlat s illetőleg a választmány jóhiszeme is kijátszatik, s egyutal az egylet nemesebb czélokra szánt pénzereje lelhetlenül kibányáztatik, az óhajtott közügynek nem kicsiny kárára. Ez igen kényes dolog, s ha ez állana, igen nagyon sajnos lenne. A választmány nem lehet eléggé gondos,hogy ez ne történhessék, s ha eddig talán nem történt, ki áll érte jól, hogy ezután meg nem történhetik? Mert az igen világos, hogy távolról sem akarja azt az egylet, hogy némelyek speculatiójának pénztára lehessen. Az itt élt e tekintetben előjött hírek, ha talán egészen alaptalanok volnának is, nem ártana az előleges intézkedés, s aztán lehet is a dologban valami, mert szóbeszédben mondják, hogy nem zörög a kárászt, hanem fű a szél. Az általános irány tehát, melyből a többi következzék, jövőre nézve óhajtandó hogy legyen . A vásáriasság rendeltesséle alá azon elvnek, miszerint ez csak eszköz a czél elérésére, nem pedig maga czél; és hogy ezen eszköz által vagyis igénybevitelével , a művészet minél nagyobb körren terjesztése, és a hazai festészet minél nagyobb mérvben fejlesztése, emelése, a legczélszerűbb módon, minden körülményeinkkel öszhangzólag, eszközöltessék. B. K Aug. 1-jén a hátfedélzeten járkált és nagybátyjával fecsegett, vagy Wasling és Penellannal beszélgető. A brigg három mértföldnyi szélességű vízben vitorláza és a jégtömegek sebesen rohanának dél felé. — Mikor látunk szárazföldet? kérdé a hajadon. — Legfölebb három — négy nap múlva, felele Cornbutte János. — De hát találunk-e ott új nyomokat is aztán ? • — Talán, leányom. Utazásunk czéljától mindenesetre még távol vagyunk. Félek, hogy hajótörteink még inkább éjszakra hajtattak. — Majdnem kétségkívül, vete utána Wasling , mert a vihar, mely elválaszta minket ötölök, három napig folyvást tartott, s három nap alatt a hajó nagy utat teszen, ha szél hajtja. — Engedelmével csak azt jegyzem meg, hogy april hónapban volt az, szóla közbe Penellan, s a lágy idő nem állott be még, a Westfield hajót tehát fel kellett tartóztatni a jégnek. — S kétségkívül ezer meg ezer darabra szaggatta azt , mert a szerencsétlenek nem mozgadozhatának tovább. — Meglehet, de a jégen szárazföldre vergődhettek, melytől nem valának messze. — Reméljünk, viszonzá Cornbutle János, félbeszakasztva a vitát, mely naponkint ismételtetett; azt hiszem hogy helyes irányt választottunk és szárazat látunk nemsokára. — Hisz itt van már! kiálta Mari, nézzék ama hegyeket! — Nem, gyermekem; azok jéghegyek, az elsők, melyekre bukkanunk, azok szétzúznának bennünket mint üveget, ha általuk meg hagynék magunkat kaparitani. Penallan és Wasling, vigyázzanak! Az úszó tömegek, melyek egészen a láthatárig látszanak nyúlni, mindinkább közelítenek a brigghez. Penellan megragadá a kormányrudat, és Cornbutte, ki a kisárbocz rúdjára mászott, kijelölé a követendő utat. A brigget estve felé köröskörül egészen bekerítek az úszó jégszirtek, melyeknek ereje ellenállhatlan. Mostmár keresztül vala vágandó ezen hegyhajóhan , s az eszélyesség parancsolá, hogy előre evezzenek ; de az irány nagyon nehezen vala kijelölhető, minthogy köröskörül változott minden pont és nem adott biztos távcsövi tájékozást. A sötétség nemsokára növekvik a köd miatt. Mari visszavonul a hajókamrába, csak nyolc matróznak, kik nagy vasas csáklyákkal valának ellátva, kellett maradniok a fedélzeten, majd oly keskeny hajózható vízbe jöttek, hogy a vitorlakarok végre sokszor öszszezúzatott és hegyeiket be kelle húzniok. Szerencsére, a brigg nem gátoltaték sebességében ezen intézkedések által, mert a szél csak a legmagasabb vitorlákat érintő, mi elegendő volt a hajónak gyors előrehajlására. Kérelmetlen volt a jégsziklák szakadatlan recsegése, melyek egymásba ütközve töredezének össze, miközben a hajó a szoros hullámmederben suhant. Cornbutte János újra leszállott a hajófödélre, szeme nem hathatott át többé a sötétségen; föl kellett tehát húzni a fő vitorlákat, mert a hajó könnyen partra vettethették, s ez esetben veszve volt a legénység. — Átkozott utazási dörmögő Wasling , a matrózok között állva, kik vasdorongokkal törekvőnek a legközelbi torlatokat elhárítani. — Ha keresztül hatolunk e veszélyen, rég szent anyánk egy szép gyertyát érdemel tőlünk, felesé Aupie. — Ki tudja, miféle úszó hegyekkel kellene még megküzdenünk? viszonyozta a másodkapitány. — S mire bukkanunk azon túl, este utána a matróz. — Ne beszélj ily hangon, monda Gervique, és dorongodon legyen a szemed. Ha egyszer kivergődtünk akkor lesz idő a fecsegésre. Most szörnyű jégdarab jött rohanva ellenök, s a keskeny völgyön úszék át, melyben a Jeune Hardie evezett. Lehetlennek látszott kikerülni, mert csaknem az egész szélességét a hajózható vizmedernek elfoglald és a brigg nem látszók képesnek a fordulásra. — Érzed-e a kormányrúd csapját ? kiálta Cornbutte Pennellanhoz. — Nem, kapitány! a hajó nem kormányozható többé, sem járásunk sem szelünk. — Akkor elvesztünk monda Cornbutte János halk hangon. Oh szegény fiam, szegény Marim ! — Türelem kapitány ! Talán épen javunkra van, hogy felénk hújt e jéghegy. ...Vigyázz! Támaszszátok dorongjaitokat a hajó oldalára ! A jégdarab mintegy hatvan lábnyi magasságú vola; a hajó Penellan biztatásai ellenére is bizonyosan szétreped , ha az egész súlyával reáveti magát. Leirhatlan aggasztó pillantat következik: a legénység a hátsó födélre futott, odahagyva őr állomásait a kapitány parancsai hajszára is. De épen azon pillantatban, midőn e jéghegy még alig volt három élve a Jenne Hardie hajótól, tompa morsi hallatszott, valódi vizforgatag zuhant a hajóra melynek orra szétrepedt, és a brigg viszonyatos hullám hátán úszott. A rémület kiáltása hallatszott minden ajakról, midőn a szemek azonban előre néztek, a jéghegy eltűnt már, a hajókázó viz szabad volt, s a nap vég sugarai által megvilágított borzasztó víztartály szerencsés hajókázással biztató. Ha a jéghegy két perczczel későbben olvadt volna szét, a brigg veszve van menthetlenül. — Minden javunkra szolgál! kiálta Penellan, s tatárboczunk alkalmasint sértetlenül áll. Magyar könyvészet 612—5. Jósika. A csehek Magyarországban. Korrajz I. Mátyás király idejéből. Irta Jósika Miklós. Harmadik kiadás, 4 kötetben. Pest, 1857. Kiadja Heckenast G. Nyomatott Länderer és Heckenastnál. Kis 8r. 196, 201, 188. és 155 lap. A négy kötet ára 2 pfz. 616. Isten igéje a szószékből hirdetve a népnek. Herepei Gergely, Vadas József és Nagy Péter kolozsvári ev. ref. fzlkészek által. Kolozsvárit Stein János bizománya 1856. Az ev. ref. főtanoda betűivel. N. 8-rét. Első füzet 158 jav. Ára 1 ft 20 k. p. p. Természettudományi társulat. A szünnapok után oct. 25-én tartotta a természettudományi társulat első ülését , melyen alulirt a német természetvizsgálók s orvosok Bécsben tartott nagygyűléséről tett hivatalos jelentést. E nagygyűlést a császári városban társulatunk levélben üdvözlő s képviselőkül Dr. Kovács S. Endre másodelnök urat s alulírtál keddé. A német természetvizsgálóknak ez már a 32-ik összejövetelek volt. Az első gyűlés Okén indítványára 1822- ben Lipcséban tartatott, s nem számlált többet 20 tagnál ! Ausztriában már négyszer s Bécsben különösen másodszor gyűltek össze. Hogy e város mennyi vonzerővel bir kitűnik abból , hogy már az első alkalommal (1832) is ezernél nagyobb volt a tagok száma, s most a másfél ezret felülmúlta, míg egyetlenegy más helyen sem gyűltek ezren össze. Bécs annyi érdekeset nyújtott tudományos tekintetben vendégeinek, hogy mindenütt megjelenni, mindent látni s hallani, mi a programmokon állt, lehetlen volt. A gyűlések tartottak 6 napon át, s azok, mint szokás, közös szakgyülésekre oszoltak. Közgyűlés volt három, melyek elsején Hyrll tanár s a 32. gyűlésnek egyik ügyvivője jeles beszéddel fogadta az egybegyűlteket, előadván azon roppant haladást, melyet Bécs az ott 21 évvel tartott nagygyűlés óta tudományos tekintetben tett. Mig ° ---------...uuuuiun ci&ai tv.UA va, d£ü la engedélyt kaptak társulatok, hogy bizonyos tudományos vagy iparos czélokat egyesülve érjenek el; azóta jött a tudományok akadémiája, a birodalmi földtani intézet, a légtan és földelejesség számára állított központi intézet s más egyebek létre. A közgyűlések érdekes tárgyai voltak a jövő évi összejövetel helye, ez Bonn s az ügyvivők Noeggerath porosz titkos bányatanácsos és dr. Kilian. Kellemesen lepte meg továbbá a gyűlést ő cs. k. Apóst. Felségének azon kegyelmes határozata , hogy a beírási diíjakból (5 forintot fizetett minden tag) bejött összeg (8000 frt fölül) a nagygyűlés rendelkezésére hagyatik. Hamarjában határozni nem bírván, abban állapodtak meg, hogy maradjon ez összeg most a bécsi akadémiánál azon kéréssel, hogy hozzon ez a jövő évi nagygyűlésen valami tervet javaslatba, melyről aztán a nagygyűlés fog eldőltetőleg határozni. Az utolsó közgyűlésen szintén Hyrtl szónokolt, meleg s gyakran költői zománczó szavakban búcsút vévén az egybesereglett barátoktól, mely beszédre az idegenek nevében Noeggerath válaszolt megköszönvén a városnak s a kormánynak a szives fogadást. A közgyűléseken tartottak a nagy közönségre számított előadások is, melyek közül kiemeljük : Noeggerath, a kalinkai trachyból. Ezen természettudós a bécsi gyűlés előtt honunkban volt, s megnézte többi közt a kalinkai kénbányát is (Zólyom mellett), melyben oly magas hőfok mutatkozik egyes helyeken, hogy ő azt a helyet nem egy kialudt sorfalárának tekinti, hanem nyilt csatornának, mely a föld forró mélyével még most S*138TI NAPLÓ. Pest, nov. 5. Belügyminiszter úr, excja, írja a„M. S.“, m. hó oct. 17-kén a magyaróvári gazdasági intézetet magas látogatásával megtisztelte. A hivatalos bécsi lap szerint excja, hasonló intézetek fontosságát elismerve, azt ígérte, hogy a kormány az intézet erejét támogatni s kiterjeszteni fogja. S midőn ily mély belátás s annyi jóakarat ül a belügyminiszteri széken, igen sajnáljuk, hogy azok, kik erre állásuknál fogva hivatva vannak, nem tesznek erélyes lépéseket egy magyar gazdaképző intézet alapítása végett, melytől az állam gyámolítását bizonyosan el nem vonhatná, mert hiszen a birodalomban sehol sem sürgős annyira a mezőgazdasági képzés, mint épen Magyarországban, holott épen a magyar ifjúság veheti az óvári intézetnek legkevésbé hasznát, minthogy a német tannyelvben járatlan. 154 óvári növendék közt csak 65 magyar magyar van, holott 1848 előtt a hazai intézetekben egy pár százra fel ment évenkint a tanulók száma — most pedig három annyira is menne, ha magyar intézet léteznék. — A miskolczi nemzeti színház kölcsön-részvény lapjai iránt a nemzeti színészetet tártoló közönségt részvéte nem csak a fővárosban mutatkozik. Az ország minden részében, hová ily részvénylapok eljutottak, melegen karoltatik fel ez ügy, mely nem egy város magánérdekét, hanem a nemzeti színészet érdekét képviseli. Csakis ily részvét mellett lehetséges, hogy a felszerelés munkálatai már e télen megkezdessenek s hogy a magyar színészet ez újra felemelkedő állandó csarnoka jövő év május vagy junius havában megnyittassék. Mig a részvénylapok iránti részvét a nemzeti színészet barátait örömmel tölti el, addig lehetlen teljes elismeréssel és hálával nem fogadnánk egyik tehetséges színműírónk Kövér Lajosnak azon szives ajánlatát, minél fogva tegnapelőtt előttünk tett ígérete erejével eddig szinre került és ezentúl adandó következő 14 színmüvét adatás végett a miskolczi színháznak díj nélkül átengedi. E színmüvek . Özvegy vagyok. Első követelés. Cholera és nőszeszély. Este és reggel. Egyik a kettő közül. Férj elv és nőcsel. Szép marquisné. Csak kitartás. Hűség hűtlenségből. Coelestina. Meg akarok halni. Nem meghalt. Még titok , és becsület és becstelenség. — Hisszük, miként a miskolczi nemzeti színház iránti jóakarat jeleivel nemcsak az Írók részéről fogunk találkozni. — Vas Gereben „Régi képek“ czimű jellemvonásai (nevezetes a férfiaink életéből) két kötetben megjelentek. Egyszerűen ide írjuk azok nevét, kikről V. G. e két kötetben szólt s az olvasó tüstént sejteni fogja az irányt, melyet szerző e jellemvonások írásánál magának kitűzött. E nevek:Bezerédy István, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, gróf Festetics György, h. Batthyányi Lajos, Németh septemvir, b. Szepessy Ignácz, b. Simonyi óbester, Novák Chrisostom, Csernovics Pál, gr. Károlyi Antal, b. Sina György, gr. Eszterházy Károly püspök, gr. Eszterházy Miklós, Csokonay Vitéz Mihály, Szereticsy István, Kölcsey Ferenc?, hg Kopácsy József prímás Helmeczy Mihály, Kis János superintendent, gr. Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Bay Öán , Horváth Ádái, öregebb Balogh János és Horváth Endre. E nevek az ország történetében s részint társadalmi életünkben az értelmiséget, a hazaszeretetet, becsületességet, hősiséget, áldozó készséget, a munkát, szorgalmat s a honfi és ember több erényét képviselik. Szerző e képekben a nyomdokot akarja mintegy felmutatni, melyen hallva emelkedhetünk mint ország, mint testület, mint család nagygyá. Nemcsak emlékkövek e jellemvonások az elhunytak sírja felett, hanem intő példák az élők részére. Éljünk akként, mint atyáink éltek, kikről az emlékezet szól a nemzet történetében. És vigasztalásul is szolgálnak e képek a pazarlás, az elmulasztás, a kötelességfeledés annyi tette mellett. Mi tehát örömmel vesszük szerző azon értesítését, miként e képek folytattatni fognak s újabb két kötetre ismét 1 párttal fogad el szerző előfizetést. — A jó emlékezetben élő „Életképek“ olvasói előtt ismeretes, tudjuk, egyik jelesb beszélyírónk Szabó Rikhárd neve. E név évek előtt legjobb novellairónk nevei közt említtetett mindig s Szabó Rikhárd több éves hallgatása sem bírta elfeledtetni e nevet. Mint régi jó ismerőssel találkozunk most ismét e névvel. Szabó Rikhard beszélyei 3 kötetben e napokban jelentek meg Kolozsvárt. E 3 kötet tartalma : Regény és való. Rónatája. Szerelem és lemondás. Visszaemlékezés. Női tréfa. Neszeszerelem Életkép. Füredi napjaim. Egy író és két hölgy. Elveszett paradicsom. A 3 kötet ára 3 pft. — Idősb Lendvay Márton „Szivhangok“ czimü magyar románczára előfizetés nyittatik. E nagyon szép románczra, melyről oct. 15-diki számunkban bővebben szóltunk, azért is különösen figyelmeztetjük a zenebarátokat s hölgyeinket, mert a dalmű összes jövedelme a koszorús művészé leen, a névtelen kiadók részükre semmit sem tartván meg. Előfizetési ára a legdíszesebb salonkiadásban s a hozzá tartozó verssel megjelenendő dalműnek csak 1 pfti. Tökéletesen hisszük, hogy kik e gyönyörű romár.ezott a 11 os g Lné az ajkairól nem is hallak, meg fogják azt szerezni, mint egyik jelesünk becses szerzeményét. Az előfizetési öszvegek id. Lendvay úrhoz küldendők Pestre, országút 34 sz a. — Említettük, miként Luck, Ridley-Kohne, Kirchlehner és Möldner urak négyes előadásokra egyesültek A magasabb zeneelv barátai lekötelezve érezhetik magukat e miatt, miután az illető művészek sokoldalú elfoglaltatásai mellett csak tiszta ügyszeretet bírhatta rá őket e quartettek rendezésére, mik sok tanulmányt, sok próbát igényelnek. Már a f. hó 2-án tartott első előadásban megkellett e felől győződnünk Beethoven A-moll négyesének (132 mű) előadása után, mely több mint 10 próba után is nem azon összevágó executióval adatott elő, mely ily nagyon nehéz műnél szükséges, hogy annak szépségei felismertessenek. Az első négyes Haydn C-dúr négyese megragadó bájos melódiáival zajos tapsokra lelkesíti a közönséget, mely Rubinstein F-dúr triójának 2-ik és 3-ik részét is tetszéssel fogadta. Az első rész nem inspirált mű. Dunkler a zongorarészt, kevés lágysággal adá elő , inkább a nehezebb helyek előadására fordító igyekezetét. Örömmel tapasztaltuk a közönség részvétének emelkedését e négyes előadások iránt. Zsámbokon (Pest megyében) az úrbéri egyesség megköttetett. A „B. H“-nak erre vonatkozó tudósításából érdekesnek tartjuk kiemelni a következő részletet. A birtokosokat képviselő ügyvéd urak a rendezés előtti 353 hold közös legelő helyett, 466 hold első osztályú szántóföldet illetőleg gyepet közvetlenül a helység mellett egy tagban a volt úrbéresek és községi hivatalnokok legelőilletőségére fölajánlottak, ekkér a rendezés előtti közös legelőt saját majorsági földeikből 113 holddal megszapontották ; ezenkivül a községnek egy az urbéri legelő területén legszebben diszló s ezelőtt 27 évvel nagy költséggel ültetett s fentartott, mintegy 20000 part.i értékű 40 hold ákácz-erdőt ingyen és örökre oda ajándékozni kegyeskedtek. E barátságos egyesség létesítésére legtöbb befolyása volt a község képviselő ügyvédének s Fitos Ferencz urnak, ki ügyvédi szép hivatását ez alkalommal is akkép teljesítette, hogy a némely zavarosban halászni kívánó részakaratú tanácsadók által félrevezettett lakosokat a földesuraság irányában követeléseiknek mennyiben lehető érvényesítéséről az úrbéri törvényekből és törvénykezési eljárásból merített czélszerű és a köznép felfogásához alkalmazott előadásával meggyőzvén, midőn egyrészről a lakosság jogait és , hasznát egy perczig sem tévesztette el szeme elöl, más részről némely önző lakosok pörös viszketegségének nem engedte magát eszközül, hanem a lakosságot a föntebb előadott barátságos egyesség megkötésére vezérelte és lelkesítette is összeköttetésben áll. Ezt ő csak figyelmeztetésül hozza fel azok számára, kiknek alkalmuk leend Kalinka vidékén több ideig tartózkodni. Waltershausen göttingai tanácsos beszélt az Aetnáról, melyen tanulmányozás végett nyolcz évig lakott. Ö azt találta, hogy a láva kitörésnek ott egy egész hosszú sora van, melynek legalsó tagja trachyton nyugszik, tehát ugyanazon a kőzeten, mely honunkban a vulkanismus utolsó lódulási eredménye volt. — Dr. Redam Lipcséből egy szellemdús értekezést olvasott a természettörvényekről, számos példákkal mutatván, hogy mindaz, mire az ember a táplálékban, az öltözékben, szokásban s különféle tettekben mintegy ösztönszerüleg jött , mind természettörvények szerint történt, melyeket ma már ismerünk. A szakgyűlések tárgyai között igen becsesek voltak, melyeket röviden a napilapban olvasni lehet, melyből egy példányt alulírt a társulat számára hozott. Különösen még csak kettőt emel ki : első azon ásványok, melyeket a földtani intézet a föld-, ásvány- s őslénytani szak tagjainak emlékül adott : üres hömpöly a lajthamészből, magnesit, és négy gyantanem : reissacherit, planzit, dopplerit meg ozokerit; második a vegytani szakosztályban Hoffmann londoni vegytanárnak tartott előadása, melyben a gerhardféle typ-theoria szerint adott néhány ő előállította új testet elő. Ezen nézet Németországban még nem terjedt el, míg a francziák és angolok nagy pártolásban részesítik. Alulirt egy ülésben azt bővebben fogja megismertetni. Az ülés második tárgyát Krusper ipartanodai tanár úr előadása képezte, a törési viszony meghatározásáról Fraunhofer változtatott módszere szerint. A bécsi iparkamara ugyanis jutalmat tűzött ki nagyobb darab flintüveg készítésre, melyből távcsövek számára nagyobb lencséket lehessen köszörülni; a bírálással Stampfer bécsi polytechnicumi jeles tanár volt megbízva, kinél akkor előadó segéd volt. Stampfer jónak találta Fraunhofer módszerét megváltoztatni, mi által az eredmény csakugyan biztosabb jön, de némi hiányok mégis maradtak; ezeken segítendő előadó egy különös módszert talált fel s azt folytatólag a jövő gyűlésen fogja megismertetni. SZABÓ, titkár.